Skip to main content

Full text of "Magyarország családai czimerekkel és nemzékrendi táblákkal: Czimerekkel és ..."

See other formats


Google 



This is a digital copy of a book that was prcscrvod for gcncrations on library shclvcs bcforc it was carcfully scannod by Google as part of a project 

to make the world's books discoverablc onlinc. 

It has survived long enough for the copyright to cxpirc and tbc book to cntcr tbc public domain. A public domain book is one that was never subject 

to copyright or whose legal copyright term has expircd. Whcthcr a book is in tbc public domain may vary country to country. Public domain books 

are our gateways to the pást, representing a wealth of history, cultuie and knowledge that's often difficult to discovcr. 

Marks, notations and other maiginalia present in the originál volume will appear in this flle - a reminder of this book's long journey from the 

publishcr to a library and finally to you. 

Usage guidelines 

Google is proud to partner with libraries to digitize public domain materials and make them widely accessible. Public domain books belong to the 
public and we are merely their custodians. Nevertheless, this work is expensive, so in order to keep providing this resource, we have taken steps to 
prevent abuse by commercial parties, including piacing lechnical restrictions on automated querying. 
We alsó ask that you: 

+ Make non-commercial use ofthefiles We designed Google Book Search for usc by individuals, and we request that you use these files for 
personal, non-commercial purposes. 

+ Refrainfivm automated querying Do nol send automated queries of any sort to Google's system: If you are conducting research on machine 
translation, optical character recognition or other areas where access to a laige amount of text is helpful, please contact us. We encourage the 
use of public domain materials for these purposes and may be able to help. 

+ Maintain attributionTht GoogXt "watermark" you see on each flle is essential for informingpeopleabout this project and helping them lind 
additional materials through Google Book Search. Please do not remove it. 

+ Keep it legal Whatever your use, remember that you are responsible for ensuring that what you are doing is legal. Do not assume that just 
because we believe a book is in the public domain for users in the United States, that the work is alsó in the public domain for users in other 
countiies. Whether a book is still in copyright varies from country to country, and we can'l offer guidance on whether any speciflc use of 
any speciflc book is allowed. Please do not assume that a book's appearance in Google Book Search means it can be used in any manner 
anywhere in the world. Copyright infringement liabili^ can be quite severe. 

About Google Book Search 

Google's mission is to organize the world's information and to make it universally accessible and useful. Google Book Search helps rcaders 
discovcr the world's books while helping authors and publishers reaeh new audienees. You can search through the full icxi of this book on the web 

at |http: //books. google .com/l 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



I 



2.IXS5 e- 






2 

lo 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



DiB.1izedOyGoO<^lc . 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



IMiVC^YARORSZAG CSALÁDAI 

CZIMEREKKEL 

És 

JVEIUZÉKRBNDI TÁBLÁKKAL 



TIZEDIK KÖTET. 



PEST, isas. 

KIADJA RÁTH MÓE. 



■iGooi^lc 




Peit, 1B6S. If70Dutott Emich aniEtir m. akul. nfomdimÍMdOGlc 



Sáasby cMlád. Ld»d Sdghy ct. 
SáarO esalád. Lásd Sárfi a. 
Sáarosy család. Ldtd 8-'rot*y ct. 

SiMTy család. (Vámosi.) A Sáarj vagy Sáry családot Qj6r, 
Pest, Szatfamár, Veszprém vármegyék nemessége sorában lelhetni. 

AzOQ Sá&ry család, melyuE^ itt a múlt század végéig egy, per- 
ben felmatatott családfa szerint ') nemzékrende közöltetik, Dunántúl- 
ról való. A XVI. század végén élt Sáary Gergely, kinek ivadékát 
matatja e tibiázat : 

L Ger gely 

LJános IL Qergelj. Anna 

(Soldog Zsnzri) 

rbtvía. I. Péter. III. Gergely Mi h ály KaU J-ZSÖg- 

+ ' ILJáno.. ' + Kita E^H^" S-3gS| 

' „ i:,„i_ ' (Korcsmáros (Kin *"*■"• sl-ÍS^^ 

TVerenM I- Pál _ H. Páter. Kata. "* 1,»^.£''|. 



alp. ZSI. 

IL Gerelynek neje Soldos Zsuzsanna , leánya volt Soldoi Már- 
tonnak és Szabó Dorot^ának, a ki leánya volt Szabó Ambrusnak és 
Csatari Zsófiának, a ki leánya volt Csatári Benedeknek. 11. G-ergely- 
nek tÍ2 gyermeke kfizül csak L Péter terjeszté ágát , és tán a mai 
napig, leány testvérei közül Kata és Dorkó utódairól mitsem tudhatni. 
J n d i 1 1 ó 1 QÖgös Hihálynétól leányágon a Eenessey-ek, Annától 
NoBzlopy Istvánnétöl a Balassa és Barcza családok származnak. 

Valószínűleg ez azon Sáary család, melyből Sáary László 
1822-ben Zala vármegye (ö szolgabirája volt; és ez esetben e család 
predikátuma „de Vámos" iratik. 



') Lásd késirat a nemz. HazenmbaD fol. lat. unt 21S és Oeneal. aathent. 
- Sainnay C. Zemplin. not. top. 116. 

DiB.1izedO¥ÜftO<^lc 



4 SABACDUI. — SACHS. 

A régibb korból ismeretesek SíLry néveD, — a nélkül, hogy a köz- 
lött CBaládfjlhoz visEzonyukat ÍBmeniÖk , — a következek : 

Sáty Péter mester, Hunyadi János kormányzó kancellára, kit 
néhai Heykedi László fiának Gergelynek özvegye Anna nemes asszony 
fiául fogadott annak Barnabás és Fábián testvéreivel és Tolnai Bálás 
bátyjával együtt a budai káptalan elött, bevallván neki s általa a neve- 
zetteknek Heyked és Bewd helységbeii örökségeit , ugy a dancsházi 
vagy besaenyöi pusztát Csongrád megyében , Verea egyházát Békés- 
ben, Ikeré halastót, Forág vám környéke , Zent-Mihály halma, Lapul- 
nok halma patakkal és földekkel együtt Szentes és Donátbuta között') 

Sáry András 1562-ben élt, midőn öt Arszlán fejérvári bég 
erővel Egervárához burczolta, és ott a várat felkérő levéllel Dobó Ist- 
vánhoz küldte. ^) 

Trencsin vármegyében mint Bolessón lakozót 1646-ban a nemesi 
lajstromban találhatni a Sáary családot. ^) 

Nógrád vármegyében Szécsényben 1771 — 1778-ban báró Haller 
Sámuel tisztartója volt Sáry Mátyás, ki ellen a végrehajtó biró 
megveretése miatt ügyészi vád emeltetett 1775-beii. ') Tán ez,vagy fia 
másik Sáry Mátyás volt az, ki 1803-bnn Váczon halt meg. 

Sabnudiai. Látd Savoyai. 

Sabljk család, (máskép Sablicska) K néven Trencsin várme- 
gye 1697. évi nemesi lajstromában Adamóczi székhelyén elé fordul 
János. ^) Utóbb ott nyoma sincs. 

Sacbs ab Harleoek család. Erdélyi szász nemes család, mely- 
ből származott azon híres Szász János királybíró, ki végre 1703- 
bau oct. 38-án a hóhér bárdja által veszett el. Családi neve Zabanius 
volt. Született 1663-ban; atyja Zabanius Izsák eperjesi tanár volt, 
de utóbb Erdélybe telepedett ; itt fia J a n o s a szerencse kegyelése 
alatt gyorsan emelkedett: 1691-ben már a szász nemzet kerületi jegy- 
zője volt és mint ilyen fontos ügyekben küldetett a császári udvarhoz 
Bécsbe, 169ő-ben alkirálybiró , 1698-ban kormányszéki tanácsos, és 



') Kovachich M. G Formula Bolenoes Styli. 314. 

*) Istvánfff 1686. évi kiadás SS4. lapon Andreán Sáiíum nevezi, 
de Sámboki-oáL Lásd Beugner Rerum nemorabilium in Paanonia etc. Narra- 
tiones Francofurti 1603. recoaae Colocae 1770. a 96. lapon S a r a 7 Andrásnak 
olvuank. 

') SzODtagh D. kSzlése szerint. 

') Nógrádi levíltir 1772. 836. axárn éa Protb. 83. ítb. 

') Szontagh D. íUtl. 



ídOvGcOf^lc 



8ADÍSTI. — SAfAb. 6 

ekkor egyszersmind Sachs ab Harteneck névvel r. ss. bir. lo- 
vagBágra emeltotett. 1700-ban fö királybíró, 1702'ban a azáaz nemzet 
gróQa lett. Merész viBszaélései okozták halálát. Özvegyen maradt neje 
Fejes vagy máskép Hanpt Erzsébet. ') 

Sadáoyi esalád. (Zeadányi) Zemplín vármegye czimerleveles 
nemes családa. *) 

Ssstbmár vármegyében Nagy- és Eís-Zsadányt 1423-ban Zsadá- 
nyi Tamás birts, valószinüleg azonban nem egészen, mert már 1417- 
ben a Bithoríak Íb adományt vittek Nagy-Zsadányra, és a följebb! év- 
ben Sadáoyi Tamást a kis sadányi határban is háborgatták. Neve- 
zett Tamás 1425-ben N. Zsadány és Hódos kSzött határjárást tárta- 
tátott, 1449-bei] pedig Nagy-Zsadányban és Piskárkoson magát uj ki- 
rályi adomány által megerősítette. '} 

Sáfár család. (Gyulai) Erdélyben Doboka vármegyében vi- 
rágzott a XVn. és következő század folytán a f. borsai járásban. Sáfár 
Jánostél kezdve a családfa *) igy alakult. 

János 

ÍTtftjir ^ Anna) 

István OrOrgjr Hihálf 

>» ifjabb 1704. t 



(Korda Zi nzaa) 

"" Sára 
(I.Kec£«li Sándor 
2. Geréb Elek) 

Pálnál a Doboka megyei alispánnál ^) tovább élt Ss bátyja 
Mihály, s abban halt ki Hodor szerint a család, vagy legalább ez ág ; 
Míhályiiak birtokait a Zámbó család örökölte. 

A családi nem tudni helyét Sáfár Évának, ki 1687-ban 
AIbó János neje volt. 

Ehrdélyben ily nevU család most is él, melyből Károly szász- 
áj-Ösi birtokos. ' 



') Olv- róla legalaposabban Uj M. Husenm 1860. ^ri folfam. I. köt. 
17—32. 1. 

') Siúniar C. Zemplín. not. top. 116. 

■) Ssirmaj Ssatmái Tármegye II. US. 14S. 

*) Hodor Káról; ktfsl. 

'} Hodor, Doboka vácm. 486. L 

DiB.1izedOyGoO<^lc 



6 sípIb.— bíqrt. 

Sáfár család. Ldsd Patztorovics cs. 

Safaríos család, Lágd Sapharieh cs. 

Safy család. (Safiházi f) Kihalt, melyből Safiházi Sofy Ad. 
d r i s éa neje 1596. apríl 1 7-én Palaczkin GömÖr Táxmegyében nejérel 
Lenkey Fruzsinával együtt magyar végrendeletet tett, ée e Bzerínt Gö- 
mör és Nógrád megyei birtokaikat gyermekeiknek Katalin, Mihály és 
Bálintnak hagyták, gyámjókúl pedig rokonukat Újlaki Bálintot nevezek 
és ennek két paszta telkeik közül, melyek Nógrádban fekszenek, (az 
egyik Safiháza, a másik Lazí,) egyikét szabad válaSEtáe szerint gond- 
noki jutalmul hagyák. *) 

Saganl család. A Sagani herczeg családból , mely Sziléziából 
való, V e n c z e 1 herczeg belsft^titkos tanácsos^ a hadi tanács elnöke, 
1669-ben a 131. törv. czikkben magyar honfiusitást nyert 

SáshI család. (Sághi és Csukár-Pakai) Vas, Soprony, Pozsony 
megyei család. 

Czimere a paizs udvarának alján királyi korona, melyből pán- 
czéloB kar nyúlik föl, egy botot tartva, melyről a jobb oldalon egy ka- 
lász, a baloldalon két fúrt szölÖ csüng alá ; ugyan ily kar látható a 
paizs fölötti sisak koronáján is , két kiterjesztett sasszárny között. 
Foazladék jobbról ezüstvöröa, balról aranykék. 

Sághy Imre 1559-beii a följebezésí törvényszéke Qlnöke volt. •) 
lő69-ben az esztergami érsek pozsonyi házának gondviselSíe, 1571- 
VeráncsicB érsek öt bízta meg 200 katona fogadására Érsekújvár őr- 
ségére. ■) 

1460-ban éltek Sáaghi Benedeknok fia János, Máténak fia 
Tamás, Jánosnak fia O s t á t, *) kik mint királyi emberek neveztet- 
nek meg Mátyás királynak a sz. fejérvárí keresztesek részére Gyant 
helységben Garai László özvegye által véghez vitt jogtalanságok meg 
vizsgálására; melyre mintszomszéd birtokosok hivattak meg. 

Mintegy másfél száz év múlva Sáaghy Péter és György 
testvérek II. Mátyás királytól (uralkodott 1608—1619) czimeres ne- 
mes levelet nyertek, mely Nyitra vármegyében hirdettetett ki. ') 



') A gatan u. b«nedeki Convent hitelei kiadványa szerint. 

*) 1669. évi S8. türv. at, 

■) Katona Hitt erítica ZXV. S80- ée Budai Fer. Bist. le>. in. 

*) Kaprtnai Hungária diplomatica IL 447. 

') Ezen cslaereB nemes levél eredetije tübb cendii kir. ia nádari ado- 
mánnjlevelekkel GUnther Jóuef GRlgóczon lakó Qg^védn^l van, U aaokat a 
Stlrgttn; hiv. Up 1862. évi 29. Márnában hirl«ttette. 



DiB.1izedOyGoO<^IC- 



&kam, 7 

Hog7 az eddig elésorolt Ságh jak egy agyán azon család tagjai vol- 
tak-e ? bítvebb adatok hiányiban eldönteni nehéz. Véleményem szerint 
azon Sághy család, mely magát Sághról irja, valÓBzinlileg a Vasmegyei 
ily nerü helységről, ée melynek tagjai Vas megyében bírtak s megyei 
hivatalt rieeltek , igy nevezetesen Sághy Ferencz 1647 és 1649- 
ben Vasvármegye szolgabirája volt, ') és melyből Sághi Mihály előbb 
szombathelyi kanonok, utóbb váczi nagy prépost (mh. 18Ő1.) szárma- 
zót^ valÓBziiiíileg egy családot képez a Diinántól Soprony, Komárom 
és többi megyékben élS ée élt Sághy családbeliekkel, és ennek egyik 
ágát képezi a Fejér vármegyei ág is, melyről alább. Hintán pedig ezen 
sághi és CB. pákai *) Sághi család czfmere az, a'mi följebb leírva olvas- 
ható, alig sorolhatjuk ennél fogva éhez a Zalai megyei Sághi családot, 
melyből Sághy Imrei 763-bau Zala megyei esküdt volt, ha csak hi- 
básan nem használta azon czlmer^ melylyel étt s mely egy három felé 
osztott püzBot képez, melynek alsó három szegletfl udvarában patkót 
tartó dam áll, a felső jobb oldali szegletben egy fejd saa, a baloldali- 
ban horgony látható. A püzs fölötti sisak koronáján pedig szintén a 
ieirt dara ismétlődik. 

De ezek szerint azon, már a XV, században szerepelt ősökkel 
alig volt kíizös vérsegök azon II. Mátyás király által megnemeeitett 
Sághy Péternek és Györgynek is, kiknek czimerttket nem ismervén, nem 
tudhatjuk : azonos e a följebb leirt első rendbelivel vagy pedig a Zala me- 
gyeivel, vagy végre nem egy harmadik : Heves megyében feltűnt Sághy 
családnak volt e tolajdona? 

A Vas megyei eredetű Sághi család ivadéka volt Ságbi Mihály, 
1760— 70-ben vasvári kanonok. Továbbá Sághy Jánoa győri kano. 
nok, ki Sopron megyében Repcze-Szemerén született 1774. janoar 
234n. 

A Soprony megyeiekből Sághy András fiával György gyei 
egytttt nevezett megyétől nemesség bizonyítványt vett ki j atódu Fe- 
j^ár megyébe Pákozdra szakadtak, és ott Fejérmegye előtt 1781. ja- 
noar 24én a fóljebbi bizonyitványnyal igazolták nemessegöket. *) Táb- 
lásatok es: 



■) 1647. évi 1&8. ia 1649. évi 8$. tQtv. esik. 
^ Csnkár Páka Poiaon; megyében fekszik. 
") F<uérvirmegye jegjsSktiajve. 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



Andráa 

Sopron y ban 1737. ^ 

OjSigf Hihilv 

1787. I 



Márton Ojfirgy 

Fejttrben 1781. Fejérbeii 1781. 

A köTetkezö családfa ') is TalószÍDÍileg a SoproiiTmegyei Sá- 
gbyak egyik ágazatát képezi : 

Imre 

[1. Sárköiv N. 

a. ECrd ggh bota.) 



Zsigmond Albert. Lájzld. Péter István. Imre. 

(1. Sárkány Hona ' — SÍÍ — ' 
2- Paláeti N.) ^^ 



Irtván Zsdfia Imre 

■ , /.._ ' (l. Némethy Bened. 

. ^^y*" , 2. Zilini Horváth 

Imre. G á spár 

Horváth Ferencs 

A muIt században Ságbi Gergely 1760-ban a kanczelláriánál 
fogalmazó, HTO-ben kamarai titoknok; 

Sághy Miklós 1770-ben a kaaczelláriánál fogalmazó, 1787-ben 
títoknok és jegyzí^könyri igazgató ; 

Ságby Antal 1787-ben helytartósági járulnok; 

Sághy G^yörgy 1787-ben kanczellariu imokvolt; 

Azonban ezek melyik Sághy család ivadékai? nem tndjak. 

Sághy család. (Karancs-Sághi) Nógrád megyei kihalt régi ne- 
mes család, mely hajdan azon megyei Earancs-Sd^b helységet a mel- 
lette fekvő (Ságh)-Uj(alú, Ethee helységekkel együtt bírta. 

1481-ben Sáagi János az (Ipoly)-sági convent előtt szemé- 
lyesen, és a budai káptalan eltítt Qéczi János által tiltakozott test- 
vére Sáagi László ellen , ki nevezett három helységbeli birtokrészét^ 
ugy Gömör megyei Méhi helységben fekvőt is karthali Bornemisza 
György salgói várnagynak el akarta idegenltni. ^) 

Nevezett Saági János 1484-ben Pest megyében Ikladon is bírt, 
midőn ellene mint Rozgonyí István jobbágyain hatalmaskodást elkö- 
vető ellen vizsgálat folyt. ") 



') Qeneal aotbent. II. 

<) Teleki, Hunyadiak korn. XII. 195. 196. 

') Ugyanott 266. 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



BÁOHT. 9 

1552-ben e család végeö nemzedékeiből lehetett azon Sáaghi 
Andris, ki Nógrádban Hollókő vára egyik kapitánya rolt. ') 

Talán szintén e család ivadéka volt azon Sl^by Bálás is, ki 
az 1505. évi rákoai országgTűlésen Hont Tánnegye követe volt. •) Noha 
Hont megyében szintén van (Ipoly )-S ág h nevű mváros és^ noha a 
Lévai Cseh családnak némely tagja a XIV. században, de igen rövid 
ideig ezen Sághról is irta nevét, még is, miután Ipoly-Ságh .korán egy- 
házi birtok volt, inkább valószinti, hogy a honti követ Sághy Bálás 
a nógrádi karancsságbi Sághy csalid ivadéka voli 

A család valószínűleg az emiitett Andráson, a hollókfti ka- 
pitányon túl, rövid id<í múlva megszűnt. 

Sághy család. (Dormándházi) Heves vármegyei Dormindbá- 
záról Írja elftnevét A múlt század második felében emelkedett nagyra 
közíUök Sághy Mihály, 1760-baD Heves vármegye alispánja volt, 
már 1768-ban kir. táblai ülnök, országbírói ítélömester, 1770-beDkir. 
tanácsos , a királyi tábla ülnöke , és helytartói itélSmester, szent-Ist- 
ván rend vitéze, 1787-ben mára hét személyes tábla ülnöke volt, 
1790-ben báróságra emeltetett ') 

Bárósági czimere következő : a paizs kék udvarában zöld tér fö- 
lött fehér ménen vörös magyar ruhás , sárga csizmás , prém kalpagos* 
tigmbör kaczagányos vitéz vágtat, job'; kezében királyt pálczát tartva. 
A paizsot bárói korona födi, és azon bárom koronás sisak áll, a jobb 
oldaliból az előbbihez hasonló magyar vitéz emelkedik ki, a középsőn 
két borostyángaly között pánczélos kar könyököt, kivont kardja hegyén 
levágott török fejet tartva ; a baloldali sisak koronájából fehér mén 
emelkedik ki. Foszladék jobbról arany kék, balról ezüstvörös. A czi- 
merpaisBOt oldalról telamonok gyanánt jobbról tigris, balról oroszlán 
t*rtja.») 

Nevezett Mihálynak ága Ignácz fiában kihalt, Szatmár me- 
gyei ecsedi és bánházi birtokait leány ágon Eeglevicb örökölte. ') 

Családja így állt : 



') Mocíáry A. Nógrád vinn. leirias. ni. 209. 

') Jiatty P. A in. nemz. napjai a mohicBÍ vési, ntán 197 

') CoOeet. herald, p. 

') Adami Scota geatil. tomo XI. 

*) Síinnaj, Szatmár várm. U. S9. 65, 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



10 SAOODI. — BAJKOVICB. 

Miliálj bitó 

Saptemvir 1787. 

(Jósa Kri a ztina .) 

'Tgnácz Anna Mária HaKlaleaa Klára 

t (Fáy Agoiton) {Fodor (ATmáísy (OrOBsioá} 

JóxBef) JóBsef) 

Ságody család. (Kemes-Ságodi) Zala vármegyei nemeB család, 
a több kÖzbírtokoB által bírt Nemes-Ságod helységből származva. 

Ságody István lT70-ben a kamarai levéltárnál irnok, 1787-beD 
lajstromozó volt. 

S^dy SándoF jelenleg (1863.) Fest bz. k. város al-polgár- 
gármestere , testvérei Katalin, József, Mária, Ignáczés 
Jozefa, ki meghalt 1863. febr. 12-én kora 45. évében. 

Saigd család. Saigó György és István 1712'ben lU. Ká- 
roly királytól kaptak czimcres oemesitíE levelet •) Czimerök a paízs 
kék udvarában zöld téren hátulsó lábain ágaskodó kettősfarkú orosz- 
lán, elsö jobb lábával kivont kardot tartva. A paizs fölötti sisak koro- 
náján vörös rubás kar könyököl kivont kardott tartva. Foszladék jobb- 
ról aranykék, balról ezüstvürös. ^ 

Tán e család ivadéka volt Sajghó Benedek, 1760-ban pan- 
nonhalmi fS-apát. 

Sajg4Í család. A czímerea nemes levelet Sajgó Ferencz ós 
érdektársai kapták Apaflíy Mihály erdélyi fejedelemtől 1670. évi mart 
4.én Gy.-Febérváron kiadva. ^) 

Jelenleg Sajgó András Kolos megyében Keczelen és Val- 
kón birtokosul iratik. 

Saiat-Aulaire család. Saínt-Aulaire Schwnyi Károly, cs. 
kir. kapitány az 1840. évi pozsonyi országgyűlésen honfiusitatott. *) 

Saint-Qaeotin Bigot családból Ferencz Lajos gróf, cs. 
kir. altábornagy, az 1846. évi erdélyi orszá^yíilésen honfiusitást nyert. 

Sl^lfif család. Oömör vármegye nemessége sorában ál!. ') 

S^JDOVics család. (Tordacsi és Kálóczi.) Kihalt nemes család, 
melynek felemelÖje Sajnovics I. Mátyás volt, Győr vármegyének 
előbb főjegyzője , majd albpánja, utóbb a köszeghi keriÜeti tábla el- 



'} Collect. Herald, nro 708. 

') Adatni Scnta gontU. tomo XL 

') QjSr vármogje lev^ltáiábao ?aD letéve az eredeti armálii. 

•) 1840. évi 52. törv. ez. 

') Bartholomuid«s C. afimfit. lU. 



DiB.1izedOyGoO<^iC 



BIJNOTIOS. 11 

nöke. Temérdek birtokot szensett fSleg Pejérrármegyében, nevuete- 
seo B. Szeot-Miklóet, Sz. Lászlót, Mártonvásárt, Tord&cBot, Knldó és 
Kálóz legnagyobb részét, Szentlvánt, fele Dobozt, Sávoly, Felosúth, 
és Bárokban nagy részeket , összesen több mint 20,000 holdat •) Tor- 
dacara és Kalózra elsö nejével Posgai Katával együtt 1699-ben kir. 
™«g«gyezö adományt vitt, ") és ezekről elönevét irta. Meghalt 1729- 
ben. Első feleségétől Posgay Katalintól két fia marad : Ádám, kit 
minden szerzeményeiből kizárt, és ki mag nélkül balt el, és József, 
ki a rendes osztályrészen túl Tordacsot és a Kálóz és Knldón tett szer- 
zeményeket kapta. Leányai M á r i a Mesterházi Józsefhé, Julianna 
Fejérváry Józse&é, Rozália Eírolyi Mihályné, Katalin Heve- 
nessy Antalné, atóbb Swaíger Józsefbe, azonban második menyeg- 
zője első éj,szakáján meghalt E két utóbbinak maradéka nincs ; a két 
előbbitől leány ágon a gr. Hugonnay-ak , Eostyak, Petbők és Salamon 
Elek gyermekei származnak Fejér megyében. 

Józsefnek nejétől Pejers Erzsébettől gyermekei: Borbála 
Vigyázó Mihály hitvese, sok utód Ősanyja ; János a bfres jezsuita, 
a bécsi egyetem cs. k. csillagásza, a dán király VII. Kerestély által Venus 
bolygócaillagnak nap alatti átmenetele vizsgálatára hivatván Vardo- 
choseban^ tartózkodása alatt tette azon felfödezést, hogy a magyar és 
Uppon nyelvek közt rokonság létezik, a mint erről 1770-ben először 
Hafienben, utóbb N. Szombatban is megjelent „Demonstratioldi- 
domavUngarorum et Lapponum idem esse" czimü érte- 
kezése tanúskodik. Testvére 

n. Mátyás Fejér vármegyének föszolgabirája volt, meghalt 
1782-beD, B benne fiágon a Sajnovics család elenyészett Nejétől sztt- 
letfltt Horányi leánytól (^yetlen leánya Erzsébet alsó-szomolányi 
Nagy Ignáczhoz ment férjhez , utódai a báró Horváthok, Rohonczyak, 
Niczky-ek, és báró Palocsayak, és ez utóbbiak után Salamon Elekaé 
báró Palocsay Comelia gyermekei. 

A Sajnovics család czfmere, a paizs udvarában, valamint a paiss 
fölötti sisak koronáján is olaji^t tartó galamb. 

A családfa imez : 



'J Bosty Zgigm. családi levelei Bierint 
') BegestrniR DonatlonalinDiF 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



12 SAEÁBBNT. — SILA. 

iíítyia 
Ker. táb. elnök 

i 1729. 
(1. Poígay KaU. 

_^ 2. Kom ár omi Eva.) 

Jóuef Ádám Mária Rozália Julianna Katalin 

tPejere t (Meatethiiy (Károlyi (Fejárváry (1. HeveneMj AdUI. 
Eraae) Jósaof) Mihály) Józaof) 2. Swaiger Jözaof.) 

^J,^ t t ^ 

"" II. Mátyái János Borbála"' 

Fejér T. íö sz.biró jessuita. (Vijryiíó 
m. h. 1783. t Mihály) 

(Horáyi S.) 

Euébet 
(Nagy Ignácz) 

Sakabent család. Máskép Jo&niiovits, mint e munka V. 
kötetének 345. lapján olvasható. Ahoz adható, hogy Sakabent J ó - 
zsef János 1787-ben veraecai görög nem egyesült püspök volt 

Sakara család. Zemplin vármegye czlmer leveles nemes csalá- 
dtúnak egyike. •) 

Sala család. (Énlakí) Erdélyi székely család , czimeres nemes 
levelét Sala Mihály (aU-dik) szerezte 1790-ben ILLeopold király- 
tól. Ekkor nyert czimere b^ról jobbra lefelé rézsútosan fekete és vö- 
rös udvarra oszlik, az előtérben hármas zöld téren arany bagoly ül, 
csőrében ezüst tollat tartva. A paízs fölötti sisak koronáján vörös mezii 
kar könyököl, kivont kardot tartva. Foszladék jobbról arany, fekete, 
balról arany vörös. ^ 

A családot tulajdonkép II. Mihály alapitá, ki n9S-ban itélö 
mester lett, utána fiai nagy hivatalokra emelkedtek. III. Mihály 
1818-ban főkormányszéki fogalmazó, 1830-ban titoknok, 1838-ban fö 
kormányi tanácsos lett, meghalt nőtlenül 1850-ben. I. Sámuel 1808- 
ban fö korm. fogalmazó, 1817-ben táblai ülnök, 1834-ban itélömester, 
meghalt 1839-ben, két gyermeket hagyván maga után. Elek Kolos me- 
gyei fö bíró volt. A most élő U. S á m u e l n a k, ki 1861-ben az erdé- 
lyi kir. táblához számfeletti ülnökké neveztetett, de arról leköszönt, 
csak leány ü vannak. 

A családfa következőleg ') alakiUt : 



') SziriDay C. Zemplin. Dot. top. 116. 
') Adami Scnia gentil- tomo XI. 
') Kdváry, Erdély nev. caaládai 220. 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



SALlBOBe.— SALAHON. 



I. mhüj 

(Demeter Anna) 



(KbamK MÍI>ily) 


II. Mihálj 1790. 

itdlö mester 

(FejMrváry Julianna) 


JnlU 

(Szent-Iványi 

Sándor) 


m. Mifaálj 

fökorm. titn 

tl860. 


I. Sámuel Térés Elek ' 

mfa. 1839. Farkaa) föbiró. 
(Almádi Karolina) (Belenyá.y 
1 ZBnua) 




11. Sámuel Karolina 
(Hodoai JnlU f) (Qálfalvi Imre) 
' Fáni. Júlia. ' 



Safaburg család. Oothard Henrik és János Oode- 
fried 1687-ben ország gyíllésileg honfiuBÍtattak. ') 

SaladiDUS csdiád. Zemplin vármeg^'e czlmerleveles nemes csa- 
ládai között foglal helyet. ^) 

SalamoD család. (Alapi, báró és nemes) Fejér vármegyei régi 
birtokos nemes osalád, melynek bárói és nemesi ága birja most ts azon 
megyében az a I s ó - a 1 a p i pusztát , honnan elSneyét irja. A család 
régi, állitélagaXlI. és Xm. századig terjedő okiratait nem láthatván, ^) 
csak a múlt század elcJétSI kezdett családfáját áll tehetségemben alább 
közölhetni, megjegyezve még is, hogy valószínűleg e család Ősei közül 
volt azon Salamon Domonkos, kinek 1405- ban neje Zalogi Klára 
volt, ki több társával Péczi András pécsi préposttól ennek Győr me- 
gyében Fel", Kis és Balás-Péczen és Veszprém vármegyei Kámánd 
nevű pusztán lévő joszágrészeit megvette ; és ki ellen 1435>ben mint 
alperes ellen a péczi jószág felosztása iránt a Marczali-ak stb. perle- 
kedtek ; amidőn azonban nejéül már Yathay Klára iratik, fiául pedig 
Salamon Antal. *) 



■) 1687. éri S8. törv. ez. 

') Síirmay C. Zemplin not. top. 116. 

') Hogy Salamon nevd e e n n ■ is volt, ast tudjnk ; de hogy eisel 
ümekötte t-sben állt-c ai alapi Salamon caalád? az okleveles kimutatást vár; a 
Salamon genui, melybtfl as Eszterbázy-akat is Rzármaatatják , CsallAktlsi iva- 
dék val a. Azt sem mernSk állítani, hogy Hiskének fia Salamon, ki IV. 
B^la király tol Zala megyében Zelelgek birtokot adományba kapta, ezen Sala- 
mon ősei kÖzQl volt légyen, ngyan e Salamon mint alországbirú 1339-ben Uroi 
él Chyba kSst cialldküzi Magyarfaln iránti ügyben iotéskedett. Lásd Lehoez- 
ky, Stemmatogr. II. 348. 

') Tadomáoyos gyajtemény 18S6. XI 14. 16. 

i:,:,rcdr,C00<^lc 



14 SÁLAHON. 

Salamon Is tv in 1658-ban élt Zala megyében. ■) 
A mait században élt Salamon László, kinek Rátkj Bozalíá- 
val alkotott családfája a jelenkorig következő : ') 
László 
(Bátk; Bóza) 



1. Sándor 
(Stegedjr Eata) 



I. Zsigmond 
(Truminer Ter^z) 



FerenCB 
(Vörba Judit) 



Zaiemond AatiA 

(ModroTica (b. Ghillánj}) 

A nn») 
ZBÍgmond 




Imre. Cl-j'itrgf. 
(Vincenty 
E tellia) 



Józaef Adár 

föhadn. 'volt 

eleaett 1849. honvéd. 
(na. k^ri Piemontb. 

Kiaa Vilma) 



im Bélh Vincse. 



fE~ 



Mihály 1832. 
I aletűedea 

báró. 
- ' Ö^TT 
Oyala. Aatalia. 



Sándor 
(BoBly T er^g) 
' Elek! ' 
honv. aleired. 

mb. 1862. 
(b. Palocbay 
Corn^lia.) 



Lajoa. 
alúpin 



alupi 
^0 kép 



JásoB 
lov. kapit. 



Aladár 

(gr. Waaa 

Josera 1863.) 



GeJEB. Tiv&dai. AtilU. 



( Horváth Fiára ) 
Zoltán. 

A cBaládfán állók közül I. Sándor ágán fia Mibály alezre- 
des, mint a Mária Terézia katonai rend vitéze báróságra emeltetett. — lg- 
nácsnak 6a Lajos 1861-ben Fejérvármegye első alispánja és ország- 
gyűlési képviselője volt. Elek honvéd alezredes volt, meghalt 1862- 
ben. Özvegye báró Palochay Comélta, kinek testvére a magva szakadt 
báró Palochay Sándor a Palochayjószágokat hagyta élet fogytíg, azután 
Salamon Elektől született gyermekeire szállandókat. Fia közQl A 1 a- 
dár 1863.ban nőül vette gróf Wass JózéFát 

I. Zsigmond ágán Oyörgynek fia József, mint főhadnagy 



'} Zala megyei jegyzSkSnyv. 
>) Családi kttziéa Herínt 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



BÁLÁMON.— -SALAhKI. 15 

elesett 1849'beD. Testvére Ádám honvéd kapitány Tolt, utAbb Pie- 
montban Bzázados. 

A családból a XVU. és XVIU. ezásadban éltek még Qyörgy, 
Farkas, Sáador, János és Sámnel, de CBaládfu áltáeukat 
nem ismeijilk. 

A család czimere a palzs udvarában hátulsó lábain ágaskodó ko- 
ronás oroszlán , elaÖ jobb lábával kivont kardot villogtatva, a paizs 
fölötti BÍBak koronáján szintén olyan oroszlán látható. 

Salamon nevű család e század elején élt Arad vármegyében ís, 
boI Salamon István 1818-ban hirdettette ki nemességet. *) 

Salamon család. (Csik-Várdotfalvi) Erdélyben Csíkszékí szé- 
kely család, tagja J ó z s e f Czik széki törvényszéki ülnök 1827. körŰl. 

Valószínűleg egy nemzetségből valók a Csikszék több helyén 
elágazott Salamonok is ; mint Salamon István postás 1829-ban, ki 
Csik-Pálfaváról irta előnevel Továbbá Salamon József 
Csikszékböl származott nagyváradi Sr-kanonok éa czimzetea pré- 
post, 1781-ben N. Váradon tanuló árvaifjak számára ma íb fenn 
álló ápoló-intézetet alapította. Ádám és András nagyváradi megyei 
rom. katb. papok, utóbbi nagyváradi lelkész és czimz. kanonok a forra- 
dalomban részvétéért várfogságra Ítéltetett , jelenleg peoze-szífllQBi 
lelkész. Erdélyben Alajos Imecsfalván, J ó z s e f Rözvényesen lel- 
kiz 1848-ban s utóbb. Másik József 1827-ben Sepsi székben duUó. 

A Szilágyságban S. József Kolosvárott ref. lelkész és tanár 
utóbb a nagyszebeni CB. kir. holylartóságnál egyházi refereoB 1861-ig. 

Salánkl család. (Tordiú és nagy-enyedi) Magyarország Ugo- 
csa vármegyéből S a 1 á n k helységből származott, vagy is e helység- 
röl vette nevét, de a helységet nem birta, mert annak legrégebb idők- 
ben már Attyai nemes volt birtokosa. A család tagjai a XVU. század- 
ban a reform, lelkészi pályán álltak. így Salánki György 1629-bon 
s. pataki rector, 163ő-beD mádi lelkész. '*) Salánki János löTO-bcn 
B. a. újhelyi lelkész volt *) 

A család egyik ága Salánki János személyében Erdélybe telepe- 
dett Bethlen Qábor alatt, ktt a nevezett fejedelem vitt be Krdélybe és 
ott Uj-Tordán másokkal együtt ő is adományt nyert 1619-beD aug. 



') Arad várm. jegycfiköiíjve 1007. íb. a. 

*} Snrma; C. Zemplin not top. S14 

•) Dgyan ott 254. ^ . 

DiB.1izedOyL.OO<^IC 



16 



salíhki. 



25-én. *) Innea '6, fia és anokái tordaí elÖnévrel éltek, oifg kis>unokája 
Gábor 1770-ben már nagy-enyedi predikátumot viselt, 
I. Jánostól a családfa ^) következő : 

I. János 







n. JánoB 
1665. 




' L Hózsea 
(SárkfizT Sára) 


III. JáDOB 

+ 


I. Jó«>ef 

osatos. ITS8. 

(Makrar Zbusbí 


2 


I, Gábor 1 1770. 
(1. Kornis ZanzBi 
KaboB Judit t 1769. 






fesnzei- Teréz 2-túl 11. Mözaes II. Imre I. Lá«zló 1798- 
(ifi.KaboB (Keczely (KörÖBj f (Korda 
László) Sándori Zauzaa) Aona f 1799.) 




Judit 1804. 
(pókakereaztúrí 
Székel7 Elek} 


II. LáBzIÖ Anna 
+ 1796. t 
vUtó. 


■ U. Jów 

175S.1 

(Csfko. B 

' Kata t 

(cze; 
Balogl 


ef 
96. 

ftto) 
1858. 
■öi 
Per.) 


Klára n. Gábor 
[Alsó (Pftlotkay 
Samn) jQBztiua) 

JuUa ■ ■*■ 


Ráchel Bára 
(Sombory (QyártáB 
Oábor) Láazló) 



I.Mézses Után fiai L József és I. Gábor 1738. nov. I5-én 
osztozkodtak Szelécske, Szalonna, Kalocsa, Paptelke birtokon. 

I. J ó z 8 6 f 1753-ban B. Szolnok vármegye táblabírája éa ország- 
gyűlési követe volt ; bírt Mező-Orben és Faptelken. Fia II. József 
1787-ben ugyan azon megye aljegyzője. Ennek egyik leánya K a t a 
ozegÖi Balogli Ferenczné meghalt 1858-ban és benne a Salánki csa- 
lád leány ága is kibalt. 

L Gábor birt és lakott Al-Orben második neje Kabos Judit 
jogán, elsit neje tót-vácadi vagy borbándi Komis Zsuzsa volt 1770-ben 
„nagy enyedi" előnévvel élt, meghalt ugyan ez évben. Rét házas- 
ságából származott gyermekei közül I. László legtovább élt, és mi- 
után ez egyetlen fiát II. Lászlót is túl élte ; benne halt ki fí-ágon a 
Salánki család.^ 

Nevezett I. László Ál-Örben az ösi Salánky-házra következő 
föliratot tétetett : „Ezen épületnek felső részét épitették 1766. észt. né- 



') KoloBvári közlöny 1859. Évi 80. azám. 

') Bodor K.kttzUse Torma József családi künyvébfil. 



ir,Coo<^lc 



■AI.BKCK. 17 

hM Salánky Gábor úr, ki megholt 1770. észt ée Felesége Kabos Ju- 
dith asszony, ki meghalt 1769. észt. Az alsóbb pedig hozzá ragasztat- 
ráo, építette a fiók Salánky László 1798. észt., minekntánna kedves 
felesége Korda Anna 1793. észt és egyeüeo egy, László nevet vieelt 
kedves fia 1796-baii meg holtának votoa." 

A család czimere a paias kék udvarában egy lábon álló, másik fel- 
emelt lábával kövecset tartó dara volt Ugyan ilyen daru áll a paiza fö- 
lötti sisak koronáján is j mint ezt Salánky Qábomak 1778. évi hiteles 
pecsét-nyomatán láthatni. 

Salbeok egalád. (petrisi) Arad v^lrmegyei birtokos nemes csa< 
MA. Ismert törzse Salbeok Máté 1733>ban Hunyad vármegyében 
sóezállitási biztos, ') ki által vagyonoaodni kezdett. Meghalt 1736. 
sept 23-án. ^) Feleségétífl Barkóczy Katalintól hét gyermeke maradt, 
agymint : 

a) I Jakab, ki 1736-ban LippAn sóházi pénzti^ok volt BóU 
8 atódairól alább. 

b) Ferencz 1736-ban jesuita volt 

c) Mihály 1736-baD szintén jesuita. 

d) Mátyás 1736-bau még N.-Szombatban hittan-tanttló, atóbb 
1743 — 175&-ig erdélyi nagy prépost, innen nagyváradi prépost és dut- 
cini cúmz. pOspök. 

e) Zsófia 1736-ben csatári Nagy Jánosné. 
í) Ágnes 1736-ben Unterhnbem felesége. 

g) Károly 1757-tSl 1776-^váczi nagy prépost, 1776-ban ebö 
szepesi püspök. Meghalt 1787-ben. 

L Jakab, kirűl fSljebb szólttmk, két testvérei közül egyedül 
volt világi ember, és család alapító. Egy fia volt: öyörgy, kie szá- 
zad elején magyar nemességet és adományban jószágot , többi közt 
Arad megye keleti szélén P e t r i s helységet szerezte , mely a csidád 
ékes kastélyával annak fS birtokát és székhelyét képezi. Nejétől Ka- 
dicsfalvi Török Zsófiától fia volt IL Jakab, 1819-ben Arad vármegye 
fö szolgalárája. Neje losonozi báró Bán^ PoIeÚDa, kittti gyennekei 
lettek Oyörgy, ée Albert; amaz a sokat utazott, jól ki mivett, 
és ismeretes sportsman, a Vadászok könyvének kiadója stb. kinek kora 
halála 1861-beii történt 

') Fábián Oábor, Arad várm. 289. lap. 

') P- Lncas a S. NtcoUo, Hochverdiente Ebr«iig«dKchtiiiH d«s edl. geb- 
Hra. Urn. Mathaei Salbeck etc. Ofen, 17S6. 2-t^l. 
máotuomsIo csilIou. X, kCt. 

.Ic 



idByCoOl^ic 



18 SALBS. — BiLHADSEK. 

A családfa kövotkezÖ : 

Már^ 

BÓHáll. bistOB 

1 17S6- 

"" L Jakab. Ferencz Mihály Mátyás Károly Zsófia Ignéa"' 

föháxi pénztár, jesuita. jesnita. váradi szepesi (eoatari (Uutern- 
1786. prépost pUspök Nagy hnbern) 

C2. pttsp. t 1787. János) 

I. QjÜTgr ^ 

(K.Ttl rtlt Zsófia) 
'~ II. Jakab. "■ 
1819. Arad t. f»sxbir«. 
(báró Bánfiy Polcx.) 



A család czlmere négy felé osztott paizs, az 1, éa 4. osztály kék 
odvarában faragott kövekből épUlt vár látható, a 2. és 3. osztály v«rÖB 
udvarában vfzen úszó vitorlás szállító bajó szemlélhető. A paizs fólfitti 
sisak koronáján két kiterjesztett sas-szárny között egy hármas ágon 
három rózsa virul. 

8alM CMlád. (Koloavári) E család alapitója Eolosvárí Salea 
Márton, ki 1583 april 29-én Rudolf királytól czimeres nemes leve- 
let kapott ') 

Batgaf család, (Halmi) Ugocaavármegye kihalt családa, mely- 
ből balmi Salgay Bálint 1576-ben nevezett megye másod alispánja 
volt.") 1613-baD Salgay Katalin, talán az előbbinek leánya, Pe- 
rény Gábor Ugocsa vármegyei főispán feleasége volt. ') 

A Salgay családból már 1505-ben Salgay Mihály a rákosi or- 
ezáf^íllésen Nyitra vánnegyének követe volt *) Nyitra megyében 
van Salgó nevtt helység. 

S a 1 g ó nevU (tán latinul de S a 1 g ó=:Salg&y) család Komárom 
várm^^e kihalt régi adományos családai között is említetik. ') 

Salgö csalid. Ldad Salgai/ cs. 

Salhaasen eaalAd. Ha a gyakran csak mende monda után 
boeaiiztató éa hizelgÖ halotti beszédeknek hitelt adhatnánk, ngy a Sahl- 



') Kemény, Notitia Cap. Albenais. p. 234. 

*) Ssimay C. Uj^ocia p. 52. 

*} Ugyanact p. 39. 

') Jáscay Pál, A magyar nemüct napjai a moháeii vész alán, 1S7. lap. 

^) Fényes, Komárom várm. 61. )ap- 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



flALHAÜSEN. 19 

b«isen(mertigy is iratik) cs&Iád 1237-ben Auguszt-Fridrík római caászár 
ideiében kapta volna a bárÓB^t ; ugyan e forrás szerint SalhausoD 
Konrád a család öae, egyike lett volna azoknak, k'knek k&rjai közt 
Hnnjady János lelkét kiadá ; valamint Salhausen Albert már II. 
Lajos királyunknak fBudvannestere lett volna, és 1526-ban Mohácsnál 
esett el. Ez utóbbi adatot a mint nem igazolhatjuk, úgy valószinUsé- 
gét sem vonjuk kétségbe. Birodalmi báróságra emeltetett a család 
Hiksa csásKár által. 1662ben pedig I. Lipót császár Cseh, Morva és 
Szilézia mágnásává tette a családot. 

Bizonyos az, hogy a műit században báró Salhausen Móricz ausz- 
triai C8. kir. ezredes volt, ennek nejétfii a sléziai eredetű greíffenbergi 
Hííniiami Florentiától két fia maradt; Móricz és Ferencz; az 
el<)bbi 1736. febr. 29-én Oláhorszá^ban Krajován született] állami 
íEolgálatba, lépvén cs. kir. kamarás , és Magyarországban a kassai is- 
kolai kerület fBigazgatója lett. 1803-ban magyar nemesnek bevétetett. 
Mohait 1811. aug. Sl-én ') Neje volt 179l-6ta báró Dumaney Zsó- 
fia, breszi báró Dumaney Míbály olasz würtembergt lovas ezredesnek 
Madarász Katalintól ') született leánya, báró Döry Andrásnak özvegye, 
kitdl fia Salhausen III. Móricz 1811-ban a Oolloredo lovas ezred- 
beo mint kapitány szolgált. 

Fere ncz 1811-ben oláh ezredi alezredes volt, nSül báró Vé- 
csey Józsefnek gr. Berényi Teréztöl született leányát vette. 

A családía így áll : 

I. Hórics 
eiredes 

(greiff. tlB rm auD Florcpt) 

"" II. Móricz t 1811. FerencE 1811. 

kassai alezredes 

ker. igazg- (B. Vécney N. 

(b. Dm n aney Zaáfl a) 
III. Uórícx "" 
1811. kapitány. 



fimagy t 1861. 



Hórici LíbsIó EVancziaka 
BB. 18S2. iz. 1834. szül. 1838. 
hoBBár föhadn. (Shwaitxer 
Geiza) 



>) Sáfir Emerfci : Oratio funebriB, qaa Itl. Maudtio 1. b. a Salhausen etc. 
puenUvit Cassoriae 1811. 4» Fekete Emer. Oratio Fnnebría. Szintén fttltttt«. 
') Hadaráai Imre kir. tanácaosnak leánya. 



5d0¥G?^O<^lc 



30 9AUS. — SALH. 

SallatMiád. GrófSalÍB RudolfM. Terézia rendvitéze, tá- 
bornok éa egy magyar gyalogezred tulajdonosa, az 1830. éri orsság- 
gyüléaeo oyert bonfiuaitást. ') Miathogy a Salts terjedelmes családnak 
syolcz fttvonata van, szükség megjegyeznünk, hogy ezen Rudolf a 
Salis-Zizers vonal második ágábél eredt; meghalt 1847-ben, 
Nyolcz gyermeke közül csak két fia maradt :Károly és Henrik, 
mindkettő katona, az utóbbi házas, és 1859-ben egy leány atyja. ') 

SaliuB «Mllád SaliuB magyar nemes család a Rubigally cbB' 
Iáddal rokon, a XVI. században Bars, Hontmegyében élt. ^) 

Salix oMlád. Közlilök Salix János elÖbb corboviai czfmze- 
tes, 1659-tölhaláláigl667-igpécsipüapök, előbb cíaterczt rendit volt *), 
elöneve „Felberthali" német eredetét mutatja. 

Sáli esalád. Dunántúli nemes család volt, közÜlök Sáli J á 
nos 1608. 1613-ben Vas vármegye szolgabtrája volt *) 

Saller csallád. Dunántúli kihalt vagyonos birtokos család. Kö- 
zlUök Zsigmond III. Károly király alatt föbiztos volt. Ennek leá' 
nya Jozefa Csányi Imre kapitány neje. Zsigmondnak testvérétől 
unoka öcscse Saller István 1 755-ben Vas vármegye fii szolgabirája, 
ennek leánya J u d i t h gr. Festetích Györgynek a Qeorfpcon alapító- 
jának volt neje. 

Sallya család. lC6l-ben II]. Ferdinánd király által nemesite- 
tett meg ; a czfmeres levél szerzők Sallya Péter, János és Bene- 
dek voltak. 

Czimerök a paizs kék udvarában zöld téren hátulsó lábain ágas- 
kodó tigris, mind a két első lábával egy egy vörös zászlót tartva, a 
paiza fölötti sisak koronáján vörös mezU kar könyököl, kivont kardot 
tartva. Foszladék jobbról aranykék, balról ezüst vörös. ®) 

SalDi család. Gróf Salni Antal két fiával Xav. F e r e n c z - 
czel M. Teiézia királyasszony kamarásával és Káró lylyal együtt az 
1764. évi országgyűlésen magyar honfiusitáat nyertek. ') 



■) 1830. évi 16. törv. ez. 

') L. Histor. Herald Handbuch 809. es köv. lap. es Oothai gróG Almanach 
1869. évre 701-702. lap. 

*) Sitzuagsberíchte Jer kaíg. Akademic hist. phil. claaa. XXXII. Bd. 
II. Heft. 

') Pray , Hierarchia I. 266. éa Hsai Mih. Baranya 288. lap. 

') 1608. évi 16. törv- ez. a kor. u. éa 1613, 8. törv- ez. 

') Adami Scuta gentil. tomo XL 

') 1764. évi 46. törv. ez. 



ídovGcOf^lc 



8ALHEN. — SALT. 21 

Salnen ctaTád. Erdélyi száez eredetű caalAd ,inelybdl Salmen 
IS á m u e 1 1814-ben magyar nemességet nyert, mely 1842 nor. IT-én 
hirdettetett kL 

A családnak moBt élö nevezetesebb tagja Salmen F e r e n c z 
azfil. 1801. jan. 9. — 1846-ban főkormányszéki titkárbél a szász nem- 
zet Ispánjául választatott, és mint ilyen 1 848. előtt a fel kormányszék ta- 
nácsnokai közjitt foglalt helyett, 1850 után a megváltoztatott szászba- 
tóaágok kerületi főnöke, utóbb Bécsben a cs. kir. s^mmisitŐ legfőbb 
törvényszék tanácsnoka, I8Cl-ben a szászok visszaállitott ispáni mél- 
tóságába lépett újra, de még azon év végén az udvari kanczellária ta> 
nácBOsa lett, 18()2-ben nyugalmaz tátott A forradatoiD alatt szerzett 
érdemeiért 1854. april. 6-án ausztriai birodalmi baréságra emeltetett 
Kéje Salmen Karolina- Katalin, leánya Salmen Gotfiied cs. k. 9r- 
nsigyaak, &x 1814-ben megnemesitett Salmen Sámuel testvérének , a 
ki maga is „kriegaheimí" előnévvel megnemesitetett. Ettől gyermekei 
1. Eugen Ferencz szül. 1828-ban, a cs. kir. péncz-ügy őrségnél 
szolgál, 2. Hermina szül. 1826-bau. 

Salmla eaalád. OrófaSalmis et Neuburg Eck és testvérei 
Gyala és Miklós az 1563. évi országgyűlésen honfíasitattak. ') 
A következő évben nevezett Miklós Trencséa vármegye főispánsá- 
gára is kineveztetett lö74-ben fÖ hadvezér volt. E c k a történelemből 
mint győri parancsnok és császári hadvezér ismeretes. Gyula az 
1574. és 1678. évben az ország határait vizsgáló bizottság tagjául ne- 
veztetett ki. 

Veik ár d 1606-bBD mint tanácsos irta alá a bécsi békekötést 
Ezeknek, úgy látszik, maradéka kihalt, mert 1687-ben már Salmis K á- 
roly-Otto bonfíusitatott az országgyűlésen ') 

Salom család. Somogy vármegye nemessége sorában emliti Fé- 
nyes E. Geograph iájában. 

Salomváry csalód. Zala vármegye nemes családai közé soroz- 
tatik Fényes E. Geographiaí munkájában. 
Saltier család. Lásd Kolosváry cs. 

Saly család. (Salfai) Vas, Soprony, Zala vármegyei nemes csa- 
lád. A czimeres nemes levelet Saly D i é n e s kapta I. Leopold ki- 
rálytól 165Ö. táján, és az a szalavári conventben őriztetik. Egyszer- 
smind a Vas megyei S a 1 f a helységbeli birtokra adományt is nyert a 



') 1668. ^vi 77. terv. czikk. 
>) 1687. ávi 27. törv. crikk. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 



csal^ honnan a Szita csaiáddal közösön elönevét írja. A családfa Dé- 
nestől kezdve következőleg ') sarjadzott le : 



Gergely 
(DiétBy N ) 




József. 
az. 1776. t 183S. 
(Ba rcaa ErtBe) 



Féred c 2 József, 

BZ. 1809. szlil. 1812. 

Peíten egyetemi 
tanácsjegyző. 



TcTéü. Péter. János 

(Jobbágyi (AlcBÚthy 

Erzsébet) Anna) 

(Measlényben.') 
^IbőrTjánoB. Eleíka. 



La\os. Báfael Ágnes. Fáni. Anna. Beatrix. Lóri. 

1 1638. (CBSkesT 

Pálné) 

A család némely tagja Vas megyénél is viselt hivatalt. A moat 
él<)k közül József Pesten a m. ktr. Egyetem tanácsjegyzöje. 

Samarjay esalád. Első tudható törzse Samarjay Máté volt, 
polgári reform, prédikátor 1 585-ben. Ennek három fiai voltak : P á 1, 
Mihály ésl. János. A két elÖbbi Bars vármegyében Szent- Bene- 
dekben Kopchár Annától Gyürky János feleségétől egy házrésst vett 
meg 1604-ben 17 ftért. '') Rólok többet nem tudhatni. I. János azille- 



■) Családi kSzIée ezerint. 

') A garSD BZ.-benedeki Convenlben Protoc. J. pag. 294. 1601. Anna Kop- 
cbár Joennis Gyürky coneors poHionciti donas S. Bencdicti Cottu Ben fnis 17 
Tendit Ltiur«iitio Horvílh , ac Psalo et Micliarli liiiiB Malhaei SzamarjBy," 



nvG00<^lc 



tett 1585.febr.2I-én ; — Nagy- Szombatban lévén tanitó, ott Asztalos An- 
drás gazdag polgár által bÖrebb kiképzés végett 1609-beD Heídelber- 
gába küldetett ; honnan visszatérvén, Halásziban nyert alkalmazást, és 
atóbb SuperíDtendenssé választatott, és mint iljen balt meg 1640-ben 
Kagy-Szombatban. *) Munkái következek : 1. Magyar Harmónia. Pápa 
1617- — 2- Az Helvetiai valláson val6 Ekklesiaknak egyházi Tzcrcmo- 
niájokról és rendtartásokról való könyvecske az egy ügyacknek taní- 
tásokra közakaratból Íratott Samarjay János által. Lőcse 1636 " 

I. Jánosnak két gyermeke maradt : U. János és Katalin 
Horváth Györgyoé, mind kettő Dunántúl Vas vármegyében Kemény- 
Egerszegen. Nevezett U. János, és általa neje Geistnor Anna, és et- 
től ezíÜetett gyermekei Ádám, László, Éva éa Katalin, to- 
vábbá sógora Horvá'b György és ennek gyermekei Horváth György, 
Márton, Ferencz és Hona 1672. aug. 29-én Bécsben kelt czimeres ne- 
mes levélben L Leopold király által megnemesitetlek ; és nemcsségök 
Vas vármegyében kihirdettetett. 

n. Jánosnak megnevezett négy fia közül László lett a csa- 
lád tovább terjesztője, ennekfiavolt Tamás, ki l680-ben született, 
meghalt l777-ben ; lakott Fölpéczen Győr vármegyében, hol tanító 
volL E Tamás két fiat nemzett : Andrást és UI. Jánost, ki Gö- 
mör vármegyébe származott , és hol — mint a táblázaton — láthatni 
unokája József 1837-ban GömÖr vármegye aladószedŐje volt. 

András sziÜ. 173:2-ben; meghalt 1799. mart. 31<én. Nejétől 
Bozzai Rebekától a táblázaton lát- 
ható hét gyermeke született £zek 
köztllIV. János, szál. 17(37. dec- 
27-én, meghalt 1826. ocL 22. Győr 
m^yébÖl Komárom megyébe köl- 
tözvén, GyÖr megyétől 1805. sept. 
9-én nemesi bizonyítványt vett kí> 

mely Komárom vármegyénél 1806. ' 

april. 17-én kihirdettetett. Két rend- 
beli bázaságából tíz gyermeke szü- 
letett; a második házasságából szü- 
lelett többi közt Károly Rév Ko- 
máromban 1821. apriL 6-án. Jelen- 
leg Pozsonyban ügyvéd; mint író 



') kUgjar írók, életraja gyűjtemény, kiadja a sz. István -társulat 1. kfl t. Mft 



24 



8AMABJAT. 



1847. előtt költ«méDyeÍTGl, utóbb nyelTtani munkáival tűnt (ol. ') Ko- 
jétöl André Annától három gyermefce van, kik a táblázaton láthatók. 
A családfa ') következő : 

MÁt4 
polfárdi prédikátor 



I. Jánot 
ȟl. 1585. 1 1640. 
tuperíntendenB. 


n. JánoB 

1673. nemei. 

(Oeiatner Anna.) 




KaU 1673, 
(Horválh György) 


'Ádám. Láizló. 
1690. 


Éva. 


Katalin 


Tamás ' 
»UI. 1680. t 1777. 





H. 178!. 1 1799. 
(Bouai Rebeka 



Jónef. 



ifBomemiaaa 

Kováca ErcBO 

j-1848. 



Eme 
■a. 1607. 
(Farkas 
Miklós) 



f József 

9. st. ISII. 
GtSmöri adószedő 

(Máriássy Fáoi) 



Kata 
sa. 1760. 
dec. 17. 

Unió) 



Ense IV. János András 
01. 1763. is.l767.tl826. sa. 1770. 
oct 17. (LHess Térés oct. 22. 

Salakv S. BelicBay 
ihálv) Ersse) 



Ádám Lássló Éva 

Bz, 1773. ez. 1777. az. 1778. 

sept. 9. aug. 80. apr. 6. 

Felpáesen (Németh 

^ l»t) 



Zinzsi Pál EaU JánoB f 

(Boka Pál) Bi. 1803. (Sealav 
JánoB) 



i-tfilJ 



bE?£" ;? fr 3-t*l Mihály Károly 

■ ;í,|: a- S (Klein Zsn- iró.ttgyvéd. 

5Í.'?r!|. "') (Amlré 

* W? Gárii. Pa).' ^7''^ 

■ |:B tl8U. SZ.18&7. I 



Eliza — Ikrek - Janka 
iz. 1836. SS. 1625. f 1666. 
(Nagv (Zeohmeíster 
Antal) Sándor.) 



?9. 



Anna 
SS. 1847. 
ocL3. 



Emil 
sz. 18H. 

jnn. 24. 



■) Uagyu Irak, Életr^z gvOjt. f. kst. S98-899. lapon életéből adatok, 
n kiadott mukái névsora olvsüaató. 
') Családi kSalés saerint. 



5dO¥Goo<^lc 



sAmbokbítt. 25 

A ceaMA ágostiú evang. vallású. 

Czimere — mint itt a metszvény ábráeolja — a paiss kék udvari- 
ban hármas zöld téren köDyöklö kar, kivont kardot tartva ; a paizs fö- 
lötti aisak koronájából egyszarvú emelkedik ki. Foszladék jobbról, 
aranjkék, balról ezüat vöröa, 

SAmbobréty család. (Sámbokrétt) Nyitra vármegye egyik leg- 
régibb adományoa nemea caaláds, mely azon megyei Santbokrét hely- 
ségről vette nevét ElstS tudható törzae I. Károly király korában élt, 
és Trencstoi Caák Máté ellen harczolt, nevét nem tudjuk, de az iratik 
róla, hogy a Caák Mátén nyert győzelem hírét 5 vitte meg a királynak 
legelőazör, tölgyfa ágakkal tölczifrázva, kezében tartva azon két ka- 
szát, melyekkel akkor 8 ia viaakodott. *) Éa a két kaszát czimerlÜ kapta. 

1343-ban élt Sámbokréthy Horváth Miklós a Rndnai és Tar- - 
csáoyiak ügyében (arbiter) válaaztott bíró. ^) 

A Sámbokré^ caalád két vonalra szakadt, az egyik a nagy- 
sámbokréti éa di vék-ujfalu»f , mely Nyitra megyében szé- 
kelt,amáaik vonal Kis-Sámbokréti előnévvel kuldnböztetve Tren- 
csin megyét lakja. 

A család teljes nenuék rendét nem birván, így a két vonal közti 
összeftggést sem tudjuk kimutatni. A nagy-sámbokréti Sámbokréty 
vonal nemzékrende a XV. század elején Sámbokréty Mártontól kezdve 
a XVII. század végéig következe : ") 

I. tábla. 
Márton 



Hifaál; 



^3SL^ Jánoi. Arabráí 

János. (UanÖTBzky 



Miklós. GjSrgy. 
1B69. oyTtrai 
aliaján 



Enfroajpa 
Péter. Anna. 



Boldisaár 


t 


Tuüá.' 
1697. 


t'erencB. 


IfltTiD. 



Mihály. 



') Budai Ferenc*, Hiítor. Lex. lU. 317. Bel. M. Notitia IV. 42. 

*) Fejér, Codex diplom. tom. IZ. vol. 1. p. 184. 

') Wagner, Mm. tomo LXX. p. 66. hol Már to n de S ab ok r^ t b ira- 
tik, válttmint oklevelekben is igv a XV. sbímuI kSaepén , valAsuntUeK rO- 
vidit^UlL 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



26 sáhbokbíty. 

E családfa Bzennt I. Péternek leánya Orsolya, férjhez ment Di- 
vékujfalusi Jánosnak fíáhoK BoldíZBárhoz , ki magát ezután d e Z a- 
var et Sambokrét kezdé imi, és neje (Talóazinüleg mínt fíuBÍtott 
leány) után utódai a Sambokréty nevet viselték. 

Egy 1465. évi okmány azerint Ujfalusi Boldizsár maga, és 
ipja Sambokréty *) Péter deák (litteratus), valamint Sambokréty 
Ipolth Istvánnak lia László, éa ennek lia István neveikben ia a 
zobori coQvent előtt eltíltá Kisfaludy Mihályt a Nyitrai Sámbokréti 
birtok megvételétől, Sambokréty Pálnak fiát Lászlót pedig az 
eladástól. ^) Ez oklevél igazolja, hogy Ujfalusi Boldizsár Sambo- 
kréty Péternek leányát birta nötil. Azonban ha ezen okmányban em- 
iitett László Ipolt Istvánnak fía , egy személy a táblán álló I. Lász- 
lóval,akkor a táblán I. Péternek, 1. Lászlónak és testvéreiknek 
nem János, hanem István nevii lett volna atyjok, mit eldönteni bővebb 
kútforrás nélkül nem lehet. Az oklevélben említett Pálnak fia László 
bizonyoaan egy a táblán álló IL Lászlóval, mintán atyjokisazonos. 

Ambrusnak fia volt azon Oy Örgy, kirSl olvassuk, hogy 1559- 
ben Nyitra vármegye alispánja volt. ') 

Tamásnak emlékezetét Nógrád megye 1597. évi jegyzököny- 
vében találjuk , midőn az általa zálog-jogon birt nógrádi birtokok vé- 
gett Zelessényi Lőrincz Özvegye Czudar Margit követelése iránt a Nó- 
grád megyei aliapán Osztroluczky Menyhért által Kis-Bossányban 
személyesen megtaláltatva, megidéztetett. ') 

Ezen L táblázattól némileg különbözik a következő, a mennyiben 
I. Boldizsárnak fiát Tamás-Ambruanak nevezi és feleségéül 
SzUgyi Orbonáe Ilonát mutatja, még is ezt, mely egy kir. kúria előtti 
perből vétetett amannál (a Wagnerfélénél) hitelesebbnek kell tarta- 
nunk ; de ez is igazolja, bogy a Sambokréty caalád egyik ága Péter- 
nek leányában kihalásnak nézvén elébe, ezen leányt : Sambokréty Or- 
solyát divékujfaluaí UjFslusy Boldizsár vette nőül, és ezzel Sambokrét 
negyed részét kapta ; élt z a v a r Í előnévvel is, fía Tamás Ambrus 
már Sambokréty nevet viselt, de mellé d i v é k - uj f a 1 u b i sőt z a - 
vari előnevet is használt Felesége Orbonás Ilona volt ^) Ennek fia 

■) As oklevdlbcn itt is ,d e B a b o k r ^ t h* áll. 

') Kapriuai Hsa. D. tomo L- p. 63. 64. 

') Budai Fer. HiiL lei III- 212. 

') Prutocol. C. Neo^rad anui 1597. 

*) Tebit Dem Marsovssky Borbála, vagy ha igea, akkor kit neje volt, ét 
M. Borbálától azUlettck oz esutbeo Miklós ée QyStgj fiai, kik éten II. 
táblázaton ueu állanak. 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



bíhbokbétt. 



27 



II. Boldizsár Kis-BoBsinyba telepedett, és Elefánti Györgyaek 
leányát Magdolnát vette nSül, kitöI ismét egészen más utódait mu- 
tatja a következő táblázat : 

II. tábla. 
Sámbokr^lv Onolva 
UjfaluBB7 Boldizsir. 

149 6. 

^mbokrétj Tamás Ámbrás 
(Orbonás Ilona) 

16ia 

' U. fioldiisár.) ^ 
(Elefánty Magdolna) 



^_1. 



Boldieair. 
t 



András. 
t 



Ense Bsater lloi»r' }^'^L , 

t b. Révtj (Stirbicb (Trajtler Magdolna Mária 

ZBigm. Ta- Horváth Izrael) (Pftcaolav) DivAv 

más) Pál) János) 



FerencB 
_ (OwAa^ Mária) 



ZsAfla 
(Vlikj JáDOs) 



Ugyancsak a Nyitra megyei Sámbokréty család egy másik ágá- 
nak nemzékrendét feltárja előttünk nebány fzen a Sámbokréty caalád 
részére Báthori Miklós országbíró nevében uebojszai Balogb Gergely 
itélömester által 1579-bea kiadott oklevél, ') mely a RoBon családból 
ssánnazott atyafiaknak a Roson családi javakból barátságos egyez- 
ség folytáni kielégitésérSl szól, és melyből következő származás tíi- 

lU. tábla. 



Sámbokréty N. 
liticsl RoBon Anna) 




Miklós. JánoB. Hfl'-git. Magdolna. 



Pál Margit. 

1579. (WratiBlavi 
HártoD nemes 
özvegye) 



Pá). Bora. Dórra. 

1679. (drilbo- (adamo- 
mai Bogár vecai 
GjOrgj) KdssI 
Miklós) 



11 
í 



•) Kelt Nabojsián 
Cserj Jéttofaél 



lhl9. in feato tranBfigurationis Dni. Az eredeti 



DiB.1izedOyGoO<^iC 



28 sÁMBOKRÉrr. 

Tán e cealidfin illó valamelyik Pál az, ki Báthory Kristóf ud- 
vari írnoka volt 1581-ben ') és tán ennek fia azon székely-udvarhelyi 
Sámbokréty Miklós, ki 1620. jul. 4-éD Udvarhely szóki biró volt 
és adomány levelet nyert járásfalvi, czibrefalvi stb. birtokaira; ^) mert 
azt bajos elhinni Kállay-val, hogy ez eredeti törzsökös székely lett 
volna, faabár magát udvarhelyi predikátummal látta is el. 

Az imént közlött két rendbeli családfák közttl szintén egyikhez 
sem tudjuk csatolni azon Sámbokréty Lászlót, ki 1522-ben ólt és 
Ilmér Annával ily nemzékrendet ') terjesztett : 

IV. tábla. 

Lágzlö 
16tiS. 
(Ilm^rApna .) 



(Boronkay Jánosuk) 



György 
(Fflaay KlAra) 



György 



Anna Éva Mária 

(Bartakovica Imre) (Tamáczy (Dávid 

Bálint) Gábor) 



A kis-sámbokréti Sámbokréty Trencsin megyei vonal 1734. jul. 
ő-én Trencsin vármegye közgyűlésén nemzékrendet bemutatván, azt 
fölfelé nyolcz nemzedékig igazolta *) és arról bizonyítványt nyert 

A nemesi összeírásokban évenkínt a következőket találjuk. 

1736-ban Pál és Tamás testvérek, továbbá L á s z 1 ó éaJó- 
z B e f, ez utóbbi Harrach ezredbeli százados, mint Kís-Sámbokréten 
előkelő birtokosok , ellenben Miklós, ki Csongrád megyébe költö- 
zött , azután István, János ós annak fiai Miklós és i(j. Já- 
nos, valamint Gábor, Míh.ályt Mátyás, András, és Nyitra 
megyébe költözött J á n o s, csak mint kís-sámbokrétí curíaiísták ik- 
tattattak B-nemesí lajstromba. 

1748-baD az alsó- járásban ősszeirattak Pálnak és Gtábomak 



') Kállay, Székely atnazet 279. lap. 

■) Ugyanott. 

^ A DeméDdy-Tlieazéry-f^l« perbeli genealógia ueiint. 

') Szontagh D. közL sierinL 



ídOvGcOf^lc 



SÁHROKT. — 8ÁHÉ. 29 

Örökösei, és László ; Kis-Sámbokréten pedig letvánj András, Gá- 
bor, idősb és iQabb János. 

1768-baD Sámbokréten laktak Miklós fiai Imre és Miklós, 
ozatán András, Ádám, és ennek fia szintén Ádám, továbbá István 
ésfia András, Kristóf ésfíai István és János ; Mihály fiával 
LászlÓT&l, János fiaival Jánossal és Gyürgygyel, Gábor fiaival 
Jánossal és Andrással, nem különben legídösb János, György, és 
András. 

1803-ban Eis-Sámbokréten laktak: András, Imre, An- 
drás, János, István, Mihály és ennek fia Mihály, azután 
idősb János, J ó z e e f és Gábornak örökösei, és iQabb János és 
ennek fiai Ádám, János és Imre, végre ifj. András egyedttl. 
Az 1837. évi összeírás szerint Kis-Sámbokréteu találjuk An- 
drást, Imrét, Mihályt, és ennek fiát Mihályt; továbbá Ist- 
vánt, Jánost és ennek fiait Jánost és Istvánt, majd Józse- 
fet és ennek fiát szintén Jó széfet, és ennek is már fiút Lász- 
lót és Emilt; azután Ádámot fiával Lászlóval, valamint 
idősb Jánost, és fiait Jánost és Andrást és végre Gábornak 
örököseit 

Legvégül^ meg kell jegyeznem, hogy az itt közlött táblázatokon 
azon Pétert sem tudjuk kimutatni, kinek leánya Sambokréty M á r- 
t a 1545-ben Aranyady Damián itélömester felesége volt. ■) 

Sámboky család. Ily nevíí nemzetség (genus) Francziaorazág 
champagne! tartományából szakadt hazánkba az Árpádok korában. '') 
E nemből származott utódok megtarták-e a Sámboky nevezetet ? 
és e nemzetségből eredt-e az ismeretes kir. tanácsos és történetíró Sám- 
boky János (Sambucus), ki 1581-ben Bonfini históriáját toldalék^ 
kai és országgy&lési törvénycztkkekkel együtt Frankfurtban kiadta, 
— ■ nem tudjuk. szül. N.-Szombat 1531. jul. 15-én, atya Péter volt 
Egyik buga Panny Jánoshoz ment férjhez. Meghalt Bécsben 1584. 
jon. 13. Iratik neve Szamboczky-nak is. ") 

Kyitra megyében 1660-ban Sámboky Anna Víszocaányi más- 
kép Syprák László neje volt 

Volt Sámboky máskép Nagy nevfi család is, Ided Nagy es, 
Sámé CBBlád. (Sámelyi) Szatmár megyében fekszik Sarolyán- 



') Leboczky Stemmat. II. 16. 

') Kezai Simon krúaikúja, Endliclier Monumeiitaiban p. 126 Horvát Ist- 
ván Magyarország gyökarsa nemz. 7S. lap. 

'} K61caey Vioc^.e K Nemz. Piutárk I. 150. 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



30 8ÁHI. 

hoz közel a S&melyí puszta, mely azelStt népes helység volt, és 
Samelházának neveztetett Ezt hajdan a most is fennlévíl S á m é 
nemzetség egészen bírta; és 1411-ben perbe idézte Dománhidy, Mán- 
dy és latv&ndy Györgyöt , és Sámelhází Kónya EJlszIót a S á m e 1- 
h á z i határon elkövetett hatalmaskodás miatt. ') 

1421-ben Sámeiházy Gergely, Sámé Mártonnak fia több 
rokonival bírta. ") 

1424-ben Sámelh&zy Bálás, Jánosnak fia, és ináatk Sámelházy 
B a 1 & s, Márknak fís a sámelhází és malonthai határt Majtis határától 
megkülönböztették. 

1428-ban Sámelházy Gergely és Bálás Sámelbazán saját 
nemes telkeikben új királyi adomány által megerősítettek. 

1448'ben Sámelházy László birtokos társaival Sarolyání Já- 
nossal és Pátyody Lászlóval Sámelháza határát újra megjárattak. 

1449-ben Sámelházy László SaroUyání Jánossal együtt Szat- 
már megyei Dere, Majtis, és Máod helységekben részbirtokára kir&lyí 
adományt vitt. ') 

1486-ban Sámelházy János a zsarolyáni nemesek Szekeres! 
birtokának hatalmas elfoglalása tárgyában tanúskodott. *) 

1507-ben már Sámelháza elpusztult, és idífvel a most is élö Sámé 
család is birtokában mind inkább megfogyott. 

SÁml család. (Sámi) Sámi nevű nemes család él Szabolcs vár- 
megyében ; lehet, hogy a Szatmár megyei Sámé csatád egy ^azatát 
képezi, miután S á m vagy Sámi nevű helységet vagy pusztát, mely- 
ről elönevét igényli, Szabolcs vármegyében nem tatálunk. 

A Sámi családnak egyik ága Eraszna megyében Borzason és 
BUlgözdOn birtokos, névszerint Imre özvegye Géczi Zsuzsanna. Sámi 
Jánostól következő nemzedék ^) terjed : 
Jdnos. 



I. László János 
(Királyi Janka.) (Vargyasi Anna) 


Imre 
AmUia) 


ÖabrielU János 


N.fiá. N. leány 


■ Andrái. li. László. Béla. 




') Szitmay, Szatraái várm. II. 319. 
' Ugyanott. 

• Ugyan ott II. 2&. 215. 243. 

• Teleki Huayttdiik kora XII. 827. 
' Török Antal közi. 





idByGoOl^lc 



símphir. — sAmdob. 31 

I L&szló a kolozsvári reform, fö tanodában történelem és po- 
litikai tudományok tanára; János megyei csendbiztos 1861-ben. 

Sámphlr család. Sámphir máskép SamphíroTÍcs Emánuel 
1800-ban L Ferencz király által emeltetett nemességre. Czimere négy 
részre osztott paizs, az 1. éd 4. osztály vörös udvarában hátulsó 
lábain arany oroszlán áll, elsö jobb lábával kivont ,kardot| tartva; 
a 2. és 3. osztály kék udvarában hármas halom középsíljéről arany 
szSlőtÖke, megrakva fürtökkel emelkedik fel. A paizs fölötti sisak ko- 
nájából szintén arany oroszlán emelkedik ki, elsö jobb lábával kivont 
kardot, a bal lábával arany békepálczát (caduceus) tart. Foszladék 
jobbról aranyvörös, balról ezüst kék. ') 

8ánd«r esalád. (Slavniczai nemes, bajnai gróf) Trencsin vár- 
iii^yének tös gyökes családa, mely Slavnicza ösi székhelyének 
mái^ birtokában van. A Nozdroviczky család állítása szerint a Slav- 
niczai Sándor család a Nozdroviczky és Zamaróczy ősrégi családokkal 
kÖ2öB törzsből származnék, ezt bizonyítaná állítólag egy 1338. évi ado> 
mányt levél , melynek a gróf Sándor ág levéltárában kellene lennie, 
és mely a vérségi és jog közösséget mutatná; ugyan ezt igazolná egy, 
abndai káptalan etÖtt 1411-ben a kis-szlavniuzaí és szkalkai birtokra 
vonatkozó egyezség levél , mi^lyböl az tttnnék ki, miszerint az egyez- 
kedik közös törzsből eredvén, Nczdrovícz , Kis-Slavnicza és Szkalka 
Ssi birtokaikat egymás közt felosztották, és hogy Sebestyénnek Péter fiá- 
nak Nozdroviez, Péternek Jakab fiának Eis-Slavnicza, éa Szkalka, ké- 
sőbb Zamárd helysége pedig a Zamaróczy családnak jutott legyen. 
Asonban ezen összekötettés annyiban ellenkezik a Sándor család szár- 
mazási rendjével, a mennyiben azon Sandrin, kitÖl a Sándor csa- 
lád nevét és eredetét vette, nem Pétertől, hanem Tamástól ered, a mely 
Tamás Becbich de Kaszának neveztetett és 1472. és körül élt. ^ 

A Sándor család okmányai szerint Kaszai Bechich N-nek (ke- 
reszt nevét nem tudjak) fiai Kaszai Bechich Tamás és Oyörgy 
testvérek és amannak legidÖsb fia Miklós 1456-ban Slavnicza hely- 
idre nj adomány levelet szereztek; ezen Tamástól a csatád követke- 
i5leg *) Baijadzott le napjainkig: 



■) Adami scnta gentíl. tomo XI. 

*) Ssonfagh Dan. közi. 

■) Lehoctky Stemmat. II. 2ia. S60. Wagner ISta. tomo LXX. pag. S82. 
— Sehttnfeld Adelalexie. n. 233. — Oóthai Hia tor. herald. Handbuch. 844. lap 
csak Lehocikj' ntáo iija le adatait 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



I. tábla. 
Kassai Bechich N. 
^hich Tamis I. Gybrgy 

U56; Í466. 

ndikló* Adalbert Sandrin Jakab Jái 



145«. 



1472. 



r caalidn^ v 

Márton 1617. 

Sétidtír ét Stavnieta 

CChlavengglty Ilona) 



(LKoloni Bóljom Kata. 
2. Apponyi Kata.) 



II. MiklÓB 

(Sók; Anna) 



BorbUa 

1640. 

(Rrfdekv 

JánoB.) 



I. Oáspii Margit 
1566. tren- 1664. 
caini aliepán 
(I.SchTcIa Margit 
a. BaraMkay Kat« 



I. Menjhért. Hl. Miklós. 

I I. Pál 

, í , (Uo t«aicxkj Anna^ 

III.Adalbert. III.Lásaló. ^•G^P^^'~ z,uiba 'kÍÍÜ~' 
(Sircbich (Borcsiazky 
György Oyörgy) 



I. Ittván. 
1670. 
(Bakolnbaiky 
Kata) 



I. Uacló 
(Töká«UjfaliiMy 

Enae.) 



Margit. Ersie. Zaófia. 
(l.Bi^caáDyi (Rajcainyi (R^joaányi i 

György) Boldiza.) Pál) 

S.Gyepea Farkaa) 



IIL Jánoa. II. Adalbert, n. Ogyörgy 11. Láastö B«ra 
alnádor 1616. f (Moteaiczky nyitrai aUspin (gáti 

(Aranyady Dóra) Anna) (nebojacai TörSk Por.) 

'Fái. KaU-^Z;^;^. °''°g'i ^""J. 

t t t po¥- ly- ""W"- 



I. Imre U. látván Ersae. Zaatai 1. Ferencc. 

trenca^ní f (b. Fongráoz íákoahási (báró Bottal 

aliap. 1637. Jánoa) Sárkány Kata) 

Kria ztjna) 
^^ //. UAldn. 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



II. tibU 

I.lmre, ti«/. rJUdn. 
1637. alúpán 
(n. Darabofl 
Kri aitína) 



IlL Istrin, 
(1. Háriu87 Éva 
'2. Forgách Ilona 
8. Rjvay Eraae) 



Kata 
(Apponyi Péter) 



Kata Hagdolna II- Imre. Zsófia 
(DítA Ujfaliuíj- (b. Uajthcnyi (Okollcoányi { Kar aer Imre) 
Sándor) Mityia) Mag d olnaJ 



la Pál 1714. 

(1. Badrángzky N. 
9. Dobay Anna ) 



í-^rS 2-tól Pétor Jánoi. PorencB. 

frll r-'—l 

ÍSS £0' Jóeeet Jánoi 

g^ f* r— — r I 

a s-s ,„Ol»'8? , 



IL Ferenci. 

(1. BalasBa Anna 

a. Qáfor Magdolna) 



Antal 

(Prileszky 

Anna.) 



».) 



Sánaor. 

t 



Jánoe. Mihály- István. Fer«n«E. Jóii»f> S 



_„. HIhálT 

(Plathj Klára) (8irr=— 



PáL Károly 

\k Mkui^ iLivBj ^oi ruiicu' (Srétor íSieter 

t-». T-jfiA "'A"" Z-wi) Ereae) 
t t PáL T 



Igtrán Lajoi Bon 
(Benica- 176^,' (OtUk Ján.) 



Károly. Pál. LaJDB 
leányok Hoirábao ' 




II 



látván Zaigmond Láuló. 

(Sándor AdrfI) (Benioiky 
Eiater. Bála.' "?"''J 



Károly 
1S18. B>.biró. 
(AaibfÓBy Kíófi) 



arvak gondo. 
(Hadayanaiky 
Bora) 



Utrán. GeJsT Árpád. 



MioTÁBousia oialIdu. : 



DiB.1izedOyGoO<^iC 



I. Ferenos ki « 11. UbUn. 
(báró Bottal 

K»U) 

'jinos 1666. IIL Gáapir 
(Ber^nji a^lvei várlcapit. 
AnM (iklódi Bilnha 



Mária 
(Nyári Imre) 



(t.SBéchéfl7Í Márton QjOTgy IV. Oáapár Adalbert 1723. 
3. Bnttkajr btvan. 1 Kurucz táborn. DTÍtrai aliipán 

8. HDnrftdv László.) 1693. 1694. m. kir. beirt, tan- 

I 1706. báró (KSstegby 

"■(TSkBlyErMe) '-•"-* 



Hiria 



Ilona 



Julía) 



(b. PoQgrácc) (Brográny LémM 1741. 



báró 

t 



FerencB Kata 

(1. Boiaáayi Krlska. (Botsánvi 
2. Moteaiczky Bora) Qábor) 



IV. Pál 
(kie kreateaei 
(Hnnyady Jadit) 



dnTauBsky (8zent-Ivá- 
Máría) nyt Ferenca.) 



latrán 
aairó. 
1801- 



(gr. Foreácb (b-KSnig 
JÓH^O ForenciO 



tatráa. 



V. Pál. 

kir. tttD, 
(1. Balogb Bora. kapit 
2. Csaiy JoB^fa.) 



■^T fi 



n 
f 



. P < 



Ersie 
(Kvaasay 
(Vietoriu Mihály) 
Anna) 



8 



Mária 
t 



Janka 
(Qbycny Ra- 
fael) 



I HlfeUy 

(1. Lnkiüiy 
Magd. 
2KnbieiaAniiH) 



Hiklóa Mária Alojila Anna Janka 

(KarkoTányi f (Baóca (Hege- (Haraá- 

s- — Karolina) Elek) dtia nyi Pál) 

'"Ifi;;;;; ' ^^y 

^trai as-biró 

(Borócay Mária) 

kiklói. Giaelia. Jenfi. Ilk^ 

Jánoa ViocBB Jóuef Ferenea Joi^fe Haria. Eraadbet 

t t Nyitra rm. (Jordánsaky (Vietoriaz (Seben 

. 11.11110 1860. Etelkát) Láasló) Ján.) 






idByGoOl^lc 



II. LukIó, JUaiI. Idbtán. 
Njitrai aliepán 



ADna Mihály Ádám ' 

(horÖGzi Hado- (Kerekes (UiOth^oji 

eaányi Imre Éva) Bo ra 

' LásBló. Menyhért !ídám. HiUóa 

(HáTor JnliaDa) Mrd leU (Belleráry 

(I. Oubasöcty Aona Krüka) 

2. b. Hednyánukv CT ^ ' -~- 

Bo4) Zsigmond. 



(Márton 
LáBsló 



1-tdl Mihály 174S. 2 tói Bosália Bora 

Sl. BoMányi Jiüia (HoteeicEky (Dávjd 
. BtOthay TeréE) Imre) Ziígm. 

Jdaaef. Antal Jánog. Bora. Juli a. Törés- 

es- k. kam. septemvir 
1788. grif 
(grófTIcsay 

Esiter) 

Vincze Eszter 1797. 

W (gr- Bévay 

(gr. SaaBáry M. Anna) (Péter) 

' Vilma Mórica ' 

SE. 1801. B«pt. K. SS. 1805. maj. 28. 

cBill. k. é« p. h. cs. k. kam. 

(gr. FesteticB Jóss. Albert) (hg. Metternich 
Le o ntina) 
Paulina 
SS. 1886. febr. 26. 
(hg. Hetternich 
Richárd 185fi-tól.) 

VÍBBsatekintve a ssármazati táblásatokra, Becbicb Tamásnak fia 
Sándor v*gy S a n d r i n , mint Slavniczának örököse Slavniczky né- 
ven fordul eI0, de fia M á r t o n magát atyja nevéről már Sándor 
Mártonnak és pedig Slavniczai elSnéwel nevezte, és lől7-ben már 
ig7 találjuk nevét irva. 

Mártonnak egyik leánya Borbála, Rédeky Istvánnak özve- 
gye, 1542-ben testvéreire Miklósra és Qáspárra ruházta Özvegyi jogait, 
és ezt 1564-ben is megerösité. 

L Gáspár 1556-ban Trencsén vármegyének alispánja volt. 

l&98-ban Dl. Miklósnak özvegye Chomory Sára, Chomory Ger- 
gelynek Dabraviczky Katalintol való leánya , réaíbírtokait Zólyom 



36 8ÁND0B. 

megyei DubraviczAn , Hont megyei Száecdon , Szemeréden , K.-Kei'es- 
kéDyben, Kóváron, Apitthiban, Bátorfalván, Terbegeczen, Heves av.- 
gyében Tisza-Kenderen 
Ecsegen, Ssepea megyé- 
ben Farkasfalván, Eacz- 
lingon, Rakíczon 150 
fban zálogba adja nővé- 
rének Chomory Erzsé- 
betnek Aagiithy Györgj- 
nejének, >) ettöI Nyit- 
ra megyei N. fhnökén 
és Gyarmaton 3 tele- 
knek 100 fton ki váltá- 
sára jogot nyervén. *) 
1599-ben n.György 
és Mihály firökösei 
osztályos egyezségre 
léptek a Trencsin váro- 
sában fekvő ház és a 
vaszkai és kamencsáni 
birtok iránt^mely egyez- 
mény 1661-bea hitele- 
sítetett. 

m. János, az alná- 
dor, 1612-ben Trencsin városában egy házat vesz Buday Mar^ttól, 
Ferenczfiy Miklós özvegyétől. 1616-ban öt gróf Tburzó György ná- 
dor mint meghitt barátját, és az ágostai vallásnak — úgymond — htt 
kSvetíijét régreadeletének végrehajtójául nevezte ki. 1618-ban mint ité- 
ISmester az ország határainak vizsgálására küldetett ki. *) 1631-ben 
Bethlen Gábor híve volt, éa Tburzó Imrével Üt kaidé a niklosborgi bé- 
ketouácskozásra. *) Ezen Jánostól ered a slevniczai Sándorok strí- 
czei vonala , testrérétJil II.L ászlótól a mai grófi ág. ') 



') Kinek utjJA ezint^n Dubravicik^ Kata volt , leánya Dubraviczk^ Ji- 
Dosnak Kóváry Ilonától. 

*) Saentbenedeki Convent Protoc &. p. 640. 

') 1618. M 12. tSrv. oa. 

•) Pstbfi a«rg. H. krónika, 187. 1^. 

*) Ssttkség Itt megjegyeznünk, hogy ai L tábláaatí nemz^krend , melyet 
Saontagh Dániel köal^e izerínt tartottam meg, némileg kttlbnbDiik a Wasner 

, ■: .LnOo^íFc 



A szIriaei vomtl, 

III. Jáuoa alnádornak Aranyady Dorottyától két leánya '), és 
három fia maradt iIstTáD^), Imre és I. Ferencz, kínek ivadé 
kát a ni. tábla matatja. 

1 Imre 1637. éa 1638-baii Trencein vármegye alispánja és 
országgyűlési köTCte volt, a midöo az orezág határút vizsgáló küldöt- 
tségnek íb tagja lett. ') Egy fia Ul. István maradt Ennek fiától U. 
Imrétől unokái lU. P á 1 éBlI.Ferencz 1714-beD eladták Treucsin 
városi házakat 950 ftért gr. lUyésbázy Miklósnak. 

ni. Pálnak fia I. Lajos 1786-ban vett Trencsin városában bels9 
telket, és azt az oda való ágostai evangélikusok temploma építésére aján- 
dékozván, az egyház épitését is bőkezűen segítette. Unokái közül K á- 
roly 1848. előtt Trencsin vármegyének föszolgabirája volt; és egy- 
szersmind a lázi evang. egyház flif el ügyelője. Testvérein. Lajos 
1861-ben Trencsin megyei árvák gondnoka. 

n. Ferencznek ágán két rendbeli házasságából származott utó- 
dai többnyire Stavniczán laktak , tán ez ágon álló azon Mihály, ki 
1804. ang. 17-én halt meg. 

A luki voaal. 

A másik fővonal UI. Jánosnak fiától I. Ferencztől veszi 
kezdetét, és luki vonalnak is neveztetik. 

L Fereociaiek nejétől Rottal Katalin báró leánytól egy leánya, 
két fia : J á n o b és HL Gáspár maradtak. Amaz, mint magba sza- 
kadó, mert Berényi Annától cBak leánya Anna maradt, 1666-ban 



UsB. LXX. kÖUt^en találhatóiul ; a külttnbadg ei : Wagner szsrint Márton- 
nak fia Oátpár, («z I.) ennek móri Scbvehla Margittal fiai látván, 
Miklós, ki kihalt, ^a I. L á s i ) ó, — Istvánnak csak leánjrai maradtak, mint 
a Ublán áll ; de Lásslúnak volUk fiai II. L á a b 1 ó, kinek nejétől Balogh Er- 
iiebettSl anntán ágj foly a leazármaEáá, mint itt a Itl. táblán, enn 11. Lásslónak 
voltak Wagner aseriDt fiai: Albert, OySrgyésJánoBis as aioádor, 
ama kett{i kihalt, János alnádortól igj jQ le a nerozdkrentt, mint itt a II. táb- 
la. Ei s kUlünba^g I melyik a valóbb ? el nem döothetetn adatok hiánfában. 

<) Tán « leányok egyike , vagy ezekhez tartosó teatvér amn Sándor 
Frnzaina ia, ki 1637-ben mint Pakey János özvegye Hont megyében Sig- 
liabergen Dóczy Ziigmondtól 3 telket veaieo 200 ftM zálogba. Uad Sznnt- 
benedekl Convent proloc. M. png. fi. in Fmsc. 36. nro. 6. 

■) Eb I a t V á n csak Wapnernál áll id. h. 

') 1638. dvi 37. törv. ex. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 



birtokát Kis-Meporáz helységet Szásái János ezerémj püspöknek örö- 
kösen eladta. 

ni, Gáspár sellyei várkapitány, és jó kapitány volt, egy tö- 
rök fltközetben golyó sodorta el bal lábát ') NejétSl Íklódi Szluha Ka- 
talintól károm fia maradt : György, IV. Gáspár és Adalbert. 
Ez eIsS leányfúban kihalt 

IV. G á B p á r Tökoly Imrének sógora , nöUl bírván T&kítly Er- 
zsébetet ; e viszonynál fogva is TBkÖlynek híve és egyik ÍB vezére, 
tábornoka, b bujdosásában is 1693. 1694'ben is hü követője ^) Azon- 
ban utóbb haza jött, éa az udvar kegyébe jutott, mert 1706-ban báró- 
ságra emeltetett. ') 1715-ben az országgyülée által a vallási Ügyben, 
úgy a rendszeres munkálatok, valamint TrencBinben a Vág szabályo- 
zása ügyében küldöttségi tagúi választatott, ') az 1723. évi országgyű- 
lés pedig rendelé , hogy a fölség Morvaországban lévő adósságait az 
adósokkal kifizettesse. ') Aga fiában László báréban, ki 1741-ben még 
élt, kihalt. 

Testvére Adalbert 1723- san Nyitra vármegye alispánja és 
követe, az 1723. évi orazággyíUésen a határvizBgáló küldöttség tagjául 
nereztetetl^ és Morvaországban levő adósságai kifizettetése is etrendel- 
teteU. Utóbb (1730-baQ) m. kir. helytartósági tanácsos lett N ejétííl 
KÖBzeghy Juliannától két fia maradt iFerenczés IV. Pál. 

Ferencznek fia volt többi közt azon Sándor István (szfll. La- 
kán Nyitra megyében), ki többi kiadott müvei közt fSleg „Ma- 
gyar könyvesháza" (GyÖr, 1802.) és „Sokféle" czimű 12 
kötetes (Györ 1791—1801.) munkái által a magyar irodalomnak ne- 
vezetes szolgálatot tett; °) és örök emléket állított magának azon nagy- 



') Adami Hi. a n. musteomban i-rit. lat 183. sz. — Azobaa Lehocs- 
ky eserint (Siemautí. II, 3S0. lap.) ki gyakran tévfld ; esen Gáspár JánMoak leU 
volna fia, éa SélyiuH esett volna el 1631-beii ; a mi meg nem állbkt, mert akkor 
fla Gáspár a Ttikölyféle tábornok, ki m^g 173S-bati isrilt, ha at>ja 1621-ben 
elesett volna, akkor fia 1726-ban már Bsás évesnél tObb lett volna. Teliát ha 
elesett ie Ül. Gáspár (hogy megsebeiUlt, azt a másik fórráa is mondja) ak- 
kor is Lehoczkinál as évszámban kell hibának lenni, és as tán 1663-nál is ké- 
sAbb tSrtént 

') L. TVkSIy Imre naplóját'l693. 1694. évekről, kiadva a m. akadémia 
által. 

Adami Id. b. Leboczky II 860. é» 1. 170. 

*) 171ft. évi 20. 69. 89. tSrv. ca. 

>) 1728. 81. ttíiv. ca. 

^ L. moDkdJ Boroaatát Hagyar írók U. kSt. 376. lap. 



ídOvGcOf^lc 



9Eerü hazafiúi adakozása ált4d, mely szerint Összes könyvtárit, érem-, 
földabrÓBZ' és képgyüjteméayét és még tízezer ftot a magyar Akadé- 
miának ajándékozott. (L. 1827. évi 12. törv. ez.) 

rV. Pálnak fla V. Pál kir. tanácsos vott. Számos gyermekeitől 
való utódait mutatja a táblázat ; közöttök V i n c z e a legatóbbi idők- 
ben Nyitra megye szolgabirája. 

A grófi dg. 

Ez ágat I. Lászlénak fia If. László alapitá, ki 1623-ben réfp 
nemességében megorösítetett, 162&-beD Stavniczán lévő kúriájára és 
rcBzbirtokára Aj királyi adományt vitt. Hyitra vármegyéoek alispánja 
És az 1625. 1635. és 1638. évi országgyűlésen követe volt, a midőn 
mindig a határvizsgáló küldöttségek tagjául, 1638-ban egyszersmind a 
száraz vámok tárgyában ie megválasztatott ') Nejétől nebojszai Ba- 
logb Erzsébettől egy leánya, két fia maradt : A d á m unokáiban kihalt, 
Mihály Kerekes Évát, vette nőOl ettől két fia maradt : L á s z I ó, ki 
fiaiban kihalt, és Menyhért, ki mint Nyitra megyei követ az 1715. 
évi országgyűlésen a határvizsgáló küldöttség ta^a lett ') Nemsokára 
báróságot nyert ') Első nejétőt Gubasóczy Borbaiától több gyermeke 
közíU való Mihály, ki 1743-ban (már mint báró) a Farkas és Lip- 
thay családtól Komárom megyei kOmlödi birtokot szerzé *) Első neje 
Bossányi Júlia, a második Bajthay Teréz volt, ettől született többi 
közt fia Antal cs. kir. kamarás, és a bét személyes tábla ülnöke; ki 
1788. aug. 27-én grófságra emeltetett Feleségétől gr. '^czay Esz- 
tertől egy fia maradt : V i n c z e, a bsjnai, biai, bothi és rárói uradalmak 
örökös ara, cs. k. kamarás, ki 1770. aug. 16-én vette nőül gróf Sza- 
páiy M. Annát, ettől születtek gyermekei ; Vilma gr. Festeticsné, és 
Móricz hazánk egyik legkitűnőbb és nevezetesebb lovaija, kinek 
nejétől herczeg Mottemich Leontinatói csak leánya Paulina örökőse 
él, szintén berezeg Metternich Richardné. 

A családnak Trencsin vármegye nemesi összeirásában követ* 
kőző sorozatát ') találjuk : 

176S-ban Stavniczán lakott Mihály és János, és ez utóbbi 

') 1626 : 33. - 16S5 : 56. 16Ő6 : 87. Ée 73. ttjrv. czikkek. 

•) 1716 ; 69. türv. oz, 

')^év»ámát nem titdbatoi; 1716- 17i8. évi idökösbe tehetjük eaak. 

') F^Djea, Komárom várm. Iji6. lap. 

>)6sontaghDaD. közi. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 



10 sAndob. 

fi& szintén János; — Kis-Sztriczén Pálnak Srököeei q. m. László és 
ennek fia Imre; Mihály és ennek fia Pál, Károly, István 
és Lajos; továbbá Ferencznek utódai Jánus, Féter, Ferenc e 
és' A n t a I. 

18Ö3-ban KamenicBáaban lakott H i h A 1 y ; — Slavmczán I. La- 
josnak fiai : H. Lajos, és I m r e ; továbbá Ján ob és fiaMihály; 
— Kis-Sztríczén Ferencznek örököse F e r e n c z , azután Pál és há- 
rom fía Károly, Pál és Lajos, valamint István és fiai u. m. 
Taiáás, László, Mihály és István. 

1837-ben Slavníczán laktak: II. Lajosnak fiai Károly és ÜL 
Lajos, azután Mihály, majd János és ennek három fia: János 
Mihály és Sándor, nemkülönben Józsefnek fia György, — 
Kis-Sztriczén Pálnak fia P á 1 ; Tamásnak négy fia István, Zsig- 
mond, László, és Kálmán. Végre László, és Mihály magok 
egyedül. 

A család nemesi czimere, — mint fbljebb a metezvény ábrázolja — 
a paizB kék udvarában zöld téren a jobb oldalon magas szikla emel- 
kedik, melyből három piros rózsa nyúlik fel, a szikla mellett him szar- 
vas ágaskodik, három lábával fölfelé lép, a negyedj^el még a zöld 
téreni áll, az egyik rózsát szájához kapva. A paisz fölötti sisak koro- 
nájából szintén olyan szarvas emelkedik ki, szájában leszakított piros 
rózsát tartva. Foszladék jobbról aranykék, balról ezüst vörös. ■) A bá- 
rói czfmeren a paizsra bárói korona van illesztve és a fölött áll a ko- 
ronás sisak. A grófi czfmerben — ha való ~ a szarvas hármas hegyen 
nyugvó koronából emelkedik fel, és nyakán nyíllal van át ütve, szájá- 
ban pedig tölgyfa galyat tart. ') 

Sándor család. (Ságbfai.) Vasvármegyei Sághfa helységtől, 
mely a Ságh hegye alatt fekszik és most gróf ErdÖdyek birtoka, vette 
eredetét Alapítója Sándor Oyörgy, ki 1622-ben U. Ferdinánd ki- 
rálytól kapott czimereB nemes levelet, ') és Veszprém vármegyében 
Pápán a vármegyeháza tőszomszédságában egy kőházat birt. Ennek fia 
I. Gergely (másutt György *) nemzette U. Gergelyt (másutt 
Györgyöt). E három elsÖ ős — mint a közlő Írja — tetemesen föl gya- 



') Thali Kálmiu kOsl^ae azerínt , kinek BifllSi caalá^jánál mint leány 
ág4 utódoknál őrUtetik Csépen s Bághfalvi Sándor család oklevéltára és leány- 
ágról tebb Arpádkorí okmiliif t is tartalmai. 

') Oeneal. authcnt. II. kfit. NjikoB nSv alatt, hol n cialid nemsékrendén 
György áll. 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



i»piU s caalid birtokát, úgy hogj a sigUiii Sándorok ason időben bírtak 
a pápai kőházon kivU a Tapolcia viíén egy malmot, birtik Sághfát (?) 
Csönget, Kováoit, Károly-Patyot Va» megyében, Ajkát Veaiprémben, 
, Fejérben Nyéknek egy részét és részben a dóghi pasztát is. 
A csatádfit következőleg >) alakult : 

Ojdraj 
16^9. armaliat kap 



(Nyikos AniiBj 




(PecBovicB 
Percncz) 



latrán I. László Ferencz Judit 

kapitánr. Rákóczy »Utt Kvucs ezredéé (Chernél 
(Festetich Kríszt.) ezredes 1710. Jánoi) 

(DomoQkoB (L MaDkóbfikki 
Eva) Horváth Enepe 

t 2. Páamándy Eva) 



ess* Zsiusa ErsBe 

ffrS. (SírWty (Káldy 
« »-B Jánoa) János) 



l-m 



(Balogh ^ 



N. leány 2-töl Gergely Jözsef 

(Lahy N.) (Torkos Zsiicia) Veszprémi tbiró 



ét tShh leány 



IL Oergfllynek három fia ') volt : I a t t 
en ez. Ezek kösöl : 



, I.LászU és Fe- 



■) A velem közlött csKládfa a Geneal. anth. II. kötettSben állóval Össze- 
vetve, n^mi kfllílnbaéget mutat, ason kivttt, hogy ebben Gergely nevek helyett 
6yOrgy-t>k áUunak, <<s ez atóbbi által ama közlött családfa tetemesen kibövUt, 
Bőt néhol kiigailttatik. 

A Geneal. auth. azerint esak két Ga van : GySrgy 6» GySrgy, bl/o- 
nyoBan ezek egyike Gergely, a latin Gregorins ée Georgins köny- 
uyen történheti felcserélhetése miatt eltévesztve, azért a két testvér Geor. 

nOO'ílC 



42 síndor. 

István a Pápai vár helyettes kapitányává lön , majd gr. For- 
g&ch Simon lovas ezredébeo szolgált núnt azázadparancsnok, és mind 
a török mind a francziák ellen dicséretesen hadakozott, melyről tanú- 
ságot teszcn gr. Forgách Simon eredeti levele, melylyel a betegeske- 
dése miatt hazatérő Sándor Istvánt ITOl-ben szolgálatából elbocsátá. *) 
Több gyermekei közül II, László, tán egy azemély volt azon Sán- 
dor Lászlóval, ki 1732 — 33-ben Mosony vármegye azolgabirája 
volt 

I. László utódja lett István testvérének a pápai kapitányságban, 
mint ilylyen öcscsével Ferenczczel, Bezerédy Jánossal és a pápai őrség 
bői 60 válogatott vitézzel ő volt a legelső ; ki 1703. decemberben Ber- 
csényihez szegődött és a kuruczokat Dunántúlra meghívta. Rákóczy ez- 
redessé nevezte Őt, és 1 704-ben a Dunántúli kurucz hadi mozgalmakban 
tetemes részt vett, ökényszerité többi közt feladásra Pécset is. ■) 1708- 
ban részt vett a kölesdi, győzelmes ütközetben, honnan 24 zászlót és 
n sok rézdobotőnyújtá át személyesen Kákóczynak. 1710-ban szintén a 
Dunántúl harczolt béri Balogh Ádámmal. A szatmári béke után birto- 
kán félre vonulva élt, és meghalt 1714 — 1716. kőzött. Neje Domonkos 
Eva, Domonkos Ferencz kurucz gyalog dandárnok és sümegi várpa- 
rancsnok leánya volt. Gyermeke nem marad. Testvére : 

I. Ferencz szintén a kurucz részen harczolt, és 1 704-ban már 
alezredes volt, mint ilyen Soprony vidéken fogs^ba esett, de csak ha- 
mar Károlyi Sándor által aRabatta elfogott tisztjével kicseréltetve kivál- 
tatott Ezután Balogh Ádámnak dandámokká neveztetése mellett ennek 
lovas ezredét vezényletté ; így harczolt Kölesdnél is. 1709-ban a Han- 
ságon küzdött 1710-ben ezredes lett A szegszárdi szerencsétlen harcz 
után, hol Balogh Ádám elfogatván, lefejeztetett, Sándor Ferencznek 
sikerült megmenekülnie, és a Bakonyba vonult ; végre capitulalván aj- 
kai jószágára vonult, innen Komárommegyei Csépre, hol második rend- 

f;lnB-bólBztd{SsbbBt(aDará>ETMef^rJ^t)ak«Biatt családfával eaaeehang- 
záaba íoxvtL,' Gergelynek irtok. A Geneal. autb. gyUjtem^oy ncveai meg több- 
nyire a biteatáraakat ia. 

■) Egy 1698. évi eredeti okiraton én Sándor I g t v á n t , mint RomiiroDi 
Tirmegye eakUdtjét (Jaraaaor)] aláirva — olvastam. Az ia bizonyos, hogy Bán- 
dor I a t v dn 1700-ben KomároiD váTmegyei A. éa F. böki puaztán egy nctnea 
ndvart nyert kirdlyí adományba , ét abba beiktattatott. Láad Fényes Komá- 
rom várm. 112. lap. 

*) ,H a ■ á D k' fotyöiratban . Szerk. TBrtlk Jánoa , ki vannak adva a fel- 
adás! pontok. 



DiB.1izedOyGdO<^lc 



SjI^dor. 43 

béli házasságából Fázmándy Évától ül. Gergely ás József liút 
nemzette. Meghftlt kéBÜ vénségében n65-beQ. ') 

in. (Gergelynek tdbb leánya éfl egy fia maradt: Dániel, ki 
1844-beD orrul megöletett Ennek egyetlen fía Károly nyomtalanul 
eltűnt, valÓBzinűleg 1849-ben a BzŐregi csatában — hol ntoljára mínt 
bonvédtiszt láttatott, — elesett, 

J ó z B e f nek, ki Veszprém, Komárom és Esztergom megyék táb- 
labírája vala, nejétől Kutass Esztertől csak egy leánya maradt Sándor 
Eszter, ki Thaly István Komárom megyei főbíróhoz ment féijhez, s 
benne a Sándor család őágon kihalt 

A család czimere a paízs kék udvarában zöld halmon fiait saját 
vérével tápláló pellíkán, a paizs fölötti sisak koronáján hasonló pelli- 
kán látható. Foszladék a paizs körül vörös és kék. 

Említést érdemel a ságbfalvi Sándorok után maradt családi le- 
véltár, mely Tbaly ilstván és Sándor Eszter unokája Thaly Kálmán 
ismert köM és irónk gondviselése alatt jelenleg Csépen őriztetik, és 
melyben 1228-tól több Arpádkon, úgy Zsigmond, I. Mátyás királyok- 
tól és más országnagyoktól keltoklevelek, és Sándor László és Ferencz 
korucz ezredesek érdekes magán levelezéseik foglaltatnak. 

Sándor csalid. (Oyarmathai) Közülök Mihálynak ivadé- 
kát mutatja a következő táblázat 

Mihály 
több Tárm. tbirö 

(HávorTeróBj 

Károly Franciiska Lajos Albert József 

catei Férd. (Stettner m. belytart kamarai titkár 

buzár alesredei János iktató f 1843. máj. 2. 

1U8. <u. k. kapiW 1848. kora 50. ^vébea. 

Magyarországban is több Sándor nevű család létez, melyeknek 
származási fáját nem ismerve, csak egyes tagokról szólbatnnk. 

Sándor István étt a XV. században, már 1450-ben csak öz> 
vegye Dorottya említetik. ') 

Gyulai Sándor István Komárom megyei birtokos, a Posár csa- 
lád iktatásánál királyi ember. ") 



') Tbaly Kál. kSsI. iserint 

') Teleki Hunyadiak kora X. 2S1. 

■> Ugyan olt XH. 278. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 



44 SÁNDOB. 

Sándor J á n o b 1600-baD Zemplin Tármegyében SzÖf^ helységre 
Berzericzy Andrással adományt kapott *) 

Sándor Simon Zala vármegyének 1618-ben szolgabirája volt') 

Arad vármegyében Sándor László nemességet 1825-ben hir- 
dotteté ki. *) 

Sándor csalÁd. (Csík sz. domokoai és Csík sz. Mihályi.) Ős 
régi székely család, melyet a székely krónika <) a székelyek legré^bb 
ismert fönökétül Zandirham rabonbántól (888 évben) hoz le. És van 
Bzánnazáei fa, mely Zandirhámtól a krónika és más hagyományok után 
a családfát egy pár nemzedék ntán két iö ágra szakasztva izröl Ízre a 
legpontosabban és oly szabatossággal adja elé, hogy azon még a legré- 
gibb időkből is minden nemzedéknek felesége is meg van nevezve. 

„E hagyomány — irja fővári *) — a kritikát nem állja ki," 
azonban a két ág közti család egységet nincs ok kétség alá venni, mi- 
ért is mind a két ágat a nemzeti fejedelmek alatt élt ősöktől, honnan & 
nemzékrend teljes hitelesen lehozható, kezdve következő táblázatok 
matatják. 

Lássuk előbb a csik-szent-mibályi ágat, kinek törzsöke 
létrán a XVIL század elején élt, ettől a következő ágazat sarjad- 
zott le : 




11. látván, Klára Zbusba, 

(ImecB Bon.) ((mece Mtee.) (h. si. m. Bíró 



Sándor) 



n. Péter Ágnes Zanisi 

(Kii. Székúf Jul.) (Káli Kdn Háty.) (Bi&Ua Ján ) 



■) Ssirtnaj, C. Ze«plin Not. top. 296. 

») 1618. évi 49. tbnr. ez. 

'} Arad várm. jegyzfikönjv 982. az. a. 

'} A nemes székelj nemzet Conztitutiöja. Puet 1818. 276. 29i 1. 

') Kdvári Erdély nev. Cualádai 231. Up. 



DiB.1izedOyGoO<^iC 



11. P^ter, U M timi fiwoN. 

(kJ LSiAqlyjMl.) 

lll. Pitot. Ferenci. Pál I75P. Zsaua Qásp^ ' 

Horváth eeperee. (8zered«i (Ssabii Oáb.) (TOrdk Bóca] 

Zaófift) Ágnes 

Antal ~' ' 



Pál MibáW. 

(Péchy Uáría) (SisiánticB (Halmágji 

('UinieT) Ágnes 



(Dmdár 

Jorifa)__ 

Jiissef. Bora. 



János Ignác z 

(Medgyee Kata) 



^erenCE 1815. 
éplll. bistOB 



Láazló Jocéfa Juliana 



(tap. Lázáf VerOD ) '^ 



(Déetá N.) (Halmdgyi ZOld) (Nagy 

' ^ ' IstTán7 AndráB) István) 



István Joarffa OjÜTfí. Baláe. Péli. kgatm. ' 

tart. biztos. (Bokros 

(Gyergyay Klára) Andris.) 

A táblázat elején álló János 1698-ban Apafiy alatt Csiki alka- 
pítán, ntóbb Tököly hive, 1704-bea Bákóczyval tart, éa Csikót a forra- 
dalom részére szerzi, mint csapat vezér (tán ezredes) mOkÖdött is. ') 

E oBftIád eg}dk ta^a 6rzi, ée mint Írják máig ia Ignáoz utódai- 
nál van a székelyek kérdéses áldozó pohara, *) melyre Sándor Péter 
neve és az 1412. év van metszve; nevezett Pétért e család ősei 
egyikének igényt!. 

Ug}-an a családból való János, Torda megyének volt adóiró 
biztosa, 1848. körül volt számvevője; ennek fia Jánoe ax erdélyi 
kir. tábla számfölötti ttlnőke H. Vásárhelyen. 

A CBÍk-Bzent-domokoBÍ ágnak napjunkig terjedd nem- 
zékrende ^ következő. 



■) Cnrei l£h. Hiatori^a S88— 6 8S5. éa köv I. Beokö, Csík, Oyergyó 4» 
Kás^nn 62. lap. 

V Hon é» KttlfVld 1846. évi folj. SÍ. sk. küvári aserint. 
') Kffvárí Id. b. 231. 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



Jibioa. 



Jinoa 
(Gáborfi,IUta) 



I. Láazló 

Csíki ÍS kir. 

bíró. 

(I. Dombi M&rik 

2. Mibálca ZaUBft) 



U[. Mibily 1815. IbItíd 1815. Rosa 
csfki fd kir. b. fAposta (VaaParkl 

1 1841. mester 

(gr. KilDoki 
H&ria) 

' inlU HihálT.^LAsild. Zsuua. >«»' 

(Láaár (Heiiter g s.!* 



Is- 



ZnisM János Anna 

(Boros Elek) fökoTm. (Imees 
titkár. Möisea) 
1794. 
(b. NaUct;' 

A jna) 

Siibálf t LásilA 

hadnagr kii. táb- (UoSk 

1 1885. ÁM.; 

(b. SsentkercBztí 

Bop^ 

Uária. Nina. Bóaa. László. Dénes. 
(Qrárfás 
L^ob) 

Ez ágból valók Henyhárd, 1549. tÖrlU, kinek neje szárkeg;! 
Lásár Anna volt, továbbá J a d i t Apor Andráané 1680>ben. 

Ez ágból következők voltak Csikszék elki^itányú: Mihály 
1638-baQ, Péter 1640.ben, Oáapár 1771-ben. ■) 

HL Hifaály, előbb ISOl-ben administator, 1802-beD Csikszék 
fBkirály birája, meghalt 1841-ben. *) 

Sándor János 1621-ben Bethlen Qábor követe a haiaburgi al- 
kudozásra, *) tán az, ki e CBalád& élén áll. János a főkormányszéki 
titkár (1794), ki Kővárynál tévedésből 1750-ben megholtnak iraük, 
I81d-ben kir. táblai ülnök volt. 

Sándor család. (Kénosi) Szintén székely család, mely utóbb a 
megyékre szakadt Hihály 1591. jul. 19-én Kénosi telkére uj ado- 
mányt vett Ennek utóda Pál, kttŐl a családfa igy alakult : 



') BenkS, Csík, Gyergyó éi Kászon, 63. lapon. Ezeket nem tudjak a csS' 
ládfán kljeiéin!. 

*) Ugyan ott 63. lapon. Ellenben itt a királybírók Borában nem találjuk a 
táblázaton álló I. L á ssló t 

■) Eas7 Bist Ubro 8. Kállayuál. 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



L Pál 169a 

(gabunbf. Nagy Kriict) 

n. P iL Zai«aond Gergely Mih^y 

(8.ent-Uyi (Dacö Míh.) 

[ Már Uj 

' József ^á» OyOrgy Sámuel Gergely 
(Horváth Mária) (Dániel Fer. | (Dóm 

: X , Mai 



, A , Margit) 

JáaoB 1780. 



^gmond. HÚ2i«B. Zbóü. Jndit. acanyoi n. 

(Paifi Mária) alkir. biró 1794. 

kúaee. f 1809. Lajoi ' (Barc.ai Klára) 

(Palatkai Terfe) (Simán Erza e) 

János Amália Gergely 

(Cterényi JoUa) (FUldvári f ISGZ. 

Pál) (Bareaaj Mária) 

Ltyoa. HiklÓB. József. é» leányok. 

I. Pál Apafí alatt kezesül a portára küldetik, majd Erdély el- 
szakadva a töröktől , ott fogságba esik. Szerencséjére TökOly fejedé- 
leninek Tálasztatrás, kibocsáttatik és haza azabadAl Galambfalvára, ') 
hol valószinlUeg felesége után bírt Egyik fia Q e r g e 1 7 ezen jogon 
de Nagy tíaiambfalva irta elönevét, ée 1667. 1669. 1676-ben 
UdvaAely szék alkirály bírája volt, *) utóbb itélömester 1717-ben. ^) 

János 1794 Aranyos szék alkirály birája, éa as onitária egyház 
világi ülnöke. 

Mózes lT94-tien eaintén az unitáría egyház világi ülnöke. 

Sándor es«lád. (Farczádi) Udvarhelyezékbon M ó 2 s e a adó- 
inS biztos 1848-ban; Elek N. Enyeden ügyvéd, jelenleg azon város 
föbadnagya, testvérei János birtokos és József fel-enyedi reform, 
lelkész. 

8ánd«r család. (Szent-léleki) Udvarhelyszéki székely család, 
előbb „udvarhelyi" előnévvel, utóbb egy része szentlélek! előnév- 
vel éLL Ferencz a Rákóczy forradalma alatt mint hat évee árva- 
ságra jutott ; felnölvén Kászoni Annát veszi nőül , ettől lett fia U. F e- 
rencz, kinek Bóér Sárától több gyermeke közOl I g n á c z 1840. 
körül a dévai kir. urodalom főfelügyelője, utóbb kir. fŐ tizedbér- 
támok , jelenleg nyugalomban. Neje azentléleki Sándor Apollónia, 
kitől fifü János és József, a hírlap irodalomban czíkkeik után 

') Cserei Hih. Hiat. 213. 

'; KáUay Siákely nemset. 27». 

OCwreiid, 11.482. • 



ídOvGcOf^lc 



ismeretes egyéDek; Jáaoa 1848-ig kir. kincstári fogalmazó gyakornok, 
1861'ban Kolosvármgye úrbéri törvényszéki választott ülnöke; leány 
testvéreik: Antónia, Alojzia és Teréz. — Atyjok testvérei 
Mária, Rozália éi Katalin. Nagy-atyjoktÓl lejövS oldal-ág A n- 
tal, János és József, kik közül A n t a 1 kir. erdősz-hivattűnok 
volt, megfaalt 1861-ben, Jánosnak gyermekei a feljebb emiitett Apo- 
lonia és Albert kir. kincstári tiszt, ki 18ö9-ban balt meg. *) 

Sándor család. (Jánosfalvi) Szintén erdélyi család, melyből 
István bomorod-karacBonfalvi unitárius lelkész 1848. körül. Valészi. 
nüleg rokona és kortársa Ferencz a székely-keresztúri unitár 
lelkész. 

Sándor család. (Lokodi) köztilök Sámuel EükOllö megyé- 
ben törvényszéki ülnök 1827. körűL M ó z s e s Zarándbim 1838. körttl. 

Sándor család. (Oláhfalvi) István 1827-ben, Dániel 1836 
ban, Péter 1848. körUl Oláh&lva kiváltságos város tanácsnoktü. 

SáRder család. (N. Magartú) H í b á 1 y a balásfalvi gör. egy. 
egyházi szentszék ügyréde 1837. körttl. 

Sándor család. (Derzsi) KüküllS megyében Gergely tör- 
vényszéki ülnök 1825-ben. 

Sándor család. Sándor János 1717-beii ÜL Károly királytól 
régibb nemflBségében uj czlmeres nemes levél által megerSsitetett. ^ 

Czimere a paizs kék udvarában zöld téren koronán ágaskodó, 
kettős farkú oroszlán, első jobb lábával kivont kardot, a másik lábá- 
val borostyán koszorút tartva. A paizs fölötti sisak koronájáa két kiter- 
jesztett fekete sasszárny között kivont kard áU, hegyével fölfelé, rajta 
zöld borostyán koszorú. Foszladék jobbról ezüstvörös, balról arany- 
kék. ") 

Sándor családi néven több emlékezetes egyént találtmk mé^ kró- 
nikáinkban, kiknek családi véiségöket nem ismwjlÜE, ilyenek : 

Sándor András, született Tordán 1529-biui, Wittebei^ban ta- 
núit lö69-ben; utóbb dévai pap, ld77-ben Snperintendens volt Er- 
délyben. 

Sándor Gáspár 1677-beu Apaffy párizsi követe, tán a csíki 
Sándorok körOl. 

Sándor Mátyás vitéz legény, 1644-ben L Rákóczy György 



■) TOrflk Ant kOilése sz. 
*) CoUect. Herald, nro. 615. 
') Adami Bcnta gentil. tomo XL 



ídOvGcOf^lc 



bíndob. 49 

hadseregében MagyarorezágOD táborozván, „szárát lövék, farkasbSrin 
ia más goljóbls által mene." ') 

Sándor Gergely „régi probált hadnagj ÁpafFy korában. *) 
Valószínűleg a ceiki Sándorok közül. stb. 

Lekoczkj ezerint ^ tÖbb kihalt Sándor nevű oaalád volt. 
Ilyenek a Sándor máskép Czibak de Bab»-szent-Pét«r 1422- 
ben Bács vármegyében. Khédei Sándor 1480-baD. 

Város-dobosi 1396'ban Szabolcs megyében. 

A Kiadi Sándor család beiktattatik Galathon, Király-halmán. 

HaczfiUvi Sándor család Vasmegyében osztályosa a Kádasdi 
családuak stb. 

Ilyenek az ujabbi időkben Erdélyben Sándor Sámuel Eoloa 
megyében szopori és n. nyúlási birtokos. 

S. Sámuel Dobokában szávai és azentpéterfalvi birtokos, Fe- 
rencz ngyan azon megyében sárvári birtokos, 

András lomperdi, Borbár a örökösei Kraazna megyében 
markaszéki birtokosok. 

László és Lajos F. Fejérmegyében ivánfalvi birtokosok stb. 

Sándorházy caalád. (Gencsi) Szatmár ée Eözép-Szolnok vár- 
m^yei régi nemes család , mely Szatmár megyei Gencs helységrSl 
iija elönevét ; e helységben Sándorházy László több érdektársával 
1587-ben rész birtokára adományt vitt ') 

1665-ben Sándorházy Ferencz nejével Thúry Zsnzsannával 
ós másokkal Szatmár megyei Eápolth, Tyúkod és Danyád helységben 
részbirtokaikra királyi adományt' vitt. ^) 

E század elején Szatmár megyében AlsA-Szoporon bitokosok 
Sándorházy János, István és József. *) Jelenleg Júlia és 
József özvegye Balási Polixéna. János birtokos Torda megyében 
Idecs-patakán. 

Dániel 1827. körttl Kolosvárott tartományi fÖ számvevőségi 
tiszt Tolt 

Sáoka család. (Föll-bárti) Arad vármegyei nemes család. 1779- 
ben Arad megyében Sanka L aj o s nak fia L a j o s birtokos nemei. 



■) K«m^D7 J. önéletírása SsaUj I<. által 481. 
*) Bethlen Hiklóe siariat KáUs^nál 260. 
■) Lehocsk; Stemmat. D. 349. 
*) Snrma7, SMtmát vánn. IL 40. 
*) Ugyan ott 128. 127. 228. 
•) Ugyan ott 152. 
■uflTUOUSia csaUdu x. böt. DignizedOy Í^OOQIC 



M BAintí). — síhtha. 

1829-ben éltek Józeef éa Lajos, ez utóbbi Arad yámegyeí al- 
szolgabíró. 

Saoktí család. (Sankóbázi) Dunántúli régi uemeB család, ragu- 
zai SKármazású. ') Első ismert törzse János 1629-ban késmárki pa- 
ranosnok. 

Gáspárnak fia Boldizsár 1638-baii kiB-komáromt kapitány, test- 
véreivel Istvánoal és Miklóssal kapták Marosd, Sz.-Mihály, Sz-^Király, 
Hosszúfalu helységet, a nyíri pusztát Somogy Tármegyében, továbbá 
Szél, Szanáos ós Cher birtokot Tolna vármegyében, melyeket előbb 
1552-ben BueIm Mózses és Hatnoki Mibály magraszakadtán Komor- 
nik János birt; 1721-ben ugyan ezen birtokokat Sankó Miklós és Bol. 
dúsár beralottt^ Balogh Jánosnak és 1727-ben gr. Harrach Bajmund 
71 ezer forintért Hunyadi Istvánnak és Antalnak átbocsátotta. *) 

1723-ban már Sankó Boldizsárnak csak özvegye Efs&Iudy 
Anna élt. 

Az elQbbi, 163S-ban élt Boldizsár nővére, vagy leánya volt K a t a- 
1 i n Pethö Miklósné, kitÖl a Már6, Babocsay és Rumy leány-^ szár- 
mazott. 

Leány-ágról Térségben állt a Sankó család a Fáncsy-akkal. 

Sánsi család. Trencsin megyében az 1688. évi nemesi össze- 
írás szerint Dubnicz helyeégben lakott. Valószínűleg egyike a gróf Iltés- 
házyak által telepített és utóbb nemességre emelt C8alá<loknak. 

Sintha család. (Kía-CaepcBányi) Sántba nevezetű nemes csa- 
lád Bihar, Esztergám, Heves, Hont ás Szatmár vánnegye nemessége 
sorában áll. 

A Bihar vármegyei S á n t h a nemzetség Kis-csepcsányl elttnevet 
viael és elönevénél fogva Turócz megyei eredetűnek tűnik fbl ; kÖzU- 
ktk ismeretesek László, 1806-ban Bihar vármegye föszolgabirája, 
és ugyan akkor József azon megyének föpénztámoka és táblabi' 
rája. ') Ezeknek atóda 

János 1848-ban szintén Bihar vármegye harmadik alispánja. 

Tán ezen családdal azonos azon Sántba család is, melyből Sán- 
tha Sándor és Edvárd Arad megyében 1627. évben nemességö- 
ket kihirdettették. *) Ezekkel szintén rokonnak látszik Sántha Sán- 
dor, ki 1848-ban Csanád vármegyének másod alispánja volt. 

■) Iitvánffj' Bist. líbr. X. 1686. évi kiadás 102. Up. 

*) Lehocakj Stemmat. IL 850. 

'} B. Var Lássló, Ndmet bivs^g, 609. 610. 

') Arad vánn. jeg7zAen;v, 1438. éa 89. sz. alatt 



r,Goo<^lc 



sAnTA. — SAPHAHIC8. öl 

Szatmár megyében e Bzázad elején a S&ntha caalád Qencs hely- 
ség birtokosai között olvaBható. *) 

Zemplin vármegyében szintén a nemesek Borában ill. *) 

Trencsin Tármegyében az 1646. évi nemesi Ösazeírás sserínt Lat- 
kócKon székelt Sántha caalád. ') 

Hont megyében a Sántha nevű család föleg Deménden székel, 
köEÜlök időnként többen a megyénél viseltek hivatalt Egyik ágának 
törzse Sántha Mátyás, ennek Kelecsényt Annától fía István, en- 
nek Dávid Annától fía volt L ö r i □ c z , ennek Fatók Évától &t 
Károly. 

A Sántha név a Bősze család egyik ágának is volt neve, mint 
egy vallomány tannsltja. 

Sánta család, (Csík tusnádi) Csikszéki székely család. Eözü- 
lök István erdélyi kiucstári titoknok 1840. körűi. Mátyás Kolos- 
várottkath. egyházi éneklő, ennek fia István ügyvéd. Másik Ist- 
ván MaroBujváron tacitó és kántor; Dénes Szászsebesen sz. Fe- 
renczes szerzetes. István szárazpataki lelkész, Imre killyéofalvi 
kath, lelkész. 

ValÓBzinlileg ennek egyik ága a csik-kozmáai Sántha család, 
melyből G^yörgy Magyarországban Örkényi posta mester, született 
Tisza-Kórodon Szatmár megyében 1792. april 24-én. 

Sántha cialád. (Sóváradi.) Melyből Károly Marosszékben 
adóirói biztos 1848-ban. 

Nem ismerjük elönevét a következőknek: Sánta Imrének, 
kioek neje Nagy Krzsébet érszodorói és érhatvani birtokos. 

Sánta J á n o 3 n é Farkas Anna Háromszékben és Csikszékben 
birtokos stb. 

SapbaricB család. ValószinlUeg kihalt. A czímeres nemes le- 
levelet, (mely Nagy János gyÖri búza kereskedő hagyománya közt ta- 
láltatott és innen Győr vármegye levéltárába ') tétetett,) Sapharics 
Bernát, György és István és Zalatbnok György 1517-ben H. 
Lajos királytól kapták. 



') SzinuB^, SiathiDár rátm. U. 38. 
*) Siirma7, C. Zemplin not. top. 116- 
■) SzoQtagb Dán. íOtí. 

') Hirleltetett a am. m. kir. helj'tartósdg által 1812. ^vben jul. l-kia. 
16449. Bzám alatt, í» a BudapeaU Hírlap blvataloB ÉrteiftÖJében 1860. évi IM. 



=dO¥CíkOO<^iC 



&& 8AP0NAEA. — SÍBDT. 

Saponara család. Sapouara F ü 1 ö p császári badvozér az 1687. 
évi országgyűlésen magyar honfiueítást nyert. ') 

Sappl család. Sappl JánoB 1791-ben II. Lepold királytól ka- 
pott czimereB nemes levelet. 

Czimere négyfelé osztott puzs, az 1. vörös udvarban zöld téren 
fés zkében fehér pellikán ül, fiait melle vérével táplálva ; a 2. és 3. 
arany udvarban zöld téren magas fa zöldéi, a 4. vörös udvarban kék 
mezü kar könyököl, kivont kardot tartva. A p^B fölötti eÍBak koroná- 
ján szintén kékmezil kar nyugszik kivont karddal. Foszladék jobbról 
ezüstvörÖB, balról aranykék. ^) 

Sápf család. Szabolcs vármegye nemesBége sorában találjuk 
nevét beírva, 

Sarádf család. Doboka vármegyei nemes család. írják nevét 
„Sarrády''-nak is. A múlt századelején 1702-ben mint Doboka megyé- 
ben Szent AndráBon birtokos, éa a só jövedelemnek is részese emKte- 
etik. ■ ) Ekkor élt I. Zsigmond és ily családfát alkototott : ') 

Zai^ODd 
(g».-gy8rgyiD«czé Zsugti) 



IL Zsigmond Klára Judit 

1730. (DamokoB (Imeos 

(Kis sárosi István.) Hátyáa.) 

Báros iErgsa) 



Sámuel. Zíuui 

"""a^"? ' (Gerendy László) 
(PongrácsBold.) 



Sárándy család. (Sárándi) Bihar vármegye kihalt régi családa, 
melyből Sárándy Mihály, Boldizsár és Imre 1552-ben Bihar 
megyei Sáránd helységben 26 portát birtak. ^) A XVU. század elején 
élt a családból Miklós és János, kik 1605. jun. ő-ón czimeres le- 
velet vettek, mely azon évben Bihar megyében ki hirdettetett. 

Sardagna család, de Meanburg et Hobenstein, János az 
1836. évi országgyűlésen a 47. törv. czik folytán honfiusitatott 

Sárdf család. (Sárdi.) AlaÓ Fejér megye nemessége sorában áll. 
ValószinUleg ebből ered azon Sárdi S á m u e 1, ki 1 767-ben Páríz Pápát 
szótárának Bod Péter általi második kiadása költségeit viselé. 

■) 1687. dvi 28. törv. ci. 

>) Aduni Senta gentil. tomo XI. 

Ó HodoT, Doboks várm. 817. ím Benktf Transylv. 

'} Hodor ia Tör&k Antal küzl. 

') Bielek, HajorcB Hang. 128. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 



SÍRFICZK7. Ő3 

Közülök flárdi Sárdi János 1794-ben Alsó-Fejér megye kirá- 
Iji perceptora. 

Zsigniond és J óz a ef azon megyénél 1848. kdrtU tíaztrise- 
l$k. Azatóbbí Józsefet 1848-baa az oláhok több nemes bii-tokoe- 
1^ me^yilkolták. — L á s zl ó örökösei birtokosok Sárdon jelenleg. 

Más ágból , vagy külön családból származott Sárdi István, 
lTd4-ben az onitáriai egyház tordai és aranyosi járásában esperest se- 
géd; éa S ámael 1836-ban árkosi nnitáiíiu lelkész. 

Sárfleiky CSBlád. (Barbózal) A név hangzásánál fogra — mínt 
ez szokás — lengyel eredetUnek is hiszik és rokon származásúnak vé ■ 
lik a Paprocius által említett hasonnevű családdal, i) Bisonyos az, hogy 
Njritra megyében élt, s onnan szakadt Krassó vármegyébe, hol Sárfícaky 
János 1829. aog.évi 2-án kaptaado- 
mÁaybao B a r b ó z a helységbeli bir- 
tok^ melyrJil s család elönevét ia iija. 
A család czimere — mint itt a 
metszvény mutatja — a púza arany 
udvarában vtzirányosan fekvő kék 
iselemen, abban arany korona nyug- 
taik, nyiUal rézsútosan átütve , úgy 
liogy hegye a felső, tolla az als^ arany 
udvarba nyúlik. A paizs fölötti sisak 
koronájából három atrucztoU nyúlik 
fel, úgymint kék, arany, vÖrÖs. Fosz- 
Udék jobbról aranykék, balról ezüst 
vörös. 

A nemkékrend családi közlés sze- 
rint következő : 

Sárfietky N. 



Hibái; János MUiály 

Bw^edi Barbóaít badnasjr 1809. 

plsbá no* kapj a 1829. eleaett Lipcsé nél. 

János Teréz Erűi Antónia Emília 
»Ql. 1801. (BiEék (Jablonsikv) (Jfígemé) (Bencz) 
lak. N. KikindinLáazIÓ) 
(Polimbarger Anna) 

Uulö. Emma. Róza. Mária. Leopoldína. 



■) Paprocii Orbís Foloniae U. 580. 

i:,:,rcdr,G00<^lc 



Ö4 SiePI— 8ARKAD1. 

SárB család. E néven ismeretes azon Sárfi Ferencz gySri 
kapitány, kit 1526-ban özvegy Mária királjmé férje aMohácanál elesett 
11. Lajos tetemeinek fölkerestetésére lovas katonák adatáaa végett meg- 
keresett éB ki maga is a test feltalálásábann részt vett ') 

1646-ban Sárfí Katalin Zmeskal Dániel Özvegye volt, midőn 
Zmeskal OyÖrgy ellen tiltakozott, mivel ez Hont megyei egyházas^ma- 
róthi birtokfút elzálogitani szándékozott. 

Sárf5y család. Erdélyi nemes család. A nemesBéget 1673. 
mart. 10-én SárfSy Oyörgy szerzé; ki nemes levelét azon évi april 
6-án Kolos vármegyében hirdettetéki. 

Sáries esalád. Sárfcs István 1751-beD M. Teréizia király- 
asszony által emeltetett czimeres nemességre. 

Czímere vizirányosan kétféle osztott paizs, az aUó rész huss 
ezüst és kék koczkára osztott ndvart képez ; a felső vörös advarbdl 
derékig látható oroszlán nyúlik föl , elsÖ lábait ragadozásra készen 
tartva. A paizs fölötti sisak koronájából szintén oroszlán emelkedik fel, 
és vörös záazlét tart. Foszladék jobbról aranyvörös, balról ezűstkék ') 

Sarka család. Sarka Péter, János, és András 16S6-ban 
Leopold király által emeltettek czimeres nemességre. *) 

CzimerÖk a paizs kék udvarában zöld téren álló vörös ruhás, 
prém-kalpagos, fehér öves magyar vitéz, oldalán fekete htivelyU, arany 
markolatú kardja lóg, balkezét csípőjére támasztja, jobbjával öt arany- 
bnza kalászt tart. A paizs fölötti sisak koronájából fehér bárány emel- 
kedik ki. Foszladék jobbról ezüstvörös, balról aranykék. ^) 

Sarkad! család. (Sarkadi) Bihar, Békés megyei kihalt régi ne- 
mes család, melyből Sarkady Ferencz 1552-ben Sarkadon 36 portát, 
Sarkad-Ősiben 2, Kötegyánban 16, Köte-Tarcsán 4Va, Mezö-Panaszon 
16 portát, és egész Tarjánt birta. °) 

ld62-ben Sarkady Farkas bírt Arad megyében Bankamo- 
ráczou ^ , 



•) Katona Hist. eritica tom. XIX. p. 697. 

*) Ssentbenedi Coovsot ptot. H. pag. 166. 

*) Adami Scnta gentil.tomo XI. 

•) CoUect. Eersld. nro 824. 

') Adami Sonta geotil. tomo XI. 

*} Biel«k, HajoreB Hungarorum 113—157. 

Ó Fábián, Arad vánnegfe S9. 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



sIreíkdi. — síbkínt. 55 

SzatmAr megyében Geucs helységbe)! birtokrészükre Sarkady 
Mihály és Péter 1747-beD vittek adományt. ') 

Zemplin Tirmegye czimeres nomea caaUdai közzé sorozza a Sar- 
kady családot ') 

Sárkándl család. Ismeretes tagi'a a XVI. századból Sárkindy 
Pál, ki 1547-beii a* smalkadi badban, 1552-ben a palásti ütközetbea 
vett részt. 1553. nov. 30-áii ') már Eger vára kapitánya volt Boraemi- 
Bza Gergelylyel , az volt meg 1556-ban aug. 10-én ia *), "aöt 1557-ben 
is. ^) Nevét akkori ortograpbia azerint Zarkandynak írta, ') de bizo- 
nyosan „Sárkándy''-nak ejtek akkor is. Egyik leányát Békea Gáspár 
vette nőül 1575. körül. A másikat, Annát Wesselényi I. Ferencz 
birta QÖÜl szintén 1570 körttl. 

. Sárkány család. (Akosbázi) Régi nemzetség, melyből a XVL 
század elsíi felében különösen Ambrus az ország nagyjai közé emel- 
kedett 

ElJtnevét a család Akosbazáról irta, mely valószinUleg Zala 
folyó mentében £ávás |fala Bzomszédságában a mai Ákos fa paszta 
mellett T^;y helyén feküdhetett ; miután ma Akoshaza helynevet 
Fényes geographiajában nem találunk. 

Sokkal nehezebb meg mondani, honnan vett« a család „Sárkány" 
nevét; tán faluról alig, és ha igen, — ez esetben is melyik Sárkány- 
ról ^ ? miután ily nevU helység és puszta Zemplin, Esztergám, Fejér 
megyében fekszik. Soprony megyében van Bö-Sárkány,SriI- Sárkány 5 
BÖt van Erdélyben Fogarasoan is Sárkány nevű helység. És bizonyosan 
ez utóbbi volt azon birtok, melyet Hunyadi János kormányzó Muga Já- 
nosnak éa Csobánnak ajándékozott, de később meg tudván, hogy an- 
nak egykofi jogos birtokosai Sárkányi Lörincz volt, és ennek fiától 
Jakabtól, unokája Ádámhoz tartozik, 1455-ben Sárkány Ádám- 
nak viasza adományozta. ') E szerinte Sárkány (vagy Sárkáőyi) csa- 
lád sem azonos az ákosházi Sárkány családdal. Eb valószínű az is, hogy 
ez erdélyi Sárkányíak közül volt azon Sárkány Míhály is, kit Szi- 
lágyi MÚiály az erdélyi részekhez 1458-ban gyors himökÜl használt •) 
Az ákoshází Sárkány családról bizonyos, hogy Zala vármegyé- 
ben volt legrégiebb hazája és leginkább a Dunántúl maradt mind végig. 
Itt élt 1453. körül Sárkány László, ki elönevét Sárkány Szigetről 
irta, és kitől következőleg származtatják ") ivadékát 



') Szirmay Saatmár várm. II. 40. 

') Ssirmav, Cottoa Zemplin. not. top. 116. 

•) Liptliar levéltár XIX. 768. 

*) Kemény, Notitia Cap. Albens II. 90. 

*] Hasrar leveles tár L SS9. 

*) Unvnott i» Mocsárv Nógrád rárm. leírása UI. S4. 

'} LmocbIcv Btemmat. U. SOI. az Esitergam megyebelit váli. 



■j Teleki, BnnTsdiak koia X . 475. 
•) Ugyan ott X. 572. 
■°) Geaeal. anthent 11. Lehocxky Stemmit. IL 351. A kettS kSzti n^mi 
kttltfnbaéget alább ^rintendjak. 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



I. t&bla. 

LáuM 

1468. 

(1. Pogány Uka. 

9. Arany»dy KaUj 



BerUlau. Antal. Ilka. I, 
14S3. t (Alapi 

(N. Borbira) Boldiss.) 



Kata 

^ibrik 

xabiás) 



Bernát 
(N. Anna) 



Pál Kate 

(Laki Zaúfia) (Semlieh 
Horváth 
Miklós) 



Lürínoz Iitrán. Drfnei. Demeter. HíUUt. 

(Balisfolri I * 
Margit) 

n. Benedek. Ferencz. Gáapár, Boldiuár. 



Dórii I- János 1. Ambrus I Ferencz 

(Bottka (ErdSáy Pobboqtí RSIap. ^zelestej 
Hátráa) Petronella) elesett 1626. Bora) 

I (Záblathi ZtáSa) 



Onolva Zsófi Margit Bora 

(l.Csobot (I.Bársonyi (Mesfflaki (gersei 

Gáspár. Boldlzs. Ferencz.) PethC; 
3. Bakich 9. Tóth Antal) 

Vitet) Tamás) 



n. János. losre. I. Miklós. I. latgán. II. Ambnls Vincze Q Bora 



tv. JáUOfl fTT~H77. 

(Rtter in. János 

Ersse) T 



(OroBBlánkfii 
Kata) 



f^&r 



Eizae Dona II. Miklós 1614. 

(Haizár (Sdghy (1. Forgách Zsófia 
Mátyás) Zsigmond 2* Lengyel Fmzsina) 



Zsófi Erise 
(Baboczai (Safarích 
Pál) István) i 



m. Miklós 1665. 
(1. Darabos Kata) 
slav. Sándor Zsoui) 



V. János III. István Judit Ense 

(Latersberg (Qpskay (1. Eisfalndy János (Illásbásy 

Eóía) Eva) a. Palussy Miklós) Feronce) 



Kata Mária 

(Szegedy (BetetHy 
Bál&it) Pál) 



Feienca 
t 



ir,Coo<^ic 



bírkíht. 67 

A cBalid& élén álló L i B 2 1 ó Q a k I) két nejétSl két leánya éa 
három fia marad ; a fiak közül I. Benedek és Bernát fiaikban és uno- 
káikban kihaltak, maradt magái maga Bertalan, a kinek nem tndni 
micsoda családból eredt nejétíil Borbaiától gyermekei volt : D ó r 1 s 
Botka Mátyásné, I. János, L Ambrus és I. Ferencz. ■) 

L Jánosnak BidSdy PetronetlátiU *) a táblázaton álló négy 
leánya <) maradt, o. m. I. Orsolya előbb Czobor Gáspámé, utóbb 
Bakicb Petemé, 2. Zsófia elttbb Bársony Boldizsárné, atóbb fejér- 
^ybári Tóth Tamásné, S. H a r g i t MezSlaki Ferenczné, 4. B o r b á I a 
gersei PethS Antalné. 

L Ambrus a család legnagyobb embere volt, már 1505-ben Po- 
isonyi kapitány és fBispán, mid{$n a faires rákosi országgyűlésen részt 
vett *) Jelen Tolt Szapolyai Borbála lengyel királyné koronázásán 
Krakkóban. 1520-ban már Zala vármegye föispánja, és Olnodnak GrÜ- 
kSs nra volt ld21-ben Inslnuckban és Efilnben járt H. Lajos király 
éa nővére házassága ügyében. Elesett 1536-ban Mohácsnál. Lehoczky 
■serint 1520-beu báróvá *) tett volna, és szerzé Lednicze, és Hegyesd 
várát, Becset és Almásdot Eorlátk{$i Osváttél, melyeket elSbb a P&b- 
mán, Újlaki, Gynlai nemzetség birt 

L Ferencz, kinek nejettl Szeleetey Dorottya '') áil, gyermekei 
voltak IL János, Imre,L Miklós, IX Ambrus, Vinoze, 
Klára és B o r b á 1 a Batthyányi Mtklésnó. ") Ezek közül 



') QeneaL satb. U. — Iishoczky csak Bertalantól kesdí a nem sék ren- 
det ;& ennek nejafU teisi Záblátbi Zsófiát, utóbb Ssent Qjijrg;! Farkaa- 
nét, holott ea Bertalan fiának L Ambrusnak volt felesége. 

') 0«neal. anth. U. nerint I. Ferencs at;^ eredete fUggdben áll, 
vsg; Bertalan vagy Benedek fia tehetett De Lehocskynál határoiottan Berta- 

*) Egy genealógia saerÍDt, mert a GeneaL sntb. tierint neje ZrojnoTits 
Johanna Tolt, lehetett mÍodkett{f ii. 

') Szinten az cISbbi genealógia sserint , mert a OeneaL aoth. szerint I. 
Ambrúsoak leinjai voltak Tolna mind a négyen. De aa előbbi genealógián 
euk háron áll, Z s ö f i a nem. 

*) Jána; P. A magyar nemset napjai a mohácsi vész Qtán 156. 

*> Leboesk; est ogjan II. A m b r ú ■ ról irja, de arról annál kevéabbé 
bihetd, mivel a* később élt egy nemzedékkel. 

') Qeneal. antb. II. szerint Lehoczkynál egyik Ferencznek neje Ná- 
daady Darabos Oarát leánya volt; másik Ferencznek n^e Bánfi^ Petro- 
aella volt 

*)Oeaeal. antb. IL szerint Lehoczky esafc Jánost, ImrétésU. 
A m b r n i t emUti. 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



58 bíbsIvy, 

II. JánoBnak fia ■) U. Istvin, valóazmiÜeg az ki, ld2ö-ben 
ae orazággjülés által Szalavir építésének felügyelőjévé ^) 1630-baa 
pedig SUvoniában sz oláhok Ügyében biztosul neveztetik ki ; *) ennek 
fia IV. Miklófl, ennek IV. János, kinek Fitter ErzBébettöl, utóbb 
Festeticli F&lnétól semmi gyermeke nem maradt. 

Imrének nejéti'l Ziar (?) Margittól fia Ferencz ') ennek fia 
IIL János, kiben ága kihalt 

II. Ambrus nak neje volt Oroszlánkeíli Katalin, ettÖl a táblán 
álló két leányán kivül fia II. Miklós, kinek első neje Forgáoh Zsó- 
fia, a második Lengyel Krisztina, ez utóbbitól két leánya és fia III. 
Miklós maradt, ki 166ö-ben királyi adományt nyert Zala megyei 
Aranyadra, ^) Feleségétftl Darabos Katától bárom leányán kívül nemzé 
fiát III. Istvánt, kinek Ooskay Évától két leánya és egy fia Fő- 
re n c z maradt, de benne a család kihalt. 

F táblán, valamint a következőn sem áll azon Sárkány G' y ö r g y, 
ki 1584-ben nejével UjfiUusi Dorottyával Komárom megyei Csúz, Jász- 
falu és Szemere belységbeli jószágát Tessényi Ádámnak elzálogo> 
sltja. •) 

Fgy máaik perbeli genealógia követkrad nemzékrendet ^ mutat 
fel, mely a följebbivel adatok hiányában Össze nem kapcsolható : 

11. tábla. 



Ilona János 

(IseboT I 

Literatl miikép 

Domeoyai János) I 

ZB«fi Sára Bora Dénes István 

(Delv (l.ZfUJános (Eonda- t t (1. HeletineBki 
Tamil) S.ii • ' ■ ■ ' 



£■) ^imrakóCEi koezj Miklós 

Bogács Qyörgv Hihály) S. dttbreotfli 

8.TicBkev miskep Kiss Farkú) 

gelaei Szalaj 
Demoter) 



') Csak liebocikj sserint, mert a Oeneal. sutb. fiait nem mntatja- 

^1686. ^TÍ20. törv.ca. 

*} 1680; évi 24. tSrv. cb. 

*) Lehoesk^ sserint, mert a Qsneal. antb. senkit sem tesz flaáL 

*) Oklevél. 

•) Fioyei, Komárom várm. 121 ISft. ím 137. Itp. 

') Geneal. anlfaent. II. 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



sírkínt. — aÍHKÖZT. 59 

Jioosnak e aaiid&ia két Z a Ó f i a nevil leánya áll, úgy látuik 
bibásan, ae atóbbiiiak más it6Te lehetett 

Sárának Zílj Jánostél tmokája ZUy Fereacz, kinek Ferencz fiá- 
tói uitokája Erzsébet Bakonyi Györgyná, ennek fia Bakonyi Pál 
1758-ban már csak Özvegye Radics Erzébet élt ; 

Zsófinak dsbrentei Kiss Farkastól leány-ági utódai Egerráry 
József és Antal, kik uj adományt nyertek ; ezen Egerráryak mint 
alesperesek ellen perelt 17Ö8-ban följebb nevezett Bakonyi Pálné 6z- 
T«gy RadicB Erzsébet mint fölesperes Szala vánnegye előtt, mindkét 
föl mint Sárkány családiatód , és ezen perben mutattatott fel a H. 
táblai nemzékrend, mint a Szala megyei levéltárban lévő perben H. 
betfi alatt látbató. 

A család czlmere a paizs udvarában koronából kiemelkedő mez- 
telen ember kÖrUl kerítve egy koronás kígyó (vagy inkább sárkány) 
által, melyet két kiteijesztett kezével azon ember fog. A paizs fölötti 
sisak koronáján szintén olyan ember, sárkány által körítve látható. 

Sárkány család. Sárkány Mi báty 1756-ban M. Terézia ki- 
ráljasBzony által emeltetett nemességre ozimeres levélben. *) - 

Czimere először f&ggölegesen kétféle osztott paizs, a jobb oldali 
vörös udvarban három arany búza kalászlátszik, kettő fölül, egy alább ' 
a baloldali osztály vizirányosan ismét két udvarra oszlik, a felső kék 
udvarban arany sárkány ágaskodik, felkondorített farkkal, kinyújtott 
piros nyelvvel, az alsó ezüst udvarban zöld téren barna káró mellett 
scőllÖtöke zöldéi, róla három kékpiros Bzöllöftirí csüng alá. A paizs fö- 
lötti sisak koronáján szintén az előbbihez hasonló arany sárkány lát- 
ható. Foszladék jobbról aranyvörös, balról ezUstkék. 

Komárom megyében öadóczoa *) birtokos (1847.) Sárkány Fe- 
rencz. 

Sarkiíűtr «8Blád. Ldtd Sdrköey (Dobokai), cs. 

8^M[4Viy család. (Nádasdi) Dunántúli régi birtokos nemes csa- 
lád, mely nevét — úgy látszik - — Somogy megyei Nádaed pusztáról 
vette. 

Hár a XVI elején kiemelkedett nádasdi Sárközy A 1 b e r t, ki 
1519-ben királyi Cgy-igazgató lett. ") 

1 664-ben S. Gergely Nagy-Sitkén zálogban vesz egy negyed 
jobbágy telket 

OColUct herald, nto. 149. Adsmi Scnta gentíL tomo XL 

^ Fényes El. .Eomároni várm. 118. 

^ Anslecte saee. XVI. p. M. — Katona Hiat. eritic XIX. p. 172. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 



60 



BÁBKÖZT. 



ISlO-bsn Gibor a uagyriradi kir. kamaru nradalom igazga- 
tója 8 több megye táblabirija. 

1825'ben S. I m r e Somogy véimegye alisp&DJa voU. Tán ennek 
testvére István kir. taoiceos 1816-baQ, kitSl a következő nemze- 
dék ered : 

István 

kir. taa. 1816. 

(Chernél Eagter) 



Albert 

»at 1790. 1 1860. 
1816. fSÍBpán. 
(Cbemel JoIía) 




(Kocsi Horváth) 



TitnsB D^nes 

es. k. izolgabiri (grSrgyCtlvi 

(Zsoldos Ida) Ct^ia 



rSárkSij 



Emília 
lialáBfalvi 
^s Miklái) 



A táblán állék közül Albert szül. 1790- jmúas 1-én Somogy 
vármegyében, akol a megyei pályán kezdé hivataloBkodását, 1813- 
ban tiszt aljegyző, 1817-ben rendszintí elsÖ aljegyzít, 1830ban fSjegyzö, 
1836-ban másod — 1840-ben elaSalispán, 1848-ban főispán lett; és 
az 183*/( évi országgyűlésen követ volt; 1846-ban reform, egyház- 
megyei segéd gondnok lett. Meghalt mellvizkorban Eisasezondon 1860. 
febr. 20-án, kora 70. évében ; eltemettetett Korpádon a családi sirbolt- 
ban. Nejétől Cbemel Juliannától (ki 1842-ben halt meg) a táblán 
látható hat gyermeke, és unokái maradtak. Testvére. 

Kázmér Fejérvármegyének 1844-ben alispánja, atóbb a vér- 
tes-allyi egybázme^e segéd gondnoka; jelenleg 1860-tól ahétszemé- 
lyes tábla ülnöke. Neje telegdi Csanády Janka meghalt Pesten 1860. 
jan 12-én. Fia István meghalt Petenden Fejénnegyében 1862-ben, 
Janódban kora 28. évében. 

Nincs a táblán József, ki 1840 — 1844-ig Komárom vármegye 
alispánja volt 

Komárom vármegyében Bábolnán 1623-ban Sárközy Gáspár 
és János ellenmondtak Siesy János és Dallos Márton adományos 
beiktatásának; 1633-ban pedig az általok tervezett birtok elidegenítés- 
nek mondott ellent Taksonyi Pál. ■) 



') F^ajes, Komárom vána, 160. lap. 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



Ugyan e család egy mis igának nemzékrendi töredékét mutatja 
a következő két táblázat : 





SitUsTJáioi 
(JuUErse) 




■ Simml' 
máaik: 


Jiooi 

(Csioieij ErzM) 


Jiuef. ' 


1816. 


LAhIó QtItbt 


Klárft 



Váljon e család ősei köziil rolt e azon Sárközy János? ki 
1447-ben a badiú országgyűlésen Torontál megye követe volt >), nem 
todjok. 

Valamint S. Qábor, ki l&61-ben ZarAndmegyébenChercaén, 
Bekönyben, Szentes-Királyon birt. ') 

Azt sem mondliatjak meg, volt e, és mily vérséges viszonyban e 
család az alább következS dobokai Sárközy családdal ? stb. 

SárkOiy eaalád. (Rály) Kégrád megyében a XVU. századtól 
fogva két, söt károm megkülönböztetett Sárközy családdal találkozunk ; 
lehet azonban, hogy régi eredetükben még is közösek. Egyike ezek- 
nek az Ebeczk helységben birtokos és Kály mellék vagy előnévvel 
kűlönbözteteU család. 

Ebből lehetett azon Sárközy Mihály, ki 1562-ben H^nácskö 
várkapitánya vol^ és elfogatván a török által, Istvánffy szerint meg- 
öletett ■) 

£ osaládból volt bizonyosan Káli Sárközy János, kinek iva- 
déka néhány ízen igy sarjadzott le : 



■) EoTaelücli, Vestigía ComltioT. 868. 
') Fábián, Aiad rárm. 29. 80. itb. lap. 
*) btráoffr História. 1685. kiadás 274. 376. 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



János 
(Dubraviiyky Kata) 



L Gáspár Erase 

(Tercay Judit) (DMnyi 



Mátyás) 



István n. Oáspár. Zsófia Judit E 
1662. ^enicc (Tarcsányi 

(Palisthy Ferenc*) István) 



Zsófia 
(Gácry Péter) 

A Nógrád megyei jegyzükönyveí szerint 1652-ben éltek Ist- 
ván és Gáspár. Istvánnak 1664 és 1673-ban már csak özvegye 
Palásthy Éva élt, és birt Hont megyében ia Apátiban. 

1622-ben Sárközy Gáspár Nógrád vármegye szolgabirája volt, 
de aligha a táblán állók egyike, hanem azon Gáspár, ki a megyei jegy- 
zőkönyv szerint Sárközy Tamásnak Ebeczky Donától való fia volt és 
élt 1621-ben. 

1613-ban Sárközy Gergely Dóczy Istvánnal Pest megye HU- 
gye helység birtokába iktattatnak. ') 

1680-ban Sárközy Péternek neje volt Lénárt Erzsébet 

1700-ban élt e családból Gásp^, ki 1711-ben már a holtak köcé 
Bzámitatott 

1755-ben a nemesi vizsgálatkor István, Kály előnévvel mint 
£beczken lakozó prodokált. 

1773-ban Sámuel esküdt volt, Czimere a paizs udvarában és 
a paizs fölöttí sisak koronáján is galamb. 

Sárkfiiy család. (Tegdes.) A Tegdes- Sárközy család Nógrád 
megyei Eis-ZellS helységben volt telepedve. Nemessége bizonyításakor 
többnyire régi nemesi gyakorlatra és 1623-b&n kelt nádori osztoztató 
parancsra hivatkozott. 

Öseöl igényli T a m á s t, az 1658-ban élőt, úgy az 1684. évben 
a nemesi fölkelésben résztvett Sárközy Andrást, Jánost, (ki az 
1709. lajstromban mint szegény jelöltetik,) és Mártont 

Az 1732. évi nemesi vizsgálatkor produk^t János, utánna 
testvére A n d r á s az 1626. nádori osztató parancsra biva&ozva, 

1726-ban produkáltak János és külön Márton, mint Sárközy 
Tegdes családbeliek. 

1734-ban a Kis-ZellÜben lakó Sárközy család czim alatt. 

') Sientbenedekl Convent. 

DiB.1izedOyGoO<^iC 



síbsOzt. 63 

A 1755. évi nemesi öaszeírAs EÍB-Zellttben találta Mátyást, 
Qyörgyöt és Ádámot. 

A Családnak azonban egy ága HoTes vármegyében Caépá-ra és 
Bekes megyébe is telepedett, ezek ága köretkezKleg saijadzott U : 



Geq-flly 



Andráfl it ilUUUg OjUrgj 
i M árfidi ág 

iSrut. 



AndráB 1722. 1. Ferencs 

Caépára kSltSs. 1723. pnblic. 



Csépira kblWB. 



n. Andáa János IL PereDes 

Csépára költöz. 176&. Citfpán 

1766. pabUe. Nógrádban. pttblic. ' j Márton — ' 
1806. faeTBBi 



UL Ferencs 

(T— ' ■ " 

V. Ferencz 1794. 

Bdkeaben, Tarcián 

Fartáion húiároa 

(ThoTf Eraaébet) 



iDBargens 
lat. Ceépán 



btrán Hihálj Sándor 

M. 1801. Bdke*b«n is. 1806. 

maradt. 

». 1808. 



A táblán áUó három ág úgymint IV. Ferencmek, V. Ferencz- 
nek és L Mártonnak fiaik 1840. évi aept. 8-án nyertek Nógrád várme- 
gyétől mint eredeti helyfikröt nemesi bizonyítványt, ezeknek mindnyi- 
joknak sztietési éveik s csépai anya^könyvi kivonat szerint neveik 
alatt állanak. 1840-ben laktak mindnyáján Csépán, hol akkor VI. F e- 
r e n c z, I. Mártonnak fia nemesek hadnagya volt. 

V. Ferencznek, ki lT94-ben mint méssáros Békés megyébe, Tár- 
csára, majd Fnrtasra szakadt, és debreczeaí útjában halt meg, fiai mind 

, : ,Goo<^lc 



64 sIhkObt. 

vÍB8za telepedtek Caépára, kivéTéB Mihályt, ki Békésén maradt 
mint iparosmeater. Bihar vármegyében Árpád közeégben ezÍDtén van- 
nak Sárkőzyek, kik a följebbi ág elismerése sserint is állítólag Csépá- 
rél szép atyjok Sárközy György által (ki Tamásnak testvére lett 
volna) szakadtak Árpádra, s idSvel Szalontára és Sarkadra is átszivá- 
rogtak. Származásokat így igénylik : 

Cadpijől A l jádra ta lap. 



Nógrád vármegyében az I74S. évi nemesi vizsgálatkor produkált 
Füleken lakó Sárközy János, két rendbeli nemesi bizonyítványt ma- 
tatván fel, az egyik RáhÓQ lakott aljának Sárkdzy G-y6rgynek 
részére Kis-Hont vármegye által 1715. évi február 2I-én,amásik atyai 
nagybátyjának (patnielis) részére Zemplin vármegye által. 1728 mart* 
4-én adatott ki. — 1755-ben Füleken lakozó Sárközy István, mint a 
megyében jövevény és igy vizsgálandó, íratott a nemesi lajstromba. 

Zemplin vármegyében a század elején is a nemesség sorában ta- 
táljuk a Sárközy családot ■) 

Ugocsa vármegyében 1664-ben Miklós megyei esküdt volt ^) 
1750-beQ Féterfalvára más családokkal együtt a Sárközy család is ná- 
dori Aj-adományt kapott . ') E század elején Tivadaríalván a közbirto- 
kosok sorában olvassuk : Sárközy Györgyöt, Lászlót, Mihályt, Miklóst 
és Zsigmondot *) 

Szatmár vármegyében Sárközy Borbála Eákooyi Jánosnak 
felesége volt, és 1554-ben Perényi Míhálytól megvették Vasvári és Vit- 
kai helység harmad részét a jászéi konvent előtt ') 

Sárkttijr család. (Dobokai.) Kredete ismeretlen, vahunint az is, 
vájjon elftuevét as Erdélyben fekv6 D o b o k á ról vagy a Baranya 
megyei D o b o k a helységről vette-e ? Miután Doboka megyében a 



') Scíimajr, C. Zemplin not top. 116. 

') SziriDBj, C. Ugocsa 60. 

") lTgy.ii ott IS4. 

') Ug^an ott 1S6. 

^) Sslrmajr, gEatmár vátm. U. 60. éM_9l. lap. 



ir,Goo<^lc 



SÍSK&ZY. 65 

XVn. század óta Bzintén virágzott Sárközy nevű család, & mint aUbb 
látDÍ fogjuk. 

E munka L kötetében a 47. lapon a vámosi Ányos család egyik 
ágának nemzékrendét kézirat *) után közölvén, bár ama kéziratban 
többszőr eléfordúl a név, az mindig dobokai „Sarkóczy^-nak van 
Írva, ez okból az Ányos család ezen adoptált ága ott Sarkóczy névén 
szerepel, kolott az nem Sarkóczy, hanem Sárközy nevet viselt, 
a mint nemileg mutatja az is, hogy Doboka megyében is virágzott 
dobokai Sárkiizy család, de Lehoczky ") is nyilván dobokaiSárkö- 
z y családot említ, ellenben Sarkóczy család nem is létezett, és Így a 
Sarkóczy név hibás leirása éa elferdítése okozta e munkának idézett 
kötetében a tévedést ; és ámbár a Sárközyek ez ága az Ányos nevet vé- 
vén fel, ebbe beolvadt, még is, föleg miután a csáládla ott kevésbbé pon- 
tos elrendezéssel van adva, közöljük itt : 



Dobokai Sárközj 

Pál. 
(Anyoa Agatha) 



Kato 



Boldizsár 

,felvette az 

jfnyoi nevet is 

1628. 1660. 1567. 



(QogánM.hály) (Morgay Bora) 

' Kristóf 1586. aergely Oyörgr MenyWrt Bernit János ' 

(l.VásonkSi Hoirith 1663. f f 1603. (I. Joó Judit 1689. 

Zsöfia 1699. t 2. Szemesey Anna 

2. Tarródy Anna 1618. 1630—1668.) 

8. Kéfv Anna 1626. JTT — T^mT"' 

4. Dan^ Zsófia 1686.) Foi,(. a W. I«p«.. 

Simon Sandrín Zsigmond 1622. 
. -»„ (Peteady Erzse; 



(gal. Biö(«h 
István) 



') Osneal. anthent 1. Ányos fam. 
>) Lehocaky, Stenunat. 36L 

MÁ»TAB0IIBSÍa CBUIdAI. Z. EOT. 



i.,Céoglc 



JÍDOe, H 11 tUbbi lapon. 
(1. Jo* Jndit 1639. 
2. Szemesey Anna 

1 630-^ 1668.) 

TerencB Páter Bora 16G1. Oraolya 1689. György 1661. 

16S0. 16S9. 1655. (Ehergény! (UoasiatAtby (SUiuitb Jadit) 

t (Chernél Ádám} István) 

Éígmond György Páter. 

1661. 1700. 1665. 79. 

Páter. Ádám, Jónef. Zaigmoud. Knextiaa HBI>^^ 
(Horváth g-g ll 
Ferenci) ■ 9 f r 



Hária 
(ZftUr Pátw) 



Károly. Teráz. Klára. Ferenci. Anna. 



Ez a dobokai 9 & r k ö z j -ek azon ága, mely ez Ányos családba 
házasodva, ennek nevét vette fel. 

Doboka vármegyében a XVTI. század első felében 1636. kfirlU 
telepedett meg Sárkőzy J á n o a , és Doboka helységből házasodott, 
nöfil vévén Ördög Zsuzsannát, ezzel ily családfát ') alkotott: 

. Jánoa 
(OrdBg Zwia) 



MikUe 
1677—1678. 
Dobokai aliipán. 



Hária 
(Porn Zakáríái) 



Elára 
(Kilor György) 



Jánosnak fia MiklÓB 1677— 1678-ban Doboka vármegye al- 
ispánja volt, ') és elíSnevét nDobokáróI" írta. 

1702-ben a Sárközy család Doboka vármegyében a só jövede- 
lemben részesülő családok sorában állt. 

SárkÖzy Sára volt neje a múlt században Salánky Gábornak, 
ki 1770. april. 5-ke után halt el ; és ki nejével szép jószágokat kapott ") 

A magyar országi csallóközi Sárközyek kdzOL Zsófia Tömös- 



■)HodorEár.k)tsUae. 

') Hodor, Doboka várm. 4S7. lap. 

^ Ezen Salánky Gábor 1714-ben N. Eoyeden tandlt, n«irft B. Sxolnok 
megyáböl Al-őrbdl vette el, nigy-atyja Salánky U 4 z i e ■ koloivátE euzma- 
dia volt. L. Bettegby GyVrgy naplója 106. lap. 



ir,Coo<^lc 



sískOzt,— SjIbi.&kt. 67 

közy Istvánné volt, ki 1609-ben A. éa F. Baka kelységbeli birtokré- 
Bzébe királyi adomány folytán béiktattatott. 

SárkOiy család. (Sárosberkeezí). Kővár vidékén székel, hol 
József 1840. körífl adéiró biztos, ZBÍgmond ugyanott igtató 
1848-ban. 

EokOllÖ megyében sárközi Sárközy családra találunk, boI J 6- 
z a e f 1827. körül megyei törvényszéki biró volt 

SárbAiy család. (Máskép Fórra y)Sárktízy máskép F o r- 
ray János és Márton 1714-baQ ÜL Károly királytél kapták 
ezimeres Demes levelüket. ') 

Czimerök, melyet ekkor nyertek, a paizs kék udvarában zöld 
téren hitulsé lábaikon két ezemközt álló arany gri^ elstí lábaikkal ka- 
rót tartva, melynek hegyére turbános törökfej van szúrva ; a paizs fö- 
lötti sisak koronáján olyan karón hasonló törökfej látszik, két kitér- 
jesztett fekete sasszárny között 

Ezzen Sárközy máskép Forray Jánostól és Mártontól, 
nevezetesen pedig Mártontól származott a báró, majd]gróffá lett For- 
ray család, mely fiágon Iván grófban 1852-ban, és te&ny ágon pedig 
J n 1 i a grófnőben , gr. Nádaady Lipótnéban 1863. évi ang. 22-én v^- 
képen kifogyott 

A fbljebbi nemes levelet nyert Sárközy máskép Forray Már- 
tonnak atyja Forray Andrásnak, anyja Sárközy Zsuzsának iratik « 
munka IV. kötet 221. lapján és innen anyja vezetéknevéről neveztet- 
hetett Forray Márton máskép Sárközy-nek. As általa 1714- 
ben nyert czímer is teljesen egyez a Forray gréli czimerret, minél fog- 
va semmi kétség, hogy ezen Sárközy máskép Forray Márton eUtí 
nemes törzse volt a Forray grófi családnak. 

Sarkody család. (Sarkudi.) Doboka vármegye kihalt családa, 
mely hajdan a hason nevÜ falut is birta, mely falu jelenleg puszta és S a- 
T a s-k útja néven létezik. Javait e család hűtlenség! bélyegen veaetó 
. 1396-ben, midön azok Ördög, EskOllöi, Teke és Menyhárd családbé- 
lieknek adományoztattak. 1441-ben Hodomál tán ezek utódjaiul for- 
dul elö Sarkady László és Benedek.') 

Sárlaky eialád. (SárlakL) Zaránd vármegyei kihalt birtokos 
nemes család, melyből Sárlaky István éa Antal 1561-ben Sár- 
lak nevtt helységben birtak. ') 
') Collect Herald, oro. 663. 
>) Hodor, Doboka várm. 217. 816. 
') Fábián, Arad várm. 38. 1. 



=d«vGtÍÍ.'^glc 



'98 BAKUT. — sltHUaJLOHT. 

Sarlay esalád. Trencsia vármegyében Sarlay János 1622- 
ben hirdetctté^ki czimeres nemeslevelét, ée ez idö óta ivadéka Hattne 
nevű helységben székelvén, már 1837-ben negyven családra szaporo- 
dott, azon kivfll még néhány tagja Kis-Kolacsinban is lakozik. 

1746-ban János Trencsin Tármegyétül nemesi bizonyságleve- 
lelvettki. 

A nemesi összúráeokban a családról a következő adatokat ta- 
láljuk. 

1748-ban Hatóén lakott a családból Ádám, Zsigmond, Ist- 
vá-n három, György kettÖ, János három, és András. 

1768-ban agyán ott székelt János hat, István hat, Ádám 
bárom, András hat, Cryörgy bárom, és Márton; ugyanakkor 
Kis-Kolacsinban lakott György fiával Pállal. 

1803-ban a hattnei székhelyen huszonhét férfi tag, Kis-Kolocsín- 
ban négy lakott 

1837-ban[ Hattnén — mint emlitetatt — negyven, Kis-Kolacsin- 
két tag élt 

A családnak egyes tagjai már a XVII században is elköltöztek 
az Ösi fészekből Trencsin megyei Hattoe helységből, ha csak nem más 
ily aevü nemes család is létezett volna, mely nevét a Bars megyei Sarló, 
vagy Salló helységről Sarlay-nak irá; és melynek nevét Sallay- 
rnak is találjnk írva, így 

Sarlay vagy SalUy Anna 1585. körül neje volt Madách Péter- 
' iiek Nógrád megyében. 

Szintén Nógrád megyében találjak 1665-ben Sarlay Jánost, 
kinek neje Szalay Anna volt, és ki l684-ben már mint Sárkány 
György özvegye emlitetik. 

Sarlay Ádám 1777-ben mint b. gyarmathi lakos Nógrád me- 
gye elStt nemességet igazolja; 1767-ben Sallay (igy) Ádám kapott 
Nógrádi megyétől nemesi bizonyítványt (Bizonyosan mind a két név 
egy, ugyan azon személyt illet,) és ugy látszik ezen Ádám Trencsin 
vármegyéből ment NógrtWba, hol jelenleg is van ily nevű család. 

Krassó vármegyében Sarlay György táblabíró 1782. octob. 
15-én birdettaté ki nemesi biffljnyítványát, melyet Trencsin vármegye 
1748. mart 7-én adott ki. 

Sarlai Sarlay József 1847. előtt Pesten ügyvéd, kinek czímere 
a paizs fíílötti koronán kétfejű aas. 

Sárniasághy család. (Sármaaághi) Erdély ré^ csatáda, mely 
BelsS-Szoinok vármegyei Sármaságh helyeégről vette nevét. Nem- 

, ■: XlOO'ílC 



SÁBHAaiOBT. 69 

zékrendének teljes azerkezetérc nincaenak adataink ; ') éa igy csak I. 
MAtjáa király korábál azon Sirtnasághy Antaltól kezdbetjQk a csa- 
lid tagjainak inegneTezését, ki 1486-ban Erdélyi vajdául iratik. En- 
nek fia volt Lehoczky szerint*) Gergely és ennek Miklós, ki- 
nek neje Bátbori családbeli lett volna. 

Sámiaságby Miklós 1505-ben BchÖ-Szolnok vármegye kö- 
vete a rákosi osezággyülésen ') 

1552-ban Sarmaságby László özvegye, mint a Báthoriak nem- 
rendjéről látjuk : Bátborí Kata, Bihar megyei Álmosd-on egy portát 
birt*) 

1571-ben Sármaaághy Mihály özvegye élt, kinek nevében 
középlaky Kemény Kristóf és Kováts László ajánlatot tesznak a Ve- 
res János által megveendő Szent-Mibály-telke és Topái részbir- 
tokra.*) 

1573-ban Sármaságbi Miklós Bckes Gáspár bfve azzal együtt 
Fogaras várába szorult ') 

1574. táján, BÖt előbb Sármaságbi Ilona, Apafly Farkas 
neje volt 

Sarmaságby Jánosnak nejétől Zólyomi Katalintól leánya 
Anna volt, kit Kemény János 1603. előtt vett féleségűt és vele Sáv- 
maságon és Eövesden a Kemény család birtoklását megalapitá. 

S. Zsigmond „úr ember volt Erdélyben" mint Kemény ön- 
életírásában írja, — 1581. óta Torda vármegye főispánja. Iő98-ban 
Bátborí Zsigmond legmeghittebb hívei és vole távozó társai közé 
tartozott. 1604-ben Básta fogatta el, de a jezsuiták kikérték. 1612-ben 
DÓtáztatott, 1614-ben fölmestetett 1616-baD Dézs táján csatáz, két 
sebet kap, és Bethlen fogságba téteti. — 1597. után nŐUl vette Jósika 
István özvegyét Fözy Borbálát. ') 



') A Oeneal. anthent. I. kötetében — mint latsaik — ai Eszterház; caa- 
lid üdékében, és a hírhedt |Trophaeum Eatorasianum* Bzellemébcn van cg; 
Sinnatágfaí családi genealógia, (megvan Eevenesey Ma. 28. kbtetiíbeii íb) de ez 
magán hordja a kohottiág hiljegét. 

') Lehoczky, 8tcmmat. II. 861. 

*) Jásza; Pál, A. m. nemi. napjai a mohácsi v^sz ntáa 157, 

') Bielek, Uajores Hang. 119. 

') KeDMinj, Notitis Capit. Albens 11. 91. 

*) Bethlen Woíph. Hiit U. 375. 

Látd Kemény JánoB ÖnéletiráBa, kiadta Ssalay L. 6. 3é. lap. — £n- 
gel, Honamenta Ungr. 8S7. 889. — Fascfaing , Nova Daoia IV. 149. — Sepsí 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



70 SARN&CZAT. 

A XVn. Bzázad elején S. A n n a Petki Istráoné volt. 
1680. táján élt Sármasági Ádám, kinek ivadékát a következő 
táblázaton láthatjuk : 

Ádám 

(galgői Bicz Anna) 

IL Zsigmond 

birta Fonáczit 

(Ugrón Ziófi?) 

' MikUi Láulö Üstvin Mária 

de kCveid f 1779- elfitt 1783. nov. U. fKorda 

17S3. 177a (Korda ositozik bi Sindorné) 

(I rgay Mária) Bora) Iriay-akkal 

' ÜÍm ' 

(KeMcdi Várady 

Jánoet""- 

nov. 6.) 

174ő-ben Sánnas^ Julianna Pech; latvánné, kUlOnben 
tótráradí Kornia Gábor hnga. 

1 753. körül S. Krisztina báró Henter Adámné. 
ügy látszik, e család ivadéka az utóbb kövesdí elífnévrel elö 
Sármasá^ ág is , melyből István 1836. körül Eövár vidékén tör- 
vényszéki ütnök vott. 

Samőczny csalid. Törzse Samóczay Sebestyén, kiata- 
polcsányi urodalomban volt tiszttartó, utóbb Forgách Zsigmond nádor 
jószág-igazgatója lett, és czimeres nemes levelet nyert. Neje volt, éa 
1650-ben már özvegye Balogi Krisztina, Balogi fialáanak a Kyitra 
megyei régi kis-surányi Surányi nemzetségből származott nejétől Su- 
rányi Magdolnától született leánya. Tőle a családfa következőleg >) 
sAijadzott le : 

8«beBtjfo 

(Balogi Kriaztina 

I. Ferenea 1. István Imre János I. Gyürgy Jnsttina 

Arsekigvári titkát Beváyné f (Oqa^ctouyi (1. Eaposi Mera 

váraagT 1650. 16ÜQ. ndvamoka Éva) OjOrgy 

(Kalm^ Jodit) | i. Sarkba; Ut?án) 



S^lj/t. a Ufp. lapon. 



Lacikó Mitá krAaíkája, Mikó : Erd^y! történelmi adatok 01. 166. 867. — Se- 
geiváry Bálint króa. Erdély Ulrt. adatok IV. 186. Bethlen Wolph. Hist TL 27. 
88. SSi. 896. 

■) aeasal. anthent L 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



SABHOVCZY.— SAROLLYÁNTI. 
I. OrSrgr, ki M tlSibi tápon. 
Eya) 



Mária PáL IL QjlStgy II. Ferenei latrin 

Eúcsiaj (MMcaibtoy (Spácjay (ürbMOVBikT 

Ádám) ÉTft . Klán) KaU) 



Zsnua Sándor 

(Kelé (Tm 



Ptfter. LáasM. 



Pál) Judit) 



1. 



Jánop 

(Dífry ÉYa) 

'KÍá«i'~' 

(TnránBaky 

Jözeaf) 



Uiklda. Anna Éva Enie 

(l.TanM (BokrM (KosslolánTÍ 

PáL Ádám) Oáapár) 

2. CcJeánji 
Ádám) 

LFerencz 1659-beQ ÉrsekujrárbaD várnagy volt, Kyitra 
m^jélMB szerzé a kis-eályói bírtokoi Gyermeke nem maradt. Ózva- 
gye Kalmár Jadit utóbb férjbez ment Fabricius Jánoshoz , kitől lett 
£& FabricinB F e r e n c z, ki Molnár Dorottyát vette el , ez másodszor 
férjhez ment egy olaszhoz , harmadszor Dávid G^örgyhez , kitítl lett 
Dávid Zsigmond, ki a Sándor családba házasodott. 

L Istv|án bomonnfú gróf Drugetfa János titkára volt; nStele- 
nSlált. 

Imre báró Révay Szidoniácak Osztrosith Mátyás Özvegyének 
ndvamoka (anlae pniefectns) volt. 

A caalád& a múlt század második felében megszakad. 

Samóczay nevű nemes család jelenleg él Hont vármegyében , és 
bihetSIeg ennek ivadéka. 

Samoveiy család. Alapítá Samovczy Ambrus, ki Bndolf 
királytél 1591. jun. 25-én Prágában kelt czímeres nemes levélben, ne- 
mesltetett meg. ') Lehet, bogy e czímerlevél a fentebbi] családot illeti. 

Sarollyányi esilád. (zsaroltyányi.) Szatmár vármegye régi 
kihalt családa , mely a XIV. században már bírta a Szatmár megyei 
ZsaroUyáo helységet 

1374-ben SaroUyáni György királyi ember volt az Egryek 
figyében. ^) 



<} Ab eredeti a m. nemzeti mmenmlian Srixtetik. 
Ö Stinnay, Ssatmár vármegye li S9á, 



ídOvGcOf^ic 



72 sakolltínti. 

1389-bea Sarolljátiyi Miklósnak fiai János, Győr gy ós 
Péter tanuyallatist tétetnek, bogy zaarollyáoi jószágukat illető leve- 
lek Bsatmári házoknál elégtek. *) 

1449-ben S. János Bére helységben és paszta Mándon Samel- 
házy Lászlóval, kir. adományban rész birtokot kap. *) 

1458>ban 8. Mihály többekkel tanuvallatást tétetett a gencsi 
jobbágyokon elkövetett hatalmaskodás végett ') 

150d-ben a Sarollyáni család többekkel Tatárfalván is bírtok- 
réüzt kapott.') 

1587-ben Sarollyáni László még birtokos volt ZsaroUyánban 
és Gencsen. *) 

1590-ban több birtokostársával Zsarolyánbán éa a sámelí pusz- 
tában Sarollányi Ferencz isuj királyi'adomány által megerösitetett. 

Sárossy «Mlád. (N. Sávosi.) Sáros vármegyei nemes család ; 
birja Enyiczke helységet. ^ Tán e család ivadéka volt azon Sárosy 
Márton, Eecier Endre veje, kit 1687. mart. 22-én Caraffa Eperje- 
sen lefejeztetett. '') 

Nagy-sárosi Sárosy Elára Váradi Pál Ügyvéd özvegye, kit 18071 
körUl n8Űl vett lefkóczi Király Imre, N. Várad város főügyésze. 

Talán összekötetésben áttt e családdal azon Sárosy Mihály, 
ki 1722-beQ III. Károly királytól czfmeres nemes levelet kapott ") 

Czimere következő : a paízs kék udvarában zöld téren magas, te- 
rebélyes czedrDs& áll, és annak lombjai kÖzUl pánczélos sisakos vi- 
téz emelkedik ki, jobb kezében nyilat^ abalban puzdrát tartva. A paiza 
fölötti sisak koronáján gólya áll, fölemelt jobb lábával zöld sást, cső- 
rében kigyót tart. Foszladék mind a két oldalról aranyfekete. ") 

Zemplin vármegyében szintén a nemesek sorában áll a Sároesy 
család, és birtokos M. Iziépen és Izbogya-Hrabóczon. Tán ezek ő se 
ToltS. András 1600-baa Újhelyi ref. lelkész. 



■) Szirmay, Szatmár várm. II. 218. 

') Ugyan ott U. 26. 243. 

*) Ugyan ott II. 39. 

*) Ugyan ott II. 211. 

*) Ugyan ott n.40. 216. ét 219. 

') Fényei, Geograpbiai ssötár I. 305. 

') Sulay L. Magyar ons. ttSrt V. köt. 363. 

•) Collect herald, nro. 547. 

*i Adami SeaU Oentil. tomo XI. 



ídOvGcOf^ic 



8ÁB08ST. 73 

Ugocsa megyében e század elgén S. István birtokos volt 
Csedregen. 

Sárossy esalád. (Kis-sárosi) Ejg-Sáros Erdélyben KUkilllö vár- 
megyében fekszik, itt bírt és innen irta e család elöncvét. 

YalósziniUeg e család ivadéka volt azon Sárosy László, 1447- 
ben a bndai oresággyülésre Zaránd vármegye követe volt. ') Ennek 
rokona Sárossy István lő62-ben Zaránd megyében birtokos volt 
Csegedszegen, Gktrbán, Echiokáa, Túron éa Fipásziban. ^) 

A mi már az erdélyi kis-sárosi Sárosy családot illeti, bizonyos 
az, hogy ennek felemeltje a nemzeti fejedelmek korában Sárosy Já- 
nos volt. Jellemzését egykorú író ^) igy adja elüi „Sárosy János ifjú 
rend és osak Küküllö vármegye követje volt, de actívus, bátor és szé- 
kimondó ember volt, poliüci boni studiosusnak látszott lenni az fi akkor 
alacson rendihez képest, ésEttküllS vármegyét bátor voksolásáért, pos- 
tiilatamaiért nevezték vala Kis-Bibar vármegyének, mivel az a várme- 
gye régen azt követte." 

János atébbitélö-meeter lett (1691—1696.); a Rákóczy forra- 
dalom alatt ezzel tartott és hivatalos pályán abban tetleges részt 
vett. •) Első neje Ozdy Gergelynek DaczÓ Bérbálától született leánya 
Ozdy Zsuzsanna volt, ennek halálával másodszor nőül vette Liesán 
Kristófnak Oltszemi Mikó Drozsiannától született leányát Lesán Te- 
rézt ; ezektől következS családfát ^) alkotott : 

L Jinoa 

itdfimester 

1691. 

(1. Ozdy Zanzsi 

2. Leai n Taríz) 

I. GjÜTgj Gercelr- IT. JáDOs 

KaU) SámBBl. 2. Incz^dy_ Eraae 

FtííL a kör. lapon. 1-töl Zaazsi 2-t41 IV. Jinos 

(petr. Horváth (Buday Krisztina) 
Mklóa) ] 

ílona 1716. Zauiai Zaófia V. János 

g>áiiiel (Bsereday (Ballá (Tóth Bora) 

^ter] Istrin) Mihály) 



*) Sovachich Vestigia Comitiorum p. 268. 

') Fábián, Arad vármegye 31. 83. 34. 36. 38. 

■) Bethlen Hiklöa Önéletírása. Kiadta Saalay L. I. k&L 430. 

') Caerei Mih. Uistoriáía 290. 842. atb. 

*) TSrtlk Aut. kSzléae szerint. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 



SÍAOSST. ~ sifiPATAKT. 

I. OjSrgJ, ki o* tlSbhi lapon. 



IL Gyöígy 
(Kovica Eva) 



Ersae 
(kii-aároii 
8olnB7 János) 



ZsigiDond lU. Jánoe 
(Sáfár t 

Háría) 



Józief 

+ 



HáHa 

(PatakT 

Pál) 



Kritstina Éva 
(Pataky (Víer 
Ferencé) Oáapár) 



Dántel Kríuttna 
t (SároBy latváa) 

Erúztina Eraa^bet 

(SúkjLáaBld (Sárádj 

ZeigmoD^ 



IV. CíyBrgy 

(Bitó 

Krisztina) 



Sámuel 
ÍVárö 

Eraae) 
KaU) 



Volt e családnak még'egy tagja Sárosj György, kinek neje Bor- 
nemisza Anna a kisfaladi Bornemisza Istránnak RáthooTi Jadittól sz&- 
letett leánya volt, ettÖl fía Sárosy András, ennek fia volt Sároej 
Benedek. 

A család állitolag a múlt század végén kihalt 

Sárosy CBSlád. (Pékai) Előde János a Rákóczy Györgyök 
korában fiscalis director 16G0. táján. ') 

Ugyan ez előnévvel Sámuel 1791-ben az erdélyi országgyű- 
lésen királyi hivatalos ; György 1794. évi országgyűlésen Maros- 
szék körete, és azon szék havasainak föinspectora. József Torda 
yárm^yéhen árvaszéki ülnök 1815-ben. 

Erdélyben még több e nevű családbelfeket találunk, kiknek azon- 
ban vérségi Összeköttetéseiket nem ismerjük, igy : 

S. Ferencznek neje Jármi Judit Torda megyében ó. és m. 
deliéi birtokos 

S. Sámuel özvegye Miklós Sára Pénteken, s Mihály, Já- 
nos, Lajos és Mózses Felső megyében Gezésen birtokosok. 

S. László özvegye Hunyad megyében Bokán bir. 

S. Károly székely nemes családból r. kath. pap. éa m. vásár- 
helyi tanár. S. Mária Nagy Lörinczné. 

Sárpatak)' család. (Sárpataki.) Erdélyi nemes család, mely 
eI8- és veze ték nevét a marosparti Sárpatak helységről vette. 

■) KáUay, Síékely nems. 280. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 



SÁBPATAKT. 75 

A család előbbi vezeték-neve „sárpatakí Nagy" volt. 

Sárpatakí Nagy MiklAenak fial. Márton és JáooB, amaz a 
híres ügyvéd, majd kir. űgy-igazgató és itélö-meater csak Sárpata- 
kénak irá nevét, utóbb pedig grófságot szerzett és nevét Ké- 
re a z t e s - re változtatá. £ néven virágzott ivadéka bárom nemzedé- 
ken, mfg a múlt században leány ágon is kihalt {L4ad e munka VI. 
köt. 218. l.) 

Mártonnak oldalas rokon ágazata azonban máig él Sárpataki 
óéven, és nevezett Mártont is elődei közé számítja.- Ez ág egyik előde 
S. Mihály kolozsvári ref. lelkész volt, és a szent-háromságról „N ó é 
bárkája" czimü munkáját 1681-ben kiadta Kolozsvárott 

Ezen ágazat törzse István, ki I. Apaffy Mihálytól Felső Fejér 
megyei Sárpataki birtokára nj adományt vitt, és kitől a családfa *) 
következőleg jő le: 

István 



Q}«rg7 Ltiríncz Elek Kata Krisztina III. Zaigmoni 

kir. táblái F. Pej^r f (1. Miksa Is tván (Biió József) (BorHos Hárít 

tltoök. v.fdbirö. ^.Va». György) fy. z„g„^a 5^ 



i2. oct. 6. F. Fejár ■ 
ttSrv- ainiík. 



A táblázaton álló I. Eleknek fiai közül Oyörgy Abó-Fejér 
vármegyénél kezdé hivatalos pályáját, már 1794-ben ott aljegyző volt, 
1815-ben már főszolgabíró, utóbb kir. tanácsos és kir. táblái Ülnök, 
testvére L ő r i n c z Felső -Fej érben fŐbiró ; Elek a kincstárnál szol- 
gált. Ez ág kihalt. 

LZsigmond ágán a két végső nemzedék IV. Zsigmond, ki 
1862. oct. 6-án múlt ki, és János (nőtlen) mind ketten Alsó-Fejér 
vármegyének 1848. év előtt törvényszéki ülnökei voltak, és az ellcu' 
zéki pártnak erélyes hivei. 

Ugyan e család ivadékai voltak e század elején Zsuzsanna bé- 
rivói Bóér Antalné, és László 1815-ban Torda megyének alsó járá- 
sában árvaszéki biró. 

Egy ág megtartá a régi nevet, és sárpatak! Nagy névvet 
él, mint ezekről e muuka VIII. köt 84 lapján van emlékezet. 

') Toruk Antal k9zfóse Bierínt 

DiB.1izedOyGoO<^lc 



76 SARTORISZ. — sIbVÍHT. 

8ftrt«rÍBZ család. Szartoris vag; SuioríuB Qíimör vármegye ne- 
mes családa. ') 

Sartorius Mihály éa érdektársai réazére L Leopold királytól 
kiadott czimcres nemes tevéi Nógrád vármegyében 1655. juL 26-áo 
LoaoQczoii tartott közg>-Ulésbcu kihirdetett ^) 

Gömör vármegyében Csetneken élt Sartorius Illés, kinek Fa- 
bricius Máriától fia Dániel született 1704-ben. Tanúit Külföldön is. 
1730-ban lett Csetneken oakolamester, négy év malva eperjesi tanár, 
és egy év múlva ugyan ott pap ; utóbb Besztercze-Bányán evang. lel- 
kész ; irt egy kittani munkát tótul. ') 

Nógrád megyében az 1755. évi nemesi összeirásban a jövevény 
nemesek sorában teljük Sartoris Jánost, és Ferenczet. 

Ugyan e megyében máskép nevük Pap; 1848. előtt S2u*toríus 
máskép Pap P á I megyei írnok. 

Sarudy osalád. Régi nemes család, melybSl Sanidy András, 
1550-ben Sáros vármegye jegyzője volt. *) 

Ennek ivadéka lehetett azon Sarudy Jakab, ki fiával Jakab- 
bal, és testvéreivel Jánossal és Imrével, nem külömben Do- 
bos Mihálylyal nemességére III. Ferdinánd királytól 1654. jul. 12-éa 
Bécsbea kelt czlmeres nemes levélben királyi megegyezést nyert. ^) 

Sárváry család. A XV. század közepén állítólag Szabolcs me- 
gyében Tiaza-Lökön jószágrészt birt egy fonmaradt régi osztályos le- 
vél szerint 

Bizonyos az is, hogy 1 445-beQ Sárváry László Zemplin vár- 
megye követe volt ") 

Azonban mindezekkel összekötetését nem tudjuk kimutatni azon 
Sárváry Istvánnak, ki 1622-ban II. Fenlinánd királytól czimeres 
nemes levelet nyert, mely azon évben Soprony vármegyében Uj-kér- 
ben (feria secunda proxima ante festum beati Thomae apostoli) kihir- 
dettetett '') Nevezett Istvánnak hagyomány szerint állítólag neje 
Szily Anna volt. 

A czfmer — mely ezen nemes levélben adatott — az ide mellé- 

') Bortholomaeides C. Gömüt p. 146- 

') ProtoG. C. Neograd aani 1656. 

') BsTtholomaeideg Memorab. Prov. Cselnek. 134. 

■) Oklevél. 

*) Aa eredeti amialis Kassa bz. kir. város tev^tárában. 

•) Teleki, Hnnradiak kora X. 168. 

') Á. megrongált eredeti armalis debreczeni tanár nébai Sáivitj Pál ttrtt- 
kSseinél 6nztetik. 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



sAsvlaT. 77 

kelt metszTény azerint fUggSleg kétféle osztott paizs, a jobb oldali 
aranj adrsrban egy fekete 
sas látható, Bzétterjesztett szár- 
nyakkal ; a baloldali kék nd- 
varban jobbról balra rézsóto- 
san vont három arany szele- 
men szemlélhetS. A paizs fö- 
lötti sisak koronájából gríf 
emelkedik ki, elsü lábával vö- 
rös zászlót tartva. Foszladék 
jobbrólaranykék, balról ezüst- 
vörös. 

Istvánnak maradéki két 
ágra szakadtak ; egy ág rom. 
kath. — a másik helv. hitval- 
lású. Sopron megyéből elszár- 
maztak GjSt, Pest, Szabolcs, 
é* Bibar, söt Csanád megyébe Íb. 

Sárváry János Csanád vármegyében lakott és tSle ily ágazat 
terjedt le napjiünkig : 



A táblázaton állók közül IL János 1741-ben M. Terézia 
mralkodása alatt nyert útlevelet a külföldi egyetemekre. Ennek fia 
Pál, szül. Fiskoltoii Bihar vármegyében 1765. octob. S-áo. Hazai és 
1792-ben göttíngai tanulása után Debreczenben tanár lett 1732-ben 
akadémiai tagol választatott, melyet irodalmi működésével érdemlett 
meg.,TanárBágától 1839-ben nyugalmaztatott Meghalt l84G.dec. 19-én. 1) 
Nemességét még mint iskolai scnior kCiltÖldrc készültében igazolta és 
hirdette ki Szabolcs vármegyében 1792. május 7-én. Utóbb első három 



') Magyar írók, Életrajz gyűjt. I. líi. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 



78 BÍBT.-~8AB1. 

fia részére 1810-ban sept 12-én ismét Szabolcs vármegyétől, 1826. 
jan. 24-én ugyan attól öt fia részére vett ki nemesi bizonyítványt, me- 
lyet Szatmár megyében ; 1829/ december 14<éQ Bihar megyében hir- 
detett ki. 

Fiai közül Fere ncz szül. 1808-ban, 1831-ben tévéo ügyvédi 
vizsgálatot, három évig a debreczeni ker. táblánál Ügyvédkedett; 1834- 
bea LoBonczon lett jogtanár; majd erről lemondván, előbb Pesten Ügy- 
véd, utóbb váltó törvényszéki hivatalnok; 1850-ben debreczeni megye 
törvényszéki ülnök, 1854-ben nagyváradi országos törvényszéki taná- 
csos, 1 856-baQ ugyan ott fó törv. széki tanácsos lett, ') Irt jogi mun- 
kákat. 

Testvére Antal, hites ügyvéd fordította Liszt Fridiik Politi- 
kai gazdálkodástanát 

£ család egy másik ágából származhatott azon Sárváiy József, 
- kinek Lesenyei Nagy Francziskától fiai Farkas, Ferencz és Jó- 
zsef l751-beD anyjok rokonai ellen tiltakoznak Trencstn megyei 
Csocholniú rész-birtok eladása végett ^) 

Ugyan e család kath. ágából eredhettek S. László szent-feren- 
czes szerzetes zárda főnök Szatmárban 1760-ban ; ') és István ugyan 
olyan szerzetes, ki 1770-beQ Qyőrben egyházi szerzetéről munkát 
adott ki. ') 

Sárváry nevű család él Erdélyben is, közUlök Viktória és 
Róza EüküllŐ megyében Oláh-Sályi helységben birtokok. 

Sáry család. (Missei) Heves vármegyének régi nemes nemzet- 
sége, melyből Lászlónak leánya Ilona 1483-ban Rhédei Boldi- 
zsárnak özvegye volt *) 

Tán e család ivadéka Sáiy Péter is, 1461— 80 ür. személy- 
nÖk, 1480-ban kalocsai Érsek. 

1673-ban élt Sáry Ferencz. ") 

Sasa család. Ismeretes kdzttlök Sasa János 1567-ben János 
Zsigmond és Báthori István erdélyi fejedelmek alatt gyalogs^ kapi- 
tány, az volt még 1573-ban is. ') 



') Magyar írók, Életrajz gjtijt. II. S78. 

*) SzeDtbenedeki Canrent. prot DD. p. 179. 

*) Szirma;, Szatmár várm. U. 67. 

') Magyar írók, U, 279. 

') Teleki, Hunyadiak kora XII. 243. 

■) Pray, Mhb. IV. 838. 

') Budai Fer. Uist. lei- III. 828. 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



sifliDT.— síbvIbt. 79 

Sasadf család. Erdélyben élt 164t-ben Sasady Zeigmond, mi- 
dőn febr. 3-án Toldalagi Uibál; leányit Klárát nöOl vette. >) 

8á^a cMlád. (Gyulai.) Közülök Mihály 1848-ig N. Enyed 
vároai tanácsnok , fiai: Sándor és Q-yula maros-gezsei birto- 
kosok. 

Sasa család. Nógrád megyei Losoacz Tarosában székelt nemes 
család, melyből Sass A^ndrás 1684-beii a nemesi fölkelésben sze- 
mélyesen részt vett. Ennek fia volt Sasa Páll 727-ben. 

Sassényi család. Zemplin vármegye cziuierlevelea nemes csa- 
láda, birtokos ott Bánécz helységben. *) 

Sásváry esalád. (Sásvári) Ugocsa vármegye régi nemes csa- 
láda, mely a Szirmay családdal közös törzsből eredt, és mely már — 
agy látszik — még a XVI. század folytán kihalt Ugocsa megyében Sás- 
vár helység volt ösi fészke a családnak. 

A XIV. század elején élt I s t v á n tói oklevelek nyomán ilyen 
C8a]ád& alakúit : 





Ifltváa 
'híÚós ' 




' Imre Miklós 
U09. 1470. 


' Páter Pil' 
1874. 1406. 1406. 

IlUs ' ' Tam&B Egyed 
1416. 1488. 1428. 
UgocBtii alispán 
(Uona) 


Hiklóa ' 
142a 

1 


'djOrgy UiklÖB Uona.' 'imre 
vagy Gergely 1466. 14S0. 
IML 1481. 


Timi.' 
U60. 



Péter ágán Illés 1416-ban UgocBa vármegye alispánja ") en- 
nek végrendelete 1466. évről említi nejét Ilonát , Mayád (?) Jánosnak, 
az Albert fiának leányát. Fia Miklós birt Szatmár megyében Der- 
zsen , HodászoD és Kántor Jánosiban 1460-ban nyert 'adomány ere- 
jénél fogva. ') 

Nincsenek a táblázaton G y ö r g y, ki 1 333-ban P. Darócz agyé- 
ben tanúskodott *) 



■) Hmller Oábor napUja. £rd%i Tört. adatok IV. köt. Ua nem ujtó 
hiba Bárdi helyett? 

*) Szirmay C.Z emplb. not, top. 116. 370. 
') Ssinnay C. Ugocia, 60. 
') Síirniay Sza'.már virm, 82. 65. 88. 
*) Ugyan ott 199. 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



SO bítob.— sIdbb. 

1419-bea élt J & d o b. 

Jakab, ki Lengyelnek is neveztetett, és 1442-baii Ugocsa Tár- 
megye ftUspánja Tolt. *) 

ChrÍBOgon,kí 1507-ben Forgolány Istvánt perbe idéztette. ^) 

JánoB, ki 1514-ben több nemessel az Ugocsa megyei föispán 
ellen lép föl; és 1516-ban sásvári Veres Oergely ellen perel. ') 

János és fia Ferenc z, mint I. Ferdinánd hívei elveszték 
Szárazberki és simái jószágukat Szatmár vármegyében , és azt 153ö- 
ban L Jáncs király Mikolay Ferencznek adományozta. *) 

1567-ben Ferencznek leánya Katalin elÖbb Nagy-Váthy Já- 
ttosné, utóbb Zerdahelyi Fuz János neje eladta Szárazbarki részét ^) 

1587-ben Borbála, Katalin perlekednek János ellen, 1590- 
ben egyezség utján szerződésre lépnek. ^ Valószinüleg bennSk a Sás- 
váry család elenyészett 

Megkell még említenOnk, hogy Illés és Miklós 1446-ben 
Sásváron uj adomány mellett beiktattak. '') 

Végre c család ivadékániűt és pedig Sásvári Jánosnak tartatik 
azon Sásvári basa, ki e néven a XVI. század közepén hazánk tör- 
ténetében gyakran elé fordul. ') 

Sátor esalád. A XVH század közepén élt Sátor Péter, ki 
Tolnai Kis Gergelynek Konkolyi Katától született leányát Tolnay Kis 
Juditot vévén feleségUl, azzal kővetkező ivadéknak lett törzs-aljává : 

Páter 

1660. körttl 

(Tolnaj Kis Jndit) 



Péter. Fái. Jndit 

(1. 3eb« István 
2. Bornemisza Jánoi) 

Saaer család. Gróf Sauer Kajetán 1765-ben magyar bon- 



') Szinnar, C. Ugocsa p. ftl. 

') Ugyan ott 14. 

^ gzinnay. C. Ugocsa IK. 85. 

') Ssirmay, Ssathmár várm. It. 292. 

') Dgjan ott 282. 

•) Ugyan attól C. Ugocsa 89. 

") Ugyan ott 116. 

*) Ugyan ott 117. 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



8AD8AU.— SAObKá. 81 

fiosftást nyert, ') atida szintén Kajetán nagyváradi aagj prépost, ^'s 
septemTÍr volt JSlO-ben. 

Sanran család. Gh-ófSaurauFereD ez, szttl. 1760. sept. I9-én, ex. 
kir. kamarás, auBtriai csász&rí minister, 1802'ben') magyar honfínsitáfit 
nyert 1797. maj. 12-én Temea vármegyében Merczidorf és Zeadányt 
kapta kir. adooiányban. Meghalt 1832-beD. Neje gróf Lodron Antónia. 
Ivadéka következő ; 

FercQcz 

Bz. 1760 1 1832. 

(gr. Lodroit Atitonla) 



Zeno VincEe H. Antónia 

H. 1792. 1 1846. ti. 1789. 

(1. gr. Hunyadi Oabriella (gr. Díchtrichstein 
2. gr. Goeaz Mária á.) Hiltea) 

Á család Steier országi eredetU,éB 162S-baQ emeltetett grófságra. 

Sanska család. (Sáromberki.) A sárombergi vagy sombei^ 
Sanska család Baranya megyében székel. Allitólag Horrátorezágból 
eredt. 3) 

Sanska (vagy mint máskép iratik) Zauska Mibály 1719-ben 
kapott czimereB nemes levelet ') 

Czimere a paizs kék udvarában jobbról egy magas szikla hegy, 
mely elÖtt egy fehér egyenruhás, fekete fövegü bányász kalapácsaival 
a sziklából az ásványköveket vájja ki. A paizs fölötti sisak koronájá- 
ból derékig szintén olyan bányász emelkedik ki, jobb kezében iró tol- 
lat, a balban ásványkövet tart Foszladék jobbról aranykék, balról 
ezfiatvöröfl. 

Sombei^ Saoska Jánoa-Ferencz 1728-ban a pozsonyi 
kamránál tanácsos és számvevő, utóbb helytartósági tanácsos. 

Saoska Antal 1765'ben Baranya vármegye követe. ') 

Sauska Kerestély 1787-beii a pécsi kerOletben fS tartomá- 
nyi biztos volt 

Sanska Ferencz 1787-ben Baranya vármegye alispánja. 

Saoska Lajos altartományi biztos a pécsi kerületben 1844-ben. 

Saoska Kerestély Baranya vármegye alispánja, 1812 ben kir. 
tanácsos lett 

■) 1765. ^vi 17. tSrv. ez. 

■) 1803. ^vi 33. tUrv. ca. 

<) Leboczky Stemmat II. 443. 

') Collect. berald. nro. 408. 

*) LehocBky Stemmat. I. 188. 

DigilizedOy vjtjt.í'^IL 



82 9AVAI. — aCHAFPGOTSCH. 

Savai család. EözUlök Antal Fogaras vidékén kis- és nagy- 
berívóí birtokos jelenleg. 

Sávolyi család. A XVL században 1580-bon élt Sávolyi 
Tamás ') 

Jelenleg ily nevÜ nemes család él Heves vármegyében. 

SehaflTgotMh család. Német ország déli részéből származtatja 
magát. Idd2-ben báróságra emeltetett. Most két fSvonalonés tsbb ágon 
virágzik. A XVII. század első felében élt Schaffgutscb J á n o a - U I - 
rik, ki 1632-ben lett végrendeletet. Ennek fia Kris tóf-Lipó t 
aranygyapjas vitéz, kamarai elnök stb. az 1659. évi oraz^gyüléscn ma- 
gyar bonfíusitást nyert ; ^) és erről 16G2. évi sept. 7-én oklevelet ka- 
pott. 1674. mart. 12-én I. Lenpoldtól „Hocbgcborne" czimct nyert. 
alapitá a családi majorátust, melyet fia teljesen beftjezett, és mely 
majorátus java! porosz Sziléziában fekszenek. Tőle ezen ivadék sar- 
jadszott le : 

Kristóf Lipót 

magvBr ÍDdigeiia 

mfaalt 17*^. 

(b. Racknits Ágnes) 

János- Antal 

BzUI. 1675. 1 1742. 

gróf 1708-tól 

(g r . Ser^yi M. Franzis k a) 

' Gothard ' 

ízül. 1706. 1 1760. 
CseliorBz. ÍS udv. meit. 
Cgr. Hatifeld Traschenfeld 

*" Jánoa-Gothird "" 

BS. 1783. 

porosz kamaráé 

tg r. Stub enb erg Anns ) 

'~ Lipót-Gotbárd ~~' 

ax. 1764. i 18S4. 

poroaz kamaráa 

(gr. Wurm brand JankaJ 

(Folst. a kSv. lap«n.) 



•) Iftvánfly Hiitoria ICSG. évi kiadás 605. 
') 1669. évi 18P. törv.ía. 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



Lipót-Gotliard, ki n* ttí, 
». 1764. t 1831. 
porosz kamarás 
(gr. WunnbraDii Jaoka) 



(gT.Zielen Joziff^ poroB« (gr.Pra»ch- (gr.Saur- (gr.Hohen- ((tr.8tolbonra 

köv. Ud. ma) ma) tfial Klira. Franca) :* 

(1. gr. Harba- 2. Necker Éva 

val Cbanare 3. rt. Stolberg 

M. Anna. M.AgnesJ 






l-tOl János Ulr. Lipót Hedvig 3-túl Hária András 
sz 183L. Bz. 1833. (gr. Saivma) BZ. 1856. ei. 1857. 
(QrTcsik Janka) 



■ Pia 


Karolina 


Jozefa 


Levin 


Lnopoldina 


Mária 




SS. 1847. 


lUd. 


1»60. 


1852. 


1857. 


1858. 



A második &g, mely másod-szülgttinek íb neveztetik, több ma- 
gyar családdal sógorosodott, így gr. Schaffgotsch Agatha szül. 1829. 
sepL 14-én, férjhez ment 1852. febr. 23-án gróf Pejaohevich Adolfhoz. 

Ennek nagybátyja gr. SchafFgotach Antal 1832 ben nitül vette 
gr. Pejachevich Katalint, ki szül. 1813 ban, és Erzaébet császárnénak 
csillag ker. és palota hölgye. 

Antalnak testvére Kndolf cs. kir. kapitány, meghalt 1848. 
dec. 30-án, férjhez vette 1840-ben báré Révay Teréziát. 

A másik vonal, mely csehországi vonalnak neveztetik, és mely 
a táblázaton allé törzsön felül vált el az előbbi vonaltól, és igy a ma- 
gyar honfiositáai jt^n kívül esik, szintén sógorosodott magyar csalá- 
dokkal, nevezetesen : 

Or. Schafigotsch Frigyes (szttl. 1823.) n«űl vitte 1849-ben gr. 
Pálffy Terézt. 

Czfmerök négy részre osztott vért, az 1. és 4, udvarban egy fejU 
fekete sas, mellén eztist fólholddal látbaté ; a 2. és 3-ik advar ezüst és 
vörös koczkázatot matat 

Sehall^e esnlád. Schallée I m r e és Márton 1623. jun. 8-án 
kelt czimcres nemes levelet nyertek 11. Ferdinánd királytél. ') 



') Győr vármegye levéltárában van az eredeti nrni&lts. 



^--íioglc 



g4 S( BALLEMBKBO. — 8CIIAKI AOT, 

Schallenberg család. Hchalleaberg K r i a t A f-Theodomár és 
D i e t m á r az 1687. évi országgyűlésen magyar honfiueitást nyertek. ') 
Származtak Ausztriából, hol családjok a báróságot 1636-ban, a grófsá- 
got 1666-baD kapta ; magyar orsnági indigenatusi oklevelük 1668. jan. 
25-kéröl kelt. Nevezett Kristóf tábori föhadi biztos és tanácsos volt. 
Ennek fia Kristóf- Ferdinánd cs. kir. kamarás. 

CzimerÖk négy részre oazUk, az 1. és 4-ik ezüst udvarban fekete 
sas látható, a 3. és 3. részutosan kétféle oszlik, benne arany korona és 
egy ezüst lúd látszik. A közép kisebb vért arany udvarában koronás 
oroszlán nSl ki ; alatta a veres udvar Ores. 

Az njabb nemzedék iinez : 

Jóísef 

fi. N. N. 

2. b. Sfca l FrancatJBka ) 

József Mária A. Z-túI AacuBEt Etnilia 

biMftj e%. 1780. Bzttl. 1803. b7. 18UI. 

t 1854. (b. Imhof ezredea (gr. Zadtwitz 

'"TT^i; I JánOB) (vizeki Tallíán (Vilmoi 

E'"* Szidónia) 



ez, 1811. 

líRtona. Ervin Tagziló 

sz. 1853. BZ. 1856. 

Schalvignoni család. Schalvignoni Jeromos az 1687. évi 
országgyűlésen honfíusítatott. ^) 

Soharlaeh család. Scharlach József, ki 1760-ban a szepesi 
kamarai igazgatóságnál számvevő és a harminczadok f&felügyelSje és 
1770-ben aszepest kamarai igazgatós^ tanácsosa volt, 1753'ben Má- 
ria-Terézia királyasszonytól czfmerea nemes levelet kapott *) 

Czimere n^y felé osztott paizs, az 1. és 4-dik osztály ezüst udva- 
rában hármas zöld halomról három stmcztoll leng, két vörös, éa a kö- 
zépső kék ; a 2. és 3-ik kék udvarban arany csillag ragyog. A puzs, 
fölötti sisak koronáján két kiterjesztett fekete sasszárny kÖsöK tÖtös 
és ezüst rézsútos csikókkal dbzltett magas süveg áll. Fossladék jobb' 
rél ezüstvörös, balról aranykék. 

Scharlach Károly 1760-ben vasvári kanonok, és a gySri püs- 
pök titkára volt, 1770-ben már gyÖri kanonok, sopronyi fíiesperes és 
pankotiú apát. 



•) 1£87, dvi 28. tBiT. ez. 
') 1687. <!vi29. tiirv. ez. 
") Collccl. hrralcJ. nro. 24 I. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 



8CHBDBL. — SCIIEFFKB. 86 

Scharlach Ferencz 1770-ben a azepesí kamaránál ellenőr, 
Flórián ugyanakkor és ott ezámvevöi (iazt. 

Azonban l^nagyobb embere volt a Scharlach családnak Scharlach 
J d 2 s e f kir. tanácsnoknak fía Mihály, ki 1763-ban Kaeaán szüle- 
tett, és a katoniú pályára lépvén, már 1 795-beD mint a Sztáray gyalog cz- 
redbeli granatéros kapitány Mannbeim ostrománál tüntette ki magát, 
basonlóan vitézkedett 1796-ban Kehi oetrománál; még hdsiebb érde- 
meket szerzett 1799-beD Olaazorezágban Novinál; majd a landsbuti, 
neamarki és eberabergl csatákban, de mégkitünSbb szolgálatot tett Ab- 
pernnél, hol mint gránátos ezredes csodás jelét adá vitézségének. A há- 
ború befejezte atán a pesti , budu és erdélyi garnizonokban volt pa- 
rancsnok. Végre nyugalomba lépve Pozsonyban élt, és ott halt meg 
1833. Duj. 12-éD. ') 

Sdiedel eMlád. Ldtá Sedd u. 

Scbcdios esaíád. OyÖr vármegye nemes családa. Törzse Scbe- 
dius Kristóf, Pozsony megye! modrai evang. pap, 1676-ban járt Jená- 
ban ^) és áUitólag L'Leopold királytól czímeres nemes levelet nyert. 
Ennek utódai L a j o s szül. GySrött 1768. évi dec. 20-án ; a bdlcs. tudo- 
ra, a pesti egyetemnél az aesthetika és philología rendes [tanára^ számos 
kitlíbldi t társ levelező és a m. tud. akadémia igazgató ta^a, a Kis- 
faludy-t&rsaság tagja és elnöke, több tudományos vállalat stb. létesi- 
t3je. Meghalt 1847. nov. 12-én Pesten.^) Neje volt Wmdisch Mária, ki- 
nek an^a szül. Bayer Krisztina 1818-ban balt meg. 

Testvére Kristóf 1822-ben Győr vármegye jegyzője volt. 

Seheffer esaUd. ScbeBer János- Richárd as 1687. évi or- 
szággyűlésen magyar honfi&sltást nyert. *) 

Czimere n^yíelé osztott paJza, az 1. és 4. osztály arany udvarai- 
nak belsfi oldalából kétfejű fekete sasnak fele része látható; a 2-dik 
osztály vörös udvarában zöld dámvad ágaskodik, a 3-ik osztály kék 
udvarában zöld téren egy kis patak mellett fehér bárány legel. A 
paizs ftilótti sisak koronájából öt strucz-toU emelkedik ki, fekete, arany, 
kék, fehér és vOrös azínU. Foszladék jobbról aranykék, balról ezttat- 
vÖröB. 



'} Pill^rtái 18S4. ^*i foly. 265. 266. lap. 

') Hosn, Jena Uuiig. 25. 

•) L. Életrajzát : Magyar írók I. 406. ée Ujabb ismeretek tára VI. 172. 

') 1687, évi 29. tijrv. M. 

V Adami, Scuta, gentil. tomo XL 

DiB.1izedOyGoO<^lc 



86 BCHEH0VIC8.— SCHElíSCHLBIFFKR.. 

Scbehovics család. QömÖr vármegye nemesei közé számitja. 
Sclichovits István 1 770-ben a szepeBÍ kamaránál szolgált Sándor 
Szepes megyétől 1836. apr. £0. nsi bizonyítványt kapott. 

Schellcildorf rsalád. Ismeretes közülök azon Schollenáorf 
Konrád, ki 1433-ban Trencsin vármegye líiispánja volt, és azon év- 
ben azon megyei hornyán! jószágára soltéezságot alapított. ') 

Scheiuiiiciky család, Trencsin vármegyei czimcrleveiea csa- 
lád. f803-bftn azon megyében Dozséren székelt a kővetkező család- 
fán álló ivadék. 

Láasló 



Utóbb ott nyomaik nincsenek. Váljon e család azonoa-e a Tren- 
csin városában 1750 — 1781. körfíl lakott Selmeczy Mihálylyal cs csa- 
ládjával ? — eddig nem tudatik. 

Schenk család. Czimere vizirányosan kétfelé osztott paizs, a 
felső vörös osztályban nyakán nyillal átlőtt vadlúd zöld téren áll ; az 
alsó kék udvarban hullámzó folyam habjai közt egy csolnakász evez, 
fölötte jobbról üstökös csillag ragyog. A paiza fölötti sisak koronájá- 
ból arany grif emelkedik ki, első jobb lábával kivont kardot, a bal lá- 
bával égő szívet tartva. Foszladék jobbról aranykék , balról ezíist- 
vörös. *) 

Sebeiffeiiberg CMlád. Scherffenbei^ Frigyes az 1681. évi 
országgyűlésen honflusitatoti *) A család már előbb két ágra sza- 
kadván, emez ág, moly honfiusltatott, kihalt 

Sehersohleirer család. ScherschleitFer N. és neje Borbála 
és mostoha fiai Szöbocher János, Mátyás, Tóbiás és Uárk 
1626. dec. 14-én II. Ferdinánd királytól kaptak czímeres nemes leve- 
let, mely 1626. (feria 2-da proic. post Dorainicam purificationis B. H. 
Virginia) Sopron vármegyének Lós nevít mező városban tartott kőf:- 
gyülÓBen kihirdetlete' : ") 



') Szontagb Dániel kSzl^so szerint. 

Ó Ugyan attól. 

^ Adami, Scuta RentH. tomo XI. 

') 1681. dvi 82. (örv. ez. 

*J íiopronj' ez. kir város levöltárábao van as crúdcti armalÍB< 



DiB.1izedOyGoO<^iC 



;.— 8CH1.ACHTA. 87 

Svhen cMlád. VaBzojáról, mely helység Arad várniegyé- 
ben fekazik, iija magát. Komárom mcgyoí CsAs birtikoaaf közt is em- 
líttetik. ■) 

Sohileen CMlád. Schitsen J áDOS-Mihály az 1715. ivi or- 
szággyflléBeu bazafiusitatott ') Ez talán azon Scbilaon család lesz, 
inetybÖl báró Schilson János 1770-beD magyar kamarai tanácsos volt 

Schindler osalád. Egyike azon Bars megyei cBaládoknak, me- 
lyek Körmöcz sz. kir. városból eredtek ') 

Már a XVII. század közepén élt Schindler Gyöi^y, ki Hont me- 
gyében F. Rakoncsán EUkonczay csaláiU jogú birtokot rett zálog- 
Jogon Lestártól. 

Kógrád megyében Tereskén Schindler Ödön és neje Rakovszky 
Oktávia birtokosok. 

Scbirdiog osniád. Báré Schirding Ferdinánd székely-gya- 
logsági ezredes az 1846. évi erdélyi országgyűlésen faonfiiisittatott. 

Sehirl család. Schirl János 1687-ben L Leopold királytól 
kapott czimeres nemes levelet. ') 

Czimere fUggííleg kétfelé osztott paizs , jobb oldali vörös udva- 
rában jobbról balra rézsútosan levonuló czUst szelemen, a baloldali 
kék udvarban hátulsó lábain kettős farkú oroszlán ágaskodik. A paízs 
fölötti sisak koronájából fekete sasszárny emelkedik kt. Foszladék 
jobbról ezüstkék, balról aranyfekete. ^) 

Sehiwny család. Ldsd Saint-Avlaire. 

Sehlaehia család. (Zadjoli) Nógrád megyében Schlachta 
A d á m ,mint Zellö helységbeli lakos az 17Ő&. évi nemesek sorába 
íratott ■) 

Schlachta Gábor 1795-bon Arad vármegye nemessége sorába. 
Íratott. ') 

Schlachta Ferencz „zadjeli" előnévvel kincstári ttlnök Te- 
mosvárott ld23-ban, Liptó vármegyétől nyert nemesi bizonyítványát 



') Fdoyes, Komárom várm. 121. 

')Azl715. évilS6.«írv. M. 

>) Bel U . Hotitia nova Uaag. tomo IV. p«g. 206. 

') Coll. herald, nro. 782. 

*) Adani ScaU gentíl. tomo. XI. 

') Nógrád megjei 17&&. évi jegyiHMnjv. 

Arad várm. jegyzőkönyv 1795. évi 711. ssám alatt. 



ídOvGcOf^lc 



88 8CDLA(JK. — SCHLIK 

1823 mart, 10-tn Krassó vármegyében is kihirdetteté. Családja él, és 
több tagja Temesben állami hivatalt viael. ') 

Hcblachta Ferencz 1812-ben a Ludovícea-ra 100 ftot adott') 

Schlaua család. Scblaua Móricz az 1802. évi országgyüléBen 
magyarnak bevétetett. ^) 

Schlechfa család. Báró í^cblcuhta Ferencz ezredeB,az 1827. 
évi ureziiggy ülésen magyar honőuaitást nyert. ') Meghalt 183 l-ben Fiai 
ausztriai szolgálatban állnak. 

Schlik család. Schlik Ferencz-Józscf és Leopoldaz 
lt)87. évi országgyüléBcn magyar indigenatust nyertek. ') 

A Schlik család már a XV. század óta szerepelt történetfinkben ; 
igy Schlik Gáspár (f 1449.) már Zsigmond király és a Hunyadiak 
korában. ") 

Sciilik István a mohácsi vészes ütközetben ]526.1>an vett részt 
csapatával, és ott esett cl. Sebestyén 15d4-ben élt^) 

Schlik L e p 1 d, ki I. Leopold alatt a XVIIL szásad elején a 
Kákóczy forradalom ellen harczolt mint császári tábornagy. ^) 

Végre korunkban gráf Schlik Ferenc z-U e q r i k lovas tábor- 
nok, és egy magyar lovas ezred tulajdonosa, ki a forradalom alatt had- 
vezérkedett, született 1789-ben, meghalt 1862. évi mart. 17-én kora 
73. évében Bécsben. Első neje gróf Mtz Zsófia , a második Breuem 
Vilma volt. Ezektől családja így áll : 

Ferencz Henrik 

lovu tábornok 

Bz^_1789;+1862^ 

Ttöl Albina Henrik Fec Francziska 2 1<51 Paulina ' 

0z. 1619. sz. 1820. sz. 1881. u. 1827. 

SPrínetti katona (b. Bisenfela (b. Enis Vencee]) 
bárolj) (b. Biaenfela Ferdinánd 
Zsófia; 



A táblán álló Ferencznek atyja József dániiú küvetrolt; 

') Krassó vána. jegyzSkOnyve. 

') 1812. évi 2. törr. ez. 

■) 1802. ^Ti 34. törv- ez. 

') 1827. dvi 42. törv. ez. 

') 1687 évi 28. törv. ez. 

*} Teleki, Hunyadiak kora I. 482. etb. 

') Istvánffy 1685. «!vi kiadás 8fi. ^s 405. 

') Engel, Qesch. V. 188. atb. 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



SCHLÜIS8NKI. — SCRLOSULRO.. 89 

azttl. 1754-beD, megbalt 180G-baii. Neje gróf Nosticz Hárift volt. Jó- 
EBefnek szűlSi Leopold-Fer. (seíU. 1729. f 1770) és gr. Fran- 
ké nb«rg Máris. 

Józsefnek nagyatyja volt Ferencz-ErnS (tteOl. 1695. f 1766.) 
ennek neje gr. Trautmansdorf Mária. Ferenc z-ErnSnek atyja 
Toltazon Leopold (szül. 1663. f 1723.) ki a magyar honBusttáet 
nyerte- 

A család czfmere négyfelé osztott paizs, as 1. és 4. vörös udvar- 
ban folSl két ezüst, alább egy éken szintén egy gyUrü tátható ; a 2. és 
3-ik kék udvarban arany oroszlán elsS lábaival fehér templomot tart. A 
kd>ép vért ezüst udvarában vSrös oszlop áll , melyet két oldalról két 
koronás oroszlán tart ') 

A Schlik család törzsökös Cseh országi eredetű. ') 

SchloissDig család. Scbloissnig Já.nos advari tanácsos és 
cabineti titkár as 1792. évi országgyttléeen bonfiiuítatott ; >) született 
1746bau, meghalt 1804-ben. Utódú aosztriiú szolgálatban állnak. 

Sehlosberg osaUíiL Pozsony vármegye egyik előkelő nemes 
családa, mely ott a mtdt században virágsott Igazi elsÖ családi neve 
„Pissner a Schlossberg" volt; és Piszner Schlossberg Já- 
nos-Vendel és JánoB-Henrik Rogenabm^baa 1610. jul. 3-áu 
kelt csimereB levélben UL Ferdinánd király által erősítettek meg ne- 
meMégökben.* Nevezett] János-Vendel magyar családba házaso- 
dott, nSűl vévén Majthényi Borbalát, és 10b5-ben országyOIésileg bon- 
finsJtatott, *) TÖle a leszármazás a következő : 



Jánoe 

IMO. 

(Miylhénjl Bora) 




Ferencz 
(Beniczky Anna 
öavBgy 1716.) 


Terá« 
(b. lUfa; Boldizs.} 


Láuló 
1726. 17S6. 
PoESonj T. alispán 
(Amad« Tertfs) 


ForencB 
171Ö. 



■) Odtíbai Hist. Herald. Handbnch. 872-67S. 

*> Lásd, Homsrr, Hedo^ászky Taachenbuch 182ft. 829. stb- 

■) 1792. ivi 32. t«tT. eiikk. 

*)16fi&,4TÍ 119. tttrv. cs- 



ídovGoOf^lc 



90 &CHUE1Í21NG. 

A tábUti álló Schlosbcrg Fereacznek özvogye Beniuzky Anna 
IVlö-ben fiai ncTeikben is III. KAroly király által a család ezármazáeí 
faját mcgerÖEiteté, mely szerint a táblázat éléo álló Jánoa-Vcndclnok 
atyja volt Károly, ennek F r Í d r i k, ennek Fábián, ós végre en- 
nek J á n o B-K á r 1 y. 

A család Pozsony megye gazdagabb birtokosai köze tartozotL 
birta nevezetesen a Czliferi kastélyt, birt Nebojszán , Kajáiban ') stb. 

László 172G-baD, sőt 1741-ben is Pozsony vármegye alispánja 
Ó8 1729. ós 1741-ben országgyűlési követe volt. ■') 

Schmertblg osalád. Pomcraniából származtatja ma,gát. 170G- 
ban I. József császár német birodalmi báróságra emelte. A múlt szá- 
zadban élt O á s p á r-H a n n i b a I , kinek fiai által két ágra szakadt a 
család. Egyik cvang. ; a másik a katb. vallású. Az előbbi a Szász-AI* 
tenburgi he rczegségben .él, az utóbbi katb. ágból származott Q o 1 1- 
lob-Frigyes (szül. 1738. f 1793.) cs. kir. altábornagy, ki Tárko- 
nyi gróf Amado Tádénak bedogbi gróf Myáry Zsó6átol született leá- 
nyát gróf Amadé Francziskát (t 1824.) vévén nSüI, ezzol Magyaror- 
szágban a bösi és szeniczi uradalmat kapta, egyetlon fia A n t a l-H a n- 
níbal BzüL 1787. cs. kir. kamarás, és volt huszár ömagy az 1827. 
évi országgyűlésen honfiusitást nyert, 1818-ban nöíil vette uagy-jeszení 
Jeszenszky A n n á t, kitől született 1820. jiilius 20-án fia Tádé, ki 
1848. előtt a m. kir. udv. kanczelláriánál mint fogalmazó szolgált, az 
1861. évi országyiilésen Nyitra megye szakolczfú kerületéből képvi- 
selő volt. 



A származás fája ez : 



Oottlob Prídrik Antal Tad^ 

■a. 1738. 1 1793. i bí. 1787. ) 88.1820. 



í Ta. 
i ez.V 



(gr. AniadeFran- j cs. kir. kam. I volt 
- ■ ' ^ j (JeesflUBE' 

L Anna) 



czÍRka) ! (JeexfiiiBEky jki^pviscIS. 



A család czimere fűrész vágással arany és vörös udvarra osztott* 
paizs, melyben folüI jobbról vÖrÖs, balról alól arany, a közepén vörös 
és arany caillag ragyog. A paizs fölötti sisak koronája fölött arany vö- 
rös zászló teng. 



•) Bel M. Notitia. nova Uung. IL 180. s(b. 
') Liíhoczky St«*n)m«t. I. 201. 803. 



ídOvGoOf^ic 



scHMiAK. — scnuiDRaa. 91 

SchniUk család. Sctiraiak György 1722-ben III. Károly 
királytól czfmercs nemes levi!:lbcii nemcsltctott meg. ') 

Czimero s paizs kék udvarábao könyöklő pánczélos kar, írótol- 
lat tartva. Ugyan ilyen kar látható a paizs fölötti sisak koronáján íb. 
Foszladék jobbról aranykék, balról czUstvörös. 

^hniidegg család. (Sár-Ladányi, gróf) Körmöcz ez. kir. bá- 
nyavárosból eredt nemes család. ') Ősei clöbb a bányászattal , majd 
egyszersmind az ovang. papi pályán működtek. Sclimidegg 1 1 1 6 b, 
Diint papságra készülő, 1638 bau járt a Wittebcrgai egyetemben. ') 
Utánna Mátyás 1679-bcn járt Wittcbergában, •) a midőn ott egy 
astronomiai értekezést tartott. *) 

Leopold'Gusztáv szintén KörmöczrŐl való , 1710-ben a jo- 
nai egyetemben tanult. ") 

Jeremiás Bcsztcrezón lakott és ott volt háza 1 G99-ben. ^) 

Mindezeknél nevezetesebb ember volt nevezett Illésnek fia, 
Schmidegg Tamás-Tivadar, ki I. Leopold által 1687-ben báró- 
ságra emeltetett. *) 1699. óta Zólyom vármegye tSispánja volt. ') Mi8t 
illycn, 1705-ben Rákóozynak is híve. ") Bizonyosan 6 tért át kath. 
vallásra ia. Meghalt 1726-ban. ") Fia 

Pri gyes, ki 1736-ban Nógrád megyében is Sztregován zálog- 
jogon birt, a Dunán túl szerzett birtokokat, és 1738. évi febr. 7-én 
grófságra emeltetett. *') Ugy látszik, 6 szerzé Fejér megyében a csa- 
lád föbirtokát Sár-Ladányt is, mclyrSI a család clSnevót irja. NejótSl 
Majthényi Lucziától gyermekei : Ferdinánd egri megyei pap, 
1754-tÖI egri kanonok, vé^« örkanonok, meghalt 1767-ben; továbbá 

László, ki hadi pályára lépvén , 1 760-ban kadét lett a Széche- 



■) Coltcct. Herald, nro- 870. 
•) Bel H. Notitia nova Hnng. IV- 206. 
') BirtholomaeideB, Homoria Ungaroruin. 135. 
') KleÍD LebenBumBUiadeR Evang. Prediger II. 355. 
*) Bartholomaeldea u. ott 186. Eloin id. hclyon. 
*) Ha«D, Jeoa Hung. 40. 
Ó Kaprínai Hss. A. tomo VII. p. 76. 
') Leboeakj Btemmat. 1. 170. 
•) Ugyan ott 164. 

") Eredeti lev^I szerint b. Hclloiibachlioz. 

") Bel M. Notitia nova Hung. Hung. II. 406. o Lchociky id. h. 164. 
") Oótfaai grófi Almaoacb 18Öft. évről. Ae 16&6. .évit , melyben a cBslád 
köil^e után ttlrt^oete van, upna kapbatUm. I^ooiky I. k. 170. 



DiB.1izedOyGoO<^iC 



92 suumDEoa, 

nyí huszir ezredben ; majd hadnagy az Albert bg. vaeas ezredében, 
ott lön kapitány is, nyugalmaztatts magát 1778-ban. Utóbb 1790-ben 
a Somogy megyei fölkelő nemesség vezére lett, 1797'beD szintén ezen 
insurrectio ezredese és cs. kir. kamarás. Birt Nagy-Berkiben, Kapós, 
Kis-Keresztur, Mosdós és Gyalány helységekben. Bzerzé A. és F. 
Kustán és Gyülevész helységet, a hall&gosi és badacsonyi szölíiket Zala 
megyében, Bakófa, Paplány, Taplánfa, Sz. Lörínczi és Kápolna jossá- 
gokat VasDiegyébea. Heghalt 18t6-ban, eltemettetett Somogy megyé- 
ben Nagy-Berki mvárosban. NejétíJl gróf Kiczky Anna Máriatói követ- 
kező öt gyermeke maradt: I. Katalin, 1816 ban már nem élt, neje 
volt szent-győrgyi Horváth Zsigmondnak máskép gróf Eugoonay-uak. 

2. Mária Anna, gróf Niczky Jánoané. 

3. M á r i a gróf Fáy Jánoané. 

4. József, kinek nejétJil alsó-szátai Petbtt Máriától fiai Jó- 
zsef és Kálmán elhaltak. 

5. János CB. kir. kamarás, ki 1812-ben vetto nöHl gróf Harbu- 
val-Chamare Jankát, catll. ker. hölgyet. Meghalt 1832. el&tt Maradt 
fia Sándor, ki a horvátorssá^ családágat képezi. 

Ugy látszik — Lászlónak testvérei voltak még gr^ F e r e n c z 
cs. kir. kamarás, ki Zemplin megyében e század elején birtokos Butkán, 
(ott htkott ia) Kamonyán, Bánóczon és Szelepkán ') és 1797'ben a 
ZempUni fölkelő nemesség ezredese lévén, seregével ^yütt vitézUl vi- 
selte magát a fraacziák elleni hadban. ') 1807. és 1827-ben az ország- 
gyűlésen többféle választmány tagjául választatott. 

Szintén Lászlónk testvére lehetett Tamás cs. kir. kamarás. 
Fejér megyei birtokos. Meghalt 1832. elStt Mejétöl gróf Qaabeck 
Jozefától gyermekei IL Tamás, szUL 1820-ban. Nagy-Berki birto- 
kos ura, és a táblán látható testvérei. 

A családfa következő : 



Tamás TivaJar 
Zólyomi foiapÁn 
1689. báfő 1 17^6- 



Frigyes 

1738. Krdf 

( Majthény í Loctia) 

{Folyt a kor. ítqwn. 



') Síirmajr C. Zemplin. not. top. 868. 869. 970. 1 
') Ugran ott not. bitt S26, 



DiB.1izedOyGoO<^iC 



SCBHinLlH. — 8CHU1DT. 

Fngje»,kÍaae!5ttÍU 
1738. grűf 
{Majth(! nyi Lnola) 



Perdioand Ferencs Láss ló 

rcri kanonok Zeplinben ra. k. kam. 

17M. f 1767. enedeB fűik. eiredes 

OB. k. kam. f 1816. 

1797. (gr. Nioak; Mária) 



-1. 



KaU H. Anna Jóiaef Hária Jánoa 

(sK. györgji (gr. Niesky 1816. (gr. Fáy {gr. Cbs- 
Horváth János) rPelhjf Jáiioa) marri 

Zaigm.) tSíri^ Janka) 

ián' Sándoi 



Jóuef 
t 



(gr. Bentzel 
Stoman Anna) 



A caalád gróű czfmera négy felé osztott paiss, kösepén e^ ko- 
ronás kisebb paizazsal, melTnek zöld ndvarában hármas zöld szálon 
három píros rózsa tíHL A czimer paizs 1. és 4-dik fekete advarában 
arany grif hátulsó lábain ágaskodik; a 2. ég 3-ik vörSa advarban zöld 
térről zöld czedrtis& emelkedik föl. A paiza fölött kilencz gombos grófi 
korona van, és azon három koronás sisak, a középsőn két fekete ele- 
£fcnt ormánj között derékig az arany grif látszik, első lábával piros ró- 
zsát tart; a két szélső sisak koronáján két-két kivont kard között of^- 
egy czednub zöldéi. Foszladék jobbról ezflstvörös, balról aranykék. >) 

SehmldliB esaléd. SchmidlÍB János- Joachim 1615-ben 
nyert magyarországi indigenatost ') 1770-ben báró Schmídlin P e - 
r e D o z Nagy Bányán kir. kamarai bányai tanácsos és felfigyelő. 

Sehmid család. Ldid Kováét cf . a VL köt 406. lapján. 

Sehniidt esdiád. Alapítója Scfamidt János, ki 1712-ben UI 
Károly királytól kapott czfmeres nemes levelet. *) 

Czimere a paizs kék udvarában vízből kiemelkedő hármas szikla, 
melynek bal oldalán szarvas ágaskodik a középső legmagasabb szik- 



') Adami ScnU gentil. tomo XI. 
Ó 1616. ^tí 1S6. tSrr. ci. 
■) Collcct. h«rald. nro. 709. 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



94 8CHBIDT. — SCUUITTH. 

Iára. A paizs fölötli sisak koronájából szintén szarvas emelkedik ki, 
elaS lábaival bzöIö fürtöt tartva. Foszladék jobbról aranykók, balról 
ez üst vörös, ') 

Scbiiildl csalid. Ennek rószére^a czímeres nemes levelet Scbmidt 
Domokos szerzetté 1721. évi május 18-án HL Károly királytól. ') 

Czímere vizirányosan kétfelé osztott paizs, a felsit vSrös udvar- 
ban természetes szinti tulipán látszik, az alsó kék udvarban egymás 
fölött két fehér folyam hullámzik, fölöttök két^arany csillag ragyog. A 
paiza fölötti sisak koronáján vörös mezil kar könyököl, vörös köves 
arany gyiirüt tartva. Foszladék jobbról ezüstkék , balról arany vörös. 

Scbmidt nevtt családot O^mörvánnegye számit nemessége. sorába. 

Schniikel csnlád. Schmikel János-József 1 709-ben I. Jó- 
zsef király által emeltetett a czímeres nemesek közé. ^) 

Czímere négyfelé osztott paizs, az 1. és 4-ik vörÖa udvarban arany 
nap világit; a 2. és 3-dikarany udvarban egy fejtt fekete sas kiterjesz- 
tett szárnyakkal látható. A paizs fölötti sisak koronáján két kiterjesz- 
tett fekete sasszárny között arany nap ragyog. Foszladék jobbról arany- 
kék, balról eztlstvörös. 

SehmllHár es«lád. 1767-ben Mária<TerézÍa királyasszonytól 
kapott czimerea nemes levelet ') 

Czímere a paizs fehér ezüst udvarában zöld halmon álló sárga 
csizmás, arany gomb és zsinórral diszltetett vörös magyar ruhába öl- 
tözött vitéz, fejét prémes vörös kalpag fedi, arany 8ve mellÖl kard hü- 
velye lóg, bal kezét csipSjéhez illesztve tartja, a jobb kézben kivont 
kardot tart; fölötte a paizs fejében kék keskeny udvarban két arany 
csillag ragyog. A púzs fölötti sisak koronájából két- kiterjesztett fekete 
sasszárny között piros lábú és csÖrű fehér galamb áll, cstírében zöld 
leveles piros kinyílt rózsát tart Foszladék jobb oldalról esilstvörös, 
balról aranykék ^) 

SehmiMh osalAd. Schmitth Qyörgy, János ésFerencz 
testvérek 1736-ban lU. Eárály királytól kaptak czímeres nemes le- 
velet «) 

A czimer-paizs rézsútosan (diagonaliter) keresztbe van jobbról 

') Adaint, Scnta genlíl. tomo XI. 

') CoUect hcr&ld. nro. 414. 

') Ugyan ott iiro. 739. 

') CoUect. herald, nro. 1 12. 

') Adami, Scuta gentil. tomo XI. 

•) CoUect. herald, nro. 307. ^ , 

DiB.1izedOyL.OO<^IC 



95 

^y fekete szelemen által osztva, melyben lépd, kettős farkú, koronás 
oroszlán, arany gyfiríit tart; a balról jobbféle keresztbe vont másik 
szele^uen balról a vöröa udvarban kék liliomot mutat, az ataó jobb 
oldali udvarban látszó eztiat szelemen pedig vörös liliomot mulat. A 
paixB fölötti sisak koronájából kettős farkú koronás oroszlán emelke- 
dik ki, drága köves arany gyiirttt tartva. Foszladék jobbról ezüstvörös, 
balról aranykék. 

Sebaee család. Mint mi^yar nemes családnak megalapítója 
Schnee B e r n á t, ki valamint saját, úgy atyjának néhai Schnee Ferencz- 
nek katonai érdemei tekintetébKl 1741. oetob. 28 án Pozsonyban kelt 
cEÍmeree nemeslevélnél fogva Mária- Terézia királyasszony által nejé- 
vel Luchner Teréziával, úgy gyermekeivel Schnee Jánossal és Máriá- 
val és ezek ut&daival együtt magyar nemességre emeltetetett Schnee 
Bernát ezen czfmeres nemeslevelét 1742. janoar 15-én Pápán Vesz- 
prém vármegye közgyűlésen kíhirdetteté. 

Jánosnak fia I, László Veszprém megyétől Szatmár megyébe 
költözött, és Veszprém megyétől 1784-ben nemesi bizonyítványt vett 
ki, mely 1792-ben Csongrád, 1799-ben pedig Heves vármegyében mint 
ujabbi lakóhelyén hirdettetett ki ; végrel832. aug. 28-án fiai neveire ne- 
mességet Nógrád megyében ') is kibÍrdetteté.— LLá8Elónak két fia ma- 
radt: U. László és Pál. Amaz 1839— 1846-ig Heves megyének 
tiszt aljegyzője és pertámoka, 1846-tól 1848-ig másod főjegyzője volt 

Pál ellenzéki szónok, 1848. előtt a Pesti-hirlap Heves megyei 
levezŐje és 1848 ban azon megyének a pesti országgyüléacn képvise- 
lője. Neje Zay Klára. • 

A családfa következő : 





Ferenci 

katona. 

Bernát 

1741. nemea. 

(-LuchBer Tert'aJ 






JánoB 

1741. 

'~ 1. Liízló "■ 

X7«. 1882. 




Mária 
1741. 




' 11. László 

HeveirCárm. 
1S46-48. 

t 


Pál 

k^pviaelS 

184». 

(Zay Klára) 

ijegyzíikunyv 1632. ^vi 


Mária 
(Beniciky 
Fl6riái>) 

1383. BZ. a. - 

DIB.1ÍZÍ 


Konstan- 
ctia. 


■> Nógrád meity. 
herald. 


I-ásd CoUect. 

;dBy Google 



96 aCIINBIlERQBB. — 8CH0BELM. 

A család czimere a paizs kék udvarában fehéres szikla tetején 
arany korona , melyen ezüst oroszlán hátulsó lábain ágaskodik, első 
jobb lábával arany markolatú kivont kardot tartva ; fölötte jobbrél és 
balról arany csillag ragyog. A paizs fölötti sisak koronájából vörös na- 
drágos, kék rubás, ezüst öves, vőrÖs prémkalapos vitéz nyiilik ki, ki- 
nyújtott jobb kezében kivont kardot tartva. Foszladék jobbról ezüst- 
kék, balról aranykék. *) 

Schneberger család. Scbneberger Menyhért 1717-ben III. 
Károly királytól kapott czimeres nemes levelet ^) 

Czimere a paizs kék udvarában zöld halmon álló és balra forduló 
Btniczmadár, csítrében ló-patkót tartva. A paizs fölötti sisak koronáján 
gólya áll egy lábon, szintén bal felé fordulva, felemelt jobb lábával zöld 
ágat tartva. Foazladék jobbról ozüstvörös, balról aranykék. 

Scbneidw család. Scbneider György 1681-ben 1 Leopold 
királytól czimeres nemes levelet kapott ; és ugyan ekkor ilyen czi- 
mert: a paizs kék udvarában zöld halmon arany búzakéve áll. A paizs 
fölötti sisak koronájából hosszú szőke hajzatú meztelen nö emelkedik 
ki, derékig kinyújtott jobb kezében sarlót, a balban három arany ka- 
lászt tart FoBzIadék jobbról aranykék, balról ezüstvörös. ^) 

Schobelo család. Erdélyben brassói szász nemes család. Ne- 
mességét 1678. febr. 8-án kapta *) Ha ez áll, akkor Schobel (igy) Jó- 
zsef Brassó Bz. kir. város birája Hária Terézia kÍrályasszon3rtól csak 
nemeaségében erösitetett meg , midöa a következő czimert kapta *) 
1 746. táján ; ha csak a Scbobelnés Schobel család nem két kü- 
lön családot képez. 

A négy felé osztott paizs 1. vörös udvarában hátulsó lábun ket- 
tős farkú oroszlán ágaskodik, első jobb lábával fehér iró-tollat tartva ; 
a 2-ik kék udvar zöld alján fehér oszlop emelkedik , tetején golyón Noé 
galambja áll ; az oszlopokét oldalán ^y-egy arany csillag ragyog j a 
3-ik zöld udvarban zöld réten szarvas vágtat ; a 4-ik osztály kék feje- 
zetében két arany csillag között fehér rózsa fej látszik , az udvar lűsó 
része ftiggöleg két részre, jobbról ezUst, balról vörös udvarra oszlik, a 
közepén arany korona van, amabban zöld téren balra fordulva, hátulsó 



') Adami, Sflnta gentit. tomo XL 

■) Collect faersld. nro 666. 

") Adami, Scuta genlíl. tomo XI. 

') KSvárjr, Erdplr oev. cs. 261. bol ,8 o h o b e 1 n* van Írva. 

') Collect. Iiorald. nro. 124. hol „Se h obef-nak van írva. 



ir,Coo<^ic 



8CH0LCZ. — aCHÖFFUANN, 97 

Ubain kettös Eorká Törös oroszlán ágaskodik , elsö jobb lábával kivont 
kardot tartva, a vörös udvarrésíboa az oroszlánnal szemben fehér 
egyssarvú ágaakodik. A paiza fölött két koronás sisak áll , a jobb ol- 
daliból két kiterjesstett saaszárny közöt^ melyek közfil a jobb oldali 
kék, é8 ezüst félholdat matat, a baloldali vörös éa arany csillagot mu- 
tat, — fehér egyszarvú ágaskodik, balfelé fordálvá éa nyakán nyillal 
átlőve i a baloldali sisak koronájából alúl piros, följebb kék öltözetU 
uűx nyálik fel, meztelen mellel, hosszú, derékig hullámzó hajzattnl, 
fején zöld koazorúval, jobb kesével arany fejezetű oszlopot derekához 
támasztva, két elefánt ormány között, melyek közül a jobb oldali fé- 
lig arany, félig vÖrÖs, a másik, félig kék, f^ig ezQst. Foszladék jobb- 
ról aranyvöröB, balról ezOstkék. >) 

Schobeln ") János-Qyörgy 1794-ben Brassó szászazéki ao- 
oator, kinek neve elÖtt a „de" wócaka is ott áll. 

Schobel Cíg^; Hárton-Theopbi 1 1794-ben KShalom széki 
királyi Perceptor. ■) 

Schobeln (de) Józaef 181ö-ben Braaaó széki kír. pénztárnok. 
Sholoi család. Trencein vármegye nemesi összeirásai szerint 
IGG&ban Scholcz A n d r á a, (más írás SMrint S c h o 1 e c z) azon me- 
gyében Szkak-Ujfalván székelt. *) 

Schopf család. Schopf Ferenoz éa társai I. Perencz király- 
tól 1820. jnliuB l-jén nyertek czimeres levetet ') 

Schorn esalád. SchoroLeopold-Károly 1718-ban ül. Ká- 
roly királytól kapott ozlmerea nemes tevelet ') 

Czfmere a paizs kék odvarában fehér golyón álló Fortnna, jobb 
kezével f iroB fázott tartva, mely ágyékát etfbdve, feje fölött hullám- 
zik, balkezében aaintén fehér golyót tart A ptúzs fítlött koronás sisak 
áU, melyről a foszladék jobbról ezűstviíröB , t>alról aranykék színben 
Ömlik te. 

SehBlbaann esalád. Schöffmann Ignácz 1760-ban február bá- 
vában Mária-Terézia kírályasszonytól nyerte czimeres nemes levelét, 
mely szerint czlmere : a paizs kék udvarában hármas zöld halom kö- 
zépsőjén emelkedő márványszobor, annak tAtején fehér liliom ; a szo- 



') Aduni, Scata gentíl. tomo XI. 

*) Az erdélyi 1794. éyi SchematismnBban Igj írva neve- 
*) Ugyaa ott 
') SsonUgb Dan. kSsl. 

*} Kz eredeti annalis QjSt vármegye levAtárában őriztetik. 
') CoUect. hetald. nro. 528. 
luOTUtoBHia ciii.litÁi X. iAt. DiQiiizedQyCjiAOQlc 



bor mellett két oldalr&l két arany oroaEl&a ágaskodik , eUS lábaikkal 
az oszlopot tartva, bátulaé lAbaík egyikével a zöld halmon, a. máúkkal 
az oszlop talapzatára lépve. A paias fölötti sisak koronáján gólya áll, 
egyik lábát fölemelve, éa catfrében kígyót tartva. FoEzladék jobbról 
aranykék, balról ezüstkék. ') 

SebOnboru család. ElUazör gr. Sdiönbom Fridri k szemé- 
lyében 1715ben indigenált család, ') mety a Rákóoiy fejedelmi ház 
bukásával aonak birtokai egy részét kapta adományba ; ós (gy honosait 
meg hazánkban. 

Qróf Schönbom Lothar-Perencz ra^nzi érsek, v^.uztó fe- 
jedelem és a német birodalom fttkancelkárja az ausztriai ház iránt tanú- 
sított hűségéért és a császári seregekre tett áldozataiért Deregh me- 
gyében a munkácsi (a várat kivéve) és a az. miklósi uradalmakat, me- 
lyek Rákóczy Ferenczé voltak, és melyeknek kiterjedése -45 négysz, 
mfuld, 1726-ban kir. adományban kapta. Ez aBOobao 1728-ban elhuny- 
ván, a királyi adomány a családnak 1728- sept. 2d-énkelt királyi jóvá- 
hagyással erSsitett egyezése és öröködési rendje szerint gr. Schönbom 
Buchaim Wolfethal Fridrík-Károly bambergi érsekre terjesztő 
tett ki 1731. jun. 4-én, kinek e két uradalom ^ész 1740-ben tCrtént 
haláláig birtokában maradt, *) a midtfn ezek gróf Schönbom Eugen- 
Ervinre szállottak, ki 17S2'ben az eddig kiskorúsága miatt gr. Schön- 
bom Ferencz-György trevirí Érsok ás választó fejedelem és anyja Hon- 
teforti grófné állal kezelt uradahnait átvévén, — mfncfen háboritás nél- 
kül birta 1767-ig; midőn a kir. Ügyész által a munkácsi mint az ország 
törvénye szerint a magyar koronát illeti uradalom miatt pörbe idéz- 
tetett, (a BZ, miklósi uradalom mint nem koronái illetmény meghagyat- 
ván) ennek folytán 1788. aug. 11-én tíUe elis véletett; de a gróf a ki- 
rályi fölséghez folyamédván, királyi kÖzbenjáráBra az 1790. évi or- 
szággyűlés 7. törv. czikko folytán vissza nyerte, úgy, hogy Hunkáca 
helyett a Bács megyei kincfltári helységek, MnrtooM, Ó-Kanízsa, Zen- 
ta, Oaztrova, (vaey Ada) Mohol , Petrovesiello , Ó-Becse , Sz. Tamás, 
Túrja, Földvár, 0- és Uj-Kobitya sth. csatoltattak a koronához, a mun- 
kácsi uradalom pedig fiscalítási természetű birtoknak jelöltetett. 

Qróf Schönbom Eugen-Ervin kamarás és titkos tanácsos 



' Collcct. herald, ero 22. Adsmí, Scuta gentil. (omo Xt. 

') 17X5. évi 133. törv. ca. 

") Tnbiáj Jóre«r, Hunkilcii Unltjn ^i Jvlene ISGO. 80. Inp. 



DiB.1izedOyGoO<^iC 



BCnÖNfiOBN. 99 

1801. ja). 25-éii kora 76- évében meghalván, beregi uradalmait StatioD- 
TanhaoBen Anna grófnétól született ehÜ liiira gréf Scbönboru Bu' 
chaini Ferencz Fíilöp Beregb vármegye föispánjára hagyta, ki- 
nek hitvesétől gróf Leyen ZBÓfiát61 öt tia közül gróf tíchünborn 
Károly Bereg vármegye volt tTÜspánja 1854-ben meghalván, c»ak 
egyetlen fiút hagyott : gróf Ervint, ki móg mint kiskorú gróf Bolza 
József gondaoksága alatt áll. 

A család szánnazási fája ') következő : 

Rudolf Fur.ETviu 
8/. 1G77. t 1754. 
CB. kir. tit Un. 
(gr. lluizfe lj Miliiii) 



Anna- Kata 
BS. 1702. t 1700. 
(gr. üoiiubroich 
Fcrenca Ar) 



József Forencs 

8K. 1708. + 1772. 

(gr. Plcttcubflrg 

iJerhardina) 



Molchior-b'riür. i<8 több leány. 
BZ. 1711. + 17H. 
miiiiizi kanonok 



Bcrhardina 

82. I7a4. t 1780. 

(hg. HKtzfcId 

Perenoa) 



Beregi r&Isjiáii 
(gr. Stadion M. A.) 



Karolina 

B/. 1740. 
■f 1743. 



Iinr« 

87. 1767. 
+ 1772. 



Farenu-FaiSp 

Bz. 1768. 

Beregi ffiíap. 

(gr. Lejen M. 

Ztó&ú) 



BZ. 1776. 
(gr. Wcetfal 
li dratenbeTg 

Izabella) 



Fridrlk-Kár. 
BZ, 1781. 
aleBrede8 
(b. Kerpen 
M-AT) 
ErvÍD-Damiin 
8a. I81S. 



Kíroly-Tív. Evrin Dam. FülíipFcr 

SE. 1790. t ie&4. 8z. 1791. Bü. 1703. 

Bereg' _ fóis p. buaaár Uszt. uhlanus. 

kis kora 1860. 



S71 Zeália 
ÍS 81. 1798. 
''s;(l'K- L«yen 
■ 5 Evrin) 



PridrIkD. M?; 
81. 18'X>. c| I 



A gpóf Sehönbom cealádnnk két Aga van , a másik ág, az úgy- 

DiB.1izedOyGdo<^lc 



■) Scbönfeld, AdtUlui. 1. 103—108. 



nevezett ausztriai, 1801-ben Ku génben halt ki. Ennek ágazata 1 
vetkezit : 

Melchior-Fridrík 

■B. 1U4. 1 1TL7. 

(b. Boyiwbprg Mária) 



AoBelmFer. Jánoa-PUIiJp 


Firdrik-Kár 


Damian B 


T 


Rudolf-Fer.^Satb. 


BZ. 1661. t 1726. iz.1678. t 


BZ. 1674. t 


BZ. 1676 


ez. 1677. t 


i-3 


beregi tirttk.loiip. 1724. 


174S. 


1743. 




1778 


4i- 


(gr. Montfor wUrzburri 
M. T.) pUspÖk 


bambergi 
pÜspöE 


cardinali 


Folft. tidii Uipo 


EugenForencz' 


1? 


Bzül 1727. t 1801. 










? .- 


i^Jl^^^AZ. 




















ii 












ií 


Mária 






















s-s- 














s-t 




























-*■ 



ti. Krisztina Amália M. Teréz Erzae H. Francziska Vilmos Marqaard 
Bx 1754. 1 1794. t 1802. Bz. 1758. sa 1759. az. 1768. 1 1770. f 1769. 

(gr. Sylva Ta- {gr. Czemia (gr. Steroberg) 

roDca Fer.) Ján.) 

A gróf ScbÖnbom család bír Magyarországon kivIÜ Ausztriában 
és Stájer országban ie, névazerint a Heissensteini, Schönbomi, Uíihl- 
bergi, Oöllersdörfi, Mantemi, Rossazi, Amfelsi, Waldensteini, Dom- 
ecki uradalmakat. 

SohOnholi család. Scbönhoicz F erén ez Kristóf 1790-ban 
II. Leopold király által emeltetett czimeres nemességre. 

Czimere következő : a paizs elíiszíir vlzirányosan két felé osz- 
lik , a felső keskenyebb arany udvarban egyfejS fekete sas ki* 
teijeaztett szárnyakkal növekedőben van ; az alsó vörös udvarban 
zöld téren felfordított V alakú febér szelemen alatt fehér várto- 
rony emelkedik, melynek tetején ezüst felhold szarvaival lefelé for- 
dítva látható, az udvar jobb és bal felsü szegletében fehér András-ke- 
reszt látszik. A paiza folütt két koronás sisak áll, a jobb oldalin két ki- 
terjesztett fekete sasszárny lebeg, mindegyiken egy-egy fehér András- 
kereszt látható ; a baloldali sisak koronájából vörös, febér, vörös azinü 
három strucztoll teng. Fosztadék jobbról aranyfekete, balról ezttst- 
vörös. ') 

') Adami, Scnta genti). tomo XL 

ídovGcOf^lc 



BCHBAMTS. — SCHKETTEB. 101 

Sehraate osalád. Scbrantz KcrcBZtély 1700. évben I. Jó- 
zsef király által emeltetett nemességre. <) 

Czimere a paizs kék udvarában zöld téren hátuUé Üábain ágas- 
kodó kettősíarkú oroBzIán , oleő lábával kivont kardot villogtatva. A 
paizs föl5tti flisak koronájából szintén olyan oroszlán nöl ki. Foezladék 
jobbról aranykék, balról ezüatvörős. ^) 

SdimBd esnlád. Alapitá Schraud Fóron ez, ki Festőn pol- 
gári szfllektSl született 1761-ben, és az orvosi tudományokra adván 
magát, Bécsben orvos tudorrá lett, azután Szegeden, majd Csanád és 
Csongrád vármegyék orvosává neveztetett. Négy év múlva a pesti 
egyetemnél tanárúi hivatott megj 1704-ben a szerémségbcn dúló pestis 
^kalmával gyakorlati ügyeségének is fényes tanúságát adta, és ezen 
egész nyavalyáról egy nagy munkát adott ki „História pestis 
Syriniensis" czim alatt 1797-ben L Ferencz király érdemei tekiu- 
tetéböl nemességre emelte. 1802-ben pedig Magyarország főorvosa 
lett Meghalt 1806-ban, midiin a Dunántél dühöng typhos nyavalya 
orvoslása ügyében járt, Vasvárott mart Ig-án. ^) 

Czimere a paizs ezüst udvarában zöld téren legelő szarvas, mely- 
nek hátán tizenkét fejtt sárkány dühösködik egy vele szemben álló pi- 
ros talárba öltözött kék fátyolos ogyéunel, ki felemelt botjávaj sújt fe- 
léje, mely botra kigyé tokerödzött. A pfúzs fölötti sisak koronájából 
koronás arany oroszlán emelkedik ki, olÖtte szárnyas és kigyós morcur- 
bot áll, mely JHlŐtt az oroszlán arany koronát t^t. Foszladék jobbrél 
ezüst kék, balról ezüstvörös. *) 

E család ivadéka Schraud Mária, alsó száthai Pelbö Jánosné 
1860-baQ. 

Sehrembser család. Zemplin vármegye czimerleveles nemes 
családainak egyike ^) 

Nem nagyon ktilömbözik c család névtől a Schremsei- név, me- 
lyen János 1618-ban adó pénztárnok volt. ■) 

Schretter osálád, vagy Schröter. Lded Sréter. 



') CollecL faenld. nto. 740. 

*) Ádami Scuta geDtil tomo XI. 

Lásd ^letdt KÖleii Vincro é» Mclczor, Msgyar Plolnrkiis III. 241-2Í 

') Adami Scata gentil. tomo XI. 

*) Sairmay C. Zemplin not top. 117. 

•) 1618. évi 14. törv. cs. ' 



ídOvGcOf^lc 



102 SCimÖFL.— BCHDMAMKA. 

SchrAO opalád. SchröH I g n á c s mannBb«rgi bán^ az 1 802. évi 
országgyűlésen honfi úsitatott. ') 

SchnbAny család. Schubiny János 1 792. óvben juUus 26 án 
1. Fcrencz királytól kapta cztmeres nemce levelét 

Cslmere négyfelé osztott paizs, az 1. és 4-ik kék advarban zöld 
téren egy tornyú, vöröa fodolii fehér templom áll, fölötte jobbról arany 
csillag ragyog , a 2. és 3. arany udvar beUö oldalából két fejű fekete 
sasnak féle része látíiaté. A paizs fölötti sisak koronáján zÖld hegyen 
fehér galamb áll, piros csőrében zöld galyat tai-tva ; két oldalról két 
elefánt-ormány között, melyek közUI a jobb oldali vlzirányosan ozUst- 
kék, a bal oldali fekete arany. FoBzladék jobbról ezüatkék, balról 
aranyfoketo. ^) 

A nemesség szerzít utóda Sdiubony Márton 1 827. april 23 án 
nemességét Krauó vármegyében is kihirdcttcté, de ott c család jelen- 
leg már nem létez. 

Schado család. Schudo Fál-Lcopold 1 703. évben I. Leo- 
pold király által emeltetett czímcrcs nemességre ") 

Czlmere négyfelé osztott paizs, az I. és 4'ik kék udvarban pán- 
czéloH kar könyököl, kivont kardot tartva ; a 2. és 3-ik vörös udvar kö- 
zepén fehér folyam hullámzik át ; a paízs köeopén Magyarország ko- 
ronás czimere látható. A paias fölötti stsak koronáján pánczéloa kar 
nyugszik könyökölve és kivont kardot tartva. Foszladék jobbról arany- 
kék, balról ezüstvöröa. 

Schnester család. Ldtd Schttster cs. 

Sohnhajda család. IjUd Swkajda ci. 

Schmnanka család. Scbumanka Pál )791-bcn II. Leopold 
király által emeltetett nememégre. 

Czimero vizírányosan keskeny arany szelemen által két felé osz- 
olt paizs; a felsS vörös udvarban pánczélos sisakos vitéz nÖlki, jobb 
kezével kivont kardot, a balban levágott török-fejet üstökénél fogva 
tart ; fölötte jobbról arany nap, bah^l ezüst félhold ngyog ; &z alsó kék 
mezőben magas sziklás hegyen három vörös fedeles tornyú vár áll ,fö- 
lötte jobbról és balról arany csillag ragyog; a paizs fölötti sisak koronáján 
pánczólos kar könyököl, kivont kardot tartva. Foszladék jobbról ezüst- 
vörös, balról aranykék. ') 

';i802.áTlM.ttlrv. M. 

') Adami Scata geatil lomc XI. 

>) Collect herald, nco. 760- 

*) Aduni ScbU gentil, tomo XL 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



BCHUUICHBA8ZT.— 81HUBTEK 103 

SehDiulchrasit CHilád. Trcncsin váfiiK^Tc curiAlis nemes C8a- 
ládainak egyike, birtokos Sskala-UjfalvAn 

TreDOsiarármegTe nemesi összeirásAÍrólaakÖvotkozJi adatokat ') 
tartalmazzák : 

1748-ban Szkala-Ujfalván lakott Scbumichraszt két István, 
hat György, négy János, négy A n d rás, kit Márton, ós 
D^y Ádám; — ugyan akkor DeBséren két István, egy Pál, 
János, András, Qyiitrgy és Imre. 

1768'banSE. Uj&Inban laktak Öt Ádám, bét György, két 
Pál, bét András, egy Gábor, négy Márton, tizonhárom Já- 
nos és egy Jézsef; Dezseron három János, egy Zsigmond, 
egy Péter, egy Pál, két M i b á 1 y és egy György. 

1830-ban Easza-Podhragyon lakott András, Szkala-Ujfalván 
a CMládból negyvenhárom férfi, Dezséren húsz férfi. 

1837. évben Szkalatljfaluban Ötvenöt férfi Íratott Össze a csa- 
ládból, Dezséren tfzonbárom. 

E család- nHoniBB-xj'^'^'''"**' predikátummal él; Schumich- 
raszt Mihály (szfil. 1821. april. 28.) az oeztergamí érseki fÖ mogyé 
gyébon [táppá szenteltetett 1844-ben, 1868-bon philos. doctor, és a pri- 
matiatis iroda igazgatéja. 

SctniriHaiin cMriM. Troncsin vármegye czlmerlevclos nomos 
csatáda. E megye nemesi lajstromai ^) szerint : 

1768-bBs Dezséren lakott Scburmann Antal; Drskéozon po- 
fig György és ennek Ignáca és János fiai. 

Id03-ban Drskéczan laktak Elek és önnek fiü István és 
Ignácz, továbbá J á n 8. Dezséren^ lakolt Antal és fia István. 

1837. Dezséren laktak Antal ée ennek Ha István, kik már 
kihaltak. — Drskéozon éllek Elek és lelván és ennek három fia 
József, János és Ignácz; továbbá Gusztáv Jánosnak fia 

Sehvstek CMlád. (Herrci báré) Scbuster Emánuel bárésá. 
got nyert 1801-ben I. Ferencz királytól. 

Czimere DJgy felé osstott paizs, aZ 1. és 4-ik vÖrÖs udvarban 
zöld halmon arany koronából' nyolcz tbbér strucztoll nyúlik ki ; a 2 
éfl 8-ik ezÜBt uÜTarban egy széles vörös szelemen látliató ; a közép 
puzs kék udvarában hároi^i arany Jcinyllt liliom látszik. A paizs fölött 
bárói korona van, és azon bárom koronás sisak áll, a jobb oldaliból 



■) Brontagh Dsn. kOzléae. 
■)8MDtsgbDan.k9El. 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



104 SCHUBTEB. — SCBOTZ. 

két kék defánt-ormány között arany kinyílt liliom azemléthetö, a közép- 
sőn kétfejű szétterjesztett szárnyd fekete eas áll ; a baloldalibél nyolcs 
fehér stnicztoll nyúlik fel. Foszladék jobbról aranykék, balról ezüst- 
vörÖB. A paizat két oldalról telamonok gyanánt két arany oroszlán 
tar^a. ') 

SehUBter csaláfl. Schuster Ignácz és Károly testvérek 
1741. évi ootob. 28-án Mária Terézia királyasszony által emeltettek 
nomeaségrc. ') 

Cztmorök először vízirányos&n kétfelé osztott paizs, a felaö vörös 
udvarban szögletesen helyezett három ezüst pénz látszik, közepén a 
negyedik arany pénz ; — az alsó udvar függőlegesen két felé oszlik, a 
jobb oldali fekete udvarban ezQst pellikán fiait melle vérével táplálja, a 
baloldali kék udvarban szárnyas gömbön meztelen Fortuna ált, piros 
fátyollal takaródzva. A paizs fblötti sisak koronáján fiait melle véré- 
vel tápláló ezüst pelikán áll. Fo8zladékjobbr61 ezUstvÖrÖs, bab^l ezUst- 
kék.") 

SebUHterschiz esalád. Schusterschiz Alajos 1791-beD nyert 
II. Loopold királytól czímeres nemes levelet 

Czimore jobbról balra rézsútosan vont arany szelemen által két- 
felé osztott paizs, a szelemenben egymás után három vadkan fut; a paizs 
alsó vagy is jobb oldali ezüst udvarában hánnaB zöld halmon sát^a 
csizmás és öves, zöld föveges és ruhás magyar ember áll, oldalán arany 
markolatú kard lóg, kezeivel felvont ivet tart ; a baloldali vagy is felsS 
kék udvarban arany koronás egy fejű sas kiterjesztett sstoiyakkal 
látható. A paizs fölötti sisiJt koronájából Idterjesztett fekete sftBBzámy 
között a leírthoz mindenben hasonló férfiú emelkedik ki. Foszladék 
jobbról ezüst zöld, balról aranykék *) 

^hflct csaUM. A nemességet SchUoz István és általa nejé- 
től nemes Peternády Juliannától született 6m István és Mátyás 
nyerték I. Leopold királytól 1694. évi június 16-á& Bécsben kelt czi- 
meres nemes levélben , mely azon évi octob. 4-én Pozsony vármegye 
közgyűlésén Samarján (Sancta Maria) kihirdettetett A nemeS8% szer- 
ző idősb István többi közt 1663-ban hosszabb ideig tőrök fogságot 
is szenvedett, mint ezt nemességéért tett folyamodványában olvashatni 

■) Adamí, Scuta gentil. tomo XI. és az 1848. elStti hiv. névtárakban a 
magyar bárúk sorában áll neve. 
*) Collect. herald, nro. S08. 
^ Adami, Senla gentil. tomo XL 
') Adami, Scata gentil. tomo XI, 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



A családnak aemzékrende *) következő : 



L Utvin 

1668. tfir. fogoly 

1694. nemea 

(na. PeternAdy Juliana) 



n.IatTÍn 

Bz. GyBtgT 

kir. yároBi 

biró 

(HartiuB Kriaztína) 



Mityáa 

ISM. 

(Henaaler Kríiz(ina) 



jelee Ügyvéd 



Bosiaa 
(Stdogtabar Pál) 



Jánoa 

Possoay vároai 

aMegysö f 1746. 

HercgEraae 

Krietóf 
PoHony vároai 
toUnok t 17%- 



Mihály 
+ 



in. latváo 

(Kremaer 

Hiria) 



Sámuel. Pál. Mátyás. Eri»Una Ng^ 
t t f iiS 



GySrgy Boldisaár 

ca. kir. Pozsony vironi 

kapit. t tanácaoa f 1787. 
(MikoB Mária) 



IV. látván 
(Streeakó Eríaztina) 

Jóssef 
BE. 1794. 1 1861. aept 
Ügyvéd, t&blabirö 
(Na. Gero Júlia azUl. 1818. 
Hennina 
(aatlL 1845. máj- 10. 
A család BBámuuiását és a 
viaelt — többnyire városi — 
hivatalokat a táblásat mutat- 
ja. ÜL István neje Krunser 
Háiia KoUer József Beferen- 
darios legközelebbi rokona 
volt 

Boldizsár FozBony sza- 
bad kir. város tanácsnoka, 
azon város Szeat-Jánoi nevű 
utczájában a múlt században 
hisat épitetett, mely jelenleg 
is a család tnlajdona, és bejá- 
ráta fölött a család czimere 



Andris Uitia 
t 1601. (Lchouky 
György) 



■) Családi kUsléi Stommer OySrgy által. 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



106 SCIlÖltEll. — SCllWACniIElM. 

látható. Ennek nnokAja Ji\zKcf, 1821. Ma hites ngyvíd, fAblahiró 
meghalt 1851. sept. 21«én, a benne fíiigon családja kihalt; cltctncttctctt 
Poxaon)>ban saját családi Birboltjáhon. !NcjétÖl nemes Ocro Juliannától 
csak egj leánya H c r in i n a maradt. 

A család czimcro — mint följebb a metszvóny mutatja -^ ft paizs 
kók udvarában zöld téren hátulsó lábain álló arany grif, els<i jobb lábával 
három nyilat tartva. A paizs fölötti sisak koronájából színtón ogésBcn ha- 
sonló grif emelkedik ki ."Foszladék jobbról aranykék, balról osUstvÖrös. ') 

Schflrer család. HchUrer M i h á 1 y 1686 ban I. Leopold ki- 
rálytól kapott czimeres nemes levelet. ') 

Czímere jobb oldalról balra résautosan ront föhór szelemen állal, 
— molyen három piros szőlőfürt látható, — kÓt vörös udvarra osztott 
paizs, mint a kót vörös udvarban seregély látszik. A paizs fölött! sisak 
koronáján két egymásra helyezett fokele sasszárny lebeg, és azon rézs- 
iitos arany szelemenben három fehér rózsa-fej látszik. Fos zladék jobb- 
ról ez üstvörös, balról arany kék. 

8chwachfaeliu család. A Mchwacbeim családnak egy magyar- 
országi czfmer gyűjteményben ilyen grófi czimcrét-^) találjuk. 

A paizs négy részre oszlik, közepén kisebb vérttel, melynek kék 
udvarában fehér sziklán fehér pellikán fészkel, fiait melle vérével táp- 
lálva. A czimerpaizs 1. és 4. kék udvarában arany csillag ragyog, a 2. 
és 3-ik vörös udvarban pedig két víairányosan ezüst szelemen voniíl 
át. A paizsot gréii korona fedi, azon három koronás sisak áll, a jobb ol- 
daliból két fekete sasszárny között aranyoeillag ragyog ; a középsőn a 
leirt pellikánhoz hasonló látható ; a baloldaliból hit strucztoll nydük 
ki, a középső arany szín, mellette két oldalról kót vÖrSe, azután OEek 
mellett fehér, azután kék szinUek. Foszladák jobbra aranykék, balról 
ozUstvörOs. Alul a paissot két természetes szinU otf/tt\Áa őrzi arany- 
nyal Bzegéljuctt magas kék és vörös zásslót tartva, raely^ kösSi a 
jobb oldali kék zászlóban Magyarország czimero ; a baloldali vörösben 
Ausztria czimerc tátható. 

Az 1760 és 1770. évi magyarországi bivatatos Schematifimusok- 
ban indigenátt családok között Scbwingheím, az ^1787. ée 
1810. évi hív. Bchematismusokbau pedig csak ngyan Sowaoh- 
h ei,m név alatt találunk indigenált családot, rnelynek azonban nevére ' 



') finTgitaller, Ccllectio insignium. 

>) CoUect. Herald, nio. 626. 

■) Adami, Scata gentíl. tomo Xl* < 



ir,Goo<^lc 



8CHWACB0D4. — BfflWAHZKKBEllO. 107 

a magyar törvénytárban nem aknrlhnttimk. ValósEÍnülcg c£ak kirAlyí 
oklevelet nyert, B már kihalt, mivel az 1844. óvi hiv. Schematismus 
sem mutatja már nevét. 

Sehwachoda család. Kcmeai kiváltságáról miteom tudunk. Is- 
meretes közUlök J á n o B, kinek Káln&i Kálnay Reginától leánya 1 1 o- 
n a Szegedy Oáapámé volt. ■) Lehet azonban , hogy a Schwaclioda 
csak mellékneve más nemes családnak, s tán épen a fíajesy családnak, 
mclybö) Bajcsy Ilona Szegosdy (nem Szegedy) Gáspár neje volt 1640. 
tájáii. 

SchwaHoer család. Schwartaor Márton a magyar kir. 
Ecetemnél az oklevéltan tanára , és az egyetemi könyvtár elsS-Sre, 
Pest megyei táblabíró stb. volt. O irta meg legoltfször és legjobban 
Magyarorsság Statistikáját német nyelven, és Diplomaticát is adott ki, 
mind két manka tdbb kiadást ért Erdemeiért 1800-ban I. Ferencz ki- 
riiy magyar nemess^e emelte és a cztmeres levélben kÖvetkez5 ozi- 
merrel díszítette : 

A paízs arany udvarában hármas zOld halmon arany k<»ronából 
arany zsinóros és Sves, fekete ruhás magyar férfiú áll, jobb közében 
kivont kardot, a balban nyitott könyvet tartva. Ugyan iljcn alak lát- 
ható a paízs fölötti sisak koronáján is, csak hogy itt már balkezében 
fekete t&btájú bezárt könyvöt tart. Foszladék mindkét oldalról arany- 
fekete. ') 

Sehwarti család. Pozsony megye nemessége sorában található. 
Czímere a paizs kék udvarában zöld téren álló derekig érS vörös ru- 
hás sterecseny, jobb kezében kivont kardot tartva. Ugyan chez ha- 
sonló alak njnílik ki a paizs fblöttí sisak koronájából is , két kiterjesz- 
tett sasszárny között, melyek közíil a jobb oldali félig arany, félig fe- 
kete, a másik félig vörös, félig ezüst. >) ^ családból származhatott a 
múlt században élt tudós Schwarca Q o d e f r i d is. 

Schwaneaberg család. A magyar országgyűlés által gróf 
Schwarzenberg János-Adolf ca. kir. titkos tanácsos éa kamarás, 
aranygyapjas vitéz 1669 bén a 131. tO^.' ezikk erejénél fogva honBn- 
BÍtatott Ettől egyenes vonalon származik a mostani Schwarzcnbcrg 
hercsegi rangú család, mint a következő táblázat mutatja : 



>) BcbSnfeld Adelslex. I. S04. 

>) Aáami, Scuta gentíL tomo XI. 

') Bnrgetaller, CoUectJo liuigaiam etc. 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



J^oB-Adolf 

1659. indigeDB 

(gr.Stahreinbe rg H ári a) 

hzg. Ferdinuid-Vilmoi 
J y ■ Schul c B Mária ) 

Adáitv>Ferencs 

■z. 1680. t 1723. 

(htg. LobkoTlcg Mari*) 



HárÍK-Aniift 

Bz. 1706. 1 1766. 

(Badea*Badeiil 

Lajof Öigt&f.) 



JúzBef-Ádám 
u. 1722. 1 1782. 
áHamminiBter. 
(hsg. láchteuBtein 
Mária-Teréria) 



JánOB nep. Máría A. Jóxaef W. Antal M, Ter^ M. EniMtina Btb. 

Bs. 1742. t sz.l7«.tl803. «». 1746. bí. 1746. bz. 1747. 18. 1752. f 1801. 

(gr.OettiDgcnfgr.Zinzendorf f 1781. 1 1764. (gr. Goes (gr. AuMBperg 
H. Eleonorn) L^joB, miniit.) ezredes kaint. Zaiga.) FarencsJ 



-1_ 



J^Mef-Ján. Károly-Fdlöp Eniö Fridrík Maria Kar. M. T«rdiSatb. 
Bs. 1769. t az. 1771. f >820. bz. 1778. bz. 1774. bz. 17 76.1-1816. bz. ITSO.g 
(hg.Arenborg minietor f 1821. 1 1798. (hg. Lobkovics fgr.FUw-g 
Paaliua) ^b badi t. elaök gT^ri miut Fereaes teoberg g 

(rt. Hobanfeld pUsptik. sebeBUlt. Fridr.) ". 

Mar' ' 



Ifaria-Anna) 



Károly 
B9.1802. 
tábornau 
Ti>lt erdflyi 



Pridrik 

bz. leoo. 

táboniag]> 
bir Magyar- 
orsaágban kormányzó 

(gr. Wratial a w Joae fa) 
Károly "^ 
». 1824. 
estedet. 
(hg. OettinKen 
Viljna) 

u. 1864. 



Edmund 

BZ. 1803. 

altábornagy 



■ S !? 



Miria-Eleou. M. Paulina János Folix Luiaa BUtíld 
■z. 1795. 1 1848. BZ. 1798. f 1821. bb.1799. bz 1800. BS.18U8. bb.1804. 
(hg. Windiecb- (bg. Schünburg (b. Licb- katona. (Scbtfti' 
grits Alfréd) Henrik) tenatein barg hg.) 

Eleon óra) 

Adolf H. Leopoldina 

n. 1883. BZ. 18SS. 

(gr. WaldatciD 
EmeBi) 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



BGHWEIDLRB. — SCRWEBTNEB. 109 

A család székhelye B é c s. A csal&d uradalmai Ab6-AuBztri&- 
ban. Cseh és Stájer orszAgban fekssenek. Friedrich a tábornok, 
fia Károly Fttlöp miniatemek és hadi tanácsi eloSknek, biija Magyar- 
orazágban Mária-Thilt Ennek teatrére Károly 1849. után Erdély 
kormányzója volt 

JézsefJános testvérei kSzill E r n ft e Bzázadban győri püspök 
volt.*) József JánOB egyik fia Fridrik-János prágai érsek és bibomok. 

Schweidler család. Schweidler Jakab-Antal és Keres- 
te Ty-Gábor 1696. évben kaptak czlmores nemes levelet I. Leopold 
királytól ») 

Czimerfik apaizs ezüst udvarában zöld téren szemközt álló jobb- 
ról arany grif, balról arany oroszlán, első lábaikkal kivont kardot tart- 
va; a paizB aljáról egész a tetőig egy báromsz^letU kék advar ékeli 
magát B két leirt állat közé, éa ezen kék ndvarban fehér kettős kereszt 
és ez alatt háromazeglet formára bárom arany csillag ragyog, A puzs 
fölötti sisak koronájából meztelen Fortuna DÖl ki, magát piros fátyollal 
födve. FoBzladék jobbról aranykék, balról ezüstvörös. *) 

Scbweidler Jakab-Antal 1701-ben Budán a hadi biztosság 
elnöke vagy fŐ biztosa volt. 
SchwerttKr csaláil. 
Trencein vármegyei czimer- 
leveles nemes család. Ira- 
tík neve „S w e r t n e r"- 
nek is. Székhelye Nimnicz 
és Dríethoma helya^. Ha- 
zánkban alapitója Schwert- 
ner F e r e n c z, kinek atyja 
Schwertner Kristóf maj- 
nai Frankfurtban született, 
mint katona ausztriai szol- 
gálatba állott és negyven, 
hat évig a Bírkenfeld vasas 
ezredben szolgált, a mint 
főhadnagy vitézkedett. Ne- 
vezett fia F erén ez szin- 
tén katona volt, nióbb só- 
hivatali üszt, ki sajátés aty- 

') FQlOtte hslotli besB^det mondott ■ kinyomatott Horváth Jánoa. 

>) CollflCt. horald. ura 778. 

*) Adami Scntsgentil. tomoXL ('^,-i,-.íii,> 

DigilizedOy vjtKíVIL 



110 

ja érdemeiért 1795. Jul. 16-án Bécsben kelt czimerea levélben I. Fe- 
rencz király álUil megneoiesítetett. 

Fereaczn^ nejétől Schneeberg leány t^ oyoLcs gyermeke maradt, 
ligyniint I. János eóházi ti^zt Szucaánybao, tubáit uagnélküi 2. X. Jé- 
zBof íigyvéd Drietbomán, meghalt 1827. 3. Antal vott hadnagy, 
elesett Auszterlícznél. 4. László boleséi pl«báu08, raegbalt 1824-ben. 
5. IL Ferencz sóházi tiszt Puchén. Neje Noyák Anna. U. István 
ca. kii-, kapitány, megbalt Modrán 1836-ban. 7. RoaáJia Vietorísz 
Jézsefné. 8. Júlia Szerdahelyi pesti asinész neje. 

I. Józsefnek nejétől Petykó Francziskától három fia maradt: 1. 
Lajos nyugalm. hivataltiazt Drietbomán. Neje Biróczy Nepomn- 
czona, kittfl három gyermeke van. 2. Antal Ügyvéd TrencaJnben. 3. 
József gazdatiszt Nagy-Károlyban, ki nevét Pallós i-ra viltoztatá, 
két gyermeke van. 

II. Ferencznek uejétSl Nóvák Annától szintén bárom gyermeke 
van, u. m. 1. János adó hivatali tiszt Predméreo. N^tfll VoUovioa 
leánytól két gyermek atyja. 2. Károly volt Itonvéd, a bánságban 
lak. Neje Novotny Antónia, kitSl két gyermeke van. 3. Henrietté 
előbb Lippe orvos, moat Keresztes Qáspárné Pozsonyban. 

A családfa ') következő : 




János József Antal LátzIÓ II. FerencB látván Kóaa Júlia 
BÖ-hivatnl. Ugyvcd hadnagy pMbánoa söbázi tisxt kapitánj' (VIctoria3((SEer- 
t t ltl27. oIcBctt. t 1824. (Nórák f 1880. Jissef) d^elri) 

(Petykn Anna) 

FrancBiBka) <— j^,,^ ^.Iroly Henrietté^ 

adó hivat. {Novotny (I. Lippe otvos 

(Vallov i ca N.) Antónia) 2. Keresztes 

iítigmoad. Saido^ '"Sf'^ Gáspár) 



. LajoB AnUt Józaer 1660. 

nyűg. hivat. trenciÍDi Ugyvdd gazdatiut 

(Biróczy (Brhlovics N- Káralyban 

Janka) Aloj^) (KoBái Erzsc) 

.-L , , L. 



Qyula. Francsiska. Kálmán. László. Vilna. 

') Szontagh Dán. közlése szerint. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 



8CIT0VBZKY. — 8C0PEK. 111 

A család czimere — mÍDt a metszv^ny mutatja — vifúráQyo&an 
két részre osztott paizs, a felaü udvar vörös, az alsú kék, az el&térben 
egy magas gúla emelkedik, melyre jobb oldalról rézsútosan hosszú 
meztelen palléa (scbwert) fekszik. A paizs tblötti sisak koronújin Le* 
gyével fölfele szintért pallós áll, két felöl eleEdnt-onnányok között, me- 
lyek közIU a jobb oldali ezüstvörös, a baloldali ezüstkék. 

ScitovHky család. (Nagy-Eéri) Alnpílá e században Scilovsz- 
ky ker. János, ki Abauj megyei Bélán szül. 1 785. nov. l-jén ; a papi 
pályára szenteltetvén, jeles tulajdonságai miatt lS27-ben már rosnyói., 
1838'ban pécsi püspökké, 1849. juL 21-én pedig esztergami érsekké 
és magyarországi prímássá neveztetett , 18Ö3-bau pedig a római sz. 
egybáz bibornok áldozáraí közé igtattatott. nyerte maga és testvé- 
rétől származó unokaöcscset részére a „nagy-kéri" bírtokrészszel 
kapcsolatban a kir. adomány- éa czímeres nemeslevelet, mely szerint a 
Scitovszky család czimere vizirányosan két részre osztott paizs, az 
alsó eziiat udvarban píros szív , és a fölött az isteni gondviselés jelvé- 
nye ; a báromszegbe foglalt és' sugárokkal körülvett szem látható. A 
felső udvar függőlegesen ismét két udvarra oszlik , a jobb oldali vörös 
udvarban két kék szárny között ezüst kereszt és a fölütt három arany 
csillag látható ; a baloldali kék udvarban bármas zöld halom középső- 
jén fehér galamb ál), csőrében zöld ol^galyat tart. A pMZS fölötti si- 
sak koronáján két kék sasszárny közütt szintén a leírthoz hasonló ga- 
lamb azemlélhett!. Foszladék jobbról arauykék, balról ^üstvörös. 

János prímásnak unokaöcscsc Scitovezky Márton nagy-báty- 
jával, mint pécsi püspökkel Baranya megyébe telepedvén, ott secrzé a 
Bodorfai pusztát^ és azoo megyében fííszolgabiró volt, IS'íö-ben má- 
sod alispán lett és az volt 1849-ig. Jelenleg Nógrád megyében Mötén- 
csen a Gyurcsányi őröküsöktől vett birtokán tartja családi lakását. 

Sevpck esalád. Alapítója Scopek Ferenci Pest sz. kir. vá- 
ros tanácsnoka és jegyzője, ki 1741. octob. 28-áQ Mária-Terézia király- 
asszonytól czímeres nemeslevelet nyert. ') 

Czimere a paizs kék udvarában horgonyos végzett! ezüetkereszt, 
melynek kOzepén piros rózsafej van. A paizs fölötti sisak koronáján 
ezüst horgony áll, két kiterjesztett sasszárny között, melyek közUI a 
jobb oldali félig ezüst, félig kék, a másik félig ezüst, félig vörös. Fosz- 
ladék Jobbról ezüatkék, balról ezUstvÖrÖs. ') 



') Collect. hernld. nro SOS. 

'} AdamI Scn^l genlil. tomo Xt. 



DiB.1izedOyGoO<^iC 



112 scdltítt. 

Seult^ty OMl^d. (AU6-Lehotai) CMJmSr, Hosony, NTÍtra, Fo- 
zBODj, TrencBin, Zólyom atb. megyek nemessége Bcvában találjak. 

Zólyom vármegyében Alsó-Lehota helységet a kir. kincs- 
tárral kfizösen bitja a Scultéty nemzetség. ') Ez ágból származott elH- 
nevénél fogva Pál, 1832-ben a pozsonyi országgyűlésen jelen nem le- 
vök képviselője. 

Scultély (íratik S c u 1 1 é t y-nak ís) néven — úgy látszik — több 
(legalább két) nemes család van. Legalább gyűjteményeink szerint két 
rendbeli Scultéty nemes családi czímert ismerünk. Az egyik követkéz? : 

A paizs kék udvarában arany oroszlán hátulsó lábain ágaskodik, 
első jobb lábával három fehér irótoltat tartva. A paizs fölötti sisak ko- 
ronájából szintén az előbbihez mindenben hasonló oroszlán nöl ki. 
Foszladék jobbról aranykék, balról ezüetvöröa. *) 

A másik czimer, melyet Sknlté^ László nyert, következő: a 
paizs vizirányosan kétfelé oszlik , a felső vörös ndvarban pánczélos 
kar könyököl, kivont kardot tartva; az alsó kék udvarban három füg- 
gőleges ezüst pólya (faacia) látható. A paizs fölötti sisak koronáján 
szintén pánczélos kar könyököl, kivont karddal. Foszladék jobbról 
aranyvörös, balról ezüstkék. •) 

Ezeknél fogva az elősorolandó nevekből , föleg mintán előnév 
nélkül fordálnak elő, azt sem lehet megmondani, e, — vagy ama czímer- 
rel élő Skultéty-ak közé tartoznak-e? 

A Scaltetua név (magyarul Soltész) szabad, adó mentes 
(föleg malom) birtokost jelent egy irónk szerint *) 

Legrégibb, kit Scultéti néven ismerünk, azon Scnltéti Gergely, 
ki 1423-ban érdemeiért Szepesben a (Jrenitz folyócskán vagy patakon 
malmot nyert ^) 

Ugyancsak az előbbi forrás szerint •) már 1283-ban podolni 
Scultéti Henrik érdemeiért Boleszláv krakói fejedelemtől Podolin 
mellett erdSt kapott volna ; azonban bizonytalan az, hogy már ekkor 
nevezett Henriknek vezeték neve Scultéti volt legyen e ? b átment e utó- 
daira. Még bizonytalanabb tapogatás lenne e közt és a múlt és jelen szá- 
aadban ia él Ö Scaltety-ak közt egyenea vérséges Ösezeköttetéet keresni, 

') Fényes, Geographi^ Baétir lü, 17. 

*} Adamí Scnta g«Dtil. tomo XI. 

') Ugyan ott 

*) A ecultetíakról eg^az kSnyret irt Schwartner, „De Sonltetííi* 
CEÍiD alatt, 

') Sehinitt, Eppi Agriens. II. 12. Lehocsky id^sete Bsérint Stem. H. 868. 

•) Lehocaky, Stcmmat. II. 858. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 



scültAtt. 113 

BixonjOB az, hogy a Scultéty nemea OBaládbelíek egy része f8ké- 
peD kormáoyBzéki hivatalokat vieelt. így találjuk a következőket : 

S. Ferdinánd 1776-baa cs. kir. tanácsos, és a m. kir. udvari 
kanczellariánál titkár, már 1787-ben ugyan ott tanácsos és referen- 
darios. 

S. Mihály 1787-ben kir. táblai ülnök. 

S. János 1787-ben a Dunán inneni kerületi tábla ülnOke, az 
még ISlO-ben is. Ez 1800. nov. 20-án Pozsony megyétjft nyert nemesi 
bizonyítványt , és a Trencsin megyei Scultétyakból ssármazva, még 
lS37-ben Ivanóczon lakott 

S. András ISlQ-ben a kapaiki kincstári bánya-hatóságnál hi- 
vataltiszt, 1815^1820-baQ az Oláh-Lápos bánya hámor-mestere. 

S. Ferencz 1810-ben kamariú titkár, ngyan az még 1816. 
ben is, éa Nyitra megyei táblabíró, 1830-ban már kamarai tanácsos, 
valamint 1826-ben is. 

S. Pál MoBony megyei tábta-biró, és 1810—1844. évi időköz- 
ben a m. óvári kamarai uradalom ügyésze, valószínűleg a Scnltétiak Mo- 
són megyei ágából, mely azon megyében Rajkán nemesi kariát bír. *) 

S. István am.kir. helytartóságnál 1810 — 162&-ben hivatal- 
nok (protocolista). 

S. István Teplicskán kamarai erdész 1816—25. körttl. 

S. Alajos szatmári czimz. kanonok ld44-ben. 

Trencsin vármegyében a nemesi Öeezeírásokban *) találjak 1666- 
ban Scnltéty Andrást, utóbb annak árváit Dabniczán, 168^ben 
Desseren. 

1721. ós 1726-ben ugyan ott Nagy-Sztankóczi lakhelyén beíra- 
tott Scultéty vulgo Ercsúth György. Talán ezen György ai, 
ki 1727-bon Hont megyében többeket perbe idéztetett •) 

Az 1803. évi Trencsin megyei nemesi lajstromban már nem ta- 
lálni a Scuttéty-ak nevét; de ez évben produkálta Scnltéty János, 
mint említők, Pozsony megyétől 1800. nov. 20-án kelt nemesi bizo- 
nyítványát 1807-ben András és idősb s íQabb István Ivánó- 
czon székeltek; 1837-ben ott lakott nevezett János is, a volt kertt- 
lett táhlai ülnök. 



') Ftoyes. Goografiai szótár m. 276. 

') Siontagh Dániel kVsl. azarint 

') Ssentbeaedeki CoDvent &■«■ 1S& nro. 8. 



ídüvGeOGf^lc 



ÍM SEBASTIÁNT.— SEBE. 

Ugy látszik, hogy ezen Trencsín megyei ág a Turócz megyében 
birtokos ErcBÚtb családnak egyik vonalát képezi. 

Sebastiány család. (Remete-Poganyesti.) Erassó vármegyében 
A. és F. Remete helységet bírja ujabb királyt adomány jogán, birtokos 
Poganyest helységben is. 

Közülök József 1848. előtt a m. kír. udvari kanczeltária tit- 
kára B több vármegye táblabírája. 

Bír a család ujabb vétel utján Nógrád megyében Eűrtösön is. 

Más ily nevU család ősei közül volt azon Sebastiani Kristóf 9 
neje Dorottya, kiknek fiók György Liptó megyében Tepliczen szü- 
letett, 1656-ban Wittebergában tanúit , és végre radaczi evang. lel- 
kész volt ') 

Sebbey család. Trencain vármegye cztmerleveles családs. A 
nemeslevelet Sebbey István kapta 1583-ban Rudolf királytól saját 
és fia Mihály, ügy nővére fia Meczenovics Márton nevére is, mely 
nemeslevél 1700-ban Trenesin vármegye levéltárába jutott *) 

1697-ben azonban azon Sebbey-eknek, kik „Folvarecsny" 
melléknév alatt voltak ismeretesek, nemességökre nézve Trenesin me- 
gyében a kolazai és ledniczi uradalmak elletunondtak. 

A Sebbey-ek mely ik vonalából lehettek azon Sebbey János, 
ki 1721-ben Puchón lakott és 1755-ben ólt György, 1792.ben élt 
István? — nem tudhatni. 

Sebe család. Borsod, Gömőr megyei nemes család. A czlmeres 
nemes levelet Sebe Péter kapta 1714-ben III. Károly királytól.') 
Czimere vizirányosan kétfelé osztott paizs, a felső kék udvar al- 
ján derengő hajnal fölött arany háromszögben Isten szeme, éa fölötte 
jobbról balról arany csillag látható, az alsó kék udvarban zöld dombon 
királyi korona van, és azon vörös mezU kar könyököl, iró-toUat tartva. 
A paízs fölötti sisak koronáján szintén vörös ruhás kar nyugszik, iró- 
toUat tartva. Foszladék jobbról aranykék, balról eziistvörös. *) 

Péternek egyik fia Mihály, kinek vattai Battha Maria Anná- 
tól leányai Krisztina báró Szepessy Lászlóhoz, Anna Ajtich Hor- 
váth Józsofliez mentek férjhez. Mihálynak utóda Sebe Mihály Fel- 
faluban, ki Paukovich Francziekától nemzé SebeLuizát, Ratkó Mik- 



') Barlholomaeide*, Memória Ungaror. 151. 

') SzODtagb Diniéi közHec. 

') Collect. herald, nro. 638. 

') Adami, Scuta gentil. tomo XI 

DiB.1izedOyGoO<^lc 



8EBB.— SEBESV. 115 

lósDél> meghalt 1836. táján. Egyik Sebé-nck ISlü. tAján neje volt Ko- 
vách Franziska; tán első vagy második neje az utóbb említett Se- 
be Mihálynak. — Iratik a család neve kiejtés után „Zseb é''-Dek. 

S»be esalád (MartonoBÍ) Udvarhelyszéki székely eredotU csa- 
lád, elszármazva Erdély több hatóságába. 

Közíllök A n d á s Udvarhelyszékben 1848 clütt huzamos ideig 
ügyvéd. Pál Rövár-vidéken árva-széki ülnök, Sándor ugyanott 
aljegyző 1845. köríti. János ügyvéd Hunyadban 1848-ban; utóbb 
Oláh országba költözött , hol lS60-ban egy utazása alkalmával sok 
pénzeért rablók rohanták meg, s megölték. Elek ügyvéd volt Krasz- 
nában 1840. kÖríU. Sámuel ügyvéd Kolozsvárott Tán a följebb em- 
lített Jánosnak atyja volt azon Sebe János, ki 1837. körül Homoród- 
Szent-Péteren unitárias lelkész volt 

Tán szintén e családbeli András 1836-bau Udvarhelyszéki 
törv. széki tűnök. 

Erdélyben él Sebe család Vargyasi előnévvel is, melyből 
Máté 1827-ben Kíívár-vidéki ügyvéd volt 

Sebe János 1 794-ban a Kolosvári ref. fötanodábnn tanár. 
Sebes család. (Zilahi) Szilágysági család. Közülök Dienes 
1794-ben Kraszna vármegye alszotgabirája ; Sámuel ugyanakkor 
Szászváros jegyzője. 

László a kir. testőrségnél őrnagyi ran^al volt; 1837-ben er- 
délyi országgyűlési kir. hivatalos. 

Antal erdélyi főkormányszéki tanácsos, meghalt 1835-ben. Fia 
F e r e n c z 1848. elíf tt Küzép-Bzolaok vármegyében fSszolgabiró. 

Károly dulló Marosszéken 1846-ban. Miklós levéltárnok 
Közép- Szolnokban, 1848-ban szolgabíró. — József törvényszéki ül- 
nök, i^bb József alj^yző; Sándor börtön-ör ugyanott, Mik- 
1 ó s Zilah városi hivatalnok, József Abrudbányán városi és bánya- 
törvényszéki hivatalnok, mind 1848. körttl. Ferencz catasteri hi- 
vatalnok. 

Elönév nélkül fordulnak elő László 1760. Somró-Ujfaluban 
Doboka megyében birtokos. ') 

János ügyvéd KüküUÖ megyében 1848-ban. Pál Toroczkón 
onitáriuB lelkész, ntóbb igazgató tanár 1S37. körül. Fia Pál országos 
számvevőségi tiszt 

Sebesy esalád. (Bogárfalvi) Udvarhelyszéki székely család, birto- 



') Hodor, Doboka várm. 218. 

DiBHizedBvGlbOgic 



ni 

koB Bardóczon ')Ei ezekben fekszik Bogárialra k, (vagy Bolgárfalva?) 
honnan elönevét irja; ugyan e székben többnyire alkirálybiróságot 
yieeltek. 

Sebesi Péter 1595-ben vett adományt BogArfalvára. ') 
Ismertebb ágának törzse Miklós, kitSl nemzékrendje *) kö- 
vetkező : 

I. HiktÖB 

1648. 

(Szilágyi Anna) 



U. UiklÓB 1 1662. 

(Sz alán c iy Kata) 

Jób 1 1686. 

(Paakö. Klára) 



r. HiklÓB t 1790. 
(Bonaj Klár aj 

Utvin t IU9. 

kir. hivatalofl 1834-Ull 

(Fronioa Jozefa) 



sama. Sándor. Fereacz. 



István Albert Karolj 

r^Bzes a forrad. (Szoboazlai (Szoboailai 

(b. Jóbídczj Ilona) Lud«vika) Búza) 

Sebesi Ferenc z, ki a táblán nincs, bolgárfalvi Sebesi Péter- 
nek tia volt, egy írónk szerint *) Zaránd' megye Bolgárfalva helység- 
ben ^) székelt, azon megyének föszolgabirája volt, és 1653.aprtl 10-éo 
tartá kézfogását és gyűrüváltását Komáromy Perencz Bihar megyei 
nemesnek Anna ncvü leányával. E szerint ba Sebesi F e r e n c z Zaránd 
megyei Bolgárfalvi predikátummal élE, nem lehetett egy az advarbely- 
Bzéki bogárfalvi Sebesi családdal, ha csak Rátb Károly nem tévedett 
a geographiában ; és így nem tarthatjuk S. Ferencznek atyját az 



■) Benkü, Tranaylvania special. 163. 

') KSvári, Erd^lj nev. családai 261. 

■) Ugyan ott. 

*) Ráth Károly ,A GySri tijrt. 4a régészeti füzatek" I. kfit 194. 

>) Fűljebb Bolgárfalvát mint Udrarhelyszék helya^gA irtok ; én Bolgár* 
falvit nem találom az „E 1 e n c h u ■ nomina Civit Oppídor. et pagornm ia 
TransylvanU eiíBtentínm" 1824, évi hfvataloi kiadásában Zaránd .megyében. 
De azért lehet, hogy ott ie fekgúk Bolgárfalva. Hanem azt is meg kell említo- 
■em,faogy egy kSiia (TtJrök AntaI}Baerínt a kíivetaégb«n járt Sebeai F er e nez 
karáDBebeii predikátumot viaelt volna, mint róla alább leszen bmA. 

_nOO<^lc 



tn 

1595-ben adományt nyert Sebesi Péterrel egj azon személynek eem. 
Ama Zaránd megyei Sebesi Perencz saját naplója ezerint 1626-ban 
Bethlen Oábor alatt részt vett a m^yar országi táborozásban, 1631- 
ben a Boana-Serajban indított erdélyi követséghez csatlakozott ; ez- 
után iskolába járt Szatmárott, 1635— 1639-ig Lengyel országban szol- 
gált több nagy úrnál , innen haza menvén, Zaránd megyei j&szágán 
gssdálkodot^ mig 165&-ben ismét követségbe járt *) 

Kern több biztosággal sorozhatjuk a fbljebbi családfán állók 
Térsége közé Sebesi Pált sem, kinek fia Sebeuy Perencz 1608- 
ban Hatvan vára ostromában karján sebet kapott. ^ Egy, Sebessy P e- 
rencz már L Ferdinánd király korában is él^ 1553-ben Sáros vár- 
m^yében. ; ki valószínűleg a Sáros megyei Sebes-rSl neveztetett. ') 

Valamint e családfához viszonyát nem ismerjük azon Sebesi 
Henyhér t-nek sem, ki 1699-ben Zalathoán arany váltó volt *) 

Ellenben Sebesi Miklós, ki 1644-ben Kemény Jánossal Rad- 
zivíl hercz^ lakodalmán járt, ')nagy valósziattséggel egy személy volt 
a táblázatunkon álló IL Hiklóesal. 

Egy szíves közlÖ hazánkfia ') szerint Karánsebesi Sebesi 
család is létez, mely a török üldözések elÖl menekUlt Erdélybe, és 
szerinte ennek {tsei közé tartozott Sebesi Perencz, kil657-beQ török 
követs^ben járt 1791-ben Sebessí Sándor, Perencz és Ist- 
ván folyamodtak az erdélyi orsz^yüléshez a fiscns által kézen^ tar- 
tott Zaránd megyei több loszág miatt, folyamodások az orszá^ytt- 
lésböl közöltetett a fiscnssal, és a Kapy örököseket Ületítleg gr. Gyolay 
Józseffel. Jelenleg — úgjonond a közlő — e család számos tagokban 
áU fenn ; A d á m, kinek neje Dobolyi Róza, Károly, kinek neje Eá- 
Bzoni Mária; Anna, Sámuel, Ferencz, Sándor Fejér megyé- 
ben és részint KűküllÖben birtokosok. A másik ágból Oyörgy, Amá- 
lia, Karolina, Bózastb. Hátszeg vidéken Hunyad megyében 
türtokoBok. 

Azt is ide Írhatják, hogy Hunyad megyében n94-ben borbát- 
víbí előnévvel őlö Sebessy István mint megyei alszolgabttó élt "") 



■) QjSri tört éf lég. fttzetek I. köt ÍM. » ktlv. L 

>) UtviaSy Birtor. 1685. kiadás 519. lap. 

') Wagner, Diplom. Sáros. p. 404. 

*) Cserei Hihálf Hiet. 280. lap. 

*) Kemény János önéletirám. Sxalay L. kiadásábui 428. lap. 

*) TtlrOk Antal. 

Ó 1794. ítí erdélji hiv. Mhamatismns. 



ídovGoOf^lc 



118 SEBBBTTÉN. 

Ugocsa megyében pedig Féter^vAn Btb.az 1750-beii nádori-ado- 
mány mellett beiktatott családok közöt is cléfordi'il a Sebesey család ') 

Sebestyen család. Gyűr, Komárom megyékben lakott a XVI. 
XVII. században, és onnan több megyébe is, úgymint Fojér, Veszprém 
megyékbe elterjedt. 

Győr megyében Sebestyén István özvegye Orsolya 1581-ben 
a megyo clött tiltakozott Örkény pusztabeli birtokrészének használata 
ellen. ') 

Komáromban 1780-ban az udvartolkes nemesek sorában fordul 
elö. ») 

Fejér megyei Czecee helységbe Komárom megyéből szárma- 
zott egy ág, nevezetesen Sebestyén György Komárom megyében 
lakott, ennek fia volt Péter, ennek fia ismét György 1785-bcn 
mint Czecze helységben lakoa produkálta Fejér megye elíitt Komárom 
vármegyétől 1744. febr. 28-án nevezett nagyatyjának kiadott nemesi 
bizonyítványát. 

Egy, Nógrád megyébe származott ágából volt Sebestyén János, 
kinek BajcBány Borbálától leányai Borbála Ebeczky Józsefné, Esz- 
ter Vattay Dánielné. 

Veszprém megyében Sebestyén GUbor megyei tiszti fö-ügyész 
volt, az 1843. és 1847. évi országgyűlésen azon megye követe. 1850- 
után a soproni kor. cs. kir. törvényszéknél Ülnök, 1860. után kir. táb- 
lai Olnök. 

Sebestjén osaUd. (Szigethi). A czimeres nemeslevdet Sebes- 
tyén Mihály és általa neje Cseh Erzsébet, és fial Mihály és Já- 
nos, nem különben vérrokonuk Szegedy István kapták I. Leopold 
királytól 1659. aug. 5-én Bécsben, és az 1660. febr. 3-án bocskói 
Bocskay István fSispáii elnöklete alatt Zemplin vármegyében ZempUn 
mvárosában tartott tisztojjitó kÖzgyUlésen kihirdettetett *) 1725-beD 
dec. 25-én ngyan ezen czímereslevelet Bihar vármegye közgyűlésén 
a nemesi vizsgálat alkalmával Szegedy János saját nemess^ igazo- 
lására mutattatta fel a megye ftfjegyzöje Bakay István által , mint ezt 
az oklevél határa jegyzett feliratok bizonyítják, 

A nemesség szerzS L Mihály fiának H. Mihálynak egyik fia 
Albert Békés megyébe Gyulára telepedett le, és ott haláláig orodal- 

') Ssinnar C. Ugocsa p. 134. 

•) Győr megToi I. JegyiőkSaTV m^j. 27. kSzgyttl. 

^ F^oysa, Komárom várm. 87. 

■) Zemplin várm. jBgysőkÜByv 188. lap. 70. uám alatt. 



ídOvGoOf^lc 



mi BBolgáUtban állt. Meghalt 1750-ben korinak mintegy 60. évében. 
Fia I. MAtyáB 1801. éa 1804-ben Oyula város föbirája, 1808. dec. 
ö-én Bihar megye törvényszéke et&tt per utján Igazolta nemességét 
Meghalt 1830.ban. Ennek egyik fia H. Mátyás 1827. és 1842-ben 
szintén Oyola város föbirája, az 1848/9. és 1861. évi orsz^gyfilésen 
B^és megyei képviselő volt, Ö az eredeti czimereslevél s családi ok- 
iratok örzöje. 

A család rom. kath. vallású, és a dédunokák Gyulán megköze- 
lítik az Ötven számot 

A családfa ') következő ; 



L Mihálv 

1659. ns. 

(Cieh Eraae) 




Ense 

(Köoypes 
lítrán) 



I. HátjáH 
81. 1747. 1 1830. 

gyalai fífbiió 
(Sánás^ Mari*) 



II. JánOB t 

Bx. 1749. 

(Márton KaliLj 



I. JAnef III. Hibály II. Mátyás 
u. 1766. sz. 1771. 8Z. 1786. 

(Balogh ErKse) f Ovulán volt kdpvieelS 
(1. JnfaáaEKata 



I. Fcrencu f I, latv&n 
M. 1788. Bt. 1791. 
(Gergely + 
Bora) 



Mi -^ AnUl U. PercDCB IV. JánoíS-SaS 

Ter^z) SS'** 

ÍÍTlBíván luT^Máö'is "ignei íll. Jánoa III. Perencz 
(Horváth (Cafike (Mersa (Góg (€6g 

Mária) Erzae) Gergely) Eme) Mária) 



tv. Mih^y II. Józpef 

(StámoBz (Lengyel 

Bóza) HárU) 



Róza. György 

(Gdg Erise) 



A család czimere a paizs kék udvarában zöld téren allé daru, 
nyakán három nyillal átlőve ; a paizs fölötti sisak koronáján pánczélos 
kar könyököl, kivont kardot tartva, Foszladék jobbrél aranykék, bal- 
rél ezüstvörÖB. 



') Családi oklevelek nyomán kösl^ Hogyorúsey Ján. 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



130 gEBBSTTÉM.— BBCZANÍCZ. 

Sebestyén osaláil. (Köpeczi) székely eredettt, melyből Sebes- 
tyéQ J á Q o B leiO-ben MiklósT^szék követe volt Bitbori Gáborhoz '), 

Sebestyén osalád (ZeteUki) Eüzttlök Oergely 1848-ig Eoloss- 
T^b*ott a r. katb. lyceomban tanár, utóbb cb. kir. törvényszéki iünök, 
jelenleg itélömester, nejétől Tóth Josztinátél gyermeket: Mihály 
István, Irma Domokos Antalné. — Oldalrokonnk Antal kó- 
lóéi katb. lélkéBS. 

UdTarhelyszékben Oábor caik-szeredai kath. lelkész 1848-ban, 
András szintén katb. lelkész és Szebeaben tanár 1846-ban, tán szin- 
ten e családhoz tartoznak ? 

Sebestyén esalAd. (Fancsali) KSsűlök Antal 1794— 181ö-ben 
fSkormányszáki írnok s fogalmazó. József 1794-ben az országos 
alapitványi biztosság árva-flgyi osztályánál számvevő tiszt 

Sebestyén család bírt Doboka megyében is 1702-ben Sárváron.') 

Nem tudjuk családi származását azon Sebestyén Andrásnak, 
ki csornai prépostból 1679-t61 erdélyi püspök volt, utóbb egyszersmind 
szepesi prépost, meghalt 1683. april. l-jén Lőcsén. ^} 

SebA csatád. Oyör vármegye nemes családai sorában áll Fé- 
'nyes Geographiája szerint 

Seb5k esalád. Gömör vármegye nemes családa. A czfmeres ne- 
mes levelet Sebők György kapta L József kú^ytól 1707-ben *) 

Czimere a paizs kék udvaráhan mocsár parsán széterjesztett 
szárnyakkal álló fehér daru, felemelt jobb lábával arany kövecset tartva. 
Foszladék jobbról aranykék, balról ezűstvörös. ^) 

Györgynek neje — úgy látszik — Urbányi Mária volt 

SebAk esalád. Alapitója Sebők Mihály, ki 1636. mart 10-én 
Bécsben Hl. Ferdinánd királytól kapta czfmeres nemes levelét Ennek 
kis unokáik Fejér vármegyében név szerint P é t e r Föl-Csúthon, Já- 
nos és István Czecze helységben, S á n d o r és Sámuel 1773. 
dec. 15-én Fejér megye előtt a czimeres levél szerzőjétől izről izre le- 
származásukat kimutatván, nemességök igazoltatott ') 

Seczanáci esalád. Seczanácz Jakab már 1787-hen m. kir. 
helytartósági, titkár 1790-ben II. Leopold királytól czimeres nemes le- 
velet nyert. 

') Hodor, Dobokft várm. 218. 

') Ugyan ott 

■) Pra;, Hiei&Tchia D. 980. 4a Wagner, Analocta Sceptts. III. Ii3. 

'} CoUeot herald, nro. 766. 

*} Adami Boata gentil. tomo XI. 

•) Tejit megró JegyaíIkSnyre 1778. iwril. 

DiB.1izedOyGoO<^iC 



SECZÜJÁCZ. — 8EDEL. ISI 

Czimere elöazör vízirácjoBon kétfelé osztott paízs, ae aleó arany 
advarban bármaa fehér szikla dombok közül a kösépsö fölött barna 
sas repül ; a felső osztály függőlegesen ismét kétfelé oszlik, a jobb ol- 
dali kék mezíit matat, vizírányos ezüst szelemen által, melyben két pi- 
ros rózsa fej van, két részre osztva j mindenikben liliom végU arany ke- 
reszt látható ; a baloldali vörös advarban zöld téren ezüst oroszlán há- 
tnlfló lábún ágaskodik , első jobb lábával arany buzogányt tart, fején 
arany korona van, metybttl három : vörös, fehér, zöld stmcztoll leng. A 
poizs fölötti sisak koronájából a leirthoz egészen hasonló oroszlán nöl 
ki, két fekete elefibt ormány között Foszladék jobbrtfl aranykók, bal- 
ról ezütvörös. ») 

SeengAci esalAd. Szeczujacz de Heldenfelá családbót G y ö rgy 
1763-ban Mária Terézia királyasszonytól kapott czimeres nemes leve- 
let ') Utódai katonák voltak, igy György 1 846-ban a bánsági határ- 
őr ezredben kapitány volt 

Czímere négy részre osztott püzs, az 1. és 4. zöld udvarban 
vörös török süveg , alján széles aranynyal szegve, smaragd bogláijá- 
ból kócsagtollak nyúlnak fel ; a 2. és 3. udvarban fekete sas balfelé 
fordntva, repül fölfelé. A paizs fölötti sisak koronáján kiterjesztett szár- 
nyakkal egy fekete sas áll. Foszladék jobbról aranyzöld, balról ezüst- 
vörös. 

I. Györgynek fia Seczujácz de Heldenfeld Arzénius 
CB. kir. alezredes a temesvári bánsági ezred parancsnoka, M. Teréz rend 
vitéze 1767-ben ausztriai báróságra emeltett Meghalt 1814. De ez e 
körbe nem tartozik. 

S«del eralád. Alapítója Sedel Mihály, ki 1719. sept U-én 
III. Károly királytól kapta czimeres nemes levelét. ^) 

Ozimere a paízs kék udvarának alján nádas halastó fölött a jobb 
oldalféle úszkáló fehér hattyú. A paizs fölötti sisak koronájából leo- 
párd emelkedik ki, első jobb lábával három nyilat tartva, hegyeikkel 
fölfelé. Foszladék jobbról ezüstvös, balról aranykék. 

Tán e család ősei közUl voltak , habár neveik németesebb helyes 
írással S c h ö d I - nek írva fordulnak elé, azon Pozsony sz. kir. vá- 
ros polgárai, kik közül Schödl Márton 1601. és 1610-ben azon vá- 
ros főbírája, SchŐál János pedig 1618-ban föbirája, 1622. és 1627- 



') Adami, Scatagentil. tomo XI. 

') CoUect, herald, nro. 41. 

') CoUsct. herald, nro. &64. ^ Ádamí Scuta gentil. XI. 



ídOvGoOf^ic 



]22 ' SBEBBBO. 

ben pedig polgármestere, ismét SohödI Márton 1651-ben bírája 
volt. «) 

Seeberg esalád. (Báró) Erdélyi család .Alapiti^ja Vankel Már- 
ton kereskedő, kí ^s e e b e r g i" előnévvel nemességet nyert KésSbb 
fiiú közül három , úgymint : Márton-Zakariás, Kristóf és 
András báróságra emelkedtek , és Seeberg nevet vettek föl, mig a 
negyedik testvér a seebergi Vankhely név mellett nemesnek 
maradt ') 

Tágjai többnyire katonai pályára adták magokat, Kristóf ez- 
redes, András százados volt , ez utóbbinak fia Mihály szintén 
katona. 

Márton-Zakár 1764-ben a fökormányszéknél tanácsOB, egyi- 
ke volt azon kevés ellenzéki tagoknak, kik Bucov korában a széke- 
lyek fölfegyverzésG ellen vívtanak. Fia Márton hasonló ellenzéki 
szellemű, az 1791. évi országgyűlésen B. Bruckenthal Sámuelt bevádlá 
mint hamis feladót. 

Kristóf ezredesnek fia Fülöp 1787-ben a m. kir. helytartó ta- 
nács titkára, mint ilyen az 1791. évi országyüléeen a bányászati osz- 
tály munkálataira kiküldött választmányi tag. Ugyan ide neveztetett 
még 1827-beQ is, más ekkor aranysarkantyiÜB vitéz és királyi tanácsos. 
Testvére Mihály katona volt.]Talán ennek fia M i h á 1 y, kinek neje Bár- 
czay Borbála. 

Báró F i g y e B 1846. Szebenben katonai élelmezési segéd. 

Az első bárók testvére Dániel szebeni királybíró megmaradt ne- 
mesnek. Családja lejött korunkra is, Így fia seeberg Vanckely János 
György ISlö-ben az erdélyi tartományi biztOBság írnoka. Utóda 
Adolf ld48-baQ tartományi számvevői írnok Szebenben. Az ismert 
családfa igy áll : 

Vankel Márton 

kercBfce d g, na. __^ 

liárton-Zakér, báró. Kristóf András Diniéi 

1764. báró báró azebeni 

fgkonn. tanácsos earedes száza dos királjbiró. 

' Hártön 1791. ' ' Hibái; Fülöp 

hivatalnok. katona 1827. 

kir. tanácsos. 

Seethal család. (SckUtt- és altenburgí) Erdélyben honos caa- 



') Bel H. NoUtia nova Hong. I. 664. 665. 666. 
Ó Forrás : Kővári Erdély nev. osaládai Slt4. 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



8EBTHAL.~BEr)MEB. 123 

Iád. Rözülök Seethal Ferencz 1794-ben tábornok ée BraeBÓ pa- 
rancsnoka. Fia J á n B , ki nem rég halt el , ennek eleö nejétől gróf 
Kálnoky Francziskától fiai vannak.' 

Seethal eealád. (Uatachichi) Az 1846. évi erdélyi orB2íággyaIésen 
honfiufiítatott matachichí Seothal János. Neje Ceik-szent-domokosi 
Sándor Czéczitia. Utódai Alsó Fejér vármegyében Veres egyházán bir- 
tokosok. Ugy látszik, ez a följebbivel egy család. 

Seevald család. Szász család Erdélyben, közíUök geevald F ri- 
dri k 1794-ben Brassót aeász széki hivatalnok. 

Seewaldt család. Lá»d Szévald c». 

Segesvár; család. Pest vármegye nemessége sorában álL Eö- 
Bűlök Segesváry István 1822-ben- 1836-ban Fest megye esküdtje 
volL Lakolt Dabason. — Sámoel lakik szintén Dabason, nejétől H- 
key Ottiliatól több gyermeket küzt fiók Miklós. 

Scgncr család. Pozsony megyei s föleg Pozsony sz. kir. vbx>si 
nemes család. Törzse Segner József a katonai pályán mint kapi- 
tány tűnt fel Bocskai korában 1606-ban. FiaiMihály és Boldi- 
zsár 1641-ben czimeres levelet kaptak. ') 

CzimerSk jobbról balra rézsútosan vont vörös szelemen ál- 
tal, melyen bárom fehér rózsafej látszik, két háromszegletU kék ud- 
varra oszlik, az alsó kék udvar alján zöld téren hátulsó lábain álló 
tigris első jobb lábával három nyilat tart, hegyeikkel fölfelé, a baloldali 
udvarban ia olyan tigris ágaskodik , egy nyilat tartva. A paizs fölötti 
sisak koronájából stiintén tigris nyálik fel , első jobb lábával pallóst 
tartva, mely torkán keresztUl van ütve ; mellette két oldalról három három 
zászlócska leng, a jobb oldaliak félig ezüst, félig vörös szinttek, a bal- 
oldaliak aranykékek. Foszladék jobbról aranykék, balról ezOstvörös. ^ 

Mihálynak két fia voltl. András és Kristóf, kik már az 
umalisban benn vannak ; a török elleni harcában sebet kaptak, An- 
drás követségi titkár is volt, ^ azonban utóbb Poszony városánil 
viselt hivatalt, nevezetesen 1646— 47-ben, 1658— 59-ben, 1662—64- 
benföbiró, 1660-52-ben, 1656— ö7-ben, 1664 - 1666-bBD polgár- 
mester *) volt 

A C8alád& következő : 



■) L«ho«Bk7, Stemmat II. 866. kinek asonban eléadáaa Eavuos. 

*) Bnrgstaller, Collectio loslgiiiaiii. etc. 

*) Lehoczky íd. h. 

<) Bsl, Notitia nova Hang, I. 666—667. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 



8EGMXB. — BEGNET. 



I. Andráe Kriitóf. 

poHODTi polgármester 

1641—1 666. 

'~ n. JójiBef Sándor "" 

pozaoDTÍ polgármeat. ez. gTtirgyi birA. 

t l'i'.lfl- 

IL Aadráfl Kristóf Karolj Klám. 

Fosiony sz. györgyi bb. gySrgyi (Sinlyovazky 



megyei u.biró eenator. aen&tor. Gáspár) 




ZsnER« N. N. ILBlituÜr 

Eichtor (Sohwtr.) (Gruber ' jn. Mihály 

">' "■■' orvortudor 



L András nak egyik fia IL József Pozsony Tarosának 
1692— 93-ban, UOO—l-ben, 1718— 1719.ben fiSbirája, 1698—1699- 
ben, 1702 — 3-ban és 1710 — 11-ben polgár-mestere volt Lehocsky sae- 
rínt meglialt 1719-ben. Ennek IL András nertí fiá Pozsony megye 
Bzolgabirája volt '),má8ik két fiaKristófésEároly Szent Ojörgj 
sz. kir. Táros tanácenokaL 

L Andrásnak másik 6a Sándor Sz. György ez. kir. város bí- 
rája. Ennek tSbbi kÖzt fia IL Mihály utáni unokája Ül. Mihály 
orvOB doctor volt. ') 

Segney esaUd. (Lápis pataki f) Sáros vármegyének kihalt ré- 
gi nemes családa, moly az A b a nemből (genns) ered. Ismert törzse C o- 
mes BodoQ, alias dictus Vejtich (Vejteh vagy Voychich.) 

Nevét a család a Sáros megyében fekvő, most a Keoser család 
birtokában lévS Z s e g n y e helységtől vette, ettinevét pedig az ugyan 
ott fekvő Lápis-patak helységről. Hind ez annál inkább megjegy- 
zendő, mivel sokan e családot a S e n n y e y-ekkel összetévesztik. 

A családi ") következő : 



') I<ehoc>ky id. h. tdvsdve iija PoisoDy város birájáol, s fiánl Kristófot 

'] Klein, Prediger Biogr. I. S89. 
■) Wagnet, T&btilae g«ne^. tab. DL 

DiB.1izedOyGoO<^lc 



IBQHKY. 
I. t á b l a. 



I. Miklós IdM. 

de Zaeg nye 

' L JáaM 1363? 

Finlrémg neves. 

(1. N. M. 

i. H. KUre) 



Egred ni. Hiklóe. II. Láuld. 



KgT' 



Kait, I. Iitvia. I. LássM. 

(MAM ' — - • 

eiendríli / 
kapit. 



l-FfUSp 
* (Wárkonr ae Lápie- 



Lóránd 1876. 
de Zeegny e 



i. Márton 



L Péter 1ST6. 
de Lápie petaka. 



1406; 

U. Simon I. ZBigmond T. Jánoe 

1413. 1^ Anna) 

pQgBttnyi Támagy. 



II. Miklóe 
de Lápis pataka, 
máekép deBogd&n . 
ín. JánóT ' IV. Láúld. ' 



I. SebMtyéi 



VI. Miklóe EaU Borbála. 

1494. (Bademéri 
(Sebeii Jtűianue) Grjürgy) 



n. «70tg7. 



Erzie 1581. 
^ertótí 
György) 



n. t&bla. 

Lóránd, U o* f. UbUm. 
1875. 
de Zieggye 



I. Márk 1436. 
(EruAMt) 



UI. Láuló 
de Zsegnye. 
-1 



IV. Miklós 
de Zaegnye. 



U. Márton 1483. 
(Oevegye Margit) 



V. HiklÓB 

1506.. 
(aev. Pora) 



n. Sebeatyén 
sároBL köret 1505. 

14M . 

' LKrietóf 
(Paloee a i Maigit) 
'in. letTán L Bólint! 

i6«- sr^r 



int. 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



V. MiklÖB, ki « eUbbi íadon 

1506. 
(Sgy. Pora) 



VI. János II. István. 1. Jakkb. 

(PoDgráez Anna) 



VI. László 
(Pottomyai KaU) 



a Jóná« Jób. 

^ (rosályi 1696. 
fc Kiin 
g Zaófi) 

^-J^ 

lILGyörgy. ^rbdla _ Magdolna 



< Dorottra 

fP (1. SóOB Pétét 
2. WeaMl^TÍ 
Farkasl 



-> (l.EttdUnffyPál (fÚgei 
' .Lippai BeoTÚ Csa 
Mibálj) 



S.Lippai BeoTÚ CaiM 
■^■- ■• ' Pát«r) 



i. Pál II. ZeigmoDd Fruzsina Bora Erísetina 
1556. jenf(ikapit.l566. (Horváth (Ffizi (Er6s Pál) 
(Forgác h Kata) Fer.) Imre) 
Vn.Hiklúsl605. 
Boetkai híve. 
(Bálás deák Bora ) 

Borbála 1616. 
(Károlyi Wkálynf!) 



Kata 1589. Anna Margit 

(Seguyei (Paczótb (Várbonyi 

Sebeity^o) Zsigmond) Ferencz 



III. Sebestyén 1650. Erzse Zsnzsa 

. mhalt 1689. előtt (Szentiványi (G6rgei István) 

(Segnyei Kata) Mihály) 



Bora Katta Anna 

(Viczmándy (Jánossy ( Cbuda 
Tarnál) Kristóf) QyOrgy) 



III. Zsigmond 
(Eödönfi^ Kata) 



n. Péter 1 
1642. 
(gágyi Báthori 

Klára) 



Krisztina Máiia Erssa Anna 
(Kacflándy (Simonyi (Csecnei 
Mihály) János) Pál) 



VTSebes^én Zsuzsa Judit 1698. özv. 
1649. (Berzeviczy (Berzeviczy 

t István) Boldizsár) 

A törzsnek Bodonnak fiai közül I. Miklós roir S e g n y e (ki- 
mondáa szerint Z b e g n y e) hetységröl irta nevét. Unoka testvére I. F ü- 
1 ö p Lápispatak-ról. De mindkettőnek ága kihalt 

Bodonnak másik fia Dezső (Desew) lett a családfentartó, há- 
rom fia közül 11. Miklósnak, és ötödizen I. Péternek is, kik Lápispatak- 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



BE0SB7. 127 

ról neTeEtottek, ágaik elenyésztek. A harmadik S.ÚL Lóránd, kinek 
ága Segnyei de Lápispatak nevet viselt, a XVIL század végéig virág- 
zó ágat terjesEtett 

1435-ben Lápiapataki L Mártonnak fiai I. Zsigmond Pozsony- 
vári várnagy, és V. J á n o s, néhai Lápispataki IV. Lászlónak fia I. Ta- 
más, Segnyei Lórándnak fia L Márk, és testvérének Segnyei HL 
Lászlónak fiai I. Oyörgy ésV. László; nem különben Seg- 
ney ÍV. Miklósnak fiai IV. János és I. Simon, továbbá KSszegby 
máskép Somosi Eleknek fia György , és Somosi Miklósnak fia András 
királyi adománylevelet nyertek Zsigmond királytól Makovioza máskép 
Bodon vára és Eösz^h várára nézve iktató parancecsal a szepesi káp- 
talanhoz. ■) 

I. Péter, ágán VL Miklós, ki tán Sebesi Julianna jogán birta 
Sebes várat Sáros megyében, azt hűtlenség bélyegén, mível 14dL év 
telén ax országba trónigénylÖképen beUtött János Albert herczeghez 
BzegÖdöt^ elveszte, és azt 1491-ben II. Ulászló király Kassa városnak 
adományozta. *) Ugyan ö a milei apátsághoz tartott igényétől még 
1486-ban elmozdítUtott. ') 

VL Lászlónak Pottornyai Katalintól a táblán láthatú gyermekein 
kivül még leányai voltak : A n n a Sentsey Fer., Judit Csukás Péter, 
Margit LónyayFer.neje.FiaJób Eger védelmében esett ell696-ban.*) 
L Jakabnak fia II. Zsigmond jeles katona volt, Öt tévé Svendi 
hadvezér egy némettel Wagner Györgygyei Arad megyei Jenő várába 
kapitánynak, ki is, midÖn 1566-ban Oynla vít bevétele után Pertaf 
basa Jenő ostromára sietett, hősiesen igyekezett a várat védelmezni, 
de a félénk német-Örség árulást és futást tervezett, minek következté- 
ben Segoyey Zsigmond is kevés számú magyar örségével a megszö- 
kött németörség otán a várat tlresen hagyni lett kénytelen '') 1567-ben 
mint császári lovassági szárnyrezér Szapolyai János Zsigmond foglya 
vol^ ki öt becsület szava alatt Svendihez követségbe ktUdötte. Segnyey 
a követség végzésével vissza is tért fogságába, melyből a csak a hábo- 
rúskodások b efezejése után szabadult meg. *) Fía VH. Miklós, mint 
') Wagner, Diplomát. C. Sáros pag. 62. ki lEerint ezen Hakovicza 
vára alatt egj, hajdan Kasas vidAen, Budamér határában fekUdt vár ^rtendíí. 
Köszegh vára romjai pedig a Hernád partján tán ma ii láthatók. 
') Wagner, Diplom. Sáros 76. az oklevél. 
') Kaprinai Mea. B. tomo XXIX. p. 192. oklevél. 
*) Igtvánffy Hiat. 1685. kiadás 450. lapon, de bibágan Sennei-nek irva. 
') latvánffy Hiat. 1685. évi kiadás 310. 
*) iBtvánfff Hist. 1B85. cvi kiadáa 327. Budai tévedve neveu Sennyei-nek. 

i:r:,rcdT,G00<^iC 



138 8F.aDB. — eBLLTBT. 

Bocekay híve, kassai parancsnok 1604-ben ; hajdúk kapitánya, IfiOS-ban 
Bátborí Gábor követe volt, 1611-ben Nagy András által megöletett *) 

Segur csarád. Gróf Ségur Ágoston ISSO-ben íratott ország- 
gyUlésileg ') a magjar lionfiusitottak kosé. 

Seibern csalid. Seibem János-Fridrik 1715. évben hon- 
fiuBÍtatott ») 

S^per család. Ldid Seper cg. 

Sakék. esalád. Sekék máskép ESrtÖvéllyeey György 1665. 
dec 10-éa kelt czimeres nemes levelet nyert *) 

^bl család. SekI Ferenczaz 1687. évi országgyOléeen 
nyert magyar bonfiasltást 

Seldmajer család. Ldsd Szeldmajer es. 

Selenioh család. Selenich György és általa testvérei Sele- 
nicb István, Orsolya, Zséűa és Katalin, nem kfllönben 
anyai vére (matmelis) Röge György Bécsben 1632. octob. l3-án IL 
Ferdinánd királytól czfmer megerösitő nemes levetet nyertek. ") 

Selevér család. Máramaros vármegyei nemes család, melybSl 
ott többen megyei hivatalt viseltek. így Selevér István 1880-ban 
tiszti fii ügyész , utóbb rendes táblabiró (1834.) Pál 1830— 34-ben 
rendazerinti esküdt stb. 

Selindy család. (Mátyfalvai) Ugocsa megyében mint leányágon 
a Zovárdfy-ak ivadéka igénylett örökséget Mátyfalván ^) 

Seiiyeby család. ZempUn vármegye czimer leveles nemes csa- 
ládái sorában. ^) 

Sellye család. Gömör vármegye nemessége között áll. 

Scilyey család. (Sellyei) Pozsony megyében Sellye, Somogy 
megyében von Sellye helység. Úgy látszik ez utóbbiról vette elftnevét 
a ZaU megyei Sellyey család, melyből Elek 1822— 1828-ban Zala 
megye filszólgabirája, 1829-ben másod alispánja volt. 

Tán e család ivadéka volt Sétlyey Sámuel is, kinek nejétSI 
Lovasy Máriától gyermekei István, Mária Mérey Sándomé, és 
Judit. 



') 1608 évi 19. UJTv. czikk kor. ntán. Bethlen Wolph. VI. 603. ~ Káinoki 
naplója Uikóaál 1. 178. 6epii Lacikó M. krónikt^a MIkónál lU. 137. - Íb Tör- 
ténelmi (ár. IV. 75. atb. mind bibáaan úja. De jól írja S e g n 7 e i-nek Bzatárdy 
Siralmas krónika. 26. etb. — >) 1880. ^ri 16. tOrr. ez. — *) 1716. ^vi 1S3. tOrv. 
o. — ') Eem&y Joa. Notitia Capit. Notitía Albeosia 349. — ') 1687. éri 183. 
tSrv. ez. — *) Az eredeti Bazin az. kir. város levéltárában van. — ') Szirmay C. 
Ugocaa p. 74. — ') Szirma; C. Zemplin not. top. 117. 

i:,-:,.cdr,C00<^lc 



139 

Sellyei László 1770-baD Horvátországban királTÍ Ügy. igaz- 
gatósági ügyese, József a ságráb! coDvect kir. ügyésze 1787-ben. 
Sellyei elSnéve van Balog b, Nagy családoknak, lásd ezeket 
Sembery család. (Semberi és Derzsenyei) Hont vármegyében 
fekszik Derzaeoye éa Felső- és Alsó S e m b e r (vagy is Zsember) 
helys^ mely ntóbbinak máig is birtokában van az öa régi Sembery 



Már 1310-bea előfordul Mihály comes, ki Zsember belyiégbSl 
leányági rokonainak a leány-negyedet kiadja. ') 

1816-ban élt Semberi Miklós nak fia Lökös, ki Disznós és 
Zsember helység iránti perben marcalis ítélet folytán elmarasztaltatott. 

1320-baii osztozott a Cembery nemzetség mindkét ága Zsember 
helységben. 

1329-ben Sembery Mihály fiának özvegye Katus asszony, Kis- 
Kelecaényi Pálnak leánya, jcgyajándokát és hozományát kikapja. 

1355-ben Katus asszony Sembery János özvegye zsemberi osz-' 
tályoB részét Miklós fiának adja. 1356-l>an Miklós nádor a ZBemberi 
javakról osztató ítéletet ád ki. 

1390-ben Horch Petőnek fia Miklós, keresetet indit Semberi Já- 
nos ellen bizonyos zsemberi birtok iránt. 

Még élőbbről találunk a Sembery család emlékezetére a Sembery 
családnak levéltárában, melyekből eejthetö az is, hogyakihalt Derzse- 
ayei családdal egy gyökből eredt, és folytonosan ez utóbbinak kifbgy- 
táig jog és osztály közösségben élt. 

1275-ben Semberi Zazyn (utóbb Zazun) és Ambrus mint 
szomszéd birtokosok neveztetnek meg azon iktatásnál, mely szerint 
Kemptby Bnzad Hootmegye Nempti (Németi ?) helységet Szád hely 
Bégért királyi kívánat folytán elcserélvén, abba beiktattatik. ') 

A aemberi Sembery család oklevelei szerint ') 1324-ben Semberi 
Bereczknek fia Gergely és tán testvére Bogi a alyjc^ nővé. 
révei Vraláthtal a leány negyedre nézve megegyeznek. 

1332-ben Semberi Zazun fiának Gergelynek fia János 
saját, és atya comes Gergely nevében, ugy a Dersenyeiek is kölcsöodB 
szerződésre lépnek Disznósi Pállal éa Dersenyeí Jánossal. 



') A BBtregovai Madách levAtár adataiból a kflvetkesfikket tgjütt. 

^ L. Uj Magyar Hozeum 1869. L kCt. 85. ^s 86. lap. Ez oklav^l a saádí 
Sembery család birtokábaD van, mel; caaUd Szűdot a XVIH, század elsÖ fel^ 
boD sBflrezte ; ia as oklevél birtokába jutott. 

■) Lásd Uag^ar tud. Értekeztf 1862. II. 471. s kSv. lapokon. 
MásTabousIs osÍlídai X. kOt, h^OqIc 



180 sbhbert. 

1346-ban Semberi Miklós neje, férjének, valammt fiának 
Leakuenak nevébeD is Pál országbíró előtt lemond zBemberí és dizs- 
nóai réazbirtokáról. 

lS57-ben Semberj Mihály és rokonai kielégítik Semberi Mi- 
klós özvegyét Katát, ') hozománya és ingóságaira nézve. 

1373-baD Semberi Saul és János a Derzeenyei családdal is- 
mét rokoni szerződésre lépett, söt 1376-ban ugyanazok Derzsenyei 
Uihálylyal a zaemberi határhoz tartozott Aba pnsztát két egyenlő részre 
osztottak. 

1389-beu Sembery Márton, nejének Borbálának nevében Ist- 
ván nádor elött Disznós, Alsó-Zsember éa Zahalya helységbeli btrtok> 
résBe bitorlásától tíltja Disznósi Gergelyt és testvéreit Nevezett Sem- 
bery Márton Sembery Petőnek fia volt. 

1508-ban Sembery Péja-Lőrincz megerősíti a Balogh-ok 
által Székely György részére tett bevallást 1510-ben Kisthúri Miklós 
Semberi Péja-Lörincznekés Uza Miklósnak adja Zsemberi bir- 
tdtrészét. 1613-bsn ugyan csak Kistbúrí Miklós Zaemberen egy job- 
bágy telket örökösen bevallott Sembery Péja LŐrincznek. 1518-ban 
Sembwy Löríncz Zsemberen egy házhelyre iktató parancsot nyer. 

1552-ben Sembery Boldizsár pert folytat a Zerdabelyi kú- 
ria több birtokosa ellen. Tán ez volt azon zsemberi és derzse- 
nyei Sembery Boldizsár, ki még 1581-ben is élt, és ki nejével 
Csúzy Fruainával Komárom megyében birtokjogot nyert ') és a kö- 
vetkező családfát ■) alkotta : 

Boldizsár 
1581. 
(Cflűzy Fruzsioa) 



n. JáDOB 

- jessDita 



L István 

(I. JuBth Adds) 

2. Zay Kata) 

±. 



Kata 

(Arán vad T 

Pétét) 



FruzBÍua 

(SUDBÍth 

Horváth 
Gergely) 



U Istváu. Kata L QyÜTKj Zadfia. HaKdolna 

1639. 1620. (Rákócsy 

(Kamper Mátjáa) 

Bey na) 



Begina 

(SzmrCBÍnTi 

JáDOx) 



FerenCB 16S6. 1668. 
(PjiláBthy Mári a) 

Folyl. a *ío. lapon. 

*) A Madách esaládi levéltár kivonata szerint Kata Semberi János neje 
volt, mint fbtj«bb említve van ; malyik kivonat tévedett? — nem tudom. 
*) Fényes, Komárom várm. ISI. 
') Wagner Hsa. touo LXX. pag. 116. stb. 



ir,Coo<^lc 



Fevencs 1686. 1668., M ai tIBbii la»on. 

(Palfathy Uiiia.) 

'in. Istráa II. GjOrg;. Imre Zsófia. Judit, 

notáztatott 1705- 

1678. {Bory MAria) ^ 

Gábor Mária Jadit SUgdolniT' 

(Virágh ZsazBi ífiénzy (l. SÍUjm János (Pápay 
(özvegy 1727.) Sándor) 2. KÍBVárday János) György) 



Jözaef Antal Mária 

1766. t (BUakovicli 

"Sándor." ■'*"8f) 

1581-beD Sembery Boldizsár Xyitrai megyei Botfolvi birto- 
kinak határára ikézTe több társával eaketíi paraucaot nyert '), l&84-beit 
BoifŐB Beké Tamástól zálogba vesz egj szölöt. ^) 

1663-ban Sembery Ferenczué Palásthy Mária ellentmond 
Baloghj Gáspár beiktatásának Cseri helységbeli birtokra nézve.') Élt e 
Ferencz 166S-ban is. 

A táblán álló közül II. J á n o s azül. Zólyomban 1628-baii ; jeauita 
lett s meghalt lG76-ban ") 

m. István megvervén Madách Pált, és azt megrérezvén ; — 
Madách Pál 1678. mart 3l-én nagyobb hatalmaskodásból eredt hOllen- 
ségi czimen Sembery Istvánnak jószágait I. Leopold királyt&l adómá 
nyúl felkérte, nevezetesen alsó zsemberi, keszihóczi, szuhányj, rakon- 
czai, drenói, dacsó-lami, palásti, kelenyeí, cseri, disznósi, dacséfalvi, ki- 
rályfiai, felsö-petényi, kis-kürtösi, szátoki, penczi, és kesziHont és Nó- 
grád megyében fekvő részbirtokokat *) 

1692. sept 12. Madách Pál tiltakozott Sembery István ellen, 
mint a ki a íolkért javakat másnak szándékozott elidegenitenL 

169UbenSembery Ferencz a Hnbayiéle zálogbirtokot Podouk- 
niczky Mihálynak zálogftá el. 

1727-ben Imre fiának (ráboroak özvegye Virágh Zsuzsanna', 
mint gyermekeinek Józsefnek, Antalnak és Máriának 
gyanta cseri birtoka végett idéztetik. '} ' 

'} Eíztergami káptalan capsa 45. faeo. 8. nro. I. 

■) Oklevél a Bory családi levéltárban. 

') 8Hntbea«deki Conrent capsa B. fase. 3. nro 14- 

*) P(ay M*B. XIX. 72. . • 

') 11 adách nemz. Sstregorai l«vdtár. 

*) Szentbenedeki Convent faec. 75. nro 25. „ - .■ 



ÍM 

1755-beB G-ibornak utódai Komárom megyei Csúei birtokok 
iránt Zmeskal Jobbal peralkura lépnek. ') 

Vag7 Boldizsárnak leánya Kata, ki Aranyady Péterné volt, 
vagy L István leánya Kata, volt Berzeviczy Boldizámak 1639-ben 
neje, ki fiával Berzeviczy Boldizsárral együtt Komárom megyei jász- 
fidvi részét Nagy Jánosnak elzálogitá. ") 

^lincB a táblázaton azon derzsenyei Sembery Q e r g c 1 y, kinek 
1697-ben neje Cseri Uargit Baloghy Sebestyén özvegye volt. *) 

A legutóbbi időkben éltfk közül ismeretes Boldizsár, alaó- 
zsemberi birtokos, Hont megyében 1829-ben tiszt, aljegyző, 1830 — 
1839-ig rendszerinti esküdt, 1839-töl alszolgabiró, 1845— 1849. f5 
szolgabíró volt 

Sembery család. (Felsö-Szúdi) Hont vármegye elSkelöbb bir- 
tokos nemes családja, mely magát bizonyos Bernardus Cseh a 
Schönberg 1550-ben élt Kamaragróftól származtatja. Állítólag a 
szász Schönberg család egy ivadéka Csehországba költözvén, a val- 
lási mozgalmak korában Magyarországba telepedett, és nevezett B e i^ 
nát kamarai hivatalba jutott. *) Ennek Ea lett volna János, 1604- 
ben a Sembery nevet felvevő. ^) Ennek fía ismét János az 1647. 
évi országgyűlésen Zólyom város') követe volt, ki litvai Horváth 



') FÍDj6t, Komirom vármegye ISI. lap. 

■) Ugym Ott 126. 

*) SBentbenedeki Convent. protb. G. p. 617. 

*) Cz vitt ÍDg«r Specimen HoDgariae literatae. Fraocofurti 1711. aSSfi. 
lapon iija, hogr Allé Sziléziából Fles váróéból Schamberg Töbiát, a 
r^ morva nemes Schamberg családból .eredt Scbumberg Pálnak morva or- 
siági ptaerovai papnak fia, mint evang. pap, mintáa ott mx evang. vallás gya- 
korlata megsitlntetett, tSagjaT orgsdgba KetmecElfil nem mesaze ftkvIS Frld- 
vald heljB^gbe lett evang. pap ; it ennek nejétClI Hoffmann Annától ssflle- 
tett iQabb ScbumbergTóbiás IG36-ban. Iskoláit Eürmticaön, Brígában, 
Jenában, Wittenbergen vég&tvéa , künn maradt Németorssigban , éa előbb 
16€7.ben Windaheimben gymnas. igazgató, utóbb 1673. 1677-ben városi tanács- 
nok, 16S9-ben polgár -mester, tartományi íö pénztárnok it a badi tlgjek elnttka 
(rei bellicae Praefectas) Istt K.it gyermeket nemiett Sámnelt ás Anna- 
Orsolyát stb. — Kerd^, nem állt^ eien Scbumberg v^rs^ffes ttssse* 
ktfttotésben a Sembei^ (utóbb Sembery) család őseivel ? 

') Bámnel 1723-baa a magyar országgyiil^seu városi köret, még 
8 e m b e r g nevet viselt, pedig «s — dgy litsúk — egy uemély a táblásaton 
álló L BámneUel. 

*) Ax lft47. ávi OTSBággyBlés iiott diammában , hol Sembery n^ven for- 
áüM. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 



Borbálát vévén nőül, tőle a család hiteles adatok >) szerint követkesS- 
leg saijadzott le napjunkig: 



I. Sámuel 

Itanarai Prsefectas 

MüL 1651. t 1736. 

F. Btúá stb. azeraője 

(Lep^py i Kat») 



II. János 
1647. városi ktlvet 
fUtvai Ho r váth Bora) 



lU. János 

1683. táján 
Ic&marai íelügyelS 
(1. Baljovazkj Zanzsi 
2. Ssentiváaji M. Anna) 



U. Sámnel Mária 

Zólyomi jegyző (Rakóvssky 
t 1679. László) 



Bont V. fop^nztám. 
Ilxabocskjr Eiieztina) 



IV. JánoB ZsnzBB 

(Szent-Ivánji (b. Hellen- 



(TOldváry 
Sándor) 



bach János) (RadvánsEky (nándori 
Klára) Benfl Zsnzai) 



(B«niczky 
BorbáU) 

I 



, Tdxiz Karolina f 1810. 
(Császár (Ohyczj 
András) JánoBoé) 



Anna Jalianna Jéssef. 

(GoBztoaji (Szentkirályi f 
Hibái;} László) 



György. 



Mária Janka Miklós I. László 
(Stunnann (Baloghy (Zmeskal (Ivánka 
Márton) Lajos) Anna) Apollónia) 



Lajos. János. 



Zsazsi Imre IL Lás: 

(KarUay 1842- 45. 
Zsigmond) Honti allspáfi 
^s 1840. követ 
(g. szegi^O^czy Jan ka) 
István. 



PetroneDa 

(Laszkáry 

Lajos) 



H. Jánosnak litvai Horváth Borbálától egyik Sa Mátyás 
1661-ben Zólyom megyei Dubj helyeégben részbirtokra adományt kap- 
ván, beiktattatik, de ellene mondtak Rakovszky Péter és János, Gyür- 
ky Gáspár és Balogh Gáspár. ") Élt még 1703-ben és Zólyom i 



■) Wagner Uss. tomo LXX. p. 116. éa családi kOzl^ saerint. 
') Szentbensdeki Convent fase. 69. nro 2i. 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



1S4 SEHBBBY. 

t&bUbirö volt. £ M á t j á a mint mondják — ' meg mérgeztetett 
Teatvére : 

I. Sámuel szül. 1651. meghalt 1736. — Kamarai Praefectns 
volt. Megszerezvén Hont vármegyében a FelaS- Sziidi birtokát, arra a 
Dúló család megraezakadtán, valamint BácBfalu és Alsó-Sipék hely- 
ségre ni. Károly királytól adományt nyert,*) és innen családja a „fel- 
sö-szúdi eljinevet vévé föl. 

I. Sámuelnek két 6a IH. János és 11. Sámuel 1742-ben 
F. Szúdon birtokosok, ez utóbbi Zólyom vármegyei jegyzőnek íratík 
és magnélkül halt meg. 

III. János szintén kamarai felügyelőnek iratik, elsÖ neje Gryu- 
lafalvi Bulyovszky Zsuzsanna volt, ettSl gyermekei I. György Hont 
megye fopénztámoka, IV. János és Zsuzsa báró Hellenbach Já- 
nosné; második nejétől szentiványi Szent-Iványi Mária- Annától fiai 
Mihály és Márton. 

I. Q y ö r g y Lehoczky Krisztinától nemzé Máriát Földváry 
Sándomét, és Andrást, ki atyja halála után nagy bátyja gyámsága 
alá került. Birt Nagy Rbédén és Alsó Sipéken. n68-ban Pozsonyban 
végezte gymnasiumi iskoláit, magán tanítója a tudós Wallaszki Pál 
volt, ki azon évben Verböczi Istvánról irt történelmi értekezését, mely 
Lipcsében jelent meg, ^) neki ajánlotta, és az ajánló levélben is említi, 
hogy nagy- és ősatyja Sámuel és János kamarai igazgatók (bo- 
norom cameralium praefecti)voItak. Élt még András 1813-baD is. Caak 
leányai maradtak. 

HL János fia közfii I. Mihály Hont és Zólyom megyei tábla- 
bíró, 1768-ban nejétől Radvánazky Klárától csak három leányt hagy- 
ván maga után, fiágon utódai kifogytak. Testvére 

Márton 1768-ban unokaöcscaének Andrásnak gyámja. Hont 
és Zólyom vármegye táblabírája volt, birt F. Szúdon, Nagy-Rhédén, A. 
Terényben stb. Nevezett Wallaszky B. Hellenbach József-Lajosnak és 
neki ajánlotta „TentamenHistoriae Literarum sub glor. 
Rege Mathia etc. Lipeiae 1769." 4. r. czimü munkáját Nejé- 
től nándori Bene Zsuzsától hat gyermeke közül L László terjeezté 



■) Hint smlítfik Semberg 8 á m a e 1 1728-ban városi kHret , TalÓBzinttlag 
fl SáuneUel egj Bzem^ly. 

*) B«l M. Notitía nova Hungáriáé tomo IV. p. 702. 

^ De Stapbano VerbbCBÍo loto coDsnlto celeberrimo Disurtatio histo- 
rieo epUtolica. Lipsiae 1768. 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



135 

családját, ennek nejétől Ivánka Apollóniától a táblán látható gyerme- 
kei közül Imre Hont Tánnegyéuél J^7.^ÜrUI miqt tiszt aljegyző 
kezdé közpályáját, 1830-ban alszolgabiró , 1836-ban föszolgabiró, 
1839-ben egyszersmind országgyűlési követ, 1842-ben másod-alispán 
lett, ésazTolt 1845-ig. Az 1848. évi orazággytilésen Hont megye e^dk 
képTiselöje, utóbb peiUg a bonvédelmi bizottmány tagja volt. 

A család czimere a paízs kék udvarában ziíld téren (vagy hár- 
mas begyen) bárom lábon álló oroszlán , első jobb lábát ragadozásra 
kinyújtva, píros nyelvét kiöltve, és kettős farkát bátra felkondoritra. 
A paizs fölötti sisak koronájából szintén kettős farkú oroszlán emelke- 
dik ki FoBzladék jobbról aranykék, balról ezüstvőrös. ') Más eléadás 
szerint az oroszlán pálmaágat tart, és mint mondatik — a OBÍmer ha- 
sonlít a szász Schönberg családéhoz — mintegy bizonyítékul arra néz- 
ve, mely szerint a család mindkét részről közős hagyománynál fogva 
közös törzsből származnék. 

Semsey család. (Semsei) Ős régi családaink egyike, mely Mis- 
niából eredeztetik. ElsŐ ismert törzse Frank volt , ki a XTIl- század 
második felében (1280— 1290. körül) élt Nevét a család az Abauj 
vármegyében Kassa városától két órányira fskvő Semee helységről 
nyerte, mely mostanáig ősi birtoka. Nevezett Franknak fia volt T a- 
más 131S — 1322-bcn Szepesvára vámagya és Szepes megye alis* 
pánja. *) Ennek két neje volt, az elsŐ Tárkői Anna, a másik Lampert- 
nek leánya Zsttzsanna. 

A családfa a múlt század közepéig ') az első törzstől Franktól 
kezdve következőleg *) sarjadzott : 

I. tábla. 



I. Tnmás 1322. 

Ssepesi vántagy 

(1. TárkCi Anna 

2. Lampertfi ZanitBÍ) 



Folifi, a kőv. lapon. 



*) Burgataller, Collectio Inaiguiam. 
*) Wagner, AnalecU Scepuaii I. 446. III. 240. 
*) A családtól a nemsékreDd sikerUlen kéretett 
') Wagner Tabulae geuetű. Mbb. tabula LU. 



ídOvGoOf^ic 



Demeter, U a> oUUt íapoM. 



n. Jinoa 
1897. 1411. 
[Upori Itoaa) 



It. Lásdő 
fíipobárDok 
eleieU 1896. 



I. letvin 



ILFruik 
1401. 1430. 
(caebi VörSs BiroBÍ fötep. 



Eriestina 



III. Láasló I. Pál. Krisitink. III. Jinoi 1. Vilnioi. 
Caebt pankotai 

Hona) eeperee 

" 1411. 



± 



fi László Bora 1492. Afra BrigiU EaU Badolf Apolloaia 
1461. (Károly 1449. 1447. 

(JakchT Demjéa) 

György) 



1449. (SóOB 

(Laczia Ozt- Simon) 



I. Ferencz 1503. 
SáioBi ffiiap. 
(Thurgá Biárfa) 




MargiL Bora. Dnizíioa. 



V. LAazló Margit Agata Anna 



(Palócai Margit) Margit) 


Bi^nedek) 


Ambiúa) Hibilji 
OySigj) 


Bot 


la 
) 


'11 Ferenct. V. JAnos 

, [ ' 

il. GySrgj TU. Láuló 


(Batkai. 
ílihilj) 







I. Hátyia U. Istvía Auvt, Janka Ilona 
1. Uifalví Zíófia I&IO. (Eapy (Bárczay (Borzé- 
it. N. Mihályi (N. Fru»:na) László) László) ^ic^y 
Boua) Miklós) 



Zsófia 
(Pasdicsi 
László) 



± 



TI. János Ilona U(. Vilmos. Bora Zsófia a-tól IV. Ferencz 

1569. (Sebeasl (Ujfa1i»i (Eonczbázi C^nyey 

(büki Paczotb János) Miklós) Lánárd) Anna) 

K a ta) * 



Folyt, t 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



IT. Ferenu, ti' a 
(Segnjey 
Anna) 



Hargit VLFeretics. 
BoTnemiBKA (Eikicay 
' V. iBtvin. ■ 



György) 



Sára 

(toailyi 

:úa LiHlö) 



L Andráa 1633 
{UjWnB7 Klára) 

XL Ferenos 
(Fejéirári KUra) 



IX. János 1650. 
, (Fekete Anaa) 



XII. JáDOI 

Oirálton 
(Henrici 
Anna) 



Mária 

(Sient-Iványi 

Hibály) 



(Görgey 
György) 



Anna 
{Si:innHy 
Miklúe) 



VI. Jánoa, ki a II. t<ibtdn. 

1569. 
(bfiki Pactoth) 

Kat a) 



IX. Láaslö 

(fltK«i Caató 

ET«e) 



U. György < D. Mátyái.^í" Dorottya 
" * N (Berzeviczi 



U. HiUóa. 
1611. 
(AndrásBy Kata) 




notá.tat«tt ? * ■"*^*"J 



"iV.liti 

'V. Gyö 


án 

■gy- 


VU. FerencB. 
' V. Vilmos. 
' U. Páter. 




' IV. Pál. XPeronca" 
'XL Perenoa 




IlL Mikl6t. III. Zsigmond 

Ker«>teaen "*""J 

1767. Sároii 
aliapán. 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



IX. Látittó, ki a» tUnbi Ufau 

(fügéi Ceatú 



Sára 
(Borai 

Mlbály) 



Anna 
{Zichy VéXox) 



Rebekn 
(J&lkAczi 

Imre) 




III. Andris laOO. 

Ugocaai fdispán 

kamar. elaók. 

t 1814. 

(b. Perényi Anna f 1804.) 

Vissza tekintve a családiKrs, arra Tooatkozólag a következő tör- 
téneti adatok ismeretesek. 



Demeternek két fia volt : 11. 



emelkedik ki. ■) 



János, 11. László; ez utóbbi fő 
pohárnok mester volt, és Niká- 
polynál esett él tTdS-ban, 11. Já- 
nos pedig 1397-beD érdemeiért 
jószágaiban pallósjogot (jns gla- 
dii) kapott Zsigmond királytól. ') 
Ugyan csak ö 1401-ben régi ne- 
messége megerősítése mellett csa- 
ládi czimert kapott, ') t i. a víz- 
irány osan kétfelé osztott paizs 
alsó advara égszinü , a feleö 
GzGBt ; az alsóból vörhenyes szar- 
vas ágaskodik t6\ a felstí ezüst 
udvarba is, jobb szarva sárga, 
és szarvai közt arany keresztet 
viael, a paizs fblötti sisak koro- 
nájából szintén hasonló szarvas 



'} F^Jr Codex diplom. tomo X. vol. 3. p. 465. 456. — V. 6. Sziimaf C. 
UgoeiA p. 46. 

*) r«jér Codex. dipl. domo X. vol. 4. pag. 67, 

') As itt látható metsiv^nj a czimertaai Biinckben Dcm eg^aien egyez 
esen leir&ual, kék gsintaelyot arany udvart inntatváD, mi onnan van, mert e 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



189 

n. JáDOanak nejétől Upori IlonáUl több gyermeke m&radt, mint a 
táblán láthatók. Esek közül legnevezetesebb II. Fmnk (vagy Fe 
rencz), a ki ZeigmoDd király alatt Husb követői ellen Cseh oraaágban 
dicsőségesen harczolt, mely érdemeiért nevezett király 1426-ban Csir- 
ke Péternek minden javait, úgymint : Gárd, Sz. Lörínczi (máskép Fel- 
grad) fele Polí, és Migloka, Seoha (tán Sacza) Enegke , (tán Eneczke) 
RencsefS stb. helységeket s részbirtokokat neki adományozta oly föl- 
tétellel, hogy fiága kihaltával azok testvérének II. Lásalénak maradé- 
kaira szálljanak. ') K javak végett 1427-ben a jászéi Convent előtt a 
Csirke családdal egyezségre lép, ') 1444'ben tán már nem élt, mert 
fiailV.Lászlé éa RudolfCsirke Tamással, és Felejtei Oergely- 
lyel éa Péterrel Alattyán, János-hida stb. javakon osztoznak. *) Ugyan 
e Ferencz, kit Lehoczky Sáros vármegye föispánjának és kir. udvar- 
nokoak ir, *) a csehek fogságiba esett Galszécsi Jakabnak fiát Miklóst 
öt ezer forintért kiváltván , ezen jétetteért nevezett Crálszechi Miklós 
Semsey Ferencz fiainak IV. Láaslónak és Rudolfnak 1449-bGn Sáros 
megyei Qirált és Máté vágáaa helység fele részét a jászéi Convent 
előtt örökösen bevallotta ^) 

n. Jánosnak fia I. István Csebi Vörös (rofus) Miklósnak leányát 
K r i s z t i n á t vévén ufiUl, miután Koporcsi Tamás fiaival eleve, még 
U^Oban a felesége utáni javakra nézve nevezetesen a Zemplin megyé- 
ben fekvő Pazdics, Szuha, Mocsár , Somogy, Szalók éa Uj&lara nézve 
a jáazéi convent előtt osztályos egyeaégtü lépett °), és Pazdicsi (vagy 
Eoporcsi) Miklós által adoptáltatván , 1421-ben a csehek elleni hadjá- 
ratban szerzett érdemeinél fogva ebben Zsigmond király által megerő- 
sitetetl ') ugyan azon javakba Zsigmond király parancsánál fogva a 
leleszi convent által beis iktattatott *) 



mtUxwiaj már előbb ét nem « leírás vtán, hanem Síinnaj C. Ugoca» ciímü 
mnnkija előtt álló Semie; Andráanak arcEk^pe alatti ctltaetiiil másoltatott. 

1 Wagner, DiplomaUr. Öirot 875. V. ö. Kttveady ProceesoB Famil. Föld- 
wirj. Pest 1787. p. 149. — Katona Hist. eritica XII. 465. 

*) KBveady ProceíS. 160. 

■) Ugyan ott 150. 

') Lehocoky fitemm. IT. 865. 

') Wagner, Dipl. Sároa, p. 883. V. S. Ssinnay C. Zemplin uot. top. 108. 
!T5. tfinol. hist. 31. 

*) Fej^r Cod. dipl. tomo X. vol. 6. pag. 398. V. Ü. Sairmay C. Zemplin 
Dot top. 102. 876. 879. 

') F^ii Cod. Dipl. tomo X. Tol. 8. p. 868 

') Fejér, Cod. dipl. tomo X. vol. 6. pag. 128. 



DiB.1izedOyGoO<^iC 



140 

1445- ben Semsej FerenczésLáBBló &z előbbi országgyű- 
lés végzés éDek|sikereBÍtésérö] a tizÍDán tanácakozó uemeeségi gyűlésén 
részt vettek. ') 

1447-ben IV. Lászlónak, és osztályos atyafiainak IL Vil- 
mosnak és IV. Jánosnak, TaUmint nejeik Borbála, Margit, és 
másik Borbála és nővére Apollooia a szepesi káptalannal és prépost- 
tal perlekedtek bizonyos hatalmaskodás! ügyben. ^) 

1461-beQ IL Vilmos éa János, anyjok Csebi Ilona után, 
nem különben nő-rokonaik Margit Bntkai Benedekné , és Agata 
Eödönűy Ambnisné, kiknek anyjok Katalin Károly Demetemé, nagy- 
anyjok pedig Csebi Krisztina noTezett Csebí Ilonával testvér volt, 
ezen nagy.anyjok után az emiitett Zemplin megyei Fazdics, Szuha, 
Újfalu, Uocsár, Eraszna, Somogy és Szalék helységek fele részére ki- 
i^y' j*'S '*^ engedésével Mátyás királytól adományt nyertek. ') 

1479-ben Semsey Lászlót elmarasztalja Sáros vármegye k. 
komlósi Liptbay Benedek lovainak elé nem állítása miatt *) 

1487-ben V. János Zemplin vármegye által tanúvallatást esz- 
közöltet. *) 

1503-ban I. Ferencz kamarás mester, 1513-ban Sáros vár- 
megye fSispánja. *) A mohácsi vész ntán rokonaival V. Jánossal 
és K r i s 1 6 ff a 1 (ki a táblázaton nincs) I. Ferdinánd bive volt 1530- 
ban L Ferdinánd részéről Horváth országban hadvezérkedett 

1507-ben Semsey I. Mátyás, II. István és m. Ferencz 
beiktattatnak II. Ulászló parancsa mellett Alattyán és Kér helységek 
birtokába ') 

1538-ban Semsey Mihály (ki a táblázaton nincs) al-bán, birta 
a Szávánál Jeszenovácz és Sobok várát, melyet a török elfoglalt s me- 
lyet Kádasdy vissza vett ^) 

VL János 1553-ban szintén L Ferdinánd hive volt. ") Fiai, va- 
lamint testvére IV. Ferencz fiai is 1561-ben Bozioka helységbeli bir- 
tokra kir. adományt kaptak. 



') Teleki, HoDTsdiak kora X. 168. 
■; Ugyan annál XII. 44. 

■) Kaprínai Diplomát II. 46t. 513. Szirmay C. Zemplin doL top. 379. 
*) CataloguB Mbb. Musaei Sz^cheDfaoo-Tegnicol- L 726. 
*} Sstrmay C. Zemplin not. faiat. 42. 
') L>íhoczky, Siemmat. I. 140. 
') Kövesdy, ProceBsna P«miliac FöWv. 150. 151, 

'J letvánffr 1685. évi kiadáa 144. Leboczky szerint Katona Hiet crittB. 
XX 1163. 

•) Bndfti Fer. HUtor. lejc. IIJ. 228. 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



BBMBET. 141 

Semsey Feresczet (tán alV-diket) 1561. sept. 14-éD L Fer- 
dinaad kir. Stansíth Horváth Uárk fia gyámnokáol reDdelte. 

1549-beii Semsey n. QyÜrgy, ki Sacsáról irta elÖoeTét, birt 
LSríncz, Gard, Buzinka belységekbeD. ') 

n. Pál Torna megyéből Töküly híve éa gyalogsági tábornoka, 
1669-beD bütlenségi bélyegen jaralt reszté; Mnnkácanál vett aebek 
folytán meghalt. *) l686-ban Semscy András, János, Péter, 
Zsigmond és László Tornában UdTamok, Aj és Háskúth bir- 
tokrészre kir. adományt nyertek. 

X. László, ki török fogságban is volt, Szaláncznál a kuruczok 
által 1697-ben esett el. ') 

Lászlónak fiai György kdnok kapitánya volt. ') Neje Wesselé- 
nyi Krisztina. Fiaijkapitányok. Leánya Klára Sstáray Ferenczné. 

lU. Pálnak fia n. András 1741— 1772-ben ezredes >olt, őr- 
nek fia 

IIL András 1778-ban részt vett mint kir. biztos a Maroson 
túl fekvS úgynevezett bánsági bárom tnegye vissza-csatolásában és 
szervezésében, és Torontál megye alispánjává neveztetett, résat vett 
ott az úrbér behozatalában, 1786-ban kir. táblai ülnök, majd a hétsze- 
mélyes tábla birájává neveztetett, innen 1789-ben a m. kir. udvari kan- 
CKelIariához, 1791-ben a császári bár. kamarához alkalmaztatott, és ott 
tanácsos lett, majd 1 797-ben, Ugocsa megye főispáni helyettese, Sz. Ist- 
ván rend vitéze, lS03-baa ugyan azon vármegye valóságos főispánja '), 
1802-ben febr. 26-án királyi személynÖk (Personalis), 1807ben Abauj 
vármegyei főispán, 1808-ban kamarai elnök lett. Meghalt 1814-ben. 

IV. Pál 1750. táján Abauj megyének hoszabb ideig alispánja 
Volt, ki a Semsei kastélyt ajra főlépiteté. 

Nincsenek a táblán vagy legalább ki nem jelölhetjük ott azon Já- 
nost, ki 1546-ban nagy-idai várkapitány volt. 

Istvánt, kinek Szinyei Merse Máriától való leányát Klárát 
(vagy tán Erzsét) DessewflFy István vette nőül.— Más Klárát, 1725- 
ben Szalay Pábét 

Ferenczet, kinek 1602-ban özvegye Morvay Dorottya volt 

Miklóst, ki 1770-ben Sáros vármegye alispánja volt. Zemplin 
megyében birtokos a család Legénye, Szalók, Mocsár stb. helységben. *) 

■) Lefaoczkf Stemmat. II. 359. 

" Ugjaa ott. 
Szinnaj C. Zemplin not. hist 277. 

'jLeboczkyid. h. 866. 

•í SeiciDAj C. Ugocsa p. 46—60. 

*) Szirma; C, Zemplin aoL top. 267. 378. 377. 

i:,:,rcdr,G00<^lc 



3 



142 

At ujabb időben ÍB merete sbek a családból Semsey J6b, volt kir. 
kamarai tanácsos, özvegye gr. Keglevich Éva. 

Semsey Benjámin pbiLdoctor ISlG-ban, ésS. Boldizsár, 
kinek fia Albert 1848-ban Abauj vármegye főispánja és József-To- 
Tábbá Lajos, ki ISöG-april^-énkoraTS. évében Saczán Abauj megyé- 
ben halt meg, és tán ennekfia másik Lajos, ki 1848-ban Abaaj várme- 
gye alispánja volt. 

Semsey Eduárd 1848. előtt a bácsi kamarai és zombori ko- 
ronái jószágok urodalmi igazgatóságánál pénztárnok. 

Semsey Imre 1848. előtt Wasa gyalogezredbeli kapitány. 

Sáros megyében 1846— 1849-ben Pál föjegyzö, Róbert és F e r- 

d i n a n d alszolgabirák, I g n á c z aladoszedö , Vilmos esküdt volt. 

Sáros megyében laknak Demétben Albert és Vincze; Kará- 

cson-MezŐn Mánó,Ignáoz és Eduárd, Vas-patakán Imre, Eperjesen 

József, Herma nyban Pál, Ádám, Biharban B. UJvárosoo Béla. 

Ugyan csak Sáros megyében birnak a család tagjai Babafslu, 
Deméthe, G}erált,A. és F. AsgAtb, K. Szilva, Karácsonmező, Radvány, 
Salgó, Hermány, Nyárs-Árdó, K, Keresztes, Vaspataka, helységekben. 
Czimere a családnak — mint fbljebb — látható, és mint leírása 
a diploma szerint közöltetett, vizirányoaan ezüst és kék udvarra osz- 
tott paizsban ágaskodó szarvas. A paizs Iblöttí sisak koronájából szin- 
tén olyan szarvas emelkedik ki. 

Seooyey esalád. (Kis-Zsennyei, báró és gróf) Régi eredetét va- 
lószinüleg Vas vármegye ős 
családoi sorában kereshetnők , 
azon vármegyében fekszik 
Nagy és Kis Sennye (olv. 
Zeami/e) helység, mely utób- 
biról a család vezeték- 
es elő-nevét vette. Már az 
1767-b6n nyert grófi diplo- 
ma a családot Öt századon 
fölül virágzó nemzetségnek 
nevezvén , ennek folytán a 
család virágzásának kora a 
XnL század közepére , a ta- 
tár duláa idejére tehető. Nem 
lévén azonban alkalmunk a 
család levéltára felmaradt ré- 
gi okleveleit vizsgálhatni, meg 



seRNYBT. 143 

kell elégednünk azon biztos adatokkal, melyek e családról a XVI. szá- 
zad közepétől kezdve előttünk fek szenek. ') 

Á XVL század közepén 1549 — 1560. élt Sennjej I. Ferencz 
Sárvár, Kapu és Léka vár kapitánya, '*) kitől a családfa mostanáig kö- 
vetkezőleg terjedt le : 

I. tábla. 
I. Ferencz 




I Pongrácz 
íTáélji kanczell. 

hdróieoe. 

(Dabezajr Adda) 



ILJánoB. U Gáspár Anna II. Péter. 

2, Oiosz Lásailú) 



L Istíán. 
gjSn püap. 



(b. Keglevicb 
Zeigmoiid 



If. Sándor 

tHuácsoa és komomok 

1600. 1640. 

(Pauoth Jndit) 



±. 



11. [stván lU. Ferencx I. Albert I. LásxlA Erzse Krisztina 

ressprémi kallói kapit. (l.Rivay Frapcis. jeisnita (b. Károlyi (gr. Czobor 

püspök 1 1675. % b. Amadé Eva) f 1680. Lásztú) Báliot) 

1 1686. (Szticbi M . Margit) j 



£rzBábet 

(I. b. Berdnyi Fer. 

2. b. Andrássf Pál) 



*) A Seanye; családnak neve a lápispataki Sugnjey családéhoz ol^ anj- 
üjira hasonlatos lévén, bogy ez ntábbit as otasa olvasási szabály szerint (Seg- 
nyejsSenoyey) olvasván, szinte egjnek látszik , nem csoda, ha egyes irók, 
mint Lebooaky ás Budai is, stlt a Corpus juris is a Segnyai űsalád ivadékát 
(lisditt 12t~12S.I) Sennjeinek nevezvén, eutUtett Lehoczky a két családot 
teljesen Összezavará. (Lehoczky, Btemmat. II. 356.) Holott a Segnyey család 
Sáros megyei eredetű, míg emez Dunántúli volt. így Sennjeiknek írják S « g - 
nyei helyet II. Sebestyént 1606-beD Sátosi követet, II. Zsigmon- 
dot ajenCi kapitányt még Budai Ferencz is (DL 239.) Segnyei Jóbot, ki 
1696.ban Eger ostromiban esett el, Istvánfiy is (edit. 1686. pag. 460.) S e n - 
n i e i n s - nak írja. így Miklóst a BocBkai korabeli hajda kapitányt (a Coi- 
pns jnris és Mik6 Erdélyi tört. adatok I. 28. lap. stb.) rósztll írják Sennyeinek. 
Esek mind a Segnyei csalidból eredtek. 

') Magyar Levelestár. Kiadja a m. tnd. akad. I. 66-386. alb. 



ir,Coo<^lc 



III. Farencs, ki aí I. Uthlái. 
kftllói kapit. 
1 1«75. 
(Satfchi M_. Margit) 



III. Utvia 1711. 
Bákóczf kancsell 

(1. Pribék Éva. 
2. b. AnátAuy Klára) 



IV. Pereocz 
(b. Bafkócsy' 



II. LáBzlő 
ezrebeBl741. 
(b. Ssent-lráDTi 
Anna) 



A. Mária 

(b. SsDDTej 

Jánoa) 



II. PonerácE 

(b. Barkócsy 

Jttlianna) 

""Borbála 17S2.' 

(b- V«ÍCiey 

LanlóJ 



III. Sándor Bora 
(pOo^ÜBi (l.Pribtík 

2. Orora 
Qábor) 



Cgyöngyöt 
bár&W 



Bdza _ 
Horváth Imre) 



PoUxeaa 
fZávody 
Bndolf) 



I. Antal JoB^a 

1760. (Hárffy Lietló) 

(b. Inkey 
Petronella) 
Fvlst. III. mUn. 



Anna Mária 
(PoUányi Pál) 



l-töl IV. István. 



III. Láazlö. I. Imre 

f (b. Barkócsy 
Kriaitina) 



Klára 
(gr. Döry 

Ferenca) 



l-töl m. Imre 
(b. B^vay Anna) 

t 



2 tói Borbála 
(b. Percnyi Gábor) 



U. Imre Jalianoa 
tábornok (b. D6ry LáazI6) 
Í7e7. griff 1771. 
O-b. PalooiayBóaa 
2. b. B^vay Mária) 



Borbála 
(gr. Dötf Gábor) 



S-tóI Antónia f 1819. 

crilt. ker. h. 

(gr. H^jláth 

Jútsef) 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



QL tábla. 

A h ár 6 i á g. 

I. Antal, kiaU. f^iín. 
1780. 
(Ipkay Petronella) 



IV. János TI. Antal Jozefa. Mária Anna I. József Bora 
(b. Sennjey (b. HanTady (b. Maj'thétifi 1791. főhadu. (n. Hodica 

A' Mária) N.) Lajoa^ (b. Dambrovka Ferencé) 
[_ Concordia) 



L Károly Polixéna V. István V. János Concardis Ad^l 

ca. k. kam. (VidM N.) (eaieaeii Oross (Uh. Barkóczy (Zaanec (Zachar) 

1 1841. AmaU »zv.l832) Franczika) JózseC 

(gr. Nádaady ] S. Drnzeik Jnlia) 



Em^et) 



L L^oa Amália Albertína 

Pácztoban (gróf Vay 

. (b. V«!cMy iDániel) 

Em^bet) 



VI. latrán. I. Miklós. 



. Ztigmond Vincte Anna L«títia L Pál. Victor. Virginia. Folicia. 
t f (gr.Deaaewffj (grXodron cs. k. kam. 

Qyula) Latetano val. b. tit tan. 
Aliyoa) 1861. helyt 
tanácsos. 

A családfái törzsnek I. Farencznek négy fia volt, ezek közül I. P é- 
ter mag nélkül elbaltjl. János nemzé I. Gáspárt, ki 1619— 
1635. évi idd közben élt, és mint kapitány, de Talószinllleg rang sze- 
rint legalább ezredes, azok közé tartozott, kik Bethlen Qáborhoz állot- 
tak, miért öt is Eszterházy Miklós nádor a rósz kapitányok sorába ik- 
tatta. *) Nejétől Rumy Borbálától három gyermeke közül II. Gáspár 
nemze fiút rll. Sándor^ kiben ága kihala. 

I. Sándor, (máskép Sandrin) a hadi pályán szerencsével szo< 
repelt, 1587-ben atdrökön gyözelmeskedvén, társaival Huszár Péter 
és Ualikóczy Miklóssal egyUtt két főbb törököt, zászlókat és egyéb hadi 
zsákmányt vittek föt EmÖ fö herczeghez, miért arany biUikommat és 
arany lánczczal ajándékoztatott meg. '\ÉI 1594-ben ia. Fia I. G y ö r g y 
1611-ben juliufl 21-én királyi hadakat vezérel Kolosvár alá. Székely 
Annától két fia maradt : n. Péter, ki 1606-ban Erdélyben elkobzott 
javait visBsa kapta és H. F e r e n c z, ez ágát bezárta. 

)) a. Oróf Eatterházi Miklós Magyar orsz. nádora. Pest, 186S. I. 60. 
■) Istvánfly Hiat. 1685. ávi kiadás 374. lap. (libro XXVI.) ~ , 

MAar^moRaaio CSU.1DAI. X. HOT. A^iíÖOQlC 



146 

1 Pongrácz 1593— 1606-ban Erdélyben — hová be Baár- 
mazott, — nagy szerepet vitt kitÜnÖ esze 'és tehetségénél fogva. 1593- 
ban Báthori Zsigmond fH udvar mestere (Praetorü Praefectos) volt, és 
Színin basához járt követségben. 1595-ben fejedelmi tanácsnok volt, 
mid&n a lengyel királyhozi követséget végezte. 1597-ben Várad le- 
csendesitésére jár, majd Mihály vajdához köldetik. vezeté be ') Bá- 
thori Endrét febr. 20-án Szebenbe. 1601-ben Rudolf király részére izgat, 
miért G^rgény várába záratik, majd ki szabadul és Rudolf kír. tanácso- 
sa leszen. Básta dúlván Erdélyben, 1603-ban ennél kegyelmet eszközül 
az összefogott nemesek részére, ugyan ennek rendeletéből Szamoe-Uj- 
várt ostromolja. — Székely Mézsés részéről Raduly vajdához kíbékitS 
követséget vállal. 1605— 1606-ban Rudolf részéről Bocakm ellen mint 
fiivezér harczol. 1607-ben Erdély részéről Rudolfhoz jár követségben. 
Báthoii Gábortól Gyalu várát kapta, azonban 1610-ben Báthori Gábor 
féktelens^gei ellen működvén nótáztatott,. Gyalut elveszte, *) és maga 
futással menekült *) Neje volt Dobsziú Jánosnak Spáczai Annától szü- 
letett leánya Dobszay Anna, ki ntán Erdélyben szintén tetemes birto- 
kok ura lett. 1606-ban Rudolf király által a nagyságosok rendébe, 
báróságra emeltetett*) Nejétől négy gyermeke maradt: L Is tv án, 
Anna báró Keglevich Zsigmondné, H. Sándor ésIL János, 
ki kihalt 

L István 1621. oct 11-én boszniai, 1623-ban váczi, 1628-ban 
veszprémi, végre 1630-ban gyíSrí püspök és föcancellár; meghalt 1635. 
oct 22-én. *) 

II. Sándor kir. tanácsos és fÖkomomok mester (Cubicularius), 
1630. táján Szatmári kapitány, ") hol 1632-ben nemesi curiát kap ado- 
mányban. ') 1630, és 1632-ben Rudolf követe Erdélyhez. 1620. ntán 
nőül vette a Fogarasi várban méreg által kivégzett Dóczy András öz- 



') Ekkor bírta & Cbiícbí nradalmat Zaránd mpgjreben. 

>) Már elítbb b elveiEt<i javait , miket az 1606- ivi bécsi békekOt^ U 
vUasa adatni rendelt 

>) Wotpb. Bethlen História III. IV. V. VI. tom. latvánfiy Hiat Í3S. stb 
KSvári Erdély tört. IV. Hikö Erdély tOrt. Emlékek I. 69. atb. 

') Ssinnay C. Zemplin not. hist. pag. 359. 
. *) Pra; Hierarchia L 805. 327. 356. H. 498. ~~ 1625-ben Erdélyben Jár- 
ván, édas aujja régebben eltemetett hamvait EoloBmonoatorra MálUtatá 4i ott 
temetteté el ttonepélyeaen. 

') Kemény Jánoa önéletirása. KiadU Szalay L. 234. 

') Sairmay Ssathmár várm. I. 161. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 



SENKTKT. t4Í 

vegyét böki Paceoth Juditot , kivel 1631-beD Dóoz^nak BÍremléket 
emelt Leleszen. ') Élt még 1640'bea. O szerzett kir. adományt n. 
Perdmáod királytól a Paczoth Ferenczféle Tarkányi, Bodrogközi 
jószágokra , és Álaghy Menyhért magvtuzakadtán azerzé Zemplin 
megyében a Pácziui uradalmat fíágra; 1629-ben kapott adományt 
Beasenyö és Bisztra puszta és helységekre. Nevezett nejétől hat gyer- 
meke maradt: 11. István, III. Ferencz, L Albert, I. László 
Erzsébet b. Károlyi Lászlúné , és Krisztina gróf Czobor Bá- 
Untné. Esek közül 

n. István nagybátyja nyomain papi pályára lépvén, 1652-t(íl esz- 
tei^mi kanonok, majd sz. gytii^yi prépost, 16ő6-ban pécsi választott, 
— 16ö9'tífl pedig veszprémi fölszentelt püspök haláláig 1687-ig. ^) 

L László szül. Tárkányban 1632. maj. 6-án. A jesuita rendbe 
állott 1648-biui. Taoitott Gréczben és N.-Szombatban ; volt zárdai fö- 
nök ugyan azon helyeken , és két évig tartományi alfönök. 1686-ban 
Oréczbea hittani munkát adott ki Meghalt Kagy-Szombatban 1702- 
ben.') 

L Albert 1658-ban nöOl vette Révay Franczfskát, kivel há- 
rom évig élt, ettől született 1660-ban fia L á s z 1 ó , ki azonban egy 
éves korában 1661. január 19-éu meghalt, anyja előbb 1661, január 
7-én múlt ki. ^) Albert egy leánya Erzsébet előbb b. Serényi Fe- 
renczbez ment nőül ; Albert másodszor nősült b. Amadé Évával, kitől 
leánya Mária b. Andrássy Pálhoz ment férjhez. 

HL Ferencz 1663-ban I. Leopold kb^y részéről kallói ka- 
pitány Toh, elesett a kuruczok keze által kastélyában Nagy-Tárkány- 
ban 1675. július 30-án; eltemettetett Leleszen, Nejétől rimaszéczi gróf 
Széchy Mária-Margittól Öt gyermeke maradt : ÜL István, IV. Fe- 
rencz, II. Pongrác z, m. Sándor, kitől a mai bárói ág szár- 
mazik, és Borbála előbb villyei Pribék Adammé, utóbb csicseri 
Orosz Gábomé. Ezek közfil 

II. Fongrácz 1706-ban, Ung, Zemplin és Szabolcs megyék 
fölkelő nemességének vezére. Neje volt báró Barkóczy Julianna kitől 
leánya Borbálában b. Vécsey Lászlónéban ága 1721-ben kihalt Ne- 
vezett Borbála birta Erdélyben az illyei urodalmat is. 

") Szirma; C. Zemplía not. bút. 161. 

*) Memória Builicae StrigonienaiB. 167. Praj, Hierarchia I. 806' 

*) Pnj Uh. tomo XVUI. 31. db. 

') Vj Magyar Múzeum 1867. 1. 448. 

') Sairmaj C. Zemplin not hiatorica 900- S31. 



148 BEHNTET. 

IV. FereDCznek nejétSl b. Barkóczy Évától két gyermeke Tolt : É v a 
maraniczi báró Horváth Imre né és IL László, ki 1741-baD minta 
zemplini fölkelő nemesség ezredese tünteté ki magát ') Nejétől báró 
Szent-Iványi Annától csak két leánya maradt: Anna Mária, ki 
báró Sennyey IV. Jánoshoz ment férjhez, és Polixéna, ki Závody 
Rudolf neje lett. 

III. István, ki 1688-ban Zemplin megyei Arva-Bodrog-Ke- 
resztúri szöUeire és nemesi kúriájára L Leopold királytól adományt 
vitt ; aranysarkantyús vitéz, Rákóczy U. Fet-encz kanczellára, végül 
munkácsi várparancsnok és Szabolcs vármegye föispánja volt. A for- 
radalom buktával elfogadván az amnestiá^ a munkácsi várból, — mely 
még a szatmári békekötés ntán 1711. június 24-éii is ,tartá magát, — 
szabadon bocsáttatott és jószágai birhatásáról is biztositatott. Két fele- 
sége volt, az első villyei Pribék Éva lipóczi Reczer Miklós Özvegye, a 
másik báró Andrássy Klára, b. Barkóczy László Özvegye volt. Ezek 
közfii az elsőtől született IV. István, HL László, kik korán 
elhaltak,!. I m r e, kiről szó leszen és a másodiktól lett Borbála b. 
Perényi Gábomé. 

I. Imre nőül vévén báró Barkóczy Lászlónak b. Andrássy 
Klárától született leányát b. Barkóczy Krisztinát, ezzel nemzé : Klá- 
rát jobbaházi gróf Dőry Forencz kamarás, val. belső titkos tanácsos, 
f3 pobámokmester és Zemplin megyei fbíapán nejét, Juliannát 
báró DŐiy László kir. tanácsos nejét, és egy fiút 

n. Imrét, ki katonai pályára lépvén, mint cs. kir. kamarás és a 
Pálffy Rudolfhuszár ezredben ezredes 1767, január 27-én Mária-Teré- 
zia király-asszony által mind két nemű utódaira nézve grófságra 
emeltetett, 1771-ben tábornok lett. Meghalt Páczinban 1774-ben. Elte- 
metetett Leleszen. Kétszer házasodott, első neje báró Palocsay Róza, a 
második báró Révay Mária volt. Az elsötül született UI. Imre, ki 
azonban Szabolcs megyében Fejértón mag nélkUl elhalt és eltemettetett 
Mária-Fócson, Benne kihalt a grófi ág, valamint Sennyei Hl. István 
egész férfi ága. Neje báró Révay Anna utóbb báró Révay Ferenozhez 
ment férjhez. Édes nővére gróf Sennyey Borbála gróf Dőry Gábor- 
hoz ment férjhez. 

Sennyey II. Imrének második nejétől báró Révay Borbálától 
született leánya gróf Sennyey Antónia, csillag keresztes hölgy, gróf 
Majláth Józsefnek ca. k. kam., val. b. titkos tan. , Szent István rend 

') Szirmay C. Zemplin not. hist 312. 

DiB.1izedOyGOO<^IC 



nagy keresztese, a in. udv. kamra elnöke, Vorítcze vArmegye fSíapánji- 
nak neje , ki megbalálozo't Zemplin megyei Perbenyik helységben 
1819. évi octob. 20-án, eltemettetett Nagy-TárkáDybau. Ott nyugszik 
anyja is báró Révay Mária gróf , Scooyey Imre özvegye, ki 1820. 
scpt. 7-éii balt meg. 

A mostani bdrái vonal. 

Báró Sennyey Hl. Sándor (b. III. Forencznek gr. Széchy 
llargittól fia) mostanáig terjedő ágnak, a most élö egész bárói vonal- 
nak lett terjesztője. Ez Ösi birtokába a Dunáuti'il Vasmegyében fekvS 
Kis-Sennye helységbe tévé át székhelyét. Nejétől báró gyöngyösi 
Nagy Sárától két leánya és egy fia L Antal maradt. 

L Antal a múlt század második felébea élt szintén Vas me- 
gyében. Hitestársától pallini lokoy Petronellától IV. János, Má- 
ria, Jozefa, Anna, II. Antal, L József és Borbála gyer- 
mekei maradtak. Ezek közül 

IV. János cs. kir .kamarás, nőül vévén b. Sennyey U. László- 
nak leányát Anna-Máriát, Zemplin megyébe tette át lakását, és 1820- 
ban történt gyermektelen halálával hitbizomány formában tetemes 
pénzbeli vagyont hagyott családjának, az egész család kihalásával a 
szegényeket nevezvén örököseiül. Eltemettetett Leleszen, ugyanott őt 
megelőzőleg neje is. Ezen János halálával, valamint özvegy gróf Sen- 
nyei Imrének kimdltával az ez által Özvegyi jogon birt jószágokat Örö- 
kölvén a báró Sennyey örökösök, időjártával az egész csatád Zemplin 
vármegyébe tette át lakását 

IV.Jánoskét fiii-testvérétŐI : I. Józseftói, ki 1791-ben szé- 
kely ezredbeli főhadnagy korában vette nőül a lengyel származású 
báró Dombrovka Concordiát, és IL Antal- tói a táblán láthatólag 
ssármazik le az egész mostani báró Sennyey család. Nevezete- 
sen pedig n. Antal nejétől Honyady bárónőtől született egyik fia 
L Károly, ce. kir. kamarás , (mbalt 1841. april. 6-én S. A. Ujhely- 
ben, 8 ott temetetett) kinek nejétől gróf Nádasdy Erzsébettől többi közt 
született fia Pál cs. kir. kamarás, valós, belső titkos tanácsos, 1860- 
ban as úgyrezett octoberí Diploma folytán a magyar kir. helytartó ta- 
nácsnak volt tanácsosa, jeles tehetségű állam-férfiú. 

A család neve, melyet a család másod alapítója I. Ferencz 
„Senney" és „Sennyey" -nek Írt '); mások által a XVL század 



■) li. Usgyír leveles tár. I. tf. 66. 67. atb. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 



160 8ENTE. — SEPER. 

folytán Sennjey, Sennej, íieay ey , Seaniej, Senniey, 
alakban is íratott ') 

A család grófi czimcre — mint följobb a metezvény ábrázolja — 
a paizs arany udvarában fejével balra forduló egy fejű fekete sas ki- 
terjesztett szárnyakkal éa Iábakkal,piiöltöttpÍroBnyelTvel ; a púzs fölött 
grófi korona, éa azon három koronás sisak áll, melyek közül a jobb 
oldaliból balra néző arany gríf, első jobb lábával meztelen kardot tart- 
va, a középsőből természetes ]szÍDtt ezarvas, a baloldaliból lábával ki- 
vont kardot tartó, kettős iarkú oroszlán emelkedik ki. Foszladék jobbról 
és lúdról aranyfekete. A czimerpaizst két oldalról pánczélos, sisakos vi- 
tézek telamonok gyanánt tartják. 

A bárói czímer szintén az, azon különbséggel, hogy a paizs ud- 
vara többnyire kék szint mutat, és a paizst fölött csak egy koronás si- 
sak a növekedő szarvassal látbató ; a többi a grófság! diplomával já- 
rult a föntebb leirt czimerhes. 

Senye család. Komárom vármegye adományos családai közé 
tartozik. *) 1538-ban Senye Gáspár és Boldizsár Für helység- 
ben öt telket elzálogitnak Csuzy Tamásnak és Andrásnak ') 

Sennyey eaalád. Gömör vármegyei czimerleveles család ; a czi- 
meres nemeslevelet Sennyey András s neje Szabó Zsófia, és gyer- 
mekei András és György 1651-beD kapták I. Leopold királytól, 
mely nemes levél 1651-ben GömŰr megyében hirdettetett ki. 

170£^ban Sennyey György mint Jolsván lakó van a Gőmör 
megyei nemesek közé írva. 

Sentt család. Arad vármegyében Sentz Fülfip 1831-beD 
Íratott a nemesek lajstromába. *) 

SeAres család. Látd Sa-es et. 

Seper család. (Felsif-Orí), A Seper, vagy Sejper család egyike 
Vas vármegye azon családainak, melyek 1582-ben együttesen Felső' 
r helységre Rudolf királytól adományt nyertek. Ldtd Zdwhi ct. 

Közfllök felső-Őri Seper Lajos Vas megyénél r. esküdt, al- 
Bzbiró, és végre 1842-től 1845-ig a kfiszegi járásban főszolgabíró ; — 
Seper Antal szül. Pozsonyba 1808. deoemb. 31-én, Mosony várme- 
gyének tiszt aljegyzője, r. esküdje, lS42-tfil a nezsideri járásban al- 
Bzolgabirája, végre 1847-t8l fizetéses táblabírája volt 

') L. Magyar leveles tái. tSbb lapon 77-885. 

*) Ténjee, Komárom váim, Gl. 

■) Ogyan ott 122. 

*) Aiad megyei jegyzSküajv 878. ez. a. 



SEP8T. — 8EBÉDT. 151 

Sepsy család. Szabolcs, Szatmár megyei nemes család. Zemplin 
megyében a század elején közbirtokos Kolbása helységben. 

Séra család (S. Zoltáni) Erdélyi család. KözQlÖk JézBef ud- 
varhely-széki imok 1837-ben. Valószintileg ebből eredtek István 
1815-ben a bárczai kerületben kir. dezsmáe; László illyefalvi vá- 
rosi alhivatalnok 1846-ban. Felsd-Fejérmegyében AIsó-Gezésen és Mi- 
halván birtokos Séra Anna. 

Serb család. Nincs kihirdetve, de századon feI(U nemeai jogok 
gyakorlatában él Arad megyében. 

Serdagna család. Báré Serdagna Rajmund az 1794. évi 
erdélyi országgyűlésen honfinsitatott. Neve tán máskép Sardagna. 

Serédy család. A S e r é d y család nevét, melyből a XVL század 
közepén Gáspár szerepelt, némely torténet-irénk, mint például Badu 
Fcrencz ')ifl,Szered y-nek irja. Azt is írják, hogy nevezett Sorédy 
Gáspár Szereden Pozony megyei mezS városban született , és innen 
a családnak nem csak eredetét, de nevét ís származtatják,— alkalmasint 
aSered és Szered nevek köztí hasonlatosság által megzavarodva. 
Azonban ez tévedés, mert nem csak hogy egykorú adatok, millyen a 
törvénykönyv, ^ és egykori levelekben találjuk ') mindég e család 
nevét csak Sered i-nek irva, de Így találjuk sirkövén is. SSt az ok- 
levelek bizonyítása szerint , melyeket néhai Gyurkovics tudés búvá- 
runk forgatott, *) világos, hogy a Serédi nemzetség Fejér vármegyében 
a Fejér és Mér közt GySr felé vezetÖ országúiban fekvtt Sered nevű 
üÜúbél vette eredetét ^) 

A család hírét Serédi Miklós fial. Gáspár, ^apítá meg. Ez 
a mohácsi vész után I. Ferdinánd hive s ügyeinek János király ellené- 
ben előmozdítója lévén, I. Ferdinánd király őt az ország felső részei- 
nek fBkapitányává tette, ö vette el János királytól Ferdinánd részére 
1528-ban Likavát és Trenosént, 1530-ban Egert. A Szepess^ben Ré- 
vay Istvánnal dolgozott János ellen, a akadályozta Kosztkát Késmárk 



■} Bndai Fer. Hiitot. lez. lU. 89a 

Ó 154S. ^vi 4. 1G60. éyi 43. ét 1674. éti S4. tSrv. cb. 

') Hagyat levdestár, kiadja a m. t. akadémia L 12. S5. 26. S8. 47. 69- 
297. lapon. 

') Magyar Akadémiai Értcsltjf lM7-röl 873. lap. Kár, bogj ai oklevde- 
ketnernkSaíflte. 

■} Ugyas ott. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 



elfoglalásában. BoldogkS várát hat hétig Ttvta Bebek Ferenoz ellen, 
do sikertelenül. 1537-bcn a tokaji zárdát pmztitja el. 1541-bon kapta 
I. Ferdinándtól Tokajt a hozzátartozókkal ') 1542. octob. 28-án I. 
Ferdinánd neki adja az erdélyi püspökségot ^ Ugyan ez évben jolen 
volt Fest ostrománál, és mindjárt ezután Ferdinánd nevében özvegy 
Izabella királyné követeivel alkudozásba ereszkedvén, 1543-ban azok- 
kal a béke pontok fölött meg is cgyczott. Szolgálata jutalmául roppant 
jószágok birtokába jutott, I. Ferdinánd neki adá FelsÖ Magyarország- 
ban Makovicza, Sztropkó, Budamér, Regécz, Hangács, Szerednye ara- 
dalmait ; Abauj megyei Forró , Garadna , Aszaló , Zemplin megyei 
Zombor, Borsod megyei Solcza helység birtokában 1549-ben a) le- 
leszi Convent iltal ikuttatott be. ") 1646. jul. 5 én Ferdinánd király 
Pozsony megyében a Szentgyörgyi és bazíni terjedelmes urodalmakat, 
melyek Szent-Oyörgyi és Baztm gróf Kristóf magvaszakadtán 1543- 
ban a kir. fiskusra szálltak, neki 53 ezer forintban elzálogosította ; de 
azokat teljes négy évig sem bírhatta, mert 1550-b6n, a mely évben 
fiával'Györgygyel Tállyát kapta *), mart l-jén meghalt Eltemettetett 
Szent-Györgyön (Pozsony várm.) hol sírköve most is látható. ') Ez idö 
alatt telepité meg Pozsony megyében Senkviczen s több helyen a 
SzávántiUi részekből a horvát csaJádokat. 

Serédy I. Gáspárnak három testvére volt : György, János és 
V e r o n k a Alaghy Gáspámé, anyja Alaghy Jánosnak. Testvérbátyjok 
halála után Veronkának Alaghynénak jutott Regécz, Sároa-patak 
Tállya, — Jánosnak jutott Tokaj, Györgynek pedig, Eaesa fő- 
kapitányának, Sáros vármegye főispánjának, a szentgyörgyi és baziní 
várak és uradalmak jutottak örökségül, de melyeket még halála előtt 
15ö2-ben két fia IL Gáspár és Ferencz birták, hanem ntóbb 
Ferdinánd királynak 60 ezer forint elengedése mellett vissza bocsátot- 
ták, ki azokat nem sokára gróf Salm Ekk pozsonyi fSispánnak zálogo- 
sította el. L Gáspárnak özvegye Erzsébet volt; a följebbi osztály mu- 
tatja, hogy gyermekei nem maradtak, mert fia János, kinek gyám- 
jául L GyÖi^y rendeltetett, 1555-ben meghalt. ■) 



'; Sdrmsy C. Zemplin not top. 187. 
') Ktméay Jós. NoÜtia Cap. Albene. 318. 
*) LelsBzi Convent nro. 186. 
*} SBÍrmay Coll. Zemplin not. top. 160. 
*) Hagrar akadémia érteeítS 1847-rfil 872. lap. 

*)Nem áll tebát Lehociky Stsmmat U. 860. állítása, bogf fia In 
lett vdna, az s«m, a mit ez Imre utódairftl frt 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



SERÉDT. 153 

I. Gáspárnak nevezett testvóro I. Uyörgy kassai , kapitány ée 
1566-ben már Sáros vármegye fBispánja volt és Mokovícza ara. L Pei^ 
dinand alatt fiatal korában katonáskodott, ott volt 1529-ban Bécs 
alatt ZempÜDbeD SEtropkón erősséget épltetett, melyet azonban as 
1543. évi beszterczei gyűlés lerontatni rendelt 1650-ben bátyjával 
együtt kapta Tállyát ; ngyan es évben Tárczay Kata ée Hagymáü Kris- 
tóf részére Makovicza végrehajtás ntján átadandó lett volna, de Oyöi^y 
a v^rehajtókat elűzte. *) 1556-ban Szent-György és Bazin várait Mi- 
klós testvérének fiára 11. Gáspárra ') nibázta a nádor előtt, ugyan ez 
évben jut. 15-én tulajdon kezével irta m^ Hafcoviczai várában végren- 
deletét, melyben I. Ferdinándnak 2000 ftot hagyományozott és ennek 
átvételéről 1557-ben a nevezett király nyugtáját kiadta. Meghalt 1657- 
ben, eltemettetett Bártfán. Neje Bucbinszka Kata volt , ettöI egy fia 
látván maradt, ") kinek gyánmokúl Némethy Ferenczet Tokaj vár 
kapitányát tette. Némethy a gyámságot elvállalta, de hogy Tokajt ma- 
gáévá tehesse, *) János király özvegyéhez Izabellához pártolt. Az árva 
élt még 1566-ben is, midőn Némethit Tokajban meglőtték, de úgy lát- 
szik — emberkort nem ért. 

A harmadik testvérről Serédy Jánosról nincs emlékezet, bizo- 
nyosan mag nélkfll halt el. Hanem más adatok szerint I. Gáspárnak 
testvére volt még Benedek és Miklós is. Ez utóbbinak fia volt 
az ifjabb vagy is II. Gáspár, aki 1563-ban jelen volt Miksa király 
koronázásán, és több jószágai közt a nagybaja által neki hagyott Ma- 
koviczán kivtti, Trencsin megyében birta Vágh-Beazterczét is. Zász- 
lós úri czimmel élt Nejétől Mérey Annától maradt fia II. György, 
ki korán elhalhatott, és leányai Zsuzsanna Janosins osztrogi ber- 
cz^;né és Borbála. Özvegye Mérey Anna már 1571>ben Balassa An- 
drásné, kivel V. Bescterczét a Balassák kapták meg. 



'} Wagnrr IMpl. Sáros 88. 

*) GTorikovica sierlnt, as id. h. nkiot fS^ebb is említetett, kA fia volt, 
Gáspár ^fl Ferencs, kik m^ atyjok életében adták át Szent-GyergyVt 4a 
Badnt L Ferdinándnak. E aierint vagy (Jjnrikovici tévedett vagy esek at}>jok 
életben el ii balták, mert Siontagb Dán. oklevélki vonatos kOsIése sierint e 
birtokokat nnokaUoiese Gáspárra mbásta. 

') Lásd a föUflbbi Jegyzést Csak bogy I. István Benedeknek fiádl 
bmtik Síirmay C.|Zem{>lÍn not bist 69. és fgy valÓBiinfibb, bogy etak F e- 
r e n c I fia volt 

*)IstvánfiyHistl68&. kiadás 247. lap. libro XIX. tat Benedek fiáröl 
besEéli. Badai Fer. tebát Lez. m. 836. lapon téved, midSn eieket n. Gáspár 
fiárdliija. 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



154 sxsídt. 

Benedek') 1560'beD kapta Zemplinbea EÍB-Ujlakot ') Ha- 
lála előtt ez tetto Némethyt fiinak Istvánoak gy&mmk&vi. 

Mind ezok szerint a Serédy család Bsármazási fája még több vi- 
lágosságot és kutatást kíván, az eddig emlitettek TalúaziníUcg ily ver- 
ség Összeköttetésben álltak : 

Serödy Mikl6». 

Benedek Teronka 




Mind ezekben ^ ámbár a nevezetesebb birtokok, mint a Zemp* 
lin és Abauj megyeiek, az Alaghyakra stb. szálltak, úgy látszik a Se- 
rédy-ek családja nem halt ki ; mert nem tekintve azt, bogy Leboczky 
I. Oáspámak Imre nevű fiat, és ennek ismét Imrét tulajdonit, éltek 
még több Serédy<ok b, és még a XVI. századból is emlitbetUnk oly- 
lyant, ki a családián nincs ilyen, Serédy Anasztázia Ferényi Fe- 
rencz tárnok neje. 

A XYU . század második felében élt Serédy Benedek, Tököly 
hive, kinek több társával együtt fejére 1671-ben ZempUn megye dijt 
tűzött ki; 3) és ki 1671-bon (mint nagyságos czimzotű) Várady Ist- 
vánnal az egri káptalan előtt Szemere Lászlóról bizonyltja, hogy az a 
kir. bliségébea megmaradt. 

Söt úgy kell lenni, hogy egy ág Erdélybe is beszármazott , mert 
emiitett Benedek is mar az erdélyi ág ivadéka volt. 

Erdélyben görcsöni Serédy I s t t á n kezdett szerepelni Rákó- 
czy L Gyöi^ korában. Nölil vévén Eamnthí Katalint , ezzel Doboka 
vármegyében feles jószágokhoz jutott Már 1638-ban Kraszna várme- 
gye fSispánja és fejedelmi tanácsos volt 1642. febr. 2'áii öt kOldék 
az erdélyiek Jakusith Qyörgy püspök, kanczellár s királyi biztos 
elébe ; ugyan ez évben Sulyok Istvánnal és Basa Tamással a török 
portára küldetett, Rákóczy n. Gtyörgy megválasztásának megerttsitése 



') Lehoeaky I. Hiklösnak teaty^rettl is cmlft Benedeket 
'} S^rmaj' C. Z«mplin. not top. 284. 
■) 8>inna7 C. ZempUn. not. Uat Wi. 
') VtJ»» Ott not top. lOi, 



ídOvGoOf^lc 



166 

euközlésére. 1643-ban as orsxágrendei általa köszöntetek meg RAkó- 
czy-nak az onzágháss épitéeét 1644. jno. tS-án Lónyay Zoigmonddal 
a nádorhoz értekezletre küldetett — 1649. évi jan. 2S-án Rákóczy H 
QjGrgy Öt a nagyságosak (magnificua) czímzetűek sorába emel- 
te. ') 1657. jan. 14-én Rhédey Ferencz ée Barcsay Ákossal együtt 
helytartójává nevezi ki Rákóczy György, mig a Lengyelországi had- 
járatból visssa térhetne. Meghalt 1657-ben. Nejétől Eamuthy Katalin- 
tól gyermekei maradtak : A d n a Toroczkay Mibályné, és Benedek. 

Ezen Benedek ugyan az , kiröI följebb szélottnnk , görcsönl 
eldnéwel élt| Agának 165d-ben lertt a krasznú föispánságban atóda; 
azonévi mart 10-én Beszterczén kelt collationalisban ^) nevezte ki Bar- 
csay Ákos, és april 22-én Sz. Somlyón beiktattatott Benne lévén a 
Wesselényi-féle SeszeeBküvósben , miután része volt abban is, hogy 
Ecaed vára és városa a császári hadaknak feladatott, I67I. sept 18-án 
kegyelmet (anmyatiát) nyert, ') Nővérével Serédy Annával Doboka 
vármegyében fekvÖ Drág és több jószág, valamint arany, ezüst kész- 
p^u és clenodiamok iránt, (melyek anyjokról Kamuthy Katáról ma- 
radtak) osztoztató parancsot nyertek 1S76. mart. 6-án Apaffy Mibály- 
tóL *) Az elészámUUt és beírt falvak : Drág , Adolin , Komlós-Ujfalu 
e^ész blvak ; praedinmok : Hikó, Szent-Mártun-telek , Úrtelek \ rész- 
jószágok : Oláh-Drág, Alsó-Füzes, Szent-Péter, Ugrócz, Hidalmás, 
Somró-Uj&ió, Farkasmezö, Borzova , Poklostelke, Szótelke, Rákos. — 
1698-ban jnn. 14-én a fejérvárí orsszággyülésen báró Serédy Benedek, 
mint Közép-Szohiok vármegye föispánja és az erdélyi kir. tábla ülnöke 
volt jelen. ^) Nejétől Ujlaky Borbaiától öt gyermeke maradt, úgymint : 
a István, Gáspár, Péter, Klára (Kendefiy Pálné), Zsu- 
zsanna (előbb Perényí Ferenozné, utóbb Majorné), Zsófia (előbb 
Rhédey Ferenczné, utóbb 1722-tdl Andrássy Istvánná. Ezek közUl: 

II.lBtván 1717-ben a koloBvári reform, eklezsiának 200 ftot 
hagyóniánnozott Előnevét „de Görcsön" irta. Nejétől Kollatovich 
Katától gyermeke nem maradt 

') A diploma alá irva Oeorg. Rákócsy. loaa. Horváth de Pa\<ioa 
SecT. m. p. 

') CoUationalia okmányára fia Péter azt iegyxé : .Anúo 1669. Barcsay 
Akoa fejedelem Donsti6Ja, az melyben ae Ktsisdb vgyei föispánság aa agám- 
nak eoDÍerálUtott — Petnu Seiedy m. pr. 21. Jaly, 1696." 

*] Kelt Ebersdorfban. Aláirta Leopold , Pálff; Tamás kanczellár ia Or- 
bán István. 

'JKSlt,iB poisessione Sácpatak" Tords vánnegyáben. 

■) Hodor Kár. Dobok* vám- 9S1. 233. ia magán-^Oal^. 

DiB.1izedOyGoO<^iC 



156 sbrídt. 

Oásp&r-oak valóazintileg neje Perényi Kata volt. Nejétől csak 
két leánya maradt : KrÍBKtina Melczer Jánoané , és K 1 á r a báró 
Toroczkay BoIdizBámé. Krisztina után Zomplin megyében Kis-Ujlakon 
a Melczer család örökösödött azon birtokban , melyre hajdan Serédy 
Benedek löBO'ban adományt nyert ') Innen a legnagyobb valószmfl- 
aéggel hihető, hogy az Erdélybe szakadt I. István ama Benedek- 
nek, az I. Gáspár testvérének fiával Istvánnal egy személy volt ; és 
így lenne megfejtve á magyar országa és erdélyi ág származási össze- 
flif^se. Klára Toroczkay Boldizeámé 1753. jul. Sl-én, mint már 
özvegy tett végrendeletet, és abban a kolosvári Teréz-nÖvelde részére 
alapítványt hagyott 

Péter, Benedeknek fia, báró, „de Nagyfal va^irta clőnevét, 
e predikátumot használták a magyar ország Serédy-ek is, nevezetesen 
Gáspár, ki 1563-ban Kövesdet bbla Zemplinbeo. ') Ezen Péter 
a följebb elészámlált Doboka megyei, továbbá Torda, Közép-Szolnok 
és Kiaszna megyékben fekvÖ birtokokra a Kamuthy , Haraklyány stb. 
család magvaszakadáei czfmén nj királyi adományt vitt I. Leopold ki- 
rálytól, az adománylevélbon tett említés szerint már elei (nö ágon, sŐt 
fiágon is nagy-atyjától kezdve) birták e jészágokai ") Péternek nejé- 
től Orlai Borbálától utódai nem maradtak. idegenité el javw nagy 
részét } a görcsöm uradalom az Andrássy-akra szállt A leányág a bir- 
tok háromlását 1722-ben nyerte kL 

Ezekben kihalt a Serédy család. 

Az erdélyi ig származási fÜja kővetkező : 

I. István, báró 
krasznai fGiap. 

tl65T. 
(Kamnth y KataJ 



Bensdek de GtírcsSD 


Anna 


1669-1698. 


(Toroczk>7 Mihály 


kraBnaifOisp. 




(üjlaky Bori) 





II István Gáspár. P^ter Klára Zbosbí 



de GörosIIn 
t 1717. 

(KolUtovich 
Kata) 



de Nwy&lu (Eendaffy (1. Percnyi (1. Rbédey Fer. 
' * '" "'" Ferencz. 8. Andráesy 

S. Major N.) István) 



£rÍaztÍDa 1684. Klára 

(Melcier János (b. Torocskdy 

Hevesi alisp.) Boldiuár.) 



■) Sdnitaj Cott Zemylin not top. 281. 

■) Ugyan <rtt ex. 104. 

') At adomái^Tti Tndomáityoi Oy^temJny 18S8. ávi IV. 10. 16. 1. 



r,Coo<^lc 



BEBBGiLL — BBB&NTL 167 

Seregéli esalád. A czlmeres nemeslerelet Seregéli I a t t i n 
kapta HL Karolj királytól 1716-ben. ■) 

Czlmere a puea kék advarában zöld téren magas karó mellett 
BÖldeUö szStíítÖke, melynek ágain két fel&l két seregélj ül, a piros 
saSlöfiirtÖt CBÜreikkel caipegetre. A paize fölötti sisak koronáján ha- 
sonló ssölÖtSke és seregéljek láthatók, azonkülőnbséggel, hogj ott már 
bárom seregélj van , ez utóbbi a karó tetején lU. Foszladék jobbról 
aranjkék, balról ezttstvörös. 

A család — úgj látszik — ' Njitra megyében tartja lakhelyéi 
Seregétyi Mária ott Kubinyi Sándor űgyréd neje. 

Serénji ccaUd. (Kis-Serénji gróf.) Egj történetírónk hitte, 
hogj a család Sse I m r e lett Toloa, kit 1310-ben Ottó kirilj nemesitett 
meg. ') Mások még továbbá mentek , a XVII. század végén talált a 
család Íróra '), ki származási fóját valami Temnevitus sarmata , vagy 
lengyel férfiúig vitte föl, ki 965. körül keresztelkedvén meg, kapta 
volna a Serenns nevet és ebböt lett volna a Serénji családnév 
is, holott az heljségnévböl keletkezett *) 

Elhagyva tehát ezen a múlt és előtte foljt századok kedvencz 
foglalkozása szerint csak úgj könjv- (vagy bizonyító okmányok) nél- 
kfil öBBzekoholt nemz^rendet, a Serénji családról csak azon adatokat 
közölhetjük, melyek a történelmi birálat előtt megállanak. 

II. Laios király alatt élt Kis-Serényi F e r e n c z deák (literátus), 
ki mint al-kincstámok ]&18-baD nevezett királytól testvéreivel Fe- 
renczczel^), János, Miklós, István, Kata és Ilonával 



■) Colleot. herald, nro. 613. 

■; Pálma, Specimen Herald IIG. éa Hiet. n. 18. 

') Dominiciu FcancUciu Cslin de Maríenberg eqaes aaratos etc. „G 1 o- 
rioga Pama Famíliáé Ser^oi' Lincii IfiSS. Typis JoaDnis Jacobi 
Hayr. laaii kajában remekelte azon koholmánft, mely Tem ne vi tina-tól 
iirSl iare bozsa le a családot, aigoroBltva ai Esaterliázy , Batthyány , Csákj, 
Báthory, ErdÖdy, Nfáry, Frangepán ,*DraakoTÍcB stb. családokkal, akkor és 
akk^p, a midiin aeon családok még ruszint nem léteztek, legalább e neveiket 
nem viselték, réesint pedig azon caaládoknak hitelea családfáik ama sögoroso- 
diaokat nem ismerik. Ezen Calin Domokoshoz hasonló hitelességű író lehetett 
azon Dreieelinua Jánoa ia, ki „Historico-genealogica Colleetanea'-jában táraá- 
éboz hasonló bargyáaággal vagy ál-hiszemüaéggel frt a Serényi- ékről. 

') Saomord dolog, hogy Fényes Geogr. Szótárában — mint sok mást — 
ágy KiS'Beréoy helynevet sem lebet feltalálni, pedig létesníe kellett, tán ma is 
létez ily ncvü pnazta. 

') Ugy látszik , tán fiával Fere nosczel stb. ; mert Így két testvér 
lett volna Feienez, ami még ia azembebtltí ritkaság. 

i:,:,rcdr,C00<^lc 



J68 SERÍMTI. 

Demeslevelet nyert, és pedig « szöt^ szerint : mint elÖbb nem ne- 
mes. ') 

Ezen Ferencz deák volt az, ki a mohácsi csata elStt 1526- 
ban Csongrád, Szabolcs, Csanád, Zaránd, Arad, KtllsÖ-SzoInok me- 
gyékhez stb. küldetett királyi levelekkel. ^) Ezen Ferencz az, ki 
1631-ben pozsonyi kamarai tanácsoB, 1538-ban és 1543. évi pozsonyi 
országgyűlés 18. törr. czíkke szerint királyi adó-azedJi rolt. Fia Tolt 
pedig azon Serényi Miklós, ki 1566-ban Oyula védebnébon vett 
részt ; és a vár feladása után Zichy Györgygyei a sötétben tévedésből 
egymást megvérezték. ') 

Serényi Mihály 1592-ben, midÖn Fülek véxa, a töritktítl visz- 
szafoglaltatott, oda fS kapitánynak tétetett. *) 1596-ban mint flileki és 
BzendrSÍ fökapiU^y báróságra emeltetett. ') Ugyan ez évben a vÍBsza- 
foglalt Hatvan vára bízatott reá. ') Ugy látszik 1600-ban halt meg , öz- 
vegyen hagyván^nejét Bajony Zsófiát Fia lehetett ezen Mihálynak azon 
Fái, ki Bihar megyének alispánja volt^ és kinek fia Mi hály 1668- 
ban megöletett '') 

Mihálynak a ftileki várkapitánynak testvéréül írják Serényi I m- 
T é t is, ki már Szwetlav, Banow és Volachovitz ura volt és 1626. jú- 
lius 17-én kora 27. évében esett el B.-Gyarmatnál a törökök elleni 
harczban, mint síremléke följegyzé. ^) Ez azonban aligha testvérének 
fia nem volt 

Mihály testvére lehetett András, kinek Révay Máriától ntódait 
mutatja a táblázat, továbbá testvére lehetett F e r e n c z, kinek fia Gá- 
bor már atyja után bírta Morva országban a ewíetlavi, míllotííczi, kune- 
waldi, továbbá a zUn és lomniczi jószágokat , és 1656-ban april 7 én 
m. Ferdinánd által grófságra emeltetett. Hivatalt viselt, mint udvari 
tanácsos és tartományi kapitány Morvában. Meghalt 1664-ben. 

') Katona História orítica tomo XIX. pag. 86—87. ^ab hnjaamodi 
ignobilitatis statn exitnendutn dnximnfl etc. mondJB a di- 
ploma. 

■) Engel Monnmenta Ungrica p. 237. Bel, Notitia nova 1. 465. 

*) iBtvánfiy HiBt. 1686. évi kiadás 809. 310. 

•) Ugyan ott 401. 

*) Adami Mss. Hisaei aationalis lat nro. 183. — Lehocikj Btemmat. I. 
170. lapon lG29-ben kapta Ser^iiTÍ H i h á 1 7 a báróiágot, de ea vagy. nem áll, 
vagy máa nnokaCcBcse Mihály lehetett 

•) Istvánffj id. kiadái. tí8. Zivodszky naplója S66. 

*) Ssalárdy Bicalmu kiöuika 467. 

*) Katona Hitt crítioa XXXL S17. 



ídOvGoOf^lc 



A csalidfa yalószinüaéggel ig^ sarjadzott le : 



FereocE 

1616. 1526. 

al-kincatimok 



Ferenci Hikláe János István. Kata. Ilona- 

1542. Gyalánál 

kir. adósiedS barciol 

(JakttHithDora?) 166$. 

, L , 

Uikály Imre Ferencz. I. Oábor Andrái 

báró 1696. t 1626. 1656. gróf (Bávay Mária) 



flüeki kapit. f 1664. 



Audráa 



(B«o., z.ífi.) (z.bgte.k, (oX ^ Xn.; 



Farkú AnnaMiría 

(Balasaa Krisztina) (Csákr 

(gr.Serduji Aman<t) 



Gábor JánoB-Károlj Margit A. Máris Polexin Jndjt 

t 1«77. altábornagy (b. Horeciky (Peterwaldss- f 1694. (Offred 

(Poppel Lobkovicz f 16B0. Fec.) ky Zaigmond) noy. 6. Atilíua) 

*Í. Benigna) (LOvenatein (JnknaBith 

ErneutinaBora) Imre.) 

fiTAntonia f 1707? 
(gr. Scbaff^otach 
Jánofl- Antal) 



Antal. FttlSp. Lajoa. Károly. Amandus 
(gr. Serdnyi 

I. Gábornak, ki 1656-baD gróffá lön, atódaira nézve el kell mon- 
danunk, a mit a góthfú Almanach>ban ') feljegyezve találunk. Ennek 
másod szülött fia J á n o a-K i r o 1 y cs. kir. kamarás, udvari és valós, 
belső titkos tanácsos, altábornagy, ezredtulajdonos, kaditanácsi elnök, 
és müncheni parancsnok alapitá a családi majorátust Egyetlen leánya 
gróf Scha%otacb Jánosné 1707-bea gyermek-ágyban balván meg, a 
mostani ivadék testvéréiül G^ábortól j'ó le , azonban ennek mellyik fiá- 
tól, és miképen? — adatok hiányában nem tudhatva, itt következik kU- 
lön a mostani században élö nemzedék származási fája : 

■) Oöthai HíBtor. Herald. Handbttcb. 9U. 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



Hep. Jánofl 

Bittl. 1776. 1 18H. 

Cl. k. kam. ^a binTS-taDáoB 

(bárő EStvge AloJMa) 

' Álajoa g> LászU Gábor Walbnrga Haría A. Grase 'n^n 

nz. 1613. <R- BS. 181S. iz. 1817. bz. 1819. bz. 1820, bz. 1833.|.g ^ 

(kt. Zierotin | (ar. Buboa (b. HeDtachel (b. Hínge- cb. k. b. (b.FÍBeherg <? o 

Erneaztina) b LudmiUa) Henrietté) naa Ottó (^. Wal- ÍUiidoT) ^.t^ 

*^' ' tanárj witz Gy.) S-^Z 




Ezek közül JánosNep. birta LomDiczot, LuhasoTÍczot, a mor- 
vaorszigi pénzbeli hitbízottminy használtja, Magyar országon Fatnok 
ée Zablátb birtokOBa volt, meghalt 1854. nov. 2d-éo. Özvegye báró 
Eötvös Alojzia Ukik Brttnbeo. Fiai közül : 

A 1 aj o 3 biija Morva országban a lonmiczi oradalmat Gábor 
ugyan ott a Luhaschovitsit, JáDOS-AIfonz birta ugyan ott a tulle- 
Biachitzi és röBchitzi jószágot Nősült Bécabea 18ő7-ben febr. 24-én 
BuUatovich Ottiliával ; meghalt azon évi aag. 28>én EBzak-Ameríká- 
ban West-Fointben kora SS. évében. ') 

László birja a pataki uradalmat, a dédÓsi és sajó-szSgedi jó- 
sával. 

Mint ezekből Látják, a család a XVIL század közepe óta kifelé 
gravitált, jószágu derekabb része is künn van j sógorodAsa is ez idő 
óta nagyobbára idegen neveket matat. 

A család czfmere függőlegesen kétfelé osztott paizs, a jobb oldali 
ezüst udvarban aranykoronás kék kígyó csavar formában tátható, a 
baloldali kék advarbaa ezüst kékkel rézsútosan csikóit pólya (fasóa) 
látható, fölötte jobbra nézÖ ezüst ló ugró helyzetben látszik. Ugyan e 
czimert használta már pecsétczímerén 1656-baii Serényi Pál is, Bi- 
harmegye egykori alispánja. 

A család eredetét illető bírálati észrevéteteket, és följebb közlött 
adatainkat az 1618. évi czfmeres nemeslevélről tekintetbe véve, e csa- 
ládhoz nem számitha^uk azon Serényi Andrá;.it sem, ki állitólag 
egy Sz. Fejérváron talált sirkő szerint Jadránál 1346-ben esett volna 
el, és kit L Lajos király ily siremlék alá temettottett volna : 

■) PwU Napló. 1867. évi dec. 17. ssám. 

i:,:,rcdr,C00glc 



SGBfCS. 161 

D. T. O. M. 
Hoc jacet in tnmulo clara de atirpe Serényi 
Andreaa bellidux non sine laade perenoi ; 
Qui patriae ad Jadram cecidit sublatiu amore ; 
Rex LudovicaB enm digno hic tumulavit bonore. 
Anno M.CCC.XLV. 
Seres csalAd. Seres , vagy mint irva vau , SeÖree J á n o b és 
tettvérei György, Gáspár, István, és ennek fiai János és 
András Bécsben 1652. évi mart. 5-én I. Leopold királytól czfmeres- 
nemes levelet nyertek, mely Nógrád megyében azon évi apríl 29-én 
kihirdettetett. <) 

E század elstS felében élt Egerben Seres A n t a 1, ki a följebbiek- 
tSl igyekezett magát származtatni , következő ezármazáei tábla által, 
melynek azonban törzse István, ki ITlO-ben nÖsűlt; és azl652-ben 
nemesítettek közötti véreégi kapcsolat kinyomozás nélkül maradt Az 
érintett nemzékrend Így áll : 



JAuef Márton. Antal 

u. 179e. Bs. 1799. 

egri lakos. 

Antal szerint rokonu voltak Bars megyében Obaj-ban és Váczon 
élt QyOrgy, ngyan ottSeresPál kanonok volt, ki 1843. jun. 5-én 
74 évében bolt meg. 

Seres eealád. (Izsépi) Seres család létezett már a XV. században 
ÍB, melyből a DnnántAl Seres Tamás sárvári vámagy volt 1438 — 
99-ben. ') 

Erdélyben Seres István 1603-ban Kolozsvárott Székely Mó- 
zsesnél közbenjáró, 1630-ban is élt, njidőn a bécsi udvar követe Sen- 
nyey Sándor hozzá szállott 

Békés megyében Seres család }828-ban íratott a nemesség laj- 
stromába. 

Mindezek azonban nem tartoznak vagy legalább összeköttetésüket 

'} Protlioflol. C. Heograd anni 1662. 

*) Fejét Codei dipl. tomo X. rol. 6. p. ?~^ \ 

MíatiMOUsia obaUdu. x. XtTST. DignizedOy ^^^OglC 



162 SERES.— SERHÁOE. 

nem iamerjUk az izsipi Seres családdal, melyből László 183C- 
ban Zaránd vármegye törvényszéki ülnöke voltj ugyan akkor Ig- 
nác z ott adóiró biztos. 

Seres család. (Szécssi.) Köziilök László Kolozsvárott ügyvéd. 

Seres család. (Vajaadi.) Egytk tagja Károly ügyvéd Foga- 
ras vidékén l848-baQ. 

Scrfnied család. (Máskép Kovách.) Ismeretesb tagjai SerfózeÖ 
máskép Kovách M i b á 1 y Nógrád megyében 1663-ban a kétségtelen 
nemesek lajstromában. János Szécsényben lakott , testvérei Ilona 
györí Kagy János kurucz ezredes neje , Zsuzsanna Szabó István- 
né szintén Szécsényben a múlt század elején. 

A czímereslevelet Kovách néven Kovách András éa fiai Ja- 
kab és Bálint kapták 1636. mart 19-én, mint már előbb is ne- 
mesek. 

Sermage család. (Szomszédvári, gróf.) A Sermá^e család Fran- 
cziaországból származik , és pedig a beBan90ní departament-ból, bol 
8bí Gy várkastélyok volt. Ide látszik mutatni nevök is , (olvasd Szer- 
máe$). Allitilag a báróságot XITI. Lajos franczia királytól, a grófságot 
pedig I. Leopold magyar királytól l687-ben kapták volna. Más hitele- 
sebb adatok szerint Hagyaroi'Bzágba Sermage .Péter-József tele- 
pedve, 1730. dec. 9-én kapott HL Károly magyar királytót báróságot 
is honfiusltist^ miután b. Moscon Juliannát vette ntítil , kinek anyja 
Bzomszédvári gróf Czikulinyi Judit volt, a kivel a szomszédvári és 
medvevári uradalmakhoz jutott. 

£1bS tudható öse a Sermage családnak Sermáge János jogtn- 
dor volt Francziaországban, meghalt 1626-baD. Tőle a családfa követ- 
kezőleg ') sarjadzott le : 

János 

jogtwlor 1 1626. 

(De Bernwfd Margi t) 

Antal "■ 

(Pa Marjotti Páni) 

Jáuostker.) 
( Dg Chesiie Jolia) 

Perenoa 

(P a Montaimia Ter^s) 

Fotul. a kSt. lapon. 



') HiBt Herald. Handbnch 914. gitbai grófi Alma&acli 1856. évi foly. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 



bkbkXgk. 

Perencs, Iá m rlMI tofon 
(De MoaUijpie Tai éa) 
Péter-JóiMf "" 
Í730. bdri 
(b. MotOD Julifama) 
TéUr Í7I9. gráf 
(I^.SMoainBzka U. Hftz. 
?■ gr. Draak o TJch Jozefa) 



1-tífl P^tar-János S-tól Ferencz Jónef Hárícz 

HflI. 1746- 1 1B04. i 1807. sifll. 1769. 1 18iB. 

iM V hmni.<t« báni IllDttk M. k. kun. örnagr lágrAbi firnsgj' 

(1^. Kezlericti Jos^fa (1. gr. ErdCdj Mária kanonok (gr. SormSKO Aimilia 
K. gr. NŰMtlj KmU) 2. gr. Zichr Terdt ) 1888. 

1-tai Franesiska 
SS. 1797. 
(sr. Feateticb 
Károly) 



Dénea 
n. 1801. 
EiimeilUB. 

fgr. Catoj Rflza) 



iPáastoi; 
ZBÍgmbnd} 



KrnS) Zaigmond} 



l'tSl LajOB 

■I. 1171. f 1887. 

ea. k. kam. 

(NoTonel 

Ama) 



Amália Henrik S-tól JáMs-PAor 

BS. 1780. az. 1776. t 1B33. laUl. 179S. f 1661. 

(gr. Sermáge (gf- Otsich Regioa) cá. k. kam. míniat. tan. 

HArica) I (gr. BroiiJer Mária) . 



Ottó 
aa. 1810. 
c*. k. kam. uraáaa 
ii pozsegai Tolt fffnSk. 



Laisa Fraacaiika Janka Míkaa Donata 

Bt. 1806. sa. 1809. la. 1816. az. 1817. es. 1826. 

(JflUachich (OaaegOTich flSSS. 
Kán>l7) N.) 



Panlina 



Alfrád-Troyl Háría GabrielU Klára 

m. ixx*. am. 1831. aa. 1830. az. 1882. az. 18S6. 

^>ácBa C8. k. kuiit. (b. Welcka- (b. Hackelberg 

B^caben (gi. Breaaler Gioa Fridrik) Baáolf) 
Ersae) 

A gró&ágot Péter (Troilus) kaf>t« 1749. dec. 9-ód M. .Terásu 
kiMU^aawoQytAl. ') 1760-bfut ce. kir. kamaráa és a báai liAtár8négb«« 



V Colleci beralij. 1^. levőén. Hlator. Herald. Handbncb 914.-^-IÁIi<KSky 
Stommat L Itft bipOn, «gy ^7v«t Ü^aSbbra 1760. ^re UbAMa lijK - - i t q 



164 stotidGB. 

aleiredei, atöbb t&bomok volt Két neje volt ; báró Szocsúuzka Mária 
Hazimíliána, és a második gróf DraskOTÍch Jozefa. Ezektől szOlettek 
Péter-JánoB, Ferenc z, Móricz és J ó z b e f zágrábi kanonok, 
ki Bztt). 1769. maj. 10. Meghalt 1833. jun. 7. 

Piter-JánoB szfl). 174&'ban cs. kir. kamarás, és a báni tábU 
(ÜDöke ToIt Meghalt 1804-ben. ElsS neje bnzini gróf EegleTtch José&, 
a második gróf Nádasdj Katalin volt Az elsSttfl gyermek ei : Lajos 
Henrik ás Amália, a másodiktól János-Péter. 

L aj s született 1771. maj. 8-án, medált mint cb. kir. kamarás 
1 837. febr. 3-án. Novoszet Máriától egy fia M i k s a 1 832-ben elhalrán, 
ctak négy leánya maradt, mint a táblán láthatók. 

Henrik BzOl. 1770-ben, meghalt 1832-ben apriL 17-én. Nejé- 
tfii silaTeticbi gróf Orsich Reginától egy leányt és c^ fiút 1 1 6 1 hagyá 
maga ntán. Ottó 18&9-ben cs. kir. kamarás és ezredeB volt, elBbb Po- 
*i9gí vármegye cs. kir. ffiofike. 

János-Péter (szOL 1793.) cs. kir. kamarás, és az igássá^ 
flgyi cs. ministerinmban tanácsos ; mohait 1851. aug. 13-án. Neje gróf 
Breazler Mária, kttöl Öt gyermeke maradt ; I852>benÍBmét férjhez ment 
báró Sallaba János altábomagyhoz. Gyermekei kfiztíl egy fia A 1 f r é d 
1859-ben cs. kir. kapitány volt 1856. óta nfis, mint a tábla matatja. 

Anáaikágat Ferenci alajütá, ki cs. kir. kamarás és fimagy 
Tolt Meghalt 1807-ben. Két neje ktefil csak az elsfitSl maradt egy 
leánya: Franciiska, gróf Featetich Károlyné. 

A harmadik ágat Mórica fimagy, ki 1812-ben halt m^, — 
terjesstá. Nejétől gróf Sermage Amáliától gyermekei közül 

Dénes (azflL 1801-ben) Fiumei és Bnccarí patricios, cs. kír. 
kamarás, és a Horvát országi kir. tábla ülnöke. Nöttl vette 1829-ben 
gr. Csáki Bosáliát Laknak Horváth orsságban Oroszlavjéa. Fiaik a 
táblán láthatók. 

A család 1770. mart. 17-én s Stájer országi rendek közé ia föl- 
vétetett Mi^ar és Horvátországban egy részét birja a Zrinyi-ek haj- 
dani birtokwnsk. 

A családnak 1749-ben nyert grófi czimere következő, a paíss 
n^ részre oszlik, egy köaép (vagy szív-) paizazsal, mely fblött grófi 
korona fénylik, és melynek arany udvarában zöld téren fekete szarvas 
legel. A paizB 1 . és 4-ik vördi udvarában három spanyol eatlst pénz, 
és ezek alatt arany burkolata három fehér tör hegyúkkal l^elé lát- 
ható : a 2. és 3-ik kék udvarban arany mezben ndi mellszobor van. 
A paizsot gráfi korona födi» aion két koronás BÍsak álL a jobb oldali- 



SEBPIUITB 186 

Mt három stracBtoll, két TÖrös, a kftséptS fehir, nyAlik fel ; » balolda- 
liból íebér agár emelkecBk ki, UTakán TOrfis njakló, eatUt cuttal lát- 
ható. Foszladék jobl»4I aranyrörös, babról osOstkék; a paiast kót ol- 
dalról két fehér agár telamon gyanánt fogja, fejeikkel kÜeló fbrddlTa, 
□Takokon a leirthoa haaonló nyakló van. A paús fblQtti grófi koronán 
kót oldalról két esOst nyelfi, arany saintt aáasló Tan, kóaepén fekete 
csíkkal, melyben a jobb oldali uUalón ^ betű (Arte) a baloldalul ifbetfi 
(Marté) aranynyal bfmeaTA látiiató. ') 

8«rpiUns emUd. ElSbbi neve Qaendel -volt, mist már e 
mtinka IX. köt 533. lapján említetett. Qoendel Jánosnak fiaJfi- 
b á 1 y katonú érdemeiért, (Lehoczky szerint esredea Tol^) 1530. n^ 
joB 4-én Jánoa király által megaemeaitetett 

Mihálynak teetrére Lörinoz 1519-ben ^ittobergában tanúig 
hasa jSvén, evang. lelkéBzaaé l9n. Meghalt Leibíczon Saepes megyébes 
1573-ben. *) 

Mihálynak fia Jánoa Sopronyba telepedett ét ottaváronuk 
birája toH 1623-baii. Ennek fiail. Zaigmond Erdélyben 4a£ bis- 
toe. 2. J á n 8 Batthyány Ádám aUtt kapitány. *) EwktSl Baámtaaik a 
soproni ig, mely SerpUíns nérena osimeres nemea levelet megerSsitTe 
n. Ferdinánd királytól 1630-baD újra kinyerte. 

Ldrinoa utódaiból a ncepeai ágból ssánnaibatti^ A g o s t o n, kí 
1662-ben járt Wittebergában. 1667-ben Holomnitzon evang. pap voU, 
amtáamámkivetéatBBenTedett, fia szintén Ágoston 1704-beo Bárt- 
Ün lelkésa, mohait 1710-ben pestisben. *) 

A Mprcmi t^ból eredtek: Sámael, I6ől-ben Wittebergában 
tanait, 16fid-ban LeibícEOn Toltdiaconns, atóbb pap. Tán ei, vagy Doá- 
ák S ámTiel, 1705-ben roniyói erong. leikéss vdt *) 

O-ySrgy-Kerestély-Jaebet Soproni BBttletésB, 1740-ben 
Jei^ban tairalt*) 

Sámael saintén soproni fi, 1737-b6n Jenában tanól^ hasajöréa 



>) CoUeoL berald. pat> !». Adami Senta geatil. tomo XI. Éa rásaben 
Hisb herald. Handbncb Id. L 

*) Lehocaky St«mni«L II. 860. Klein, Biogr. 828. CaÍvittia(or 86B. Oener- 
^h If smoria aibia Ksimáik IL 109. 

*) Ugjan ott 

*) Bartholomaddes, Hemorfa Uagar. 161. Klein L U. 

^ Vgjwa ott lU. 

*) Haan. Jena Haagar. fi6. 



ídOvGoOf^lc 



ne SEBTr.— SBWC8IK. 

PoBBobjfÍMn Ittt ledkéea '^ és ott iuJt 1761-beii;éB benne kÜutlt a Sw- 
piUus dmIAcL 

A család cEÍm«» : a púss vöHto udToriodt tdjában hirom he- 
gyra köazikla áll, a, háttérben széles 2Öld mesi) kakuk fövel beDÖlre 
dfaclik, a'két aisélsS saikla begyén piuoaélos és BÍaafcoi vitéz áU, }obb- 
jábaio. kivont kardot, luűlábáhos Ubuastott hadi paúsot tartván ; bal 
Tiü& fötett eabt félhold és három o«lb^ Bugárzík, a sisak koránájából 
egy serdülő i^u fehér hosszA papi ÖlUtnjben emelkedik ki, jobb kesé- 
beti borostyán koszordt, baljában gyöngyös febér fix^t (boglárt) (hár- 
mU dáni vagy Btrucztoll alakjában) taitra. Fouladék jobbnU arany- 
ki^, bal aranyfekete. '') 

A családnak 1761-bea történt kihalta után az eredati cximeies le. 
Tél éa naAsékrendi két tábla is a wittebergi magyar könyvtárba őrzés 
végett beadatott. ^ 

Serty család. Szabolcs vármegye nemessége sorában említeti. 

ServéBBiky CMikíd. Servánszky Á d á m a nagyváradi kincs- 
tári kertífltben mérnök Kagyráradoo, ki a múlt száudban az Erdély 
felé veaetö orazág-At terreiKje és készitHje volt , 179&-ben I. Ferencs 
királytél oúmeres nemes levélben nemességre emeltetett*) LdtáSm"' 
vánazky. 

Sess^iiyi ewUAd- Zemplin vármegye ctlmer terelea nemes csa- 
lá4«i mrábaa áU. *) 

; SMty walá^. Zemplin Tármegyéb«i a nemesek köaá ssáni- 
tatik. •) 

. SeWtti' vMilád. Nyitra ée £ttrtergam megyeá nemes család. Az 
előbbiben Ferenea 1782-ban Álsé-Eörifakényben biriokw. JEkilnv 
gam megyében bírnak Unyon, Pest megyében Károly előbb ea- 
kadt,_),ft4I-töl aÍBaa%abÍré; bir és takik Tinnyén, hol Setéd) Far- 
kas neje Miskey Éva, és Setétb József neje Bliskey Kata után örö- 
klíBOdbek. 

Sewoslk OMlád. Trencsin megyei curiaÜB nemes család. Neve- 
zett megye nemesi "ösazeirásában a következők neveire találunk. ') 

17é8-b an Nemfaa-KotsaAn li^tak Ignácz ét fia íQ. Ignácz, 

*) Haan Jena Hnng. 68. 

')'BtiTirstt1ter Collectlo taaignlnm. 

') Siontagb Dán. kfisl. 

') B. Vay L. Wmflt Uvs^, 881. 

') Síirmay, 0. Zemplin not. top. 117. 

*) UgjSDott 

') Smntagb Dán. küzl. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 



SBxnus. 167 

1 SOS-ban ugyanott íQ. Ignácz ésZ aigmondjéses utóbbi- 
nak fia Gáspár. 

1837'ben ismét ott laktak Igaácsnak fia Alajos, nem különben 
Gáspár és Miklós, és ez utóbbinak fiai István és Zsig- 
mond. 

IS6I-beQ Nemes-EotesBÓn Emil. — E csatád TrencaÍB megyé- 
től e század ^8 negyedében kapott nemesi biconyitrányt, névSBerint 
Ignácz és Zsigmond testvérek és Ignácznak fia Alajos. 

A családfa követkeatí : 





1768. 




'sr 




Z.jj™.. 


1^' 


'Gá>pár Miklós 
1887. 1887. 




István Zsigmond' 
1861. 1861. 



SextiuB család. (Máskép Sexty). Csömör vármegye nemes csa- 
láda. ') Ösi fészke S z I a b o s helység. A család egy része vagy ága 
megnemesftetett Máskép S e s t á k néven is neveztetnek. A nevezett 
ön székhelyen született Sextius Péter, ki 1565-ben febS-saJói 
evang. pap iett, innen Lampertfalva, majd Vlahovára, végre Csetnekbe 
hivatott meg, hol seníoniak választatott és 1620-ban a besztercEei 
gyűlésre követül kfildetett. Innen haza menVén, Széchy György ud- 
vari pai^a lön, majd Dnbovára ment. 1623-ban Superintendens ós 
Breznóbányai p^ lett •) Meghalt 1634-ben. Nejétől TealaroTÍch Ag- 
aestől fiailL Péter, András és tán János. 

II. Péter 1657-ben Wittembergában tanólt. Breznóbányán 
született Már 1661-ben születési helyén iskola-mester. 1663-ban Te- 
plén, majd Beszterczén pap , közben Wratiszlavban Bzámkivetésben 
at 1684-ben Breznóra ment l^kósznek , innen 1688-ban iamót szAm- 
íízetésbe jutott, végre 1690-tí(l Nógrádban Libercsén pap, bol 1691- 
ben meghalt. ^) 



'} Bartbolonjaeides C. Qümtlr 149. 

') Ugyan attól Uemorab. Prov. Csetnok 187. 

*) Ugyan attól Hemoria Ungar- 152. 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



Atidrás Nagy-SdaboBon bzüI. 1653-baii. Volt rector Ni^y- 
Szlaboson, pap Mokrolukán, Beruczáa, Olábpatakán , Nagy>SElabo8on 
é« végre JoUváD, innen számtizTe is, hét éven át götnőri Beníor, Meg- 
halt Nagy-Szlaboaon 1713. febr. S-áo. Nejétől Petrorics ZsuzeánnAtól 
gyermekei JánoB, András ée Z a a z s a n n a Bartholomaeidee- 
né. ') Fia JánoB Nagy-SslaboBon volt pap, nejétől Qörgey Judittól leá- 
nyai ZBOzsanna ott szül. 1714-ben, Jadit 1718-bat]. *) 

Egy János — úgy láttzik — LPéternekfia, Korponán volt 
evang. pap. Ennek fia Mihály Beszterczén született, 1666-ben Kor- 
ponán atyja segédje lett, de innen 1688-bau elűzetett. ') 

Sexty Oyörgy szál. GömÖr megyében Eővi helységben 1757- 
ben. Wittebergában tanúit 1782-ben. Hazajővén Nagy-Szlaboson volt 
pap 1784-tól 1793-ig, midőn Békés megyei EomlÓBra ment át ') 

Sey OBalád. Lakik Baranya vármegyében. Mint iiják — 
Vas megyében fiekvÖ Nagy- 
Sée (GroBz-Scheihing) hely- 
ségből, hol birtoka éa lakása 
volt, veszi eredetét és nevét 
ÍB azon helységről kölcsö- 
nözte. 

A család nemességét Vaa 
megyében 1738-ban évi ne- 
mesi vizsgálatkor egy, 1418- 
ban Zsigmond király által ki- 
adott czfmeres nemes levéllel 
bizonyította be '), és adoma- 
nyoa birtokos volt Vaa me- 
gyében Nagy-Sée-n kíviU 
Unyomban , Héraháiáa ée 
Balogf&n. 

Elidegenítetvén a család ál- 
W a birtok, a mait század első fdébra Sey Ádámnak fiai : II. i. d á m 
és LLászló Tolna vármegyébe költözködtek, hol l763-ik évben 



') Bartholomaeides Prov. Caetnék 838. 

') Ugyan ott 824. 

■) Haan, Jena Hang. 82. 

') Bartholomaeides Memória Ungsr. 380. 

*) Cíatádi kOsIés ueriut. 



ídovGoOf^lc 



lET. 168 

nemeBB^őket ts bebisooTltották, de gTennekeikket flgyfitt kihalUk. 
A h&rmadik teatrért I. Gábort pedig, ki Vaa megyétől 1746. 4tí 
január T-én nemesi bizonyitrán^ nyert, 1754-beii már Baruiya Tár- 
megyében leljQk, hol ivftdéka most is fenáll. Nemességét ott 180S-ban 
njra kihirdettette és ta^ai leginkább megyei hivatalokat viseltek. 

Tadható őse Sey János a XVIL ssázadban élt, kitSl a lessAr- 
masás követkesö : 



(Hjra Msgdoloa) 
I. Gábor. 



Eraifl. 1. Á 



L Láisl« n. Gábor 

17 M. 1715—64. 

Öábor FenD« Jö»«f JáDOs Lá..lá Baranyába kWtfl. 
t t t t t Antalt 1810. 

a p^i káptalan 

jŐ8»ág fel flgyelfije. 

Jiooi Anna n. Lássli Julianna Borbála ' U. Antal ü. Ferenea 
t (Hfljtay latrán) f 1816. (Rorvátb) (Tanyi Mihály) f 1828. Baranyai 
I uámTorff. tbirá 

ti88e. 

(B^páa Francróka) 

Leopoldina Francsiika UL Láasló Jó«lfa Ráta Hária 

1 1869. (Orober ci. kir. föbirö (Tipka (Lórenca (Klsu 

(chnabási Ede 186T. Jöuef] Cnutáv Hárt. 

T4tb litván Ugyv.) DevMaerb«n cb. k. öma^ ftlinérntik 

Ügyvéd) (Horváth Tiaza-Biab.) 

Antónia) 



TarJsia. Oktávia. Leopoldina. 



III. Ferencn Jóaaef Hária L^ob Nep. János Utráo 

volt tbiré 1843-M. (Fiala 1818—49. kiadó . (Angyal Panlina) 

' VI L*.^ ' Baranyai Alajos Baranyai (SpriogafeM 

Viktona. fl(„biró Bgyvéd) alUgyíJH >. Ania) 
nStlen (Háth Jnlia 



Lajos nka Jézaef. Teréa. Kázmér' 

18«.^íjí«yaJI (Hadarása 

EndreJ ' 



Una. Ualvina. £rn6. 



FerencB. István. Panlina. Mariska. Ida. 
A táblán áUék közül - mint látjuk — U. Gábornak fiától An- 

DiB.1izedOyGoO<^iC 



170 SHDTTOVICa, 

táltól, ki a pécsi káptalan jósz^ainak felügyelője volt és ISlO-bcn 
halt meg, származik az egész most élö Baranya megyei nemzedék. 

Antalnak több gyermeke kÖzÜl ü, László éa ü. Ferencz 
két fbágra terjesztek a családot 

II. Láazló ágán annak fia idősb József Baranya vármegye 
fBszolgabirája volt a mohácsi járásban haláláig, mely 1836-ban tör* 
tént Hat gyermeke közül egyetlen Sa, III. László 1857-ben cb. kir. 
járáebiró volt Devecserben Veszprém megyében. 1862-töl a kir. biztos 
által szervezett megyei hivatal-karban főszolgabíró. Leány gyermekei 
a táblán láthatók. 

n. Ferencz Baranya vármegye számvevője, mint illyen halt 
meg lS35-ben. Nejétől hat gyermeke közül UI. Ferencz volt táblabí- 
ró, egy leány atyja; József 1834— 36-ban Baranya megye hegyháti 
járásában aUzoIgabiró, 1838-ban levéltárnok, majd ismét alszolgabiró, 
végre 1843-tól 184&-ig Baranya vármegye fSszolgabirájft volt Dárdán. 
(Nőtlen). Lajos 1843^-49-ig Baranya vármegye tisssti alttgyésze, 
1853-ban a mohácsi járásban cs. kir. segédbiró, most flgyvéd. Gyer- 
meked közül fia Lajos 1861-ben Baranya megyei választott aljegyafS, 
1 863-beD kinevezett esküdt 

£ család ősei közöl lehetett azon Sey János, kinek és Bőny 
Péternek kihalási czime alatt a Komárom megyei egész bábolnai pusz- 
tára Valticher Márk és Szapáry András nádori adományt és ennél 
fogva beiktatás nyertek ') 

A család czimere — mint ioljebb a metszvény ábrázolja — négy 
felé osztott paizs, az 1. és 4. osztály kék udvarában piros rózsafej lát- 
ható, a 2. és 3. osztály ezüst udvarában hátulsó lábain gríf ágaskodik, 
elaö jobb lábával kivont kardot tartva. A paizs fölötti sifiak koronáján 
férfi tar könyököl, kivont karddal. A paizst két oldalról foszladék ve- 
uiköriil. 

Shnttovlcs ogalád. Shuttovics, vagy SzucbevicB más- 
kép Shuttej Mátyás és János 1795-ben L Ferencz királytól 
kaptak czfmeres nemeslevelet 

Czimere négy részre osztott ptúzs, egy^közép vérttel, melynek 
ezüst advarában ékbe hajló vörös szelemen van, a fölött balra néaö 
sárkány, alatta jobbra kúszó kigyó. A czimerpaizs 1. és 4-ik kék ud- 
varában növő arany oroszlán látható, a felaőbb előtt három arany csil- 
lag hárómszeg formára helyezve, az alsó udvarbeU előtt három arany 



') Finjea, Komárom vármG^e 160. lap. 

i:,:,rcdr,C00<^lc 



ni 

cnU^ feje fídött negyedik, a töblnnél nagyobb cmllag ragyog ; a 2. 
rá 3. arany ndvarbaB «gy fejű fekete sas BzéOarjesitett sKAroyakkal, 
kijutott piroB nyelvvel Utbató. A paiss fölötti siuk koronájából pán- 
csélos, sisakos férfiú nül ki, sieskjáa vörös stracatoUak leogeoek, jobb 
kezével meztelen tört tart. FoBsladék Jobbról ezQBtkék, balról arany- 
fekete. >) 

SAal család. Alkalmasint egy név a Síbói (Zsibói) családnév' 
Tel. Sibói néven Brenissláv erdélyi alvajda 1453. ') 

Sibai néven Sándor birtokos jelenleg Belsö-SsQlnok varme- 
gyében Magy-Dondán és több helyen. ') 

SlMk csaUd. (Ssarvas-kondiJ Vaa vármegyei ősrégi adomá- 
nyos nemes nemzetség, mely azon vármegyében Körmend városától 
nem messze fekvő Saarvaskend helységbeli ösi jósságát mostis bírja-*) 

Töras-ösének bizonyos Sigfrid-et fmak, kitől a Sibrik néV 
is saáimaBOtt volna. Valósxinttbl), hogy azon töras neve „S e b r i d a s" 
volt, és ebből eredhetett a Sibrik név. *) 

Sibrik Péter már 147 l-ben Mátyás alatt hadvezér lett volna. ^) 

A család nemzékrendjét azonban a XV. század elejénél följebb 
viutí adatok hiányában nem btrjuk. 

1605-ben Sibrik László Vas vánn^ye követe volta rákosi 
országgyttlésre. '') Lehet, hogy ezen Láazli^iak fia volt L O s v á t , ki 
1527'ben ősi birtokán egyetlen leányának tartá lakadalmát , melyre 
egy meg nem jelent nagy arat Í« meghívott *) És ámbár az Is bizo- 
nyos, hogy I. Osvátnak egyetlen fia is László volt, még is valószí- 
nűnek tetszik, hogy az ld05-ben követséget viselt Sibrik László 
inkább a^a lehetett I Osvátnak, mint fia. 

L Osvát (Osvald) atyjának testvére volt Tamás, ennek 
fi* Háté, kinek fiai György és Gáspár volt Bakabáoyai pa- 
rancsnok, Erdélybe szakadtak; *) nevezetesen Qáspár 1581-ben 



') Adami Scuta geatt). tomo XI. 

Ó Benkfi, Traa^lvaate. 

•) Tffrök AnL U^l . 

') Jiszay, A magyar nemzet napjai a mofaácBÍ vész atia 266. 

^ Lehoczky Stemmat II. 361. 

*) Lchocck; StemmaL 11- S6I. lap sserint. Siegedi Rubr. 11. 63. 

Ő Kovachieh. Sapphrnsnt. ad Veiticia ComitJor. 11. 331. Já^zay 157. 

*) Jáuay Fái. A mmgjai nemzet napjai id. m. S66. Magjar leveleBtár. 
Kia4ia a m. tnd. Akadémia I. 8. . 

■) Wolph. Bethlen Bist. II. 480. Istvánffr Hlst. }Íbto XXVI. 162S-ki ki- 
adda 667. lap. 1686. kiad. 879. 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



172 

LengyelorMágbn Báthory btr&n egyik hadvea^; ■)teatTére Oyfirgy 
]68&-beD lett nagy-váradi várpanuicsnok, kihez Öynlay Pál a Tárk»> 
pitánysági htvatáaról ama ismeretes ssép levetet irta. ') Ugy látsmk 
ezeknek testvérek volt János is. Tovább ex ág utódait nem is- 
merjtlk. 

L O B y á t , kiWil már emlékeztflok, kir. kamanü tanácooBoak 
iratík 1527— 28-ban. Testvérei voltak Oergely é» Benedek. As 
elSbbi,(ti Gergely) élt 154a-ben is,amidSn rAU Tharsd Elek 
végrendeletében megemlékezett, fiai neveltetésével megbista és neki 
négysKáz forintot hagyományozott. Hint jeles törvénytndóst L Ferdi- 
nánd 1549-ben a Pozsonyban felállított helytartá tanáos tagjává ne. 
véste. ") 1560-ben az országgytÜéa Szakolozára az orsaág határainak 
megvizsgálására küldötte ki. *) (Neve a törvénykönyvbm hibásan 
Györgynek van írva Gtergely helyett.) 1651 ben az úgynevesett Qua- 
diipwtiam törv. munka ^yik dolgozéja volb Meghalt 1563. juL di- 
dikén ') 

^arvas-kendi Sibrik L Osvátboz vissaUérvén, 1526>ban kelt le- 
veléből látszik, hogy S Szarvas-Kenden nem caak birl^ de lakott is; 
azonkívül it lett a Sibrik családból QySr megyei Cséosényboi elsS 
birtokos. Neje berzenczei Bornemisza Katalin. Leánya, ki 1636-ban 
ment férjhez, — Agy látszik — Margit volt, és a férj : aziráay&lvai 
Szép Gáspár. 

A cialád& tndhatóUg *) következő : 

BiMfcN. 

''Tmiís L Li«>U "■ 



"í"- 1MB. 

, J . . L__ 

Offim 1686. Gáspár Jáaos ? I. Oivát Oergelv 

oagyvStidi 1681. kir. kamara kir. tanáes 

kap[tá07 tanács lfi87. f IGM. 

(beix- Borue- 
Missa Ksta) 



*) Katona biitoiía oiitíoa in ord. tomo XIEVL p. 136. 

^ Wolph. Bethlen Hiat. tomo U. 480. Erd^ji láaxmm. Sxerk. DSbrantd 
Gábor n. flbet 140. lapon magjartfl — Katona Hiat. eritioa tomo ta d XXYl 
pag. 339. 6b kOv- 

Bel, HotíÜa nova Bong. 1. 4fi5. 

*) 1&60. ^Ti 19. tSrv. esik. 

*) Kovachieli Bcriptorea Uioores I, 94. 

^ Wagner, Um. tomo LXX. 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



StBRIK. 

I Onit, U <H OMi U 
kir. kamaru 
tanáu 1527. 
(bers. Bome- 
miata. KaU] 



(Sávoly! Jósa Onolya 



Margit 



Onolya 
{Bebeaij György) 



I. Vétet l«8fi. 
(Vági 0«rtiiid) 



rawgedy 
Zatuaa) 



Jaliaana Hagdolaa iíindor U. Péter Pt^ 

(Horrith 1711. 1712. f SS* 

HikloriM (fÜtAj -r I 

Andris) Bora) JS ~ 



ETpü 



Láuló Klára R«sa 

(Ssabó (Fiibert (Hacatiu (Taa- 

Enw) Viotoria) Jánoí) Tári 

I Antal) ^,^,4,. 



Ádám ' 
t 



a^ 



Antal 1 1797. 

Oyftr T. aliip. 

(Kereatt^ry Jnlianna) 



Klára. 



Antal. Ferenci. Mihály. Imre. Oábor. Ágnea. Rósa. 



LPÍl 
IfilO. 1689. 
(1. N. N. 

B. DapeUo Ewie) 



Máfyáa 



Kata 
(P«láathy 
Jino^ 



Hona 

(Lffrinesfalray 

btráo) 



Dániel UUlóa Et« ' AmáUa Mária. 

1651. grfiri loras ^osái 

badnagy l$jO. Forencz) 

körUl. 

(MUkey Bora 1<67.) 

' H^ii^ ~~~' 

rKUfalndy LáBsU.) 

A tibUsalon állókról keveeet mondhAtunk; ILOsvit ésI. 
J A n o ■ testvérek megsebesitók a Mofiony megyei alispánt, miért am 
únsiggyiÜéi 1599-ben a ISkapitány által megfenyitetéallket rendelte 
eLi)LJánoH 1581-ben Gytrmegjei cséceényi pasztáját (most &lu) 
15 ftéit bérbe adván Gerebechy Gergelynek, azért ocL 2I-ón Győr 
DM^e tfirrényszéke elíJtt az E^uesei nemesek BzomszédBágí előjogon 



ibW. M S6. tStv. ez. 



DiB.1izedOyGoO<^iC 



1?4 SISMK. 

tiltakoztok. Gyermekei köztit Mátyás eUtalván, a Cséceényí, Nagy- és 
Eis-Faddi belyeég éa pusztabelt birtokok elosztására nézve a kit leány 
Kata és Ilona 1629. éri ang. 5-én Lskompakon kelt osztoztató 
parancsot eszközöl Ekzterházy Miklós nádortól testvérük Sibrik Pál 
ellen; melynek végre-ki^táBára Győr megye azon évi Szent-András 
lu^i utáni szombaton Dalloa János alispán^ Egri Márton szolgabírót ée 
Alsóki eskadtet ktildte ki. 

I. Pálnak fiai szintén osztályos versenygésben álltak ; közülök 
Miklós Ciyfirvárí lovas hadnagy IIL Ferdinánd királytól eszközölt 
osztató parancsot testvérei Dániel és Mária ellen. Ennek folytán Dá- 
niel 1651. nov. 2-án Szombath András szbiró által Cséceény faluban 
Fad nevU földről tanuvallatást is cszkSzölt. Miklós fiai részére 
(kiknek neveiket nem tudjuk) agyÖrí káptalan elStt végrendeletet tett. 

Nevezett Dániel bírt Komárom m^yében is, mert anyjáról test- 
vér atyafija Posár Lukácsnak (Foeár Ferencz és 8ibrik Éva fiáni^) BMg- 
vaszakadtán 165ő-ben egész Madár helység, Patíi paszta és SzSlífa hely- 
ségre kir. adományt nyert, az ufaSbbira ellentmondván OoBztonyi Mik- 
lós és Ferencz. ') 

A táblán álló ü. Osvát ágán Zsigmond fiinak — ü^ látszik — 
még leányai voltak Julianna és Magdolna is, amaz Hcskyné 
emez Keresztúry Hihályné. 

Nincsenek a táblázaton a következők : 

Sibrik Ferencz ] 682-ben a pozsonyi kamara tanácsosa. ") 

Sibrik Máté, László és Glyőrgy néhai Györgynek fiai, 
kik anyjok Borbála, már elférjezett Megyery Gásp^mé, ellen a XVH. 
szádadban pereltek. 

Sibrik György, kinek leányai voltak Veronika is 
Margit 

Sibrik István, ki 1637-bea Vas megye országgyűlési követe 
volt ■) 

Ez vagy másik Sibrik István, kinek nejétől alsó lindvai 
Bánffy Katalintól fia ismét István, kinek leánya Katalin Locateli 
Jánosné élt még 1674-ben. *) 



'] Ftfnjrei Komálom váno. 127. 18t í\ 
') Bel, Notitls nQTB L i5&. 
^ Leboczkr Stemmat. 1. 191. 
*) BoHánji-Hle per. 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



StCKiHQEH. 176 

Sibrík Kata (táa a fóljebbi ?) 16tiO-ban tett végreadeUtet, a kS- 
szegí és soproni evangélikusok részére kedvezőt. ') 

Sibrik Péter (tán azonos a táblán álló IL Péteirel) kinek ne- 
jétől Pathy Erzsébettől leánya Sibrik Judit Szegedj Miklósné volt 

Sibrik F e r e a c z 1730-bui a Tiszán inneni kerületi tábla jegy- 
zője, tán egy a táblán álló Zsigmondnak fiával Ferenczczel. 

Sibrik Bora elŐbb Váaonkeöi Horváth JAnosné, utóbb 1599. 
1626. körül KáUay Miklóané. 

Sibrik Pál, ki oda bagyva bitét, törőkké tet^ és 160&-ban Ma- 
bomed fővezér imoka és tolmácsa volt ^) 

Sibrik Miklós, ki Rákóczy 11. Perencz mellett harczolt, mint 
ezredes, és 1711. után Törők országba is kibujdosott, hol Rákóczy 
udvamoka (aulae Praefectus) volt ') 

Jelenleg lakik és birtokos a család Vas megyében Sibrik, Bo- 
zsók 8tb. helységben. 

Bihar vármegyében az Anth pusztára u) királyi adományt 
nyertek Sibrik Uiklós és Gábor 1701-ben. 

SIckingm eaalád. Csehországi és ssiléziai aemeetaóg, maly a 
Bádeni nagyhercaegségbŐl wedezteti magát KőztUők áÜitólag Fer- 
dinaad-Herman már 17U. mart 10-én magyar hoofintáat nyert 
azonban orsaággyüléisi tőrv. cakk nélkül. 

1792-b^ as országgyOlési 22. tSrv. ozikk szerint bmifiÚBiUtott 
Vilmos gróf, cs. kir. kamarás, ki mdghah 1866. sept 7'én. 

A családfa következő : 

JánoB Nep. 
sz. 1740. 1 1796. 
es. kir. kámaráa 

(b. Speth Amália) 

CreaceDtia Vilmos 

ssUl. 1760. Bc. 179S. f 1866. 

(b. Speth N.) (>. mitBanym^ Hária 

2. gr . Scblabrend orf Evelin) 

József Karol ion Ferenoz 

». 1833. Bz. 18S5. BB. 1886. 

pa). h. katona 

Czimere a paizs fekete udvarában vörös keretben őt ezüst golyó. 



') Catalog Msa. Bíblioth. Saéchenfiano-regtiicot. I. 214. 
') Bethlen Wolph. CDst. V[. 337. Szimat C. ZempUn not UttDT. 117. — 
HomoDai Naplója a Tudom, tárbani 

■) Hikes Kelemen TSrOhorazági levelei. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 



176 SIDBinCH.— StESV. 

Sidenlch család. Sidenicli György 1659-ben magyar Wn- 
fioBháBt njert- ') 

8ldd család. (BHdi és Utger-Fatboni) Pozsony megyei Csalló- 
közi nemes család. A XVIL század végén élt Sidó Ferencz, kiel- 
vérén nSfil Litassy Pálnak Bony Annától született leányát Lítassy 
Annát, azzal a következő családfát ^ alkotta : 

8id6 PerencB 
(LitMBj Anna) 

Imre Hária 

1781. (Botks Qjürgy) 

(FarkM Kláia) 



Uihál7 Tertfs 

1760-70. (Kamocsay 

kif. belyt art. tan. Imre) 

' Liwló ~~' 

1767. UU 

pappá. 

Mihály 1760— 17T0-ben a kir. belytartötanács tanácsosa volt, 
fiaLiszlö 1767-ben Bzentehetettpappá. Tán ennek testvére Károly 
ki 1770 — 87-ben a kir. helytartóságnál számvevití hivatalnok vott. 

A caalád valószinttleg Ssanyjok Litassy Anna és ennek anyja 
galantbfú Borsy Anna után tirökltttt Galanthin, mert Sidó József 
táblabíró és knriai ügyvéd GiOantháról irta eltlnevét, meghalt 1836. 
sept 24rén. kora 73. évében és valószinttleg a táblán álló L vagy II. 
Józseffel egj személy volt 

Sidó O-yörgy 1846-ban alhadnagy a 2-ik számú m. gyalog 
ezredben. 

Sidy család. Zala vármegyében székel, kSzülök Pál 1761-beu 
azon megye alezolgabirája volt. 

Czimere a púza udvarában hátulsó lábain álló oroszlán, eUfi jobb 
lábával kivont kardot tartva. Ugyan az a paizs fölötti sisak koroná- 
ján is. 

Slesy család. (Vagy S i e y de Baloghfatva) Komárom és GySr 
vármegyében éltes birtokolt Az elSbbiben Sieay János 1625-ben 
QjSr vármegye alispánja, társával Dallos Jánossal, ki utóbb szintén 
Gjür megye alispánja volt, 1623-ban Bábolnán beiktattattak, de töb- 
ben ellen mondta. ') De úgy látszik, hogy e Siesy Jánoa egy személy 

<) 1669. éli ISB. t6rv. cs. 

') Bossáaji én Theudri-fAe perbeli genealógiák sserint. 

*) Fiojea, Komárom várm. 160; 

DiB.1izedOyGoO<^iC 



t1E88, — BIQBAT. 177 

az ugyan ott eléfordoló Sey JánoBsal, kinek 1636-ben m^ mag- 
vaszakoclt volna. Lásd Sey ce. 

Siesi Jnlia a XVII. században Zichy Qyörgynek volt neje. 

Siess család. Siess Lajos 1798-ban L Ferencz királytól ka- 
pott czimeres nemes levelet. 

Cuaiere következő : a fenn álló paize kék udvara közepén vix- 
irányos ezüst szelemen által két részre oszlik, a szelemenben bárom 
[üros rózsafej látszik, a felső udvarrészben bármae zöld balom kö- 
zépsőjén koronán ágaskadó arany grif áll, első jobb lábával kivont 
kardot, a ballal három piros rózsát tartva ; az alsó udvarban zöld hal- . 
mon arany kaptár áll, körUle arany méhek rajzanak. A paizs fSlötti 
Bifl§k koronájából két kiterjesztett sasszárny között, — melyek közŰl 
a jobb oldali vízirányosan félig arany, félig kék, a baloldali félig vö- 
rös, félig ezüst, — arany grif, a paizsbelibez mindenben hasonló áll. 
Foszladék jobbról aranykek, balról ezüstvörös. ') 

Sigray család. (Felső- és Alsó-Surányi gróf) Szepes várme- 
gyében Szepes várától nem mesze fekszik Sigre vagy Sigra sze- 
rény fiün, melyből a Sigray családot eredeztetik. *) 

A család Öseül tartják azon Sigrai comes Jánost, ki SzepM 
megyei Sigra belységbeli Ősi birtokában házat épitetettt 1275. elÖtt; 
nÚDtán az emiitett évben azon egyháznak lelke enyhületére malmot 
és rétet ajándékozott ') 

E Sigray János egyik utóda Miklós, fia Dénesnek, 
Szepes megyei főispán és Szepes s lublyói vámagy, 1300-ban Trencsin 
Máté pártján állott. '} 

írják, hogy 1447-ben Sigray Hátyás kir. itélőmester lett vol- 
na, és ez kapta volna Vas megyében az Ivánczi urodalmat ^) 

Bizonyos az, hogy a család a XVII. században a Dunántúl tű- 
nik fel, igen vékony módú sorsban *) 

HL Ferdinánd király alatt kezd a család fel emelkedni. Ez idő- 
ben Sigray L J á n o s, ki II. és UL Ferdinánd és L Leopold alatt Po- 



■) Adami Scuta gentíl. tomo XL 

') Bel M. Uung. untiqaae et uorae Prodromua p. 131. 

■) Wagner, Aoalecta Scepns. 1. 108. — Fejéroél ai oklevdl 1374rdjk 
éne t^ve. Cod. dipl. tomo V. toI. 2. p. 334. 

*) LehoCEky izertot Stemmat. IL S6I. EoUár, Amoeitit. 91. Upjára bí- 
ratkozva. 

*) Gotbai grófi Almanach 1859.rfvi 1^1- Inp. 

•) Wagner, Analccta Scepns 111. 125—137. 



178 UOBAT. 

ztony megyei Stomfa vár kapitánya volt, 1647'ben adománjt nyert F. 
Snrány-Ta, honnan a család elÖ-nevét irta. 

£zea L Jánosnak fia volt I. Ferencz, ki báró Nadinyi 
Miklóa Terebélyi, ntóbb nógrádi kapitánynak egyik leányát vévén n<Siil, 
ez által szép birtokokhoz jutott, ée családját fel emelte. E Ferencznek, 
úgy látizik testvére volt 

János, ki 1 654-ben születet^ és pedig még — mint életirója ') 
mondja — vékony tehetségű szÜlektÖl. Papi pályára lépvén, a Teazpré- 
mi káptalanban kanonok, prépost és Széchenyi Pál püspök helyettese, 
innen podig 1696'baa Szepesi prépost, majd temnei czimzetos pQspök 
lett Meghalt 1718-ban. Eltemettetett Szepesen. *) 

I. Ferencznek lehetett testvére azon Sigray M á t y á a is, ki 16S1- 
ben az országos adó-jövedelmek számvevője volt. ') 

I. Ferencznek nejéttti báró Nadányi Zsófiától; (ki előbb CHiil- 
lányí Györgyné voll) Öt gyermeke maradt, u. m. 1. J ó z s e f , 2. Ei^ 
zsebe tR ó z a, apácza Budán éa másod-fejedelem asszony, 3. János, 
4. B o r b á 1 a Ujváry Imre neje, 5. 11. F e r e n c z. Ezek közül : 

J á n a állami hivatalt vállalva, a m, kir. udvari kamaránál ta- 
nácsos, 1708-ban kir. táblai ülnök lett, éa az volt 23 évig, majd atóbb 
alnádor, pozsonyi kamarai tanácsos, aranysarkantyÚB vitéz, végre or- 
wágOB fSpénztámok és altámok lett 1728-ban báróságra emdtetett *) 
nnoka-öcscsével Lászlóval (II. Ferencz fiával) együtt Meghalt 1768- 
ban magnélkül kora 66. évében. *) 

I. József szintén kormányszéki hivatalnok volt, mint kir. tábl. 
ülnök fiatalabb korában az 1715. évi orszá^yüléaen több rendbeli bi- 
zottság ta^áál választatott. ") 1730-ban már a m. kir. udv. kanczellá* 
ria tanácsosa. 1724-ben kapott báróságot '') 1739-ben Somogy várme- 
gye f3ispánja lett Volt helytartósági tanácsos is. Nejétől nemes Grös- 



^ Wagner Analecta lII. 135—135. 

'3 Wagner, Analecta Scepus. II. 840. 

Ó 1681. évi 16. türr. ez. 

*) Adami, Mas. a nemzeti Mnzeumban 4-rét lat. 182. az. és CollecL he- 
raUL pag. 116. Lehociky Stemm. I. 1<0. AdamI Scnta gentil. XI. 

*) Láad a füiette mondott halotti beszddet Bákáai Ferencitől „S e e a t a 
Qnies, as az Bátor Nyugodalom" czim alatt. Pozsony 1763. 

*) Ac 1715. évi 80. ttlrv. czikk szerint a valIán-Ugyben , a 89. m érint a 
batáijiráai bizottságban, a 43. ». a gjfiii, is a 73. szerint a Bécs-njhclji Ügy- 
ben kUldetett ki. 

') Adami Scata gentil. tomo XI. A gotbat gröfi Almanach id. lapja sac- 
rint 1712. lett báróvá. 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



■loger Magdolnáiéi gyermekei közül csak Károlyt ismerjttk, — da 
Agy látaztk — fia Lajos is. 

Károly cs. kir. tanácsos, 1760-ban már a Dunántúli kerületi 
tábla Ülnöke volt. 1767-benmárahétazemélyes tábU ülnOke, 1774-ben 
már Somogy vármegye Főispánja, 1787-ben már valós, belelt titkos 
tanácsos és gróf. ■) Élt még 1792-ben. Neje nemesságodi Szvetica 
Jakab personalisnak leánya volt. Ettől £a II. Józef és Jakab. 

Jakab 1788-ban a dunántúli kerületi tábla titkára, utóbb ül- 
nOke, már 1792-ben ott hivatalban nem állott. A Marünovicsféle Qax- 
•zeesküvésbe keveredvén, 1795 május 20-kán Budán lefejesteteti 

II. Józeef 1788-ban Vas vármegye alispánja volt, 1807-ben 
az országgyűlésen válaBztmányi tag (26. törv. ez.) 1823-bfts Somogy 
megye főispáni helyettese, 1824-ben főispánja, egyszersmind cs. kir. ka- 
maiás, valós, belső titkos és m. kir. beljtartósági tanácsos. Az 1827. 
évi országgyűlésen a rendszeres munkálatok vizsgálatára rendelt kfil- 
döttségi tag volt. Meghalt 1S30. évi octob. 26 án kora 72. évében. 
Első nejétől Almásy Jankától (f 1822. jan. 23.) Anna, Felicitaa, 
Bora, Titns, Fülöp, Amália gyermekei maradtak. Másodig 
nejétől nagy-jcszeni Jeszenszky Amáliától maradt leánya Amáli^ » 
mint ezek a táblázaton láthatók. Fülöpnek egyetlen fía Rober-t 
1853-ban halt meg. 

II. Ferencz (I. Ferencznek fia) 1 71^ben Pozsony megye al- 
ispánja volt ') 1723-ban mint itélőmester az orszá^yülós dltal a ha- 
tárvizsgálú választmány tagja. ') Meghalt korán. 1763-ban már nem 
élt, BÍlt figy látszik, 1728-ban sem. Nejétől Angarano Teréziától gyw- 
mekei : L á s z 1 ó, ki nagy-bátyjával IL Jánossal 1728-ban báró lett, 
Ferencz, Antal, Rbenáta báró De Grand Jakahné, Kata, 
Teréz és Zsuzsanna, kiknek utódaikat nem ismerjük. 

Ugy látszik I. Jánosnak, a stomfai kapitány és család törzs- 
nek atyja vagy bizonyosan közel rokona volt azon Sigray Ferenc*, 
ki „Az űr Jézus kinszenvedésónek tüköre" czimű el- 
mélkedéseket irta és adta ki Pozsonyban IMS-bamO 



') Az egykorú bfrataloe SebnoatismtiBak Bssrínt, Jgy teHát g r A f f á u 
1774. ét 1 763. évi idtiítfisbfln lett a cMlád ; hok>tt a gótjai Almsnacli 1754, ^«- 
lŐl^tezi a grófi diplomát ; tán.hibáböl 1784. helyett. 

OLehoczky Stemm. L 203. lapon 1717. mart. 9-^n ét 173(>-baa lija Fo. 
uoDj megyei aliapinnak. 

172S. évi 17. törv. ez. 

') Magyar Irők. Életrajz gyüjt. ^^^ , 

D,B.lizedbyWbOglC 



|;80 BIGBAT. 

Az is eldöntéBre vir : vájjon azon Sigrajr J i n o b , ki Í6S9. ir- 
ben néha Draskovich György pénzéről számol az orszAggyOléB elfltt '), 
éa 1662-ben liarmiaczadi számreTS Tolt, *) nem egy személy-e a stom- 
&ú várkapitánjr&yal Sigray I, Jánossal ? 

A család& kdvetkezö : 



t. János 

atomlU rirfcap. 

1647. F. Biiwinjt kapja . 

l. Fennu I67S. 

fb. Nadáii j i ZaóEa.) 



LJólHf 

1724. bárú 

1789. aomogyi 

íöitpia 

(GrOíaiugeT 

Ukgdolna) 



n. János 

ftttárnok 

1738. bari 

t 1763. 



Bora n. Forencs 

(Ujvárj 1719. pouonTi 
loue) aliipán. 

(AngaTsno Ttris) 



füüild UI. Ferenea Ant^ ReÖáta Eata. Teréz Ztntsí. 
1728. 1768. 1768. (b-Da Grand 

báió. Jakab) 



KárolT 
1760. 1792. 
sepumvir 
Somogyi fJHsp. 

gtif 
<8»Tetics N.) 



Jskab 
ker.Ub. filn. 
lefejelt 1796. 



U. JóSB«f 

Somogyi fSiap. 

tl8S0. 

(1. Almisy Janka. 

g. JgsBCMzk^ Amália.) 



2-t4l Anna Felicitu Bora Tittu FtlISp 
csill. k. h. caill. k. h. csill. k. b. e>. kir. cs. kir. kam. 
(ft. Uontbell (er. Esiterházy (gr. Saínt biuiár (nemeskM 
ludor fr. minist) Ferencs} Hsrscbsn) kapit Ki*i Lniaa 
tl856. 



Lnísa. Róbert 

tl868. 

FtllÖp biijs sz iránczi orodalmat Vas m^yábeo, aejér« mint 
fiiuitott leányra jutott Arad megyében a kerűlösi, Fejér megyébvi 
a CBÖBzi és pCtölei jószág. 

A oaládniüc I. Jóssef ilul 1725-ben nyert bárói czlmere : n^- 
feU osztott paiza, melynek kOsepét koronás, fiúját szájában tartó tár- 
kány foglalja el, as ezáltal képezett ^kOr kék ndvarában két TórOs 



■) 1669. iwl 123. tOrr. gs. 
■) 1663. évi 26. tOrr. oi. 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



BoUtOBT.— 8UCLÖCZT. 18Í 

mezfl, egjmánal keresztbe helyezett könjOklS kar látszik, egy-egy 
arasj halat (tratta) tártra, fölötte jobbról esOst félhold, bnlról arany 
csillag ragyog. (Ez,a Kadáayi czfmer, a báróságot szerztSknek anyjok 
báró Madányi Zsófia czimeréböl kölcsönözre.) A paizs 1. és 4. TÖrOft 
udvarában ezOst egyszarvú, a 2. és 3-ik kék udvarban pedig kettfis 
&rkú arany-oroszlán hátulsó lábain ágaskodva látható. A paizs fölött 
bárói koroDa, azon két koronás sisak áll , a jobb oldaliból két feketa 
sasszárny közfitt begyével fölfelé pallós áll, rajta arany korona lát- 
szik j a baloldali sisak koronájából koronás grif emelkedik ki ; els^ 
elaS ballábával lángoló bombát tartva. Foszladék jobbról ezOstvörfis, 
balról áranykék. A paizsot telamonok gyanánt két febér agár tártjai 
fejőket kioltott nyelveikkel kifelé fordítva , nyakukon u-any örv vau. 
A cdmer paizs alatt halvány rózsaszín szalagon „Candore et Fi- 
d e 1 i t a t e" jelszó olvasható. *) 

E czim«rtfil a Sigray J á n o s által 1728-ban nyert bárói czimer 
csak igen kevéssé é« omiyiban kOlOmbfizik , hogy a paizs fölötti bal- 
oldali sisak koronáján szemkfizt két kettSs&rkú oroszlán ágaskodik, a 
jobb oldali els8 jobb lábával pisztolyt, a másik, e1s8 hii lábávd buzo- 
gányt tart, és a czimer alatt a jelseó és szalag hiányzutak. ') 

Sikátory család. A XV. században élt. Egyik tagja Sykáthwi 
Demeter 1456'ban a Thimaryak adománylevelében királyi embe- 
rül van megnevezve. ") 

SikAtoris csaUid. Qfimör vármegye nemes caaládai k&sé so- 
roztatik. *) 

fiike cMiUd. ZempUn vármegye aafmerleveteB nemes családai 
kösött álL >) 

Slketh esalád. Szatmár éa ZempÜn megyék nemesei kOzótt ta- 
láljak nevét •) 

Szattnár megyében Siketb OyOrgy megyei tiszti föOgyéss 
U46-tól 176&-ig, egyszersmind 1746-bcn a szegények ügyvéfle. '') 

fiiklóciy eaalád. Ugocsa vármegye nemes családa, melybtíl 

*) Adami Scata g«ntíl. tomo XI. 

Ó Ugyan olt é» Collect. herald, p. 116. 

•) KapriDsi, Dipl. II. SOI. 

*) Bartkolomaeidea C. GOmOr p. 145. 

^ Ssirmar C. Zemplin. not. top. Jlll. 

■) Ugyan olt 117. 

*) Ssirmay, Szatmár várm. L 1S8. 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



188 6IELÖDT.— StEÖ. 

Mihály e század elején TiradarEalTa kőzbirtokoaai között foglal 
helyet. •) 

Sibliidjr család. Erdélyi Gyergyó azékbelí székely család, 
melyből Siklódi B a 1 á s, Péter és idösb. János 1646. jan. 5-én 
kaptak Rákóczy L Györgytől pizidaríasi levelet ^) 

Eonél régiebb a gálfalri SikUdy család, melybül 
Q-yörgy 1579-ben mind Eőlöcz nemben, Seprőd ágban, mind » 
Hedgyes nemben és Eürt ágban primipilus volt ^) 

1750. körül Sikl6dy Ferencznek neje zaákodi K. Horváth 
Apollónia volt 

Sikltfssy család. Somogy vármegye nemes családai közé tarto- 
Bik. Eöziilök Siklósay J é z s e f azon megyének 1825— 1833-ben fd: 
szolgabirája, Mátyás 1825-ben alszolgabtrája, Viktor 1825—30- 
baa fötlgyésze volt. 

Tán e család elődei kfizUl veJó azon Siklósy (vagy Sztklésy) 
Mih ály, ki 1522-ben Luther tanait Sátor-A.-Ujhelyben kezdé ter- 
jeszteni. *) 

Siluí család. (Böl&ni) Háromazéki székely nemes család. A czi- 
meresleveiet Sikó István és Páter testvérek váltották 1661, 
1^. 25-én. 

Csfmerfik a paizs égszinti udvarában fehér galamb , mely osSrÖ^ 
ben borostyánt tart. 

A nemzékrend ^) következő : 



Sikó N. 
(Otuágh ADDa 


tl62a.) 


■ I. István 
«üL 1683. 
' t 


I. Páler 

■B. 1585. 

' li. Píter ' 

^1 1670. 
(B^abásMsrrit) 
líl. Páter líiS 



■) Szinoar, CottnB UgocBs, 126. 

*) Na. nákelj nemzet Consti tutid] > 96- 

Ó Ugysn ott 273. 

*] SzirniBj C- Zemplia DOt. hist. 97—56. 

*) KSviri, Eidilj nev. csalásai 223—231. h 



DiB.1izedOyGoO<^iC 



8ILE. — SILLOBOD. 







Jino8, ki a, efó'iSi íapan. 

Andrá* 1770. 




' L iBtvin t 1834. 




Jánoe. 


IV. Pdter 
1794. 


IL laUio 1 1IÍ57. 
kir. láLUi UlnSk 
(P«ik»B Anoa) 


JáDOB. 


Péter. Sándor. Mifaálj. 


T»má«. Ferenci. ' 


Miklüa Lajoe Ann& 
UatS (Gjjúii Erzae) (K^noii J. hn. 
(FUlde RÓMi) Bűnifl Fer.) 





Kiírnia. Árpád. 

A táblán állók közttl IV. Péter — ha nem csalódunk — 1794- 
ben Sepsi Szent-Gjörgyön vároBÍ tanácsnok. 

I. István 1794— 1815-ben kir. táblai , guberniális ügyvéd éí 
íiegények ügyvéde éa uaitártas egyházi ülnök volt. Fia 

IL István kir. táblai ülnök, meghalt 1851ben. Fia Miklós 
feílészeti hajlamát követve, 1845-ben Münchenben akadémiai festSi 
oklevelet nyert Jelenleg — mint RÖvári irja — aquarellben Erdély 
legjobb arczfeatöje, 

Sile család. EözülJikSile Péter 1677-ben Ugocsa vármegye 
retdsz. esküdtje volt. ') 

SillinK család. (Eaczanovai) Rözülök József 1848'bsa Er- 
délyben Torda városi fÖjegyzö. 

Sill6 család. Csikszéki székely eredetű ; közülök Bálás azon 
uéknél 1837-ban ajtónálló; Péter Sz. Ferencz-rendí szerzetes 
181S-ban. 

Valószínűleg e család ivadéka Miklós, drámai birtokos Bel- 
*8-Szolnok megyében. 

Slllobod család. De Sillobod András és fíai János és Mi- 
liály 1759-ben Mária-Terézia királyasszonytól kaptak czimeres ne- 
mes levelet *) 

Czimere fiiggSlegesen kétfelé osztott paízs, a jobb oldali azü&t ud- 
varban hármaA magas zöld hegyek közül a középsőn egyfejü fekete saa 
áll, kiterjesztett szárnyakkal, és kioltott piros nyelvvel, balfelé fordulva ; 
> púzs baloldali kék udvarában szintén hármas hegyek közÜl a két 
uéUün hátulsó lábaival arany oroszlán kivont kardot tartva. A püzs 



■) Szirmaj C. Ugocsa 60. 
^ CoUect herald, nro. 23. 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



184 ^ SILLYE. — SILVE3TEB. 

fölötti sisak koronájából szintén oroszlán emelkedik ki, kivont karddal. 
Foszladék jobbról aranykék, balról ezüátvörös. 

Sillye család. Sillye János 1811-ben íratott az Arad Tármegyei 
nemesek sorába. *) Tán ennek a fia Gábor, ki szili. Hajdú-Böszíir- 
ményben 1818. mart 21-én, h. Ügyvéd, és Hajdú kerületi Itíkapitány 
1 861-ben ; irt folyóiratokban is. Neje Szpivák leány, gyermekei Béla, 
Jenő és Ete lka, unokaöcBcse Gábor. 

A család „Hadházi" elünevet használ. 

Silyey család. Ugocsa megyében e század elején Sillyey M i k- 
1 ó s-t Forgolány helység közbirtokosai között találjuk. ') 

SUvester család. Erdélyben a székely földön ismert családnév, 
mely némelykor Serestéi y-nek is íratott. 

Ismeretes e néven Sylvester János, a bibliai uj-szövetség for- 
dítója és magyar nyelvtan írója a XVI. század első feléből, kit Erdö- 
s i-nek is neveznek. Ez Sfnyér-yárallyán Szatmár megyében született 
nemes és birtokos szüléktől. 1526-ban a krakói egyetembon tanúit. 
1539-ben már grammatica-ját adta ki. Nem sokára ezután a bécsi 
egyetemben tanár lett Élt még 1554-ben Í3. Nös volt, és gyermekei 
maradtak. ') 

Silvester család. (Tarcsafalvi) Udvarhelyszéki család j fészke 
azQn székben Tarcsafalva. Közttlök György Kolozsvárott volt uni- 
tárius pap, és hittan tanára. Meghalt 1828-ban. Özvegye Frank>KÍB 
Zsuzsanna ; leányai Zsuzsi Koronka Antal toroczkói unitárius lel- 
készné, Jozefa Misz Jézsefné, és Karolina Csulák Dániel ügy- 
véd neje. 

Silvcster család. (KomoUói) melyből Dénes ügyvéd és tör- 
vénytanár a székely-udvarhelyi ref főiskolában 1843. körül. Dávid 
ügyvéd Hároszéken. 

Silvestér (vagy Sylvester) család-néven még több birtokost ta- 
lálunk Erdélyben, kiknek családi származásukat nem ismerjük, ilye- 
nek M ó z a e s Doboka megyében 1 80d-ben itélÖ bíró. 

József bazdi, máagi, kápolnai birtokos Alsó-Fejér megyében. 
János m.-fülpesi, idecspataki éa Torda megyében több helyen 
birtokos. 

Antal m.-dátosi birtokos Torda megyében stb. 

■) Arad várm. jeg^BBkötiTT ISII. éri 100. u. 
*) Szirma^, Cottas Ugocaa p. 129. 

■) TMj F«r. A magyar kSItészet kézf-kCnyve I. il— 42. V. fi. K^vdsx 
lan, Erdöai J.dcw, magyar proteatans Beformátor. Oebreczen 1869. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 



8ILZL.— BIHÍND7. 186 

Egyébiránt & székelységnél eíty nemnek (gentiB) is Tolt nere 
Sylvester, továbbá egy Sylveeter leány 1450. kÖzUl szent-tamási 
Lásár Bálintné volt. 

A XVI. században 1575-ben éltek kibédi SUvester Miklós, 
SUvester János, a Eölőcz nembSI, SeprSd ágból, Sílvester András 
a Jent) nemből, Szomord ágból, és nevezett nemes Sylvester Miklós- 
nak neje Apoldy Márta, a Medgyes nemből. Kiirt ágból prímipilaria jó< 
szagot birtak Marosszékbea Kibéden- *) 

SiUl család. SilzlJá no s-Pál 1713ban m. Károly királytól 
kapta czimeres nemeslevelét ') 

Czimere a paizs kék udvarában zdld téren ágaskodó arany grif, 
szájában zöld ágat tartva. A pdzs fölötti sisak koronájából két kitar- 
■ jesztett fekete sasszárny között szintén olyan gríf emelkedik ki, szájá- 
ban zöld ágat tartva. Foszladék jobbról aranykék , balról ezüstvöröe. 

Szil ez néven Talószinllleg e családot találjuk Szabolcs me- 
gyében, bol Lajos 1838— 1841-ig tiszti alUgyész , 1844 — tSl 
1848-ig fiiszolgabiró volt 

Ferenoz 1839 — 1847-ig rendszerinti esküdt ugyan ott 

Sima család. Arad megyében Sima Gábor és fia Márton 
1823'baa a nemesi lajstromba Írattak. ') 

Himándy család. A XVI században élt Simándy Péter, 1559- 
ben a följebbezési törvényszék bíráinak egyike volt; *) S, vagy fia, 
ToIt azon Péter, ki 1588-ban Vratistye helységet kapja kir. ado- 
mányban és abba beiktattatik, „de Vratistye" irván elönevét Ugy 
látszik, ezen helység alatt Trencein megyei Vrtizser helység ér- 
tendő. Simándy Péternek leánya volt Anna, Izdenczy Petemé, ki- 
nek leány utódu Madocsányi, Apponyi, Festetioh , Takács atb. család- 
béliek. Vratfstyei részüket a Takács család eladta Kőszeghyeknek. A 
Uadocsányiak eladták Sándor Albertnak, ennek utódai átruháztak 
Majtbényiakra, ezektől 1755-ben Sírchich István váltotta magához. 

Trencsin megyében Simándy nevtt nemes család 1688-baD 
székelt Horenicsen. ') Pozsony megyében Simándy Qyörgy 1776. 
évben fös^olgabiró volt 

írták nevfiket S y m á n á y-nak is, oh. többet rólok Sj/mándg tdatt. 

*) A. nemes n^ely néma. Constitnt. S60— 263. 

*) Collect herald, nro. 6U. 

^ Ar«d megyei jegyBÖkönyv 1838. dvi 1066. Ss. 

*) 1669. évi S8. !&rv. ei. 

*) Ssontagh Dán. kOal^e. 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



186 snuT. 

ZempIÍQ megyében Simándy János 1626-ban s.-pataki tanár, 
l630-ban újhelyi reform, lelkész ; ') I s t v á n 1709-ben lett pataki ta- 
nár, meghalt pestisben 1710-ben. ') 

Erdélyben Simándy István 1635— 1651-ig erdély püspök, 
egyszersmind leleszi prépost. ^) 

Doboka vármegyében Simándy L a j o s 1837. körül törvény- 
széki ülnök volt ; tán ennek rokona S. Gergely, Torda városánál 
Írnok 1845-ben. 

Slmay oaaUd. Békoe vármegyében Endrödböz közel fekszik 
Sima nevezetű puszta, hajdana Símay nevű nemzetség birtoka; 
még 1456-ban élt és e pusztát valószinüleg birta azon Békés megyei 
előkelő nemes, Simay G e r g e I y, ki a Hunyadiak részére kelt királyi 
adomány levélben igtató király emberül neveztetik meg. ') 

Háromszáz évvel később Erdélyben Számos-Ujvárott egy öi^ 
meny eredetű magyar nemes család tűnik fel, melyből Simái Lukács 
és S a I a m o n testvér atyafiak és kereskedők Mária-Terézia királyasz- 
szonytól 1760> évi május 26-án Bécsben kelt czimeres nemes levélben 
magyar nemességre emeltettek ; ^) és czimeres levelök Belső-Szolnok 
vármegyében 1760. évi octob. 6-kán tartott közgyűlésen kihirdettetett 

A család czimere vizirányoaan két felé osztott paizs, a felső vö- 
106 udvarban két fehér galamb egymással siemközt áll, csőreikben 
arany olajágat tartva ; az alsó kék udvarban vörös fedelű egyház áll, tor- 
nyával, mely alatt az Íves bejárás létható, jobb felé fordítva. A pwza 
fölötti sisak koronáján két kiterjesztett fekete sasszárny látható. Fosz- 
tadék jobbról aranyvöros, balról ezüstkék. ') 

A caaUdfa ^) következő : 

Simái N. 

1. Lnkáce L Salamon 

1760. 1760. 

(Hankovi c y Mária) (Pta y.a.'kit * HJripsina) 

L Uártou I. Gergely II. Lukács F^ígt. a kőtt. lapow. 

1794. SE. újvári 1794.1815. m- vásárhelyi 
népszúszóllö ez. újvári tanár 1794. 
(Géafit Kata) tenator. 

') Síinnay C. Zemplin not. top. 214. 254. 

•) Ugyan ott 217. 

•) Fray, Hierarchia n. 279. SEoreday Setie* Epp- Traosylv. 217. - 

<) Teleki, Hunyadiak kora X. i96. 

') Collect herald. 

') Adami 8cuta gentíl. tomo. XI. 

') HogyorAssy János kUzl. 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



L Salamon, ki ai elübi lapon. 
1760. 

( Faágai A«a FUripaJna) 

i HiklAa. Fottocc L K^etin. UI. Lakába l.lgnia Tcoánr S ^rJj^^^SS 
Adeodat Joachim Simeon Kristófig vn.S " ^S" 

Bí. 176a Bí. 1762. sz. 1755. (w. 1760. ^^^f^PW^ 

1 1817. ^ a- 

N. Váradon o 

(Pertik BebekaJ 



b. SaUm 

ea. 17H7. ■>. 1790. 
(BoUenatein t 1846- t : 

Anna) B^kesí ^liapán 
(Stmumer Páni) 



n. Kajetán U. Miilúi I. AntM Margit H.Ignáaz U. Kriatiíf 

1794. ra. 1798. ai. 1801. bjs. 1805. as- Gyulán 

885. t Ibaa. 1 183Í. t 1857. 1806. 

(Majtr Ter^a ) 

Ágoston Ede 



IV. Lukáca 
■E- 1816. 

jGálbor; Bőza} 



Gergely II. An; 
iz. 1«[8. SS. 18S 
(Lázár 1 1849. honvéd 
Miiia) bonv^d (Picha 
Karolina) 



L Lnkáca ágin L Márton 1794-beD Számos-Ujvir bx. kir. vi- 
ros alnépszÓBzólója, I. Gergely 1794 — 1815-ben ott városi tanács- 
nok, n. Lakács 1794-beti m. vásárhelyi gymnaBiumi tanár. Lukács 
SzámoB-ÜJTárott esperes és lelkész 1837. körűi. Tódor agyán ott ta- 
nácsos , íQ. Gergely , Márton, János, szintén ott hivatalnokok 
lS48-baQ. Miklós, Lukács birtokosok, ez utóbbinak neje báró 
GySrffy Jozefa. 

L Salamonnak ága Magyarországba Békés megyébe szakadj hol 
fiai:L Miklós, Ferencz-Ádeodat, L KristÓf-Teodor, 
— IIL Lakács-Joachim; és U. Márton-János Gyulán la- 
kozottak, és í. Ignácz szenttamási ispán 1792-ben, ÜL Lukács- 
Joachimnak pedig Pertik Hiripsína-Rebeka nejétől (ki 1859-ben Bé- 
kes-Csabáo kora 94. évében halt meg) fiaiiIL Salamon, ü. Ka- 
jetán, IL MiklÓB, L Antal, II. Ignáoz és IL Kristóf 1825. 
beo hirdettetek ki nemességSket Békés megyében. 



'} Békés megyei Jegyiffktinyv 628. ss. 
'; ügyanoU 1825. évi 110. az. a. 1826-ban 1815. a 
a Bsomélydre iemtft vett ki nemesi bizonyítványt. 



I alatt IL Miklós 



r,Coo<^ic 



168 BlHÉtTT. 

LegoerezeteBebb tagja volt & családnak XI. Kajétán Békés 
megyének már 1816-baQ rendszerínti esküdtje, majd al-, utóbb 1835-tSl 
1840. é7i nov. 23-ig föszolgabirája, 1843. jnl. 3-ától elsjt alispáaja 
1846-ig, mely évben meg is balt. Utódai Dem maradtak. 

Nom e családhoz tartozott — úgy látszik — azon Simái K ria- 
t ó f kegyes rendi szerzetes , ki Komáromban született lT42-ben, ki 
mint iró és m. akadcmitú tag irodalmi munkásságáról ismefetes. Meg- 
halt 1833-baD jul. 14- Körmöczbányán kora 91. évében. >) 

Siiuéiijr esalád. (Sárdi). Régi székely nemzetség, melynek neve 
Símén y, Semén, Semien alakban fordul elö ; predikátumot is 
többfélét viseltek ; így de Sz.-Eirály, de Homorod-Sz.-Máiv 
ton, de Eadács, de Sárd és de Somlyó. 

Legré^bb, kirÖl emlékeink vannak, szent-királyi Semien Ist- 
ván, 1409-ben Maros-szék szószóllója. ') 

1537-ben Símén Gergely Udvarhely székről zsoldos hadat 
visz Munkács alá. 

Legrégibb fészke a Simény családnak Fancsali kutatásai sze- 
rint ') Homoród-Szent-Márton, hova Simény I. Péter há- 
zasodott I&ŐO. táján, elvévén onnan Bíró Katát. Ennek fia Gergely a 
Nagy-Kükűllö melletti Sárd-ra telepedik, honnan ismét a család egy 
ága elSnevét írja. Gergelynek két fia maradt: István és Fái, amaz 
Sárdon marad éa tdrzse lett a mai sárdi Simény család-ívadéknak ; test- 
vére Pál pedig elveszi Nagy Annát, azzal kapják aszéplakí rész- 
birtokot, melyet a Horváth családdal 1609-ben osztanak el. Ezen Fái- 
nak fiai Tamás, János éa István a széplaki ágat terjesztek, 
melynek azonban teljes nemzékrendét napjainkig nem bírjuk; úgy kell 
lenni, hogy ebbÜl származott legyen a solymosí ág is, (tán a nevezett 
három fiók egyikétcSI) mert a széplaki ág megvaazakadtával a sólymost 
ág örökösödött a széplaki jószágban. Á solymosi ág Elekben, és fiában 
Andrásban és ennek testvéreiben él. Ez ágból volt János. 1836. 
körül M. Vásárhelyi kír. táblai ügyvéd. 
A családfa *) kővetkező : 



■) Hagfar Irűk. Életrajs gjOjt. 413. 
■} KáUay, SzAelf nemxet 283. 
*) K8vári Erdély ner- caatiLdai 224 
T UgT«» ott- 



ídOvGoOf^lc 





I.P<iIa 
I5S0. kfirSI 
(Bird Kata) 






' O.P8«l7 
Sirdn ulapiiik. 




Siidon auid. 
G&bor 




Pál 1609. 
8s(!pUkoD bir. 
(Nagj Aaaal 


(KUlKüíBor.) 


'Tamia. 


Jánoa. latváa. ' 


Jinoi. 






Pál 






I.GT»rgyl ' 






(Uurer Anna) 






Ü. GiUrjy 17«i. 






' Uiri. 


III. OTOrgT 1790. Jánoi 
(Toroczkai Klára) öniagr. 



Elek 1 1840. Klán IV. QjUTgj Entei Jalh 

(Petr. Horritb f 1S48. f 18S9. (Sindor (Elekéi 

Tetás) (Ikt sróf (b. Banber Jánoi) AnUl 

I— =;t- ■ Bethlen Bóie) 

HiUói I 

' B6aft . Klári Jankk Amália Kati Ortfigr. 
(UgrooLásái) 1 1S49. 1 1849. (gr. Lázár f 1849. 
(kt. Láaár lUlmáa) 
Dénes) 

A cs&IádbAl keveBea TÍeeltek hivatalt, legtöbben gazdálkodtak. 
Gj örgy (a lU-ik) 1790-ben KiikülIB megyw köret, 1794-ben Torda 
megyébSl követ 

Elek (melyik ?) sárdi pré£kátammal 1 794-ben KOkűllö megytt 
alispánja, ]8I5-ben az unitár egyházi kormány ülnöke. György (a 
IV-ik) 1615-ben unitár egyházi ttlnök. Ugyanekkor idősb Elek 
EfikűUö megyei házi azámveTÖ.' '} 

Jánoa Smagy ez, vagy másik János 1836-ban királyi hi- 
TataloB. 

A családfa utolsó izén áU6 három fiatal szép hölgy 1849-ben a 
nlágosi katastrofa napján halt meg. ^ 

■) Üg7 látuik innen , hogy ül. OjVrgrnek is volt teitvtfie Elek ne* 



*) Bsilávfi Sándor, Hagfar nfik kttnyre. Pest, 18^3. 



ir,Coo<^ic 



180 SIMÉNÍFALTT. — BIUIQ. 

László HoiiioTÓd-8z.-mártotu eldnévrel, 1794 — ISlS-ben kir 
kormányszéki írnok és hites jegyzÖ. 

L aj 8 elöuév nélkül, tán Bzintén e családbél , 1815-baii Koloa- 
rárott harniLDczadi imok, utóbb 184ő-ben brassói ellaaJír. K ix o 1 J a 
31. gy. ezredben fSbadnagy 1863-ban. 

Más ágból, vagy más családból származott ksdácsi Semés Mik- 
lós, 1606— 1607-ben Udvarhelyszék alkirálybírája ; kinek leánya 
Klára Kadicsfalvi Török Gáspár neje volt 1640. körül. — Ugyan 
csak Kadácai előnévvel Semén József 1837. körül ügyvéd Hunyad 
megyében. 

SiméDyfalvy család. (Siményfalvi) KBzttlök Jásos egyike 
1763-ban a székelyek részéről azon bizottságnak, mely fB kormány 
ezékileg az állandó törvényszékek felállítása iránt muokálkodott 1815- 
ben élt M é z s e s. 

Tán ngyan e család ivadéka Siményialvi Antal, kinek Szabadkai 
Kis Teréziától gyermekei: János Kükflilö megyében 1848-baD adó 
író biztos, Antal, Miklós, Anna Miske Imrénó és Teréz tor- 
dai Fieiscbmann Dávidné. Ezek egyik nagynénjök volt Erisztiiu^ 
Ugrón Pálné 1813. körül. 

Szintén e családból származhatott Siményfalvi S á m a e l, feUS 
rákosi unitár lelkész, ki 1862. sept. 18-án halt meg. *) 

SimeoBOVieB esaUd. Simeonovics Fülfip 1760-ban Mária' 
Terézia királyasszonytól kapta czimeres nemes levelét. ^ 

Czimere függőlegesen két felé osztott paizs, a jobb oldali ezüst 
udvar baloldalából kétfejű, vörös koronás, vörös csörü és lábd fekete 
sasnak-féle test része látható kiterjesztett szárnyakkal, Iába karamai- 
val zöld koszorút tartva ; a baloldali kék udvart vfzirányban ezüst pó- 
lya két részre osztja, alatta és fölötte egy-egy arany csillag ragyog. A 
paizs rőLütti sisak koronájából arany grif emelkedik ki, első jobb lábá- 
val arany markolatú kivont pallós hegyén török fejet tartva. Foszl^ 
dék jobbról ezüstfekete, balról aranykék. *) 

Sióiig csnlád. Simig Péter 1798-baD L Ferencz király által 
emeltetett czimeres nemességre. 

Czimere négy felé osztott paizs, egy, alsó ékbe végződő ötödik 
ezüst udvarral, melyben hármas zöld halom közli! a középsőn arany 

'; Kállay. Székely Dcmaet 28S. 
*) Törok Antal íOzliae. 
') Collect. herald, nro. 106. 
'} Adami, Scata gentiL tomo. XI. 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



8IKk6,— 8IMÓ. 191 

koronából kék oroszUn emelkedik ki, nyakán fekér szalaggal, elsS lá- 
baival bőség szarvból virághalmazt ontva. A paizs 1. és 4. kék udvará- 
ban két ezüst fodros szelemen között fehér agár (vagy e féle álat) fut. 
A paizs fölötti sisak koronájából kék magyar ruhás, panjokásan felöl- 
tött vitéz mentében emelkedik ki, fején prémes vörös kalpag, fehér kó- 
csag tollakkal,jobbjában kivont kardot tartva;két felöl két kiterjesztett 
vörös sasszárny között, melyekea viziránybao két fodros ezüst szele- 
■zelemen vonúi át. Foszladék jobbról eztlstkék, balról ezűstvörös. >) 

Simigh József Tolna megyében 1842-ben katonai biztos. 

Károly 1846. vértes ezr. cs. kir. hadnagy. 

Símkö család. Trencsin vármegye nemesi lajstromai szériát 
1688-ban Horeniczen Ukott ily nevfi család. ^) 

Simó család. (K. Solymosi és Farczádi) Bég^ székely család. 
Osi fészke Udvarheiyszékben elSbb Béta, majd Ki s-Soly mos, éi 
ntóbb Farczád helység, mely két utóbbi helységről elÖnevét irj». 
Első ismert törzse Simó Ferencz lÖTO-bea a solymosi és bétái jószá- 
gokra nj adományt ^) nyert. Már eanek másod-onokájánál II. János- 
nál két ágra szakadt a család, legalább ez idö óta az egyik kiválóbb ág 



farczádi elönevet vett fel. Ez úgy történt, hogy nevezett 11. János, 
ki mint lovas tiszt tatár fogságba került és abból 1650-ben megszaba- 
diUt, IGöö-ban abétai jószágot feUöbb jóváhagyás mellett farczádi 
Lázár Istvánnak a farczádi jószágért elcserélte. E János 1661-ben 
jelen volt a nagyszöUösi csatában, hol Kemény János elesett. Ennek 

■) Adami Scuta gentil. tomo XI. 

<) SzoDtagh Dániel kiízl. 

■) Családi okmány szerint, D,g„i;ed oy GoOqIc 



103 



■wö. 



máaod unokáj&nál IV. Jánoantí a farcsádi ág U két ágra Bsakad^ 
melybííl a íarczádi Simó-k mai nemzedéke szármáik. 

Á családfa I. Fereacztöl kezdve « íarczádi elöoévTel élS ágon 
kdretkezö 

I. Ferenes. 
u. 1530. kUrŰl 
adomáoj 1670. 
(MarftfAnna) 



L Jánoa 
(Kádár>Qna) 



I. Péter 
(CwitorKata) 



II. János 16&0. 1661. 
(F«reni».Borbála> 



m. JánoB 

izfll. 1700. 

(Vajda Anna) 



U. István 
es. 1766. 
ndvftrh. törr. az. ü 
(Veress Zioua) 



IV. JániM 

az. 178a 

(Sándor Sára) 



n. Ferenci 

■lUl. 17C9. 

B. Szolnok ffiUg7^aze 

(1. Botk Rozália 

2. Rolh Janka) 



Jőzuf 
(Gábor 

t- Lajoa. J' 



IV. Ferencs 
(V^oa Zsozsf) 



Boeálla 

BS. 1797. 1 1849 

(Hatom Za ifinond) 

korm S S. tanáce 

Malom Lniza 

IriüH 

u. 1818. 1 1847. 



111. FerencB 

■z. 1807.-t; 1646. 

B. aaoln. föjegj^tS. 

(Böér Anna) 



sUÍ. 1882. 
(Bniimann Nína) 



Potizena 

aiUl. 1834. 

(Ujfalv7 Sámuel) 



Károlf. Lakács. SzaMsia. Ferenes. Sándor. 



IV. Jánosnak eg^ik fia H I s t r á n 1815. év eldtt a kfirfil Ud- 
varhelyszék valós. tÖrrénTszéki alnöke. Fia- éi unokü a táblán láthír 
.tik. Testvére 

II. Ferencz (tsi birtokát megtartva, Belstt-Szolnok megyébe 
telepedett, kol 1815. körül megyei ííSügyósz volt Fia III. Ferencz 

i:,:,rcdr,C00<^lc 



ffiKoir. 109 

(lak. Oross-mezfÍD) 1848. el(>tt BelsS Szolnok megyének volttSjegy- 
zAje és áriszéki birája. Gyermekei a táblán illnak. Eonek nővére Tolt 

Rozália, Halom Zsigmond kormányeséki tanácsoa neje, anyja 
Halom Laízá-nak, (azill. 1818+1847.) az ismeretes iró éa költíS- 
QÖnek, kinek szépirodalmi lapokban megjelent és kiadatlan milveit ro- 
kona, a táblázaton álló Simó II. Lajos szándékozik ki adni. 

A íarcEádi S i m ó család czimere — miat föntebb a metflzvény 
Í3 ábrázolja — a paizs kék udvarában zöld téren nyngvó arany koro- 
na, melyen pánczélos kar könyököl, kivont kardot tartva; fölötte jobb- 
ról ezüst félhold, balról arany csillag ragyog, A paizs fölötti koronán 
az előbbihez hasonló kar karddal látható, Foszladék jobbról aranykék, 
balról ezüstvörös. 

A család kia-solymosi ágából András 1794-ben Sz. Udvarhely, 
város tanácsnoka, F e r e n c z ogyan akkor Udvarhelyszék föügyésze 
volt Továbbá P á 1 18Iö-ben gubemialis ób kir. ügyigazgatósági 
ügyész; 1847-ben Ferencz ügyvéd Udvarholyszékben , egjrszer- 
smind kamarai ügyész ; másik Ferencz kormányszéki írnok. Fái 
Udvarhely város aljegyzftje és árvaszéki actuariusa. K á r o 1 y özve- 
gye Vinkler Antónia, kitől szül. Ferencz és Luiza' 

Nevezetes tagja ez ágnak Simó Ferencz Sz. Udvarhelyi szü- 
letésű featéaz, ki Bécsben öt évig tannlta e művészetet és 1826-tól mint 
arczképfeetö a kapósabbak közé tartozott ■) Gyerm. József ésAg- 
Q e s. Mind ezek kis-solymosi elÖnevet használtak és használnak. 

Ugyan ezek közé tartozik még kis-solymosi Simó György, ki 
UdvarhelyszéktÖl 1833. febr. U-én kelt nemesi bizonyítványát Krassó 
vármegyében akkori lakhelyén azon évi april. 29-én kíhirdetteté, ott 
azonban most már családja ilem létez. 

ugyan e családhoz számíthatjuk, habár ismét egy máa ágból 
eredhetett, azon Simó Andrást, ki Udvarhely szék börtön 
Öre volt 

Simon család. (Felsö-öri)- Vas vármegyei nemes család, egyike 
azon hatvannégy nemzetségnek, melyek Rudolf királytól 1682-beD 
Felsö-Or helységre uj adományt vittek. Ldtd Zámhó ca. 

Sfmoii család, (Máskép Barbácsy) Moaony megyei és innen több 
megyékbe terjedt czimerleveles nemes család. Töraae Simon máskép 
Barbácsy Benedek, ki fiával I. Jánossal együtt m. Ferdinánd király- 
tél 1637. évi dec. 24-én czfmeres nemes levelet nyert, mely a következő 

') TudomáDfos Oytijt 18S7. TI. k8t. 12S. 
MiaTiROUiio ciaUdai. S. böt, DignizedOy ÖOOqIc 



194 



SÍUOK, 



cvboD Vas vármegyólicn Szombathelyen 82. Oyörgy vités és Tértan6 
Ünnepe utáni második férián kihirdettetett. 

Nevezetes e család azármazási táblásata nem csak azért, mert 
a Dunántúli megyék egy nagy részébe elterjedt, de mert míg egyik ága 
nz iparos pályán Arad megyébe és innen Temes megyébe szivái^tt, 
addig egy másik ág Szabolcsba terjedvén, a haza egyik leg^ösebb kato- 
náját termetté, és báróságra emelkedett ; a nélkül — mint én tudom — 
hogy a szét ágazott sarjadék egymás rokonságáról legkevesebbet is 
Bejtett volna. *) 

A mennyire a közös törsatöl Benedektől két ágnak mai napig 
való leszármazását tudjuk, az következő : 

Simon Benedek 

1637.narig saerzS 

' L JínoB 1637." 

kSzliB szerző. 



Aclúm 


1. Mihály ' 


ITSO-Uczibcn 


I738.public. 


Zala várm. 


MoiODvban. 








azUl. M. óvár 1737. 




N. KalWra kOltöz 




(HeteBényi Zsuzei 



Zsuzsi Jósief 

az. 1777. t 1832. 

OZTCdcB 

1806. báró 



István 


11. Mihály 


Antnl 


1780. 


17^0. 




Zalában. 




Somogyban 




m. Imre 
Temesvárott 1861. 
gyóg^ior^Bz. 



>) A báró Simonyi neiazeta^g egy rdsaröl , da Temesvárra telepedett 
Simon Imre mii t&uaiíl kösitlvifn velem leazármasáBJ okmányaikat, és a 
ucmoEsdg BzcTzSttil eredt a&ját ágazatukat, a ndlkfil, hogy ama aemesBég sser- 
zStöl eredt egjdb agakról ludomáBok lenne, abból látom, hogy a kSzSs tQrza 
utódai kiJzQs vöradgtlkrCl ma már mit sem tudnak , a mit nemzedékenként tfir- 
tént Bzdtköltözktíddenil nem i» ctodiUiatni. 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



siAön: Í95 

A táblán álló I. Jánosnak fiai köztil I. András nemzé Adámor, 
ésl. Mihályt Amaz Zala megyébe Rezibe szakadt 

L Mihály MoBony vármegyében lakott, hol 1732. mart 29-éii, 
úgy az 1738. évi nemesi vizsgálatkor Simon máskép Barbácsy 
néven ősatyjának Simon Benedeknek 1637'ben kelt czímeres nemes 
levele alapján nemességét igazolta. Egy fia Pál, (mert lehetett több is) 
M.-6várott szOletett 1737. sopt. 6-án, és Szabolcs megyébe Nagy-Kal- 
lóba költözött még gyermek korában, hol az akkori plébános és es- 
peres Veszpréminél mint távoli rokonánál lakott, ott is nősült meg, elvé- 
vén feleségUl Hetesényi Zsozsánát, kivel János, Zsazsána és 
József gyermekeit nemzé. Ez utóbbi József szül. N. Kallóban 
1777. febr. IS-án. Fiatal korában katonai pályára tépvén, kiválé hő- 
sies érdemeiért ezredességig emelkedett, és mint a Mária Terézia ka- 
tonai rend vitéze, ISOd-ban báróságot nyert, a midőn egyszer- 
smind 8bí S i m u nevéhez egy y betűt is kapván, neve irás szerint S i- 
m o Q y, kiejtés szerint pedig Simonyivá változott Róla Ldtd 8i- 
mom/i név alatt 

I. Jánosnak fia volt Bálint, ez nemzé Gergely t, ki Fejér 
megyébe szakadt, ennek fiai H. Mihály, I st ván, György ésJá- 
nos, kik Folgárdiban laktak és 1780. január havában (U-ik— 14-) ott 
nemességüket azintéo aSimonBenedek Utal 16S7-ben nyert cztmeres ne- 
mes levélre alapítva igazolták. Testvérök H á r t o n, Patkán lakott, neve- 
zett István és II. Mihály Zala megyébe Rezibe szakadtak, Fejér 
megyétől 1780. dec. 7-én kapván nemesi bizonyítványt, azt 1794. sept 
S-án Zala megyében pnblicáltattáb. Testvérök Antal, Somogy megyé- 
ben Tábon lakott, és uemess^et ott 1793-ban sept. 26-án hirdetteté 
ki. Még egy testvér lakott Zala megyében Reziben, Simoni. 
I m r e, ki ott szintén 1 794-beo pubUcáltatott, ennek fia II. I m r e mint 
pnska-mives szakadt 0- Aradra, és Zala megyétől 1819-ben kiadott ne- 
mesi bizonyítványát Arad megye előtt 1830-ban hirleltette, fia IIL 
Imre mint gyógyszerész Temesvárra telepedett és ott 1841-ben hir- 
detteté ki kiváitságlevelét. El jelenleg is. 

Ezek szerint, azt hiszem nem csalódunk, ha, a DimáutiU neveze- 
tesen Vas, Hosony, Soprony, Tolna, és Zala megyében élt és előnevet 
nem használt Simon-okat szintén e család ivadékaiuak tartjuk. Dy&- 
nek az ismertebbek közttl a következők : 

Péter i792-beu szombathelyi czimz. kanonok és csornai 
prépost 

D,B.lizedbi^OOglc 



id^ smoti. 

József MoBony megyének 1825 — ISSO-ban másod, és elB8 al- 
jegyzője, 1831 — 36-ig katonai biztosa. 

László Soprony vármegyének 1826— 1836-ban máaod, 1837- 
tÖl elsd alispánja. Lakott Répcze-Szemerén. Tán fia Nep. János, ki 
1830-ban tiszteletbeli, 1833-ban másod a I-, 1840-bei] tiszteletbeli, majd 
1842-ben rendes főjegyzője, az '*"/| évi országgyűlésen követe, 
1846. évi sept 11-töl elsÖ alispánja volt (Lak-Pinyén). 1852. Soprony 
cs. kir. megyei főnők. 

István 1845-től Soprony vármegye számvevője. 

á b o r 1 821 — 1835. évben Zala várm^;ye alszolgabirája. 

Mihály 1325-től Zata vármegye alszolgabirája, újra megvá- 
lasztva 1828. jun. 9-én is. — 1835-tifl -- 1844.-óvi juL 11-ig fÖ szol- 
gabirája' 

Pál Zala vármegyének 1841-1Ő1 1844. juL ll-ig alszolgabirája. 

János Zala megyének 1841-ben rendsz. esktidtje, 1844. jul. 
11-tŐl alszolgabirája, közben 1847. jun. 15. ismét megválasztva, egész 
1849-ig. 

A család egyik ága a Barbácsy nevet használja, ez ágbél 
Tóba megyében Antal (lak. Simontomyán) 1825— 1827-ben íö adó- 
szedő, tán őa Elek 1844-től 1848-ig ugyan ott tiszti alügyész. 

Valószínűleg ezen Tolna megyei ágból Simon F e r e n c a Tolna 
megyétől 1825. mart. 5-én kivett nemesi bizonyítványát l&kta-helyéa 
Krassó várm^yében 1826. april. 10-én kihirdette. . 

Simon család. Oyőr vármegyei nemes család. Alapitója Simoa 
I B tván, ki 1697.évijimiu8 25-én Laxenbui^ban kelt czímeres nemes 
levélben L Lipót király által testvéreivel Simon János, Pál és Fe 
renczczel együtt megnemesitettek. 

Czfmerők a paizs kék udvarában hármas zöld dombon hátuké 
lábain ágaskodó, kettős farkú oroszlán, első ballábával három búza ka- 
láeet tartva. Foszladék jobról aranykék, balról eaüstvőrös. 

A családfa ') következő :' 

aimon N. 

István János Pil I. FercncE 

anég BzerzS 1697. 169T. 169T. 

1687. kSzBcerafi 



Márton 17&0. 

Zámolyoa GjUt vá nm. 

Fol)l. a kSv. lapon. 



') Cealáill kÖzl^B StnniÉner Gybrgy áltnl. 



ir,Goo<^lc 



Márton 1760., U at dmi fftUK. 
Zámolyon Győr vá rm. 
ír. Ferenoa 178l7^ 



III. Percncz f 1830. 

Si&poD Oyör virm. 

(Takica Eva) 



András Uibálv 

t Saap holjra^gben Iftk. Fel-Bakán 



Pozeonyvácm.l 
(NagyEotáUn.) 



Janks. 

A család cz ága nagyobbára honn gazdáskodott j III. Ferencznok 
Ga AndráB és Mihály Gyíir vármegyétől 1846. évi július 8-áii 
vettek ki nemességökröl bizonyítványt, mint Szap hclyeógbeli lakosok. 
Nevezett Mihály a CsaUókfizbe Fel-Bakára tetto lakását, és nejével 
Magy Rozáliával a táblán látható családja van. 

Lehet, hogy ezen család egy más ágából származott Simon J á - 
nos, 1792-ben GySr kerületi királyi ügy-ígazgatóságt ügyész ; és tán 
János is, ugyan akkor Pécsett iskolai Igazgató. 

Simon csalid. (Bethlenfalvi) Mária-Terézia királyaszonytól 
1761 -ben kapott czimeres nemes levelet. 

Czimere a paízs kék udvarában hátulsó lábain ágaskodó arany 
oroszlán, első jobb lábával kivont kardot, a balban arany iró-tollat tart- 
va. A paízs fölötti sisak koronájából az előbbihez egészen haaonló 
oroszlin női ki. Foszladék jobbról aranykék, balról ezüstkék. ') 

A caalád etőnevéről B e t h 1 e n f a I v á-ról következtetve, Udvar- 
helyszéki székely eredetű. 

Simon család. (Eis-Ctörgényi) Erdélyben is több Simon nevU 
család van, ilyen a k. görgényi előnevli, melyből Péter 1794-beD 
Kolos vármegye alszotgabirája volt. 

Simon család. (Dézsfalvi) Eüküllő vármegyei nemes család, 
azon megyében fekszik D é z s f a 1 v a, hol valószínűleg birtokoltak is. 

Közülök Mihály 1708-ban Bécsben az erdélyi udv. kanczel- 
laríá tatiáésosa éé registratora volt. János 176l7-ban Bobokéban birto- 
kos, fia János ótt tőrv. széki Ulnük 1827-^en, neje gr. Kun Zsuzsij 
fia ííl'ét szolgabíró 1645. özvegye Keczelí'juÜána.' 

Kriatof 1794-ben az unitária egyház ülnöke, és Dobokában 
kir. dezma-azedŐ. József 1847-ben KltkűIlS megyéi ^jegy^ü. Já- 
nos Bebö Szolnok vármegye alszolgabirtja 1847.' 'i, '",'\ 

A csalá d czimere Mihálynak pecsété szerint a paízs kék udvará- 

*) Adami Scuta gént íL .~ , 

DiB.1izedOyL.OO<^IC 



198 flWON.— 4nfOSFiLTAI. 

bsn könyökbe megfaajlott kar, kézivel bárdot tartva, melynek jobbfelé 
nézS hegyeB fokán levágott tÖrÖk fej vérzik *) 

SimoB család. (K. Poly&ni) Háromszéki székely család, kí- 
flzánnazva Fogaras vidékére is, hol Elek ISlB-ben alszolgabiró volt. 
Tán ennek fia Elek 1847-beD kormányszéki ügyvéd és tán agyán ez 
Elek Fogaraa vidék aljegyzője 1847-ben. Most ügyvéd Koloavárott; 
nejétől Brandt Rozáliától gyermekei: R6za Elein Frigyesné, Má- 
r i a orvos Incze Istvánná , Elek és Kálmán. 

Valószinflleg ebből eredt Simon András 1770-boD gyula-fe- 
jérvári czimzotes kanonok, báromszéki esperes, és polyáni plébános, to- 
vábbá Simon O y ö r g y is, 1 794-ben Bardócz fíokszék fcSügyésza. És 
még valószínűbben Pál 1794-ben Bereczk város jegyzője. 

SimoD család. (Ca. szent-királyi) Csikszéki székely, melyből 
József 1815-ben Al-Csikszék törvényszéki ülnöke. 

SlmoD család. (Bibarezfalvi) köziUök 1847-ben János Hu- 
nyad vármegye fítjegyzÖje, F erén ez ügyvéd ugyan ott és ugyan 
akkor. Fia József. 

Shnon^teh család. Trencsio vármegyében az 1755. évi nemesi 
ÖBBzeirásokban találjuk Símonchich Tamást, Istvánt, Jánost 
és Mihályt^) 

Pest megyében Símonchich János előbb al- és a pilisi járás- 
ban főszolgabíró, 1836. nov. 3-tól 1841. évi május 3-ig má!sod ^pán 
volt, utóbb kir. tanácsos és a pesti takarék pénztár Igazgatója; meg- 
halt 1866. évi, juliua 25-én, kora 73. évében. 

Simonchich József (lak Tinyén) Pest megyének 1836—1841. 
rendszerintí esküdtje. 

Símonchich Márton 1787'bea a kir. kamarai levéltárnál bi- 
vataltiszt 

Ily nevű család van Esztergám, Nyitra és Pest megyében. 

A Símonchich — máskép Horváth családról olv. e 
munka V. köt. 159—160. lapjain. 

SinioDfalvai család. Alapitója Simon&lvay Meny bért 1742- 
ben m. Károly királytól kapta czimeres nemes levelét ') 

Czimere a patzs kék udvarában zöld téren bátulsé lábún átló 

V HeTcaeai Usi. tomo XXV. 

') SzonUgh Dán. kOzI. 

') Collect. Herald, nro. 710. 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



koronis arany grff , mely els5 jobb lábilviil kÍTODt ksrdoi, a ballal ki- 
nyílt fehér liliomot tart. A paim fölötti nieak koronijából ax elBbbi- 
hez égessen hasonló grif emelkedik ki. Fossladák jobbról aranykék 
balról fizfiströröB. ') 

SimoBliy család. (Német-Ujfalvi) Eözülök németajfalvi *) Si- 
monffy István eskfiát vott, kinek nejétSl kSrOei Borboly Zsozsáná- 
tól fia Sáranel szfitetett Debreczenben 1754. octob. 12-éD. — 1809- 
ben a Debreczen városa által állított sereg esredese, 1811-töÍ pedig 
axon város fBbirája volt. Meghalt 1821-ben ") Nejétitl Béllyey>Erzsé- 
betf Öl gyermekei : 

1. Dániel, 182 l-ben Debreczen város föügyvéde. 

2. Oábor kereskedő. 

2. László a Nádorhnszár esredben hadnagy 1821*ben. 

4. Károly. 5. Lajos. 6. Ferencz. 7. Erzsébet Eresei 
Dániel debreczeni profeesor neje. 8. Zsuzsanna Tegze Mihály 
Szathmár-Kémethi városi föjegyzS neje. 9. Eszter Kis-Orbán Ist- 
tíddó. 10. Kozália Eis-Orbán Lajos ügyvéd neje. 

A családfa következő : 

látván 1784. 

(Borbély Ztuzei) 

Sámoel Zaozsa Mária 

n. 17M. 1 18S1. (1. Németh latrán (CBapó.Sámael) 

Debreczcni bird. alesredes 

(BAljrei Erzse) 2. ntésr Jánoi 

I Kia-KáD kapitj 

' Dániel Gábor Lásald Károly. Lajoi. PweBOT.'SBI'i^S'OWÖ^ 

^"' aS" 1 1 Pl? 



Tán e csaUd ivadéka Simonffy K á 1 m á n, az ismert zeneköltő is. 

Trencsin vármegyében Simonfiy nevli csimerleveles nemes csa- 

lid Horeniczec lakott, és e lakhelyöktöl némely tagjai Horeniczky ne- 



') Adami Bcnta gentil. tomo XI. 

') N^met-ÜJfaln Somogy vánnegyébon fekszik, íb Cuttdery Lissló birja. 
F^yes Gocgr. ndtár IV. 39fi. Up. 

') L. Halotti «lm^kedria. Szobcaslai Pap Istvántól Debrecscn 1831. éa 
Fécaely József : ,A valóságos nagy embernek képe" czimű kalotti beiiédeket. 

loti^odOyGoOt^lc 



800 SIKONFFT. 

vet vettek fel. 1760-ben a m. kir. helytartó tanács rendelete foljtán 
TrencBÍn virmegye János ellen nemeaség igaxoló pert indított 

A TreocBÍn megyei nemesi összeírások ') szerint 1748'ban Si- 
monffy néven Horeníczen találjuk idÖBb Jánost, Györgyöt, iQ. 
Jánost, Istvánt, Andrást és fiát Ádámot egy máaik An- 
drással ési^. QyörgygyeL Ekkor Trencsín városában lakott 
György nevezetű. 

1768-ban Trencsín városában György és fiai Ádám és 
Oyörgy székeltek. 

1803-ban Ádám lakott Trencsín vároaábanés l837-b6n agyán 
ott íQ. Ádám. 

Vág-Ujbelyen szintén lakozik ily nevtt család, rokon-e a foljeb. 
bíekkel ? nem tudjuk. 

Símonfiy Jakab 1792-ben a pozsonyi kerületben kir. Ügyész 
volt Zemplín megyében szintón a nemesség sorába van írva a Sí- 
monSy család. ') 

Erdélyben a XY. század végéről ismeretes besenyői Símonffy 
Tamás és György, kik mint birtokos székelyek perelnek Barla- 
básí LukácBCS&l. ') 

Doboka megyében 1702-ben Símonffy család birtokolt Simon- 
telkén. *) 

Az ujabb korban szárbegyi ektnevfl Simonfiy család tUnt 
fel, melyből István ügyvéd és 1847-ben m. vásárhelyi tanácsnok. 
Ennek tán vérsége János, 1848. kÖrÜl kis-tűrkösi rom. kaÜi. 
lelkész. 

SimoDOvici OMlád. Trencsín vármegye czímerleveles nemes 
családa. A megyei lajstromok szerint ^) székhelye Adamócz helység, 
hol 1715-ben János élt, 1748-baQ ugyan ott András, 1768-ban 
ugyan ott István és fia M á t y á s, továbbá Tamás és Mihály. 

1803 ban Adamóczon laktak Míbálynak fiai Htklós és An- 
drás, nem különben Mátyás és József. 

1837-ben ugyan ott összeirattak^Uátyáinak' utiMM/'ugymínt 
Gáspár, Eár-oly ós Lajos, tovibbi'iA'ndrAg tés 'fittJ'ános 
— T^re Jó zsef egyedftb ■■ • ■■■.•■■ -■ r-A-' ■■v.n-i- !í ;..;' 

O&öntagh Din. köal. ,. ., ,, .,.,,■ 7" 

') Síiimay C. Zemplin noi toj). 117. ' ' , \^ , . , , * 

■'"' ^ Kilúy, Szákely nemiét 28í; " '■ ■■■■-' ';|'""' ■"■ .^ '"'!,' 

*) Hodor, Doboka virm. 22^ ''■■''■'■ '■■'!•''■■ ri ■" ■■.-..■■ 

' " *) Bíöntagh Dan, köíi; "' '' " "' -"'■■''■■''■'' ''' '' " ■ ^^ ^_ 

DiB.1izedOyGoO<^iC 



BIHONOVICB.— BiHoan. SOI 

EttSI tin kíilömbSaÖ SimonoTÍcs nomes csaUd az, mely M. Te- 
rézia kortban ily czfmert nyert : a paiza f&ggSIegesen két felé oszlik, 
a jobb oldali kék udvarban arany golyén daru áll, felemelt jobb lábá- 
val fehér kövecset tartva, a baloldali vörös udvarban arany oroszlán 
hátulsó lábain ágaskodik, eIsS jobb lábával kivont kardot tartva. A 
paizs fölötti sisak koronájából a leírthoz mtndODben hasonló oroselán 
emelkedik. Foszladék jobbról aranykék, babról ezUatvörÖs. ') 

StmonovtcH cMlád. Simonorics János 1794-ben I. Ferencz 
királytól kapott czimeres nemes levelet. 

Cztmere a paizs kék advarábaa jobbról balra résBUtosan vont 
három arany pólya. A piúzs fSlÖttt ^ak koronáján két kiterjesztett 
sasszárny között, melyek közfll a jobb oldali félig kék, félig immy, a 
másik féUg arany, félig kék, egy arany csillag ragyog. Foszladék mind- 
két oldalról aranykék. ^ 

Slmonyi család. (Vitézvárí, báró) Följebb a 194 lapon elé- 
adtak származását a Simon máskép Barbácsy Mosony megyei 
nemzetségnek, melyből Simon Pál, Szabolcs megyébe N. Ealló-ra sza- 
kadt Itt Bzűlotett 1777'ben febr. 18-án Simon József, ki 13 éves 
korában magyar huszár ezredbe állván, rendkívül kitUnS hadi meré- 
syei és érdemei által már mit a Blankenstein huszár ezredben föhad- 
nagy 1803-ben M. Teréziarend vitéze és mint ilyen Ferencz császár 
és király által Bécsbe 1806. évi april 24-én a Mária Teréziarend sza- 
bályzatánál fogva birodalmi báróságra emeltetett ') Ugyan ekkor nyert 
czimere következő : 

A paizs íiiggölegesen arany és vörös advarra oszlik, az elS- 
térbeo pánczélos, sisakos vitéz áll , jobb kezében kivont kardot, a 
balban levágott szerecseny fejet tanra. A paizson bárói korona, &s 
azon ismét koronás sisak, melyen fekete sas kiterjesztett szárnyakkal 
látható. Foszladék mindkét oldalról aranyvöröa. A paizst két oldalról 
telamonok gyanánt két pánczélos, sisakos vitéz tartja. 

Simonyi József 1810-ben másod, 1812-ben elstt ömagy, majd 
alezredes, 1813-ban pedig ezredes lett, és ugyan ez évben a Sz. György- 
^téz rendet is megkapta stbi YitézségérSl, had! jeles tetteirSl, a tö- 
rök s föleg a franczia háborúk alatt nevezetes szcreplésérfil könyvet 
lehet beírni, azok elésorolása nem is o mü korlátolt körébe való. A béke 

') Aduni Scnta geotii tomo XL ■■ -. t ■ ' . 
') Ugyan ott 
.. ').M>«7{'ál:.VU^vá»t>áii&£iinoA7' ezMdes ^LsU Mciw. P«Jrt«i 1819. 
99-lOe,)*p..- . - , . . .■ . ■ ' 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



3QB saumt 

idejéa ezrede Magyarországban feküdt, de a osendeB ídSben mir nem 
találta magát oly jól Simonyi é« 1832. apríL 25-éD a azolgilstból vég- 
képen kilépett 

A báró&ági diplomát magyar forditásban 1807-ben jun. 1-én Ssar 
bolcs Tármegye levéltárába fogadta. Jézse&ek egyetlen férfi örököse 
maradt L a j o a báré, Arad megyében Vadászi belyaég stb. birtokosa, 
az 1861. évi országgyiÜéseD Arad megye Jenő kerületi k^viselfije. 

Slmonyi csalid. (Símouyi éa Varsányi) Bars vármegye legré- 
giebb gyökeres családainak egyike. Törzse ComesSimondeWos- 
B i a n, (az az V a r s á n y,) mely tahi Hont megyében fekszik. E Si- 
mon élt B tatárjárás korában IV. Béla király alatt Meghalt 1394. 
év elíStt, amidőn már emberkort ért négy fia, úgymint!. Mihály 
Comes, Martonua (Márton) Jakov és I. Péter máskép Phyle 
Hont megyei Kér helységet 15 márka ezüstért vették meg, melyet ne- 
kiek Málá«i Simonnak ') fia az egyszemű Adorján Comes a maga és 
&ú László és Péter, úgy Bzintén testvére Simon nevében is as eszter- 
gomi 8z. IstT&negyház íspotályosainak keresztes conveutje eltttt a szo- 
vatoságpt is magokra vállalván, bevallott- ') 

1408-ban Le uk ne fiának Istvánnak fiai Zsigmond, 
Sándor és Qyörgy és Simonyi Frank adomány mellett bírt 
Csank és Kér birtokaik végett perelvén Lévai Cseh Péter ellen, Zsig- 
mond király elntasi^a a nádort és ktr. személynököt ezen pernek elité- 
lésére ') 

1411-ben Zsigmond király uj adományt ád Simonyi látván 
fiainak Zsigmondnak, Sándornak és Qyörgynek, további 
Simonyi Miklós fiának F r a n k n a k és Simonyi Imre fiának Hik- 
léenak és Imrének az általok békességben birt Bars megyú 
Simonyi, Radobicza, Kis-Tüi-e, Hont megyei Kereskény, Voraány és 
Krakó, Trencsin megyei Dobra, Szuha-patoka, és Nyitra megjrei Novoj 
helységekre és pusztákra- ') 

1420-ban Lévai Cseh Péter még nem szűnt meg a Simonyiak 
elleni perrel, ugyan azért ez évben Simonyi Istvánnak fia György 
testvérének Jánosnak ^) is nevében, nem különben Imre fiinak 



') Comes Simon de Malua. 
Ó Fejár Cod. dipl. tomo VL vol. 1. p. 283. 
^ Ugyan ott tomo. X. vol. 4. p. 680. 
') Ugr&n ott tomo. X. vol. 5. p. 188. 

*) Ezt «g7 genealógia Sándorral egyaok tartjn, így áll a táblázaton ii 
de aligha nem jánoa negfedik (legiQabb) testvér volt, ki ágát fel íi tartá. 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



BiMomn. 203 

Uíkldsnak és Imrének nevébea Ferényt Féter országbíró előtt tilta- 
koztak Lovai Cseh [Péter és várnagya Setétkúthi ÁDdráa idézéseik 
ellen. ') 

1439-ben Simonyi Jánosnak fiai István ée Qyötgj, Imré- 
nek fia Imre, és Miklósnak fiai János ésSnicha(?)a sághi con- 
veot előtt Lévai Cseh Péterrel és fiával Lássléval Csank és Kér vé 
gett kiegyeztek. ^) Ekkor már la tván és G y ö r g y Lévai Cseh Pé- 
ternek ndvamokai voltak. 

A családik Comes Simon de Voseian-tól következőleg ^ sarjad- 
zott le : 

I t á b 1 ai 

C. SimoD 
de WoBf an. 
1260. kitr. 



C. UihiU; Hartonna Jákó L Pdter 

de Simonji 1294. ISM. v. FbjU 

1294. 1284. 



"•^ L Irtván 
1880. 




I. Imre 
1889. 


'Zaigmond tUodor Gvörgv 

1408.1411. máskép JAqoi 1408-1 

, "<»!■ 'l„vín 


' Folsl. n. uOMn. 
Gjörgy.' 


I. Jánoa 
1468. 


1489. 


'Hát7ás Zsigmond 


Osváld.' 




' János 
Barsialiipán 
15S2. 


Láiár.' 




' Zsipaond 


György 


Györg.y 

*" István 
1615. 1629. 


András 
1715. barsi követ. 


Gáspár. Borbála ' 
(1. PrUoBiky János 
2. Hodossy György) 


'Hibái;. 


Ferencz 



■) P^fér. Cod. dipl. tomo X. vol. 6 p. 837. 

Ó Ugyan ott XI. 367. 

') Wagner Mas. tab. Lili. etb. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 



Láuló 
1467. de SimouT Í 
' Pil 1198.' 



. 1421. itjUki 

gftlg ácai yfanagy 

Benedek 
de SimonTi 
alJM de Vaiaány. 
latrán de Vauány 
aliaa de Simonyí 
Farencz 
Vusíhtí alias 
de Simopyi 
Benedek 

Vartínfi ^^ 

Dcz. István. HiklÓB, 



Mihály. 
VÜsányi iMván. 



IV. Imra 

16tí. 
(Pogány Kate) 



Farkas. fldi 



Klára I 

Saraöcsy (h 
snyh^rt) bár 



fíÜ! György N. 

tábornok (gr. Kál- 
(b. Apor H. noky) 
3.gr. Káfnoky N.) 



Jóuef 
Bufli esküdt 
1721. 1781. 
(Bartakovica 

Mári a) 



Ignáca. 



JAnoÉ 
(Tgtak Anna JQ 



^ongrácz 
Peregrín) 



Simon ^/ Teráí 

(Sircbich Róza) (Jeazenaakv Elek 



ídOvGoOf^ic 



» BOtomn: 20$ 

Á nemzetlákBiirt caalidi kttzlés hiinyábao nem tudjuk a mai nem- 
tedékekig lehozni. 

1422-ben Imre oj'laki, rakoczaí és galgóczí vámagy Újlaki 
h&súó machói bán Özvegyétől kusali Jakuhy Annától hü szolgálataiért 
kapta Galgóczot, Páaztót és egyéb javakat ') beirstképen (inscrip- 
tionaliter). Ennek egyik fia 

Felicián 144bben pallós jogot (gus gUdii) kapott ') 

F«Uciánnak testrérétSl Benedektől származott a Varsányi 
ig, Tsgy is a simonyi Varsányi család, melyből Miklós 1616-ban 
Simooyi helységbeli telkét Lipthaynak zálogitá. ') E Miklósnak uno- 
kája Istváo volt, kiben táblánkon a Varsányi ágazat megszakad. 

1560-ban emlitetik Simonyi János, mint Bars vármegyének 
volt alispánja. ') 

A XVn. század ^la& feléből csak birtok zalogitási adataink van- 
nak a családról, a midőn a buzgó szerzőnek Liptbay Imrének a Si- 
monyi család több tagja is elzál(^BÍtá ősi birtokréazét így látjuk, h<^ 

lölÖ-ben Simonyi Hózsesnek fia M ó z s e s Hont megye Keres- 
k&iyi, Varsányi, Nyitra megyei koczúri részeit 350 flér^ ugy szintén 
1622-ben is elzálogositja. ^) 

Ugyancsak 1616-ben Simonyi Gáspár és István Simonyi 
helységbeli curíájokat, Radobiczán és Kyitra megyei Novaj helység- 
béli nyolcz helyet két ezer foríntért; *) 

1622. és 1625-ben Simonyi Jánoaoak fiai Imre és Mihály 
kereskényi és varsányi birtokrészeiket 500 ftért '') zálogittoták el neve- 
lett Liptbay Imrének. 

1629-ben Simonyi Mihály tiltakozik, hogy Liptbay Imre a Hont 



') Lehoczk; Stemmat. II. 361. lapon , hol mindenféle Simon kereszt. 
í> cuilád-nerckrAl ir Lehoczkjr, Bzokáaa szerint minden birdlat ét Siizevetda 
sAklil. 

'} D«7sn ott ; említ m^ }560. énSl laritk fogságtHÍl kiváltánól , jölsá- 
gok^adásárúl ia, de itt esen éa egjfb ai években bizonyoun t^vei adatkáit 
nem mertem elfogsdni. 

*) Ss. benedeki Convent Fasc. TII. nro. SO. 

*) Vgjan ott fasc. 115. nro. 16. 

') Ugjan ott Prot. K.'.12l. 

') Ogran ott Prot. J. p. 670. 

') tlgr>t> ott fase. VI. oro. 70. éa Prot K. p. 96. A izcnSdés aseHnt erre 
bkdl szolgáK a> is , mert Liptbay alatt vatój&t meerSlték. 



DiB.1izedOyGoO<^iC 



Simon-Iatvin 
(Feb^rKlAr*) 



Annft Hargit 
(1 . Katona latvin (AtaU^áDi 
2. RfiBzeghi Menyhért Batoghy 
Jánoa) 



István. J6uef. Klára. 

(Csernyna 
Jáaosn^) 

Slna esalád. (Hodosi éa Eizdiü, báró) Dúsgazdag bankár csa- 
lád, melybSt Sina Simoa-dyörgy e Bzázad elsü negyedében tö- 
rökorszí^jból Hagyarorazágba telepedett, és itt birtokott szerzett. Meg- 
halt 1822. aug. 3-án kora 68. évében. E1b6 nejétíd K. Irené-töl ma. 
radt fia Qyörgy-Simon, második feleségétől Gyra Katalintól (kit 
mint Csetéry bécai nagy kereskedőnek özvegyét vette el) maradt 6a 
JánoB, most a Sina bankárház fönöke Bécsben. Ilnnek neje Kicoms- 
sy Mária, gyermekei nincsenek. 

Clyörgy-SimoD azfü. 1786. dov. 20-án, miután már Magyar 
orscágban a kir. kincstártól kir. adományként Temee megyében Hó- 
dost, Eizdiát, Orczidorfot, Ealatsát, Qróf Eoyostól Bittberget (Temes- 
ben), Báró Brentanótól Teplicskát és Beszterczét 1814-ben Trencsin 
megyében, Simonytomyát Tolna megyében gr. Eszterházy Károlytól 
Bsitttéo 1814-ben, és Rapolten-Kircbont Ausztriában hzg. Ditrichstein. 
tói megszerezte, 1828-ban hodoai és kizdiai előnévvel magyar 
bárÓB&gra emeltetett; majd a görög kir. megváltó, és (1838^101) a 
török csássárí niscbani ifUkar jeles rendnek vitéze, a görög király 
átalános ügyvivője lett ; ezek mellett egy ausztriai szabadalmas péra- 
váltó intézet igazgatója, a görög nem esésűitek iskolai alapítványi bi' 
zottmány tiszteleti tagja és Szeged sz. kir. város tiszteleti polgára volt. 

A jóazágszerzés ezután még nagyobb mérvben folyt, 1832-ben 
AoBztríában a mauerbachi, gfröfli, farafeldi állami uradalmak, 1835- 
ben Magyar országban gróf Illésházy trencsini, báaní és Morvaország- 
ban brumovi uradalmai vétel u^án jl^ultak az előbbiekhez. 

1836-ban gróf Taafftól megvette a misliborziti, 1837-ben az ál- 
lamtól a welehradi urodalma^ mindkettőt Morva országban. 

1838-ban kevermesi Tököly Péternek Temes megyében btumeu- 
thali, Csanád megyében kevermesi orodalmait 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



1889-bdn Áautriábaa Károly föhenwegtűl Leopoldidorfot^ Cieh 
OTBBágbsn ax államtól Podjebtad-ot 

1842-ben gr. Fmtetioh tettvérektíil a tolnai urodalmat, 

1843-ban Trencaín megyében a meateni urodalmat, Bouinyi Si- 
montól, 

1844-ben gr. Honyadytól Somogy megyében & Símongátbi, fasg. 
Waea-tól Morraorezigban az Eícbomí, gr. Ugartétöl a rossitri, ÍBhig. 
Károlytól a parsitzi morvaországi, gr. Zidiytíil Q-yörmegyében a szent- 
núUófli és leideni m-adalmakat 

184&-benB.Eötvöstl}l Fejér megyében ai eroii-i, 1847-ben gr. Eu- 
terháBytól Pozsony megyében a semptei, gr. Zichyttíl Somogy megyé- 
ben a magyar-attádi, gr. Bombellestöl Tolnamegyében a kaimokí ura- 
dalmat, végre gr. Viczaytól a gSdöllöi urodalmat vette meg. 

£nnyiingatlan birtok mellett nem csak a birodalomnak legdúsabb 
bankárja volt, de egyszersmind Magyar ország első birtokosainak is 
egyikévé lett; és midfin 1856. évi máj. 19-én Bécsben kora 73 évében 
meghalt, egyetlen fiára IL Simon Qyörgyre közel 80. millió p. 
for. értéket hagyott hátra. Nevét a budapesti lánczbid, melynek egyik 
létesítője volt, öröktti. Neje volt morrodai Derra Eatatin, kitől született. 

Nevezett II.SimonG'yÖrgy báró, görőg királyi nagy követ az 
á udvarnál és 1858. óta a magyar tudományos akadémia igazgató 
í tagja, hazafiúi nemes indulattal hozott adományai kÖzUl két- 
s^ kivűl legmaradandóbb emléket állított magának azon 80 ezer fttal, 
m^ylyel a magyar akadémia alapjához járóit ; nejétől dézsánfalvi Gyika 
IGgeniától egy fia IL György elhalván, csak leányai Katalin, 
Anasztázia éa Irone élnek, ezek egyike gróf Wimpfenhoz, másik 
hzg. Ypeilantyhoz ment fórjhez. 

A családfa következő : 



1. Simoa 
1 1829, aiig. 3. 
(1. N. Irene. 
2. Gyra Kata) 




Í-(«lI.GyttrgT Simon 
». 1785. 1 1856. 

1828. héró. 

(Derrn Kata) 

' 11. Simon-Oj'örgy 

m. akad. igazg.tsf; 

é» görög kir. követ. 

(Öjika Ifigenia) 




•i-m János 
bnnkár Béeaben 
\NÍcoru»sj- MAria) 


'Kata. n Gjürgj Anaiiláaia. Jrine. 
uaT^taoMsio ctíObai ». »öt. P I^ 



dSySoOl^lc 



210 SiMT. 

A család czim«re ékea vágással három advarra osztott palzs, a 
középső gúla alakú udvar alján magas szikla emelkedik, a jobb oldali 
udvar baloldalából kétfejű fekete sas felo testrésze látszik ki, karamá- 
val pallóst tartva ; a baloldali udvarban arany oroszlán, bátulaó lábain 
ágaskodva, bárom rózsát tart A paizs fölött bárom koronás sisak áll, 
a jobb oldalin kétfejű fekete sas szétterjesztett szárnyakkal , jobb lába 
karamával pallóst tartva, a középső sisak koronáján bárom stmcztoll 
leng, a baloldali sisak koronájából elsS jobb lábával kivont kardot tartó 
oroszlán emelkedik ki. A sisak takarók alatt a piúzsot két oldalról tela- 
monok gyanánt egy-egy oroszlán fogja. Alul szalagon a családi jelszó : 
„servare intaminatu m" olvasható. 

Sinay család. Bihar megyében van fSfészke, innen elterjedt to- 
vább is. Ismert törzse Sinay Sámuel, született 1698-ban H. Bagoson, 
bol föbiró volt. Háría-Terézia alatt 1744. és 1758-ban, mint föl- 
kelő nemes, a maga költségén vitézkedett. Utóbb M. Derecskére a 
maga curialis birtokába vette lakását, hol meg ís halt 1775-ban. Fija 
Sinay Miklós híres tanár, rondkiviili tudományú éa buzgósága 
prot. tudós és superíntendens Debreczenbcn. Született H. Bagoaon Deb- 
reczen mellett 17S0-ban. A dcbrcczeni föiskola togátus deákju közé 
1746-ban íratott; itt vé- 
gezvén tanulmányait , 
külföldi akadémiákra 
QrÖuíngába, Franeeker- 
be és Oxfordba ment 
Ez utóbbi tanintézetben 
s átalán szólva angolor- 
szági idSzése alatt Is- 
merkedett meg a püs- 
pöki egyházigazgatás- 
sal, melynek később oly 
kitartó és ügyes, de sze- 
rencsétlen bajnoka lett. 
Haza térvén, elsőbben 
madarasi lelki pásztor, 
majd a debreczeni fais- 
kolában a görög és la- 
tin ékesszólás és törté- 
nelem tanára lett, és ezt 
30 évig nagy bnzgósá^ 



gal vitte. Stfelekekeeete jogúnak lelkes véde, egyazeninind s helv. hitr. 
ref. egyházban a papi fél felaftBégének makacs bajnoka volt Mély 
éa széles tudományosságának tanúi nemcsak a reform, egyház történe- 
tiről nagybecsű dolgozata, mely kéziratban a maroSTáBárbelyí Teleki- 
féle könyvtárban hever, hanem a becsi békekötés ama Commentárja 
ÍB, melyet „Victorlnns de Chorebo" álnév alatt 1790. nyom. 
hely nélkül ') kibocsátott Valamint azon római classicusok kiadásai is, 
melyek azon időben nagy becsüeknek méltán tartattak. Fennebb emlí- 
tett ^ybáz-igazgatási elvei miatt nemcsak snperintendensi, hanem ta- 
nári hivatalát is elvesztvén, némi segély — vagy nyngpénzböl élt 
1808. évi attg. 30-ig, a midőn meghalt. A már — állítólag — Ősei ál- 
tal is élvezett, de többé nem okadatolhatott nemességet tudományi és 
oktatási érdemeiért kapta 11. József császártól 1783-ban, és ujjolag ki- 
adott czimeres levélben n. Leopold királytól 1791-ben. ') Neje volt 
n. váradi Barsnyi Erzsébet; ettől gyermekei: 

József Bz. 1760. a gyalogságnál katonáskodván, mint főhad- 
nagy halt meg Derecskén 1803'ban. 

Jaliána sz. 17C2. Meghalt 1805. Neje volt Márkus Pál Bihar 
megyei püspöki lakosnak. 

Qábor sz. 1764- Hites ügyvéd Debreczenben. Meje Létai Má- 
ria. Heghalt 1826. 

Sándor sz. 176C. Hites ügyvéd Debreczenben. Neje Rados 
Francziska. Meghalt 1831. 

Márton sz. 1770. Huszár ezredbelí őrmester. Neje Szokolai 
Zsuzsanna. Meghalt 1818 Püspökiben. 

Miklós sz. 1781. fiatal korában katholízált. Kassai püspök 
urad. ügyésze volt. Meghalt Kassán 1854. Ezek közül 
Gábor nak gyermekei : 

1) Károly sz. 1797. M. pércsi, Bodóházi pusztai földbirtokos, 
debreczen! polgár. Neje Dávidházy Karolina. Öt gyermeke a táblán 
látható. 

2) Ferencz sz. 1806. h. ügyvéd s táblabíró Bihar vármegyé- 
ben. Neje Ecsedi Terézia. Meghalt 1856. N. Táradon. Négy gyermeke 
a táblán látható. 



*} Ctime a kSnyvnek ; Silhgt aelomm puhlicomm, qnat eeleirii lub mérilo 
fMificationU VtflHwnni mmo Í606. inüae lüttorittM , oriiculvrum tyut Sennm «l <!•- 
■ifBc univrTiom tjni amililulümem luculenler ilhutrant. Onmía mino pHmum adíla 
ttra ti tHiiio yielorini i« ChorAo. 1790, 

DIB tized 14(ljOO<^IC 



812 ™*' 

Sí Laiofl Bí. 1810. HuBzir Őrmester voli Lakik Temeavirott 

4) Dániel bz 1812. H. BÖBzörménybea gyógyseerésa. Neje 

Horváth Z8uzBánn«. Meghalt 1850. H. Böszörményben. Ot gyermeke 

a táblán látható. „ , , „ , 

fi^ A e n e B azül. 1804. Zellzi Károly lelkéM neje. 

Sándornak egyetlen fia Zsigmond «. 1806. Debreceni 
polgár, nejétől Hanke Franciskától négy gyermeke a táblán van kitéve. 

Mártonnak egyetlen fia Márton szül. 1814. Asítalos mes- 
ter; mhalt 1857. Paspökiben. EgyeUen fia III. Mártó n « 1846. 

Miklósnak három gyermeke maradt, mmt a táblán láÜuUjuk. 

A családfái táblázat ez : 

gámuel 
Bz.l698^t 1775. __ 
'" Miklós 

88. 1730. t 1808. 
tanár éa Supenntend. 
(viradi Bárányi Erese) 



JÓSBef Julián a 

ei. 1760. HX. 1762. 

t 1808. t 1605. 

(Márkus 

Pál) 



Gáb__ 
87. 1764. 
1 1826. 

(Lítai 
Mária) 



Sándor Márton Miklós 

B«. 1766. M. 1770. s*. 1781. 

t 1831. t 1318. t 1854. 

(Rados (Szokolai KaMáo. 

Frattoaiska) 2jUMÍ)^_^ ] 

'^aiemond Márton I 

«.1806. BZ. 18U_M861. 
(Hanke Fáni) '"Md.tou'^ 

sz. 1846. I 



Ter^z Enae Miklós 
SS. 1800. a«. 1806. ax. 1814. 
t 1860. 



ÁiFDeB Fetenca Lajos 

Z.1804- BZ^ 1806.11856. Sí. 1810. 



Károly 

tt. 1797. SZ- 1DU« BB. ítuir. I -■"- 

(Dávidháiy (Zclüti Kár.) (Ecaedi Tetér.) 
Karolina) 



Dániel 
lu. .n. 1812.tl860. 
(Horváth Ztuzsa) 



MtUós 
Bt. 1837. 



Tmilitt Miklós Ida Antal Alhertina 
!Z, 1841. BZ.1843. SI.1846. Bi.1848. M.1850. 

Ferencz ErzsB Luiza 

SS. 1839. sí. 1841. SS. 1844. 



.nOO<^iC 



BINCZRHDOET. — SIKKOVICR. 213 

A család czf mere — miot feljebb a metszTénj' ábrázolja, — a paiza 
kék ndTar&ban zöld téren fehér BzikUból emelkedő piramiB , melynek 
alján emléktábla látszik, a píramiat körül övedzi egy koronás arany kí- 
gyó, fejére) jobb felé fordulva és szájában nyitott könyvet tartva , az 
advar felaS jobb oldali szegletében arany nap, baloldaliban ezüst fel- 
hold ragyog. A paizs fölötti sisak koronáján két kiterjesztett bub- 
■zámy között vörös mezü kar könyököl , irótoUat tartva. FoszUdék 
jobbról arasykék, balról eziietvörös. 

A Sinai uév Erdélyben sem ösmeretlen, hol Sínai László K&- 
kollö megyében Szélkáton birtokos. 

Sineiendorf család. Qróf Sinczendorf Kristóf 1655-ben, 
Jinos-Károly 1662-ben, Laj oa, János és Albert 1659.bei], 
Rudolf, Fridrik 16ő9-ben vétettek be országgyülésileg amagyar 
honfiúsitottak kösé. ') Közülök F Ű 1 Ö p-L a j o s 1 729-ben bibomok, 
gyűri püspök volt. 

Sindler család, melynek nevét S c h i n d 1 e r-nek is Írva talál- 
jak, és róla már itta 87. lapon is tettünk emlitést, a XVII. század végén 
élt üsei közé számítja azon Sindler Pált is, ki 1675. nov. 18-án Kor- 
ponai birtokát Szelényi Jánosnak zálogttá el. 

Sinka család. Hunyad megyében birtokos. Mihály 1715-ben 
azon megyénél alszolg.ibiró, László pojánai és vályajepi birtokos, 
Krisztina 1G71. körül \íj. Xoptsa Péternek neje volt 

Sínkai család. (Sinkai) Fogaras vidéki család, melyből Já- 
nos, György és András Fogaraavidéki persáni birtokokra nézve 
1791-ben az erdélyi országyülésen njabb kir. adománylevél kiadatását 
és a azélbeli katonaság felállításakor elfoglalt Sinkai birtokuk helyett 
másiknak adatását kértek — Sándor főkormányszéki ülnök, meghalt 
1861-ben. E család vAlószinüleg egy a följebbivel. 

Slnkovtcb Horváth esalád. Czimerleveles nemes család, mely- 
nek nemes levele Fülek városában elégett, mint ezt Nógrád megye 
1715- évi jtü. 15-én kiadott nemesi bizony itvánvában elismerte. A 
uerzök egyike — úgy látszik — azon Sinkorich Horváth Lukács 
Tolt, kinek (úgy látszik, második) nejétől Terohy Annától leánya 
Kata Tajnay György neje volt 1670. táján. 

Lakács testvére lehetett azon György, kí szintén azon időben 
éh és Erdélybe nősült, legalább neje Serédi Veronka volt, kitől gyer- 
mekeit mutatja a következő táblázat : 



■) Í666.,ávi 119. t«rv. cs. 1Ö&9. ávi 181. 1S3. Utrv. cs. 1693. ivl M. t. cs. 

DiB.1izedOyGoO<^iC 



Ilona ZsóSa . Gyflrg y 

(KéTCaj János) (P. Síarraaj '"^/^kr ' 

András) , 

Máa ágakból származott SinkoTÍch Mihály, ki t7l2>ben Nógrád- 
tól nemesi bizonyitványt kapott, 1722-bcn ezintén a Dcmeeeég sorába 
Íratott, 1755-ben is élt, vagy hasonnevQ tia volt azoa Mihály, ki 
ekkor a nemesek lajstromába íratott, 1755-ben úevét a nemesek név- 
sorában találjuk. Ugyan azon évi nemesi lajstromban a jövevények 
között találjuk Fűlekon lakott Andrást, ki 1760. jan. 17-én fia Já- 
nos részére kapott Nógrád megyétől nemesi bizonyítványt 

Sipeby család. (Paksi) Hont megyében van FelsÖ és Alsó-Si- 
pék (hajdan S i p i k) helység, amaz az esztergami érsekségé, emezt 
többen birják. Nógrád megyében is van Sipek helység felerészben a 
Forgách grófok , máBik felerészben a Bálás nemzetség ösi birtoka. 
Ezek közül tehát melyikről vehette nevét a Sipoky család ? — biztos 
adatok hiányában csak a valószínűségre támaszkodhatván, azt véljítk, 
hogy a Hont megyei Alsó-Sipék helységről. ') 

Bizonyos az, hogy A.-Sipék helységet hajdan Sipéky vagy Si- 
plky nemzetség bírta ; ebből 8Ípéky Forencz 1551-ben Hont várme- 
gye Bzolgabirája volt. 1636-ban élt Sipiky Istvánnak Özvegye , Si- 
pék helységben birtokos, a midőn Csúthy Mártonnak Mányay Anná- 
tól Bzilletett leánya Anna, Kőteloa Istvánné anyja ellen, ágy nevezett 
Sipéky István özvegye ellen is tiltakozott az alsó-sipéki réezbirtokok 
elidegenítése miatt. ') Eb Hont megyei Sípék helységben csakugyan a 
Mányay család után lett birtokos a szúdi Dúló család. 

Mindezek mellett még a Pasi máskép Sipéky család ősi 
eredetéről a derengő homályt el nem oszlathatjuk. A mohácsi 
szerencsétlen ütközet , mely annyi családot zavarba hozott és 
tönkre tett , ezen család eredetét is homályba boritá ; és így csak 
sejtenünk lehet , hogy az ország alsóbb vidékéről , hol a dúlás, 
pusztítás nagyobb volt, mint például a Tolnai megyei Paks hely- 
ségből (ma mez^Sváros) mozdulhatott ki fölfelé , biztosb vidékre 
vágyva, a Paksi máskép Sipéky család is. A család elévUletlen ha- 
gyományai szerint Budának törők kézre jutása után mint János király 
volt híve, telepedett Paxi máskép Sipoky Tamás Nyitra megyébe, hol 



ir,Coo<^lc 



SIPEKY. nÖ 

hol toleg a néhai Czobor nemzotség pártfogása alá jutott Itt 1672-bea 
Czobor IcnrétÖt akkor 
nádori helytartótól, ré- 
szint hü szolgálatai ju- 
talmáal , részint pedig 
kész pénzen szerzett 
Dojca és Unin holysé- 
gekbon birtokot. A bir- 
tok szerzés mellett Ta- 
más, nemcEi ercdctcröl 
ta HtegemlókeBve, mint - 
Dcmesi szül üktől szár- 
mazott és nemesi gya- 
korlatban éJö 1579. oct. 
16-kán Prágában kelt 
czimeres nemes ' levél- 
ben ') Rudolf király ál- 
tal nemes Eöttheövény 
Katalin nejével együtt 
újólag a nemesek sorá- 
ba íratott; *) mely újó- 
lagos czfmcrcs nemes levél Nyitra vármegyének 15S2-bea (fería 5-ta 
proxima poBt festum Nativitaüs B. M. V. proxima praeterítnm) tartott 
lörvényszékén kihirdettetett. 

A törzs fiának Miklósnak gyermekeit fölmutatja a garan 
sz.-benedeki Conveotben egy 1598- és 1611. évi bevallási oklevél- 
István nejével Szabatkay Annával következő Öt gyermeket 
nemze: Pált, Andrást, Istvánt, MiklÓBt és Annát Esek 
közüL 

Andrásnak ParapatacBÍs Ilonától két fia maradt: György és 
Ádám, ez atóbbi a Rákóczi forradalom alatt megöletett 

n. Istvánnak nejétöt Paskony Zsuzsannától gyermekei vol- 
tak Zsigmond, Lázár, kik mamiélkUl múltak ki, továbbá Má- 
tyás, és leányai Anna-Mária, Éva, Dorottya és Bora. 

■) Katonai Hiet ctitica XXVI. p. 71. 4b otána Lohocsky Stemmat 11. 

') A. nemea hyél szavai ; Eundem Thimam Parg aliat Biptkif, qii et oMloa 

Hobit^ui peretttibui ortna el UbeTlale HohÜílari gavinu titt dícfíur dtnup in 

coetum et nuiMrun ueroriim atgiic índubilatoTuvi .... rtobillHm i 
dotatb. 



ídovGoOf^lc 



Tamástól mint ssánnAsott nejünkig a Sip«ky oiaUd, a kö- 
vetkező táblázat matatja : 

Tamáa 



(EatthCv^ny K*t> ) 
' Mikiid ' 



n latrán 
(Paskon; 

Zínuai 



iBtvia 

1698. 1611. 

(Sáabatfcay Anna) 



Anna. 



I. Pál Andráa 

1649. (Parapataaici 

(Vitnyovatky Uooa) __^^^^^^^^_^..^__^.^ 

BctóáU) I zilígmoud Lázár Uátráa. Anna £va. Doiott^a. Bora'. 

I t t Háriá. 



Gyürgy 



"SdáiT 



Mihály Ilona 1 

(Pribírgiky (Titíta 
Banjamio FaieDcs) 
Hona) 
Mibály BAaa BoriT' 

20 évet (Majcb^nyi (Pnlay 
korban Antal) Jánoe) 



I- Imre 
ai. 1667. oat. 16. 

Saavárolt 
(Boasányí Dona) 



Sándor Láizld 

Bi. karoiEti sz. 1698. 
pUbános april 24. 1 1758. 
(Ebeczkr 
Mária 
e«. 1708. 1 1748) 



Gábor 
jesBoita. 



Imre Imre Anna- Ter^ 
t t Ter^i Aana 



Júxsof- M. Anna 
Antal BZ. 1729. 
iS.IT!2.febr.a inn. 16. 
Léván. 



AgOBton 
1862. 



s. 1727. Jan. 1. oet. 4- 



M. 1781. 

■ept 29. 

t 1784. 
(DeAdda 
ErzBÍbel) 



n 



LáBtld Imre I. Bándor 

ES, 1763. JdL S6. sz. 17Ö6.t 1608. 

(Hnayadj Mária) 

Janka Ferenox n. Sándor 

BZ. 1786. es. 1798. az. 1794. 

(JeazenBzkynd) alBÓlócai birtokos 

{Ugr onovica Hárfa] 

III. Sándor Emma GyOTgy 

(Piáctek (Czaderazky hoBEárkapil 
Ssidonia) Em(i) t 



írjT^^OOÍ^IC 



BIPBKT. 317 

L Pálna-k, a l6gid6sb testvérnek, ki 1649 ben élt, feleaéga 
Tolt VisnyoTBzky Borbála, ettíll születtek gyennekei : Mihály,!. 
Imre^ Ilona Tiszte FwonoEné, ée Mária iisjadon. 

Mihály (Pálniüí fia) híteatársával nemes Príbérazky Benjámin 
Hónával bárom gyermeket nemzett : Mihályt, ki 20 évea korában 
balt meg és temetettetett Pozsonyban a sz. fer enczes szerzetnél, Rozá- 
liát Majthényi Antalnét és Ilonát Pulay JáooBnét. 

I. Imre (Pálnak máaod 6a) szül. 1667-ben oct. 16-án éa a 
Myitra megyei sasvári egyházban kereszteltetett 1690. jan. 22-to vette 
nfiíU Bossányi Donát, ki Komárom megyében 1669. jnl. 10-én ssfile- 
tett. >) £tt8l St gyermeke lett, úgymint 1. Sándor, SzentkerABBt 
mvAros plébibosa, 2. László, kirSl alább, S. O á b o r jesuita, 4. 
Imre, és 6. ismét Imre, de mind kettJt korán elhalt. 

László, Imrének fia, sz. 1692. aprit. 24-én ; gyfirtít váltott ne- 
jével Ebeczky Anna- Máriával 1720. april. 14-én *), megeskttdtek iná- 
jns 12-éi], lakodalmaztak sept $-&a Léván. Meghalt 17S3. máj. 21-éQ, 
és 22-én eltemettetett a szfillfisi templom kriptájába, neje meghalt 1742. 
mart. 7>éD, és a szent-kereszti templomba temettettett. Gyermekei kft- 
vetkezAleg *) születtek : 

a) József-Antal szül. Léván 1722, febr. 8-áo. 

b) Mária-Anna szül. 172ö.jwt )5-én (B. Bossanyiné). 

c) Klára-Ilona szüL 1727. ang. &-án (Ordódyné). 

d) Borbára szül. 1729. jan. l-én. 

e) Rozália szül. 1730 octob. 4-én. (Tán ez Litauyné). 

f) Hihály-János sz. 1731. sept 29-én. 

g) Ignácz-László ez. 1736. jnl. 4-én. 
h) Károly szül. 1737. jan. 31-én. 

i) Apollónia sztil. 1739. febr. 17-én. (b. Rudnyánsskyné). 

EzekkOzfil Mihály-János feleségtll vévén De Adda Erzsébe- 
tet, ettÖl nemsé fiait László-Imrét és Sándort; meghalt 1784. 
mart. S6-án, eltemettetett a nyeri kápolna sírboltjába. Emiitett fia 



. ') Sípek j Imre családi jegycetei Bzerínt 
') Ebecsky A. Mária "Léyia szUl. 170S. mtirt. 1 
*) Sipeky Lisilö cssládi jegysetei aaerínt. 
') Hgyan ott. 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



218 BIF08. 

LáBzIó-Imre (bzüL 1753. juL 25-én) úgy Itíszik — mag nélkül 
halt el. Azonban testvére 

Sándor (bzüL 1756. jul. 7-én SzöllÖBÖn) tovább teijeaeté a csa- 
ládot 1784. jul. 27.én nÖlll vette Hunyady Máriát. Meghalt 1808. maj. 
7-én, eltemettetett a nyérí sírboltban. Gyermekei következők: 

1. Janka (Ignatia , Antonia-M.-Jozéfa) szül. Nyéren 1786. 
raaj. 10-én. 

2. Ferencz-Xav bzUL ugyan ott 1793. jan. 0-én. 

3. Sándor (János nop.) szül. 1 794. mart. 7-én ; ki jelenleg is 
él AUó-Lóczi birtokán, és atyja és nagyatyja a mostan élö nemzedék- 
nek. Neje Ugronovich Mária, kitől gyermekei Ágoston, Sán- 
dor, Emma, György születtek. 

A család birtokos Pozsony megyében Alsé-Lóczon, mely most 
föszékholyo. 

A család czímere — mint a metszvény is ábrázolja — a paizs 
kék udvarában bármas zöld halmon ágaskodó grif, olsö jobb lábával ki- 
vont kardot villogtatva. A paizs fölötti sisak koronája fölött félig arany, 
félig kék csülag ragyog. Poseladék mind két oldab:ól aranykék. 

Sipos család. BékcB, Gömör, Hovcs, Nógrád és Seabolcs me- 
gyék nemessége sorában áll; azonban tobb ily nevű nemes család van. 

Trcncsin megyében Sipos András czfmeres nomes levelét 1671- 
bon hirdette ki ; valóazinüteg ennek elei vagy utódw éltek Turócz 
megyében, ') legfUább ott is volt Sipos nevű nemes család, mert 1755- 
ben Nógrád megyében Sipos József és Andrása nemesi vizsgá- 
latkor nemességök kimutetáat végett Tiirócz megyébe utaaítattak ; és 
— úgy látszik — azt onnan ki is mutatták, mert még azon 175&. évi 
kétségtelen nemesek lajstromában olvassuk Sipos Andrást^ Já- 
nost, és a már akkor elhalt Józsefnek árváit másik Jánost és Jó- 
zsefet, mindnyáját mint megyebeli Becske helységbeli birtokosokat*) 
hol utódaik most is élnok. 

Másik Sipos nemzetséget volt alapítandó Sipos Hiklós, 
ki nejével Kozák Magdolnával együtt 1702. jan. 27-én I. Leopold ki- 
rálytól nyert czfmeres nomos levelet, mely azon évben Máramaros vár- 
megyében, 1724-ben pedig Szatmár vármegyében hirdettetett ki, és 
eredeti v^áságában Szatmár megye levéltárába jntott, valószinttleg a 
tulajdonos kihalásával. 



'} SzonUgh Dániel ktfsldiio. 
') N6grid vám. Jegyzőkönyv. 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



WP08. 219 

Sípos család. Szabolcs, Békés megyei nemea CBalád. Törzse Si- 
POB Qyörgy 1613. april 4-ód II. Uátyáa királytól kapott czlmeree 
nemes levelet 

Czímere a paizs kék udvarában hánniis hegyen hátulsó lábain 
ágaskodó bakkecske. A pwza fölötti sisak koronájából hasonló bak- 
kecske emelkedik ki. 

Ugy látszik — e SipOs Gyöi^y egy szomcly azon Sípos György- 
gyel,ki 1614-ben Szatmár megyében Vállaj belysdgbon egy nemes 
házhelyet (cwíát) nyert kir, beleegyezéssel ; ') és Szatmár megyében 
Sipos nemzetség e század elején is birtokosnak bstik Domabida hely- 
ségben. I) 

Emiitett Sipos György Nyir-Bátorból, később Szabolcs vár- 
megyében birtokot szorzott Mibályíban, ennek egyik fia András 
volt, ki atyja halála után Szabolcs megyében Gebén lakott, és két fiat 
nemzett :JánoBt és Mihályt Ezek közül Mihálynak volt egy 
F e r e n c z nevii fia, ki Kecskemótro telepedett, ennek Feró u ez 
oevU fiától származtak : I. Gábor, IL György, III. Ferencz és 
L J ó z 8 e i békési reform, lelkész. Ez utóbbinak nemes Tanárky Esz- 
tertől nemzett figyermekoi II. József, U. Gábor mérnök, Sán- 
dor Békés vármegyének 1848-bau alispánja, és Antal Békés me- 
gye levéltámoka. Ezek származási fiija ") következő : 

Hrbátorbati 



NTirbátorbaD 
Mihályban. 



röibot 



U. Fflrentt 

(Kiss Juliána) 



1818. békét 
Lídia) ref. lelkdss 

jTanárky Eazter ) 

'~1L József Gábor Sándor AnUl "^ 

H. Ber^Dfben mérnök BAes voIthoDT^d. 

aegéájtgjmií Syarvuon r. ali«pán 1848. B^kea m. lev^l- 

(Klein Janka) (Walteredorfer Uk. Szarvason tám.lak.G^alán 

ZsQMs) (Dobsa Amália) (Baristetnicska 

Domicella) 

■) Ssinnaj' Ssatmár virm. II. 43. — ') Ugyan ott II. 62. — *) HogyoróHy 
János közi. saerint. 



DiB.1izedOyGoO<^iC 



220 SÍPOS. — snuKY. 

I. József békési lelkész Jézsef, Gábor és Sándor fiai 
nak beiktatásával nemességét Békés megye előtt 1 819. évben Ö25. 
SE. a., An tftl fiáét pedig 1832. évben 31. szám alatt kibirdetteté. 

Sfpos család. Ezen, vagj máa Sípos családbál származott-e Sí- 
pos J á D s, kinek tiejétfSl Szepesaj Erzsébettől leányai Erzsébet 
Nagy Andrásné és Zsuzsanna Bay Tstvánné volt ? — nem tudjuk. 

A következőket sem : Sípos János, Ferencz, Péter és 
András részére G-yörmegye 1842. sept. lO-én adott ki hemességí 
bizonyítványt. 

SfpoB csalAd. (Márkosfalvi) Székely család Háromszékből. 
Közülök Antal adóíró biztos 1815—1837. körül; Pál ugyanott me- 
gyei tiszti tigyé&z 184g-ig, megbalt 1S60. Neje Barícz Amália, fia Já- 
nos 1862-beii, mint főkormányszéki írnok Kolozsvárott. Sámuel 
fökorm. széki számvevő. 

SfpoB esaÚd. {Ny. gálfalvi) KözŰlök L a j o s ag7véd H. Vá- 
sárhelyen 1846. körfU. 

Sípos család. (Léczfalvi) Sámuel F. Fejér vármegyében 
tőrv. széki ülnök, és tizedbértámok 1640. körül. J ó z b e f szolga- 
bíró 184d-bao. Nevezett Sámuel és Borbára flrökösei Hidvégen 
btrtokcuok. 

Még sok Sípos nevezetű birtokos van Erdélyben, kiknek azon- 
ban családi Összeköttetésüket nem ismerjük, ilyenek : János A. és 
F. Oézesen F. Fejérben. 

Péter Szilágyságon paptelki birtokos, 

Sándor Torda megyében Várhegyen ; 

Amália Kolos megyében bz. Lúdvégen ; 

Péter B. Szolnokban AUŐrben stb. 

Slraky család. (Siraki) Hont vármegye legrégíebb nemes csa- 
ládai&ak egyike, birtokos az ott fekvő és a családnak nevet adó Si- 
r a k helységben. Tagjai a családnak nem igen szerepeltek és íÖl sem 
emelkedtek. 

Már 1424-ben találjuk Siraky Márton-nak fiát Tamást, 
mint királyi iktató embert megnevezve, Kóváry Pálnak szelényí bir- 
tokába történt beiktatásánál. '} 

1512-ben élt Qyörgy, neje Arady Katalin volt 

1681-ben tett végrendeletet Sírakj János, és javait Hont me- 



■) Eredeti okmánj uerint. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 



SISAKT. 221 

gyei Sintk, Kú-Terény és G&rdon heljságben özvegyének és fiinak 
Istráimak ha^otnányosta. ') 

1589-beD Siraky János, Nagy Borbalát, elÖbb Siraky ifjabb 
János özvegyét, már Boiy Mikály nejét meginteti, hogy Sírsk és 
Gárdon helységből a jegyajándékot vegye kezéhez. 

1591'ben Caery Anna Siraky J á n o s n é Hont megye elStt Nagy 
Sebestyén ellen perét megújjitja. 

159Ö. körül Siraky ITona Siraky György ellen Hont me- 
gye előtt osztályos pert visz. ^) 

Ugyan ez idő tájban Domaniky Dániel meginteti Siraky Ja- 
tt o s t; az ipolykeszi és ináncsi dezmák ftgyében. Továbbá Siraky A n- 
d r á s Ígéretet tesz, hogy végrendeletében Siraky Katalinnak Csery Mik- 
lósnénak hagyományozni fog. Ugyan csak ez időben a gárdonyi pusztá- 
nak Siraky János részére lett elfoglalása Csery Ferencz folyamodvá- 
oya folytán megsemisltetik. Végre ugyan ezen Siraky János Baloghy 
Sebestyén neje Csery Margit ellen panaszt emelt 

Szintén s XVI. század v^n, és a következő elején éltek Si- 
raky Bernát és Ferencz, kik Tompa és Uagyarád iránt Qosztonyi Fe- 
rencz ellen pereltek. 

Szalatnay Gergely leánya Anna Siraky P á I neje és Szalatnay 
Dienes fia András, Bory Jánost Szatatnyán fekvÖ birtokrészuk kibocsá- 
tása végett megintetik. 

Nagy Sebesen eltiltatja Liptbay Györgyöt Kis-Terényben Si- 
raky Albert telkén teendő házépítéstől. 

GyUrky Benedek Siraky Andrásnak fia Pál elten osztályoz pert 
indít 

Kopcsányi Ilona Siraky György neje Sirakon fekvfl telkét el- 
cseréli Buday Mátyással. 

leiOban Siraky János és Pál Telegdy Györgynek Tapol- 
csányi Pál elleni ellenmondás! ügyében, mint meg nem jelentek, elma- 
rasztaltattak. 

1620-ben Siraky Pál Siraky Bernátnak zálogrészét Gár- 
donyban Palásthy Lászlótél visssaváttá. 

1648-ban Siraky Andrásnak a táblán látható gyermekei osz- 
toszUk *) 1663-ban Siraky Judit Szegesdy Mártonné, másik Si- 



'} As eredetí okmány sierint. 

') Hont megyét tev^ltárbö), nagy részint s kO vetkezőkkel egytttt 

*) Hiteles okiiat 



DiB.1izedOyGoO<^iC 



rakj Judit Budaj Mátyásáé, Siraky Mária G^czj Petemé má- 
sokkal egyStt ellent mondtak F. Cseri helységben Balogh Gáspi^ beik- 
tatásának. *) 

1727-ben Siraky Pált ée Albertet, S. Erzsébetet Su- 
bica Qyörgynét, Siraky Judit fiát Buday Pált BeloBOvics Boldizsár Cse- 
ri heljeégbeli réBzbírtok végett megidézteti. *) 

A családfa Jánostól kezdve, ki 1590-beD élt, következS: 



Pál JáDOB 

1610. 1666. outOK. 1618. 

(aTllrk; Jadit) (Tihanri Enee 



:y Hibálr 
1667. 2. GyÜTky 

HiklÓB) 



Ferencz ErcBS 
(Gyürky 
Pálné) 



((^rky (Gyü'ky 



Ferenoz Gáipár Pál. 

' JózBBf. ' ''^^^^^" 3"- Iványoa 



E családfa nem teljes ; réla több, máig is élö ágazat hiányzik. Fö- 
lakhelye a családnak és Sai fészke a Hont megyei S i r » k helység és 
több mint egy szásad óta Nógrád megyei ^Szent-Iványi corialis hely- 
ségben is többen mint közbirtokoBok laknak. 

A táblázatról hiányzanak a tSbbi közt Judit Buday Má^ásné 
1680. táján, Kata LaczkóPálné 1727-beD; Borbála előbb Polyák 



') Sz.-benedekí Convent Capaa B. fa«c. 2. nro 14. 
*) ugyan ott fue. 76. nro. 26. 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



sntlKi. — sTBsicn. 223 

Mirtonné, atóbb 1740 tájban Percze Fáiné; Judit (tán 11. András- 
nak 1648-ban élt leánya) Ssegeady Hártonné. 

Ferencz éa Albert 1725-ben már Szent-Iványon birtoko- 
sok, János 1791-ben Nógrád megyei esküdt volt, 

Siniky Boldizsár, kinek nejétől Haraazthy Annától H. .1&. 
noa leányától leánya volt Síraky Ilona Keszy Mátyásné. 

E század elsÖ negyedében 1822. BÖt ezen túl ía élők Siraky Fe- 
rencz, Antal, József stb. 

A táblázaton álló László (Pálnak fia) 1813. jan. 15-én, mint 
szintén Szent-Iványon lakó kapott Nógrád megyétől nemesi bizonyi^ 
ványt. ') Egyik fia Gáspár Szent-Iványról Békés megyébe Oroshá- 
zára költözött ; másik 'fiának Mártonnak fia Menyhért QöraÖr 
megyei Röcze helységben lakott, és Nógrád megyétől 1830-ban vett 
ki nemességéről bízonyitványt 

Az ujabbi időkben 1840. körül Pál tisíteletbeli esküdt, utóbb 
hites ügyvéd voli Meghalt fiatal korában. 

B e n j a m i n előbb báró Balassánál gazdatiszt, majd Szerencsy 
István személynökuél tisztartó, végre megyei aladószedő. Meghalt 
1840. táján ; egy leánya maradt 

A család czimere a paizs kék udvarában zöld téren hátnlsó tá- 
btún ágaskodó oroszlán, első jobb lábával kivont kardot tartva. A puzs 
fbliJtti sisak koronáján kar könyököl, kivont kardot tartva. Foszladék 
jobbról aranykék, balról ezQstvOrös. 

Siráki család. (Zutorí) Erdélyi kihalt család. Sirakí Pál 1G03- 
ban több nemes társával Básta Üldiizése elől menekült Karansebesre. *) 
Siroki néven az ajabb időben is élt Siroki Tamás, 1794-ben 
Zalathnán olveaztó mester. De ez más család ivadéka lehetett. 

Sirebieh család. (Kis-Zairai) Lengyel országból Scyrzic hely- 
ségből származtatják*) Trencsin megyében Ősi birtokuk Szkala-Ujfalu. 
A XVIL században élt törzse Sirchich István, ki Tökölyi 
Évát vévén nőül, ezzePa következő családfát *) alkotta : 



') Nögrád megyei Jegyzökün^v 6187. ez. a. 

') tTgyaD ott 1830. ^vi 731. az. a. 

') Wolph. Bethlen Hiator. Vf. p. 

') Lehocikj Stemmat. II. Katooa Hiat. critic. V. 

') BoMÍujl-téle per 181. Up. Wagner Hsi. tom. LXX. pa|r. 181. 



ídOvGoOf^lc 





{1 


Llatrin 
(Tökölj Éva) 


dolna 






I. Gáspár 168 
Treoeslnl aliipá 






OkoUcBánTiJJitE 
2. Ambró Hárí* 




i tíf] II. Gáspir 
ositoz. 1780 

1 


Éva 
(Rudnay 
Perencz) 


2-tól ír. István 
oeztoí. 1780. 
(Apponji Kato) 


I. Jánoi 
1730-48 
Seczkdn. 

1 


Anna. Magdolna 
(Prüetily 
Jómbí) 


í ' 
í 


ÍII.aA*pir Bö>B ' 
17G8. 1B08. (Simooyi 
Beczkón SimOD) 

) 


m. Jíioa 
1808—37. 


Ojütgy lítTán ■ 
1803-87. 1808-87 






' Gáipár 
1837. 


Ráimér ' 
iai7. 








■ Márton 
1837. 


Kilmin ' 
1837. 




' 11. János 
Melcaicien 
1168. 

J 


Anna 
Ned«icsk7 
FerencB) 


Magdolna 
(Orbán János) 




' Simon 
1803. 181S. 

l 


János 
1803. 


Tadá 
1808. 




B&Knt 
1887. 

_J 


FerdiniDd 
1837. 


Sándor JóBMÍ 
1837. 1837. 




LitsU 
1837. 




Sindoc ' 
1887. 





A Sircbicb családból I. Gáspár 1681-ben Trencsin vánnfigye 
alispánja volt. Ennek lehettek nővérei a táblán nem' &U^ Jadit, Szent- 
Iv&nyi Farkasné, és Kata Bogády Andrásáé. 

I. Gáspárnak gyermekei, mint a táblán megnevezvék, 1730. jun. 
3-án osztoztak meg. 

A Trencsin megyei nemesi Összeírások szerint ') 1736-ban 
Gáspár (a Ilik) és testvérei laktak Szkala-Ujfaluban. 

1748-ban István és János a kSzép, — Gáspár az alsó- 
járásban. 

1768-ban .István és fia Gáspár Beozkön, Hdlcsiezen pedig 
idősb Gáspár a U-ík, és fia J á n o s. 



■) SzoDtagh Dán. kOsl. 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



SIBER. — SIRUIEHSIS. 325 

1803-ban Beczkún találjuk Gáspárt és Jánosnak Üröküseit u. 
m, Jánost, Györgyöt és Istvánt ; — Af elcsiczcn Jánost (a li- 
kat) és fiait Simont, Jánost és Tádét Valamint Simonnak is 
már ekkor négy fiát : Bálintot, Ferdinándot, Sándort és 
Józsefet. 

1837-ben Beczkón lakott Gáspár, azután János, György 
és István testvérek mint Jánosnak utódai ; nem különben Kázmér 
és ennek fiai Márton és Kálmán; — Melcsiczen éltek ez időben 
Simon, és három fia Ferdinánd, Sándor és József vala- 
mint László és Sándor Bálintnak fiai. 

H. István n55-ben a Majthényiftktól szerzé a Vratistyai bic- 
tokot. 

II. Jánosnak fia S i m o n 1812-ben a Ludoviceára 200 ftot adott. ') 

Sirer család. Zemplin vármegye czimerlcvek« nemes osaládu 
sorában áll. ') 

Sínnleneis család. (Raromi és Szulói) Első ismeretes törzse 
BomcmÍBZ&(-Abstemius) Sebestyén, ki Szerembül eredt, ') és 
ki Bécs ostromában mint János király híve a török naszádosoknál fö- 
nok (trierarchus volt) volt, az ostrom után I, Ferdinánd királyhoz ál- 
lott, 1546-ban a smalkaldi hadban 50 lovas élén vett részt- Utóbb pe- 
dig 1549-ben a pozsonyi kamara tanácsosa és titkára volt. *) £redete 
helyéről a Szere ms égről (Sirmium) kapta Syrmiensis nevét ÍB> A 
mi egyéh iránt Bosznából és pedig István alkirálytóli állítólagos sz^ 
mázasát illeti, annak okadatolhatását nem ismerjük. Testvéréül emii- 
tik Istvánt és LŐrinczet, kik magnélkűl elhaltak. Elö-nevét — 
mint Írják — a szerémségi Karoni-ról vette volna. Bizonyos a^ hog^ 
L Ferdinánd királytól 15ö4-ben nyerte Trencsin megyében a szulyói 
és hradnai birtokot és rohácsi magas várkastélyt, a luki és raarcBekt 
jószágot. Nejétől Tőkés -Ujfalusi Miklós leányától Jusztinától ^) két fia 
korán elbaiván, eleve három leányát Annát Ordódy Kriatófiiét, Kft- 



') 1812. ávi 2. törv. ca. ^ 

*) Szirmaj C. Zemplin. aoL top. 117. 

<) iBtváaffy, História libro XVI -az 1686. évi kiaijáBbaD 180. lapon : BéÍoi- 
UHUK* Ábittmiut e Si rmio ortunduS, guCjtmpore oiiMiac a Solymunno Vitn- 
ntHtii írbu etc. B^l M. Notitia nova Hung. II. p. 27. Bebattianas Ab- 
iteminB e S irmio oriuodaa ete. t) aXtlti jegjxetbca: Eit kie geniíi Stutgotn- 
lyarum *i se Sirotenntun de Stutyé, paler: foitea Caintrae Hajigariat Fonmitntit 
Omfitiariut tt SeeretariuM. 

') B^, Notitia nova TTung. I. p. 455. 

>) Lehoczicy szerint Stemmat. II. 883. Zsuzsanna volt 

c..a.., .. .«,. ,:,„,,, C?oo<;;ic 



226 SIBHIEKS18. 

t a 1 i n t Akay Pálnét , és Ilonát turócz sz. póteri Dávid JánoBoét a 
pozaonyi káptalan előtt tett végrendeletében adotuányos jÓBzágaiban 
királyi megegyezés mellett fiusitotta. (lAsd e munka VIII. kSL 251. 
lap.) KésSbb azonban T h e o d o r vagy Theodosius nevŰ pos- 
thamoB fia születvén, a robácai fellegvár tartozékaival ennek jutott. 

Ezen I. Theodoz ius közpályára lépvén, Trencsin vármegyé- 
nél kezdé hívataloskodását, és azon vármegyének 1593. évben alis- 
pánja volt Innen utóbb a királyi táblához ülnökké neveztetett ki, az 
volt 1616. évben *) Utébb 1624-ben azalnádorí méltóságra emelteti ki, 
a mint ezt gróf Thurzó SzaniszlA nádor a hozzá írott, azon éví július 
29-én Semptén kelt bizalmas és öt különösen kitüntető levelében tud- 
tára adja, azonban e megtiszteltetést megköszönvén, élemedett, hajlott 
kora miatt el nem fogadá. 

Nevezett Theodosius ki (1616.) karomi és szulyói Sirmiensis-nek 
neveztetett, nöíil vette sz.-miklósi Pongráez Zsuzsannát, ettÖl hét gyer- 
meket nemzett, u. m. L Miklóst, I. Zsigmondot, H. Sebes- 
tyént, I. Andrást, I. Gáspárt, Borbálát és Juditot Ezek 
közO csak 

I. A n d r á 9, ki Trencsin vármegyének alispánja volt, terjeszté 
a Sirmiensia családot. Ugyan is uöül vévén Marsovszky E s z t e r t, ki 
utébb Kubinyi Ferencz neje lett, ettől három gyermeke maradt, úgy- 
mint L István, ki 1681-ben Trencsin vármegye országgyűlése kö- 
vete, és kitől alább leszen emlités, U. Zsigmond és II. Theodo- 
aias. 

E három fiúnál bárom ágra szakadt a család. Némely ág, — úgy 
látszik,— Rleg István és Zsigmond ága a Synniensís nevet, 
Theodosiusé pedig a Szulyovszky nevét viaelé ée viseli mind e napig 

A származási kimutatás következő : 



') Lehoesky Stemmat I. 177. 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



SIRHIEHBtS. 

I. t á b 1 a. 
Sebealjrán 
If>49. 1661. 
(Tőkés UjfalDssy 
Jusztina) 



Anna Ilona 

(OidAdv (Dávid 
KríBtóf) JáDoa) 



Kata 

{Akay 
Pál) 



ÍTMikldB. I. ZBigmond. 



I. ThcdoaiuB 

1593, trencsiní aliap. 

1616. kir. táb. Uln. 

(PoDgrácz Zaiizn) 



11. Sebestyén. I. András I. Gáspár. 
TrcncBini 
alispán. 
(MarsovsHkf 
Easster) 



I. iBtváD 

SHtlvoviizky 

(Bogádj Krisftina) 



Il.ZaigmoniI 
SzulyOTBzkj 
(1. Bossányi 

Kata. 
3. BoEBáDvi 

Mária) 



II. TheodoBÍns 

SzulyoTBzky 

trencBlui Bzbirá 

1661. 
(l. turáni QnaicB N. 
2. MeJnyán a »ky N. 



Imre Fái Klára 

i" (Prúnay Uagdolna) (dubraviczai 

I ABgilthy 

LáaxIÓ) 

Ádám 1730. Erzsébet István Mária Imre 

(Boaaányi (Véglessy (Raj csányí (Korod inyi (Leli oczky 

Klára) István) Anna M.) András) Borbála) 



Láazld 
kapitány 



Sebestyén Antal. 

elesett 

Prágánál 

1756. 



Ctrán 



József 
(Baksá- 
nyi ánua) 



Antal Krisztina Hrzsébet 



Imre Anna 

(Basilidea (Wladár N.) 

Bora) 

látván. Sándor. Imre- 



EímoD Pál Lajos Teréz Antal- Anna. Zsuzsa. Bósa. László, 
t + t t (<»*«dor 

Pil) 






DiB.1izedOyGoO<^lc 



n. ZsumoDd, ki a* I. WtUm. 
(1. Bmb&tí Kata 

2. Bogaányi Mária) 

i-töl Éva Gáspit ÍíóTzbÖmÍ Anna 

(BeDTiÍTBzky 1719. 1. Madocsáoji (Baroas 

OrSrgj) •K. falvi Miklós Ádám) 

Roth 2. AppoDji Imre) 

Mtóa) 

Qáspár P^ter Fereno £va Mária III. Zsigmond 

■a. 1685. (ükoliciánTi f 1751. f 1756. (BenroTszkf (Akay 

f 1769. Zajfia) (doba.SBODtagh (OIlrf;er Pál) Zaöfik) 

(Segner Jnliana 1 1750.) Miklia) ■ * 

Klára t 1749. 



fUyl. ///. láhlán. 



Ferenc z Juli a Háría 
(Zittkovsjiky (Hodoísy (Géczy 
Jglia) J- 1791. Sándor) Elek) 

Francziska 

». 1769. t 



Eva 



Eta 

' Lehocakv 

Hikál;) 



Gáspár 
(Sientíványí 



Láasl6 Étb Jalia. Anna H. I 

(GjarmaÜijr (Újhelyi 
Anna M.) KfiaMf) 



JóBsef 

M. 1712, 

tl768. 

(Jónv Kari- 

taa) 

Janka Klára. János. JAiaef. Anna Ú. 
Dóra. t "M. f 1751. 



Károly Klára András 

(SzQntagh (Gombos (róthenfelai 
Eva) Mihály) Bótb Eleonóra) 



Gáspár 
H. 17<6. 
(Bávav 
Anna) 



Károly 

BI. 174& 

(Chmelim 

Komlósiy Kata) 



Lajos. Károly. Pál. Janka. Karolina. Anna. Ter^ 



DiB.1izedOyGoO<^iC 



a II. (Mán. 



JV. Zaigmond András btvin Imre KaU Uiri» Zadfia 
(Hdlenbach (Caetoeky (l.Bogidy N. (Maaz- (Zay (MareoviBky (Gyirfáí 
Teríx) Zsuzsa) 2. Koezto- ticzky Férd.) GáepárJ latvin) 

■ ' "— UnyiN.) Jali* 

2. Boesányi 
A. Mária) 



Janka JóiBcf 

(Simonyi O&spir) (Bdsás 

Zaazti) 



JL 



I 



íóuef. Zaisind. N.NN. 



Pe^o N.) 



Ziigmond 
(Zorkiezy N.) 



György 



IV. tibla. 

n. Tbeodomufl, ki ax I. táUán. 

1661. trencaini 

atolgabird 

(1. iDtání Gdsícb N. 

if. Mednyánszky N.) 



György 

(HoiZticBky N. 



Esiter JinOB 

Szmreeaányi (Pongrácz 

János) Zmzaa ) 

Uátyáa 

fGbillán/i Szidáaia ) (Gubernátb) (Clementiflz) 

Sándor Andráe Janka 
N^nethy (Oajesinyi (niés 
M.)t Anna) Fer.) Sándor Anna 

^J"- HurYáth Pál) 



Istvtln Láizld 
(Omazta (].Szmre«eányi 
Mária) MáriaJ 

2. Ujfalussy 



Sándor 
(Stansith 
Horváth 

Zeófia 



Miklós László Zsuzsa 

(lási Farkas f 1765. as (Fejérváry 

Klára) oraaiggytil. Adim) 

Pozsony bsn 

(Srirmay Bora) 



László Zsófia. Bándor 

Horyá t h SJ ( Potomyay) 

(Boronkayn^ 



Henyb^rL 

Jl- 



András Jóüef. Ter^z Bora. Bóbk. 

ixirmny Anna) (S^irmay) 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



I. Andrásnak, ki 1618-baii Trencsin vármegye alispánja 
volt/) — három fia maradt, mint a táblázaton láthatjuk ; István, II. 
Zsigniond ésll. Theodoaius. 

I. István, kinek ága az I. táblán látható, igaz néven Sirmien- 
bís, már Szuly óvazky nak is neveztetett. Neje Bogády Krisztina 
volt. Utódai közül megemlitendö Ádámnak fia László, ki ka- 
pitány volt PálfiFy Leopold ezredében, ennek testvére Sebestyén, 
mint zászlótartó a Vetéssy ezredben, Prágánál golyó által esett el 
1756-ban. Unoka-testvéröknek Antalnak (István fiának) nejétíit Zor- 
kóvszky Erzsébettél tizennégy gyermeke közül Öt maradt meg. 

Ugyan-e vonalon Pálnak Prónay Magdolnától fia I m r e ágán 
az ivadék egy nemzedékkel tovább terjedt. 

Szulyovszky II. Zsigmondnak (ki a Bossányi nemzetségből 
kétszí-r nősült,) ága a U. és III. táblán látható. Elsö nejétől egyetlen 
fial. Gáspár maradt; ^) a ki 1719ben halt meg, ennek feleségétől 
Királyfalvi Roth Jánosnak leányától Máriától két leánya, négy fia, em- 
berkort ért. A fiúk közül : 

II. Gáspár szül. IG85-ben , meghalt 1769-ben. Hites-társától 
Segner Klárától négy gyermeke maradt : József, ki 1712-ben szüle" 
tettes 1768-ban meghalt. Feleségélöl Jóny Karitasztól ^ született 
gyermekeiben kihalt. Károly, kinek neje Szontagb Éva Dobsináról, 
ennek többi közt Gáspár fiától való nnoliája Károly, valószínűleg 
azon Sirmiensis Károly, ki 1810- ben Kassán a bankjegy -hivatal 
pénz tárnoka volt. — Andrásnak rotliciifcisi Rotli Eleonórától hétgyer- 
meke' a táblázaton látható. 

Péter Okolicsányi Zsófiát, Okolicsányi Gáspár leányát vette 
nőül, utódai a táblán láthatók, ezek vég nemzedéke között áll Dénes- 
Ferencz (szül. 1788.) ; meghalt magnélkül. 

Perencz (szintén!. Gáspárnak fia) Dobsináról nősült, felesé- 
gül vévén Szontagh Júliát, ki meghalt 1750-ben, férje pedig 1751-ben, 
Több gyermeke közül F e r e n c z nemzett egy leányt Francziskát, 
ki 1769-ben született, de ágát sirba vitte. 

IIL Zsigmond (I. Gáspár fia) máig élő ágazatot terjesztett^ 
mint a lU. táblán láthatjuk. Hites-társától Akay Zsófiától három leánya, 

■) Lehoczky Stemmai I. 213. 

') Qeneal. anlbent. I. tzerítit 111. Zsigmond is n. Zsigmoodnak fia, éa 
Oitpit testvére lett volna, de más táblásat szerint eme Oispáinak volt fia, mint 
mi Ublánkon is áll. 

*) Ennek anyja SzonWiíh Dorottya volt. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 



siBuiENSia. 2S1 

négy fia maradt j a fiúk közül András és Imre ága él mostanáig. 
Valószínűleg az ágon András ágából eredt Sulyovszky Ferdinánd 
1861-ben Hont megyei vámagy. 

A Sirmiensia vagy te Szulyovszky család harmadik vonalát IL 
Theodéz ága képezi a IV. táblán. 

II. Theodoz 166L-ben Trencsin vármegye szolgabirája volL 
Két rendbeli házasságából egyik fia György, nejétSl Mosztioiky 
leánytól csak két leányt hagyván maga után, ennek kihalási czímén a 
leányági rokonok Ordódy Oáepár kir. kamarai tanácsos és Akay 
Györgynek unokája szulói és hrodnai birtokára 1649-ben II. Ferdi- 
nánd királytól Regensburgban kelt adomány levelet szereztek. A Sir- 
miensia család ezen adománynak, mint jogaira nézve sérelmesnek el- 
lene mondott, és eképcn az örökösödési per egész 1668-Íg tartott a há- 
rom család között, míg végre az utódok a nevezett évben annak a to- 
róczi konvent előtt atyafiságos egyezéssel véget vetettek és reá 1669- 
ben I. Leopold királytól beleegyezést nyertek, melynek erejénél lógva 
ama birtokokban a három család közti jogközösség megalapitatv^, 
mai napig fenn áll. 

Nevezett IL Theodóznak másik fia János, kinek fia Mátyás 
nöai vette Gbillányi Ádámnak Virág Máriától született leányát Szidó- 
niát, ettől született gyermekei és unok^a a táblán látható. 

Istvánnak ága kihalt 

László (H. Theodóz fia) a Zemplin megyei ágat terjeszté. Egyik 
fia László Zemplin vármegyének az 176Ő. évi országyülésen 
követe *), ott halt meg. Ennek Szirmay Borbaiától egyik fia M e n y - 
bért szintén Zemplin megyei követ az 1790. éa 1792. évi orszá^yü- 
gyüléaen, ^) a Martinovicsféle összeesküvisbe keveredve Budán Ea- 
zinczyval volt fogva. Gyermekei közül Józsefet 1831-ben » dió- 
iéra időben Zemplin megyében agyonlőtték. Testvére, valamint olda- 
lági rokonai a táblázaton láthatók. 

Zemplin megyében Menyhért bírta Memyiket, átalában ott 
e család birtokos Bodzás, Reménye, Náthafalu, Homonna-Olyka, Morva, 
Kladzány helységekben és pusztákban. ') 

A család protestáns vallású, és tagjai az evailgelica vallás bnsgA 
védői voltak. A szüléi ágost templom egyike a protestáns legrégibb 
ogybázaknak. Itt nyugszanak II. Theodosius tetemei ia fielirásos sir 

>) Súrmay C. Zemplin. no». hJBt. 321. 

*) UR7aD ott 324. 

') Ugyan ott not. topogr. 8U— 891. 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



232 



siitó. — SinOKAI 



emlék fllatt, mely a CBiilád illlfil az Hjiiíili ídÖlun folípitelt templomija 
helyeztetett ; ott függnek o csaUd tagjahiiik mint az egyház buzgó fcntav- 
tóioak képeik is, és ezek sorában Szontagh GAspAmak és két leányá- 
nak Évának és Juliannának Sirmicnsis Károly és Ferencz nejeik- 
nek is — mint Iclkos egyházgyámolitó nőknek képeik. Jelenleg 
azonban alig számit már ez egyház hívei s védői közé a volt földes úri 
cealádbót. 

A család czíroerc a paizs kék udvarában zöld téren emelkedő 
három kúpos magas, barna szikla, a középső előtt három piros rézsa 
virít, és a középső szikla fJjlott arany nap (tizenhat sugárral) ragyog ; 
áz udvar bal oldalán a felső szegletben arany csillag félig látszik. A 
paizB fSlőtti sisak koronáján szintén hasonló arany nap ragyog. Foszla- 
dék jobbról aranykék, balról eziistvörös, *) 

Sfrtí család. Ugocsa megyei nemes család. E század elején Síró 
József birtokos Csedreg és Fertő-Almás helységben. ') 

Sirokai család. (Sirokai f ) Sáros vármegye kihalt Ssrégic'saláda, 
mely az Aba nemből (genus) Petencsi Péter gróftól vagy Ispántól,' 
Szaláncz vár urától a kihalt gagyi Báthory, F r i c h y és még élő B c r- 
íhóty és Hedry családdal stb. együtt ered. (Lásd ezeket). 

A családfa következő : 

Páter 
Come" dictuB Pcthcncü 



■ CVéUt 
1330. 








Lörinuz 

■ II. Liirics ' 

Ldtd Viiix Cl. 


' Miklóa 
1S80. 

et.tSrua 


György 

deSiroU 

1330. 

'"paT"' 

1393. 


László 
de Siroka 

laao. 

1 


JáuDB 

1330. 

iSrrie 


m. Pelor Mihály ' 

1380. 1830. 
Uedrs c. Btnhátf 

toizae Cl. tórzte 


PéUl 
aietoi ThomOB 


András'. 


Pátec 

1 




András. 




■ L4..I4 


János 




' András 
14&4. 
' Jakab" 
t 





') Bnrgstallei Colleet. laBigninm. 
mer leírása é^ id^iete, mert a K o v a c 
ettíll egészen elUtö czimert rajzol. 

*) SEirmay C. Ügocsa p. 173. 175. 

') Wagner Mss. Qrn. Ub. I. 



— Ennélfogva értetlen Lehoceky czí- 
h i c h Formuláé solennes Styli p. 549. 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



srsKovics. 233 

1330-ban a lürzsnek iia II. Péter; ki Szal&nczról irta nevét, 
úgy (uá Uiklós, Oyörgy, László, Mihály, teBtrér«ik J á - 
n e és Féter neveikben íb, továbbá Lfirincznok fia ComeB L á s z- 
1 ó , ugysn e Lászlónak fia Demeter és ADdrásnak fi« Lu- 
kács, mindnyájan Ssalánczyak, Vilmos (Vílermua) mesterrel, Sze- 
pc« és Sáros főispánjával ösi Sialánczi várukat és a hozzá tartózó Sza- 
Uncz, Romántelke, OlasE-ispántelke és Ocsvár helységeket, és Rnthke 
pasztát Abauj vármegyében elcseréltek 'az egri káptalan etött Sáros 
megyei Bertóth, Hedricsfalva, Ferich, (Prícs) és Siroka 
helységekért L Károly király beleegyezése mellett, *) és e helységi 
birtokakról vévén neveiket, mint e táblásat mntatja, a testvérek m^ 
annyi külön családok alapitói lettek. 

Sírokai Györgynek fia Pál, egyik fiával Péterrel együtti 
ki „Tomyos"-nak is neveztetett, bizonyos pártoskodás miatt száműzés- 
sel büntettetett, azonban 1393-ban Zsigmond király ttket Vitéz János 
a^jokfia kérelme folytán ismét kegyelmébe fogadá és elkobzott ja- 
vaikat viasza adata. ") 

László fiának Péternek fia László neápoli püspök és az egri 
püspöknek snfilraganeiisa volt, meghalt 1487. január 24-én mint a sy- 
rokí egyházban vörös márványban vésett síriratából kitUník. ') 

A Sirokay család a XV, szászad folytán kifogyott. 

SlsbovicB család. (Almáéi és Gödrei, báró és nemes) Baranya 
vármegyei birtokos nemes családa. 

SiskovicB néven találjuk 1760-ban ontopai Siskovícs Antalt, 
a tiszántúli kerületi tábla ülnökét és debreczeni kerületi fÖtartományi- 
biztost. Kinek — úgy látszik — leánya volt Siskovícs Anna, az 
1798-ban meghalt Vay József tiszántúli kerületi ülnök özvegye. 

Ugyan ez időben élt Siskovics Júzsef, (szül. Szegeden 17*19.) 
ki a katonai pályán a legm^asabb fokig, hadszertánneater-ig (Féld-' 
zeugmeister) emelkedett, 1760-ban *) bárós^^l adományoztatott, és 
1762-t01 a 37. számú magyar gyalog-ezred tulajdonosa volt 1766-ben 
gróÉK lett. Meghalt 1783. február. 4-én Prágában. 



') Wagner Dipl. Sároe. p. 8S1. Már atjjok II. P d t e r is 1344. évi okle- 
vélben Sírokai Péter-nek íratott. F^ér Cod. dipl. tom. IX. vol. L p. 244. 

') Wagner, Dipl. Sáros p. 349. 

*) Pray, Hierarchiai, p. S13. Neve „de Sjroka" vnn frva. da ait nem 
entliti Pray, vwod a aíremlék a Uevea niegyoí Birok , vagy a Sároi megyei 
Siroka hel7B^gben volt-e ? mert az elUbbi esetben tán máa, S i r o k r ó I neve- 
lett esalád, tagja lett voloa. 

') Lehocsky Stemmat. 1. 170. boI C. alatt tán grófságra emeltethet ki- 

víau jelelni. .i,x>glc 



23-1 flISSAI. 

Enaek báróí czimere küvetkezS : a, négy íeAé osztott paizs 
1. ée 3. kék udvarában zöld téran febér, magas cBOnka vixtoroay áll, 
tetején araoj kereset ragyog, alul kapujának fele nyitva áll , ée ott 
TÖröB mezd kar könyökben meghajolva , kivont kardot tart ; a 2-ik 
udvart vfzirányosan fürészvágat oaztja kétfelé, az alsó kisebb rész fe- 
hér, mely mögül a felső vörös udvarrészbe arany oroszlán emelkedik 
ki, első jobb lábával kivont-kardot tartva ; a 4-ik ezüst udvarban bá- 
rom piros rózsa fej látható háromszeg alakba helyezve , kettő fölíil, 
egyik alul. A piúzsot bárói korana fedi, azon két koronás sisak áll, a 
jobb oldalin két kiterjesztett fekete sasszárny lebeg; a baloldaliból 
pánczélos, sisakos vitéz nyúlik ki, jobb kezével kivont pallóst tartva. 
Foszládék jobbról eziistkék, balról aranykék. ') 

Baranya megyében a Siskovics család adomány mellett birja 
Qödre naezÖ-várost egészen, és Almásnak két tizennyolezad ré- 
szét, ') és ezekről írja elönevét is. 

Gödri ée almási Siskovics József böloséezeti tudor, Bács me- 
gyénél mint aljegyző kezdett hivatalos pályát és végre föjegyző lett. 
Utóbb 1839-ben Zemplin vármegye főispáni helyettese, 1841-ben pe- 
dig Veröcze vármegye főispánja és udvari tanácsos, 1849-ig. 

Slssat CBalád. Sisaai Mihály n44-ben M. Terézia király- 
asszonytóL czimeres nemes levelet kapott, miután előbbi ozimeres le- 
vele elégett. ■) 

Czimere a paizs kék udvarában zöld téren álló katona, fekete 
csizmában, vörös magyar nadrágban, sárga zekében, mely fíllött pán- 
czél van; fején prémes, vörös kalpag kócs^tollal, fekete hilvelyü éa 
kötöjü kard lóg, balfelé fordult testtel, de fejével jobbra tekintve, ki- 
nyújtott jobbjával bárom fehér nyilat, baljában arany buzogán} t tartva. 
A paizs tolötti sisak koronájából az előbbihez egészen hasonló vitéz 
emelkedik ki. Foszládék jobbról aranykék, balról ezUstvöröa. ") 

A múlt század végén Sissay János nejétől Bellesics Teréziá- 
tól nemzé Sissay Dávidot, ki 1816-ban anyai n^yanyja Maracskó 
Terézia után örökbevallást erőtlenltö pert indított Tata mvárosban 
Maracskó János ndvartelke végett gróf Eszterházy Miklós ellen. ^) 



') Adamí Bcata genl. tomo XI. 

V Vénjea, Oeograpbiai szótár I. SÍ. II. M. 

*) CoUect her»ld. nro. 127. 

*} Adami Scata gentil. tomo XI. 

*) Fényes, Komárom várm. 173. 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



8ISBAK.— 8I8VAT. 235 

Siseay Károly 1787-beD a József CBászárí rendszer alatt Ko- 
márom éa Esztergám megye alíspáoja volt Ügy látszik testrére J á - 
nos nak, és tiai táo a. nemesség szerző Mihálynak. 

Sissak család. Sissak Imre 1800-ban I. Ferencz király ál- 
tal emeltetett oemességre következő czimerrel : 

A paize arany udvara balnál jobbra vont vörös szelemen által, 
melyben aran^ markolatú meztelen kard fekszik , két részre oszlik, 
a jobb oldali osztályban egy fejíi fekete sas kiterjesztett szárnyakkal 
látható ; a baloldali osztályban hét zöld levél látszik. A paizs fölötti si- 
sak koronájából vörös rabás, arany öves, vas sisakos vitéz emelkedik 
ki, kinjnjtott jobb kezében kivont kardot tartva. Foszkd ék jobbról 
aranykék, balról ezüstvörös. ') 

Sissányi csaUd. Örökösei birják Török Becsét Torontál vár- 
megyében. 

Sissáry család. (Siesári) Zemplin vármegyei birtokos nemes 
csaláti, mely nevét azon megyei Sissár pusztáról vette, és melyből 
Sissáry János 1750 ben Kak belyeégbelí birtokát Cseh ország- 
beli jövevényekkel telepité meg. ') 

A család ezen kívül birtokos és lakos Bereg és Bibar megyék- 
ben is. Bihar megyében Sissáry Lajos és neje Nadányi Borbála bir- 
tokos Fekete-GyÖrösön, Sissáry Gyula, neje Nadányi Teréz, Súaáry 
Janka Nadányi Ferenczné szintén Fekete-GyÖrösön. 

Lajos Bihar megyének hosszú ideig (mintegy 1837-töl 1849-ig) 
alszolgabirája volt. 

Sisskó csillád. (FelRÖ-Ori) Vas vármegyei Fels8-0r helység- 
béli adoroányoB családok egyike. Ldsd Zámhó cetilád. 

Sisvay család. Vajai Vay József, ki Heves megyénél mint 
főszolgabíró szolgált, utóbb Debreczenben a kerületi tábla ülnöke volt. 
Hegbalt 17d8-ban april 15-én, özvegyen hagyván nejét Siskovics An- 
nát, kitöI soha sem fiú, sem leány magzata nem vala, ennél fogva bizo- 
nyos M a y I e r nevű ceeb országi születésit hadi biztosnak kilencz 
gyermeke közül egyet, kit keresztaégre is emelt, magához vett nevel- 
tetésbe, róla atyailag gondoskodott, és feleségének Sia, s a maga ne- 
véről Vay, a gyermeket S i s v a y-nak nevezteté ; igy lőn ez egy új csa- 
lád törzse, kiről a gondos nevelő atya végrendel etil eg is megemléke- 
zett *) Nemességéről mit sem tudunk. 
') Adami, Scuta gentil. tomo XI. 

'J Siirmiy C. Zemplin not. top. 226. 227. 

-) B. Vay Lássilú, N^met hfva^g. 251. Up. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 



23G 



SITÍIIIV. — SITKBY. 



SUéry csatád. Békee mpgycben F. Gyarmaton székel 1834-beii. 

Silkey család. (KÍ3- és Nagy-8Ítkci f) Vas vármegye ösré^ 
nemes családa, mely a Niczky családdal egy közös törzsből a J á k 
nemzetségből (genus) eredt, mint c munka VIIL köt 144. Upjáu em- 
lítve van. 

A Ják generatióból 12dO-ben élt Chepan de Sitke, kinek 
lia István 1332-ban emlitotik. Ugyancsak 129t)-ben élt Lőrincz 
de Sitke, kitől a családfa következőleg sarjadzott le ; 

I. t á b I a. 

LörincE 

12í)0. 
de Sitke. 



Jakab IL Ootth&rd 

léttö. 1468. 1Ö14. 

(N. Kata özv. H18.) 



I. Sebestjén 

I&IH. 1635. 

(EaseghTáry Kata) 



Krisztina 

154S. 
(Zékely Demeter) 



Fcrencz Jakab Gergely 
1&53. 1553 15^6—58. 
oaztoz. oBztox. (Zámbú Bora 
Öxy. 1582) 



III. Gothitrd 
1558. 

osztoz. 



György 

1553.— 87. 

(1. N. N. 

MarczaltJfy Kata 

öívegy 1619.) 



Zamaa tfav. 1666. 
(Kisfaludy 
Mihály) 



3>tól Pál 

1611—22. 
(Bvaaties Ersce 

ügy, i sag^rgo) 

' Ersse 1605. 

(JánoBijLásiló) 



') A Sitke; család levéltári elencliaaa SEerínt. 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



Ubály 
prépost 
156S. 



IL Jánoi 

1663. 

(Sibrík Anna) 



n. Kristóf 

1665. 

(ntőkj Margit) 



Gábot 
1565-62. 
(1. Caányi Oreoljra 1683. 

a. Svorya Zsófia özv. 1610) 



Őispár Boldizsár B&lbt Ádám 

1686.161U. 162a 1685. 1628. 

(HoBszn- (Kremp- (Meotery 

tótbj chicz Erase özt. 1648) 

Zaozaa) Magd.; 




Klára. Zsazsi. Judit György 

(Horváth 1666-72. 

Mihály (Bessenyei Klára) 

Eddig a oemzék-rend, mely bizonyosan nem teljes. 

A törzs Sitkey L ö r i n c z öcscse István a többi Jáak nem- 
zetségbeliekkel 1391-ben a gyÖri káptalan elÖtt üsi javaikra vonat- 
kozó szerződésre lépnek. ') LŐrincznek két 6a maradt : Kopasznak 
nevezett Imre és Leukus, ki 1346-ban a végedi pusztára vásári ki- 
váltságot nyer. Ennek fia László Iíi82-ben kapja Erzsébet király- 
nétól Veszprém vármegyében Rís-Vináj^ ; és valószinttleg ö azon Sit- 
key László is, ki 1419-beD a Gyalókay nemzetséggel') közösen 
Zsigmond királytól czimert kap. ') Két lia maradt : M i b á 1 y és I. 
E o c B á r d(vagy is Gothárd) ; amannak leánya Katalin 1426-ban 
osztozott meg nagy bátyával I. Qothárddal. Ennek fia I. J á n o s élt 
1464 — 68-ban, és öt gyermeket namzett ; Jakabot, II. Gothár- 
dot, Ottót, Istvánt és Mártát Ezek köztíl csak II. Gothárd 



•) Pej^r, Cűd. ül[jl. tomo VII. vol. 2. p. 237. 
*) Qjaláka helya>!g Sopron y megyében feksziic. 
') Fejár, Cod. dipl. tomo X. voL 6. p. 177. 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



238 SITKBT. 

neinzedékét iametjük, pedig valószÍDŰleg a többi testvérek is hagy- 
tak maradékot, és — ágy látszik — egyiküktől származik a II. tábláo 
álló II. János és testvérei , kiket adatok hiáoyábaD az I. táblabe- 
liekkel összekapcsolni nem birunk. 

U. Qothárd a család egyik nevezetesebb tagja volt, a családi 
iratok szerint 1510-ben nejével Kata asszonynyal egyfltt a fejérvári 
keresztesek ispotályosai mint jótevöjeiket confratereik-nek fogad- 
ták. A Pápai és Somlyai várnak kapitánya lévén, midőn lől4-beQ a 
Dózsaféte fölkelés dúlongott, ezeknek a Dunántúli Sós Domonkos ve- 
zérlete alatt pneztitó csapatát Pápáról kivont öt Bzáz lovasával, a Fe- 
jérvárí lakosokkal és Gosztoni János győri pttspök katonáival megtá- 
madva, szétverte. ') Gyermeke kettő maradt, Sebestyén és Rrísz 
t i n a 1548 ban Zékely Demetemé ; és úgy látszik^: a kumcz lázadás 
leverése után nem sokára II. Qotkárd meghalt, mert 1518-ban neje 
Kata asszony özvegyül említetik, a midőn is fiával Sebestyénnel a ki- 
sebb rendd szentferenczes rendli szerzet is confraterei sorába iktatta 
Őket. 

Sebestyén, kinek neje Esseghváry Kata volt, élt még 1536-ben, 
ellenben 1553-ban már ötűa Ferencz, Jakab, Gergely, IQ. 
Gothárd és György osztozkodtak. Gergelyről még annyit tu- 
dunk, hogy 1582-ben már csak özvegye Zámbó Borbála és leánya 
Edviga éltek. A többiről ennyit sem mondhatunk, kivévén Györ- 
gyöt, (ig.) ki 1587-ben, sőt 1592. és 1607-ben is az élők közt volt, 
első nejétől, kinek nevét nem ismeijfik, voltak fia Pál; második ne- 
jétől Marczalthőy Eatalintől, ki előbb Mestery Jánosné volt, 1619-ben 
már özvegy; voltak leányai Orsolya 1632-ben Rajky Ferenczné, 
(1632), Zsuzsanna (1622.) Kisfaludy Mihályné, lG66-ban annak 
már özvegye, és tán MÓzses ís ettŐl szOletett György, ki i^abb- 
nak neveztetett, jeléül annak, hogy akkor a családból más, idősb 
György is élt, ugy látszik, 1610. táján halt meg; elönevét de Kia- 
Sitke irta. Fia a nevezet P á 1 1610-ben a vasi káptalan előtt óvást tett 
atyja végrendelete ellen, mely az ő mostoha anyjának Marczalthői Ka- 
talinnak kedvező, neki pedig sérelmes volt. Pál élt még 1622-ben; 
azonban 1626 — lOSO-ban már csak özvegye Svastics Erzsébet emlite- 
tik, kitől egy leánya Erzsébet maradt, 1605-ben már Jánossy Lász- 
lóné, kinek leányai Zsuzsi, Judit és Orsolya az OIcbu, Baj- 
na, Somogyváry és Thibay családokba mentek aHQl. 



') Istvánffr História 1086. évi kiad. 60. lap. , . , 

i:,:,rcdr,Í^OO<^IC 



839 

A második íg, (a II. táblán áll) mely úgy látszik — a nagy sitkei 
ágat képezi és melyet adatok hiányában összekötetésbe hozni az elöbbí- 
Tel nem lehet, I. Ferrdinand király korában élt három testvérrel indAl 
meg. Ezek legidÖabbike Mihály tÖrlei prépost testvérével !!■ János- 
sal és ILKrístiffal, és IlJánosnak fiaival 1562-ben ösi nemesi czime- 
rére újjftást nyert. EH még 1565-ben is. I. Kristófról egyebet mit sem 
tadonk. 

II. János Sibrik Anna nejétől három fiat hagyott maga után ; 
n. Kristórot, Gábort ésTamást, kik 15C7'ben osztoztak meg. 

II. Kristófnak özvegye Kajky Margit 1585-betl tett végrendele- 
tet fiu Gáspár, Boldizsár és Bálint részére. Ezek kőziil 
B o 1 d i z s á r élt még 1628-ban. Neje Kremphice Magdolna volt, eltíbb 
Nagy N-nek özvegye, Gáspár 1607-benRudolf király tói protectionalis 
levelet nyert, ngyan ezen évben Hosszútóthy Jánosnak leányát Zsuzsan- 
nát jegyzé el magának, kit ionban 1639-ben már 3zalay Péter ne- 
jéül olvasunk. 

Gábor 1566-ben testvéreivel együtt K. és N. Sitkére, Bajthra 
itb. uj királyi adományt vitt, etsö neje Caányi Orsolya volt 1582-ben; 
a második Svorya Zsófia, kit mint Réchey György özvegyét vett el, és 
ki 1610-ben már mint Özvegye élt, atúbb harmadszor Péchy Gáborhoz 
ment féijhez. Gábornak két fiát ismerjük : Ádámot és Pétert, ki 
159&~16I0-ben élt, és nemzé Gábort, az 1648-han élÖt. 

Ádám 1597— 1630-ban élt. 1630-ban nejével Mestery Eresé- 
vel Mesteriben kastélyok felét és mesteri Bekeny Zanath-féle birtok- 
részt elzálogosították. Neje nevezett Mestery Erzsébet 1642 — Idői- 
ben özvegyének iratik. Ettől gyermekei : Gábor, Miklós és Éva, 
ki Dömölky Ádám neje lett 1653. előtt, és Ősanyja a Ballá, GUI és 
Tompa családoknak, és ez utóbbi által a felső bükki Nagyoknak. 

Miklósnak 1657 — 1662-ben már csak özvegye Darabos Er- 
zsébet élt, és anyja volt Sitkey Miklósnak, ki 1648-ban em- 
lítetik. 

Gábor 1643— 48-ban élt, neje Hollósy Katalin 1664. sőt még 
1684-ben is már, mint özvegye említetik. EttŐl gyermekei Klára, 
Zsuzsi, Judit 1710-bea Horváth Mihályné és György, ki 
1665— 72-ben él^ és úgy látszik, 1722. után halt meg, családját Gágon 
sírba vívón, mert nejétől Bessenyei Katától (1676.) caak egy leánya 
maradt. 

Nem tudjuk a családfán kimutatni azon Sitkey Györgyöt, 

Di9.1ized0¥ Google 



240 SITBA. — 8KARBAT,A. 

ki Síbrik Lászlóval 150ő-ben a rákosí országgyűlésen Vas vármegye 
követe volt. ') 

Sitra csitlÁd. (ab Ebrenheim) ehreabeimi Sitra Jakab az 
1840. évi orssággyüléaen nyert magyar honfiusitást ■) 

Sivak család. Zemplin vármegye czimerleveles nemes családai 
sorában áU. ^) 

Siván család. Siván Galatfaeáa 1751-beD M. Terézia ki- 
rályasszony által emeltetett magyar czfmerea nemességre, *) 

Czimere a paizs ezüst udvarában hármas zöld halom fölött két 
keresztbe helyezett vörös zászlé, melyeknek nyeleik a paizs szegletéig 
érnek, a zászlók között fölfii két csillag ragyog. A paize fölötti sisak 
koronáján szintén keresztbe helyezve, két vÖrÖs zászló leng. Foszladék 
jobbról ezüstvörös, bah^l ezűstkék. ^) 

Slvtf család. Pest és Kraasó megyei nemes caalád. Krassé me- 
gyében Sívó János 1830. jul. 30-án Banya helységre nyert kír 
adományt, mely 1832. évi aug. G án Krassó megye közgyűlésén is ki-, 
hirdettetett ^ A család jelenleg Í3 bírja Banyát 

SiwkovicB család. Horvát országi ré^ nemes család , inelybÖl 
Siwkovics Tamás 1486-ban élt '') 

Skabel esalád. Zemplin vármegye czimerleveles családai so- 
rába azámftatik. ^) 

Skalb család. Alapitója Skalb György, ki II. Ferdinánd ró- 
mai császár és magyar királytól Bécsben 1628. sept. 13-án kelt czí- 
meres nemes levelet nyert ") Utódai ismeretlenek. 

Skarbala család. (Szokolóczi) Nyitra vármegyei család, közO- 
lök szokolóczi Skarbala András 1700 — l-ben '"} azon megyének 
alispánja, 1707-ben pedig báró (?) és alnádor volt ") 1701-ben ado- 
mányt szerezvén Nyítra megyei Ratnócz helységre, abba beiktatattott, de 



') KovAchich Suplementam ad Vestígia Comitior II. 834. 

*) 1840. ívi 52. tSrv. cí. 

*) Szirinaj, Cottne Zemplin not. top. 117. 

') ColUct. herald, nro. 

^) Adami Scuta fcentil. tomo XL 

') Krassú virm. jegyzőkönyv. 

') Teleki, Hunyadiak kora Xlt. 322. 

*) Ssinnay G. ZeropUa not. top. 11S. 

*) Aa ereredeti catmer lev^l GySr vármegye levál tárában. 

■") Leboczky Stenimat I. SOI. 

"JUgyanott 1. 17S. 

DiB.1izedOyGoO<^iC 



SKAKICZA. — SKKKDEKUCS. 241 

ellent mondott Csery Inre. ') Ugy látszik, fia volt Pá t 1720— 70-ben, 
kinek neje volt Csei? Erzsébet. 

Stúiiicza MalAé. (Batkócsi) Foeaony vármegyei nemes család. 
A caimeres nemra levelet I. Ferdinánd királytól 1664-bea nyerték 
Skaricza, vagy igazabban ratkóczi Lubunchich névre '). 

Czimerök a paizB kék udvarában zöld haJmon királyi arany ko- 
ronán kÖnyöklS fehér mezil kar, kivont kardot villogtatva ; a kard 
^att félhold ragyog. A paizs fölötti sisak koronájából egy agg odvas 
fa emelkedik ki, melyből három száras ág nyúlik ezét, az odú fölött 
ké^ oldalvást egy, egy méh repdes. Foszladék jobbról aranykék, balról 
ezüstvöröa. *) 

Nevesetes tagja volt a családnak Skaricza Máté, ki 1Ö88. évi 
vallási vitatkozásával hirt szerzett nevének. ') 

Ismeretes közfilök Skaricza G^ y ö r g y, kinek nejétől Zabok An- 
nátÓI fia volt Mihály. 

Továbbá Skaricza Gábor köszöghi születésű, Jenában járt 
iskolában 1683-ban. Hasa térvén, Pozsonyban ügyvéd lett, majd az 
1716. évi orsz^gyülésen Pozsony város követe, 1722-ben aaon iz. kir. 
város bírája. ^) Heghalt 1723-ban. Özvegye Sompeter Anna 1750-ben 
a pozaonyi evang. iskolának 10,000 ftot hagyományozott- ") Fia Ad- 
d r á a-Keresztély modorí evang. lelkész volt. £nnek fia Q á b o r szüL 
1749-ben; m<^halt 1816-ban gyermektelenül, mindenét végrendeleti- 
ig a pozsonyi evang. lyceunmak hagyván , melyből az úgynevezett 
Skarícaa-ConvJctUB alapitatott 

SkároBl család. Láid Szkárosi ca. 

SkMiderlies család. Skenderlics József 1792-ben L Ferencs 
királytól kapta czimeres nemes levelét 

Czimere először vizirányosan kétfelé osztott paizs, a felsÖ rész 
fBgg&legesen ismét kétfelé oszlik ; a jobb oldali arany udvarban szét- 
teijeaztett szárnyakkal egy fejű fekete sas látható ; a baloldali vörös 
ndvarban sziklákon magas, csonka vártorony emelkedik ki, faragott 
négyszegű kövekből építve , alul nyitott kapuval. Az alsó zöld udvar- 



>) H^itrai káptalan libro 8. piot 90. folio 3. 

*) Haan, Jena Hong. 32. 

") Bnrgstatleri CoUectío Iniiguiiim. 

*) Tudományos fj^iemiaj 18S9. VI. 81. atb. 

') B^ H. Notitia nova I. 668. - 1715. ^vi 24. éa 5 

*) Hbsd, Jena Hong. 32. 



„„(Sooglc 



242 SKBULECZ. 

ban egymAs fölött két keskeoy eztut folyam hullámzik, ktisttttök tík. 
téren két arany csillag között ezüst félhold ragyog. Á paiza fölötü si- 
•ak koroDáján két zöld boroe^áh &g között kitújesstett tostttí fekete 
egyfejü aas áll, fejével jobbra fordiUva. Foasladék jobbról aranykék, 
balról ezÜBtrörös. ') 

Skerleci család. (Lomaiczai) Zágráb megyei nemes család ; 
azon megyében fekszik az elKnevet adó Lomnícz helység. Őseit Le- 
hoczky a Veronai Scaliger családból Bsármaetatja , és azt irja , hogy 
előbbi nevök Skerlacz lett volna. ^) 

165ő-ben Skerlecz János az országgyűlés által az Adriai ten- 
ger felöli határok vizsgálására bizottsági tagnak neveztetett azon éri 80- 
törv. czikk szerint. 

A család a múlt század folytán két ágra szakadt, as egyik ág 
benn maradt Horvát országban, a másik Magyar országra a Dunántáli 
megyékbe telepedett; és most föleg Baranya megyében székel. 

A horvátoraz^ ágból Skerleoz János Zágráb sz. kir. város 
tanácsosa, 1766-beQ Mária Terézia királyasszonytól új czimeres nemes 
levelet szerzett *), mely szerint czimere négy felé osztott paizs, mind e 
mellett jobbról balra egy rézsútos fehér pólya által az 1. és 4-Ík kék 
udvar keresztül hasítva, e pólyán udvaronként két-két természetes 
szinli pacsirta replilö helyzetben látható, a család nevére (Skerlecz, hor- 
vátul pacsirta ?) czélozva ; a 3. és 3-ik udvar tizenhat ezüstvörös kooz- 
kát mutat A paizs ftilötti sisak koronáján két kiterjesztett fekete sas- 
szárny között szintén pacsirta repül. Poszladék jobbról ezűstkék, batnM 
ezüstvörÖB. *) 

A horvát-ág nemzékrende ez : 

Skerlecz Ambráa 



An tal 
*" János 1765.' 
ZágrábitanácBos 



P^ter Miklós 

báni korm. széki v. bel. t. tan. 

ainök 1760-6. zágrábi ftfiap. 

1 1797. 

A nemzékrend többi ivadéka elöttün'k ismeretlen. 



') Adámi, Scnta gentil. tomo XI. 
*) Lehoczky Stemmat. TI. 863. 

') CollCít. herald, ato. 157. 

') Adami, Scuta gentil. tomo XI. 



edüvGoOf^lc 



BEKRI^CZ. 9tt 

Péter 1760 baa a báoi kormáuyszúk tanácsosa volt, már előbb 
n&G-ban horvátorssági itéltf-mester, ') 

Testvére Uiklós 1760-ban már báni törv. táblai ttlnfik, 1763. 
lett itélömester, 1770-bea már a báni kormáqyasék tonáweu ót irodai 
igasgatája; már 1787-ben a Ss. István-rend lovagja, val. belső titkoi 
tanácsos, Zágrábi fSispán, és a Horvát-, Tét- és Dalmátorssági őaaVM 
iskolák föigazgatéja. Megbalt 1797-ben. ^ 

Es ágból volt lomniczaí Skerleos ild ám 1792-b«n Zágráb yée- 
megye alispánja. 

A magyaroreaági-ág nemsékrendje, me\y a mÜt aaásadban a 
1 o m a i o a a i eldnevet — mint a névtárak mutatják — d 
követkesö ; 

I. Ferencs 
1760-92. 
helvtartöa. tsnácB. 
(d. fc<ri Ki n BAsa) 



Bmbála Anna H. K. 

(gr. Batthrány (N«dei»k j 

József) Perencs; 



Anna Antónia Jösssf II 

(Et^nji) (IjsBs. Jankó- 1787. helyt 
t vics János ft^lm. 

2. VT. Forgáeh I 
Antal) 



Joxiím 

(Aead Antal) 



I. Károly Mária Loa. 

Baranyai (Herteleady) 

fetaaússedő 
1834. 18SS. 



LFerencz 1760-baa már kir. tanáosos és kancelláriai titkár, 
1770-bwi már magyar kir, belytartósági tanácsos , és az, István-rend 
heroldja, 1787-ben már a heroldság helyett ugyan azon rend lovagja, 
^yszwsmind helytartósági tanácsos még 1792-ben. Fia József 
1787-ben a helytartóságnál fogalmazó volt 

Lomniczaí Skerlecz I. Károly Baranya vármegye föad6sse- 
döje volt 1833--1838-ban. Ez vagy fía az 1850— 1860. évi idö kOzben 
ausxtriai báró letL Fia Károly 1862-töl Baranya vármegye kiaere- 
zett alszolgabirája. 



'} I^efaoczk; Btemmat. 1. 181. 

') Lehocsk^ Stemmat. I. 181. i» II. 363. 



,y(S^oglc 



944 8kOLO.VlCS. — SKBABÁK. 

ügy látezik — I. F«renoznek nÖTére volt Skerlecz Erzsébet 
1791-ben Forintos Gábor felesége. 

Skerlecz Károly búja Bogátfalnt Vas megyében. 

Slioloiilm család. Skolonice Jözsef 1796-ben í Fereacz ki- 
réfytól kapott CEimeres nemes levelet. Czimere a paizs kék advarában 
hármas zöld halom középsőjén álló ezüst dara, fölemelt jobb lábával 
kövecset, csőrében drága köves arany gytirüt tartva. A paizs fÖlfltti 
sisak koronáján négy szál boroatyángaly zÖldel. Foszladék mindkét ol- 
dalról ezüstkék. >) 

SkrabA esalád. (Zásekati) Árva vármegye legrégibb adomá- 
nyos osaládaínak egyike, mely Z á s z k a 1 helyaégfoeli öei birtoka egy 
részét jelenleg is biija. A család eredetére de föleg más családokhozi és 
birtokviszonyura nézve következd okmány kivonatok ') érdekesek. 

1348-ban Lipold mester Körmijczbánya grói^a és Árvának vár- 
nagya, Lucziczka Miklósn^ Bene fiának és m^a Uvének azon szolgá- 
iabaiért, melyeket a tengerentúli részben (in partibns transmarinis) ve- 
le együtt mutatott, az Árva megyében fekvS Zászkalicza nevíí er- 
dSt adományozta Eörmöczbányán (Sabbato prox. post conversiooem 
S. Pauli) kelt levelében. ■) 

1349-ben ezen erdei birtok fölötti adományozást I. Lajos király 
is megerösitette (Budán in Octavis festi beati Michaelis Ardiangeli). 

13Ő0-ben Zászkaliczaí Miklós Benének fia a turóczi convent ál- 
tal hiteles alakban áttratja magának a följebbi kir. adomány levelet 
(Fería 3-da prox. b. Margarethae vi^. et martyrís). 

13ő5-ben Zászkaliczaí Miklós, a turóczi convent és Hesk, F. 
Kuhini Adorjánnak fia mint királyi ember által beiktattatik a zászka- 
liczaí birtokba, egy úttal akkor a hatáijárás ia eszközöltetik. (Fería 
d-s proxima ante festum Ascensionis dni). 

1357-ben (15. calend. februarÜ) Záazkaliczai SCklósnak kérel- 
mére I. Lajos király megújjitja az 1349. és 1555. évről szóló birtokle- 
veleket ; és folytatólag ugyan azon hártyán L Lajos király igazolja ezen 
okmányok valóságát a Boszniában elveszett pecsét helyébe vésetett uj 
király pecsétnek az oklevélre való oda ütésével (1 364. 1 2. Calend. Julii). 

1387. (in festő b. Adalberti Eppi et martyrís) beiktattatnak a 
zászkaliczai birtokba István és Tamás mestere^ marczel&lví ') 



*) Adami, Scnta gentil. tomo XI. 

^ Szontagli Din. kUzl. azerint. 

'} Tejét, Cod. dipl. tom. IX. vol. 1. p. 610- 

V Regestrum de Turóci Engeln^t 82. lapon degGaczelíi^lva'' áll. 

.ooglc 



8KRABÁK. 245. 

Beuenyö Aodriaiiak fiai Liptó megyéből, ZsigmoDd királynak ugyan 
awm évi (feria 3. post festtim Paachae kelt) új királyi adomány ali^ 
ján István nádor iktatási paranoaábóL Ugyan ez ^kálómmal as &j adó* 
Boányosok Moi^t nénjöknek Záukolicsa Hntyka >) MikLÖBtól netiizete 
Márton fia öavegyének özvegyi illetSaégeit íe kifizették (in fealo. b. 
Adalberti Eppi et martyris), 

1426-ban (Dominica Laetare) Zsigmond király Béoab^i kelt 
adomány levelében a Bene-LaczÍK^ Miklós réssére a sásakaK búiok- 
rél UEÓló okleveleknek Zászkaliczai Hikály fijára J á d o a r a, továbbá 
baggini Bredács István fiaira LSrinczre és Tamásra történt 
átrohaaását új kiváltságlevél alakban megerftsiti. 

142!;f-ben (feria 6. prox. aate féstam b. Ambrosii Eppí 'et oonfes- 
8(«Í8 praeterita) Paiócii Háté országbíró paranoea folytán az elötté le- 
folyt nyolozados bíróság Ítélete ab^ján Zászkaliczai Mihálynak fia J á- 
n o B és Bagyon Istvánnak fiai L&rincz és Tamás Zászkalicza faelys^ 
birtolíába beiktattatnak , mellőzve marczelfalvi BessenyS István fiá- 
nak Jánosnak ellentmondását, mintliogy ez barmadszori ezen ttgybrai 
1429-ben történt megidéztetésére nézve is a nyolczados biréság el&tt 
meg nem jelent 

1435-ben (quadragesimo die QoadragesiiDae) a nyolczados biré- 
ságasászkaliceai birtokról ítélte, hogy elismertetvén Bene fiának Miklós* 
nak fiágon magvaezak adása, Margittól származott Zászkalicsai Mihály 
fiának Jánosnak birtokában hagyatik a zászkaliczai birtoknak anyai 
negyede, a mint már előbb is birtokolta ; a többi három negyed birtok- 
rész pedig marczelfalvi Besaenyí^ István mester fiának Jánosnak az 
1387. évi új adomány alapján oda ítéltetett, Jánosra a Bf^yóni Bre- 
dács István fiára nézve pedig örök hallgatás mondatott 

1439-ben (octavo die festi b. Georgií martyris) Hédervári LiMnoc 
nádor parancsa folytán a Zászkaliczai birtoknak azon negyedrésze, 
mely Zászkali Jánosra, Mihálynak fiára negyedképen jutott, elktitö- 
nöztetik, a többi ^/^ rész pedig Bessenyöi István fiának Jánosnak, Pál 
fiának Istvánnak és fechkebázi Cznda Balásnak hasonló részletekben 
meghagyatott 

1474>bett Fongrácz István szerzett királyi adománylevelet Zálz- 
kaliczára ; azonban birtokába aem jutott. 

Az eddig eléeorolt oklevelekből a következők derűinek ki. Hogy 
Bené-nek fia Laczizka Miklós még az 1387. év előtt mag nélkül ki-: 
halt ; — hogy M a r g i t, a birtokban részesült 'ős-anya nem Bene Hildóa- 

') Begestram de TaróubaD „Lucbks* áll, valónlnfileft igásabban f 

nOO'íic 



346 bubabAk, 

nak, h>nem Hutyka Miklósnak leáaya volt, JSzen Miklós pe^ az erdei 
birtokoB kivül, melyet Bene Miklós scerzett, Zaeskaliozának (az elütt 
Hatyka-Lekotá-nak) birtokosa volt, ós innen vigatottki e negyed Mar- 
atnak, midőn ZászkalicuJ Mártonbos ment férjbez ; — bogy bágyoni 
Bredica LSrinca és Tamás Luczizka Miklósnak apa ntáni tmo- 
kái voltak, de mintolyanok, kik a LuczizkaBene Miklós részére 1348 — ■ 
49. évről uóló adomány levélbe föl nemvétettek, Bene Hiklós magva- 
Bsakadásával annak birtokából jogosan kizárattak ; — hogy marozel- 
&lvi Beuenyő Andrásnak fiai István és Tamás, midőn 1887-ben Zász- 
kalicsa helységet Bene Miklós magvaszakadása czimén új kir. ado- 
mány mellette magokra Íratták, a Luczizka, Bene, Bredács és Hofyka 
rokonság irányában jogérvényes birtok szerzésre tettek szert ; — hogy 
zászkaliozai Hn^ka János, Mihálynak fia és Marptnak unokája, ama 
ató-családnak, mely márma is Záezkalon birtokos éa Skrabák név 
alatt ismeretes, valóságos eldöde, birtoka pedig ason nejedet k4^Mte, 
mely 1439-ben Hedervári Lífrincz nádor parancsa következtében mint 
Margitot illető leány-negyed zászkaÜczai Hutyka Jánosnak, Mihály 
fiának kibasítatott ; végre hogy a marcael&lvi Besienyő család lUt^ 
1387-beD szerzett zászkali birtoknak három negyedrésze azon rész, 
mely jelenleg az árrai arodalomnak és ennek voh jobbágysága kezén 
van, aBessenyő család magvaszakadtán Árva vára iUetékéhez, honnan 
elmakaaitatott, viBssaesett. 

Zászkaliczi Mihály fiának Jánosnak utódai mikor kezdtek Skra- 
bák névvel neveztetni? — nem tudjuk. Az bizonyos, hogy mi- 
dőn 16ő3-ban a Thurzó nemzetség leány-ága részéről az Arvú nroda- 
lomhosi jogegyenlőség kérdésében Arra vármegye előtt vizsgálat tar- 
tatott, akkor a Zászkali család öt tagja, mint szomszéd közbirtokosok 
járván el, névszerint Jánoe, OyÖrgy, Péter, Mátyás éa An- 
drás, már záflzkaliceai Skrabák néven fordáltak elé. 1695-ben 
pedig Thorzó Györgynek az Arvavárí urodalomba lett beiktatásakor, 
a ssomsfléd sászkalicziai közbirtokosságból Oyőrgy, Mátyás ét 
Miklós, Skrabák név alatt, Szkaliczai Benedek pedig L u c b i z- 
ka régi, már akkor kihalt vezetéknéven, lettek följegyezve. A családi 
büiok neve pedig időközben Zászkalioz á-ból Z á s z k a 1 névre 
módosult 

A Skrabák család több vonalra, és ágakra származván, ezek kö- 

zttl a jelenleg még Zászkalon élőknek föbbjei a Mihályféle vonal, éa 

Ferencz ága illető al-ágazataíval ; Zolna mvárosban székelnek a János 

vonal ivadéku. Sáros megyében pedig az Istvánféle ág^séliek. A kihat- 

i:,-P.-.d ivGoO'ílc 



Uk közül Péter máskép Mandrcaka, és Ádám máskép P e - 
kár és Sándor féle ág ismeretesek, A Péter svelerokoa A dám- 
ág utáni bú-tokrészeket leányági jogon Mesko, Boczké és Trnkóczy, 
— a Sándor-féle bírtokli&gyatékot pedig Szontagh család szintén leány- 
át jogon birják jelenleg. 

A Skrabák család legnagyobb részben mezei gazdáskodással fog- 
lalkozott, ennél fogva neveikkel a közügyek tárgyalásánál ritkábban ta- 
lálkozunk; kitünöbbjei 
voltak : 1574-ben Skra- 
bák Péter, mmt ki 
Jezemiczky Kristóiiiak 
Kis-Besztereczbe tör- 
tént beiktatásánál ná- 
dori iktató emberként 
szarepelt. 1696-ben Pé- 
ter ágából Jakab a 
felsÖ-kubíni, úgyneve- 
zett Valentich-Oalkófé- 
le birtokba iktatásnál 
királyi iktató emberként 
működött. 

Jakabnak unokaocs- 
cse Mihály 1603-ban 
Árva vármegye szolga- 
birága volt 1614-ben 
Mihály hasonnevű vo- 
niűból megyei esküdt 

1631-ben János törvényszéki bíró. 

168&-beQ ifj. Mihály a följebbi Mihály szolgabírónak fia, me- 
gyei esküdt. — 1740-ben János hasonnevű vonalból csendbiztos. 
1830-bao Sámuel (Ferencz ágából) szintén csendbiztos. Ugyan ak- 
kor István az eperjesi kerületi táblánál kiadó. 1847-ben Dániel 
Árva várme^e tiszti főügyésze. 

A család származási rendjét a Zászkali törzsek egyikéhez sem 
lévén képesek közvetlenül kapcsolni, a Skrabák név felvétele óta kez- 
dett családfílkat ') következő táblázatok mutatják : 



') SEOntagh Dán. közi. 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



Skrabák Péter ia Miklós vonalat, az ^ynevezeít Mandractka 
Pékár éa Ad ámrféU ágakkal. 



János 
a tSrr.ss.biró 
1631. 



Hibálr 



Idá^ 
Pékár 

. , 166B. eladja 

Kata. réasdt Trnkó- 
oqnak 



(BencmSr AnoA) 



Ifiklói 

_JL_ 






András 

+ 



Ez ágból F e r e n c z Zemplin vármegyébe Tolcsvára költösvén, 
1700-ban örökösen eladja záezkali részét Mihály nsgybátjrjs leányai- 
nak és vejének u. m. Zsuzsának Zábreazky QyÖrgynének, Do- 
rottya nak Boczkó Sáíutoménak. 

A másik ági Á d á m Skrabák máskép Pékár pedig 1666-ben 
eladja részét Tmkóczy Mártonnak. Innen ezen vonal birtokait Boczkó^ 
Mesko és Tmkócíy családok bfiják. 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



Skrabák János vonala, Janovje és Janosovje ágakkal. 
János 



MAtyá> 1636. 




GyJirgy 



iMtrin 

OTTM 174fr— 68. 

TrCTiMinban 

ÍífliiJy.GyOTCT JAuef-litráii 
(Kintek Adm) 1772. 

' HiUly 1808. ' 
(Bdiemiu Anna) 
Zolnin 



Ó Ersa« Ziuiaa Bora 
S:(l.Koráca (VitaUs (LinciénT 
3 Sámuel Fái) Józaef) 
2. Vére. 
Istv.) 



Háría 



~K^» 



HiUly. 
Zolnin 1850. 
(Tr^ieiik N.) 



Francziika. Háría. 



(Chndovuky (H^ern^ (Hadronv 
Hihálf) Loaoncxon) Jóaaefit^ 



A JánosoTJe fi-ág kihaltával annak birtokába s leány-ág örökií- 
tódött, 1843-ban pedig a kir. ílgyéaz és általa Saontagh caalád. 

Istvánnak fiai György és Mátyás Nógrád megyébe B, 
Qyarmatra telepedtek, ott találjuk őket már mint elismert nemes sze- 
mílyeket az 1716. évi uradalmi összeiráaban •); és 1734-ben is, mi- 
Jön a febr. 15-en kezdett nemesi vizsgálatkor mint Árva megyéből 
"linnazottak Árva megyétől kiadott nemesi bizonyítványukat elému- 
tatták. Az 1765. évi Nógrád megyei nemesi összeirisban Skrabák Já- 



HagTar Hnzeou 18í8. évi foly. I. köt 819. 



ídOvGoOf^ic 



noBt és Mátf&Bt olvasauk; 1777-beo pedig Skrabák János is 
Sámuel vettek kiNógrád-tól nemesi bizODjátrányt') Ez utóbbi gyer- 
mekei a táblán láthatók. 



IIL tábia. 
Skrabák János vonalán Jakab ét Sándor ági utódok. 



' ADdrá. 

isse. im. 






Pál ' 
1659. 






Perencz 
1696. 

' Uátjái. 


Jáio. ' 
(JndDor.) 
JáDoa ' 




' Kata. QjUrgj. András 
1717. 


Jánoa ' 
(8»dmák) 


■ Andri. 
1738. 




Sándor 

(K«noBk7 Ilma) 

tl72ö. 


1776. 


' Oj 


Mer 


Mátji.. ' 





.Zanzaanna Hona Háría N. 

(PlMkó-n^ (Wanjká nSavecsk; (Fekete UibálynO 

Tordosnnbaii MiklÓe) Kázm^m^ Apoatagon 

Záaskalon. Zászkalon 



Ezen ágnak firfi-ivadékAan türtínt kihaldaa után annak birtoka 
Sándornak négy lednt/a taán ^/^ rétdxn Belengi, Szontagkra, '/^ rátzben 
padig Skrabák Mátyátra {Fercíooje) mint ledny-ági utódokra Örök beval- 
lát mell«tt tgátUM. 



') 1777. énitgfillkinyv 4fi3. izám datt. 

i:,:,rcdr,G00<^lc 



IV. tábla. 
Skrabák Mihály vonala Mihály és litván ágaival. 



György IÖ96. 



I»tván_ 
MityáB 1669. 



György JinoB 

1747.Eper-J!IÍSJLL-_„_ 
jeien Mátyás János 
' Gábor ■ 
'Tatyán 

letráa Eperje»en 
kerOI. ÜAAin 
kiadó 1829. 



György Anjráa 

Jánoa I659! Mát^áa 165f 
Pál 1696. ' Andráa 1^. 
Terenaa Mátyás Aadrá 



(N. Zanaai) 



Jánoi 
(ZábrenkT 
ZaAfia ' 



András 
(Ránoeatay N-) 



György Éva 

1741. (Tmkócay 
* Mártonl 



(Eomscaka 

Eva) 



Jánoa g; Hátyáa 
katona. g|(MedzÍhrad«xky 



Zrazai Ilona Jánoa 1820. 1 

(Trnkíczy (iQ. Trnkócay Ondr^ovje 
Mihály Mihály) (1. Trnkócsy Zsuzú 
2. Trnkó eay Mária) 



Mária 
(Báaztokay) 



Mihály 

(Vediihriduky 
Zanaai) 



Kata Éra 

(Tmkócay (Wanykö Mátyáa) 
Dániel) ' 



Mihály 



Zsiizaa Ilona Hária 

(Markovich N.) (HeU (Itmotícz Gábor) 
HaUtipban. gyigyaser^s) 



DiB.1izedOyGoO<^iC 



Feresií-<íga. 

Feienes 
miskíp íWcw 




■ Pil 
1747, 




Jánoi' 

t 




' Kata 
(B«o.k4 
J<ii<aiiiO 


Jimf 
1785. 

(Petrln K>t>) 




' Uári. Jii 

(Utioiii N.) 180 

(Trnk 


1. 


lu>don. (Kpt«c*kA (Barto* 
Györgj) Anna) 


Kau 
(Koalr 
Aidrái) 




' Pil Dona 
t (Uagrar M.) 


Hária Aiiiia 

(Gyarko- (Kotareoa N.) 
vioné) 


HiUir 

1816. 

(HeiI liiiu) 

l 




3ámt ' 
(Skrabik 
iTaaoTica 

lUria) 




(8k»ba 


Mária. ' 


tUtjit ' 

(IraooncB N.) 






— ^ ""c 


iwir. 


JillDI. ' 



G7flrg7. 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



VL tábla. 
Shrabák etaUd Ftrtttox voualdaak ága. 



?í?;f 



Andiái. 
_J 



Hitrás. 



MihálT Feiímci 

f 1790. Jelsankán 



Dánifll 

(Mi gyelta H.) 



ZnuM. Ferenci. Ifátfis. Mihály. Háría Dániel 1860. 

(Skrabák (TrnköesT 
Mihály) Mária) 

ABdrái Kate Há^ái Jánoi Dániel Ádám Zinin ' 
A. KDbinbui (Trnkáesy (Ambr6i7 (Zabi^asky Satankóeai 1 (Zfotoé) 
1 JőueQ N.) Ilona) eruig. pap. 1 



Mihály. J4Í>Mf. 



1815. 



Sánniel 

Árva V. bistoa 

tl84S. 



JánM Pál Mihály Dáuel 

(Hetkó t (MBHná-Skra- f 

É^a) bAkZaoni) 
CÜa. Kata. I 

íiTna. Jnlia. ZvaA. Mihály TtiA. Mária. Anna! 
(Tmkócay 
Jnlia,1826.) 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



B&4 SKUBUCS.— SMJCHICIl. 

A cealád czíiuere — inint följebb a uietszvény ábrásolja, — a 
paizB kék udvarában zöld téren egy fejtt fekete sas kiteijesztett szár- 
nyakkal, éi jobbra fordított fe^el látható, a paizs fölötti sisak koro- 
nájából arany oroszlán emelkedik ki, első jobb lábárai kivont kardot 
tartva. Foszladik jobbról annykék, balról ezOstvőrSB. 

A Skrabák családból említendők még Jánosés András, kik 
1795-ben Axad vármegyében hirdettetek ki nemeuégűkat; ') továbbá 

Skrabák Sámuéi, ki 1816-ban a jenai egyetemen tandlt, *) 
onnan haza jővén Safó-Oömörí iskolai igazgató lett 

Skablícs család. ZaU vármegyei nemes család. Skublics M i - 
bály t650-ben agyőri püspök tieztartója voltt ') E század elején 
élt Skublics Zsigmond, kinek neje alapi Salamon Rozália, mint 
Özvegye másodszor báró Ohillányi. Jánoshoz ment férjhez, ennek is 
Özvegye maradván, meghalt 1833. mart 27-én, kora 74 évében Ssom- 
bathhelyen, eltemettetett Szilvágyon Vaa megyében. Ziigmond gyer- 
mekeit mutatja a kflvetkezS táblázat : 

ZBÍgmond 

(Salamon Bóia) 

Jöiief Alajos Enúlia 

1883 CB. k. Zala virra. (TalUán 

kapit. íöas.hüó Antal kamar.) 

Alajos 1836-Imui már Zala vármegye alezolgabirája, ojonnan 
megválasztva 1838-ban is, majd fSszolgabiró^'végre 1830-t61 főjegyzfl. 

Tán Zsigmondnak atyja volt Skublics Sándor, kisek seje 
1763-baQ Zárka Anna, és tán testvére Sknblics Imre, ki 1812-beii a 
Ludovioflára 300 ftot adott •} 

A család czimere vfzirányoaan kétfelé osztott paizs, a felső udvar- 
ban magyar vitéz áll, kivont kardja hegyén török fejet tartva; az alaó 
udvarban vár látszik. A paizs fölötti sisak koronájából «zintén a leirl- 
hoz hasonló vitéz emelkedik ki. 

SfcuUétr aulád. Lágd Scvltéty a. 

Slnehieh család. Stuchich József és Sándor 1760-ban 
Nógrád megyében hirdettették ki oemeBségüket *) 



') Arad várm. jeg^ESkünyv. 179D. 6yi 190. sz. 

*) Haan, Jena Hang. 147. 

') Lehoczky-Dak Stemmat. U. 368. SchOnvisner Antiqalt Sabuieus. 829. 

') 1812. ÍTl 2, tört. cí. 

') Nógrád megfei jegjEfiköDrv 1760. é\i 70. lap. 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



SOBOKV. — SÜKOIUY. 205 

8*boky CMlád. (Soboki) Erdély kihalt csidA(Uiiorát»'iz&mi- 
tatíL.') 

Sdfalvy esatód. (Etédi) Erdélyben honos. Dániel Eoloe mo- 
gye sebésze 1837-ben, József és Sámuel BelsÖ Szolnok megyé- 
ben lakosok, László ügyvéd Kraszns megyében ; József méra^ 
ÜBTOS-zzékbMi , másik József írnok ugyan ott , J á n o e orasigg^ 
fö asámvevösé^ tisEt, ~~ mind 1848. kőrttL 

Sifalvy ctalád. (Sófalvi) Közaiök Sófalvy Elek kir.ktact- 
tári titoknok 1848-ban 

Söfalvf T. esaUd. Sámuel Krastna megyében idjegyzS, 
1848-ban árvaszéki ülnök stíj. Még több ily nevűt említhetnénk, kiknek 
családú Összeköttetéseiket nem ismerjűkj ilyen a többi kíízt Só£»lvi J Ó- 
z s e ^ ki külföldön tanúit és Schultzernak termézetrajzi besBélgetécQiO 
forditá és nyomata 1778-ban Kolozsvárott 

SobÁr család. Zala vármegye gyökwes régi nemes ciráda. Kö- 
sülök Sohár János 1755 — 57-b6a Zala vármegye aUzolgabírija. La- 
kott Söjtörben. 

Jánosnak fia Ferenc z, ennekfía János 1790-1829-beQZaU 
megyében kétségtelen nemes, ennek £a János 1832. május 7-én 
Zala vinnegy^^öl nemesi bizonyítványt vett ki, és azt Nógrád in»i 
gyében 1835. aug. 26-án '*) hirdetteté ki Utódai igy látszik, He- 
vesben vannak. 

Fejér vármegyében a múlt század második felében Eeresztúroo 
lakti^ Sohár öyörgy és István nemesek. 

Sohár F e r e n G z, felesége Gyömörey Krisztina által a Fest me- 
gyei Abooyi közbirtosság részese lön. Nevezett nejétől gyeitnekei Fe- 
rencz, Borbála és Francziskae század elaö felében élÖk. 

A család ozimere a puzs kék ndvarában fitüt saját vérével táp- 
láló pellikáo madár. 

SohoDDay család. (Laki) Laky Sobonnay Ádám és fia Fe- 
rencz, és leánya Zsuzsanna neveikben is bessenyöt birtokré- 
saét 1610-ben Tburzó nádor parancsa mellett bevallja a vasT&TÍ káp- 
talan előtt Eeresztúry Ferencznek. 

SiAarmf család. (Máskép D o r k 6) Sokoray máskép Dorkó 
Péter Qyör vármegyétől 1827. nov. O-én, Ferencz padig 182& 
noT. 19-én nemesi bizonyítványt vett ki. ') 

ŐKMri, Erdély osaládai. 

*) Ndgrád negyei jegysfiküiijv 1420. ss. alatt 

^ Bndapesti hírlap Hivataloi Értesítője 1860. 104. szám. 



ídOvGoOf^lc 



266 SÖKY. 

8éky esalAd. (Tóth-BÓki) Nyitra vármegye legrégiebbcsaládai- 
lutk egyike, mely nevét azon megyei T ó t - S ó k (vBgy régibb irás- 
méd sseiint 8 o é k) hetységrÖl vette, elönerével egytttt 

Általam ismert törzse Soóky (Így irtdk !) Jiaot, a XIV, wi- 
sad elején élt ; ennek fia Péter 1372-ben a zobori convent elfitti be- 
vaUis Bserint zálogjogon megszerezte Pethö Jánostól ann«k Nyitn me- 
gyei Rátoayi belységbeli fele birtokréBzét 20. mirkiért, mint ezt ké- 
sőbb 1482—1489. kÖríU a két család közt folyt perben a Soóky ntÓdok 
felmuttatták. 

1404-ben Soéky Jánosnak fiai István és Mihály Közép' 
Átrakón beiktattattak a nyitru káptalan áltat. 

1422-ben Soéky István, Mihály, János éa másik János 
Chocbolna helység fele részét örökbevallás szerint megvették a Nyi- 
trai káptalan elötL 

143&-ben Soóky Jánosnak fia István és ennek fia Miklós. 
továbbá Soóky Mihálynak fia János Petbit Lásslónak fiától Miklós- 
tól ennek rátfaonyi részét 150 fttért megvették anyitrai káptalan elStt; 
éa agyán ez évben a Zobori Convent által beiktsttattak. 

1426-ban a Zobori convent elStti bevallás szerint Pethö László' 
n»k fiától Miklóstól Soéky János fia István mester Bátony hely- 
ség felét 150 ftért zálogba veszL 

Ugyan ez évben Soóky Jánosnak fia István érdektárswv^ 
egyfltt a Nyitrai káptalan által tanuvallatást eszközöltet Koloni An- 
drás és Eis-Tapolcsányi Gyula ellenében Óhaj helységet Uletö levelek 
iránt. ~~ Ugyan ekkor a Soóky csatád részére egy másik tanúvalla- 
tást is tétetett a nyitrai káptalan Sztaróce és Hink helységrftl ssÓló le- 
levelek iránt 

l43S-ban Soóky Jánosnak fia I s t v á n mester a Pethfl csalidtól 
szerzett ráthonyi birtokrész megvételét Gara nádor elíttt is Ünnepélye' 
sltette. 

1484-ben a nyitrai káptalantél Sóoky Istvánnak fia Péter ré- 
Bsére felmentfi levél (absolutionales) Óhaj, Ondroh, Sók, Hosócz és 
Kis-Czabaj irioít a Lóthi örökösök ellenében. 

1436-ban Zsigmond királytól a Soóky család uj adomány leve- 
let nyert Soék, Attrak és Toköld helységekre. Beiktatta a nyitni káp- 
talan. 

1466-ban S. Mihálynak fia János és Istvánnak fia PéterkS- 
zött a nyitr^ káptalan elStt barátságos egyezség keh. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 



soÓRT 257 

1470-ben Soóky J á n o h a zoborí convent előtt tiltakozik Ujlaky 
Miklós Vajda ellen, ki rátfaon;! sEersett birtokát elft^lalta. 

1474-bea Hátjás király Soóky János éa ennek fia Zeigmond 
réfliére ótalomlerelet ád ki a Trencain megy^ Czünene és Pecsene 
helységbeli birtokok iránt a nyitrai káptalan Bzerint. 

147 l-beo Soóky János a szent-benedeki conrent által rizsgá- 
latot tétetett Myitra m^yei Bodok helységbeli birtoknak Liidáni Pé- 
ter és neje Kata és fiók Lásiló Mtalí elfoglalása iránt. 

147&'lHUk Beghi Jánoe nyomoztat a szent-benedeki convent által 
Nyitra megyei Alaó-Vásárdi birtok elfoglalása Iráot Soóky Jánoe és 
fia Zsigmond és Korossy Miklós özvegye Dorottya, fiók Oavald, 
és Dona Bd^ Lásdóné s TÓgre Ipolth Márk ellen. 

1480-faan Soóky Pál és János Nyitra megyei Sók és Fels«- 
Atrak helységbeli birtokrésseiket 550 ftért borsai Csorba Tamásnak 
és nejének Borbálának, nevezett Sóoky János leányának Srífkösen be- 
vaUJák a sz.-benedeki coDTent előtt 

148&-ben Soóky Pál Sók és F. lAtrak helységbeli birtokré- 
Bzeit Soóky Jánosnak, Csorba Tamásnak és nejének Borbálámé 800 
íUhui elaálogoaltotta a szent-benedeki convent elött 

1486-ba& So^y leváonak fia Péter Csorba Tamást a Sóki és 
P. Attmki birtok megrételétíd, Sóoky Pált pedig eladásitól tiltja. 

1489-ben Báthory István orsságbiró Soóky János réssére aa 
1482. óta Pethö Pál eQen indított perben az ősei által zálogban vett rá- 
tfaonyi birtok iiánt bedvesS ítéletet hozott 

149&-baB Lipovniki Benedek nejével Ilonával és gyermekeivel 
egyfitt tűbbi küzö^ Soóky Péternek, S. István fiának, a nyitrai kápta- 
lan által beíktattatott, zálog csimen bevallott sotóczi birtokfrie részé- 
ben a szent-benedeki convent által beiktattatott 

1500-baQ S. Péternek fia J á n o s nevezett atyját és testvérét I s t. 
vánt Felső Sók és Attrak helységbeli birtokúnak megterhdésétől és 
elidegenitésétől a nyitrai káptalan előtt tiltja. 

1505-ben a Soóki család mintkét ágbeli tagjai kir. táblai ítélet 
folytán F. Sók, Attrak és Óhaj helységbeli birtokukon megosetoznak 
és azokba beiktattatnak a nyitrai káptafaua előtt 

1511-b6n MarnóVBsky Láazló, és Margit Tfaóth-Soóky 
László fiának Móricznak leánya, gyermekei Gyöi^y, Péter, Gáspár és 
' Mihály neveikben is, as ellen, hogyMai^t Pekeri Istvánnak neje, Soó- 
ky Zsigmondnak a Tóth-Soóky János fiának és S. Mihály unokájának 
leánya és É v a Tóth-Soóky János fiának Pálnak leánya, és II o- 

MAfllAXOlUÁO QHAÍÍOU X. «ÖT. ^ W.X>QIC 



2S9 soŰKT. 

D a Évának leánya Nyitra megyei Felst)- vagy Tóth Soók éa F. Attrak 
helyBégbeH birtokrészeiket elidegenfteni szándékozaak, a nyítrai káp- 
talan előtt tiltakoztak. 

1513-baQ a ezent-benedeki apát és convent Hai^itnak Soóky 
Zsigmond leányának és Fekeri István nejének Bare megyei Óhaj, 
Nyitra megyei Ondroh, Kis-Czabaj és Alsó-fiók helységbeli birtok- 
részeiben — kivévén Alsó-Sókon a curiát, — zálog czimén beiktattat- 
nak, Majthényi Rafael ellent mondása mellettas2.-benedehiconventáltal. 

1517-ben TökéB-ujfalvy János több rendbeli panaszok miatt idéz- 
teti Margitot Soóki Zsigmond leányit, Pekry István nejét a sz.-be- 
nedeki convent közbenjöttével. 

1559-ben Ghyczy Józsa Pekiy Borbálát Gyfirödi Mátyás özve- 
gyét a kis-gyítrüdi birtok eladásától és abba való beiktatástól eltiltja 
az esztergomi káptalan elölt. 

Pekiy Borbála Dombay Mihály Özvegye, leányának GySrödy 
Dorottyának, és ennek néhai Qhyczy Józseftől nemzett gyermekei ne- 
veikben is mindenkit a gyámi bevallástól eltilt a nyitrai káptalan elíEtt 
év szám nélkül. ') 

1620—1624. év közt Csery István és neje Soóky BebekB 
Myitra megyei Ualomazeghen egész nemesi cnrií^át Soóky Gergely- 
nek és Forgács Anna asszonynak és Örököseiknek 1500 ftban örökö- 
sen eladták a nyitrai káptalan előtt — Ugyan ez idö tájban Soóky 
Gergely több birtok részt vett zálogon Csety HiháJytól. 

1638—1630. év közt Csery István mint gyámja feleségének So6- 
kyRebekánakjés Soóky Ferenccnek fíaistván, ésa többi ICn- 
dy Zsuzsannától született testvérek neveikben is eltiltja Sóoky Er- 
zsébetet, Tótb-Sók és Attrak lielyaégbeli birtokok eladásától, másokat 
a vételtől a nyitrai káptalan olött. 

1643-ban Csery István mint Soóky Rebeka nejétSl szárma- 
zott gyermekei gyámja, úgy Soóky István és János teilieiket is 
magokra vállalva, Nyitra megyei kaJBzai helységbeli birtokrészeit Te- 
l^y János kalocsai érseknek 4000 ftért tíz évre zálogba adja a nyit- 
ni káptalan elíltt 

1696. Csery Imre és Gáspár azon végrendeletnek, melyet Soóky 
János neje Hidvéghy Anna részére Nyitra megyei Sághi birtok iránt 
a nyitrai káptalan előtt tett, ellenmondan^. 

1727-ben Cseiy Sándor eltil^a Soóky máskép Qáspárovics Já- 



<) Nyitrfti UptaUn PrOtoe. &. nro. 108- as t»S. ie 1660. ivUkOU. 

nOO'ílC 



soáKY. 8G0 

□ oBt ésAdámotféB nevezett Jánosnak fiait Ferenczet és Ist- 
vánt Nyitra megyei Kajasa, P. és Alaú-Attrak, TMlnSók, PacsoUj ée 
Kis-Sigb birtokrészekre nézve minden folfíizetéa elfogadásától, máso- 
kat pedig a megvételtől a nyitrai káptalan elStt 

1750-ben Csery Sándor nyitrai aliapán saját, és vele együtt né- 
hai Soóki Andrástól származott oldalas rokonai neveikben ellent mond 
Székely Miklós beiktatásának Kajsza máskép Kis-SallórA nézve a nyi- 
tra: káptalan elStt ') 

A Sóky család idfivel Nyitra megyei Kai székhelyébSl tovább is 
elterjedt, nevezetesen a szomszéd Trencsin megyébe , hol Soóky A n- 
n a 16ö6-ban slavniczai Sándor Miklós neje volt. 1690-ben egyik tagja 
a sztrecíeni várban. — 1837-ben Nemes-Kotessón lakott Károly és 
három fia Flórián, Konstantin és István.*) 

Zemplin megyében, hol a század elején birtokosnak iratik a 
Sóoky oaiUád Nagy és Kis-Azaron. ^) 

Egyik ág, nevezetesen a följebb emiitett Ádám, Nyitra megyei 
F. Attrak helységből Nógrád megyébe Vadkert mvárosban telepedett ; 
ez, vagy fia nevezett Antal az említett Vadkert Mező városban prí- 
matialis érseki adományoa birtokot nyert, melyet utódai jelenleg is 
bírnak. 

A családfa tndbatólag következíí : 




Ferencz 1600. 
(Hi ndy Ziima) 
FolffLa kön. lofon. 



■) Eddig as idtfiett káptalani im oflaventbdi oklevdak kivonUai sisrint. 

^BsODtagbDin. k5sl. 

^ Szinnay C. Zemplin. not. top. 379. 

DiB.1izedOy'CoO<^iC " 



íeO SOÓKT. 

Pereaca 1600., ki a* ^abbi Ipvon. 

(Hiody Zmaat) 

' János 1643. latvin Rebeka 1643. Ádám ¥ 

(HidTtJ gh y Appa 1606.) 1680. (CBery Istváo) F. Átrakón 

Ferencz Istvin Antal 

1727. 1727. Nögrádban 

Vadkerten 1754. 1799 . 

JAnos 

Vadkerten 

1799. 1801. 

II. SsilaasT Agnei 1788.) 

____^ 2.Í pí- 

'~ Qihor JánOB N. 2-t*lJóz»ef Andri* n! ' 

kar. ügr^iz P. SaántAn. (Tomisné Nyitr&ba N6grAd megjei (Vinoze 
töfv. as. ülnök '^~;í~r' vi«B2« kSltöz t Ugyéaz 1847. Ber.) 
""**"*• (HOppner PaoMna) 



Regina Karolina. < 
(Galgóc<y) 

' A Nógrád megyei ágból Antalnak fia János Vadkerten la- 
kba, Nyitrm vármegyétSl 1799. sept 10-én nyert nemesi bizonyitránya 
Nógrád megyében 1801. april. 204n kihirdettetett EU8 nejétől Sisent- 
Iványról származott Szilassy Agnestól gyermekei 1. Ignácz szQl. 
1785-ben, Esztergom megyei pap s (nyűg. lak. P. Szántón) 2. Gábo r 
1849-ig kir. ügyész Nógrád megyében, 1850 — 54-ig cs. kir. megyei 
törvényszéki ülnök. 3. János, köz-birtokos Pnszla-Szántón. 4. N- 
Tomisné. Ezek gyermekei a táblán láthatók. 

Jánosnak második nejétől gyermekei; 5. József, ki Nyitra me- 
gyébe költözött *) Ott ]830.ban rendszerinti esküdt; l8S3-ban íSszol- 
gabíró volt- 6. András 1842-ben Nógrád megye tiszti alttgyésze, 
majd Börtön föfelügyelö főügyészi czímmel 1847-ig Oyermekeia táb- 
lán láthatók. 7. N. Vincze Ferenczné volt 

Nmcaenek. a táblázaton az 1406-baQ élt Soóky László, ennek 
fia Uóricz és ennek leánya Margit 

^ToTábbáSoóky János, kinek 1586-ban neje Mendencsios An- 
na Tolt 

Soóky Gergely, ki 1625— 28.ban élt, és róla följebb emlé- 
keztünk; 

Végre Soóky István, 16ö0.ben nyitnü éneklő kanonok. Lász- 
ló 1716-ban Nógrádban berezeli plébános. 

■)N*grádmeg7Ít«lI844.ian. 12-ín 212. sz. alatt vett ki nemesi bizo 
nyítványt ,. , 

DiB.1izedOyL.OO<^IC 



SOKLTÖSST.— SOLDOS. 861 

Legvégrc Soóky Pál és Márton, kik Nógrád vátonegyében 
1776-ban hirdettették ki nemeBségSket. ') 

A család czfmere a púze kék udvarában zöld téren hátulsó lá- 
bain ágaskodó, kettős farkú oroszlán, elsít jobb lábával kivont kardot 
tartva. A paizs (blötti aiaak koronájából az elSbbihes hasonló oroszlán 
emelkedik ki. Foszladék jobbról aranykék, balról ezüstvörös. 

SoUfAsay család. Zemplin vármegye czf merleveles ncmea csa- 
ládaínak egyike. ") 

Soldos család. (Runyai) Oömör vármegye legrégíebb, törzsű 
köa ŐB csatádiúnak egyike, mely az élö hanvai Kanvay, hanva- 
Darvas, hanvai Sándor, kihalt Szkárosi és Nagy-szájú 
családokkal egy közös törzsből, a Xm. században élt Comes Hunth- 
tól de Hanva ezármazotL 

A közös törzsböli szétágazást nem ismerve, és a még élö csa- 
Iádtól e részben, valamint ujabb nemzedékei iránt adatokat nem nyer- 
hetve, csak a XVI. századtól saját irataim és egyéb idézett hiteles for- 
rások után a mólt század közepéig terjeszthetem elé a származásrend- 
jét ; azonban néhány jelesb tagjáról az előbbi ídökbÖl is vannak ada- 
taink, így 

Rnnyai Soldos András 1466-ban Mátyás király udvamoka, ') 
1477-ben Borsod vármegye alispánja *) volL 

Soldos Tamás Gömör megyében birtokos 1479-ben, ki ellen 
hatalmaskodási kereset *) folyt 

A XVI. század közepétől kezdve két ^ágon biijuk megináitani a 
családfát, az egyiket I. Imrétől, ki 154l5-ban Borsodban és talán 
Szendrőn élt'), és I. Osvaldtól; az előbbi ivadéka az L táblán, 
Osvaldé a U. táblázaton látható : 



>) Frotocol. C Neograd 1776. p. 328- 
*) Sürmay C. Zemplin not. top. 117. 
*i Teleki Unnradiak kora XL 163. 
*) Eiedeti oklevél. 

') Teleki, Hunyadiak kora XI. 103—104. 
*) B^gi magyar njelvemlékek II. 61. 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



Hábj 
flbSi. 
eiatt. 



Kriatóf 
1594. ' 

(Fek«t« KaU 
1601. fizT.) 



Gergely. M irton 



Tamis Uibiljr 

1601.gjimBÍg 1601. gvámaig 
alatt 1619. alatt. 

1 1626. el0tt. 



U. Imro 1601.,^ . 

(BndakCzy Síudot. 
ÍBUZBa Özv. 16S1. 1708. 



Sámuel 1^ 




latrán Kríatöf 

Sregebb 1651. 1625. 

(Inay Anna) 
'~ Tainii 



%T 



15&0-beQ febr. 14-éa Soldos Imre, éa Mihály, Máté, Pá. 
ter, JánoB és György hasonlóan runyai Soldo s-ok, nem kü- 
lönben Hanvay Demeter, Oábor, Lajos, Lörincz, József, Gáspár 
Uriel, ismét Darvas Albert és György, Nagyszájú Benedek, 
hanvai Sándor Pál, Ferencz, István, Sz káros i János, San- 
drín, András, Imre, Tamás, Gergely; továbbá Szkárosi máskép 
Tittyke Miklós, nem különben Kercpeozi Ákoe, Miklós, Péter, 
és Gáspár GőmÖr megyében fekvő Runya, Hanva, Kerepecz és Krísán, 
Alsórás, Alsófalva, Szkáros, Felfalu, VÍBnye, Stráaa, Borosznok, Ssáaz, 
Répás, Prósa, Forró, Fillér helységre és HegyfoH és Szuráncs pU8z> 
tákra I- Ferdinánd királytól uj adományt vittek. 

1594-ben szent Iván napja után szerdán Soldoa Pál és Kris- 
tóf, testvéreknek néhai Soldos Máténak Felíalu, Alsófalú, Répás, For- 
ró é» Hanvai birtokain magoaztoznak. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 



BOLDOB. 368 

1608-baii dec 3-án Soldos Ambras ée Tamás ogjesBégre 
lépnek, mely szerint Soldos Tamáanak msgvaszakadása esetére hi- 
testársinak, ba férjhee nem megy, Répás helys^ben bizonyos Qlés 
nász ajándokképen 14. fiba ajánltatik. Ambrusnak fia által vagy Soldos 
Gergely fia által m^vAltandó. 

161&-ben (Feria 8. prox. poet Dnieam Ezandi) nrnyü Soldos 
Pálnak fia Tamás Répáson egy föl joU)ágy telket, ForrA pneztán 
egy egész puszta jobbágy telket Beretkey Hibály és Jánosnak 1 16. 
ftban elzálogosít 

1619-ben Soldos Kristófnak fia Tamás Gíimör megy^ 
Visnyón egy házhelyet 75. ftban elzálogosít Sza^máry Király Mik- 
lósnak. 

1635. mMrt 21'éa Soldoe Mihály és Imre egy részről, A m- 
brúsnak fia Mihály, és Gergelynek fia M á t y á s, nem kfilönben 
Tamásnak fiai Gergely és Márton bizonyos javakra nézve, 
melyeket az első rendbeli egyezkedök Szilassy Istvántól visszaváltot- 
tak, melyeket eldödeik törvény utján kerestek, de elvesztettek és me- 
lyeket yal^a Soldos Máté Runyán, Fel és Alsó Faluban, Alsó-Ráson, 
Filléren és Répáson bírt, egyezségre léptek, mely szerint Mihály és 
Imre azon javak felé részét kibocsátottak, egyszersmind néhai Soldos 
Tamás fiainak Istvánnak, Kristó&ak és Gyöi^ynek szavatosságát ma- 
gokra vállalták. 

1626. január 28-án Habok István Soldos Mihálynak ée Erzsé- 
betnek gyámságát és gondját elválalván, ezeknek jószágait Soldos Imre 
és Mátyás beleegyezésével is kezelésül átvette, míg az Soldos Mihály- 
nak, vagy Imrének és Mihálynak tetszeni fúg, mely javak különben 
is leány ágat nem illettek, mirÖl téritvényt adott. 

1644-ben Soldos Gergelynek fia Mátyás Gömőr megyei Bo- 
roaznok helységben egy házhelyet elzálogosít míhályfatusi Forgón Pé- 
ternek ée nejének Ragályi Annának 75. ftban. 

1651-ben január 21-én runyai Soldos idősb István ée An- 
drás, nem különben Budaközy Zsuzsa Soldos Imre özvegye mint gyám- 
nÖ között osztály történt a Fillér, Felfalu Visnyó és Runya helységbeli 
birtokokra nézve, melyek három részre osztattak, az illetékéé részen 
kivííl Soldos Istvánnak adatott még Runyán bizonyos jobbágy ház- 
hely ideglenes használatúi azért, mivel azon 800 ft. összeget, melyért 
hajdán Soldos Mátyás e javakat kiváltotta, Soldos Imre és Mihály 
vették fel, és Soldos Tamás árvainak részeltetése nélkül fel használták. 

1654. január 1-én néhai Soldos Tamás fia idősb István Gö- 

i:,:,rcdr,C00<^lc 



mör megyei Hanva lielységbeli házhelyre Babtce TamiBtól 20 ft. fel- 
fiaetéBt (auctio) vesz fel. 

1667. (feria 5-a poet festum Jacobi Apostoli) Soldos i/Utyiaaak 
fia Péter, és neje Ragályi Erzsébet, ssabadoa ereszti Runyán lakó 
alattvalóit Csiszár Jakabot és Istvánt miadeo atódaivnl, azon felül 680 
íl. letétele mellett egy fél neioesi házhelyet ét két kertet ád nekik, 
és azon összeg fejében részSkre nemeB-levél szerzését is magára 
vállalja. 

1671. febr. 2-in nmyai Soldos idősb és if)abb István, János, 
és továbbá MiklÓB,Péter ésSámuel és néhai Soldos András 
örökösei, továbbá s hanvai Sándor, a baitvai Hanvay, szkárosi Far- 
kas család tagjai az egymás közti kölcsönös örökösödés miatt régóta 
villongó kérdések és néhtü Hanvai Ferencz magvaszakadása folytán öt 
részre osztandó birtokra nézve egyezségre léptek. 

1708-ban Soldos Péter fia Sándor Filléren egy paszta telkét, 
melyet atyja zálogitott el, kiváltotta Balceer máskép GhUly Má^ás ös- 
vegyétöl. 

1721. máj. 24-éii runyaí Soldos István nejétől Irsay Annátél 
született fiának Tamásnak fiai István é« János, továbbá He ny- 
b é r t és Éva Csiszár letvánné F«Bt megyei Irsa helységbeli birtokré- 
szüket elzálogoeitják Irsay Pálnak , Varacekay Andrásnak ée Buzo- 
gány Mihálynak 350 ftért 23 évre. 

1747-ben élt Péter Sándornak fia, és tiltakozott nagybátyja és 
^ámja Soldos János ellen. 

1764-ben élt emiitett Péternek lia Sámuel. 

A család másik ága Soldos O s v a 1 d t ó 1 j0 le, lehet, hogy ezen 
O s V á t L Imrének testvére volt. 

A nemzékrend következő : 

n. tábla. 
Osvát 



L FsraDCi 


P^tBC ' 


;i688. tbrök 


1601. gyám. 


fogoly. 









II. Ferancz 



(1. gagyi Btttliory Zsuzsa 
2 . Balasko Ilona) 



ídOvGoOf^lc 



B0LD08. 

II. Ferenos, ki a* elSkbi lapon. 
1601. 
i Bátborr Zbqsi 
tlaak o lltma) 

Iitrio JáDoa Atma Jodit S-tól Anna 

tOrttk fog. 1612. (Birczay (Qőcse (Bakó hajadoni 

1665. adominyt ZauzBa) létrán] latria) részt kapott. 

CKort&,IloDa)r— ^;;;;;;^;;^ ' 

(Piy litván) 

Irtrán . ZuUm Hona Anna Klára Uária Borbála 
(Hadaraur Era) (Beiet (Rokzar (Bepecakv(Uako- (Borbély) (1 bs. Szab^ 
I János) Bfátyág) Zsigmond) viont!) Zsigm. 

f 2. Saentlváayl 
I Mátyás) 



Borbála Ilona. 

(Vicay 
András) 



Áz e táblán látható Soldoa I. Ferencz 1588-ban a szikszói 
fitköset alkalmával Sori Pállal egyQtt török Fogságba esett. ■) Már 
1601-beii nejétdl terenfei Terenye; Zsuzsannától ') született fia U. 
Ferencz élt, kinek gyámja nagybátyja Soldos Péter volt, és az 
irt évben az árva nevébeD Keleceényi Orbán és Polinyí Bálás ellen 
Nógrád megye előtt tiltakozott az árvát illető Nógrád megyei Homok- 
terennyú birtok dezmája végett. ') 

1601. maj. 26-án runyai Soldos Péter, Soldos másik Péter- 
nek, ax O « V á t fiának fia, és Ferencz, másik Ferencznek a mon- 
dott Péter fiának és OavAt unokájának fia, miután a nemzetség levelek, 
melyek az osstályos nemzetségnek Runya, Haava, Erísány, Kerepecz, 
Hegyfeö, Alsófalú, Fel&lú, Szkáros, Strása, Borosznok, Szász, Szuránca, 
Répás, Fillér, Prósa ée Forró helységekben és pusztákban Gömör me- 
gyében és másutt fekvő birtokokat és ezekhez jogaikat illetik, Soldoa 
Imre halálával ennek fia Kristóf kezeinél tartatván, Kristóf halála atán 
ennek Ösvegyének Fekete Katalinnak, mint férjétől származott Soldos 
Tamás, Mihály és Imre fiai gyámjának kezeibe kerttltek, azokat az Os- 
vát ágán élők, mint idősbek magoknak őrzés végett ád adatni köve- 
telik tőrvény útján. 

1669-beD élt Soldos Sámuel, kinek neje volt Uza Erzsébet, 
Uza Bernátnak selyebi Kovács Dorottyától való leánya. 



') btránffj História Begni H. 1686. évi kiad. 877. 

') Terennysy OySrgynek Papdcby Harftittól való leánya. 

') Frotocol. C. Neogr. anoi 1601. 



ídOvGoOf^lc 



966 SOLNAI BÓLfiai. 

1672-beQ Soldos Péternek neje R^ályi Erzsc bírt Nógrád 
megyében VecBeklön. ') 

A runyú Soldoa család egyik ága Pest, sSt Szabolcs megyébe is 
elszánnazott ; ninyai Soidos Ferencz 18Sl-ben Szabolcs vármegye 
föadószedöje volt 

Gömör megyében él a család jelenleg is, és birtokos többi kfizt 
Riinyán, hol Soldos Emma Özvegy Soldoa Qyuláné jelenleg jeszení- 
czei Jankovics Miklós neje. 

Bizonyosan más, nem a rtinyai Soldos családból származott azon 
Soldos Benedek, ki l&63-ban Bodroghy máskép Pap Gergely lyel és 
Cseörghe Jánossal együtt czímeres nemes levelett kapott, és abban 
ilyen czímert : 

A kerekded püzsot koronás kigyó, farkát szájában tartva keríti, 
be, a paizs vlzirányos vágással két részre oszlik, a felstt arany udvar- 
ban egy fejű fekete sas emelkedik ki, kiterjesztett szárnyakkal; az 
alsó kék udvarban kettSs halmon pellikán fészkel, fiait melle vérével 
táplálva, fölötte jobbról félhold, balról arany csillag ragyog. A paizs fö- 
lötti eisak koronáján sasszárny jobb karamával együtt látható, fölötte 
arany csillagfénylik.Foszladék jobbról aranykék, balról feketevöröa. ') 

Ezen utóbbi Soldoe csatádból, Soldos Benedek utódaiból Idieteft 
azon Soldos (Soldes) ki l608-ban Szála megye Bzolgabirája volt. ^ 

Soldos család van Hunyad megyében is, melybSI Dániel ott 
adóiró biztos 1845-ben. József szókvárosi adóezedS 1846-ban. 

Más Soldos család a Veszprém megyei LtUd Zioldos c«, 

Solnai család. (Eis-Sárosi) Erdélyben élt a múlt század elején 
János, kinek neje volt kis-sárosi Sárosi Erzsébet. 

Magyar országban a Zolnay családni^ neve is Íratott néha 
S 1 n a y-nak. Ldsd Zolnay et. 

Solt^SS etaiád. (Máskép Nagy) Soltész György 17t>0-ben 
birtokos Csátb mező városban. János 1842-ben Torna vármegye fö- 
jegyzöje, 1846-ban másod alispánja. 

Sályagi család. Tolna vármegyében élt hajdán, közttlök Só- 
lyagi Miklós és János a budai ország-gyűlésre Tolna várm^ye 
követei voltak. ') 



') Prolocol. C. Neograd anni 1672. 

'} Collcct. beralcl.[pag. 129. Adami Smita gentíl. tomo II. 

') 1608. dví 16. Wrv. kor. n. 

') Kovachich, Vestigia Comitior. p. 267. 



ir,Coo<^ic 



SOLYHOSBY. 20T 

Soljmeasr CMdád. (Nagy-Váradi) Ssatmár megyei cwUd. Ere- 
detéríll a XVI. és XVII. században púaztitó és okleveleit meg «emmi- 
BÍtS török dúlások miatt keveset tudhatunk. Nebány darab oklevelet, me- 
lyeket időnként nemessége bebizonyítására felmutatott, Szabolua, Ugocsa 
megye és a Leleszi konvent levéltáraiból összeszedett hiteles kiadvá- 
nyokban birja. EzekbÖl^kitünik, bogy eredetét és nevét a Bihar megyei 
s jelenleg a nagyváradi pöspökaég uradalmához tartozó Sólymos nevű 
pasztától vette. 

KülönböziJ időkben különböző elönevekkel fordulnak elő, a mi 
arra mutat, hogy Bíbac megye legvagyonosabb családai közé tartozott 

A XVII. század közepén fugyi elílnérvel találjuk 8. Andrást, 
a kinek pole-szarvadi Saarvady Benedek leányától Margittól szfiletett 
leányát Zsófiát Laky Péter vette nőül. 

1572'ben S- János özvegyét Bayanhásy Annát és Makay 11- 
lést Pallagi GyÖi^ meginteti Szabolcs megyei szent-miklósi részjó- 
saága iránt 

1584-beD S. Péter cizálogositja Békés megyében Felbalom 
helységbeli jószágát Szathmáry Miklósnak 100. m. forintban. 

A XVII. század bajaalán a család történelméről összefüggőbb 
adatok szólanak, melyek szerint az 1604-bcn örvendi előnévvel 
élt Solymoflsy Istvántól kezdve a család származási rendje ') köve&ezd : 

örvenáy Solymoasj 
István 1640. 

(Pál mán Bora) ^ 

' Bora Kata Pétét Jndit 

(Kerekes Pál) (a. v&nü n. váradi SoIjmosBy (szdkely hídi 
Pínkotay 163S-1657. Báczkevi István) 

JAoQg (Cas te llo Ikin») 

Jiaos István 

(Kovács Bora) t 1647. eJitt. 

Uihály 1718. 

Ugoctki Bzo.lgabiró. 

fPapp Eva) 



Bora István £va Erzsébet János I77fi. 

(Nagy János) 1765. (Szelei (Galácsy (I- Ujviry Eva 

(b9»ziÍTméayi György Ferenci) 2. Gode Bora) 



Nagy Klára) 



£á«Í6 Sándor Lidin Gábor. Imre. Tería 2-tól Ense 

t (1- Uray Klára (Gaoaaly Szabi (Kanisay 

2. KovAgy Bákhel) László) György György) 



') A családi iratok alapján küzli Ddcscy Miklós 



ir,Coo<^ic 



8ándor, ti a* bMU* lopnt. 
(1. Uray Klára 
2. KovÍBj_ Rákhel) 



Milidtr 

[Horthy 

_ Mari.) 



Kata Bálint 1862. 

(Jákó György) {Uray Mária) 



A cBalid^t kezdő SolymoBsy István — mint látjuk — Bihar 
Tármegyei Örvend helységről irta pi^dikatamát. 1604-ken részére Ebe- 
nji István és Zsigmond. A Szakadáton két telket ír be. Felesége a 
hfrus panasztöteleki Pázmán es&ládból Pázmán Farkasnak Váncsodi 
Hatottól szdletfitt leánya Pázmán Borbála volt, kitől a táblázaton álló 
leányokon kivűl egy fia maradt : 

Péter, a család legvagyonosabb ée tekintélyesebb embere. Bírta 
^éaz Sólymost, Fugyi-Vásárhelyen 13, Fugyiban 8 telket, Törpefal- 
ván 1, Szakadáton ', j, ugyanott Pallagí részen */») ís Eopacelen sógorá- 
val Megyeri Fereaczczel egy portát. Váradon házat, FelBÖ-fckete-pa- 
takon, Szent-Mártonban, Tótteleken, Panaszon és Vánceodon réaz jó- 
ixigot. Ekeken kivül 1633-ban II. Ferdinánd királytól adományban 
nyeri Chukát Lenárt magvaszakadton Szabolcs megyében egész Kis- 
Szoboszlót, és a nádudvari, püspök-ladányi, hegyesí és mácai részjoszá- 
gokat (Az erre vonatkozó és a Leleszi Conventhez intézett királyi 
beiktató parancs az adományozás után két évvel költ, melynek követ- 
keztében a nevezett konvent Bába Istvánt mint homo regiust, és Elrdó- 
lyi Péter áldozó papot annak teljesitése végett kiküldvén, lG3&-ben a 
beiktatásnál, midÖn K. Szoboszlon megjelennének, Hegyesy István ma- 
ga, s az egész Cbukát nemzetség nevében, továbbá Pálhazy István I. 
Rákóczy György fejedelemnö szolgája, úrnője s annak gyermekei ne- 
vében a kis-szoboszlói birtokot illetőleg a beiktatásnál ellent mond.) A 
következő 1636. évi Lotare vasárnap olőttí szombatról a Leleszi kon- 
vent előtt kelt egyezséglevél szerint ezen akadályok elháritattak, 
miután S. Péter az igénytartó családokkal 650 m. forint lefizetése 
mellett kiegyezett. — Pázmán Péter bibornok , a kivel unoka testvér 
volt, mint udvari fö emberét követségbe küldi I. Kákóczy György 
fejedelemhez némU szükséges dolgok vég ett a részére Foi^ách Mik- 
lós felső magyarországi generális kapitány által kiadott útlevél 
szavai szerint. 1634. év közepe táján házasságra lép n,-váradi 



soLTHOBsr. 369 

Castello Antalnak Csókos Petronellától született leányával Castello Hó- 
nával, mint ez Pázmán birbomoknak azon évi april 2ö-én hozzá irt üd- 
vözlő levetéböl kitűnik. 1638-ban Rákóczy fejedelem hívének iratik, ki 
6t N.- Váradon ffivárnagyának tette, és azon évben neki adományozta 
Haróthi András magvaszakadtával a uzakadáthi és törpefalvi rész jó- 
szágokat, továbbá nejének és neje testvéreinek Váradon az egész Ko- 
szorús nevű Bzölö hegy dézmáját. 1640-ben SomogyoQ három telek fe- 
lett anyai részen leány testvéreivel ki egyezik. 1643-baii Kákóczy 
György fejedelemtől EKlO m. forintért zálogba veszi egész Tcírpefalvát 
16ő5-ben egy, általa szolgája részére kiadott és a család birtokában 
lévíJ eredeti útlevél tanosága szerint mint az Gcsedi vár fökapitánya for 
dúl eltS. ') 1657-bea 2070 m. forintban beiratképen nyeri a ssel^ei és 
nyirési jószágokat Ez év az utolsó, melyben róla oklevél emlékezik. A 
mily gyorsan emelkedett Péter személyében a [család v^yonosodása, 
oly hirtelen bekövetkezett bukása. Hová tlint Péter? hová nagy va- 
gyona? az rejtély utódai elÖtt Azonban e hirtelen változás némti m^ 
fejtését leli az akkori (1659. 1660- évi) török, tatár dúlásokban, me- 
lyekben Várad és környéke roppant dúlást szenvedett Ezen állítást 
igazolja azon esketés, mely a múlt század közepén váradi Solymosay 
István és János testvérek nemessége bebizonyítáu ügyében kötetett 
fel. A mely esketésbea foglalt tanúk vallomásából kitűnik, miszerint S. 
Péternek £a János (vagy épen maga Péter) miután Bihar megyei 
terjedelmes birtokai a török és a tatár dúlások martalékául estek, élet- 
veszély között Ugocsának Fertös-Almás nevű falnjába menekftlt ; hihe- 
tőleg anyja testvérének Castello Annának, akkori Ugocsai alispán Me- 
gyeri Ferencz nejének pártfogása alá, s ott megtelepedvén, szegénység- 
gel küzküdve, halt eL Anyjáról Castello Ilonáról is találtatik egy egyszertt 
jegyzés, mely szerint 1663-ban qot. 26-án hátrahagyott ékszerein, ru- 
háin B asztali késettleteín osztozkodás történt. 

Jánosnak nejétől Kovács Borbalátói egy fía maradt : 
Mihály. Ez Ugocsa m^yénél több éveken át közhivatalokat, 
igy 17l8-banf(tszolgabiróságotyiselt ^) Az ö idejében fsmét új csapás 
érte a családot, amennyiben 1717-ben beUtÖtt tatárok Fertö-Almást - 
18 megrohanván, épen midőn Mihály hivatalos küldetésben hazulról 
távol működnék, a helységgel háza is és benne a családi iróványok la 
elégtek. >) Nejétől Papp Évától a táblázaton álló gyermekei közül 



*) Endl Sunnaj Ssatmár várm. IL 41. ssftk. mit sem tudott. 
^ Fertő AlmáBon e ssázad elejtő ía kisbirtokosnak iratik a SolTmossy 
család. Szinnay C. Ufcocsa, p. 175.. -. , 

DiB.1izedOyCOO<^IC 



270 80LY1I08I.— SOLTOM. 

I B t V & D Szatmár megyébe házasodott, és nejével Böszörményi 
Nagy Klárával miot Bagoasy örökössel Ki-assAn kapván jószágot, csa- 
ládját Szatmár megyébe illtette át, ') a liol fiágon b a családfa végén 
álló Bálint személyében b kis-korA fiában jelenleg is fenn áll. 

A család reform, vallású. 

Czimerc a paizB kék udvarában kivont kardot tártig oroszlán ; a 
paizt fölötti sisak koronáján pánczélos kar könyököl kiront kardot 
tartva, melyre kigyé van tekerSdzve. 

E családnak tSs-eldcídei közUl kelletett lenni azon Solymossy Mi. 
bálynak, kinek fia volt István, kinek leánya Solymossy Katalin 
1400. táján Butkai Pálnak második felesége volt. '') 

Solymosi csaldid. (Székely-udvarhelyi) Lakhelye nagyobbára 
Sz.-Udvarhely, hol hivatalikat viseltek. így A n d r á s senator, Áron 
agyon ott hivatalnok 1848-ban, Károly bodzái barmínczadi hivatal- 
nok, másik. Károly a medgyesi kerttletben tizedbér attárnok 1848. 
köriit. IQ. József a kir. közttgy igazgatóságnál imok 1^48. Pál 
beszterczei kerületben altizedbér tárnok és harminczadi clleníir. 

Még előbb, 1794-ben Solymosy Ádám a tartományi biztoss^ 
nál járolnok volt 

Sdlyom esaUid. (Koloni) Myitra vármegye régi nemes családa. 
Történetére vonatkozó következő hiteles adatokat ismeijfik. 

1550-ben Koloni Sólyomi Andrásnak Özvegye Apponyi Ka- 
talin Apponyi Ferencsnek leánya, meg nyugtatja Apponyi Mátyást azon 
260 forintról, melyekért Apponyi Péternek vecsei curíája és bánkeszi 
és tomóczi réHJÓBz^ai visszaváltattak. 

Iöö9-ben nagy-apponyi Apponyi Gyfirgy fiainak és véreéges ér- 
dektársainak neveikben is Apponyi Benedeket s társait Strázsa, Báb, 
Tomóoz, Felső- Vecse, Keszi és Nagy-Appony Nyitra megyei réizjéssá 
gok eladásától, Apponyi Katalint^Sólyom Andris özvegyét pedig, ek- 
kor már Szveska János nejét a vételtől eltiltja. 

1664-ben Sólyom András öevegye Katalin Majthényi mint al- 
peres ellen perelve, ez ellen Kyitraszeghen sikerbe vett v^rehajtásái- 
boD kir. pai«ncB folytán gátoltatotfc 

l&70-ben dÍTék-uj&Iosi Ujfiűusay Oergelynek fia Lássló, Ve- 

') KraHÓn mát e száoad slej^n birtokoBaak iratik a Sol^mossy család ; 
valamint Solynossy A a a a Deogelegen. Lásd Bairmay Siafanár várm. II. 
31.186. 

•) Wagner, Colleet OeneaL Dm. IU. 18. 

i:r:,rcdr,C00<^lc 



SÓLYOM. 271 

ronika Borovezkj Tamás oé, Katalin néhai Ujfalnssy Qergelyné, 
Láízlónak moatoba anyja éa Magdolna saját neje, néhai koloni Só- 
lyom Andráa leányai neveikben egy részről, más részről Névery Péter 
maga, DezsS Dénee pedig J án o s ért Névery Péter testvéreért, továb- 
bá Katalin DiúasyMiklósné, Anna ForrészeghyUártonné, Doro- 
t y a másik Névery Petemé, és Magdolna hajadon, néhai Névery Al- 
bertnak nejétől Sólyom Ann&túl nébai Sólyom Lászlónak S. András 
testvérének leányától született leányaikért a királyi személynfik elött 
megjelenvén, arra kötelezték magokat, hogy Kolon helység és Kovácsi 
pusztai birtokot illető iroványaikat Nyitra megye clott választott bíró- 
ság elé tcrjcsztendik éa a birtok felosztásban ezen bíróság ítélete sze- 
szen nt beleegyezendnek. 

1571-ben Sólyom Katalin Ujfalussy Gergely özvegye és Mag- 
dolna Ujfalusy László neje, Koloni Sólyom András leánya, nővérük- 
nek Veronkának Vészkai Borovszky Tamás volt nejének végren- 
delete iránt eaketést eszközöltetnek. ') 

1578-ban Ugyan [azon nÖvéröknek Veronkának, előbb Bobica Já- 
nos volt hitvesének, utóbb vészkai Borovszkaí Tamás feleségének a 
jegyajándok és nászhozomány végett Borovszky Tamást törvény elé 
idézik. *) 

1606-ban Sólyom Fruzsinának Apponyí György nejének 
utódai osztoztak meg. Ezen Fruzsinának fiától Apponyi Miklóstól leány 
ágon ered a Budnyánszky család Is. 

A családfa következő : 

aólypm N. 

' Andris László ' 

löBO-M. ' T"I ' 

(Apponyi Kata) ™, „^ ?H^, 



Kata 1570. 1600. Magdolna Veronka 

(Ujfalnjuy Gergely) (Ujfalnaev (1. Bobioa János 
Láezló) 3. BoroVBSky TamáB) 

Nem tudjuk,* családhoz tartozott e Sólyom Péter? ki 1655. 
táján élt, és kinek ivadékát mutatja a következő táblázat VaiÓBzínU, 
hogy szintén a koloni Sólyom család egy ága : 



") Esstergami káptalan capaa 2. lasc. 2. i 
') Ugyiin ott Capas 29. fasc. 7. nro, 8. 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



SOLTOM. — tOlUT, 



IlODH Gjötgy. 



letváD? 



Hikldg. Islráo. Ferenea. 



Pál. János. György. Márton. 

Somogy megyében már a XV. század végén találnttk Sólyom, vagy 
Sólyom! családra, melyből Georgíus de Sólyom 1488-ban Nagy-Lucsei 
Ferencznek a szcQt-erzBébeti várba beiktatásánál mint szomszéd birto- 
tokos jelen volt. •) 

Stilyom család. (Caik-Gyergyói) Erdélyi székely család, mely* 
böl András F. Fejér megyében adó-iróbiztos 1848-ban. Vencsel 
azon megyében karatnai és peselneki birtokos. Antal Qyergyó-alszék- 
ben börtön Ör 1840 körül. stb. Tán ide tartoznak még Alajos törce- 
vári kath. segédlelkész, Antal Udvarbelyszéken sz-tamáüi kath. lel- 
kész 1848. körül. 

Tán e család eldödeínek egyike volt Sólyom Péter, ki t567-ben 
mint bányai kapitány Kővár bevételénél fogoly lön. ^) 

Valószínűleg szintén e család Ősei voltak Mátyás és ennek 
fiai P á 1 és B a 1 á s, kik 1409-ben a Madaras családdal pereltek, ') csak 
hogy ezek Marosszéki székelyek voltak. 

Somay csalid. (n.-devecseri, dellö-apátf) Doboka vármegyének 
a XVI. század óta tekintélyes nevet vívott családai közül való. Eldödei 
©lönevaket eleinte Nagy-Devecserröl Írták , melynek 1595. tá- 
ján nagyobb részét bírták, majd m. Fodorházáról, atóbb pedig a 
dellö-apátii birtokról vették elÖnevOket. 

A családfa I. Gergely-töl kezdve, kinek gyermekei 1666-ban 
osztoztak meg, következőleg *) jött le : 



■) Teleki, Hnnradíak kora Xlt 401. 
■) Bonoi krónikája, Hikönál 1. 25. 
') Killay, Székely nemaet S84. 
Ó Hodor Károly családi köilés atin. 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



Hí 



I. G e ^ly. 



Bora Anna 



HiklÖB 
(Fordft Bora 
a d»vee*»ri ág 
ImJlMbSlSrue 



(GsegSi 
Balogh 
Jinot) 



Magdolna Judit 

(hnnjmdi (Luu 

Jósa OjQTgj) 

Tamáa) 



IV. JinOB 

1700 bírt 

N. Dcveoer 

I. ZsigmoDd 

(Borsajr Bora) 



I. Lánl6 

SS. 1730. 1 1808. 
(Bihary H ebokw) 

II. LAbíIÓ "^ 
(1. Péchy Erzae 

2. Nagy Erzw) 



II. Jánoa 
Shjó Kereaztdrott. 



l-ttffl I. Jósaef 
(1. NaCT Kli« 
3. Balo^ Zsaua) 



S-tól Bó2a Erzae 

(Kállai (Török Károly 
(NagyFer.) Bádokban) 



l-ltti KaroBoai Ágneí. 2-tál lU. Láazlö Doniok<n 

lak. Sárvácott huszár-badDa^y 



luaTAMiaiia oalÍoai i. aOr. 



ídOyíÖOOf^lc 



BOMAT. 

U. tábla. 



III. Qergeljr 

tán Ggörgy 

(Datá r y SAra) 

'"" TV.Liazli 
(I. BesEprémi Judit 1740. 
2. Varaiii yi Klira) 



ítól II. Sándor Sára IV. GergeW 

1 1793. (Rettegi (KoIobv&tj Zbuzbi 1779. özv. 

(Keuer Bora litván tlSOi) 

1 1796. ÖBV. 1779.) 1 



m. Sándor Klára 
»U. 1760. t 1818. (dalnoki Gál 
(Saent-Iványi Klára István) 
1 1867.) 

*" Elek 3 Kata Terdz II. Pál ZeuzBa Lajoa JudiT^ 

Bz. 1769.tl836. - (Mösa (Tartik H. Derzten, (Ladánfi) f 18i7. (vinjai 

(DdcBflj'Rósa)^ JóMcf) Ferenez) nőtlen Draveezkf Telek? 

g. Julianna Károly) 

3 1 1869. 

"* Juliánná. 

Doboka vármegyében többen viseltek a családból megyei föbb 
hivatalokat, mint a kivetkező sorozat mutatja, egyszersmind az egye- 
sek által használt elönevekkel együtt; Így fö bírák voltak: 

1596 — 1631. nagy-devecaeri S. I. Gergely. 

1641 — 1643. nagy-devecaeri S. I. János. 

1704—1711. dellö-apáti S. György (11. Rákóczy alatt.) 

1754—1755. m.-fodorházi S. L Sándor. 

1814—1818. dellö-apáti S. lU. Sándor. 
Királyi Pénztárnok: 

1756—1758.1, Sándor. 

Alispány ok : 

1629—1634. és 1638-1646. m.-fodorházÍ S. Tamás. 

1634—1638. n-deveeseri S. II. J á n o s. 

1639—1654 n-devecseri S. U. G e r g e ly. 

1745— 1750. m.-fodorházil. Sándor. 

1825—1836. Elek 

Főjegyzők: 

in. Sándor 1794—1814. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 



BoMAir. 275 

filek 1819— 1825; előbb 1816— 17. megyei tevéltámók. 

Lajos aljegysff 1847'ig. 

A család felemelöje I. Gergely, Doboka megyének a XVI 
Bsázad végén (1595.) főbírája '), a ki még Nagy-Devecseri elQnérrel 
élt. Es ez volt elefi, a legöiiebb birtokról vett elitneve a családnak. 
Egyik ág ta^a Tamás 1 62d-ben m. Fodorházáról irta elönevét, ágy 
Ga H i k I ó 8 íb, ezek kihalta után egy századdal atébb két nemzedék 
IV. László és U. Sándor éltckezel(lnévvel,s tán jogosabban, mint 
elSttök Tamás, mert IV. László neje Beszprémy Jndit jogán meg inkább 
meg alapi tá családát a m.-fodorházi birtokban. De már fiában II. Sán- 
dorban ez ág kihalt és a fodorházi birtok 111. Sándorra szállott. 

A „DellJ(-ApátÍ'' elönév fölvétele korát nem tudjuk megha- 
tározni. Az bizonyos, hogy 1 704-ben György már használta ez elÖ- 
nevet. A táblásaton álló III. Gergely helyett ezen György értendő, an- 
nálinkább, mert 1702-bon György volt, ki Nagy-Devecserben birt és 
a só jövedelemben is részes volt; !770-ben pedig D. Apáti birtokosai 
közt S. Györgyöt olvassuk, 

Doboka megyei M. Derzeén üt nemzedéken át birt és bír máig 
is a család. III. Sándornak 20 Urtokos közt Magyar- Derzsén ősi 
és szerzemény jüszágra nézve fö birtokosinak, a hadi segedelem alap- 
jául felszámított jövedelme 18t9-ben270 ft. ^ó. krra tetetett; hasonló 
számítással Fodorházán 25 birtokos közt mint legtehetöabn ok jövedelme 
95 ft. 10 krra becsültetett. 

Nevezett III, Sándor Kolozsvárt a reform, oskolában végez- 
vén tanulását, a kir. táblánál mint Írnok kezdé pályáját. Onnan II. Jó- 
zsef császár rendszere alatt Dobofca vávnii>gyének B. Szolnokkal egye- 
sitett törvényszékénél hlvataloakodott. A földmérés sikerbe vételékor 
Pesten Vájna Istvánnal működött a földmerésnól mínt úgy nevezett oe c o- 
nomus, 1790 — l-ben Bzámfclctti ülnök Doboka vármegye törvény- 
székénél és egyszersmind helyettes alÍBpán 1794-ig; midőn megyei fö- 
jegyzö, és azt 20 évig viselte; 1814-bcn lett alsó-kei-ületi föbiró. 1809- 
ben Doboka megyéből mint nrfizággydléai követ Fosztó Pált váltotta 
fel. Fija 

Elek 1809-ben főkormányszéki, 1812-ben kir. táblai irnok. 

Lajos a megye közgyűlésein kítÜnő ékes szónok. Az 1844 — ■ 
47. években egy alkalommal, egy káromlással vádlottat jeles védelmi- 
vel a BÚlyosb büntetéstől megmentett. 



') Hodor, Dobok« virin. 

DiBt,zeÍI?G00giC 



276 



SOUBORf. 



A UbUzatOQ illAkbois megjegyezhetjük még, hogy I, Get^ly 
leányának Annának máeoiiík féijeül Dnigetyevith Horváth György 
iratik. 

Továbbá IV. Gergelynek Kolosvári ZeuzBannától Bzületett leánya 
Klára 1775-b en mint 16 éves leány lett nejévé aa 56 éves Gál Ist- 
vánnak. 

Sombory család. (M. Nagy-Zsombori) Erdély ország legré- 
giebb családainak egyike. Elönevét valamint nevét ís legösiebb birto- 
káról Kolos megyében fekvő Magyar Nagy-Sombor helységrtíl vette. 
Azonban a család nevet némelyek a mai helyesírás szerint Z s o m b o - 
r y-nak írják. 

Vannak, kik a család JJstörzsét tán Gyola Erdélyi fejedelem 
atyjában Zombor-ban keresik. Eltekintve ezen állUáBtól, ismertebb tör- 
zséül a XIU. század elején bizonyos nagy Simon neveztetik, et- 
től a családfát máig ízrŐl Ízre lehozaák >) ekképcn : Ni^ Simonnak 
fia volt Mihály 1290., ennek 6a Jakab, ^) ennek János 1333- 
ban ; ennek I. Miklós kitől a családi következőleg sarjadzott le : 



I. tábla. 
I. Miklós 

Ü. János ^ 
1438. 



I. Oergetf 

1626, 

(herendi Zb66) 



(ördSg Simon) 



I. Pétét 
1657. 
(Bgaie n Klára) 
"íÜyt. II. táblái 



in. Uti'jt 
(Öati Bora) 




<) Kővári Erdély nev. családii 429. 

') Hodor sserint János Zsigmond vtA. királynak 1561. aug. 6-án kelt ke- 
r«itet6 psraticsábsn e Jakab helyett a Sombory caaUd tSraseai B r a ■ i ö j 
Naf-7 HikloB nereetelfk;^ alább eeen Jakabot Brassói Nagy Hiktós fiá- 
nak írja. 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



271 



Uirton II. Miklós. lU. MJhálj. Kata Aana Borbárft 

(TStörí (Dobokai (Almádi (1. OjnUÍ Hihál/ 

Borbála) Imre) Eadte) 3- ksbloal 

Teke Per.) 



^1- 



, Maedolna 

(Tsmáafilvi (v^glai Horváth 

-Bora) Jánot) 



I. ZiigmoDd Bora. Eliia. Mária 

(Tordai Zaófia) (Dobai Péter) 



1571. 

(Beth len Klára) 

1. Láaató 1690. II. Páter 

(Valkai Zeiuea) 1 1549. el6tt 

(M^Adi Juaztina) 
111. Péter. II. LászlT" 



I. Sándor. I. Farkai. Aiua. Erue. 



(Gerendi (MogrorúBi (Valkai 

Anna) Bánffy Miklóe) 

'^Tsándor*^ Ö'^t.or) 
(Tamiafatvi Vités 
Judii) 



VL Jáaot lII. Oereely 

1661. 1656. 

CSzeaczi Zaófia) (Tamásfalvi Boia) 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



>T8 



TI. JinoB, ki a n. tálAám. 
1661. 



1720. (Keezeli 
fAjtoni Zeiginond) 

KrÍMt.) 

'iT. Fafkai Bora 
(Kaboa (Uj&tvi 
KriMtina) Sámoel) 
'Ádim 177a 
(b. Djá a»egi Ter^i 
lUsa Katalin ' 

(Mohai CKecseli 
István) Jinoe) 



irnl.,l IV lAhlAm L 



II. Zsigmond JuetiDai 
1T5&. (Palatkajr 
.) (Almádi Zsigmond) 
Krisatba) 



L Lajofl 

f. p. 8bi 
gnei) 
II. Lajos 



II. Gábor 1758. 

1 1801. slött. 

(Salánky Rákhal) 



III. Etek 
(a. Toldy 
Enlalia) 
'ÍÍLLi^oa. N. 



(Fogftraay Jalian) 



Sámuel Klára 
(Hnránri (Bettsgi 
^ákheí JóMefJ 



(Horráth 
Krisstina) 



X. János 

(gr. Toldy 

B6sa) 



leány. 



. Krisstina 

f 1766. el«U (1. Cserey Zsigm. 
(Ssucsáki Per.) S. Z«yk Móssea) 





IV. t*bl 

Tn. JáDOg, H 

1739. 
(Toldy Mán.. 


a. 
.í7ÍMlldn. 


DnuBiána 
(K>bo. Sándor) 
ösregyé ITM.) 




HL Farkw ' 

(PÍO.J J«l«) 


Ferenex' 
(P.lr. Horiálb 
Z.oin) 


Imra N. 
Subolui (SíiMniDá 
fíúp. hüly. Síatolíbai.) 


0;i>l> 
Hitfilndjr 

JuktJ 


8ar«lt4. 


DiB.lizedOyGoOQ 







80MB0BT. 
V. tábla. 
VL Zsigmond, ki a ///. Mlán. 
(Almády Krítztiaa) 




L Elek 1790. 
(T«l«tk«y 
Klára) 


VUI.JáDOt' 

(Bntka Zanni) 




' 


' IX. János 


n. Elek. ' 


' Jnlianna Endre Teríz 11. litván ' 

Zsuz.0 Uergelyj - „miiö,. 
JózBef 
(Miksa Anna) 


E.íleT' 


' Bálint 

(Kolnmbin 

Jnlia) 


Zbuzbí. 


Karolios. 





A azámtazisi rend, mely itt közöltetett *) • — a XVI. század ele* 
jeig I. Gergelyig tisztázásra és okodatolásra vár. 

Okleveles adat szerint az bizonyos, hogy a család egyik tÖrzsSse 
Rosnyii Nagy Miklós (NicoUus magnus de Rosnon) volt, kinek fiai Já- 
nos és Jakab') vissza adráo a királytól elfoglalt Feketehalom 
várát, melyet ök Brassói Simon fiának Salamonnak, rokonuknak ha- 
gyományából birtak, ezért 1331-ben I. Károly király Salamont illető 
minden Ssi vagyont a Brassói kerületben nekik adományban ád. 

Okleveles bizonyság szerint az előbbitől kfUönböző, és már Som- 
bori névvel élt János, ki ellen és társai ellen vingárti birtoka 
elfoglalása miatt tiltakozott a váradí káptalan előtt 1411-ben vingárti 
Geréb László, osztályosai neveikben is. *) 

■) Kővári id. m, 249. Upoo Faneull gyüiteméaje után, ^a Hodor Károly 
kaiUs^faöI. A k^t családfa kUlönbSzik egymástól, mint Mh^i látni fogjnk. 

■) Tehát a táblán álló Jakab nem Mihálynak fia, vagy ha ai, iigy>á- 
aik Jakab is volna ; de M i k 1 ó e nak fia János sem ü 1480-ban, hanem 1881- 
ben tehát egy szásaddat el6bb. 

' ') Fej^r Cod. diplom. tomo YIU. vol. 8. pag. 627. a2 oklevál. E helyet 
KCvári iddzi, nem helyesen, éa figyelembe sem vette, vagy nem olvasta ? 

•) Pcjír, Cod. dipl. tomo XI. p. 486. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 



280 aOHBOBT. 

1414 ben Sombori János nak fia Bened ek és tánu Dereik- 
ben mártonfalvi Grcb János eltiltja Jaki Pétert a a többit Szepespata- 
ka és vereseg}'házi rétje elfoglalásától. <) 

1427. és 1428-ban ringárti Geréb Jánosnak többi közt Sombori 
János elleni perében balasztáai parancs kelt *) 

1434-ben I. Gtergely és Tamás testvérek Doboka megy^ 
ben Galponya és Kenderraezö egész helységekbe a Drágiakkal egyfltt 
beiktattatnak. ') 

1449-ben György (avagy Gergely) Stána helység határát já- 
ratja. ') 

11. Péter (Kővári szerint) Drágfi (tán Drági) Kelemennel 
egyezkedett. 

Legnevezetesebb embere volt a családnak a XVI. században 
L á s zl 6, 1575-ben fejedelmi ügyész, midőn Békés István hivei a kolos- 
vári onz^gyűlésen elítéltettek. Járt követségbe Lengyel országba Bá- 
thori István királyhoz Zsigmondnak fejedelemmé választása végett. 
1583-ban az erdélyi dézmák bérlője volt. Ugyan ez évben Zsigmond 
neveISje és az igazgató országtanács tagja lett. Élt még 1589-ben is. *) 
Yálkai Zsuzsannától egyik fija 

Sándor fiatal korában bejárta Német és Olaszországot; 1594- 
ben Németországba országos követül küldte öt Báthori Zsigmond. *) 

1661-beD, mtdön Kemény János a török had üldözése elöl Oláh- 
láposra hátrált, a nyomába lévő tatárok az utat Emberfőnél megté- 
vesztvén, és balra Nagybánya felé térvén, véletlenül Somboiy Jánost, fe- 
leségét és eok ezer parasztot elfogtak. ") 

1. István 1629— 1630-ban Doboka vármegye fbbirája volt 

lEI. Sándor felesége AJtoni Krisztina Jogán 1722. nov. Id-én 
Kis-JenÖben Doboka vármegyében birtokos, és ezen már kifogyott ág 
törzse. 

IV. Gergely 1771-ben Doboka vármegye törvényszéki valós, 
ülnöke, 1790 — l-ben kir. hivatalos. 

L Elek 1790— l-ben szintén kir. hivatalos. Meghalt ld08-bui- 
Özvegye 1819-ben még élt és birt K. Jenőben. 

') Fqrir, Cod. dipl. tomo XI. 687. 

') Ugyan ott 690. 

*) Hódot szerint* 

'} K«Tárlnál id. L György, Hodor Gerge ly nek nevori. 

'} Wolph. Bethlen Hist. II. 879. 463, III. 199. 288. £td. tört. táia L 166. 
Budai Fer. Polg. les. III. 954. 

*) V. ct nova Dacia VIII. p. 276. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 



Ádám él 1770-bei), >tóbb 1790— -l-ben Doboka T^ormegye or- 
Ezággjűlési k«vete. Meghalt 1804-beii. 

VIL János 1729'bon neje jogán Doboka megTeí Sólyomktfn 
birtokos. U^balt 1755. jon. 18-án kora 64 évében. 

n. G-ábor törzse a már kihalt Doboka megyei boraai-ágnak. 

n. Lajos Doboka megyében 1 793—99. kir. pénztárnok, 1820— 
26-ig fSbiró. 

Imre született Nagy-Somboron (Kolos várm.) 1784. ocL 28-án, 
fiíhar megyében kezdte hivatalos pályáját, hol 1826-baD már másod, 
majd elsíl alispán, az 1830. évi országyüléeen kdvet, ntóbb (már 1833- 
ben) kir. táblai Ülnök, Szabolcs vármegye főispáni helyettese és ndvari 
tanácsos lett, és az volt 184S-ig. Lakott Almosdon. 

IV. Sándor nyugalmazott ca. kir. székely huszár ezredes. 

Endre 1840 — 47-ig Kolos vármegyei főbíró. 

Bálint lakik Qalponyán. 1849-ben az oroszok ellen viselt besz- 
terczei csatában karját veszté. 

József, lak. N. Somboron. A bányászati pályán teljesen kikép> 
zett férfiú. 

Farkas ágán áll ennek fia Ferenc z, ki 1836. jnn. 15-én halt 
meg. Gyermekei Petríchevich Horváth Zsuzsannától Gyula és S a- 
r o 1 1 a ; amaz Hatfaludy Janka férje. 

L Eteknek fia n. István, kinek öivegye Alsó Róza, a sze- 
rencsétlen anya, ki miután — mint Kővári irja — Eszter leánya 
1850-ben szekrény-kulcsot nyelve, fia H ! k I ó s pedig szép férfi, 1864. 
maj. 17-én aszkórban hala el, magát 1854. maj. 26-án homlokba líttte. 

Erdélyben ezen kiviü más Sombory (vagy Zsombor y) 
család is él. NévBzerint Udvarbelyszékben Zetelakán, Zaránd és Kü- 
küllö vármegyékben is voltak és vannak Zsomboriak. 

Zetelaki S. J ó z s e f kath. pap, és irodalmi ember. Testvére I s t- 
V á n r. kath. lelkész és hosszú időn át a m.-Tásárhelyi növelde Igaz- 
gatója. György 1771-ben KüküUö vármegye számfölőtti törv. széki 
ülnöke, 1796-ban kir. pénztárnok. Lász ló (de M.-Vásárhely) 1790— 
l-ben Zaránd vármegye országgyűlési követ^ és országgyűlési jegyzi! 
1794-ben Hnnyad várm. követe. Sámuel ki magát „d e H. V á s á r- 
h e 1 y" irta, 1809-ben KükülW megye kir. pénztámoka, 1815-ben törv. 
széki fünöke. Sándor 181&-1827-ben KüküllS megyei szolgabíró 
1846-ig. István m.- vásárhelyi tanácsnok j 1836. és 1846-ban ország- 
gyűlési követ. Sámuel 1837. körül Abrudbáoya város aljegyzője. 

DiB.1izedOyGoO<^iC 



382 soMT. 

A fentebbi Györgynek fija György 1796-ban EOktÜlö megyei 
adóroTÓ biztos, „de Dézsfalva" irta magit 

Somi család. Kihalt régi család, mely nevét — úgy látszik — 
a Somogy megyei Som nevű helységtJil vette. Wagner jegyzetei sze- 
rint ') Somi János 1447-ben élt. Ugyan ez idöjban élt Somi Mi- 
hály ie, kinek ivadékát mutatja a következő táblázat : 

Bomi Mihá ly 

' ~ lá tván. Veronika Brigita 

'"Örtölva leíöT (EBseghváryne) (Ugronné) 



A táblán látható sógorosodás is Dunántúli családokat tüntet fel, 
ilyen az Esseghváry család, ilyen az Ugrón család, melyből Ugrón 
Imre az 1447. évi budai országgyűlésen Somogy megye követe volt *) 

Azonban a családot Somi J ó z s a vagy József emelte fel, kit ki- 
nisi Pál neveltetett, és ki utánna 1495-ben Temesí bán lett Kineveztetett 
Bihar és Bácsi főispánnak is, de ezekbe nem lépett. 1405-ben ő fékezte 
meg Újlaki Lörínczet Német-uj várnál. Szapolyai István nádor gyerme- 
keinek gyámja volt 1502-ben a tÖrŐk ellen diadallal barczolt Részt 
vett több béke szerződésben. l505-beD ott volt a rákosi orszá^yülé- 
sen. Élt még és harczolt atörökellen 1508-ban is. Neje Szerdahelyi Im- 
refly Márta volt, kivel ily családfát alkotott : 



1494. 1Ö08 
(Imregy Márta) 



Gáspár Kata N. - 

1619. (Bebek (VaB^Dyei 

(Perényi Hargit) János) Mátyá>) 

Apna Borbála 

(I. Putócaj Boldizs. (lin'Jvai Bíuffj 
'i. Balassa Imre.) I<ásalóJ 

J ó z s a nejével Imreffy Mártával Erdélyben ia tetemes birtokhoz 
jutott; birta Elrdélyben Almás várat (Kolos megyében) a gorbói, tihóí 
és buzu uradalmakkal, nagy részben az úgynevezett Csáky jogbirto- 
kokat ^) utána öröklé a Balassa család Erdélyben Almáe-várát. 

<) Wagner Tabetlae geneal. mse. tab. VHI. 
') K«vaohich, Veatigla Comitiorum 366. 
') Hodor, Doboka várm. 224. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 



BOJIJÁ.— BOMLYAl. S83 

Jócsán&k fija Gáspár >) 1519-ben Budán a B. Sz. U. teme- 
tőjében Szent László kápobájának kegynraságát átniháasaa eághi con- 
Tentre. Neje volt Perényí Gábornak leánya Ferányi Margit, kitöi leá- 
nyai Anna előbb Fatócsy Boldizsámé, atAbb gyarmati Balassa lm- 
reoé és Borbála alsolindvai Bánffy Láezlóné volt, kikben a Horni 
osalád kihalt Utánnok Bsámos család firdkősödőtt ') 

SoiQJa család. Doboka megyében 1702-ben Fánczél-Ceebiben 
ToIt birtokos. *) 

Somkády család. (Dézsi) Közttlttk Mihály 1815-ben Dézs 
vároB tanácsnoka. Tán lija Mihály 1840-b6n ugyan ott föjegyzíl. 

Somkereky család. Közülök Miklósnak fia János 1403- 
ben a Zsigmond király elleni pártnak egyik tevékeny tagja; páriától 
nyerte Erdélyben Újlakot 1407-ben Budaych Imre meggyílkolásáTal 
gyandsitatott *) 

Soinlya család. (Kabalapataki) Kolos megyei család , hol M 1- 
hály aljegyzS 184S-ban. János, Anna, Hária Bereaden bir- 
tokosok. 

Somlyay CMlád. Dunántúl élt, de hitdes nenöékroidje isme- 
retlen. 'KbbÖl származhatott Somlyay Mihály, kit 1530-ban Szapo- 
lyai János a azemenderi basához kíUdött segélyért ') Továbbá Somlyay 
Péter, kinek Anna leányát Fáy János vette feleségül. 

1665-ben Somlyay (vagy Somlay) György örökösei Komárom 
megyw Szemere helységben birt részöket eUdják Szemerey György- 
n«k. «) 

Somljray eialád. (Hödi) Somlyay Gáspár nöfil vette Dobo- 
kay Imrének leányát Annát, ki után birtokos lett Doboka vármegyében 
1600 táján. Somlyay Judit ugyan e tájban Keoaetszilvási SzUvásy 
Boldizsár neje volt, ^) 

Somlyal család. (Csik-Somlyói) Közttlök János már 1815-ben 
az erdélyi kormányszéknél fogalmazó, 1848. előtt előadó tanácsos. 

') Lehociky Steramftt. II. 366. lapon említ Somi L & ■ e I ó t, ki 6«szteat 
birta. Ugyan 6 Gdipárt Móeges fiának irja, Talóssinflleg tévedésből, a J ö c a a 
ét H ó X ■ a, Yügj József éa Hözb«b nevek kttzti téves felweréléabSI. 

■j Elsorolja ezeket Hodor Karolj' , Uoboka várm. leiTásábsii 226— 2Z6- 

■) Hodor K. id. m. 224. 
') Budai Fer. Polg. lez. III. 256. 
') Bodai Fer. Polg. Isx- Ul. SS7. 
') Fényei, Komárom vátm. 180. 
') Hodor, Doboka vánn. 324. 

DiB.1izedOyGoO<^IC 



284 BOULTÖDT.— 80X0GTI. 

Tán e család eldSdei közül volt Somlay P é t e r a GyaUfejérrári 
katb. egyház bírája, és a város jegyzdje, ki meghalt 1693-baii, >) 

Somlyódy család, (Somlyódi) Szabolcs vármegyei nemes Csa- 
lád. Zemplin vármegyében szintén a nemesek sorában találjnk e csalá- 
dod ') és pedig tagjainak nevezetes hosszú életkorúkról birt adatok- 
kal, így 1684-ben Somlyódy György 80 éven felül élt, ') így Som- 
lyódy I B t T án, kihosszú ideig Zemplin vármegyében szolgabiráakodott, 
a mait század végén halt meg 130 éves korában. ') 

Somody esaládi Birtokos volt 1770. körül Doboka vármegye- 
ben Bádokon. ^) 

Egyébiránt a S o m o d y név gyakran íratott Somogyi he- 
lyett, mint azt a Szabolcs megyei eredetű, 1 642-ben nemesített Somo- 
gyi családnál is tapasztaltok. Látd ezt aláSA. 

Zemplin vármegyében szintén a nemesek sorában említetik So. 
mody család. ') 

Somoghy család. Pintén Zemplin vármegye nemessége sorá- 
ban áU. ') 

Somogyi család. (Dei^bí és karcsai, nemes ; — medgyeai gr&t) 
Eredete ismeretlen. Kévét tekintve, Somogy megyébdl eredfietett és 
onnan vehette nevét íb. 

Úgy látszik, eldödíik volt Somogyi Ferencz, ki Endrédi 
előnévvel élt és 1526-ban Tata és Komárom várak várnagya volt ') 

Tán szintén ősei közé számithatjak Somogyi Andrást, ki 
lÖ53-ben Eger várát védte Dobó alatt, ée a diadal hírét Bécsbe vitte. 
Úgy Somogyi Gergelyt, ki 152ő-ben az enyingi Török családtól 
Somogy megyei Szent Míklós-Eídvégre beiratos adományt kapott ') 

Ha még ezeknél is följebb kntatunk, a XIIL század végén a mar- 
gitszigeti apáczák között találjuk Somogyi Gergely leiüiyát Ág- 
nest ée Somogyi Niárc (t^ Márk?) leányát Katalint, mint 
zárda szüzeket, kik 1271-ben sz. Margit életéről tanúskodtak. ■") 

*) Bárányi, Halotti bMzédek. 
*) Srirmaj, C. Zemplin not top. 109. 
•) Ugyan ott 283. 
') Ugyan ott 46. 
*) Hodor, Doboka virm. 326. 
*) Szirmay C. Zemplin not. top. 117. 
Ó Ugyan ott. 

*) Jáway Pál, A magyar nemzet napjai a mohácsi véai után 73. 827. 269. 
*) TadomáayoB gyfUt 1818. IX. 81. 

■*) Pray, Títa 8. Ells. et Margaretbae 869. 873. , . , 

i:,:,rcdr,L.OO<^IC 



A XVt. század végén már terebélyesebben vir&gtoü a Somogyi 
nemzetség. Ekkor éltek Somog3'Í Márton, kí IS94-ben a török el- 
leni harczban elesett *) 

Somogyi QáBpár, 1593-ban Komárom megyei Izea helyaég- 
beli egész udvartelkét Nóvák Mihály szent-tamási prépostnak 40 ftért 
örökösen berallá. *) 

Somogyi István kir. (igy-igazgató, kit 1605-ben Dléshazy fel- 
akasztatott ") és végre 

Derghy Somogyi (György, ki család alapító lön. Ez elvévén 
virkonyi Amadé László leányát Amadé Erzsébetet, kapta Pozsony me- 
gyében a Csallóközben Sipos- és efi^yház-karcBát. Épiteté Sipos Ear- 
csán a most már romban álló családi kastély^ és meghalván, ott is te- 
mettetett Ott találtatott még sírktfve, mely dombormüben metiképét 
ábrázolja, czimerével, mely a paizs udvarában oroszlánt, a piúzs fö- 
lötti sisak koronáján pedig szétterjesztett szárnyakkal egy fejű fekete 
saat matat «) I. Györgynek öt fia volt: Farkas, IL György, I. 
László, L Mátyás és Albert Az elsS és utolsó alapita csalá- 
dot. EözülÖk 

Mátyás és Albert eleinte Bocskw hívei, atébb Rudolf ré- 
giére tértek ; nerezetesen Mátyás, ki elönevét Earcsáról irta, 
16(^ben -- midőn a csáss^ hüs^ére állott, — csallóközi, tatai és gesz- 
tesi fttkapitány volt ') Mátyásnak gyermeke nem maradt, noha nös 
Tok. Neje meghalván, Vecze (ögy látszik : Nyitra megyei Vecse) hely- 
ségben temettetett el, mint katholika vallású, mely iránt az 1619. évi 
országgyűlésen serélem is emeltetett *) 

Farkas nejével Nádasdy Zsuzsannával nemzé I. Ferenczet 
és Juditot karvü Orlé Jánosnét ; — tán ez, vagy unoka testvére szin- 
tén Judit? azki 1641-ben életére nézve kegyelmet nyert '') 



■) btvántfy Hiab 1685. kiadág 416. 

^ Fénye; Komárom várm. 124. 

■) Kaijr Hiitorís 1. 60. SzaUr H. oiu. tört. IV. 442. Enn letván a Ttfr- 
T^njkOoTv elBÖ, 1664. évi kiadáiában a. kiadd HoiBÓcs^hoE intéiett cbídob la- 
tin verset Irt 

VuárüBpi Ujiág 1866. évi 4-ik szám, 40. Up. 

*} Uj Uagyar Mozenm 1851. evi íolj. 866. 1. — U. TadomáD^oB Érteknö' 
Enauz N. éa Ntg7 Ivántól 1862. 1. kSt 454. - lalránffr HiBtoría 1665. éyi ki- 
adás 686. 6S7. lap. — PetkÖ Oergslj U. M. krónika 768. lap.- Ssala; H. otbs. 
tSrt IV. kttt 441. lap. 

*) Katona, História critica XXX. p. 174. 

') K^nai Ubs. B. tomo XIX. pag. 118. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 



286 SOMOGYI. 

I. Ferencszoek két neje volt, az eUtt Kéry Kata, a máa odik Lenko- 
vics Zsófia, ettől Bztiletett Mária Szilágyi Istránoé, az elsStSl uUle- 
tetett Zsuzsanna előbb Dániel Petemé, utóbb gyerkényi Pyber 
^ Ferencznó, ki után a Pyber család és ennek leány-ági utódiú 6rök<7 
södtek. 

Albert ága mostanáig él. A családfa következő : 

Derghi Son'ogyi György 
1581. 

(Amaá J Erw^bet) 

'^■'arkat II. György" í. Láazlű. I. Hátyáa 
(N'ádaady Utai stb. 

ZauzBa) ffikapitány 

I 1606. 

I. Ferencz Judit 

(1. Káry Eata (Karvai (Bodd 

2. Leokovita Zsófia) OrU János) Mihály) 



I. Albert 

(I. Gadóozy Kata 

2. BoraemisEa Aiina) 



1-töI Ztnzea 
{1. Dániel Páter 
'J. Pyber Fer.) 



(Srilágvi 
István) 



n. FercncK 
(Pyber Adub) 
ctatlókörí-dg. 



III. György 
(1 JeiorDiciky N. 
2. Farkas Bora) 
bartai- ág. 



1 -181 Ilona 2-tól IV. Ferenca Péter. János. Julianna 

(Kondá Mihály) (B^lesics Júlia) (Beraártli 

■"Rósav.Bora' Sámnel) 



(UilkoTics Jakab 1741.) 



íTLászU cnpt*:?^ ^^'Gr^^ey- Kata Bora Julianna 



'"jóMeT ^gsís; 
5áspár. AnUl. Bora. 



(Takács a,ipthay (Kond^ 
György) Ferencs) Láiár) 



V. Forenea 
1788. 
Banán. 



Ádám 
(Talliáo 
Róza) 



Magdolna 

(Koad'í 

Ferenci) 



VL Fereucz 1762. 

tábornok. 

(Festetich Victoria) 



Miklós 1762. 
(fbttkki Nagy Anna) 



A családfán állókról nincs mit mondanunk. Tán HL Györgynek 
6a János volt 1667-ben pápai Tajda, aEax P^pa várában gyftlog ka- 

, ■: XlOO'ílC 



80uot(Ti. 287 

tonasig hadnagya; Egyik Ferenoz (valószintileg a táblán állók 
^yike) I. József éa III. K^oly király korában 1711- kÖrűl a m. kir, 
ndyarí kanczelláría titkára Tolt; mint számos aláirása bizonyitja. 

A végső ízen álló VI. Ferencz és Miklós testvérek Ádám- 
nak fiai,a múlt azásad közepén, 1752'ben éltek, midőn Ferencé a 
Beleznai lovas ezredben őrnagy, utóbb tábornok volt. Mindketten élő- 
nevüket „de Medgyes" irták. Miklós ellen 1752-ben a GyÖr 
m^yei csikvándi birtok végett Bajáky M i b á 1 y , mint Kisfaludy 
László gyermekeinek gyámaoka pert indított Biró Jáaos Győr megyei 
alispán etött 

£zen ágból származhatott azon Somogyi Ferenoz is, kiaek 
nejétől Bogyai Krisztinától a múlt században élt gyermekei : M i h á 1 y 
Ignácz, Anna és Julianna voltak. 

Végre e család ivadéka volt karcsai Somogyi' Mária is, e szá- 
zad elején barátbi Huszár Józsefnek házas társa. 

Ez ágból származtatja magát a most is élő medgyesi gróf Somo- 
gyi család is ; melynek alapítója Somogyi János (tán Miklósnak fía) 
1787-ben Veszprém vármegye alispánja, 1792-ben cs. kir. tanácsos éa 
nádori itélŐ mester, innen utóbb (1798. táján) a m. kir. udvari kaocae- 
tária referendariuB tanáusosa, és Zala megyei főspáni helyettes, ntóbb 
1805. kőrttl birodalmi állami tanácsos, Sz. István rend vitíae, már 
1809-ben alkanczellár, cs. kir. kamarás, majd m. kir. ndvarí kan- 
czeltáriai és udvari tanácsos, végre ' g r ó f lett Meghalt 1809. dec. 
27én. Nejével gróf Győri Krisztinával, ki 1776-ban született és 1848. 
aog. 23-án halt meg ; következő családfát ') alkotott : 





János 

^óf 1 1809. 

fgr. Gjöry Krieztinft) 




Jóaaef 

Bzfll. 1790. 

mart. 81. 

CB. k. koD). tit. tan 

H. Cr. Karolina) 


Máiia 
ex. 1796. 
(gr. Eltz Imre c 
tl8M.) 


Jánoa 
z. 1601. 
1. k. kam. 


Amália 

sz. 1808. 

(b. Horeozky 

FerdinándJ 


' Earolioa 
sz. 1827. 


Ilona 
sz. 1830. jnl. 20. 
(^. Wallis G^nU) 





A család grófi czimere rézsútosan kék és vÖrÖs udvarra osztott 
pMZS, az előtérben hármas halmon az egyik udvarban egyik felemelt 



') Góthai grófi Ahnanacb 1869. tívi 799. lap, 4a Hlst. Herald. Handbuch 
931. Up. 

DiB.1izedOyGoO<^iC 



lábával kövecset tartó dara, a m&sík udvarbao kettSa &rká oroazUn 
ágaskodva, és első jobb lábával kivont kardot tartva, látható. 

Nógrád megyében mára XVU. század elején 1618-ban Somogyi 
János szolgabíró volt, ') valószioUleg e osalád ivadéka, és valószí- 
nűleg egy személy azon Somogyi Jánossal, kinek nejétől Féchy Anna- 
tói leányát Somogyi Zsuzsannát Putnoky Imre vette nÖSl. 

Somogyi cMlád. (Gyöngyösi) A család eredeti neve Nagy; 
valószínűleg Heves megyei Gyöngyösről származott, honnan elönevét 
is vette. Első ismert törzse, mint e munka VIII. kot 75 — ^76. lapján em- 
lítve volt, és azóta kezemhez jutott biztosabb és hiteles adatok után 
tudom, gyöngyösi Nagy Egyed, kinek Kovách Judittól sz&letett fiai 
János éa Tamás. 

Nevezett gyöngyösi Nagy János Nógrád várában , Tamás pe- 
dig Drégely várában alkapítányok, valamint Jánosnak fia Ferencz 
a török és Bethlen Gábor elleni harczokban mutatott bű szolgálataikért, 
miután még őseik megnemesitettek, de ezen leveleik elveszvén, atyjok 
ismét Rudolf király által akkor is kezőknél volt nemes levélben újra 
megnemesitetett, — ök is újra HL Ferdinánd király által Bécsben 1633. 
január 10-én kelt 
czimeros nemes levél- 
bea régi aemességök- 
ben megerősítettek ; 
éa régi czfmerökkel 
megadományoztat- 
tak. Ezen czlmeres le- 
velök Nógrád megyé- 
ben 1637. maj. 25-én 
LosoQCzon tartottköz- 
gyUlésea ki is hirdet- 
tetett 

A czímer — mint 
itt látható — a paizs 
kék udvarában zöld 
halmon álló magyar 
vitéz, sárga csizmá- 
ban, violaszín nadrág- 
ban, vörös dolmány> 



•) 1618, évi 49. türv. ca. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 



Iiui és zuld fclöltönyben, fején feketo süveggel, melyen három daru 
toll leng, mellén keresztül fehér üweX látható , ágyékához szorított 
balkezével levágott török fejet , a jobh kezével három nyilat (he- 
gyeikkel fölfelé) tartva. A paizg fölötti sisak koronájáhól az előbbihez 
egészen haaonló vitéz emelkedik ki. Foszladék jobbról aranykék, bal- 
ró) ezüstvörös. 

Az utóbbi czfmeres nemes levelet ezerzÖ Nagy Jánosnak egyik 
utóbb született fia Péter, Somogyba szakadt, ott vette nőül Pandúr 
Katát, és lakott — mint gyanítható — Marczaliban , mert török fog- 
ságba esvén, Blaposban tartatott és szabadulása végett a kiváltási sar- 
czot 1686-ban Hárton Istvántól kölcsönözvén, érette igali Szűcs István 
másfél száz tallérig kezeskedett^ ezen a család kezén levÖ kezesiével- 
ben pedig a következő kitétel olvasható : ,l«ttfsm keztí ugyan itt Ke»gt- 
hdyen lakozó Márton Istvánnak mátfél asdztaüérig Marczali Nagy 
Péter kapón keresztény rabért." *) 

Ezen Nagy Péternek Pandnr Katalintól négy fiát ismerjük : Nagy 
Ferenczet, ki előbb Somogyban lakott, utóbb GyÖrbe szakadt, éa 
uülöföldérÖl Somogyi nak neveztetvén, a Somogyi család tolaj- 
donképeni alapitója lett; továbbá Nagy Jánost és Nagy GyÖrgyS^ 
kik Somogy megyei Kéthelyen laktak, és végre Nagy Istvánt, ki 
Keszhelyen lakott 

Nevezett F e r e n c z Győrbe telepedvén, Somogy vármegyétől 
1742. évi január 5-én nyert nemesi bizonyítványt, mely arról is ád 
felvilágosítást, hogy Nagy neve Somogy i-ra változott Ezen nemesi 
bizonyítványt GyŐr megyében 1754. maj. 6-án kihirdettetvén, GyÖrme- 
gyének 1755— 57-ben táblabírája volt Nejétől Huszár Évától született 
gyermekei közül, kik Zala megyében Rendeken laktak, egyik I. A n* 
tal mint ügyvéd Pestre telepedett, 1765-ben apríl. 30-án GyŐrmegyé- 
tői kivett nemesi bizonyítványát Pest megyében is, hol tábUbiró és a 
József császári rendszer alatt a Judíciam Sabaltemum ehiőke volt, 1 792* 
ben febr. 7-éD fiai József és II. Antal neveikre szólólog kibír- 
detteté. Nejétől Szeleczky Anna-Máriától nyolcz gyermeke született, a 
mint következnek : 

a) J ó z s e f, ki testvérével együtt a Pest megyétől l792-ben kiadott 
nemesi bizonyítványt Nógrád megyében 1803. apríl 29-én kihirdetteté. 

b) n. Antal, kiről alább szó lészen. 

c) A n n a, Gtonda Jánosné. 

■) Itt tehát a maicsftli elönév ciak lakáai helj gyanánt áll, máikH' 
Unben aa j0ne kárdésbs, miárt nem nevestetelt ügytlagjlit i'-nek. 



d) K^a t a Ágostonné. 

e) Rozália Lieszkovszkyní. 
t) Erzsébet Kílrösyné, 

g) Klira Miskey Ferunozné, 

h) KriBztina Kubfayíné. 

n. A D t a I Pest vármegyénél kezdé hivatalos pályáját, hol mint 
szotgabiró azolgált, 1815'bcn a jászkún kerület nádori al-, utóbb fSka- 
pitánya és kir. tanácsos lett. 1817-ben dov. 8-án Nógrád megyétől két 
fia nevére íb nemesi bizonyítványt vett ki. Meghalt 1836. évi nov. 
10-én kora 68. évében Pesten. Két fija maradt : Károly és Ferenc z, 
mindkettS Nógrád megyében azép vagyonú birtokos Petényben, Gután 
Btb. az utóbbi fiatal korában volt huszár hadnagy, meghalt 18G3-ban. 
Gyermekeiket a táblázat és a következő sorozat mutatja : 

Károlynak nejétől bárA Prónay Emmától gyermekei kö- 
vetkezők : 

1. Antal (Emil Sándor Miksa) szUletett 1830. mart 16-án. 
NSÜI vette Tóth Cesarát, kitől leánya A d r i e n n e. 

2. Eleonóra (Amália Paulina) szül. 1831. jan. 27. 

3. László Kálmán Károly szül. 1833. aug. 10-én 

4. Qy ula Mihály Lajos szül. 1834. dec. 19-én. 

5. E m m a-Zsófía szül. 1836. febr. 22-én. Jeszenszky Sándomé. 
Ö. Ilona Rozália Karolina aziÜ. 1839. maj. l7-én Mocaonyi 

Györgyné. 

7. Gizella Vilma szül. 1851. febr. 6-án. 
Peroncznek elaö feleeégétfil gróf Bethlen Rozáliától követ- 
kezők : 

a) Francziska Rozália szül. 1 829. jun. 3. — mhalt. 

b) Natália-Jozefa és 

c) Emcrika Mária, ikrek sz. 1830. jun. 29. — mhaltak. 

d) Ferencz János szül. 1831. nov. 27. Legközelebb fele- 
ségül vette kovásznai Kovács Annát. 

e) Laura Rozália szül. 1833. fobr. 5. — mh. 

f) Béla Károly József szül. 1834. sept. 17. — nih. 
Ferencznek második nejétől sztregovai Madách Karolinától 

gyermekei következők : 

g) Olga-Sarolta szíil. 1846. dec 27-én — mh. 

k) Zoltán-Ödön szüL 1848. april 24. 

Ödön Ferencz ezül. 1849. aept. 16. 

t) Gabriella Janka szüL 185L jan. 30. .^ , 



BOUOOVT. 291 

k) BUnkn Mária szül. 1853. jan, 19. 
1) AUáár Károly szül 1834. sept 15. 
m) Károly-Árpád szül. 1856..mart. 28. 
n) Géjza-Jinoa szül. 1858. jul. 29. 
o) Olga szül. 1862. 
A családnak Zala megyében Rendeken maradt á^ból származ- 
hattak Somogyi M ó z s e s Zala megyénél 1833-ban aladószedö, ugyan 
ott Ádám 1833—36. körül megyei esküdt. 

A családfa kuvetkezü : . . 



Nagy János (de G^Ongjös) 
nógrádi alkspit. 
1633. 



Nag7 TamáB 
palánki al-kapit. 



Páter 

Somogyban 168fi. 

(PandárKaU) 



ííag? Perencz 1742—69. Nagr János N. GyOrgy N. latTin 

Qy{irb«n. Káthelyen K^thelyoa Keastbelyen. 
Smnom nev^t vesz fel. 1712. 
(Hnaiár Eva) 



iomogyi I. Antal 



/t él leáng ttttvirri Seitáektti. 



1765. 1792. 
(Swlecaky A.. Mária) 



JóMsf U. Antal Annn Kata Rósa Erzae Klára Krlactina 
1792. 1803. kir. tanács. (Gonaa (Ágoston (Lieaz- (KörBsy) {Hiak«y (Kubinyi) 
Jászkún kapit. Jánoa) kovszky) Fer.) 
mb. 1836. 
(Ünnén yj N.) 



Károly 
(b. Prónay 
Emma) 



Ferencs 
tI863. 
CLgr-BethleDliOia 
2. Madách Karolina) 



(TóthCxezára) 
AodriöiuiQ. 



(Jeazcnazky (Mocsonyi 
Sándor) György) 



1-tSl FerenoE 2-tál Zoltán ödQn 
si. 1831. SS. 184& az. 1849. 
(K. Kovács 
Anna) 



Károly ÜQS^ 
sa. 18M. ;-4-€ 



ff 

Bytóooi^le 



592 sOHoaVf. 

Somogyi egalád. (Perl&ki) ZaU megjében fekszik Perlak 
inezüváros , innen származhatott a család , melynek egyik ága per- 
taki elönevet visel. 

A nemesség szerző, minden elö-név nélkül , Somogyi Ist- 
ván Tolt, ki nejével Rudnik Agnesaet (e statu ignobJli) 1642. dec. 
13-án Bécsben kelt czfmeres nemes levéllel III. Ferdinánd király ált&l 
m. nemességre emeltetett; és nemes levele Szabolcs vármegyének Pet- 
nehásán 1643. (feria 3-a proz, post festum nativitatis B. M. V.) kihir- 
dettetett. 

Ezen czimer levél szerint a család ilyen czlmert kapott : a paízs 
kék udvarában zöld térrÖl derékig láthatd vitéz emelkedik ki, fedet- 
len iÖvel, vörds dolmányban, baloldalán tarisznya lóg, jobb kezével ki- 
vont kardot tart feje fölött^ balkezével levágott török fejet, fölötte bá- 
rom csillag ragyog ; apaizs fölötti sisak koronáján keresztbe helyezve 
befelé két zászló leng, a jobb oldalról kék, a baloldali vörös. Foszladék 
ezüstvörös, balról aranykék. ') 

A nemesség szerzÖ Istvánnak fia iQ&bb István 1686. dec 
34-én Kégrád megyétől Gácson tartott közgyűlésből nyert nemesi bi- 
zonyítványt. Ennek testvére I. Péter, Abauj megyében Nagy-Kini- 
aen élt (1705. is). Ennek fiai II. Péter és IIL István már 172&' 
ban szintén Nógrád megye elött mutatták be nemességöket, valamint 
n. Péter 1734-ben is a nagy-atyja által be matatott nemes levél 
alapján produkált, és 1 755-ben is mindketten a nemesi lajstromba Írat- 
tak. Nevök néha Somody-nakis Íratott. II. Péternek fia Gábor 
mint LoBonczon lakozó, 1766-ban kapott Nógrád megyétől nemesi bi- 
zonyítványt. Ez ág — ligy látszik — reform, vallású volt. 

E családból eredettek közé kell számitanunk a czimer azonság- 
nál fogva azon Somogyi családot is, mely „Perlaki" előnévvel 
él és Ugocsa megyéből Arad megyébe származott. Ezeknek nagyaty- 
jok perlaki Somogyi János Ugocsa megye alispánjának i r a t Í k, *) 
ki egymás után báró Perényi Borbálát és Annát vévén nö^, ezek ál- 
tal gyennekei leányágon a legnevezetesebb családokkal vérségi Össze- 
köttetésbe jutottak, és egyszersmind leány -ágon két vonalon is a Thur- 



') A m. tad. Akadémia kSnyvtárában drzött hiteleaitett misolat ntáo. 

^ Ez volt talán a mdlt szánd vég^o, é» tán ipoo 11. Jönef csáaaár rend- 
Hsre alat^ mert Ssirmaf C. Ugocia p. 66-66. az Ugocsa megyei sUspánok 
aév sorában ISOO-tg , valamint asontdl felütött név- ét naptárakban n e m te- 

DiB.1izedOyL.OO<^IC 



zó, JakuBÍts, Palocsay, Peréojri stb. véraég által a ssigethi hös Zrínyi 
MiklÓBDak is utódaivá váltak. ') 

Nevezett Somogyi János a miUt ssázad végén Aj^ megyében 
Simáod mvároBbac telepedett le, hol CBemovIcli Lázár gráftól több 
Bzáz holdból állott aemeai birtokot vett zálogba, melyet azonban a most 
élő CBemovich Péter, 1848. évi temesi főispán, egy pár évtizeddel elfibb 
a zálogot tartó utódoktól vissza váltott Jánosnak két nejétől hat gyer- 
meke maradt ; oevezeleaeu első nejétíll h. Perényi Borbálától szület- 
tek : 1. Borbála boldmézeBt Koméli AmbmB Békés m^yei tábla- 
bíró neje ; 2. József Csanád egyházmegyei 8zent-annai plébános és 
esperes j második nejétől báró Perényi Annától (Borbálának nSvérétSl) 
születtek : 3. János nyugalmazott huszár^magy, ki Erdélyben halt 
el ; 4. László nyűg, huszár kapitány ; 5. István Arad megye jeles 
képzettségű egykori táblabírája, és végre 6. Juliánná Kovács Imré- 
nek Bihar megye sokáig volt szolgabírájáoak és császári kincstári hiva- 
talnoknak neje. 

Lászlónak Sa László. 

Istvánnak gyermekei Sándor 1848-ban Arad megyei szol- 
gabíró, utóbb az Aradi ob. kír. úrbéri törr. szék ülnöke, Anna Gaál 
Józsefhé Aradon, és 0-yula 1848-ban Arad megyei esküdj utóbb 
szolgabíró, kinek gyermekei vannak. 

A család nemesBégét I. László és István 1821-ben hirdet- 
teték ki Arad megyében. *) 

A családfa ") következő : 

Jinoa 
(l.b. Perényi Borka) 

a. b. Fer ti nyi Anna) 

1-tSl BoibálA Jözsef a tó] János László István JnliuiDa ' 
n. 1779. eapersB haesár b. kapitány And m. (Kovács Imrs 

(holdmei^Bl sz--aiiiiai drnagj Aradon tbiró Biharban) 

Korndli Ambrdi) pIAános t TT'TT' (Sintha 

t ^'^'*- ítoxiUí) 



Sáodor Anna Ovnla 

úthéri tSrv. (asal (Uinob 

■a^kl illDÖk. Jóisef Amália) 
Aradon) I 



N. N. N. 



') Ez ÖsizekÖttet^s által avatkoiott nejs jogán Somogyi János a bíres 
bcllstinczi-f^le Bossányi perbe is mint egyik fölperei. 
') Arad virm. jegyifikOnyv 409, ss. a. 
*) Mogyoróssy János közléie szerint. 

DiB.1izedOyGoO<^iC 



294 60U06TI.— SOHOSKEÖy. 

Ugyan e csigádból eredt perlaki Somogyi L e o p o 1 d, kinek egy 
hitelea táblázat szériát Nagy Julianától fia Tolt F e r e a c z, kinek is- 
mét fía volt Ferencz. 

Ezen Ferencz-ek egyike azonoe lehetett azon Somogyi Ferencz- 
czel, ki Ugocsa megyei Salánk helység egy negyed részét gróf Szir- 
maytól zálogban bírta. ') Ugocsa megyében a Somogyi caalád egyike 
azoknak, melyek n60-ben Péter&lTára nádori uj adományt vittek. ") 

Ugyan e családból származottnak kell tartanunk perlaki elöne- 
vén^ fogva, melyet mint püspök viselt, perlaki Somogyi L e o p o 1- 
dot, ki egykor gyífrí plébános, soproni kanonok, 1806. jun. 15-töl 
pedig Szombathelyi megyés püspök volt. Meghalt 1822. febr. 20-án 
kora 74. évében. 

Somogyi család. (Máekép G e d e y) Nógrád megyében a Ge- 
dey család máskép Somogyi-nak is neveztetett, a nevezett megye 1733. 
évi nemesi összeírásában eléfordúl : Somogyi alias G e d e y ntpote 
Andrea s, Stephanus, Franciseus et Ladislaus. 

Ssmogyi család. (Mohai) Felső Fejér megyei erdélyi család ; 
István &B József azon megyében szolgabirák, Károly árvaszéki 
ülnök volt 1848-b8n. József Fogaras vidékén szolgabíró 1836-ban. 

Somofyi család. (Hollósi) Eözülök Imre 1791-ben az erdé- 
lyi oszággytilésen Szászváros követe, a midőn nemessége tárgyában 
sérelmét panaszolta. ') 

Ei'délyben a rég^ebb időkből ismeretes Somogyi Ambrus, 
kinek eldeákosított neve Simigianus. 1590 — 1606. körül Belsö- 
Szolnok vármegye jegyzője volt ; és korabeli története megirásáról, 
mely a Scriptores rernmTransylv. gyűjtemény második ré- 
szében 1800 — 1840-ben megjelent, nevezetes. Vele egy időben élt So- 
mogyi Bertalan, kit 1604-ben az erdélyi főurak Nyáry Pálhoz 
küldöttek. 

Somoskeóy család. Törzse Somoskeőy Máté, ki testvérével 
Ferenczczel 1694-ben kelt czimeree nemes levélben I. Leopotd 
király által nemesitetett meg. A czímeres nemes levél 1696. octob. 16-án 
Heves és Külső-Szolnok t. e. vármegyék gyűlésén kihirdettetett. Neve- 
zett Ferencz 1686-ban Buda vára visszavételénél barczolt, és a 
romhányi csatában vitézül elesvén, magnélkül múlt ki. 



'] SBÍrmay C. Ugooa, pag. 86 

*) Ug^an ott p. 1S5. 

■) Brfályi orazággTŰlési irományok 1791. 



ir,Goo<^lc 



souoBUEÖY 295 

A család nomzékrendjo ') következő : 

SomoskeSy Háté lettvirt FerencK 
leM. ie9i. 

(Kiw KataJ 

N. fid L András , Kata 

t Reetki nevű lUri Perencz) 

im 

L István MártOD IL Andráa. JAnoa Páter. Ferenc* Mihály 

SomoBköbeD Somoekfiben t | Biharban Szatmárban 

1779. 1780. I 1798. 1798. 



András. tíité. Tamáa. 



Pál. Ulrínei. btván. Gergely. János. 



Mihály György 

ntödai utódai 

Somotköb en. Somos- 

kSben. 



Andráa 
(Holló j 
Zeazsi) 



lajoB Ferenc* 
t Hangoinron 



(Elek 
Er«e) 



Nógrádi 
ezáiuTevS 

tl846. 
(Várkonyi 

Katalin) 




(lyády KaU) 

Ferenoa 
BB. 1788. 1 1840. 

Détéren 
(Btováry Róaa) 



LáBzló. Ágoston. Kálmán. Sebestyén. 



Antat János 

rosnjói nógrádi 
kanonok alispán 

1 1853. (KÍBB Joiáfa) 



iBtván 
flpyvíd 
(Scholta 
FUlöpkB) 



Antal István 

septemvir az. 1814. 

Bztll. 1810. Stefani- 

(1. Capdebo deu Her- 

Emilia mina) 



Károly 
■z. 1816. 
(Girüer 
Anna) 



Arzén. Cázár. Hortansia. 
Somoskeöy Máté a család ösi lakhelyéből Nógrád megyei So- 



'] Családi kSzl^B azorint. 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



396 BOHOSKEÖT. 

moa-ojfal&lx^l vagy Somoskeöbfil, honnan a családnév is támadt, Bgjik. 
fiával Andráasal együtt Gyöngyösre költözött és ott is halt meg. Fia 
A n d r á B Gyöngyösről Recskre költözött^ honnan Recsk i-nek is 
neveztetett. Innen utóbb vissza telepedett Nógrád megyébe SomoskSbe 
1 755. atán. Andrásnak hét gyermeke maradt : a) I. István, ki So- 
mosköben lakott ég Heves vármegyétől 1779. dec. 1-én kapott ndmesí 
bizonyítványt; &) Márton szintén SomoskÖi lakos, 1780. jon, 9-éa 
Kógrád megyétől kap nemességéríSl elismerő levelet ; c) II. András, 
kinek öt gyermeke a családfán olvasható, d) János magtalan&l meg-, 
halt, e) Péter a táblán látható három fiú atyja ; /) F e r e n c z, Bi- 
har megyei lakoe, ki testvérével g) Mihálylyal Szatmár megyei 
lakoBsal, 1798. apríl. 24-éD Nógrád megyétől vettek ki nemességökrÖI 
bizonyítványt. 

Nevezett I. Istvánnak hat fia volt, mint a táblán láthatók. Ezek 
közül a három ntébbi a jelentékenyebb ágat képezi, úgymint : 

András ágán ennek egyik fia István Nógrád megyének 
volt várnagya, ntóbb Bzátnvevöje. Meghalt SeUgyben 1846. jan. lO-én 
kora 71. évében magnélkűi, özvegyén hagyván nejét Tárkonyi Ka- 
talint, Andrásnak másik fia volt József, kinek hites-társától Elek 
Erzsébettől születtek többi kőzt fiu : 

1. Antal, ki papságra lépvén, mint rosnyói kanonok halt meg 
1858. évi jun. 14, kora 52, évében. 

2. János Nógrád megyének 1836 tót rendsz. esküdtje, 1842- 
tŐl alszolgahirája 1848-ig. 1850-b6n megyei törv. széki jegyző, majd 
ciu kir. járásbiró Nógrádban, utóbb Hont megyében 1860-ig. 1861-től 
Nógrád megye másod alispánja. Nejétől Kiss Jozefától gyermekű B é- 
la és Mária, 

3. István, volt honvéd tiszt, hites Ügyvéd B,-GyarmatOQ, Nejé- 
től Scholtz PhilippintŐl gyermekei Anna és István, 

FeroDCZ ágán, mely a GömŐr megyei hangonyi ágat ké- 
pezi, állnak Laj os mh. ésFerencz meghalt 1863-hanBangonyon. 
Ennek Madarassy Zsófiától fíaFerencz mhalt 1862-ben ; ennek ne- 
jétől Fejér Rózától gyermekei László, Ágoston, Kálmán és 
Sebestyén. 

János következő ágat terjesztett. HitestárBától Ivády Kata^ 
Imtól 1786-ban születeft fia Ferencz, ki Nógrád megyéből Somos- 
kŐből elköltözvén, Gömör megyében Détéren lakott. Meghalt 1840- 
ben. Ennek nejétől Bózváry Rozáliától gyermekei következők : 

1. Antal szül, 1810-ben, 1848, előtt a Besztercse-báayai kerü- 

loti^odOyGoOt^ic 



SOMOST. 297 

let kincBtiri, valamint a Lipcsei kÍDCBtárí uradalomnak ügyésze; 1 847 — ' 
18d&-ig a selmeczi föbánya-grófság fltaöke ^s kir. bánya-tanácsos, ki 
törrénTtudomáDTi mély ismereteinek ée a jogí téren alapos képzettsé- 
gének többi közt a beszterczebányai régt nevezetes perben is kitttnö 
jelét adta. 1850 — 1655-ig a debreczeoi cs. k. országos törv. szék , in- 
nen a peeti kerületi fötörvényszék ülnöke, 1861-ben pedig a vissza- 
áUitott hétszemélyes tábla bírája lett. Nejétitl baraczházi Capdebo 
Jankától két gyermeke Jolán és Pála táblán láthatók. 

2. István 1848. előtt Tiszolczon kincstári és királyi segéd- 
űgyész. 1860 — 55-ig Abauj-Tonia megyei fbbiró. Már meghalL Nejé- 
től Steffaoidesz Herminától négy gyermeke van. 

3. Károly, kinek nejétől Qirtler Annától a táblán látható bá- 
rom gyermeke ét. 

A család czimere a palzs kék udvarában zöld téren hátulsó lá- 
bain ágaskodó egyszarvú. A paizs fólötti sisak koronájából szintén olyan 
^yszarvú nyúlik ki. Foszladék jobbról aranykék, balról ezüstvOrös. 

Ugyan e családból származott Somoskeöy Mihály, a múlt szá- 
zadban GömÖr megyében Zaboron volt tisztartó, kinek fiai 1806. éltek 
Jakab, Mihály és József, a két utóbbi Monosbélen szttletetL 

Somofly család. (Somosi f) Sáros vármegye Ősrégi kihalt csa- 
láda, mely nevét azon megyei Somos helységről vette, és mely az 
A b a nemzetségből ered. A család törzse Péter gráf vagy Ispán 
(Comes) kitől a családfa a közös vérségü Budaméri kihalt ággal együtt, 
következőleg *) jött le : 



6^ 



es ^»rgy 1 
dfl Somoi 



KI. Hihálj 

"* prépost 
' esri kaDon. 
1997. 




Tsmás Demeter. 
János 1870. 




Péter 13U. 

de Bodomér. 

(Ilona ÜBvegje) 



Erssfl Hsgich 

(Znhai István) (Terflovai 

Péter) 
- Budai is emlékeiik a Somoiiak-ról 
nka és Jáno 



') Wagner Tah. geneal. tab. H ■ 
Ptlsdri Ur. UI. kot. HagJegrxendO, hogy Wagnernél ív 
két Isben mint testvérek íordnlaak elfi. Bodu Ivánkát és Jitaost ég; szeméi;- 

""*»"• , : Googic 



PéUa 

1300. 

Abauji ftíJBp. 



Ivánka 
a tatárok 
megölték. 



JánoB 1819. 
(Köbölkúti Erzae) 



Egyed Bora Ivánka 

1836. (Butkkai 1843. 

Uiklóe) I 
Ö>veg7fl 1348.) 

Anna János Ptfter 

(Sólymom »" 
Domokos 
öayegyelWl) ""*■ 

' Pál Ivánka Péter hiaM . 

de SomoB mialei 1348. 47. '~^XX~' (Apagyi s (Líberesei 1843- 

K^i^l aevü '^T> 

(Tark gj Verona) , i 

*" Erzae Jusztina János 



Jánoi ff György Miklós 
Ap*8y' iíLíberesei 
E4«Be b* Torepnt 



ÖZT. 189L 



Kata. 



(Butkai 
Pálné) 




Dobi 

János) Gy8,gyi48o. 
de Somos 



Andrá« de Somos 



Anna János 
1402. de Budamér 
(N. Margit 6zt. 1462.) 



Anna Tamás Láaaló GyQrgy f 

(BerEeviosi István) deBndamér Porkoláb de Budam^r 

'Anna 1471.' (Lápispataki Kata 1 1608.) 



I. Györgynek fia Péter 1278-ban részt vett és jelesül vÍBelte 
magát az Otok^ cseh király elleni hadban, 1285-ben testvérével Iván- 
kával a SároB megyébe beötött tatárok ellen harczolt, hol nevezett test- 
vére el is esett Péter 1 300-ban Abanj megye fítispánja volt. ') 



') Fejép. Cod. Dipi tomo V. voL 8. p. 879. 



DiB.1izedOyGoO<^iC 



SOMOST. — SOUSICB. 299 

SomoBi Györgynek fia János Abauj megyében bírta Zbí- 
dApataka &lut, melynek részére 1317-ben I. Károly királytól vásárjo- 
got nyert >) Ugyan ö, noha némely kihágisú miatt Bereg megyei Ke- 
ralpopa helységet elvesztette, de késübb érdemeiért, melyeket a ceeb 
Vencael és ntóbb Trencséni Csák Máté elleni hadakban a kírályhos! 
hűsége által szerzett, azt vissza nyerte I, Károly király adomány le- 
vélében ■) 

1343-ban Somosi György fiának Jánosnak fiai Péter 
és M i k 1 é s Keresztes-Komlési jószágukhoz tartozó jogaik kölcsönös 
megvédésére és ki szerzésére nézve a Landeki keresztesek konventé- 
vel egyezségre lépnek az egri káptalan előtt. *) 

1343-ban Somosi Q y ö r g y fiának Jánosnak leánya Somosi 
Borbála Batkai Miklósnak özvegye és ennek fia Butkü Pál, testvé- 
vel és illetőleg nagybátyjával Somosi Ivánkával a nevezett Borbálának 
járó leány-negyed iránt, mely pénzben fizettetett ki, megegyeztek. *) 

1347-ben Somosi Jánosnak fia Péter mester, és más rész- 
ről Somosi Egyednek fiai Péter és Miklós a stopotnycha patakon 
tdli föld iránt támasztott perben Sáros vármegye előtt egyezségre 
léptek. ») 

1348-ban a följebb! egyezségről kelt levelet a szepesi káptalan 
is átírta ugyan azok részére. *) 

1 388-baa Somosi János a Terebesi vár kapitánya volt Ezen 
János Péternek fia, Jánosnak és Köbölkéti Erzsének unokája volt. 

Mintán aBudaméri nevet viselt ág Péternek leányiúban kihalt, azon 
nevet Somosi András, Miklósnak fia vette fel, illetőleg atódu vették fel. 

A Somosi család a XV. század közepe táján kihalt. 

Somsleh esalád. (Sárdi, gróf és nemes) Somogy vármegyének 
egyik előkelő nemzetsége, mely annyi jeles férfiút mntata fel Borai- 
ban. Eldődei Horvátországból Körös és Várasd megyékből szakadtak 
Zala melyébe — úgy látszik — a XVU. század végén, - a Hura- 
kötbe, és mind ott, mind itt közhivatalokat és tisztségeket viseltek. 
Somsich Miklós CBáktornyai várkapitány volt. Ennek három fia I. 
Pongrácz, Péter és Mátyás maradtak. 



■) P^dr, Cod. Dipl. torna VUI. vol. 2. p. 67. 

Ó Ugyan ott. 2W. 

") Fejér, Cod. Dipl. tomo IX. vol. 1. p. 130. 

') Ugyan ott 182. 

*) Ugyan ott. btö. 

") Ugyan ott 611. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 



300 SOMSICH. 

Mátyás Horvátországban a fölkelő nemesaég (bandérium) fő- 
kapitányáDak iratik. Fia I s t v á n ugyan ott gr. DraBkovich János 
kír. komoniok gyámsága alatt állott. 

Nevezett bárom testvér 1716-ban III. Károly királytól czimeres 
DS. levelet nyert^ ') mely szerint a család czfmere a kerekded paizs 
kék udvarában zÖld bal- 
moQ arany koron s, 
azon bátolsú lábaira bá- 
tra felkondorftott kettős 
farkú, nyitott torkú, és 
kiöltdtt piros nyelvii 
oroszlán ágaskodik, el- 
BÜ jobb Rábával három 
nyilat tartva, begyeik- 
kel fölfelé. A paizs fö- 
lötti sisak koronájából 
az elíSbbihez mindenben 
basonló, éa Bzintén há- 
rom nyilat tartó orosz- 
lán emelkedik ki deré- 
kig. Foszladék jobbról 
fehér vÖr(js,balrólarany- 
kek j mint ezt itt a 
metBzvény is ábrázolja. 
A följebb emiitett bá- 
rom testvérek egyike I. 
Pongrácz Zala me- 
gyének föadÓBZfidöje volt, és 1713-ban alíspánságra is kijelöltetett, 
NejétSl Bodalecz Borbálától négy gyermeke maradt: Fereacz, I. 
Antal, Marianna és Ilona. Ezek közül 

I, Antal lett tulajdonképen az egész most virágzó sárdi Sonuich 
családnak megalapítója. E jeles férfiú 1689-ben született. Mint a kir. 
ügy-igazgatóságoak Horvátorszllgban Ügyvéde, hivatalos pályáját Zág- 
rábban kezdte meg, azután Somogy megyének több évig alispánja 
volt, majd időközben Pécsett mint királyi biztos működött. Az 1741. 
évi nevezetes országgyűlésén Somogy vármegyét az utóbb gróffá és 
országbíróvá] lett galanthai Fekete OyÖrgygyel mint követtársával 
együtt képviselte. Utóbb a m kir. udvari kanczetláriánál előadó taná- 
csosBá lett, m int ilyen már 1760-ban nyugalmazott (jubilatus) élt 1779- 
CoUect. heiald nto 169. £ libro regio. 



'>. 



BOlUICH. 301 

érig, a midjíii munkás életét kora 81. érében bovégozte. O szerző So- 
mogy Tármegjébeu S árd mvárost, több falú és pasztával együtt, 
mely birtokokra M. Terézia királyasszony tói a K á r d i eliSoévvel együtt 
királyi adomány levelet nyert. Első neje Zárka Apollónia volt, kitöi 
csak egy leánya Rozina Móricz István udv. titoknok neje született, 
^[ásodBzor nöUI vette Níczky Borbálát; kitől öt gyermeke született; 
úgymint : a) I. Lázár, b) A n n a sz. györgyi Horváth Zsigmond cs. 
kir. kamarás, val. bel. tit. tan. és Békési föispán neje, c) 11. A n t a 1, 
(/)!■ János, és«) I. József. Ezek közUI 

t Lázár előbb (már 1774-ben) a m. kir. helytartóságnál tit- 
kár, atóbb (1792. már) kir. udvarnok és helytartósági tanácsos, az 1790. 
évi országgyűlésen Zala vármegyének követe, több tudós társaság tag- 
ja volt Nejétől Jeszenovszky Rozáliától gyermekei nem maradtak. 

L János papi pályára lépvén, már 1770. előtt Theologiae doc- 
tor, győri kanonok és püspöki titkár, ntóbb beení b. sz, M. prépostja, 
végre ugyan ott nagy prépost és czfmzetes püspök. Meghalt 1810. előtt, 

n. Antal és I. József két máig virágzó ág teijesxtöi 
lettek. 

n, Antal ága. 

II. Antal (lakott Sárdon) Somogy megyének fclszolgabirája 
volt ; 1773-ban nőül vette palUni Inkey Zsófiát, kitől egy leánya C o n- 
s t a n c z i a gróf Braida Lajos cs. kir. kamarás és százados neje seO- 
tetett ; másodszor feleségíil vette vizekt Tallián Jozefát, kitől születtek 
fiai II. János és II, József, ki huszárfőhadnagy és cs. kir. kama- 
volt, meghalt 1860. dec. kora 74. évében, könyvtárát a m. akadémiá- 
nak hagyva. Testvére 

II. János volt dzsidás százados és ca. kir. kamarás, gróffá 
lett. Nejétől született Stemberg N. bárónőtől két fia lett Adolf és 
ín. János; mind kettŐ a cs. kir. hadseregben főhadnagy, ezeknek ne- 
jeiktől gyermekeik a táblán láthatók. 

I. József ága. 

I. J ó z s e f meghalt 1805-ben, nejétől Ürményi Máriától (ki 
1840. mh.) öt gyermeke maradt : Terézia báró Láng Ignáczné, 11, 
Miklós, Anna Kajdácsy Antal helytartósági tanácsos és több or- 
szággyűlésen követ neje, II. Pongrácz és Borbála Siskovica 
József Veröcze meg)-ei volt főispán neje. 

n. Miklós ssOletett Sd^don 1784. dec. 6-án ; Somogy várme- 
gyének az 181 1. 1830. 1832. és 1839, évi országgyűléseken jeles kö- 
vete; 181ö-ben másod alispánja volt. Nejétől Eajdácsy JozéfiUól (ki 

.ooglc 



1860. mart. 21-én lialt meg) BzUlettek következő gyermekei : 1. Pál, 
2. Hária Latmovics Lajoa 1847-beii volt oraz. gyűl. követ neje; 3. 
Teréz Friebeisz József cs. kír. százados aej^ 4. LÖriucz (lak.Sör- 
nyéa) Somogy megyének volt fÜBZolgabirája, kinek Kőin Máriától fia 
Andor, — éB5. János cs. kir, huszárkapitány, meghalt 1855-beii. 
Ezek közül 

Fii Bziil. 1811. évi januárban. Közpályára lépvén, azt Somogy 
megye jegyzői hivatalánál kezdte meg, tehetségét mind tolla mind szó- 
noklata által fényesen kitünteté, így líJn már az 1843. évi országgyO- 
lésen Somogy megyének egyik követe. Conservativ, vagy mérsékelt 
politikú nézetei méltányoltatváo, a m. kir. helytartó tanácshoz nevez- 
tetett ki, mind e mellett az 1847. évi országgyűlésre Baranya várme- 
gye követéül választatott A forradalom alatt a törvényes térhez ra- 
gaszkodva, minden közhivatalról lemondott és vissza vonult Azonban 
a forradalom lecsendesülte vei e«ak hamar ismét a nyilvánosság terére 
lépett, és nem csak hazafidi érzületű, mély alaposságú publicistikai 
Önálló dolgozatai, melyek közt legnoveztesebb az 1850-ben kiadott 
„Da$ legitimé Rechl Ungaria und seinea Königa", hanem egyéb haza- 
fias tettei, milyenek a kaposvári gymnasiam megalapítása, a Berzse- 
nyi-szobornak Hiklán felállítása, csüggedetlenül kitüBÖ hagg fi aa buz- 
galmát tanúsitják. Az 1861. évi országgyűlésen ismét Somogy várme- 
gye egyik képviselője volt. 

IL Pongrácz Somogy vármegyénél kezdte hivatalos pályáját, 
hol 1824. maj. 4-től első alispán volt, közben lS2d-bcii országgytilési 
követ} az alispáni hivatalból kitünŐ tehetségeinél fogva 1831-ben al- 
nádor rá neveztetett, 1833-ban kir. szcmclynök, és Pest megye Hiis- 
páni helyettese, 1835-ben Baranya vármegye főispánja, 1839-ben sta- 
tufl conferentialis tanácsos, és sz. István rend közép keresztese, és 
végre 1846-ban gróf lett Meghalt 1849-ben. Nejétől nemes Zichy 
Juliannától (ki f 1849.) négy gyermeke maradt, u.ni.1. Janka (mb. 
1849.) báró Wimpfen Dénes cs. kir. százados neje; 2. József cs. 
kir. kamarás, nádor huszár ozredbeli százados, kinek b. Schiller Amá- 
liától gyermekei: Imre és Terézia, 3. Béla mhalt 1838'ban. 
4. Imre cs. kir. lovas főhadnagy, az 1861. évi országgyűlésen So- 
mogy megye részérő! képviselő ; kinek nejétől Siskovics Máriától fia 
Pongrácz. 

A csaUdfa ') következő : 



•) Családi kOüéB nxomán. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 



Mitjás 

banderíami 

kapitány 

' IrtTin ' 



I. Uiklöi • 

Caáktorn yai várkapit. 

TPongTÁoz 

fHéóaredO 

1716. 

(Bodalecz Bora) 



Ferencz 



I. Aatal 
M. 168B. 1 1779. 

kancieU. refereDd. 

(1. Zárka Apollónia 
2. Nicak y Bora) 



Uarianiia. Ilona. 



l-UI Bosália 
(HAricK 
Andráa) 



S-m I. Lá>ár Anna U. Antal L János I. Jd»ef 

htljt Unáoa (u. ^. Hoc- Somogyi győri nagy j- 1606. 

1792. Táth Zsigm.) (BaMri prépost (Ürm^nyi 

(JeBZflDOTisky) (1. Inkey Zsófi ct. ptlap. Mária) 

Eóaa.) 2. TatUán Jozefa ) [ 

Folyt. n. tdbthn. Folyt. ni. idUin. 



Somogyi fdat 
(1. Inkey ZbóA 

g. Tallián Jozefa) 

1-tfll Konatancsia ítól IL János II. JÖsaef ' 

(gr. fir^jda Lajos) ca. k. kam, cs. k. kam. 

gr4f ttu hussár iSkadn. 
(b. 8temb«rg N.) f 1860. 



Adolf 

cs. k. lovai fShad. 

(Saaska Anna) 



nt János 

CB. k. huesác 

fBkadn. 

(L«dTÍn» Antónia) 



JánOB Antónia. Janka Angnszta. Gdmund. Panln. 
CB. k. bosiár (Horváth 

föbadn. Gyula) 



Adolf Jóuef 

ca. k. dsid. cs. k. 

fShadn. loTas 

fShadn. 



Anna. AWina. Viktor. 



ídOvGoOf^lc 



304 



SÖNIU. — s60i. 

m. tábu. 



I. Józief, ki d* I. UL 
tl806. 
(Ürm^pyi MA na f 1840.) 



Ter^i II. HiklÓB Anna Pongráci Borbila 

(b. Láng 12.1784. (KajdácaT Slatns taaácBoa (SUkoric* 

Igoics) aliipáné* Antal) gr^f IMS. f 16iQ. JÍomÍ töiap.) 

■" ■ (ni. Zichy Jalia) 



követ 

(KajdAcar 

őozéft 1 1860.) 



Janka Júu«f B< 
f 1849. ea. k. kam. f 1 
(b. Wimpfen (b. ScbiUer 
Dénes) AmíUa) 






Teróa. 



ila Imre 
J38. T.nhadn. 

1861. k^pviielfi 
(SiBkovita Uária) 



Fongrács 



Pál Hária Teréz 

». 1611. (LatinovilB (Fríbeiaa 

helyt Un. Li^oa) Lajoi) 
él kfivet 



Mincs a táblázaton Somsich György, ki 1738-bAii Zala vie- 
megye alsEolgabirája volt. 

Továbbá gr. SomBÍcb Zsigmond, ki 1825-ben élt és tán fia 
volt 11. Jánosnak, 

Sonan eialád. Sonan György 1655-beu országgyttléBileg 
honfiusitatott ') 

SonBcnstein csalid. Erdélyi azáaz család , mely nemességre 
emeltetett Eöettlök Sonnenstein Károly 1816-ben Szebenszéki ta- 
nácsos és árva gyámnok, utóbb I837> előtt íSkormányBEékt tanácsos. 

So08 család. (SóovárI) A Boxa vagy Boksa nemzetségből 
eredt a már kihalt BocBkay, Csapy, gálszécsi Széchy, Zrit- 
t e i (Szartei=:Szörtei) Zerdahetyi etb. családdal a mesésen hangzó Si- 
mon Miozban egyszerre hét gyermeket szülít feleségétKI ; mint errltl már 
emankalLköt. 129. és ÜLkSt 8. lapján stb. emlékeztünk, *) az előbbi 
helyen emlitetik a R á b k a y család is, azonban ennek csak egy ága 
— az úgy nevezett Raskai Sóos Ag nSágon eredt e nemből, mint a maga 
helyén e mnnka IX. köb 637. lapján láthatni. 

Simon Michbán hét fiától mint származott a bét, söt több család, 
és miképen sarjadzott ebbdl a sóvári Sóos család e század elejéig — 



■) 1666. évi 119. ttlrv. ci. 

') A Boksa nemrül okleveleket. F^ér Cod. dipl. 



ir,Coo<^lc 



mert a legutábbí nemzedékekről családi közlés biáDjábao mit sem tu- 
dunk, a köretkezfi családfa ^) mutatja : 



Comes Simon 
JfieUoR dtctvt 
de genersBois. 



Tmmis Qjötgy Boxa Dánes Uetre D<í méter Simon N. 

1S80. 1S80. 1260. 1S80. Iv80. kleazi prép. ZrifMy eJL (Sebeii 

Bntni ím Búvárt a Ztria- a Bockxs gáUté-:ii KSvttdyek Ste. Tamásn^} 

Ciapy-dfc Sierct Myiek é» AjiSetf Stéeky Bte. 

(H«. ii a Sóoi Sie. t; Sie. t». Ste, 



JánM 
18SS. 

(D^je_ Erase) 
Láuló 1347. 
királyné a1- 



P^ter 



Hiklóa 

(Spathoi 
Jánoi leánya 



JáooB Láeal é 

I ^ Hikt.^ ' 

(aa je A pollónia) 



Anna Potentiana Margit. 
1439. (álmoai Chyre 
lítrán) 



Simon Láuló Zsófia. Erzse Jánoi. Oy6tgy 



1401. 1486. 

(BagjoTcy 'P*' 
Petrás) 



1428. 
(1. NagT Mihály 



1403. 
(neje Ilona) 



Ense János Orfirgy Láesló István Simon P^ter Miklós 
1418. (Beraeviczy Sároai (neje Kata) Sátosi ("1. neje Kata (Sygrai 



(Kapi 
Jánoi) 




2. Varja Anna) Potentiana) 



1-tSl Ersee 2-tól Zsófia 
(Lovagi (Zvinyei 

István) János) 



Simon Miklós Ágnea Kata László 
1493. 1471. (Kán (Tibai (idai Modrár 

(Semaei (nejeEed- Kristóf; Lénáit) Bora) 
Bora) - vig eUfbb 

PóoB Hihályné) 



') Wagn. Tab. geneal. tab. IX. ía XLVn. 
matiioMsJto csaLinu. x. aOr, 



d*Coo<^lc 



Péter Klára 
1508. (MáríAaiy 
(nejeZsöfift) Imre) 



HiklÓB, ki ox I. láUán. 

(Hygrgi Potiokft) 

Margit. Oreolra Lajos. íiéilá. Oytirgy Imre 

1476. PoMonji (Mítiiuy 

rámagy Klára) 
1491. I 

(Zobráncii 
KaU ) 

'~ Pétert "" 

(SegnTei Don 

utóbb WeiaelénTi 

FarkMDé) 





Ferenes litTiu. 
1614. 
(I. Sebeii Oriolva 
S. Páxmáo Anna) 

Imre 1668. 
(Balogb Kata) 


János. KaU. 

IitT&n 

sáros; 

slisp. 1697. 

(Eödönffy 
Zfpófia) 


Margit. Lucria. Ilona. ' 


M, 

Sí 


Albert Qy^rgj 
1622. (Ebdönfiy 

Zeretvai Oraolja) 

oe_Margit) 
lU. látlán- 


János. 


Margit ■ 

(ráskai S6os 

Péter 



Ferenc*. Jáoos. Kriatif Anna Enfémia Ilona Sára Dóra 
1669. [Bomemis^a (Etldbna'j (1. Szinjej (KOdSnffv 

Margit) András) Mátyás Ferenes) 

t 3. Tenijey 

I LáeslA) 



ÍB( 



Anna 



(B. 



OjSrjj 



DiB.lizedOyGoO<^lc 



(ZeretTÚ 
(M%j 01 Margit) 



1662. 



Kríatúf Ziöfia 

16T3. (OMvári 

Miklós) 



Ferencx lfi82. Albert iBtT&n. 

' Z>ófi» 16047^ 1^'- í!"?"!"' .^'í-P*" 
(1. Ubtuoczi 
Anna) 



M'gJt}... 



P^ter 1600. Dorn. Auoa Zaöfia. Kata. KUr« 
(K&roli Bora) (OSrge; (S&thay 

I Hárton) FillOp) 



Jánoa Albert 

1682. 1647. imrUi 

SirOBÍ alisp. Zauzsi) 

(1. Uu Éra t 

2. MitÜMj Eya) 



F«reao 
(Prényi 
Magdolna) 



György. Judit Kata 

(BejcBT 
István) 



Gjütgj 1661. Mária 

(Barkőcey Éva) (Vér Mihály) 



DB Zanzii 

D.-miháI;i 
(Pougráos Lááslú) 



lelváo JánOB Erzsébet Krisztina 

{I. KetHT Kata (I. Kecz«r Qáboi (Klobosfczky 

168A. 2. Brezinay Feroocs) 

2. Vántdj Anna) János) 



Láazló 1118. Éva KríBBtina Juliauaa Zsuzsa FereDci 1718. 
(l.BagOBsy (Orosz (Ottlik Sáud.) (Zoltán (Bárotai) (Vattay JwBt) 



Bora) Pál) 

2. Kapy Judit) nie. 



János htrán 2-töl Imre Jázseí Anna Klára 1813. 

t (Borthóty (Okolicsá- (Síirmay (Orosz (Tiseta János) 

N.) t dtÍ Francziaka) Bcwália) Monybért) 

1818. I ; 



Anna 1818. 
(Otbos Jóuef) 



Magdolna Róza Klára 

(Maitbényi (Németby (Lehoczky 
Károly) Gábor JázBof 

1818.) 1813.) 



Jndit József 



5d*)feoo<^ic 



So8 s^ 

FerencB 1718., ki <u elMi lapon. 

(VfttUy Jodit) 

^ásBlót PerencB JÍDOg Gjörgy Sándöt Pál 1773 ' 
1773. 1772. t (Tuisay 1772. fSíirmaT. 

(Deeaewffy (Plathj 
Kata) K»ta) f Frafc^aka) 

'Ojliigj 1818. 
(Boy Anna] 



Jánoi Sdmoel Judit Anna Kata 

(Csorna Klára) az. 1759. (Hocaáry f 

özv. 1841. (PíSlyNagy N.) 

Andriar 



Pál 1813. LásBlö Tamáa. Jánoa Borbála 

Zemplini f6biró Zemplíni Abaqj r. (báró Babna) 

BetSthy Fáni) Hjegyza. fSOgytfu 

1813. 1818. 

SimoDnak fía György lett a sóvári Sóos család alapiti ttírsse ; Ö 
ugyan is számos érdemeiért, melyeket az adomány levél elésorol, IV. 
László királytól 1285-ben kapta ') Sáros megyében Sóvár, Só- 
patak és Delne királyi pusztákat (villás regales), melynek elsejé- 
ről Sóvárról azután elÖnevét vette. Ugyan ezen György Lengyel 
országban László király rendeletéből Lesco krakói fejedelemnek segé- 
lyére lévén, nevezett fejedelemtől 1287-beD Lengyeloruágban a san- 
decbi vámagyaágbau kapta Welglova birtokot. ^) 1288-ban Iiáasló ki- 
rály újra megerősíti a aiWári birtokokban és Sóvárott vár építésre ád 
engedélyt. *) Hadi érdemeit III, András király alatt is ujabbakkal te- 
tézte, miért a nevezett király 12dl-beEi az előbbi adományt részére újra 
megerősítette. *) 1298-ban pedig György mester saját híveinek Péter- 
nek és Tamásnak Ipoly fainak a maga Sóvári és Sópataki jószágaiból 
egy részt, mely előbb Borsosnak utóbb Salgönak nevezteÍBtt, ki Bea- 
kasztva, örökképen adományozott. ') 1299-ben Sinka mestert. Ta- 
másnak fiát, ki anyjáról unoka testvére és a Sebesi kihalt családnak 
törzse volt, szintén Sóvárból szakasztott egy részszel és só jövedelem- 
mel az egri káptalan elÖtt roegadom^yoxta. ') 



') Wagner, Diplomatar; G. Sároa 293—297. 

') Ugyan ott 898. 

') Ugyan ott 48 -62. 

•) Ugyan ott 804—306. 

') Ugyan ott 810. 

•) Ugyan »tt 811—818. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 



SÖ08 309 

1331-ben Györgynek János tiától unokája László már de Só- 
vár neveztetvén, Sinka fiának Petitnek Hasság helységről nagy bátyja 
Péter (a György fia) által tett adományt a ssepesí káptalan előtt meg- 
erösítL ■) 

1348-ban Györgynek egyik fia Péter már sóvári Sóos- 
nak neveztetett midőn I. Lajos király ellene vizsgálatot tétetett az 
Iránt, bogy Sáros megyei Sebes folyót nem a mások sérelmével fog- 
lalta el ') 

1402-beD Zsigmond királynak aaeztríai Alberttal kötött szerztt- 
déflét sóvári Sóos Simon is (Jánosnak Péter fiának fia) aláirta. ') 

1407 'ben Györgynek fia L Péter a Czékei család batlenségi 
bély^én kapta Czéke várát, melynek felépítésére az irt évben Zsig- 
mond királytól engedélyt kapott Perényi Péter. *) 

14]0>ben Sóvári Sóos Péternek fia István Sáros vármegye 
főispánja és udvari katona Zsigmond királytél zálogban nyeri Kie-Sá- 
roe helységet *) 

1418-ban sóvári Sóoa LáBzlónok fia Miklós a közős eredetS 
Cbapy, Agóoby, Zéchy, stb. családdal Zsigmond királytól czimert, kék 
udvarban álló, szemein nyíllal átvert orszlánt, nyert, ') mely czimer a 
Chapy családnál e munka III. köt 14. lapján metszvényben is látható. 

1460 — öl-ben sóvári Séos György gútbori Nagy Lászlóval 
Pozsony vár vámagya és Pozsony megyei fóispán volt '') 

1471 — 79-ben sóvári Sóos István Abauj várm^ye alispánja 
volt •) 

1479-ben Sóvári Sóos Péter fia Miklós neje néhai Sirrey (a 
családfiLn Sigrai) Pocsi Péter leánya Potentíana, és fiók Péter, és en- 
nek testvérei Lajos, László, György, Imre, Orsolya, Klá- 
ra, Margit és Anna neveikben is Heves megyei Sö éa Tőpe hely 



■) Wagner DiplomaUr. C. Bátos S88. 

') Ftjii Cod. dipl. tomo IX. voL L p. 667. 

■) Katona HUt. critiaa. XI. Ö8i. 

■) Surma; C. ZempUn oot bist. 32. 

*) Kaprínai Haa. B. tomo XVUI. p. 198. A eiviri Sóos eialád számos 
oklevele látható Kaprini^ He. B. tomo XX. 

*) WindiBoh, Menea Ungr. Hagatío 1. 116. ^e Ssirmay C. ZempHn Dot. 
Uat«. 

') Teleki, Hunyadiak koia X. köt S73. 816. 

')CataIogiiBHaniucriptonim Bibliothscae nat hang. LOSS. 



ídOvGoOf^lc 



810 söos. 

eégbeli réBzjÓBzágaikat BesseDyei Miháljr alnádor. (iamBk Qrftkösea 
eladj&k a jászói conveDt előtt ') 

145Í-beD Hiinjadi János kormányzó Z^nplia megyéoék piu*an- 
csotta, hogy Kövesd várát biztos ótalom végett sóvári Sóos Györgyn«k 
Istvámiak és Miklósnak adja át. *) 

Imrének MáriáBay Klárától fia Ferencz, ki 1514— löl8-ban 
élt első nejét Sebaai Orsolyát elűzvén, másodszor t'irvénytelen háeaB- 
ságban élt Pázmán Annával. 

János, Péternek £ja, Szapolyai partján állott, ezért Sóvárt az 
Epeijesíek Kaczianer császári vezér rendeletéből lefogUlva tartották, 
miért nevezett Péternek többi fia (György és Albert, ésa másik 
ágról F e r e n c z azt lő28-ban a szepesi káptalan elütt vissza köve- 
telték. ^) Azonban kevés sikerrel, még lö43-i>an Hartinuzzi György 
irt Sáros megyének, hogy Sóos Qyöi^nek Sóvár vissza adassék. *) 
V^ire Eperjes városa a beszterceei és pozsonyi országgyfllések vég- 
zései folytán I. Ferdinánd parancsából is TÍsszaadni kén} telenitett Sóos 
AI bért és Ferencz egyéb lefoglalt javaival együtt. *) 

Emiitett Albertnak unokája A Ibert 1594. és löSS-ban Sáros 
vármegyének alispánja volt, és ez utóbb évben nemesi fölkelósi ve- 
zére, Eger alatt kapott sebében megbalt") 1597-ben Ferencznek fia 
István is alispán volt, kit Teuffenbacb Kristóf császári vezér vas- 
ba veretett ') 

lő75-ben Kövesd várát visszak^tta a Sóos család. ') ' 

1647-ben János Sáros vármegye alispánja volt") Ennek fia 
György a Wesselényi öaskeesküvéebe keveredve Bocskai István 
Zemplini főispánnal együtt javait elveszte, '**) hanem neje Barkóczi Éva 
ndi hozomány jogán a kövesdt jószágokat visszakapta. Györgynek 
egyik fija István 1684. maj. 30-án eljegyzette Kecser Katalint, és 
egybekelt vele 1685. febr. 4-én; de ez csak hamar meghalván, még 



') Teleki, Hanj^diak kora XII. 91. 
'} Szirmsj C. Zemplin not bíit 81. 
■) Wagner Dipl. C. Sáros, p. 80. 
') Ugysn ott 39. 
') Ugyan ott 264. 

') Szinnsy C- Zemplin nbt. hitt 95, Tstvánff; libro XXX. 
•) 1597. dvi OMZ. gyixl. 44. törv. «. 
*) SBirmsy id. b. 68. 
*) 1647. irl 70. Uírv. ce. 
•*) Ssirmay id. b. 926. 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



aóos. 811 

uon évi apríl. 15-éa Várady Annival lépett hisasságra, kivel ismét 
ssép vagyont öröklött Több gywmekei közt két fia Lá ssló, 1734- 
ben Abaaj v&naegyei alispán, és Ferencz két ágra oazták a 
családot. 

LásBló ágán Jóssef 1813-ban kapitánj volt a Splénji ez- 
redben. 

Ferencz ágán esnek Pál fiától unokái közttl Pál Zemplin 
megyei aljegyző 1794-beD, fÖBzolgabiró 1813-ban. László 1794-ben 
aljegyző, 1813-baD fttjegyző, János 1813-ban Abanj megyében fS- 
Qgyész Tolt 

Ferencznek Plathy Katalintól való leánya Jadit Eger-LövÖn 
BzQl. 1759. jul. l&-éDés 1779. octob. 13-áo ment férjhez Pély Nagy 
Andráshoz. 

Szintén e család ivadéka volt Sóos Fái, kinek Oreiey Zsófiától 
egyik leányát Erzsébetet sz&otói Szabó Zsigmond , a másikat K I á. 
r á t Jáan László vette nöttl. 

A család utóbbi nemzedéke nincs a családfán, mint följebb em- 
lítve volt. A sorári uradalmat a kincstárral más jószágokért cserélte el 
a család. 

A táblázatra tartoznak még : Sóos Z b ó f i a Itil 3. Damóczy Ist- 
vánné; — Simonnak özvegye Vajli Anna 1Ö51. és Borbála 1607- 
ben 1. BerUéni latrán, 2. Balogh Mátyás, 3. Bácz Máté neje. 

SÖM család, (poltári f) Nógrád megye kihalt régi családa, mely 
Hont és Zólyom megyékben is virágzott. Egy tudósunk szerint a sztre^ 
govai Madách családdal egy közös törzsből ered, tudniillik Comes Ra- 
donnak Tamás nevezetű fiától, Modácsnak testvérétől, ki IV. Béla 
király udvamoka volt, és kitől egy ágon következíílog saijadzott ■) le 
a család. 



■) Wagner, Tabelláé geseal. tab. LT. 



DiB.1izedOyGoO<^lc 







idÖBb FUlOp 
de Poltár 
1281- PB. 








Péter 1333. 
dePoUdt. 

■"jakab. 

lrtíínl4Ö9. 




TumpiK 






ifj. Fülöp 
de Laddny 
' TamáB 
de Zámpor. 
'Gergely' 


Jídm 
di lu, 
IIIA. 


Miklós 
1S50 


' Liaslú 
1435. 

1 


Gytigy 





Mih ály. 
'Tamá« 165S. 
(LÍBzkfty Anni) 
'"látván "" 
(Cicry Aunn) 



János 15ill. 1595. 
Uoiiti aliep. 
(Hlctiinszky Fryzaia 



Fruzsina 1628. 
(1, Qéttj András. 



2. Sárföy György. 
:^. Visiocaányi Já 



lánOB.) 



Margit 

(Radvánaaky 

Ferenc z) 



A táblázat igen hózagoB, nincsentik rajta 1557-1)01 Bertalan 
és annak Varbóki Fercncz leányától Eatalintól született fia K r i s t ó f, 
ki 1584-ben élt, ki az irt évben Nyítra megyei Széplak máskép Eraszna 
belyáégbeti javiútaz esítergami káptalan elKtt örökösen Csery Mihály- 
ra ruházta és Hont megyei Varbóki és Litrarczi részeit íb annak 
beirta. 

SÓ08 Péter, kí 1586-ban Rimay Oyörgy deák özvegyét 
Madách Krisztinát birta nöttl, mint orrol a Rimay családnál emlé- 
keztünk. 

A táblán állók közül János a honti alispán^ 1596-ban Eeresz- 
tesnél kapott sebében halt meg. ') Fia látván 1639-bau kapta III. 
Ferdinánd királytél Pozsony megyében Zsidó helység felét és curiát. 
1644-ben Felsít-Poltárra líj adományt vitt Azonban mag nélkül halván 
el, nővéreitől származó leány utódok örÖkösQdtek a birtokokban ; ne- 
vesetesen pedig a Géczy család ezen jogon jutott Zólyom megyében 
Garamszegh-hez, melyre azután adományt vitt. 



•) latTánffy Hiat. 1686. kiadás 4ö6. lap. Siiruuy C. ZempUn ert « Sóvá- 
riak köaé nám itá. 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



flóofi. 313 

A caaládnak, mely az ágoat. cTang. Tnllás hivő volt, üsi fesz ke 
és birtoka Poltár helység, honnan elönevét is irta, Nógrád megyé- 
ben fekszik. 

Tán e család ivadéka volt azon Séos János is, ki 1629-ben 
Szécsényben lakott és tán ennek fia azon Sóos Ambrus, kí 1670- 
ben Kékkő vár alkapitánya volt, és kinek nejétől Díénes Annától 
egyik leányát Séoe B o r b á I á t Nagy (Labancz) Mihály birta nÖfil 
1686-ban; a másikat Sóos K a t a I i n t Jeney György, a faarmadikat 
SÓOB Juditot Kozáry Mihály vette nSttl. 

Sóns család. (ElStejedi) Pozsony megyei család, mely a Csal- 
lóközben fekvÖ Elíft éjedről írja elönevét A múlt században élt 
Györgytől következőleg származott *) egyik ága : 

Gytirgy _^ 

János QyUrgv Uibály Zsuzsi 
" ' (Miklósi 



?,r 



Antal) 



Jösief. Uib&lj' Teréz Kau 

(Hprváth (Modrj (Szontagb 
Eva) István) Adeodat) 



Istvánj Adeodat) 
1801. Elöte- 
jeden. 



Jánoi. Éva. Kata Jodit 

(Almiiy (Maller) 
Mát;áa> 

£ család ivadéka etötejedi Sóos Vendel 1847. előtt ügyvéd 
CBallókÖzbon. 

Valé-színü, hogy szintén a nemzetségből eredt azon Sóos A n- 
dris ia, ki OyŐr megyétől 1680. január 6-án nyert nemesi bÍzo- 
syitrányt ') 

8ö*8 esalád. Sóos Márton és István 1713-ban UI. Ká- 
roly királytól kaptak czimerea nemes levelet. ^) 

Czimerök a piüzB kék udvarában zöld tóren emelkedő bárom 
aranykalász, a középsS fölfelé nyiilik, a két szélső lefelé konyul, me- 
lyeket két oldalról egy, egy fehér galamb csőrével tépdes, A paizs folStti 
síb^ koronájából szintén faáimas arany kalász mellett két oldalról egy, 



') Su>ntagli Dan. ktlil. 

^ Hivatalos Értesítő a Bpetti UiHaphos 1860. 104. ssám. 

*) CollsGt herald, nro 666. 



ídovGoOf^lc 



314 ^OS. —SOPRONI. 

egy galamb látható a följebb leírt helyzetben. Foszladék jobbról ezttströ- 
rÖB, balról araoykék. 

ShíoB család. Nemesaég szerzője Sóos Jánoa, kí a czímeres 
nemee levelet l7t5-beD ') kapta III. Károly királytól köTetkeKK czi- 
merrel : a paize kék udvarában zöld téren arany korona látszik, éa azon 
Törös mezÜ kar könyököl, kiront kardot tartva. A paiza fölötti sisak 
koronáján szintén hasonló kar látható, kivont kardot villogtatva. Fosz- 
ladék jobbról ezüstvöröa, balról aranykék. 

Tán ezen két utóbbi családból való azon Sóos látván is, ki 
1721-ben Békés megyében a nemesek sorába Íratott. ') 

9Ö08 csatád. (Bádokí) Birtokos 1770-beD Deboka megyében 
Bádokon. 

Söos család. (Széki) Ez elSnérrel élt Sóos Márton, Belső- 
Szolnok vármegye és Dézs város fö orvosa 1827. könÜ. Ujú korában 
szinész is volt. Még mint orvostannló irta „Magyar Pénelopé" 5 
felv. vígjátékát és utóbb „Az ártatlan Etelka" szomorú játékot. 
Irta elönevét B á d o k r ó I is. 

Lehet, hogy e család tísei közül volt Sóos F e r e n c z, ki 1670- 
ben született Kuduban Belaö-Szolnok vármegyében. Tanúit klilföldi 
akadémiákon, utóbb kolozsvári pap , végre superíntendens. Meghat 
1720-ban. Több halotti beszéde maradt. 

Mihály éa Márton Székváros tanácsnokai 1827. körül, Ist- 
ván ug}'an ott hivatalnok 1847'ben. 

Sáod család. (M. Vásárhelyi) Közülök Gl^ y ö r g y levéltárnok 
Maros-Vásárhely városánál 1827. Sámuel postamester ugyan ott 
1820. körül. Gergely 1840. Károly 'l848-ban városi tanács- 
nokok. 

Ezen kívül Sóos nevű családok Erdélyben G^alubui, Dabjonban 
és Menyöben birtokosok; azonban családi összekötetésük ismeretlen. 

é6o» eeslád. Ldtd Szabó c§. 

Soproul család. KözÜlök Mihály Doboka megyében adó-író 
biztos 1784 — 1790. Valószínűleg ennek fia Mihály, a ki anyjával 
Varádi Zsuzsannával Farkas-mezei és milványi birtokosnak iratik Do- 
boka vármegyében. 

Soproni család Szabolcs megye nemessége soriba is sz^Unitatik. 

Sorban caalád. (Cserneszti) Kövár-vidéki eredetű család, mely 



'} Ugj ftn ott DTo 604. 

') B^kea megyei jtgjxSköayv. 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



80RO. — SORT. 915 

pCserneBE t-röl vett elQnévTel I60S-ben magyar nemessége emel- 
tetett Jelenleg Szatmár megyében és Aradban lakozik. Vallásra néave 
gftrüg katholikiiBok. 

A c8aUd£a '} következő : 

Sorbán M. 
Nylr-mdonji 
g.ltath.JetkéB«. 



Fim LJlla Mária Hárta TorAs 

t (Bariáti (Berctán t 1860. npril 1. 

Gergely János g. k. pap [^onronyi Ján. 
Fegyremeki a Ingoai k- '• T>»-p 

g. k. pap-) megyöbeD.) Máutáu.) 

A caaládfát keedö Nyir-Adonybao (Szabolcs virm) volt gör. 
katb. lelkész. Fija Tamás jelenleg N.-JCárolyban lelkész áa fSespe- 
m. Leányai -^ mint a tábla mutatja — mindnyájan gör. katfa. lelké^ 
BBck nejeivé lettek. 

Sorbán János 1862-től Bihar megyének kinevezett alispánja. 

Soré család. QréfSoro János nSl-beu nyert magyar hon- 
6á8Ítást. ") 1768-baii mint cs. kir. alezredes lett M. Terézia rend kis 
keresztese. Qróf Soro János és általa Trautenber Ferdinánd 1801. 
sep. 11-én KrasBÓ megyei Szatumik helységet nyerte kír. adományban ■ 
az adománylevél KraBsó megyében 1805. sept 20-án kihirdettetett. 
Gróf Soro János kihalt ; a lugosi szöllökben csinos kápolnát alapí- 
tott, melyhez buceújáratok tartatnak. 

Sórtis család. Bars megyében nemos SórÓB Ferencz 1747, 
elíítt birt Kis-Obajban, mely birtokát a Koiücoly Zádory családnak val- 
lotta be. 

Sorsieh család. Horvát országi család, melyből Sorsich Jó- 
zsef született Károlyvárott Zágráb megyében 1787. febr. 13-án. A 
magyar kir. belytortéság tanácsosa és iroda igazgatója volt 1844 körül 

Sárjr család. (Sori) Q5mŐr megye egyik legrégiebb nemes csa- 
lád, mely nevét azon megyei S é r (vágy Z a ó r helységről) vette, s 
S o é r y-nak is iratik. 



') Lnby Kár. kttsL laoiinL 
•; 1791. évi 78. törv. ca. 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



816 S0TE81U8. — BOVÁKT. 

A XV. században 1479-ben már Sóory Miklóe Göinör megye 
birtokos nemesei között t^álható. *) 

Sóry Pál 1544. táján, valAsziaUebben azonban lÖ84-ben rokona 
8óry Farkas jószágának kiváltása végett Sáros megyei jószágát adja 
zálogba magyar levél mellett. ') Sóry P á 1 (vatószinüleg a foljebbi) 
1583-baa Gömör vármegye alispánja volt ') 1588-ban a szikszói üt- 
közetben török kézbe került, ') Gyermekei voltak. Úgy látszik, ennek 
leányai volt Sóry Anna, 1584 — 1603. évközben MocBáry Gergelyné. 

A család jelenleg is él, többi közt Borsod megyében is, hol Sóry 
Menyhért 1833-ban rendszerinti esküdt. 

Soteriae osalád. (De Sachaenheim) Erdélyi szász család, mely- 
ből Mihály 1791-ben nyert nemes levelet. *) Ez 1794-ben mir a» 
erdélyi kormányszéknél belső tanácsos, a könyvvizsgáló bizottság ta^ai 
és az ágOBt. ev. egyházi consistorium (Unöke volt. 

Ugyan ekkor éltek rokonai János-Gottlieb a tartományi 
bizottságnál számadási tanácsadó; Sámuel Szebenszéknél senator; 
Márton hadnagy Eárolyvárott. Valószínűleg másik S á m a e 1 a száBz 
grófságnál lajstromozó 1815-ben. Azonban mind ezek a nemesi „sach- 
senheimi" előnévvel nélkül fordulnak elé, — tán mivel abban nem ré- 
szesültek. 

Sovány család. (Tóth-Thúrgónyi) Régi búrtokos nemes magyar 
család, melynek tős, magyar eredetre mutató, magyar jelentésű „Só- 
vány" nevezete hajdan az akkori írásmód szerint „Zowány, Z o- 
ván" alakban is írathatott. ') 



<) Teleki, Hunyadiak kora XII. 104. ' 

') B^gi Hagrar Nyelvemlékek II. 56. hol kétkedve tétetik a záloglevél 
keleté tM4-re. 

') Butholomutda, Notitia C. OSm«r pag. 767. 

<) latvánffj Hiet. Ubro XXVI. 168S. kiadás 877. Up. 

■) Kővári, Erdély nev. családai 267. 

*) Uind a mellett e kfirlUménjt, mely t. i. csapáo a ,S o v á u y* ét .Z o- 
V áuy* (vagy Zováayi) neveknek caapáu Írásbeli hasoDlatoBságára nézve áll, 
oetD lehet, netn uabsd két ktlIönbezS esalád atonosságának igénylésére hasi- 
nálnonk, mert a két név a mily ktieel áll Írásbeli baionlatoseágban , oly Ig«a 
különbfizik jeleatffaégéce néave. A S o v á d y magyar név, mely aat viselt férfiá 
testi tab^ouBágára vonatkozók , míg & Zoványi név belyifil van véve ■ 
máig is élö más család Is viselif Est figyelembe véve a tő tb- tütg oay i 
Sovány család ősei fisue nem téveistheUfk a horvát országi Tallóc^, Tal- 
lÓGzy Bánffy, éa esek egyik igából aion Tallóosi Zoványi nevet viselt 
Jánossal, ki mint aurániai peijel éa igy pap halt el IMO. kfirtll. 

, ,Goo<^lc 



aovivr. 1^ ,; 317 

A Sovány család a XVT. században már birtokos volt KöIbö- 
Szolnok megyében fekvü Thót-Torgoay helységben ; és nevezetesen 
lö58-ban Sovány Istvánt Tharzó Ferencz nádor nevezett birtokára 
nézve minden az Egri várba járandó fuvarozásoktól és más terhektöj 
fölmenti. ») 

Már 1560-ban L Ferdinánd király Sovány István, Balás; 
Péter és Mihály testvéreknek az Egri vár ostroma alatt tanúsí- 
tott hlis^ea szolgálatokért Eülsü-Szolnok megyében fekvő Tótb-Tur- 
gonyi cnriájokra nemességet ád „Tóth-Tiürgonyi" elttnéwel, 
mind két a ágra. A beiktatás a török portyázásai miatt a helyezi- 
nán nem történhetvén, az egri káptalan és az illető (Gáspár János) 
királyi ember által az akkor Borsod megyében fekvü (?) Arokszállá- 
sán számos szomszéd nemes birtokos jelentében minden ellentmondás 
nélktll véghez ment. '') 

1678-ban ne. Sovány Bslás hitvese ss. Sóska Zsófia és veje 
Horváth Bertalan az Egri káptalan által a keseinéi lévő, de elrongyol- 
lot és sok helyt olvashatatlan adománylevelet a beiktató parancscsal 
és jetentéssel együtt hitelesen átirata. *) 

1724rben Sovány Mihály és Gergely a török fJBl Kü1b8- 
%olnok megyei birtokukból Zemplin megyébe Szerencs-re költöznek 
ós ott nemességöket kihirdettetik. *) Eözfilök 

Mihály Pelej téré házasodott. 

1732-ben Gergelynek árván maradt fia István Mádra teszi át 
lakását. ^) 1 741-ben az adománylevelet az Egri káptalantól újra kia- 
dása; 1742-ben a nemesi fölkelésre egy jól fegyverzett lovast állit; 
1749 ben szegénységi bizonyítványt kap Zempiín vármegyétől, mety- 
lyel a Neo-aoqnistica , bizottság elŐtt birtokai után fiiradozott, de si- 
kertelen. ") 

Istvánnak fia István már atyja idejében 1742-ben személye- 
sen részt vett a Zemplin megyei fölkeléeben. 1768-ban Mádról áttele- 
pedett Szikszóra. Fiai Mihály éalstván 1806-ban Abanj megyé- 
ben kihirdettetik nemességöket; vaUmint 1807<bon Szabolcs megyé- 

>) Ex Mtit J. C. Zemplin Fuc. 8. nro 848. Ae eredeti a családnál. 

') Az eredeti a ciafádnál, éa ex Elencho C. Zemplio Nr. 1. 

') Ugyan otfc 

*) £x actia C. Zemplin Prot. 2. pag. ITI. 

*) Ugyan ott Prot 8. pag. 66. annl 1732. 

') Ugyan ott Prot tí). p. lOS. anni 1749. iteui fuc. H. nro 84U. fsac. 10. 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



818 



soucHEe. — 8Öjr, 



ben íb kihirdetteté oemasségét a T. Dadára leBzármozott Sovánj Ist- 
ván dadái közbirtokos, fíjai seTeiknek beiktatisával egyűtí. 
A család& némi hézagokkkal következő : ') 



Hovápy Iittán 



' István BsláB Páter 
1660. 1560. t 

N. ■ 


Mihálr 
1660. 

■ N. ■ 


' Bálás 1678. 

(SÚBka Zsőfia) 

l 


N. 
' István ' 


Zsófia 'Mihály 

(Horváth BertaUn; 1724. 

Pelejtéü 


OuTgelr 1724. iTS3. ' 
SzerencBsn. 

látván 
1741— 49.Mádon. 

' István 1768. ' 
Srikssön. 


' Hihálv 
1806. 

t 


litván 1806. ' 
Dadán. 
(1. dadái Nagy Erzse. 
2. MunkáosTHária) 



l-t61 P^ter Zsasaanna t Ferencz 

Polgáron 186S. {Thúry GySigyné} f 

(NegyodeB 
Victorla) 



2-t<ilIstván Mária 

(Gálignss) (Jakafafalvay 
Lászlónk) 



A család használt cztmere a paits kék udvarában zöld téren 
hátulsó lábain ágaskodó oroszlán, első jobb lábával kivont kardot tart- 
va. A paizs fbiötti sisak koronáján férfi kar könyököl, kivont kardot 
tartva, A paizs sisakjáról szokásos foszUdék veszi körül a paizsot. 

Sonehes osalád. Souohes L aj o s cs. kir. ezredes 1647-beiL 
országgyüléaileg lionfiuBÍtatott és az 1649. évi orszá^yfilésen aa esküt 
is letette. ') 

8ouchea Lajos Radivig, római sz. birodalmi gról^ Jaiapiz Örökös 
ura, OS. kir. badi tanácsos, kamarás, ezredes, tKzér tábornok, és a mor- 
vaországi hadak fövezére és tábornagya volt 1664-ben. 

Orófí czimere négy felé osztott paizs, az 1. és 4. osztályban egy 
fejű fekete aas, a 2. és 3. osztályban stmcs tollak látbatókj a paizs kö- 
zepét kisebb sziv-vért foglalja el az ösi czimerrel, melyet az általam lá- 
tott pecsét nyomaton már lolismeml nem lehetett. 

SAjl család. (Söi t) Nógrád várraegyében Patvarcz, Szügy és 



■) 1647 : IÖ6. «B 1049 . 101. tücv. cs. 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



sOnenbbboer. — sörOh. 319 

Marcsal helységek közt fekszik a Stf j i puazta, hajdan helység, me- 
lyet régenten a kihalt SÖji (vagy mint as oklevelekben Írva van) Süfti 
család bírt. 1381-beD valamint 1395-ben SSji Jánosnak fia Mik- 
1 ó B iktettatott abba bé a Váczi káptalan által. ') 

SÖji (Seöy) Orbán élt 1697-ben. *) Ugyan ekkor Söy Zsófia Sze- 
rémy Mihály özvegye volt, ') éa Söjben csak ngyati birt napjaink- 
ban is még a Saerémy család. 

SttBenberger család. Erdélyből köziilök Sönenberger Pál 
1760-ban az njonnan felállított magyar királyi nemes testőrség tagja. 
Mrfis család. I. Leopold király által nemesitetett meg Sörőa 
Mihály lovas ezredbelí záazlétartó, és általa neje Mészáros Judit, 
továbbá akkor él8 gyermekei Erzsébet és Anna és testvérei Sö- 
rös Fái, István, Anna, Kata és Jusztina éa ezek utédai 
1687. évi april. 20-án kelt czimeres nemes levélben, mely Nitra me- 
gyében a család akkori lakhelyén kihirdettetett 

A család czimere — minta 321. l^pou ábrázoltatik is — a paiss 
kék udvarában zöld téren fehér lovon ülö, vörös öltözetű, sárga csizmásr 
kalpagos vitéz, zászlót tartva, melynek hegyére török fej van szdrva ; a 
paizB fölötti sisak koronájából pánczélos, sisakos vitéz emelkedik ki, 
szintén zászlót tartva. Foszladék jobbról arany aranykék, balról ezüst- 
vörös. A családfa *) következő : 

Barüs K. 



I. Mihálr 
1687. M. lett 
(Huszáros Judit) 


Anna Kata Joeztina Pál latváo 1687. ' 
1687. 1687. 1687. 1«87. 

'Benedek'. 




Benedek János ' 




' Kata Mihil7 ' 






■ István János, Mihály. Perenia. Ilona. 




J&nos Sándor. Jalianna 
Parkasdon. t kora 109. évéh. 




' Oáapár Ferenca. Dávid Mibálj ' 
Farkasdon. 8a. Györgyön. Cíegtódeü. Cxegláden. 




^ámnel Jőzaef. Hária - László 


Jánoi. 



') Pej^, Cod. dipl. tomo X vol. 2. pag. 822-826. — ') Protoo. C. Noo- 
gnd. aoní lídt. — ') Ugyanott. — ') IMeg Énsel Sándor kilzltisc axerint. 



1. Mib&lj, fcí M ■»»{ lapon. 
1687. ns. Istt 

(M^aá r OB Jndit) 

II. Hihily Erzsébet Anna Ilona látván 

Fftrkagdon. 1687. 1687. (KotÍgs JáuoB) Parkaadon 

Kajdon- Uódoaon. f 1789. 



Ádám. Pál. Mihilj 

1 I^Í^T^l^. _(!«I«KM^ 



Ter& Kirolv. 

J^ , (Fülöp latv.) t 

István. Gábor. Nyitra H.-Sókon. 



Gáspár 
■z. 1731. oct.4. 
(Lázár Kata) 



(1. Sailá^ Jánoa 
pT^dtk. MoeaoD. 
2. Morócs Imre.) 



I. Lidia Jdzsef Sándor 
(Farkas ref. lelkes 

Ferencz) BUn 



L^OB Teréa 

ref. pap. (BoroB 

Caapdon. Jánoi 

t Bián) 



Mária ZaöfiA Károly 

t . Scikszaj m. birtos tára. 

i. Farkas) hivatalnok. 

1864. 



Báchel Erzie Lídia 


Sára QáBpár 
(Deák BzUl. f766. 


(DomoskoB (Bibarí (Deák 


Páter) HiklÖB) Ferenci) 


Pál) aug. 29. 






(M^BzárOB ErzBe) 



Mibálj' Báchel 

A. SsfillfisÖB 1 18SI. 
1 1831. (Bésfi Ensol 
Sándor) 



ia. LajoB Antal 

A. SxaildiSa KdaBS.Uár- 
f 1817. mart. tonban. 

1 18S&. befillt. 



Hunyadi LásslÓDftk kanczel. titkárnak 1712. évi nov. 30-án Bécs- 
ben kelt levele szerint nemeB és vitézlít Sörfis Mihály négy helysé- 
get vetett zálogba ; de e caaládbelí volt-e ? azt nem állithatni. 

Birt a család Nyitra megyében Farkasdon catialís birtokot, mely 
a gróf Károlyi család birtokába jutott. Pozsony megyei Kis-Jokán is 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



SÖBÖ8.— BÖT&B. 381 

birtokosoknak iratnak. További 
G&spiirnak neje Lázár Katalin 
Qtán Komárom megyei Alsó-Sztttös, 
F. és A. Petend, Nyitra megyében 
Ekei, Ne. Ocaa, és Nagy-Megyerben 
zálog földjeik voltak. 

A család reform, vallású, és leg- 
utóbbi nemzedéke nagyobb része 
Pest, Csongrád atb. megyében él. 

SArttscMlád. Sörös Mihály 
kapta 1722-beti dec. 5-én Hl. Ká- 
roly királytól a czimeres nemes le- 
velet, mely Bzerint czfmere a paizs 
kék ndvarában zöld halmon álló, pi- 
ros lábú és csörű febér galamb, ciŐrében zöld olajfa galyat tartva. A 
pwzs fölötti sisak koronáján pánczéloB kar könyököl, egy köteg búm 
kalászt tartva. Foszladék jobbról aranykék, balról ozüstvöröa. *) 

SOrttft család 1792-ben nemeaftetett meg Sörös István sze- 
mélyében I. Ferencz király által. 

Czimere föggöleg kétfelé osztott paizs, a jobb oldali vörös ud- 
varban arany koronából két arany szarvasagancs nyúlik ki, azok 
között febér kiuyilt liliom látszik. A baloldali kék udvarban hármas 
magas zöid bérez kÖzUl a középsőn píros lábú és ceörtt galamb áll, cső- 
rében zöld galyat tartva. A paizs fölötti sisak koronájából kettÖs farkú 
arany oroszlán emelkedik ki, ragadozásra készen karamalt kinyújtva, 
két felöl két kiterjesztett sasszárny között, melyek közfU a jobb oldali 
vizirányoasn félig febér, félig vörös, a másik félig kék, félig febér. Foss- 
ladék jobbról ezüstvőrös, balról ezttstkék. 

Sötér család. (Tápio-Sápi) Ismert öae Sötér F e r e n c z, ki ne- 
jével Pap Orsolyával és mostoha fiával Szeredy Ferenczczel 1658-ban 
Heves megyei Gyöngyösön malom jogot ád a reform, egyháznak. ') 

VolósziniUeg ezen Ferencznek fia Sötér Ferencz már birto- 
kos Pest megyei Tápio-Sajon, 1689. maj. 18-tól Pest megyének másod, 
— 1692. apríl 21-töl elaö alispánja, újra megválasztva 1696-ban is, 
alispán volt 1702. évig, a Rákóczy forradalom alatt még élt, éa Jász-Kún 
kapitány is volt. Nejével Jánossy Zsófiával következő családfát alkotott : 

■] Coll ect. herald nro 84& 
') Adami Scnta gentil, tomo XI. 
*) Eredeti okmány a H. Akadémia ktSnTvtáriban. 
■uaiABinsslo cmáiIdu i. k4t. i:<':ircd :■■, ittiOOQÍC 



FerencE 
Pest T. alisp. 
1689— :702. 

(JáttOi fly Z téfia) 

'"Zflófia Gábo r ~~' 

(E*czkovic8 <— ^^^^ Jnlianna Eva "" 

^^"^J (EtthreFer.) (Ttiae Pewiicz h«j«doii 

tartom, biztos) Tipio-Bipóa. 

Ferencznek lehetett testvére azon Söt^r Tamás is, ki 1708-biui 
Rákóczy részén kapitány volt 

Gábornak leányai után Tápio-Sápón az Etthre s tSbb család örö- 
kösödött. Azonban lügy látszik, Ferencznek több gyermeke is veit És 
talán az (J fia, vagy Gábor után unokája volt SÖtér József, 1 734-ben 
Szatmár vármegye föszolgabirája '), 1748-baii Ugocsa mt^e alis- 
pánja. ') 

Szatinár megyében Szamostelken szUl. 1796. jan. 11-én S8tár 
Feren ez, ki 1831-ben Mosony vármegyének elstf aljegyssfije, 1832- 
ben íSUgyésze, 1837. jul. 6-án rójegyztije, közben 1839-ben orssá^yü- 
léai követe, 1841. jun. 20. óta elstf alispánja (184&-bes királyi taná- 
csos is) lett; ée alispán volt haláláig, mely 1847. febr. lén történt M. 
Óv&^)tt 

A család czimere a paizs kék udvarában söld téren bal lábán 
álló daru, felemelt jobb lábával kövecset tartva. A paizs fölötti sisak 
koronáján szintén hasonló daru áll. A paizsot foszladék diszitL 

S5véiiybiiy csálnd. Kihalt régi nemzets^, melyből Sövény- 
bázy István 150&-ben a rákosí országgyűlésre Csongrád vármegye 
követe volt Nejétől Telegdy Katatói gyermekei Ferencz 1649. és 
Dorottya lö28-ban Eóvay Istvánné. 

Sövényháiy család. (Máskép Kis) Nógrád megyei kibiűt ne- 
mes család. E i s máskép Sövényházy L Lürinoz és neje^ és fiaik 
Sövényházy János és II. LÖrincz és a nemesség szerzÖ I L3- 
rincznek testvére Sövényházy Lukács, és végre nnoka testvére Sö- 
vényházy István 1666. évi mart, 13-án kelt czimeres nemes levelet 
kaptak I, Leopold királytói, mely Nógrád vármegyében hirdettetett ki. 



') Saínnar Szatmár várm. I. 134. 
') SzirniH^ C. Ugocsa p. 65. 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



A család mintegy három, nég^ nemzedéken élt, és családfilj* 
következő : 



SSréDjMzyK S&viajhAzj N . 

L LőrincB Lnkáos btván 

1666. lu. 




£r»e, ÖZT. 1689. „05 .^^^ ^ 

1722. 
I (1. Dúl Hirja 1707. 

, 2.G^dai BoborÉva «bv. 1749.) 

ír. L«miCE --Jj^^;; Sándor Krilíií ' 

Sándor LSrincz? Jáaos) Katk) 

1734. (a^CE7 Bora} 



I. Löríncznek 1689-ben már csak neje élt Nesith Horváth Erzsé- 
bet. Fiának IL LSrincznek is 1689-ben már csak özvegye Ugray 
Ensébet élt, már ekkor Ajtich Horváth Ferencz hitvese. Ugy látszik 
ennek fia Sándor és Lörinczia. 

Istvánnak fiaFerenoz 1705-ben a fölkelő seregben főhadnagy, 
1709. decemberben haza vonult a szolgálattól. EUd neje Dúl Mária 
1707. A második Bobor Éva, ki mint Özvegy emlftetik 1749-ben. EttÖl 
gyermekei : Ilona, Sándor és Katalin FoUy Gábomé, ki 1765- 
táján halt meg. 

A család czimere a paizsban tán magyar vitéz buzogánynyal, 
a paizB fölötti sisak koronájából vitéz emelkedik ki, feje fölött buzo- 
gányt tartva. A paizst foszladék veszi körül. 

SpáexAy esalád. (Korompaí) Pozsony megyében virágzott nem- 
zetség , azon megyében fekszik S p á c z a helység , nem klitömben 
Korompa is, melyről családi- és elő-nevök származott. Törzse a 
családnak Spáczai Oeth, ki a Xm. század végén élt, ettÖl következő 
ivadék ') eredt : 



'} Wagner Tab. Geneal. Ub. XVII. Oeaeal. aotbent. Ü. atb. 



öv^OOglc 



HiklŐB 



CoiDM Q«th 
__de8pAc«a__ 



FareucB Anna. 

t 

JtnoB Born 



LáBilá. QjÜTgj. Jakftb. Pál. 






MUiilj. Jánoí. Tamáa. Mikló^_ 



n. tábla. 
iS&rtOD, U at I. lettén. 



HátfáB 



"i-^-^-lR 



Zcigmond HUiál7. 



iiürincz Márton letván Qjürgr Kata 
1«6. t t + ( Paathói JánoB) 



F«lyt. III. mídm. 



' letyi n 1620. GySrgy. ' Bora 



DiB.1izedOyGoO<^iC 



Gianiit. Boldba ár Pil Mihály 

Dm K>U ' "*" GyÖrgJ «'*'«» 

(BeweuTeT (Nagr Eriuei 1 

mhUj) Benedek liter.) 



L "iZH: , HJUlr. Imre. Gvörgy. JnUanna 

' Hárton 1646. (GhUUnTJ) 

komfconü likap. 



Hárton János 



■'*">■ ^'™ (káoiOQi BoniMÜ».t Zrtfa) 

' Zsófia '" PÜ ' 

(Eyerl Fridr. osIidb. pttap- 

A család miot származik leComesOethde Spácza nerfi 
tSrzsétSl, a táblázat matatja. Úgy látszik, Vítus ága a korompiü ágat 
képezte. Vitásnak egyik fia János agy más genealógia ') sserint de 
Uikola, de Spácsa és de Eorompa neveztetett^ ennek fia többi közt 
a táblán álló szintén J á n o s, kinek gyermekei a másik említett ge- 
nealógián igy állnak : 



Lásiló István DMottja Osrát Dóra 

' Enáe ' HS O . fSasl a y Jáno s) de K o tompa Spáczay 

''Ö^lr. Pál' 'kHu Ilona' '~^a, 1 W. Tamásná) 

im. (Bimttd Pílné) 

Jánosnak gyermekei kflzül tehát Dorottya a Márton ágából eredt 
Tamáshoz ment férjhez ; és a vér és vagyon közösség ez által is- 
mét szorosabbra füzMött a két ág között ; és csak ugyan is ezen Ta- 
más ága élt és virágzott legtovább, ógy mint a — máit század közepéig. 

A család birtokviszonyMról következő adatok adnak némi fel- 
világositást 

Spáczay János, Miklós, Gáspár és Bo Idizs á r Po- 
»ony megyei A. és F. Korompa és Spácza helységekre, melyeket az 
előtt sároBÍalvi, máskép Ledniczi Nehéz Péter és Oyörgy birtak, L Má- 
tyás lürálytól adomány nyertek, és azokba 14S9. körül a pozsonyi káp- 
talan által be is iktattattak. 

DiB.1izedOyGoO<^iC 



326 spAczat. 

]5ö9-ben Spáczay Márton ésNagyváthy Aatal deák Korompa 
és Spácza helységekben és F. Korompa pusztában mind azon birtokré- 
szekbe, melyeket dobai Spáczay János, Miklós, Oáspár és Bol- 
dizsár, én sadáni Spáczay J á n o s, és Keresztih-i I>op8ay Jáaoa és 
ennek neje Spáczay Anna, és fiók Dobsay István Izabella királyné- 
hoz pártolásuk miatt hfitlenaégi bélyegen elvettettek, — uj adomány 
czimén megnyervén, azokba azesztergami káptalan által beiktattattak. ') 

1562-ben Spáczay Márton a foljebbi adomány éitaX nyert min- 
den jogot megvett Nagyváthy Antaltól. ') 

1574-ben a Spáczay család a följebb nevezett birtokokban a kir. 
Bzemélynök és választott bíróság elfftt barátságosan megosztozott, azon- 
ban Spáczay Menyhértet illetőleg ngos Porgách Simon által fegyvere- 
sen zavartatott. ") 

1584-ben Spáczay Ferencz Felsö-Korompán hat telket beJr 
kiváltási czim mellett 400 ftban Keméndy Kristófnak és Gáspárnak 
ugyan azt teszi 1585-ben egy jobbágy telekkel 40 ftban Ocskay Fe- 
rencz réEzére,iamét 1596-ban hét j. telket vállba 450. m. ftba beiratké- 
pen Bodice Andrásnak és ugyan annak és akkor F. és A. Korom- 
pán hét jobbágy telket zálogít el 400 ftban. *) 

1609-ben Spácsay Márton F, Korompán egy telkét Apponyi 
Péternek 100 ílban elzálo^tja. *) 

lől9-ben Vitézlő Spáczay öábor néhai Spáczay Jánosnak üja, 
más részről Spáczay György és Pál kölcsönös szerződése lépnek. *) 

1621-ben Spáczay György egy jobbágyát nővérének Sp. Mar- 
gitnak 125 frtban elzálogftja. 

1628-luui Spáczay Imre A. Korompán egy jobbágy telket 50 
aranyban elziUogít Bédy Istvánnak. '') 

1634-ben Spáczay Márton és Pál A. és F. Korompa és Spá- 
cza helységbeli birtokra nézve egyezs^e lépnek. ^) 

1684-ben Spáczay Imre tiz holdat zálogba ad Spáczay Márton- 
nak 100 ftban. *) 



') Eiztergami káptalan Capsa 39. fasc- 3. nro 16. 

') Ugyan ott líbro 2. folio 465. 

') Ugyan ott libro 5. folio 279. 

') Ugysn ott libro T. folio 346. ia libra la folio S66. 

■) ügj^a ott libto 11. foUo 184. 

*) Ugyan ott libro 12. folio SS4. ' 

') Ugyan ott libro 18. folio 465. 

*) Ugyaa olt libro 14. folio 394. 

') Ugjon olt libro 14. foUo 894. 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



BpAckay. tm 

1628'baii Spáczay János, ú^ látszik — a TTI. Ubláa álló Já- 
nosnak fia, Láazlóoak és Ghlbornak testvére Balog-yár várnagya volt. 

1635-ben pedig Spáczay Márton F. Korompán az alsó rész- 
ben két malmot, a felső részben malom réssét 300 ftért zálogba adja 
Horváth Marásnak. *) Ugyan ez évben Spáczay Márton feleségének 
Kttbinyi Magdolnának javait Pozsony megyei Bodó-Bár, Ó-Bár és Egy- 
házas-Báron Nagy Ferencznek eladja. ') 

1713-ban Spáczai Imre, Pál és Julianna egyezségre és 
osztályra lépnek egymás között *) 

1724. Spáczay Pál esztergami kanonok A. és F. Korompán 
Dobsa FerenczGzel kőzött sseizÖdését vissza vonja. ') 

Már 1749-ben vttéslö Bninsvik Antal birt A. és F. Korompán 
úgy látszik , zálogjogon , kit a Spáczay család épitkezéitBl tiltott. *} 
1762-bcn a Sándor család egész Spáozayféle örökaégét Spiesán és A. 
és P. Korompán Bmnsvik Antalnak és nejének Adellfy Máriának- 
ekdta. ") 

Jánosnak fiában Spáczay Pálban, ki esztergám! kanonok és 
míhú czímzetes pttspÖkTolt, 1751-ben a család kihalt. -Nővérétől Zsó- 
fiától, ki eyerlsbergi Eyerl Frídrikhez ment férjhez, ennek leánya 
Eyerl Zsófia gróf Berchtold Antalné által, a Berchtold család s mások 
Örökösödtek. 

Az eddig eléaoroltak között fölegemlitést érdemelt Spácsay Fe- 
rencznek fia Márton, ki 164€-ban Komárom várának alk^itánya 
volt '') Ea 1647-bm IV. Ferdinánd koronázásakor arany sarkan^ús 
vitéz lett *) 

Hátra van még a családnak egy ága, melyet a följebln táblásat, 
tal öBBze nem kapcsolhatunk, mely igy következik ') : 



■) EiBtergami kápUlan libro 14. foli 449. 
*) Ugjan ott libro 14. folio 449. 
•) Ugran ott capsa 70. nro 1. 
•) Ugyan ott libro 29. uro. 474. 
') Ugyan ott libro 36. ^s Capsa 66. nro 7. 
*) Ugyan ott capsa 70. nro 13. 

') Lásd k^pét Wiedsrmun Comitnm Oloiíae Contum éa Tasáraapi nj' 
•ág 18S8. dee, ssám. 

') B^l a. Notitia nova. 

') Wagner Tab genoal. XVII. 



DiB.1izedOyGoO<^lc 







SPAIDL — SPECH. 

Spácuv PAer 
(Borián Aana) 




' Páter 
' Fereocz 


Ilona 
(Tajnay István) 


' Imre. 

Kata 

(Bokros 


Hibái;. 


Márton 
' Pdter. ZBDssa. 



A csalid czlmer« a paizs kék udvarában egy lábon álló daru, 
mely felemelt jobb lábával patkót, csürébeu gyOrttt tart, nyakán szin- 
tén ékes lAncz látható. Ebez basonló daru áll a paize fölötti sisak ko- 
ronáján Í8. A paizB sisakjáról foszladék nyúUk le a paiss két oldalán. 

TrencBÍn megyében 1728-ban Nagy-Sztankóceoa, 1748-ban pé- 
pig Spáczay Márton Szedlicsnán volt még birtokos. 

SpftMI család. Spaidl Zsigmond 16ö5-ben magyar honfiú- 
sitást nyert. *) 

Spanoehi család. Orrói Spanochi L e o p o I d 1827-bea ország - 
gyttléaileg honfíasitatott. ') Arad megyében birtokos. 

Spanyol család. Ismeretes közütök Spanyol István, kí Har- 
tonosan született, 15&2-ben Temesvár védelme alatt tör&k fogaágba 
esett, honnan csudálatos ügyessége és biUorsága által megszabadult ') 

Spánylk család. (Máskép Spányi) Trencsin vármegyei csimer- 
leveies nemes család. *) Azon megyében 1690-buL Kis Csernán lak- 
tak, 1728-ban Nemsován. Spányi név alatt 1803-ban a nemesi össze- 
iráabaii iktatvák Trencsinben lakó András, József és Antal. 

1837-ben Drokóczon András és Antal és az utóbbinak há- 
rom fia: József, János és Antal 

Komárom megyében már l617-bea Spányi Andrásnak Öz- 
vegye Pálffy Krisztina élt, ki nagy-megyeri telkét Örökösen bevallotta 
Bereczky Páhmk. '') 

Spech család. Spech János 1 793-ban I. Ferencz király által 
emeltetett czlmeres nemességre. 

Czimere négy részre osztott paizs, az 1. vSrös osztályban ke- 
resztbe helyezve két arany ásó látható ; a 3. ara ny udvar jobb oldalá- 
ból két fejtt fekete sasnak fele test része látható ; a 3. ezOst udvarban 
természetes Bzinti oroszlán hátulsó lábain ágaskodik, befelé fordulva, 

1) 1666. évi 119. törv. ci. 

') 1827. évi 42. törr. ez 

') látván^ Hiat. és Forgácb Fr. Commeutarü. 

') &zontabli I>áu, köd. 

^) Fényes, Komiiom várm. 95. 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



BPBTKini.— sficziíb. S29 

eb5 jobb lábival estUt bazogán jt tartvA ; a 4-ik vörös udvarban há- 
rom arany btua kaUss Utazik, a két szélső lekonyulva. Á paizs fölötti 
sisak koronáján természeteB szintt oroszlán áll, szintén buzogányt tart- 
va. Foszladék jobbról ar&nyvörös, balról aranysárga. 

A nemesség szerzőnek ntódai Spech Imre és István Arad 
vármegyében Írattak a nemesség sorába. 

Spetklns eulád. Spetkins Márton 1648. dea 3-án Bécsben 
kelt czimeres nemes levelében III. Ferdinánd király ^tal nemesltetett 
meg.*) Volt ágostai evang. saperíntendens ós 1599-ben született Bajmo- 
czon. Tán fija volt Dániel sipiki evaog. lelkész, ennek fia György. 

Spielmann család. Báró Spielmann Antal az 1791. óvi or- 
szággyűlésen magyar honfinsitást nyert ') 

Spinola esaUd. Spinola G y u 1 a az 1681. óvi országgyOlós ál< 
tal honfiusitatott. ') 

Spieleaberg esalád. Vestfaliából eredeztetik. *) Közlilök töb- 
ben evang. papok voltak. Székbelyök utóbb főleg Zólyom megye volt. 
Köztilök Spieleaberg Dávid élt 1750-ben. Neje RadvánszkyFrozsina. 
Spilenberg L u i z a e század első felében Révay Fálné volt NevÖk 
S p i e 1 e'n b e r g e r nek is irstik. 

Régibb nemzedókök így áll : 

Dávid 

evang. lelkésR 

Saepesben. 



Márton 

1638. 

Pomeraniába 



teUpsdik. orrí^fiLn 

ésUrólftTS. 

Splesz osalád. VerÖcze megyei nemes család. KözUlÖk György 
ott 1835-ben föszolgabiró, János pécsi polgármester, 1838- baa Ba- 
ranya váno. rendszerinti esküdt 

Spiosiár család. Trencsin megyei csdád volt, most ott nyoma 
BÍnos. Nevezett megyében Spicziar Jakab 1662-ben bírdetteté ki czi- 
meres nemes levelét ^) 

') Gjüt vármegfe levéltárában vsn ae eredeti armalU. L. Hivatalos Er- 
tesit« a Budapesti biriaphos 1860. 104. ss. Lásd Kleia Predigec n. 282—886. 

'}1791.ivi72. törv. o«. 

'i lMl.évi88t«rvc«. 

•) Lehoczky StenuDat. U. 867. 

') Bsontagb Dán. közlése. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 



Spiseieh esalád. (Jáprai) Ismert tönae SpÍBsich Miklós, ki 
sztntéo részeBdlt azon királyi czimeres levélben, melyet miksincn Dra- 
gÍBsich Illés , kir. kanczdlárí&i irnok, és Buchai Bertalan éa ö áttalok 
rokonai szintén Buchat N. z^^rábi kanonok, Lomniceai G&spir, pade- 
nyai Jurmanovieh Péter és nevezett SpiBsicb Miklós 1503. évi 
az. Márton napján ü. Uláaztó királytól kaptak. ') 

A nyert czimer következő, a paiza kék udvarában koaéppöl egy 
tök egy zöld levéllel látható, két felöl egy koronás oroszlán és egy 
szárnyas sárkány küzd egymással a tök miatt, mely szlavón nyelven 
Bucha-nak neveztetvén, a család ösi birtokára ozéloz. A paizs fölötti si- 
sak tetejéből kfilönféle virágok taraj formára nyílnak ki. 

A S p i s s i h család — ' úgy látszik — két ágra szakadt, a,z 
egyik ág Jáprá-t adomány mellett bírta, legalább a család egy része 
innen írja előnevét Lakhelyük a Dunántúli Zala megye, és főleg Hor- 
vátországban Körös megye. 

Ismeretes tagjai a családnak a következők : 

Jáprai Spissice Sándor 1735-ben a Károlyi ezredben had- 
nagy volt. ') 

Zala megyében jáprai Spissich János 1790— l-ben első 
alispán és országgyűlési követ vott. Meghalt 1804. april. 26-án. ^) 

Hpissich Ferencz 1828-ban, Sp. Sándor (lak. öörbön) 
1832 — 33-ban Zala megye atszolgabirája volt. 

Horvátországban : 

Jáprai SpisBÍch Péter 1765-ben Zágráb megye alispánja, 1767- 
t<[l C8. kir tanácsos, Dalm. Horvát és Tót oraz. itélömestere és a báni 
tábla ülnöke, ') meghalt — úgy látszik — 1787-beD. 

Spissich Antal 1758-ban Veröcze várm. alispánja volt. 

Spiseich O á b o r 1821— 30-ban Kőrös várm. 2. alispánja, 1835. 
ben már a Dahn. H. és Tótorsz. törv. itélö táblánál Olnök. 

1835-beD a Ti!írmezei (Toropolye) gróloágban Sp. Károly má- 
sod-gróf éa kapitány; Benjámin valóságos törvényszéki tábliUiirÓ, 
Ferencz aljegyző s h. Ügyvéd, András írnok volt. 

1787-ben Spiasich Antal csanádí ozimz. kanonok és Ujbesse- 
nyői plébános. 



') Katona História «rítto* tomo 18. pa|i> 858- 
■) MogforóflSf János, QjalA hi^dán ét most 241. 
') Lebocskj St«mmat L 210. Arexkdp^t kiadU Kuincsr Ferenoa ■ 
kii dtftt. 

•) LehocKkj' Stemmat. 1. 181. 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



SPLÉHY. 



381 



Ugyan e (család cg^ik tagjának Spieeich 6 o d Í z s á r nak 
mftgTaszakadtával ennek kÖh&zát Szakolczán Nyítra megyében 1622- 
beo n. FerdÍDantl király Perger Uléanek adományozta. ') 

Splésf család. (Uiháldi, báró) Régi jeles család, mely főleg a 
katonai pályán szerepelt. Eredetét Tirolban keresik. '') Már a XVI. 
Szásádban Magyarországban találjuk a reformatío első papjai közt Is- 
mert törzse Jakab. 

A család leszármazása ') következő : 

I. tábla. 

I. Jakab 
1640. 
(^zkacsányi 
Dorottya) 



111^ 
1865. t 1676. 
birtfAÍ biró 
(WRghner Kata) 



II. Jakab Magdolna 

1655. (Láni Zachir 

(Qladeczkv Zauzia) evang. BQper.) 



I László 
1656. k. t 1730. 

tábornok 
(1. Gladeczky N, - 

3. Ubz Anna. 
3. Garge y GygTgy) 

I. Gábor Antal 

az. 1690. 1 176S. 

loT. tábornok 

bArá 1736. 

(gr, Barínyi 

Kata) 



II. HMb 
(üjfalua yN.) 
Anna Jóuef. 

(Reviczky jezsuita 

Adim) Bz. 1710. 1 1773. 



llljiatíá Ferencz H. Gábor Kg>Pl- János 

II. 1726. kJtr. iz. 1784. sz. 1738. K &'S sz. 1738. 

tábornok t 1795 t 1816. •ir-g + 1798 

(b. Hesko vácii altábomagyw'" S. ker. táb. 



Anna püspök (1. b. Orciy ' ^ _ 
I ' Zsuzsi -Eg l 

' 2. b.GhiUáoyig.Q,' 



Vincz«. Igná«E BS U 
ezredes j j ' 



Ülnök 
(gr. Klo- 



Francziska) 
Folyt. II. UbUn.^S^ I 



Mihály II. József S^^ 
BZ. 1740. az. 17M. S"? 
t 1809. tl831. S'8- 
m. testőr- koronafir >St 
ségi (gr üjfa-g? 
alkapit. lassy !* fc 

Gabriella ?*§ 



folgL III. UbU<t. g^ 



?-^ ' III. József Kata 

az. 1764. (b. O'Nagtben 
1 1808. Vilmos) C 

CB. k. kapit. S; 



') Liber BegiuB f. 35. 

') KŐTári, Erdély nev. ca. 2 

^ Családi adatok szerint. 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



n. tábla. 

n. OiboT, ki m tieUi t 

Bs. 1784. 1 1816. 

tMibaratgj 

(1. B. Orczy Zaniút 1788. 

2. B. QbiHinyi J nliappa f 1814. 



ll 



n. Ferencz 

H. 1774. 

t 1829. 

altiborDftgy 

(MacBkáay 

Annft) 



Hí 

g.N? 

ú 

a B e 



les 


ez bt<ál 


JóíMf >a^ 
81. 1781. 1 1849. B B 


Bí. 1779. 1 1799. 


1 1840. kapit. 


•lonlu. ;^g.| 




(Bnlyl 


lirii) 


fi 



1 18Í9.{ (b. Kemány 

{b. Kemíny KaU) 



1^ 



Hifia Amilia S&roltA Angiutft Jozefa Lkjoi BdU OeU» 

(gr. Guyon (gr. Bwskna (gr. Maj- f t "• 1817. ai. 1819. h. 1880. 

Bichud) Alfou) látb t 1860. (Conlon f 1840. 

Aiajoa) Eraeatina) fifbadD. 



Pál Gabriela 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



ÜL tábla. 

V..3öMeet,kiatLláiUK. 
■1. 1744. 1 1831- 
korotut-Sr 
(gr. DjfaliMi Gabriella) 



AoUt Kiroty 1. Henrik 

SíBéicj ai. 1780. BE. 1782. 

1 1797. cs. k. kapit. ea. k. kapíL 

(gr. Torocakar fKlrcheobetter 

JoiéEa) UabelU) 

kíiolj Zsigmond Albert Hária Xatvin H. Henik AnteP 

t t B2- 1^09. f kapit. aa. 161S az. 1616. 

CB. k. kam. t (b- SpMnjri (Dániel 

Paulina) Emilla) 

ödVn (Engen) 

BS.18^. 

A család eredetére nézve hasoulft a gróf Bronswik és gróf Ha- 
dik családokéhoz, ezeknek is Saei protestáns lelkészek voltak. A Splé- 
nyi család törzs-Öse Splénj I. Jakab Liptó megyében Rozembergi 
evang. lelkész') és a liptói kerület semora(ven. contabemü líptoviensis 
senior) volt Elitbbi neve K e a s z e 1 volt A jeles papnak nejétül Szka- 
csányi Dorottyától leányát Magdolnát Lányi Zakariás evang. super- 
intendens bb^ nöUl ') Ezen kivűl három fia volt : 1 1 1 é s, Bártfán biró '), 
Jeremiás, és II. Jakab, kik mint már nemes szülők gyermekei (no- 
bílibns orti parentibns) a czimeres nemes levelet kapták 1655-ben Hl. 
Ferdinánd királytól 

Illés Bártfán volt ev. tanár, jegyző, végre bíró, meghalt 1675- 
ben. *) Leányát Zabeler Jakab vette nöUL ^)] 

n. Jakab Sáros megyébe BártE&ra szakadt, ott Urdetteté ki 
nemességét is j nejétől Oladeczky Zsuzsannától nemzé IL Illést és 
L á 8 z 1 ó - J a k a b o t. 

IL Illés a Szepessegen lakott és Rákóczy Fer. forradalma el- 
len működött, miért börtönbe került, de sikerülvén elillannia, Qaiicziába 
vonult a fölkelés végéig ; utóbb Lablyóra haza térvén , ott halt meg. Két 
gyermeke maradt, azonban azokban ága kihalt ti. József ki N.-Ai^ 
dón Bzaletettl710-ben. Jesuita lett, és Egerben haltmeg 1773-ban. *) 

n ég *> Schmal A. De Vita SoperintendeDtom Evang- in Hung. Com- 
mentatio. Kiadta Fabó Andráa Uonnm. Evang. I. 31. 

•) Klein Prediger 1. 101. ~ Ü. ott II. 261. 

*) Eaan, Jena Hnng. 16. Láad Hicae Boriuiae. 

>) Lckocakr Stemmat II. 367. Láasldnak atyjául J á n o ■ t (BsBatercs^- 
rfil Talöt)emliti, de igasolás nélktll, Jakab belyett tán toIlhibábóL , 

*) Katona, Biit. critica tom. 89. p. 1003. 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



884 8Pi.áNYi. 

László-Jakab 1656. táján született; és n családnak alapí- 
tója lJ>n. Fiatal korában katonai pályára szentelvén magát, megkezdte 
fényes sorát azon nevezetes férfiaknak, kik családjában majd két szá- 
szadon át a legmagasb katonai méltóságokban ragyogtak. Mint had- 
nagy vett részt 1686-ban Bnda ostrománál és ott kitüntette magát. 
Hasonlóan érdemeket szerzett Savoyai Eugen alatt a német- és olasz- - 
urszági hadjáratokban, és 1705-ben már ezredtulajdonos volt, nem so- 
kára pedig tábornokságra emelkedett. 1716 — 18-banaT6rök ellen har- 
czolt Temesvárnál és Belgrád alatt. Már fiatalabb korában Szepeaség- 
ben szerzett birtokokat, 1722-ben pedig III. Károly királytól Szabolcs, 
Szatmár és ZempHn megyékben terjedelmes birtokot nyert adomány- 
ban, úgy a család elönevét adó M Í h á 1 d i Szabolcs megyei helységbeli 
birtokát is. Ekkor emeltetett báróságra is, azonban a bárósági diploma, 
— melyben „celebrigabeximomüitaris exp^entíae atvdio et heroteo am- 
mo" neveztetik, — csak fiának adathatott ki. Meghalt 1730-ban. Első 
neje a Oladeczky családból, a második uszfalvi Usz Anna, a harmadik 
Qörgey leány vo It. A másodiktól maradt egyetlen fia G- á b o r-A n t a 1. 
Nevezett O á b r 1690-ben született. 16 éves koriban atyja ez- 
redébe lépett, hol fizetés nélkül szolgált kapitányságig, &bt mint ilyen 
is még hat évig. Ekkor alezredes 19n. 1733-banafranczÍA háború aUtt 
saját költségén huszár ezredet állított, melynek élén Németországban 
harczolt, életét és vagyonát 
— mint a királyi okmány 
mondja — az oralkodó ház 
és az ország szent koronája 
javára szentelvén. Eb időben 
felesége, gyermekei is vele 
voltak. A katonai pályán UI. 
Károly király és Mária Teré- 
zia alatt szolgálván, lovassági 
tábornokságig emelkedett a 
valós. b. titkos tanácsos lett. 
Jószágaira nézve azonban aty- 
jánál kevesebb sserencaével 
birt, mert a terjedelmes javak, 
melyekből ezredet álHtani volt 
képes, nagy részben fiskalítás 
lévén, tSle eipereltetett, egy 
réssel pedig M. Terézia királyasszony hozzá intézett felszólítása foly- 

i:r:,rcdr,C00<^lc 



sPLáNTi. 385 

tán az illetíl családoknak visssa^attak. Ö kapta ki 1735-ben a bárÓBági 
oklevelet, ') melyet még atyja nyert. Uegbalt 1769-ben rövid betegség 
utiD Temyén Sáros megyében. Feleségélfii gr. Serényi Katalintól kii- 
vetkezS tisenegy gyermeke maradt : 

1. IL László skUL 1726. körül, a katonai pályára lépvén, 
mint Írjak, tábornokságig emelkedett. Nejétől b. Ueako Aocától négy 
gyermeke maradt, úgymint : a) Vincze, b) I. Ignácz ezredes, c) 
Mária Ocskayné, és d) Borbála, kikben ága kihalt. 

2. L Ferencz szül. 1728. körül. A Jézus társaságába lépett 
éa'mint faíttanár a bécsi Pázmáneum és Terezianumban a hittaní tanulmá- 
nyok igazgatója volt, azután taoár, majd 1764 — 1774>igalöcfiei, utóbb 
a Nagy-Bzombati társbáz főnöke volt A szerzett eltörlése után 1776- 
bsn esztergám! kanonok és bonti foesperes, 1787-től pedig vácai püs- 
pök volt Meghalt 1795-Imhl ^) 

3. IIL Q-ábor, fciröl mint máig virágzó ág alapitójáról alább 
lészen emlékezet 

4. Mária gróf KJobusiczkyné. 

ö. Z s ó f i a Öróf Vm der Naüt tíerhardné. 

6. Éva született 1735-beQ. 

7. János azOl. 1738. kör. Atyja halálakor kapitány volt, azu- 
tán állami szolgálatba tépett, ée fokonként a Galicziat kormányszéknél 
alelnökké, utóbb (1770. előtt) a Tiszántúli kerületi tábla elnökévé lett. 
Élete utolsó napjait bátyjánál a váczi püspöknél töltötte. Meghalt 1798. 
ban. Feleségétől Klobosiczky FraQoziskától két gyermeke maradt : 
a) UL József Bzttl. 1768. ki mint kapitány 1808-ban halt meg, nejé- 
től SeisBwitz Antóniától leánya Francziska maradván és b) Ka- 
talin báró O'Maghten Vilmosné. Kikben ága kihalt 

8. Mihály seüI. 1740. körül. Szintén a hadseregben szolgáiig s 
végre (még 1792. előtt) tábornok ,egy magyar lovas ezred tulajdonosa, 
és a magyar királyi testőrség alkapitánya lett Meghalt nőtlenül 
1809-ben. 

9. U. J ó z 8 e f , kiről mint máig virágzó család-ág alapítóról 
alább leszen szó. 

10. Mária- Anna, báró Eötvös Miklósné. 

11. Terézia gróf Almásy ^oáczné. 



<) CoUect. berald. pag. 116. 
.j - - 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



II. Gábor ága. 
11. Gábor síttl. 1734-beii Temyén. Atyja és nagyat^a nyo- 
mait követve, szÍDtén katcoai pályára lépett, mint ilyen a bécsi Tere- 
zianumban neveltetett Kora 18. évében már záazlótartó volt Á hét évea 
báborúban neve már gyakran dicséretben réBzesÜlt, és alig hét évi szol- 
gálat után (1765) ömagy, 1768-ban ezredes és a 39. sz, gyalog ezred 
parancsnoka, nem sokára pedig tábornok , 178&'ben altábornagy 
lett A török háború alatt még kiválóbban kimutatta katonu jeles te- 
hetséget, és az 51. számú gyalog ezred tulajdonosává neveztetett 1789- 
ben a Mária Terézia rend lovagi, majd középkeresztjével diszitetett 
M. 1791-ben pedig Szabolcs vármegye fBispánjává neveztetett. A frau- 
czia háború kitörésékor a Rajnánál egy ideig a hadsereg vezére volt, 
és 1796-ben valós. b. titkos tanácsos, utóbb pedig Olmütz várparancs- 
noka lÖQ ; és ezen állomáson végezte be dicsJi katonai pályáját Meg- 
halt Szilvás-Újfaluban 1818. april l-én kora 84. évében. Két neje volt, 
az első báró Orczy Zsuzsanna, meghalt 1783-biui, a második b. Qhil- 
lányi Julianna meghalt 1814-ben. Ezektől tizenhét gyermeke született^ 
kikből tiz gyermek és 37 unoka és kís unoka élte öt túl. Azon ritka 
örömben részesült meg életében, hogy két fia Ignáczés Ferencz 
mint altábomagyok üdvözölhették öt a katonai pályán. Gyermekei kö- 
zül elésorolhatók a következők : 

1. Magdolna. 

2. Zsuzsanna báró Vécseyné. 

3. II. Ferencz bxÜL 1774. noT. 17-én. Mint katona szintén 
még atyja életében altábomagyságig emelkedett, és 1823-ban s 31. 
számú m. gyalog ezred tulajdonosa lett. Erdélyben lévén állomása, és on- 
nan nősülvén, féleségűt vévén Macskásy Annát, ott lépett nyugalomra 
és ott telepedett is meg. Meghalt 1829. jan. 29-én. Nevezett nejétől, ki 
1843-ban nov. 4. kora 58. évében halt meg, öt gyermeke malradt, úgy- 
mint : 

a) n. Mihály, ki a katonai pályán szintén Őmagysá^g siol- 
gált Meghalt 1849-ben. Nejétől báró Kemény Katalintól két gyermeke 
maradt :Berta és Emma 

b) Amália 

c) Sámuel szttl. 1812-ben. Az erdélyi főkormányszéknél 
ff^mazó volt Nőül vett bátyja Özvegyét báró Kemény Katalint, kítÖl 
fia Gejza született 1862-ben, 

d) Paulina báró Splényi Heniikné, és 

e) Mária gróf Lázár Miklósnó. , , 

i:,:,rcdr,COO<^IC 



spiisyf. 387 

4. Francziska I>e6ew% Sándomé. 

5. n. Ignácz BzlU. Majlandban 1772-ben ') Tizenhét évea ko- 
rában atyja old»láiiál mint főhadnagy harczolt a török háborúban, és 
Kalafátnál kitiintetrén magát és meg is Bebesitetvén, kapitány lett a 2. 
huazár ezredben. 17d3-baD a franczía háborúban aratott babérts a kö- 
vetkező évben Belgiumban harczolt, és egy alkalommal György an 
gely király által különösen megdicsértetett. 1797-beD Stlriában neve- 
zetes ezámú gyalogságot mentett meg a körülvevő ellenségtől. 1799-ben 
az olasz hadjáratban, 1800-ban Marengénál harczolt. 1801-ben mint 
alezredes, majd mint ezredes a szabolcsi fölkelti nemes sereg élére ál- 
litatott 1808-ban tábornokká neveztetvén, 1809-ben az olasz hadjárat- 
ban tüntette ki m^át. 1813-ban már mint altábornagy vezényelt a ha- 
naoi csatában. Franczia ország megBzállásákor a Bríennei csatában osz- 
tályával a balszárnyat támadta és nyomta meg, miért I. Sándor orosz 
czártól Sz. Anna rendjét nyerte, és a Bajor királytól is rendjellel diazl- 
tetett A háború végével Pesten nyert állomást. 1825-ben a 2. huszár ez- 
red tulajdonosává, 1830-ban val. belső titkos tanácsossá, lS31-ben lovas- 
sági tábornokká és Ferdinánd fő berezeg mint a magyarországi seregek 
(Bparancsnoka mellé oldalas segéddé neveztetett. 1833-ban Eszterházy 
Miklós herczeg halála után régiebb szóbeli Ígérete folytán I. Ferencz ki- 
rály harmadnapra a magyar na. test-ör sereg főkapitányává nevezte 
ki ; mely állomáaáb«i mint ország zászlósa valamennyi törvényható- 
ságtól advözöltetett 1838-bBn ülte katonai pályájának félszázados ün- 
nepét. Meghalt 1840. mart 20-án Miskoiczon kora 69. évében. Nejétől 
nagyszigethi Szily Máriától, ki 1830-ban csillag keresztes, 1834rben 
odvari palota hölgy lett, és 18&8-ban jan. 2-án kora 77. évében Pátyon 
(Buda mellett) halt meg, következő nyolcz permeké rolt 

o) Mária BztÜ. 18J0-ben. — 1838-tól Beauffré gróf Ghiyon 
Richárd magyar tábornok neje. 

b) Amália 1833. óta gróf Beckers Alfonz felesége. 

c) Sarolta (v. Karolina) 1853-tól Fáy Alajosné. 

d) Augusta, mh. 
«) Jozefina, mh. 

f) Lajos szül. 1817. sept 26-ón. 1848.ban már kapitány. 
A magyar forradalomban tevékeny részt vett és mint országos ügynök 
Carlo Alberto királynál működött A novarai csata után Svajczba me- 

■) Cialádi kOz\4a sieriat, de más adat atán mely sserint lUO-ben kon 
G9. éviben halt meg, — 1779. évre esik seület^se. ^ . , 

-*OYimoBizio C8*Udh I. «ÖT. DiB.iizedOyCapOglC 



338 3PLÉKVI. 

nekiüt, utóbb Franezía és Angol-orEzágbao tartós kodott ; végre Szí- 
riába Damaskusba inent és sógorával Guyonnal török szolgálatba ál- 
lott. Azonbao a keleti éghajlat és sanyarú viszonyai lelkét megtörék 
és elméjében megliáborodva, sok viezoat^ság után 1860. január 13. 
Konstantinápolyban meglialt. Eltemettetett Pérában, hol ottani magyar 
társai által emelt szerény emlék jetSli sirját. 

g) Béla szül. 1819. febr. 5-én. Nejétől Coulon Em^ztiná- 
tél (Id sztil. 1839. dec. 10.) gyermekei : 1. Pál szül. 1858. mart 4. 

— 2. Oabriella szül. 1859. mart. 13. — 3. Ernő szüL 1861. 
jan. 30. — 4. Sándor szül. 1863. sept 7-én. 

k) G e j z a sziil. 1830. jun. I4-én Meghalt mind fSbadnagy 
1840. jul. 4-én. 

6. Katalin 1808-ban Zoltán P&lné. 

7. Pctronelia szül. 1780. jun. 29-én. Csiilf^keresztes hölgy; 
gróf Wandernath Ferencz neje. 

8. Anna 1-BZör CsörgÖ<né, atébb gróf Sztárayné. 

9. István Bz. 1780. Katonai pályára lépvén, 1799-ben Pestről 
sietV9 utasott Tjrolisba ezredéhez, hová bátyjával Ignáczczal épen a 
roveretói Ütközet elö estéjén érkeztek ; és másnap István az ütközet- 
ben elesett. 

10. Konstauczia Szirmayné. 

11. József szül. 17Si-beD, meghalt 1849-beD mint alezredes. 

12. Amália Festetich Antalné. 

II. József ága. 

n. J ó z s e f I. Gábornak fia azül. 1744-ben. Hivatalos pályára 
lépvén, már 1770 — 74-ben cs. kir. kamarás és a m. kir. udvari kamara 
tanácsosa volt, utóbb II. József császár alatt már 1787-ben valós, belstt 
títk. tanácsos, Tolna vármegye föispánja, továbbá Baranya, Somogy, 
Szerem és Veröcze vármegyék fütspáni helyettese, és a nevezett me- 
gyékben királyi biztos volt 1802-beQ az országgyűlés által korona-ífr- 
nek választatott. Meghalt Budán 1831. mart 10-én kora 86. évében. 
Nejétől gróf üjíalussy Gabriellától (ki + 1828.) három fia volt : A n- 
tal, Károly és Henrik. Ezek közül Antal még 1797-ben ele- 
sett Tyrol-ban a franczia háborúban. 

Károly szüL 1772. aug. 2i-én. >) Volt ca. kir. kapitány ée ka- 
marás. Meghalt 1863. május 21-én kora 89 évében. ^) Eltemettetett 

') Caalddi ktizléa azeriat. A góthú almanach azerint ssttlet 1780 ang. 8. 
') E SMriot ha 89. dv^ben balt meg, aaUleteU volna 1774-beii. ÁUlában 

— úgy lálBzik — a BzületóBi évek köiWse nem egíazno pontos. 

..nOO<^IC 



SPOI.KT. — SPÖNBB. 339 

ideigleneseD a Bárándí sírkertbe. Lakott Erdélyben Kükiillö megyében 
PáaádoD. Nejétől bái-ó Toroczkay Jozefinától (| 1850.) Iict gyermeke 
született, mint küvetkeznek : 
0.) Károly elhalt. 

b) Zaigmond elhalt. 

c) Albert azíil. 1809. octob. 6-án ca. kir. kamarás és szá- 
zados. Lakik Pánádon KUküllít vármegyében. 

d) Mária, elhalt. 

e) István, mint kapitány, elhalt. 

í) II, Henrik szül, 1811. nov. 22-én. Lakik Magyar or- 
szágban Fejér vármegyében Sz. Fejérvárott, hol a gazdasági egylet 
és egyéb országos érdekű ügyek hazafias pártolója. Nejétől báró Splényi 
Paulinától (Splényi Ferencz altábornagy leányától) tia Ödön szül. 
1842. nov. 24-én. 

g) Antal szül. 1816-ban. Lakik KüküUK megyében Pá- 
nádon. Neje Dániel Emília. 

L Henrik (U. Józsefnek fia) szUl. lT82-ben, volt cs. k. kapi- 
tány. Lakik Pozsonyban. Neje Kirchenbetter Izabella. 

A család 8si nemesi czímere — mint följebb a metszvény ábrá- 
zolja — a púzs kék advarában zöld téren hátulsó láb^n ágaskodó fe- 
kete medve, elaö lábaival nyitott könyvet tartva. A paizs fölölti sisak 
koronáján két elefánt ormány között, melyek közül a jobb oldali félig 
arany, félig kék, a baloldali félig kék, félig arany, hal (tán ponty) fek- 
szik, azon szétterjesztett szárnyakkal daru áll, csőrével a hal fej^t 
vagdalva. Fosztadék jobbról aranykék, balról ezüstkék. 

Spolky család. (Máskép Szpolk; s8t Szpoleczky íh) 
Trencsin vármegye nemesi Öaszcirásában fordul elö mint czimerleveles 
nemes család. Az armalis levelet 1647-ben Spolky P á 1 azon megyében 
hirdetteté ki. Már 1666-ban a nemesi lajstrom Szpoleczky néven mu- 
tatja Trencsin város lakosai között. így találni egyik tagját 1781 -ben 
is Trencsin városi székhelyén. ') 

Különben a Teszléry család egyik ága is e néven ismeretes. 

S|Mlarlcb család. Horváth országban virágzott a XVH. szá- 
zadban, midőn közttlök Spolarich Péter az 1635. és 1638. évi orsz^- 
gyfUések által több tárgyban országos biztosképen kikilldetott. '') - 

Sp^íner család. Szepes megyei, most Abauj megyében is elter- 



') Ssontagh Dia. kösléae. 

*) 1685. ét 1638. évi tVrv. ccikkek. 



!íoo<^lc 



340 8PÓMER. 

}edt család, mely Eésm&rk sz. kír. városából ered, fiol Spóner T o- 
biás lC48-baQ azon alkalommal, midün avíiroa és Tököly István kö- 
zött némely viazály forgott fen, nevezetes szerepet játszott. ') 

T & b i á a nak unokája Antal sz. kir. Késmárk város köztisz- 
teletben állott főjegyzője és több fzben országgyűlési követe, 1702-b6n 
oyert czimeres nemes levelet, mely ugyan azon évben Gtömör várme- 
gyében, 1725-ben pedig Sze- 
pes megyében kihirdettetett. 
Midőn Késmárk városa Tö- 
köly hűtlensége és ma^^asza- 
kadta folytán nrodalmait kir. 
adomány utján nyerte, neve- 
zett Spóner Antal a várot- 
tói átvette a Kakas-Lonmiczi 
és Hunfalvi jószágot , s ez 
által, — habár késÖbb a bir- 
tok egy részét , mint zálogot 
kiadni kénjielenitetett, — csa- 
ládjának ott raaradó lakhelyet 
és birtokot szerzett. Élt még 
1748-ban is, és nejével Mel- 
ezer Zsuzsannával következő 
családfát ') alkotott : 



Spóner I. Antal 
1703. t 1760. 

[Melczer Zsuzsi) 

IT- Antal Lukács Katalin MárííT' 

t (Hndriny (1. Ooldberger Divid. (Hndránvi 

ZsiuBaiina) 3. Badányi U&tyia) Sáranel; 



Zaucei ni. Ant&l f 1820. 
(P(lb2k7 (felBÖ-orosztODTÍ 
Sámosl) Kies Etzie) 



' ■) Oenenich Késmárk város tSrt^iiet^ben. 
') Culádi ktat^s uertnt. 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



8PÓHEB.— SPORNAY. 

m. AüUI 1 1820., ki at el 
(felafi-orogEtonji 
KÍB8 E rue} 



IV. Antal Donát Zsuzsa Imre 1. Pál 

aial 1769. 1 1845. f 1845. 1 1812. 1 1847. 

' Tivldar ' (Wieland (EngelJanka) (Genursicl 

»m. 1810. '^"""^ L 

Or»z.|ryílI.kápv.l861.'Tii- o- .... "'^ 

(I. WÍelBnd'Amália •''^"'' ^'"^■ 

+ 1849. 

2. Máriia»y OttUia) _ 



V. Aatal 
1848. főezolsa- 
biró + 1858. 



FercDcz 
+ 1849. 
(Frumaua 
Amália) 



Ludmilla >• Paala Imre ZBDUa Pál 
(Goldberger *§ (Pazar sz. 1816. (Wieland Bz.1825. 
Imre) S Karolj') ce. kir. Antal) Vajkileion 
'_ kapit. Abaujbau. 



Valéria 
(Háriásay 
Napóleon) 



Matild. Angelika. Ferencz. Sándor. Mária. Gyula. 



Gaeztáv Sándor 

lak. Rozgony cb. k. fffhado, 

(Máriáaey (Hűmmel 

Amália) Mária) 



Valéria. 



A család jelenleg Szepas és Abauj megyében székel. 

Szepes megyében Antal-Donátnak fia Tivadar (azill. 1810.) 
az 1861. ctí orssággyülésen képvieeld volt. Lak. Kakas-Lomníczon. 

V. Antal (Irarénekfia) 1839-bcnSzepcsmegyerendsz. esküdt- 
je, 1846-tól alBZolgabirája, 1848-ban fel szolgabíró. Meghalt 1853-b&n. 

I. Pál az eperjesi ágost. erang. fStanodának 26 évig felfígye- 
15je. Meghalt 1846-ban kora 64. évében. Ennek egyik fia Imre cs. 
kir. kapitány, máeik fia II. Pá I. Lakik Vajkóczon Abanj megyében, 

Ferencznek egyik fia Onsztáv lakik Abauj 'megyében 
Rozgonyban ; másik fia Sándor cs. kir. főhadnagy. 

A család, prot ágostai vallású. 

Czimere vSrÖe puze, melynek alját koronával fedett bármas ha- 
lom képezi, fölötte Magyarország teljes czimere áll, és abbéi pálmafa 
emelkedik ki, melyen kőoszlop nyugszik. A paizs fölötti sisak koroná- 
jából szintén pálmafa emelkedik ki, kőoszloppal terhelve. Foszladék 
jobbról aranykék, balról eztlstvörös ; mint itt a metszvény'az egész czi- 
mert ábrázolja. ; 

Sporoay cMlád. Zetnplin vármegye czímérteTeles nemes císr 
ládái közé soroztatik. >) 



') Szirmay, C. ZempUn uot. top. 117. 



DiB.1izedOyGoO<^iC 



342 SBÉTER. 

Sriíler cHalád, (Haandai) Egyike azon clökelö nemes családok- 
nak, melyek a bányavárosok régi meg telepedő! közül emelkedtek ki. 
Idegen hangzáaú családokncvíik daczára, moly liajdán „Schrött^" éa 
„ííc/ireHci" alakban is iratotl, meglionosodáauk legalább a XVL szá- 
zad eIsS felérc, a mohácsi időszak elötü időkre tehető. Ide mutat azon 
körülmény, mely szerint^ mint Besztercze bz. kir. vároB törzsökös la- 
kói, még a, magyar nemesség nyerése előtt e városról, mint Ősi fész- 
kükről és ottani birtokos állapotuknál fogva „beszterczei Sré- 
t e r''-oknek (Scliretter de Novizolio) neveztettek. 

A XVI. század derekán a beszterczei Sréter CBaládból három de- 
rék tcetvér vált ki, névszerint János, G'áspár és Menyhért, 
kik közül az első a pozsonyi kir. kamaránál hivataloskodván, e pályán 
s egyéb alkalmakkal szerzett érdemeinél fogra maga és nevezett test- 
vérei és utódaik részére Miksa királytól Bécsben 1669. évi mart 
22-én kelt és „besztorczei" előnévvel megnemesitő caimeres le- 
velet nyert, ') mely nemes levél 1670-ben remete sz. Pál ünnepe utáni 
3-ik ferián Nyltra megye közgyűlésen kihirdettetett. 

Gíáspárnak éa Menyhértnek utódaik közöl, kik azon- 
ban a XVIL század folytán mag nélkül kihaltak, ismeretes nevezete- 
sebb féröak voltak : Schretter Károly, ki 1644. febr. 14-én KörmÖ- 
czön született, ^) és a protestáns családból vagy atyja, vagy ö a kath* 
vallásra térvén, Nagy -Szombatban a Jézuetársaságába állott. Gtrécz- 
ben a hittant hallgatta, azután Nagy-Szombatban és Bécsben hat évig 
s bölcsészetet tanította, majd Magy-Szombatban az egyházijog tanára kí- 
lencz évig, végre a Győri és Lőcsei rendház Igazgatója volt *) Tudo- 
mányos képzettségét és mély tanúltságát igazolja jogtani munkája, 
mely „Concordia Juris Hutigarici cum Jura civiliet canomco ín tmiait 
testamentariie et ultimat voluntatis", czim alatt Nagyszombatban 4-rét- 
1698-ban kinyomatott. Ennek rokona. 

Vilmos 1687-ben a pozsonyi és szepesi kamara tanácsosa volt ') 

') Ab 4radeti íüggS pecsétes kir. oklevél ueriat ; — örlfmmel jegyecvén 
itt ttiog, miazerint szereocaém volt a család ^dekea lev^táriban kntatfaatei, 
ds itt közlendtí hiteles adataimat közvetlenül az eredeti okmányokból me- 
rithetni. 

') Lásd Prsy Msa. tomo XVIIL Fejéi Q. História Acad. Scientianim. p. 
20. S4. hol BBÜlet^st évp 1643.ra van téve. Láed rdls P a q 1 e i értékelését a 
nagjazombati jogtudóeokrút a H. A. Értesitöben. 

■) Bel. H. Notitia nova Huag. tomo L 459. v. 0. IV. 106. Tin eaen Vil- 
moanak leányajvolt aion S. K ata, ki 1699-ban Nagy Mihálynak neje, férjével 
Eneaén Győr megyében 1728-ig, midőn már öivegy volt, zálog jogon bírt. 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



343 

A két testvérnek Gáspámiik és Menyhértnek ága kihalván, a fÖ 
szerzőnek Jánosnak, kinek ága a prot. vallás híve maradt, utódai 
köziü a XVII. század végén egy, mondhatni lángeszű, férfiú : S r é t e r 
János vált ki. Alapos képzotségérül, korában fcitüuö széles 6a sok 
oldalú Í3merotcirül, kitartó fáradhatlan crólyérÜl, és szilárd jelleméről ta- 
nóságot tesz azon változás- és viszontagságteljes életpálya, melyet dicsíJ- 
séggel és teljes sikerrel megfutott. Már iQuságában (mert az adatok 
összevetése szerint alig volt 24 éves ifjú) Apaffy Mihály erdélyi feje- 
delem szolgálatában taliljnk, ki mint hívét 1680-ban maj. 5-éu Gyula 
Fejérvárról megbizással küldte a lengyel királyhoz. ') A következő 
évben hadadi gróf Wesselényi László özvegyének Bakos Zsuzsanná- 
nak volt udvari fS embere, a midőn ennek Ügyeiben Gr. Caprara 
Aeneas császári lovas tábornok és Magyarország alsó részeinek íü ve- 
zére útlevelével ') az ország alsó részeiben járt. Majd Tüköly Imre 
pártján állt, és ennek lőn tevékeny híve. Tököly ismerve iigyesaégét 
diplomatíaí küldetésekkel is megbízta. így lŐ84-bon a franczia király- 
hoz küldötte, faová — mint napló-jegyzete mutatja — Kis-Várdából 
1684. febr. 8-án indult meg, Törökországon keresztül. Visszajött 1686 
fcbr. 18-án. Kern sokára ismét a Lengyel királyhoz indult Kassáról, 
ugyancsak Tököly megbizásából. ") Még drágább, "becsesebb kincsét híz- 
ta reá Tököly, mindőn öt Munkács várába neje Zriny! Ilona mellé ren- 
delé. És ö itt is helyén maradt Maga irja későbbi levelei egyikébon *) 
Bákóczyhoz, miszerint (1688. jan 18-án) midőn hosszas ostrom és némi 
árulás folytán Munkács vára bizonyos pontok mellett feladatott, ő ak- 
kor is vonakodott vala moghódolni, és készen állott Tökölyt száműze- 
tésébe is követni, ha hogy az lehetséges lett volna. £s mind addig a 
feladáaba meg sem egyezett, míg Tököly őt a neki esküdt hűség alól 
fol nem oldotta. Feladatván Munkács, miután imént emiitett szándoka 
nem teljesülhetett, a capitulatio föltételeinél fogva jan. 20-án Carafia 
tábornagytól két roadheli parancsot eszközlött ki, egyiket a szepesi, 
másikat a pozsonyi kamarához intézve, amazt Boregli megyei, az utób- 
bi Trencsin és Hont megyei elkobbzott javaínak visszaadatása iránt. *) 



■) Eredeti 

■) Eredeti, kelt Lücs^n 16B1. f«br. 22. 

*) Kegelitu : Dnodecim Piae meditationesLeatsch oviae 1679. cBÍmii Ims- 
kbnyvAe jegjzett napló-ndatai. 
*) Eredeti fogalmazat. 
') Eredetiek 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



344 8RÉT&R. 

Munkács fcindásít tilán haza tért birtokára Zólyom megyei 
Ribár hplyBégbc, molynck átellenében a Garan tulaó partján fekszik 
Hajnik helysége, a Bczegh család ős í'szék helye. Itt laktak akkora Ca- 
raffa által Eperjesen kivégeztetett Bezegh Györgynek, a kassai kama- 
rai javak igazgatójának, egykor Nógrád és Heves jeles főjegyzőjének 
özvegye Liberesei Zsuzsanna, és árvaí, kÖztÖk a szUz Bezegh E v a is- 
Sréter János szerelemre gerjedt a méla, és elmés hajadon iránt, 
és elgytiriízte. És ámbár némi félre értés majd szakadást okozott köz- 
tök, egy pár érdekes szerelmi levél hamar helyre állitá az előbbi, söt 
még forróbb ragaszkodást, •) melyet végre 1689. nov. 13-án íinnepélyes 
nász örökre szentesitett. ') Házassága után a foglalkozást kereaö férfiú 
hivatalos pályára szentelte magát, és mert kitünS tehetsége csak ha- 
mar ismeretessé lőn, már 1 694.3ept. 23-án Zólyom megye másod alispán- 
jává választatott, és e tisztben mat'adt folytonosan megválasztva és meg' 
eröflitve, tíibbször elsőnek is kijelölve, egészén a Rákóczyforradalom 
kezdetéig. Még Tokajnál táborozott Rákóczy, midőn Sréter János már 
hódolt és felajánlá hűségét és szolgálatát. És a fölkelő vezér már 1703. 
octob. 18-án — mint kinevező oklevelében iija ') — „megtekintvén hí- 
rünknek, hozzánk és édes nemzetünkhöz a mostani közügynek folyta- 
tásában való igaz hazafiúi szeretetét és készségét, — az egész Bányavá- 
rosok főkapitányává és parancsnokává nevezte ki; másnap pedig 
Trencain és Zólyom megyei birtokaira nézve ótalom levéllet látta el. *) 
A következő év folytán egy lovas és egy gyalog ezred Ezredese és a 
Zólyom megyei fiscalis jószágok Igazgatója (Praefectus) lőn ; mint ezt 
Rákóczynak 1705. jan. 20-án hozzá irt levele tanúsítja. ') Azonban 
ezek mellett még inkább szükség volt az ö tehetségére oly téren, mely- 
re föleg akkor kevés volt hivatva, értjük a tüzérség kezelését. Rákó- 

') Meg van a családi levéltár ereklj^i közt as eredeti lev^l, meljben B«- 
zegh Éva lija, hagy jegygytirUje viBszakUld^i^rtil ^teatllt, s melyre vtizoiiMá- 
*BŰ] két egymiehos forrt ét elfűrészelt szivet kttld jegyeidnek , erre Sréter 
JánoB legforróbb drzelmU magyar versekbeD iSiük sierelemtfil váUeaolt. E levél 
a meg van. 

') Imakönyvi jegyzeteiben, hová gyermekei sztHetéseit Is irta. 

^) Zólyom megye Jegyző könyveiből hiteles kivonat sBerint, mely t«- 
nnaitja, hogy 1695. dec. 22. 1696. oct 13. 1697. jtd. 80. ét sept. 6. 1698. oet 39. 
1699. oct. 14. éa ITOO. dec. lO-én is meg választatott is megerdaitett. — Uá> ok- 
IflvA bizonyítja, hogy az volt még 1101. oct. 16-án is. 

') Eredeti. 12. az. 

') Eredeti, 18. az. 

*) 87. iz. alatti, éi Bercsényi levela 83. sz. alatt 1704. ang. 9-r01. 



DiB.1izedOyGoO<^iC 



czy megiimerve sok oldala képzettségét és ügyeeségét, több tiszte mellé 
1705. dec 18-án Sréter Já^st dandámoki (Brígaderus) ranggal 6se- 
Bzes tfizéreégfl fö fölügyelöjének (Supremus Inspector) kmevezte. Eb ez 
idö óta — feomaradt leveleeéHe s szimadásai mutatják — mily sok ol- 
dalú, tömérdek gondot, Dogyszeríi figyelmet és pontos erélyt kívánó 
munka vette igénybe a £&radhatlaa és Qgyes férfiú ritka tehetséget Es 
hat éren át ennyi gond, ennyi baj sem fáraaatá ki a munka gyttzfi erdt ; 
1709-beD nov. 2-án még Eperjes város és er8d parancsnokaága is az 
ö hűségére bízatott, mint errííl Berceényi hozzá irt tevelében tndo- 
sjtja ■) A romhányi vesztett csata után, midttn Rákóczy oem egy hiva 
tántorodott el hűségéről, és köstfik Andrássy István már 1710. évi mar- 
tiusban feladá Lőcsét, kétszer is felhiván kegyelem biztosítása mel- 
lett Srétert a város feladására, ') — ö szilárdan meg állt helyén. Azon- 
ban mind végig nem m&ra^iiatott Eperjes város élén, a — knruczok kö- 
zött, nevezetesen Radvánszky Jánosnak ellene szőtt folytonos (mint- 
maga irá) áskálodásai miatt ; — miért Eperjest jól felsserelve és m^- 
erősitve, 1710. év tavaszán át adta Rákóczy parancsából más oda ne- 
vezett parancsnoknak ; ^ a ki azután dec lO-én feladta Virmont csá- 
Bzári tábornoknak. *) Sréter az Eperjesi parancinokságtél mart 32. 
és aprít. 8. között felmentve lévén, Rákóczy fejedelem után Lengyel or- 
szágba vonta magát Már 1710. dec. 11-én L Péter czi^ teljes megha- 
talmazottjától Colgoruky herczegtfil nyert JároBzlóban orosz nyelven 
szabad menet és ótalom- levelet ^) A bujdosok viszontagságait a kö- 
vetkező évi nyárig osstá, ekkor miután 1711. jnn. 14-én Sinyaván Sie- 
nausky Ádám által lengyel útlevéllel ellátva lőn, ') august 15-én társá- 
val és nagyobbára rokonaival Jaraezlón Írásban '') ^búcsúzva Rá- 
kocsytól, a szatmári béke biztosítékainak elfogadására hazájába vúsza 
tért ; és hátra levd napjút, miután Porosz országból, h<d tanolás végett 
iddztek, fiú is haza kerültek, családja körében Zólyom megyében Rí- 
báron, majd pedig a Rákóczy forradalom eldtt, m^ 1701-ben sserzett 
Nógrád megyei Szandavári birtokán töltötte. He^uUt 1714. elején. 



') *J *) Eiedetl. KoÜDOfici izorÍDt Bagosj vstte át Eperjest 

') Katona Hist ciiticA XXXVU. 603. 

Ó Eredeti. 

') Eredeti. 

') Ebialay L. I. Rikócsj Ferencs bojdosása 1. 164, 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



340 

febr. végén, vagy mart. ktizdotóo. ') Eltemettetett következő tartalmú 

síremlék *) alá : ^ 

Monamentnm. 

Piae Memória 0. 

Pci'ill. ac Groai olim Domini. 

Joannie Sréter de Szanda. 

ex PrimariÍB NeogradícD. ot ZolienBÍs Comitatuum 

Jar. ABsorie. 

Viri 

Domi, Foríe, Militiaeqae clarí 

eacratum. 

Futurum poBteritatis suae 

rarae mansvetiidínis 

Primi aquisitorÍB Bonoruin Szanda 

Humanaeque caducitatís 

Documentam. 
Ponente lapidero eoDJuge 
Eva Bezegh de Hainik 
cum ProlibuB Adamo, Joanne, Eva et Georgio 
Anno Domini 1714. 
DUdte a mt, qvia mm müi» tt AunuÜs corde. 
Math. XI. 
SrétOT JánoB családja második megalapítójának tekinthetS. 
HasEnálva állását, melyre kitünÖ tehetsége és a szerencse emelte, jelen- 
tékeny vagyont szerzett Nem említve Trencsin megyei birtokát, mely 
ffai lehetet^ Zólyom megyei Ribári birtokát még 1696-ban jelentékeny 
sseTzeménynyel szaporitá, és arra azon évi mart 13-kán b^. Esz- 
terbázy Páltól nádori adományt szerezvén, dec. 1-én a tarócn konvent 
által beiktattatott. Két év múlva Hajnik helységben is birtokrészt szerez- 
vén, abba I. Leopoldnak 1698. mart 22-én kelt megegyezS kir^ ado-, 
mánya mellett sept 10-én a tnróozi cónvent által szintén beiktattatott 
Bereg megyében még Tdköly idejében Lónyai Lászlótól Boltrágy, Ha- 
rangláb, Kis éfl Nagy-LÓnya stb. helységekben tetemes birtokot szerez- 
vén, ezeket 1700. évben a leleszi convent előtti örököB bevallás sze< 
rint elcserélte Lónyu László örököseivel a Lónyai családnak Nógrád 
m^^eí Szandavári birtokaiért, melyekre azntán 1701. mart 6-án I. 
') 1714. matt. b-én már Özvegye Epeijeitífl azon ^rez-koponát kérte, me 
lyet fírje ottan hagyott 

') Mely fVlött a családi esínter diailett. 



ídOvGoOf^lc 



Leopold királytól királyi beleegyező adományt nj'crvcn, azokbn apríLSO- 
áD a Turóczi coavent által ünnepélyesen bévezottctett ; ée ez idö óta csa- 
ládjának e bírtok mellett „szandai" oldnevétis megalapitá. Nem em- 
iitjük ezek mellett még egyéb szintén nejével közösen nyert adományai^ 
melyek részint teljesen létre nem jöttek, részint idövol elidegenítettek. >) 

Sréter IL Jánosnak nejétöl Bezegh Évától, (ki 1 72ő-ben már Thas- 
Ay Ferencz hitestársa volt,) következő gyermekei születtek : 1. A d á m, 
kiről alább, 2. lU. János, kiről alább, 3. Imr e és 4. Éva ikrek, 
szül. 1697. nov, 1-én. Imre korán elhalt; Éva pedig felnevelkedvén, 
idővel férjhez ment Qosztonyi Jánoshoz, és ősanyja lön a Goestonyi caa- 
lád proteet. ágának. 6. György, kiről alább, és 6. Mária, kil707. 
évben született, és valószinftleg korán elhalt. A nevezett három fiú m^ 
élő bárom ágnak terjesztője let^ és ágúkról egyenként fogunk emlékezni. 
L Ádám ága. 

L Ádám (II. Jánosnak a tüzér dandámoknak legídősb fia (szü- 
letett 1690. october 27-én. ') Derék atyja jeles neveltetéséről gon- 
doskodván, őt testvérével Jánossal együtt külföldön iskoláztatta ; Ádám 
nevezetesen Berlinben tanúit, és ott időzvén még a magyarorszá^ har- 
czok végén is, a porosz királyi gyalpg őrségben hadnagy volt. E ran^al 
jött haza is a magas termető, barna, 22 éves i^u testvérével Jánossal 
együtt Drezdán, ") Prágán, ») keresatül 1713-ban, az atyja által gróf 
PálSy János m. orsz. fŐkormányzétél eszközölt útlevél mellett *) Haza 
érkezvén, miután — úgy látszik — hivatalt nem vállalt, megnősült, 
feleségül vévén Trenosin megyéből a szedlicsnai Lipszky családból 
Lipszky Juliannát, kitől fia született Mihály, maga pedig- 
Ádám — úgy látszik — az 1755. évet sem érte el. Nevezett fia 

I. Mihály Nógrád vármegyénél hivatalos pályára adván mar 
gát, 1762-ben fSpénztámok,ntóbb, még 1788-ban is, tbiró volt Nejétől 
Bossányi Julianoátöl bárom gyermeke maradt : 1. É v a, előbb nagy- 
paiugyai Plathy Imrének, atébb ócsiú Balogh Péternek felesége. 2. II. 



*) A uandavári biitokok hasonnevű váron klvfll álltak : Baandavárallya, 
Snrái^, egtfflz SuDdakér, éa Bocakei rJubirtokból. Esen feUl egy, 1708. évi, a 
JOB aniiorum''-^rt fisetett nyngta Bzerint bixts Nógrádban a Nempti pasztát is, 
és Hátságon r^zbiitokot. 

') Az atkának imakdnjvébe jagysett adat asenDt. 

') Dresdki útlevele kelt 1713. nwj. 16. 

*) Prágai útlevele kelt 1713. maj. 30-án, éa tartalmassía naailjf leírá- 
■át, mindkettőben porosz kir. hadnagynak n 

*} Kelt 171S. fsbr. iW-án. 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



348 SRÉTEB. 

A dám, 1792-ben Nógrád megye aUzolgabirája, ki nőtlenül halt tneg, 
és 3. II. M i h á 1 y, ki 1792-ben Nógrád megye elsö aljegyzői hivatalát 
TÍBelte. Ez 0si birtokai mellé az >/« részben öröklött T. Sz. Imrei pusztán 
még korszerű gazdálkodása által ottani birtokát mintegy 10 ezer holdnyi 
teljedelemre szaporította és gyermekeit kitünö vagyonosságra emelte. 
Nejétől losonczi Gryürky Klárától következő nyolcz gyermeke maradt ;' 

a) István fiatal korában katona, mely pályától huszár had- 
nagyi randát elhficsAzván , az 1848. előtti időkben megyei tábla- 
biró volt. Nejétől kis-bózsvai Berhelyi Klementinától gyermekei Ist- 
ván és Klára. 

b) Péter, meghalt 1824. körül magtalanul. 

c) Mihály fiatalkorában 1828. oot 8 átót 1834. július 18-ig 
Nógrád megye alszolgabirája volt. Utóbb táblabiró. Gazdaságra ad- 
ván magát, sz. imrei jószágát kezeli. (Ngtlen.) 

d) E V a előbb Dnbraviczkyné Osgyánban, utóbb Szontagh Sá- 
muetné. 

e) Miklós tábUbiró, meghalt 1840. táján; neje Sréter Teré- 
zia (t 1833-ban) leányuk : Teréz Voxith Horváth Tunásné. 

f) Petronella Losonczy Lászlóné. 

g) Klára Borbély Hiklósné Derzsen. 
h) Ataália Fazekas Károlyné. 

;III. János ága. 

III. János (II.Jánost(lzérdandJTOok fia) szttl. 1693. év táján. 
Danzigból ment Wittebergába az egyetemre 1711-ben tanulása be- 
fejezésére. ') 1713-ban jött haza testvérbátyjával Ádámmal együtt, ÓB . 
Nógrád megyénél közpályára lépvén , 1725-ben szbiró , 1733-ban már 
másod alispán volt. ^) Kétszer nösdlt, első neje királyfalvi Ger- 
Iiard Anna vo]t,a második Moller Katalin. Az előbbitSl szOlettek II. 
Gtyürgj, ki 1765. után magtalanul meghalt, I. Pál, és Joban- 
o a Földváry Oyörgyné ; a másodiktól született I. István, ki szintén 
utódok nélkül múlt ki. Ezek közül egyedSI 

L F á I, ki 17őÖ-ben élt^ terjeazté ágazatát Feleségétől Radvánsz- 
ky Erzsébettől négy gyermeke maradt, úgymint: 1. III. György, 
kir6l alább, 2. F e r e n c z , ki magnóikul múlt ki, 3. Katalin So- 
rodinyi Jánosné, és 4. D i é n e s, kinek nejétől Batta leánytól gyerme- 
ke nem maradt. 



') BartholomaoideB, Hemorik Ungaroram p. 807. 

*) Usgrei jegyztfkOnyT, 4» Uócaáry Nógrád vánn. Mrása IV. 



r,Coo<^ic 



BBÍTEB. 349 

m. Oty&rgj 1809-ben a trancziák elleni hábordban Nógrád 
megye felkelő seregében Örnag; volt, és 1812-ben a Ludovicea kato- 
nai nöreldére öt ezer ftot adott. ') Feleségétől Szent-Miklóssy Zsófiá- 
tól hat gyermeke maradt, úgymint a) Antal, kinek gyermekei Adal- 
bert, és Lídia Gyürkyné Becskén. b) István, kinek nejétől 
EorodJnyi Borbalátói gyermeke nem maradt c) IV. OyŐrgy magta- 
lanul múlt ki, d)n. Pál, kinek nejétfii Muzay Kríeztiaától egy leánya 
és egy fia Q- u s z t á V, (ügyvéd Pesten) maradtak, e) A 1 o y z Í a Orczy 
Istráonak volt neje, ésf) Viktória. 

Ezen ágon III. O-yörgy utódú a kath. vallásban neveltetvén, je- 
lenleg Gusztáv e valláshoz tartozik. 

I. György ága. 

L György (H. János dandámok fia) szttletett 1702-^n ') april 
17-én. A köz-ügyekben, csak mint megyei táblahiró vett részt. 
Meghalt 1767. évi nov. Lén. Kétszer lépett hasasára, első neje : Görgey 
Johanna Mária Klára volt, ettől született leánya : Mária Prónay Mi- 
hályné. Második neje ráhoi Jánoky Katalin volt, kitől maradtak 
gyermekei : IV. János, kiről alább; Erzsébet Sándor Károlyné, 
mhalt 1803. mart. 8-án, és Zsuzsanna Sándor Pálné. 

IV. János szintén megyei táblabiró volt. Meghalt 1796. octob. 
2-án. Felesége egymás után három volt; az első assakOrthi Ghyczy 
Julianna, kitől következő három gyermeke született : 

1. Karolina ozoróczi ée kohanóczi Ottlik Józse&é. 

2. V. János szül. 1776. kÖrUl. IQa korában a Barco hu- 
szár ezredben cadet,az 1809. évi nemesi insnrrecüobaD kapitány, meg- 
halt 1835-ben. Nejétől sédení Ambrózy Klárától maradtak gyermekei : 1. 
Eduárd volt m. kir. testőr, kinek nejétől Scheneríng Máriától leá- 
nya Klára Boltízár Pálné, — és 2. Anna Madorassy Miksáné Gu- 



3. Konstanczía előbb slavniczai Sándor Lászlóné, et- 
től elválva Httltl Fidél katona tiszthez ment férjhez, meghalt 1810. 
körűi. 

IV. Jánosnak második nejétfii budaméri Ujházy Erzsébetfit fija 

4. József Bzül. 1781. octob. 26-án. Nógrád megyének 
^yik előkelő táblabirája, tudományos miveltségU jeles férfiú ; kiütés 



■) 1612. iyi OTSz. gyméti 2. tOrv. osikk. ' 

*) A meiiTiie ai imakOnyTl Jegyiek elbalavánTŰlt iráiából meg ki ol- 
▼ubató. 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



SfiO , SRÉTEB. 

táTBától GoBztonyi AntoníAtót (mfaalt 1840.) megyéje egyik legkitűnöbl) 
férfiát VL J á n o 8 t nemzette és nevehe. Meghalt 1860. sept. 27-én. 
Nevesett nejétől meglett kortért négy gyermeke következő : a) VI. Já- 
nos (Imre) azül. 1806. jan. 12-én. Jelesül elvégezvén iskolai pályáját, 
és 1826-ban kitttnS flgyvédi vizsgálatot tévén, N<)grád megyénél mint 
tiset. aljegyző kezdé meg hivatalos pályáját; és azon fáradhatlan szor- 
galma és beható éles tehetségének eokszerU jeleit adta. 1832-ben másod 
al', 1836-ban elaít al-jegyz8nekf8-jegyzői ranggal, ISSS-ban pedig való- 
ságos főjegyzőnek, 1839-ben a legátatánosabb elismerés mellett másod-al- 
íspánaf^ választatott Azonban alispán társának hosszas betegsége alatt 
és 1841-ben be iskövetkezett halála után a megye kormányzatát telje- 
sen ő vitte; és talzás nélkül mondhatni, elsS hivatalos belépésétől ide- 
jét a tehetsegét a megye dolgainak szentelve , mint kezdő jegyző a leg- 
fárasztóbb, tiz év óta elmaradt tisztviselői jelentésekről és teendőkről 
a megyei jegyzökönyvekből kimutatást készített. 1831-ben részt veti 
az országgyűlési munkálatok szerkesztésében. A nógrádi nemzeti inté- 
zetnek 8 éven át mtinkás titoknoka volt És ő kezdte meg első az or- 
szágban mint iűispáo a megye egész évi beligazgatásáról , és legelő- 
ször is 1823-tól kezdve adott ily jelentést, mely ki is nyomatott. Mtt- 
veltsége és képzettedé, mely a jogi és a politikai tudományokban ala- 
pos és teljes volt, kiterjedt a művészetekre és nyelvekre is, tudott gui- 
tározni, zongorázni, a magyar, latin és német nyelves kiv(U kitűnŐleg 
francziáúl , olaszul , sőt spanyolul és angolul is folyvást beszélni, és 
Sheridan, Byron, Shakespeare, Mirabeau, Cervantes, Tasso, Goldoni 
s többek munkáiból sokat fordított. Mit lehetett vala még utóbb tőle 
remélni, mutatja jeles publicistát dolgozata, mely halála után, „Vbsza- 
emlékezések" czim alatt jelent meg. De a folytonos monka korán sírba 
dönté a páratlan tiazta jellemű, lángeszű és nőtlen férfiút 1842. mart 
27-én kora 33. évében , azon alapos és biztos reménynyel együtt, 
mely benne egy ritka nagy ember és hazafi elveszének megsiratására 
jogosított — b) Horácz szül. 1814-ben april 24-én, megyéjének 
szintén egyik jeles műveltségi! volt táblabírája ; kinek nejétől ebeczki 
Tihanyillonátólegy fiaésnégy leánya él :1. Alfréd, (szül. 1845. febr. 
1.) 3. H a 1 V i D a b. Podmaniczky iQ. Lászlóné. 3. M e t e 1 1 a, 4. N a- 
tal||» 6. Ca mii la atáblánlátiiatók. — c) Teréz SréterHiklósné, 
— ésd) Aglája Révay Károlyné. 

IV. Jáaosnak harmadik feleségétől kubinyi és bertelenfalvi 
Knbinyi Rozáliától, fija 

DiB.1izedOyGoO<^lc 



seítsb. S6I 

5. Lisz ló Bziil. 1784. oct. havában. Nógrád megyénél hi- 
vatalos pályára lépve, már 1809'beii ennek ftt Bzolgabirájivá választa- 
tott, és e tisztet dicsérettel húsizú idüo át viselte 1828-ig, egyszersmind 
a nógrádi evang. föesperességnek ie föfelíigyelílje volt. Meghalt 1863. 
évi martfasban. Nejétől Beniczky Évától, kil813. dec, Sl-én halt meg, 
•következő hat gyermeke maradt : 

a) Miklós, íQu korában 1828-tól — 1832-ig Nógrád me- 
gyének tiszti aliigyésze. 

b) Franciska Mocsáry Imrének volt hitvese. 

c) László Nógrád megyének 1 842-t(f 1 föbiztoaa^ 1846-tól 
másod alispánja, és 1848-ban országgyűlési képviseltje ; az ellenzéki 
pártnak szilárd elvtí hivc volt, és ld49-bea Debreczenben is vé^g kS- 
vetkezetes kitartással képviselő maradt. Nejétől Hanzély Apollóniától 
fia Ferencz szül. 1S48. aug. hóban. 

d) Rozália mikófalvi Bekény János neje. 

e) Kálmán 1836 — 3d-ig Nógrád megyének volt rendsze- 
rinti esküdtje, 

í) L a j o s 1848-ban a 12. számú Nádor huszár ezredben cs. 
kir. kapitány ; a forradalom kezdetén Lengyel országból, hol ezrede fe- 
küdt , Dessewffy Dénes hiidnagyával együtt századát a magyar kor- 
mány szolgálatára haza vezette, és a forradomban mint ezredes szolgált 
1849. elején Windscbachtnál karján erősen megsebesülve a forradalom 
végén folytonosan üldöztetve, csonka karral Belgiumba menekült. 
A családfa közetkező : 

I. tábla. 

Stétei N. 



■"ll-Jáno* "■ 

TUzdr dandárnok, 

ezredes 

ZóWomi alispán 

'tnu. 

(Bazeg b Éva) 

""l. Ádám UL János 

s>al. 169a N4grádi 

(LipMkvJulianDft) aliipán 1738. t (Qoaztonji (1. Görgey Janka t 
■TTT^tlIT^ ('■Qe'''>»wl An" Jánoe) 51. Jénoky Katt) 

fo/y. in. táiUn. 

DiB.1izedOyGoO<^iC 



»2 



(1. PUthy Imre 

S. ócMŰ Balogh 

Péter fXiip. 



I. Ádám. ki a* l UbUn. 
BS. 1690. 
(UpMky Julianna) 

I. Mihály 
Nógrád V. ftípénz- 

tárnok 176S. 
(BoMányi_ Johanna) 



II 

solgahirö 1792. 



11. Mihály 

179S. aljegyzíí 

(iM. OyOrky Klára 



lítrán PéUr MihíÜ^ Eva Miktós 
(Berhelyi (nfitlen) 1828. (Dobra- f 1840. 
Clementiaa f szbirö Tiesky N. (Srtfter 

1 (nőtlen) 2. Szontagh Teréz 

^Tán. Klára. ' SámnelJ fmS^ 



Petronella Klára Amália 

(Loaonccy (BorbAy (Fas«kaa 

Láazló) Miklda) Károly) 



m. JánoB, ki ft 
Nógrádi aliapán 



i-töl II. György 1756. 



I. Pál Janka 

1766 ^öldTáry 
(Badvánisky Oyfirgyné) 

Eraae) 



2-tól L István 



m. Oyfi^y Dénes Katalin Ferenes 

1609. ina. Sman^ (Batta M.) (Korodinyi f 

(Sientmiklóasy Zsófia; f János) 



István 

(Korodinyi 

Bora)' 

t 



IV, György n. Pál A1^»U Victoria. 

+ ^nzay (Orcay litván) 
Krisatina) 



AdalbMl ladia Pesten Ügyv. 

Cieirtvín. (Gyürkyní (PéiUs N.) 

B«cakén.) 



DiB.1izedOyGoO<^iC 



SB^TEit. 353 



I. G^Srgj, ki at I. táUéa. 
az. 1702. 1 1767. 



l.UörgeyJ 
í. Jánohj K 



l-m Uári* 3-tól JáDOB Erzsébet Zsnzei 

S'rónny mhalt 1795. 1 1803. (Sáodor 

ibálj) (1. Ghyoiy JuIia (Sándor Pál) 

2. IJjháay Erzse. Károly) 

3. Kiibinj -i Ráza) 

l-tiíl V. János Karoliun KonBtaniTÍa 2-tál Jóuef 3-tól László 

infar. kapit. {Ottlik (1. Sándor az. 1781- 1 1850. ■«.• 1784. f 1863. 
B«. 1776. + 1835. JózíeO László Nógrádi Ibiró nógrádi fS sí. J»iró 
(Ambrózy Klára) 2. HUlItl Fidfl) (Gosítonvi {Beniciky Eva) 
) Antó nia) 

^uard SS. 1809. AnnaT VL János ííorácz Teréz ^ 

(Scbenering Mária} (Hadarassy sz 1806. f 1642. ez. 1814. (Sr^ter 1- 

' ín ' Miksa) Nógrádi alisp. (Tihanyi Miklós) V 

(BoltízárPil) """"' '^ 



Ilona) 



Alfréd MaWina MetetU Natália Camilla 

■B. 184a (b. Podntamwky 
LásEló) 



' Miklós 


Fáni László 


Rozália 


Kálmán L^OB ' 


▼. alflgyáiz 


(UocBáry Nógrádi 


(Bekény 


volt. r, esk. volt forrad. 




Imre) alisp. képv. 




esredea. 




(Hanzdty Ápol.) 








Ferencz 








Bz. 1846. 







A család czimere — mint a metezrény mutatja, — égSEinü paizs, 
melynek alján hármas csúcaú hatom áll, ennek középső magasabb he- 
gyéből három fehér virágzó liliom emelkedik fel, a kSzépaSn természe- 
tes H:ZÍnU tengelicz (cardueÜB aeuachantis avicula) ül, fölötte a palzs ud- 
varában jobbról arany nap, balról ezüst fólhold ragyog, a paizs fölStti 
sisak királyi arany koronájából szintén a leírthoz mindenben hasonló 
hánnas liliom virít (madár nélktll). Foszladék jobbról ezüstvörds, bal- 
ról aranjkék (vagy inkább szlirke). 

A család ös eredetére és nevére vonatkozva meg emlithetjük móg, 
hogy az, az 1569-ben beszterczei elíinéwei magyar nemességre történt 
emeltetése előtt jóval előbb moghonosulva, elöbbí hazájában szintén 
nemesi rangban állhatott, ide mutat előbbi német nWoblgemuths- 
h e i m i" előneve, melyet noha a „beszterczei" és utóbb as adomá- 

MlSTAKORSEia CB11.ÍIIM. I. BÖTKT. ' SÍ ^ "^ "" '^S ' ^ 



354 SRÉTER. 

nyos jogú „szandál" elönév teljesen kiszorittatott, még egyes ágainál 
a XVII. században is ismeretes volt. ') 

A csalidnév az 15ö9-ki nemes levélben „Schrettcr" alakban 
fordul elö; 1680— 88-ban min- 
den okmányokban, valamint 
az 1696. 1698. évi nádor! és 
királyi adományokban állan- 
dóan „Sréter''nek iratik. Az 
1701. évi királyi adományban 
felváltva kétszer „S c h r e t- 
t er",tÖbbÍ8zer mind ég „S ré- 
té r''-nek van írva. II. Já- 
nostól ItíSO-tól kezdve álta- 
lában a családnév mind ma- 
ga a család, mind mások ál- 
tal mai alakjában íratott ; csak 
elvétve idegenek, és némely 
Íróink, mint Bel Mátyás, Ír- 
ták Schrötter, — de legtöbb- 
nyire Schretter és Schreter 
alakban a meghonosított nevet. 

A család eredetileg és máig is protestáns ágost evang. vallású, 
kivévén m. János ágát, melyen ül. György által ezen ágból O ii s z- 
táv a katb. vallásban maradt. 

StachA család. Bihar, Békés megyei nemes család. Alapítója 
Stachó János, Nagyváradi gyógyszerész és 1766 ban azon város bí- 
rája, *) 1766. évi octob. 8-án Mária Terézia királyasszonytól czimeres 
nemes levelet nyert, °) mely 1766. évi január 8-án Bihar megye gyű- 
lésén Várad-Olasziban kihirdettetett. *) 

A család czimere fUggöleg kétféle osztott paizs, a jobb oldali 
ezüst udvar alján, vízen két fehér azámynyal ellátott kék golyó lebeg, 
és azon meztelen alakban a szerencse nemtöje áll ballábával, két 
kezével ágyékán feje fölött egy vöriis &tyolt tartva; a baloldali 
kék udvarban arany bőség szarv telve virágai látható, fölötte arany 



•) Bel M. Notitia Nova Hung. IV. p. S60. 

•) B. Vay L. német biviég. 877. 

■) CoU«ct. herald nr. 168. 

') Bibar inegr«; jegyíökönyv. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 



6TACHÓ. 



m 



kcrcazt ragyog. A paizs föIÖttí sisak korqnájáa két kiterjesztett fekete 
saaszároy között szintén a leírthoz hasonló bÖség azarv látható. Fősz- 
ladék jobbról ezüstvörös, balnM aranykék. ') 
A családfa következíl ; 

n.-váradi gyögyizer^Bz 

1766. 
(Pongrác z Magdolna) 



II. JiuoB 1 1818. 
Bihar v. oz.biró 
(Urbán)i Juliana) 



L Károly 111. János 

Bihari alisp. Békeai ca. k. főnOk 

1 1854. 1 1861- 

(Tburzú Eleonóra) (1. Vidovich Jozefa 

j 2 . Plaeaintá r Kata) 

ír Károly Karolina Jnlia Mária Elek S O ' 1--ŐI Gyula 

■X. 1821. az. 1822. sz. 1825. az. 1826. tz. 1827. B%- szttl. 1827. 

Bihari eek. (Reviczky (Moldován honvéd kapit.^i° (Hűké Karolina; 



(Nockheim Láailö) 
Jozefa) 






Bihar . _ 
(Sánta Jozefa);" 



Az alapitónak fía II. János Bihar vármegye szolgabirája volt 
e század elején, 1807. előtt. Me^flialt I8l8-ban kora 61. évében Ennek 
egyik fija : 

I. Károly Bihar megyének al-, 1828-tól föszolgabírája, utóbb 
(1834-től) másod alispánja volt 1837-ig. Lakott Szakállon. ■) Meghalt 
1854-ben kora 66. évében. Nejétől nosziczi Thurzó Eleonórától öt gyer- 
meke maradt : 1. Károly (sz. 1821.) Bihar vármegyének 1848-ban 
Esküdtje, 2. Karolina (szíU. 1822.) Reviczky Lászlóné, 3. Ju- 
liana (szül. 1825.) Moldován Jánosné. 4. Mária (szül. 1826.) 5. 
Elek (szfil. 1827.) 1849-ben honvéd százados, jelenleg Bihar megyei 
esküdt, kinek nejétől Sánta Jozefától két leánya van : Margit és 
Ilona. — 6. Oeiza (sz. 1836.) 

m. JánoB Békés megyébe telepedett, hol nemességét 1828- 
ban april. 15-én kihirdetetté. ") Előbb a gyulai uradalom f<(~ 
Ogyéaze , majd főnöke. A forradalom után Békés megye cs. kir. 



') Colleot. herald, ^b Adámi Scuta gentil. XI. 

*) Nenieaége Bihar megyében kihirdettetett 1820-ban is. 

'} Békés megye jegyzfiköny ve 765. az. a. 



iBi^OOglc 



366 8TÍflLl. 

kir. főnöke volt, éa Ferencz-JózBef rend vitéze. Meghalt ISöl-ben Vá- 
radolasziban kora 61. évében, eltemettetett B.-Gyulán. EUS neje VÍdo- 
vich Jozefa, a második Placsintár Katalin volt. Ettől szUletett fia G y u- 
1 a 1827-ben Gyulán, kinek Híike Karolina nejétől két gyermeke van, 
úgymint : a) Etelka szül. 1 852. és b). Gyula-János-JrSzBef 
BzUl. 1863 bsn. 

Stábly esalád. Jeles orvosokat termett család, mely a X VIL szá- 
zad végén Donau-Echingenböl szakadt hazánkba. Az első meg települő 
"StáhI I. György volt, ennek fia U, György mindketten orvosok 
Pesten, ennek £a III. György Pesten 1765-ben született. Bécsben 
végezvén tanulmányait, a Stein nevU ezredben nyert alkalmazást, mint 
orvos, később a gumpendorfi katonai növeldében működvén, boncz- 
tani remek készletei által Brambilla protnmedicus figyelmét vonta 
magára, és csak hamar a József Akadémiánál a boncztan tanárává lön, 
azonban vissza vágyva 
hazájába, a pesti Egye- 
temhez a sebészet taná- 
rának kineveztetett 
Majd a főikelő nemes 
sereg tábori f8 orvosi 
állomására méltattatott, 
és e téren szerzett ér- 
demeinél fogva 1797- 
ben I. Ferencz király 
által Stábly néven 

magyar nemességre 
emeltetett. ') És akkor 
kapta a czimert, mely 
— mint itt látható ~- 
az orvosi jelvényeken 
kívül, egy lovas felkelő 
□emea vitézt is ábrá- 
zol. A czimer paizs t i. 
vizirányoB vörös szele- 
men által, melyen két 
arany csillag között 
arany nap látbatÓ, két udvarra oszlik, a felső kék udvarban jobbról 



') Collec berald. és Adami Scnta gentil. tomo XI. 

i:,:,rcdr,C00<^lc 



btIhlt. 357 

balra rézsútos ezüst szelemen botm tekerödzíi kígyót mutat ; az alsó 
ezüst udvarban fakó paripán vörös nyereg takaró felett kék magyar ru- 
hás, prémes kalpagii, magyar felkelő nemes vitéz nyargal, jobbjában 
kivont kardot tartva. A paizs fölötti sisak koronájából arany gríf emel- 
kedik ki, első jobb lábával botot, melyre kígyó tekerödzik, tartva. Fosz- 
ladék jobbról ezüstkék, balról aranyvörös. ') 

A nemesi fölkelés ideje után a franczia háború alatt ragályos 
betegségek dühöngvén, fíjleg a katonai kórházak néhányában, felsőbb 
meghagyás folytán ezek megvizsgálása és teendő czélazertt orvosi in- 
tézkedések végett Zárába, Raguzába, Zengbe, Il^umébe, Triesztbe 
utazott, mely szokatlan s roppant fáradtaággal összekötött ntanásának 
áldozata lŐn, lebetegedvén 1803. oct.2-án kora 47. évében Pesten meg- 
halt Kéjétől Treutner leánytél két gyermeke maradt: Ignácz és 
L u í z a Tamóczy Jánosné ; kinek egyik leánya Ida ismert jeles tu- 
dósunk Toldy Ferencz bittestársa volt, 

Ignácz szül. 1786-ban, s ősei nyomdokán szintén az orvosi 
pályára szentelte magát Már 33 éves korában a pesti egyetemnél a 
boncztan tanára volt. Innen a m. kir. udv. helytartó tanács tanácso- 
Bává, országos főoi-voaaá, 1848-ban pedig tábori egészségügyi osztály- 
főnökké neveztetett ki. Több rendbeli érdemeiért a III. oszt vasko- 
rona renddel ób egy würtembergi diszrenddel tfintettetett ki. Meghalt 
1849. april. 28-án Budán kora 63. évében. Két fia maradt : IV. 
György és Perencz. 

IV. György szül. 1810-ben; szintén az orvosi pályát választá, 
és 23 éves korában Fejérvármegye főorvosa lőn. Meghalt legszebb 
férfiúi korának 36. évében, 1846-bftn. Nejétől O&rtner Klárától, ki 
1856-ban halt meg, három gyermeke maradt : Mária kisfaludi Lip- 
thay Komélné, György és Ignácz. 

Ferencz (szül. 1813.) katonai pályára lépett, s előbb a Ná- 
dor , utóbb a Haller huszárezredben őrnagy, a katonai érdemrend tu- 
lajdonosa volt. Meghalt 1862-ben magtalanul 

A családfa kövekező : 



') Adami Sonta gentil tomo. XI. 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



8TA1NBE. — STAINLEIN. 



N. leiny III. QjtSi^ 

(OroBhizi Bz. 1766. f 1803. 

(KÚDu^) orvos dr. 

(Treutper N.) 



Ignicz Luisa 

ex. 1788. 1 1849. ( Tamácz y JAnoa) 

helyt tBDács '^., _ tj j. 

orM.fÖorvoB. f^íí* ,_ /^'í 



IV. György Farencz 
sz. 1810. + 18*6. az. 1812. t 1862. 
Fejér m. ftSovros őrnagy 
(G Krlper Klára t 1856 ) 



(Toldy Per.) 



Mária V. György II. Igoácz 

BZ. 18S4. az. 1836. bz. 1838. 

(KUf. Lip t hay Kornél) 
Margit^ FUlSp ' 
ez. 1858. ez. 1862. 

Stainer család. Stainer MáVton, 1714. febr. 12-éa Bécsben 
kelt czimereB levélbea érdektársaival együtt III. Károly király által 
nemességre emeltetett, ') Czimere vizirányosan kétfelé osztott paízs, a 
íelaii arany udvarban egy fejű fekete sas kiterjesztett szárnyakkal lát- 
ható ; az alsó vörös mezőben arany koronán pánczélos kar könyököl 
kivont kardot villogtatva. A paizs fölötti sisak koronáján ezintén olyan 
kar, kivont karddal látható két sasszárny között, melyek kÖzÜl a jobb 
oldali vizirányosan fekete arany , a baloldali ezüstvörös. ') Foszladék 
jobbról ezüatvörös, balról aranyfekete. 

Stainleln család. (Saalcnsteini gróf) Bajor eredetű. Alapitója 
bajor nemes Stainlein JánoB-(Oottlieb)-Eduard (szül. 1785. mart. 
16.) ki a Bajor követségnél Bécsben titkár volt, és Miksa bajor király- 
tól 1815. sept 27'én Bajor ország! báróságra emeltetett, és mint bajor 
királyi kamarás, val. Ut. tanácsos, és rendkivtíli meghatalmazott mínis- 
ter I. Lajos bajor király által 1830. maj. 31-én Bajor országi grófságot 
kapott. FeleségUl vévén paczolají báró Hellenbach Zsuzsanna Rozáliát 
(szül. 1794.) a bajor sz. Anna rend hölgyét, ezzel Ma^'^yar országban, 
nevezetesen Hont megyében Szemeteden birtokos lett, és 1827. évben az 
országgyűlés által bonfiásilatott. Meghalt 1833. jan, 13-án Pesten kora 
48. évében, Özvegye és hátra hagyott gyermekei 1842-ben V. Ferdinánd 



') Collect. herald nro 63tf. Az eredeti GySr megye levéltárában. 
') Állami Scuta gentil. tomo. X. 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



8TANEI0V1CS.— 8TA:íJ8I.AVICH. 359 

királjtólkirályiengGdélytnyertok, hogy a bajor királytól nyert saalen- 
steini grófi czimet Magyar orazágban ée hozzá csatolt részeibea is visel- 
bessék. ') 

A család czfmere bárántoBan kétfelé osztott paiza , a felsS kék 
advarban derékig kiemelkedő kővágó ember hegyes süregben Utbató, 
jobb kezében hegyes kalapácsot tartva ; az alsó udvar négy sorban hosz- 
szukás ezüst és fekete koczkákkal van fedve. 

A családfa következő : 

Edaard 
SK. 1785. 1 1833. 
(b. Hellen b ach Zgngsi) 



(gr. Wciterhok (Wagelmaoker (gr. Wilci 
Frigyes) Yslena aa. 1828. Henrik) 



HaMna Leontina Otto 
182'2. IS. 1826. SS. 1830. 



Staneiovics család. 1751-ben nemesitottc meg Mária Terézia 
király asszony. Czimere a paiza kék udvarában hármas zÖld halom 
középsőjén egy lábán álló daru, felemelt jobb lábával kövecset tartva. 
A paizs fölötti sisak koronáján szintén daru áll, fölemelt lábával köve* 
eset fogva. Foszladék miadkét oldalról czüstkék. ^) 

Stanislavich család. Alapitója Staníslavich Miklós előbb 
oicopoli czimzetes, 1739-t51 csanádi püspök,") ki testvéreivel együtt 
1746-ban Mária Terézia király asszonytól czímeres nemes levelet ka- 
pott ') Meghalt 1749-ben. 

Czimere balról jobbra rézsútosan vont ezüst pólya által, melyen 
P. R. E. F. betűk (pro Rege et Fide jelentéssel) olvashatók, két részre 
oszlik, a jobb oldali kék udvarban arany csillag ragyog, a baloldali vö- 
rös advarban pej lovon pánczélos, sisakos (melyen strucz tollak lenge- 
nek) vitéz nyargal, balkezével sárga zászlót lobogtatva. A paizs fölött* 
sisak koronáján pánczélos kar könyököl, kivont kardot tartva. Foszla- 
dék jobbról aranykék, balról ezüstvöröa. 

Arad megyében Staoislavich János és György l771-bcn 
hirdettető ki nemességét *) 

ÖVvTlág" politikai lap 1842. évt febr. Wn kelt 11. szám. 

') Adami Scuta geotil. tomo XI. 

*> Pray, Hierarchia U. 340. 

') CollMt herald, nro 121. 

') Arad megyei JegysSkOnyr U6. ix. a. 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



360 STANISSAUUEVICH. — STANKOVICB. 

StaolBsaiUJevich realád. Stanissuuljevich Tivadart 1763- 
ban Miría Terézia királyaaBzony nemeeítette meg ') ily czimerrel : 
a paizs négy udvarra oszlik, az 1. és 4. kék udvarban hátulsó Ubain 
álló oroszlán első jobb lábával kivont pallóst tart ; a 2. és 3. ezüst ud- 
varban fekete holló ül, üeÖréhea két, két zöld pálmagalyat tartva. A 
paizs fölötti sisak koronájából a palzsbelibez hasonló oroazlán emelke- 
dik ki, kivont kardot tartva. Foszladék jobbról arany kék, balról ezUst- 
fekete. 

StanUsavlevich caalád. KözUlök Demeter és György 
1 792-ben I. Ferencz király által emeltettek nemeeségre. Czlmerök négy 
részre osztott paizs, az 1. és 4. kék udvarban két-két pánczélos kar föl- 
felé nyúlva, kivont kardot tart, fölöttük arany kereszt ragyog, a 2. és 
3. arany udvarban egymással szemközt két-két vörös oroszlán ágasko- 
dik ; első lábaikkal keresztbe helyezve dzsidát tartanak ; a paizs fö- 
lötti sisak koronájából szintén vörös oroazlán emelkedik ki, elsÖ jobb lá- 
bával dzsidát tartva. Foszladék jobbról ezüstkék, balról aranyvörös, *) 

Stankovlce család. Stankovich Márton 1720-baQ ül. Ká- 
roly király által nemesitetett meg. ') 

Czfmere következő : a paizs kék udvarának alját zöld legelő 
foglalja el , melyen tehéncsorda és kecske legelesz, jobbról magas 
sziklán vörös fedelű tornyos vár emelkedik, alatta a zöld téren vörös 
magyar ruhás vitéz, sárga csizmában zöld övvel prémes vÖrÖs kalpag- 
gal, oldalán karddal áll, felemelt jobb kezével ezüst bojtos nádp&lczát, 
balkezével vörös pecsétes levelet magasra emelve, fölötte jobbról arany 
nap, balról ezüst félhold ragyog. Á paizs fölötti sisak koronájából szin- 
tén a leírthoz hasonló vitéz emelkedik ki, jobb kezében arany búza ké- 
vét, a balban övet tart. Foszladék jobbról aranykék; balról ezüstvörös. 

E családból volt József 1774-ben a selmeczi bánya grófság- 
nál hivatalnok, Katalin 1782— 1804-ben Mocsáry József neje. 

Slankovics cflaUd. Stankovich János 1792-ben I. Ferencz 
királytól kapott czimeres nemes levelet. Czimere függőlegesen kétfelé 
osztott paizs, a jobb oldali arany udvarban egyfejü fekete sas szétter- 
jesztett szárnyakkal látható, a baloldali osztály viisirányoBan ismét két- 
felé oszlik, a felső kék udvarban zöld halmon arany korona fölött 
arany nap ragyog, az alsó vörös udvarban zöld tér fölött fehér folyam 



') Collect herald, nro 42. 

*) Adami Souta gentil. tomo XL 

') Collect heraM. nro 416. és Adami Scata gsotíL tomo XI. 



ídOvGoOf^lc 



8TAM81TH. — STAHBBHBERO. 361 

buUámzik, e fölött két arany búsakéve áll ée ezek között arany nyelU 
sarló látható. A púzs fölötti sisak koronájából két kiterjesztett sas- 
szárny között arany oroszlán emelkedik ki, első jobb lábával kivont 
kardot, a balban bárom arany búzakalászt tartva. Foaztadék jobbról 
aranykék, balról eziUtkék. ') 

Ugy látszik ezen (vagy a följebb!) Stankovics családból eredt Stan- 
kovics János 1837-ben váczí nagy prépost, kir. tan., czimzetes bosoni, 
utóbb 183S-tól haláláig gy<Sri pUspÖk. 

Stansitb esalád. Ld»d Horváth ci. 

Slarheoiberg család. Stájer országi eredetű, régi, nevezetes 
család, mely magát a Welfek törzséből Vinulftól, a ki Alarik gót ki- 
rály korában élt, származtatja. ") A XII. században három testvér kö- 
zül Albertnak fía G-undakar Ausztriában az Ene vizén fölüli 
tartományban, a mai Hansruck negyedben nem messze Uaag-tól építé 
Starchenberg (Starhenberg) vár-kastélyt , melytöt ivadéka nevét vette. 
A családban ezután a Qundakker keresztnév is igen gyakori lett. 
Nem tartozván ide a család ez ídétti teljes nemzékrendje, csak megem- 
litjilk, hogy a XV. században l^Iátyás király korában is az említett 
Ensentúli tartomány a kapitánya Stahrenberg K o c s á r d volt/) kit Má- 
^ás király 1488-ban arra kért meg, hogy János fiának nem sokára 
tartandó takadalmára Bécsbe neki pisztrángokat küldjön. Erz ösi vt^- 
kastélyt 1579-ben Stahrenberg Rüdiger el adta Albert osztrák ber- 
ezegnek. 

A XVI. század elején élt Starhemberg Rázmány, ki tetemes birto- 
kot hagyott hátra és kinek nejétől gr. Schaumburg Annától két 6a 
maradt :Rüdiger és Henrik, két ágnak alapitói. 

Henriknek (ki 1585-ben mhalt) ágából ineg említendő Gruidó, 
ki Belgrád védelme, és a Zalánkameni ütközet stb. által lett nevezetes. 
Heghalt 1737-ben. Agából ő is 1723-ban magyar honfiusitást nyert. 

Radigemek,kikevendi báró Zékel Hónát birta nŐÜl, és 1582-ben 
halt meg, kis unokái által szintén két föágra osslott a család, mint 
mindezt a családfán láthatni. 



') Adami, Scnta gentíl. tomo XI. 

') Teleki Hunyadiak kora, XII. 416. as er«detí ndmet levében ,6 o t- 
h a 1 1 n" áll, tehát Oothard magyarul Kvoiárd. — Az 1601. ^vre Istvánffj- 
ii (pag iW. ed 2-da) Gothárdot említ, honnan aet vélem, hogy az Gaiidakkec- 
ral volt felcserélheti!. 



DiB.1izedOyGoO<^iC 



8TAUBEB1BBSO. 



Kásmán 
(gi. Schaumburg Add a) 



Hűdiger 1 1582. 

(Kevendi 

Zekal Ilopa) 

Pll-Jakuht 168 5. LajOB 
KÖörád-BoIdiza. 

iet3.gri/. 
(1. b, Zinzeodorf A. Erise- 
2. gr. Cavriani Kata) 



Henrik t 1585. 
(b. Lamberg Magdolna) 
Ez d^ál többi kití 
Gnidá 1723. magyar 
inASgtna. 



Emeit RUdiger 1 1701. 

altibornagj 
B^cs védője 1683. 
(1. Ott. Stahremborg Ilona 

2 . gr. Jör g er MAria) 
ál (rdny, kik k6U H. ADtoni& 
(gr. Stahremb«rg 
Fer. Álltaink) 



2-túl Fereucz Ottokár 

». 1G62. t 1699' 

stockholmi követ 

(gr. Bindsmaul H. Cecil) 

a berezegi ág öse. 



. orez. indig. 1723. 
(gr. Daun M.) 



Ferencz F. Aotal 
BE. 16ai. 1 1743. 
r. Stabremberg H. Antónia) 
a béc«i bÖB leánya) 



Ottó Gundakker 
■z. 1720. t 1760. 

V. b. tit. tan. 
(gf. Brenner Mari a) 

Ferencz Xar. 

8z. 1747. 

(gr. Neippcrg M.) 



Antal Ound. M. Alojzia E&rolj Gundak. 
».1776.tl712. sz. 1798. bz. 1777. 
(gr. Kaunitz (Karácaonji (l.gr.Colloredo M. 
Karolina) LajoB) 8. b. Luzénazky <- 
Klár^ 



Júzsef-Ferenck 
tz. 1724. t 1774. 
altáborn^Lgy 
(gr. Káro l p Eva) 
' Antal idöab 
bz. 1764. 1 1808. 
(kSpSa di gr. Tolv ay Alojria) 
""intaí Gundak. t 18517^ 
kamaráé, volt kapit. 
(gr. DcBfoara Bora) 



Mária Amália 

(CaryTar- cb. ker. h. 
deven Luciu;) 



Kamilló KUd. (baJBai 
BZ. 1804. VojniCB 

(1. Na. Steinmets Guid. Vilma); 
2. gr. Tbürhe i m M. Leo p.) 
' Kamilló sz. 1885. "" 
Ez ágból Gundakker minister volt, iga kapta Nógrád me- 
gyében N. Oroszit adomány bao ; és Antal-Ferencz neje. gr. Tol- 
vaj Aloyzia jogán SomoBkőt és Somoeujfiűut, birva azokat 1847-Íg; ha- 
sonló jogon a most is birt köpösdi birtokot. 

A berezegi ágból L a j o a berezegnek Francziska leányát 
(szül. 1787-bcnJ gróf Zichy István vette nöüI. 

A Henrikféle vonalból Giiidónak első neje Berzeviczy Klé- 
lia, a második, kivel rögtöni közbe jött halála miatt csak kilencz na- 
pig élt, Paukovicb Anna volt. 

Magyar országban legelőször honfiusitást St Henrik nyert 
1647-ben, utána János-Ríkhárd 1655-ben, legutóbb pedig Ta- 

DiB.1izedOyGoO<^lc 



8TATIU0. — STG6MEB. 363 

mis, Oaidó, Konrád, Miksa, 0undeinár és Perencz- 
József. >) 

A család Ö8Í czimere koronás párducz, elstf jobb lábával bo- 
roB^áo-ágat, a bolbao levágott tarfejet tartva, mely a szaporított s 
négy részre osztott czlmer-paízBban a közép vért egy részét foglalja 
el. Starbemberg Ernő RHdiger Bécs bSa védelme emlékére a bécsi sz. 
István tornyát nyerte czimerébe, de csak leányai maradván és egy leá- 
nyát a magyar honSasitást nyert Qundakkemek fia vévén nSül, éa így 
leány ágon ez örökösödvén ntánna, e czlmerrészt is ezen ág öröklé. 

Statllio csalid. A graboríai Beríszló család leány ágán szakad- 
tak hazánkba Statilio János és Máté testvérek, anyjok Beriazló 
leány, nővére volt Beríszló Péternek, János egykor őrsi, majd budai 
prépost végre 1536-tól erdélyi püspök, ügyes, eszes pap, Szapolyai hi- 
ve, történelmi nevet vivott ki magának és innen eléggé ismeretes ; test- 
vérének Máténak fiai voltak János és Mihály, kiknek részére a 
nevezett pOspök nagybátya 1534-ben Erdélyben Csombordra ado- 
mányt szerezvén, abba beiktattak. A püspök meghalt 1442. april S'án. 
UnokaÖcsjeiben a család kihalt 

StavácB család. Szepes vármegye nemos családai közé szá- 
mitatik. 

StefTanits család. Steffanics Pált 1620- ban II. Ferdinánd 
király emelte nemességre czfmeres levélben, mely szerínt czimere 
a piuzB két udvarának alján széles folyamon balfelé fehér lovon 
úszó zöld rnhás, sárga csizmás, fekete süveges magyar vitéz, jobb ke- 
zével kivont kardot, a ballal a kantárig és piros zászlós lándzsát tartva. 
A paizs fölötti sisak koronájából szintén hasonló öltözetű magyar vitéz 
emelkedik ki, szintén zászlót és kardot tartva. Foszladék jobbról ezüst- 
zöld, balról aranyvöröe. ') 

Steffanits nevö család van Bihar megyében, és Zala megyében ís, 
hol Steffanits Ignácz 1838. jun. 9-töI rendszerinti esküdt volt 

Steguer család. Zemplin vármegyében a múlt század elején, 
nOO-ban a Stegner család Nagy-Tolcsvát és E rdÖ-Bényét vette zálog- 
ba a Rákóczy-aktól. ') 

Stegner Mátyás az 1715. évi országgyűlésen magyar honfiu- 
sitást nyert. *) 

■) 1647 : 156. — 1656 : 119. cs 1723. ávi 123. tBrv. ex. 

') Adsmi Scutn gentil. torao XI. 

') Ssirma]' C. Zemplin. not. top. 154. I6fi. 

') 1716. évi 136. töiT. c». 

DiB.1izedOyGoO<^IC 



364 8TEHBHIC8. — STBLCZÜB. 

Slehenlcs család. (Jerebiczi) Horvát ország Zágráb mcgyd 
nemes cealád, mely a nevezett megyében fekvő Jorebtczi hely- 
ségről vette elŐQCvét. Kaprinú szériát már 1459-ben az előkelő ela- 
dok egyike. *) 

Egyik ismeretes tagja volt a családnak jerebiczi Stehenica J á- 
nos 1760-baD győri nagy prépost, temnei vál. püspök, ildai apát, a 
bácsai praedialis ezek örökös főispánja, és m. kir. helytartósági ta- 
nácsos. 

György 1765-ben Győr vármegye táblabirája. 

Gábor 1770 — 74-ben m. kir. udvari kamarai járulnék. 

Steinbach család. (Hidegkúthi) Pozsony megyei család, mely- 
ből Ferencz kir. tan. és közalapítványi igazgató szül. 1780. 
octob. 16-án. 

SteiBicher család. Steinicher Andrást 1738-ban ül. Károly 
király czimeres nemes levéllel ajándékozta meg. ') 

Czimere vizirányosan kétfelé osztott paizs, az alsó udvar ezüst, a 
felső Törös, az előtérben hátulsó lábain oroszlán áll, testének felsŐ ré- 
sze a vörös udvarban arany, alsó test része kék, első jobb lábával há- 
rom arany búzakaláazt tart. A paizs fölötti sisak koronájából szintén 
olyan oroszlán emelkedik ki. Foszladék jobbról aranyvörös, balról 
ezttstkék. 

Slelcier család. (Felső-üri) Előnevénel fogva Vasmegyei FeleŐ- 
Őr adományos családaínak egyike. Trencsin vármegyében a czímer le- 
veles családok sorában áll, nevezetesen az 1803. évi nemes összeírás- 
ban olvassuk >) Stelczer Pált, és ennek négy £át u. m. Pált, Já- 
nost, Józsefet és Mihályt, kik Trencsin városában laktaoak ; 
az 1837. évi lajstrom szintén ott Pál Örököseit mutatja, u. m. Já- 
nost, s fiát Károlyt, — Józsefet és fiait Gyulát, Imrót, 
Antalt, végre Mihályt. 

A családfii ez : 



Pál 1803. 






■ Pál János JÓBsef 
1803. 1808. 87, 1808. 
1 l 




Mihály ■ 
1808. S7. 


Károlr. ' Oviila. 
1837. 1887. 


Imre 
1837. 

D 


Antal. ' 
1837. 


>) Kaprinaj Hii. B. tomo V. p. 135. 
') CoUect. herald, nro. 
■) Bzontag Dan. kOzI. 


ilized Oy ^^t 



BTÉLIR.— STéplM. S65 

StóUk család. MoBony megyei család, meljbSl Stélik Fe- 
rencz 1825-bea — 30-baii nevezett megye alíspAaja volt. 

Stella család. Gróf Stella Rochns ae 1715. évi orezággyü- 
léaea magyarországi honfiuaítást nyert, ') 

StcDciel család. (Kolozsvári) Már a régiebb idöbea mint Ko- 
lozsvár jelentékenyebb polgára említetnek. János 1622. nov. 14-én 
halt meg, és András, kinek házához szállott 1622-ben Bethlen Gá> 
bőmé. Utóbb e osalád megnemesitetett és László e század elején 
Hányad vármegye táblabírája és Csigmói birtokos volt Anna a múlt 
század elején Súky Mihályné, 

Magyarországban Stenczel János 1643-baQ támasfSi apát és 
^ri kanonok. ValósziníUeg nBvére, bizonyosan rokona : Stenczel Bor- 
bála Borsod megyében 1646-ban NyirS József neje. ') 

SieÖBiel család. (Rapini) Heves vármegyei nemes család. Is- 
meretes közülök SteÖszel József, kir. tanácsos, aranysarkantyús vi- 
téz, és 1798. óta a Jászkúnok főkapitánya halállUg, mely történt 1815- 
ben. ') Családfája következJÍ : 

József 

Jászkiin kapit. 

mh. 1815. 

(M^láth N.) 



Márift Mária JóBseff 

(Lubj Imre (gr. Tige Lajos) 0>- Bedekovict 

kir. ttgyigaeg.) Mária) 

Stépán család. (N.-Váradí) Bihar és Zemplín megyei birtokos 
nemes család. Állítólag Brankovics Oyörgy egyik fiának Stépánnak, ki 
1467-ben élt, volnának utódai; azonban ezen állítás igazothatását nem 
ismerjük. Bizonyos, hogy a XVIL század közepén már Bihar inegyé- 
ben virágzott Stépán Ferencz 1646-ban Tokaj várában kapitány 
volt,*) neje állítólag Ráskay Zsuzsanna, fia Stépán Ferencz Rá- 
kóczy hive, N.-Váradon lakott 1660-ban, nejeTeleky Anna, T. Mihály 
húga volt ^) Úgy látszik, ennek nÖvére Erzsébet Toldalagi Jár 
nosné volt. 



■) 1715. ^vi 183. tSrv. ez. 
') Egri kápt Prot. L. A. M. nro 692. foIio 44a 
') Horváth P^ter, Értékelés a Jász -Kunokról 188. 
'} Szirmay C. Zemplin not top. UO. hitt. 178. 
') Szaláidy, Siralmas krónika 482. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 



8C6 STEÍ-HANIDKB.— STEPftANOVlTS. 

Jctenlog birtokos a család Stcpán István nzouiclycbcíi BiLar 
mogycbon Less, Pósa, Sarján és Mindszent helységekben. ') 

ZeinplÍD megyében Márk és Ráska Iiclységben, '') és ezen 
megyében többen viseltek megyei hivatalt, így Stépán László aU 
szolgabíró, Dániel aladószedő, Károly rendszraintí esküdt 1836- 
ban; nevezett László 1840-ben íö szolgabíró; Vinuze ugyan 
ekkor eskUdt, ki 1849-ben aladószedd; József pedig rendszerinti es* 
küdt volt. 

lÍíG2'ben Zcmplin megye föispánilag kinevezett tisztikarában ta> 
láljuk J ó z s ti f e t mint ío-ügyészt. Ugyan e megyében S. A, Ujhe- 
lyen lakik Stépán M i b á I y. 

SleplianideB eealád. A Stephanides vagy Steianidesz család 
1. Leopold király által 1683-ben emeltetett nemességre iolcg a család 
két tudományos férfiának Györgynek a pozsonyi lelkésznek és 
Jánosnak az epcijeeí tanárnak érdemeik tekintetbe vételével. 
Az utódok Árva ós Nyitra megyében székeltek. A Nyltra megyei Csej- 
thei vonal, mely Komáromban székelt — úgy látszik — kihalt, mint- 
hogy az eredeti ezimercs nemes levél, mely általok őriztetett, az Árva 
megyei vonal kezére jutott. Árva megyébe 1700. körül költözött Já- 
nos vonala, mely Trsztena mvárosba telepedett, és máig is ott lak- 
nak utódú. 

Stephanáciy család. Árva megyében arevisnyai Matejecz csa- 
ládnak Istvánféle ága ezen vezeték nevet vállalván el, részint egyedül 
Stephanóczy, részint pedig Stephanóczy máskép Mate- 
jecz néven fordul elő Árva megye tevéitárában ; söt Stephanóczy né- 
ven a nevezett megyétől ezen ág nemesi bizonyságot is nyert. — 1 755- 
ben pedig arrúl, vájjon a Stephanóczy név azonos-e a Stepbanovics 
családdal, szorgos nyomozások és tanuvallatások is tétettek a megye 
által a Reviczky család megkeresése folytán. Az érintett ág utódai Sá- 
ros meg} ébe is költözvén, közUlÖk Sámuel 1688-ban bártfai evang. 
lelkész volt, de úgy látszik — jelenlt;g ezek is vissza tértek a caalád 
MathaeiJes nevére, minthogy Sáros megyében névszerínt Eperje- 
sen Mathaeides Jakab utódai létezvén, a nemzetségbe behozott név 
különbség mintegy megszüntetett (Egyébiránt Jáed a családról a Ma- 
tejecz és Ma thaeidea név alatti czikkeket.) 

Stephansvlts cdalAd. Pozsony megyei nemes család, melybSl 



') Fényes, HagyarorsBig 1859. 1. 2Űfi. 
') Surmaj C Zemplin not. top. 371. 378. 



ir,Coo<^lc 



StEPBANOVlCS.— 'STEBUbERO. 367 

íjtephaaovics János nevezett megyétől 1780. július IL-óo kapott ne- 
mesi bisonyitvány t , melyet Uktahelyén Krassó vármegyében 1781. 
oct. 15-éQ kiliirdettetett. Utódai közÜl egyik a.z utóbb nevezett megyé- 
ben bulcsi jegyző ISOÍ-ben. 

StepfaanovIcB esalád. Stephanovícs Bazil 1797-ben I. Fe- 
rencz királytól kapta czimerea nemes levelét. Czímera először vizirá- 
nyoaan kétfelé osztott paizs, a felső ezüst udvarban zöld téren a jobb 
oldalon három nád áll, feléje fekete lovon, melyen vörös nyeregtakaró 
van, kék magyar ruhás, zöld mentés, fekete fíiveges vitéz nyargal, jobb 
kezében kivont kardot tartva. Az alsó osztály függőlegesen ismét két- 
részre oszlik, a jobb oldali arany udvarban kék golyón a szerencse 
nemtüje áll, vörös fátyollal fedve némely tagjait ; a baloldali kék udvar- 
ban hármas zöld halom középsőjén arany korona, melyből oroszlán 
emelkedik ki, első lábaival ezüst horgonyt tartva, fölötte jobbról arany 
nap, balról ezüst félhold ragyog, Foszladék jobbról eztistkék, balról 
aranyvörös ') 

Stepp család. Komárom megye egykori birtokosai közé tarto- 
zik, a mennyiben 1615-ben Stepp Márton Badvány és Ocsa hely- 
ségekben Pázmándy Ferencztől nfgy udvartelket vészen zálogba ') 

Stercx cMlád. Stcrcz Theophil 1718-ban lU. Károly ki- 
rálytól kapta czimeres nemes levelét. ^ 

Czimerc vizirányosan kétfelé osztott paízs, a felső ezüst, az alsó 
kék udvart mutat, az előtérben zöld pázsiton ballábán daru áll, jobb 
lábával kövecset tartva- A paizs fölötti sisak koronáján szintén olyan 
daru látható. Foszladék jobbról ezüstvörős, balról aranykék. 

Slerka-Sulues CHalád. (Kerpényesi) Erdélyi család, melyből 
Sándor jelenleg balásfalvi görög egyes, érsek, János és József 
1848-ban a Zalatbnai ktr. kincstári urodalomban hivatalnokok; Pé- 
ter Abrudbányán városi hivatalnok; Dénes, J 6 a s e f jelenleg 
(1863.) megyei htvatabiokok. 

Stormenszky család. Pozsony megyei Szász nevű helységben 
Stermenszky András 1738. előtt adomány mellett lett birtokos. *) 

Steraberg egalád. Cseh, Morva országban birtokos. Eredetét 
Frankoniában keresik. A XVII. század elején a bécsi békekötés alatt 
1606-ban már ott találjak nevét Stemberg Ádámnak. *) 

'] Adami, Scnta gentil. tomo XI. 

*) Fényes, Komárom vánn. 129. 

^ Collect faerald nro 616. 

< )Bel M. Not nova Hong. Ü. 284. 

')1606. ^ri b^esi bAekttt^s a Corpae Jnrisban. 

i:,:,rcdr,L.OO<^IC 



868 BTEblTBeBÖ. 

A Csehországi ágból 1662. febr. 14-én Zdenko és Elek 
grófságra emeltettek. ') 

Gróf Sternberg Vratiszláv 1687-ben magyar orsz^ban ia 
bonfiuaitást nyert, azonban ága nem igen honosodott meg. ') Megemlít- 
hetni annyit, hogy 1827-ben gróf Antal örökösei a Ludoviceára ada- 
koztak ') 

Vratiszlávnál a család két f<tágra szakadt, egyik fia F e r e n c z- 
Deménytöl az idősb, úgynevezett Sternberg- Manderscheid, az if- 
jabbtól Ferencz-Lipottól a seroviczi Sternberg ág sarjadzik. 

A családfa ') imez : 

I. t á b 1 a. 

Vratiszlár 
aranygyapjŰB 
tit tan. 1 1703. 

(gr. Sla w ata Anna) 

FereDCK Eleonóra H. Anoa M. Renáta S M. Jozefa Fer.-KipútXZ^H 

Demány s». 1666. f 1728. t 1726. « (gr. Marti- bi. 1688. §oi) f 

titk. tan. t"05. (gr. Goet» (gr. Paar V nitt +1745. %:• « 

f 1719. (gr.Kannita János) Józb.) P György) caehoríz.gHg 

(gr.Walseek Dómok.) b helytartó-t- g. - 

Karolina) % (h. Schnaiaan-^^ £ 

t-erencz-Fulöp Frane.iska ' g berg M. A^g|:.S 

Bz. 1708. + 17»6. sz, 1715. f 1781. Fclyl. 11. lábidn-S- '^-^ 

fdudvanneater. apácza. ' • ^ 



t 



Btahrenberg 
Leogoldina) 



Kerent^ly H. Leopoldina M. Jozefa Guadaker F. Zeófia Karo1inag-«. 

az. 1732. (h. Lichtenatein (b. PUrBten- az. 1787. gr.Wald- (gr.Lützow^ <S 

1 1786. Fei.) berg Eár.) f 1802. atein Jánoa) e^fl 

(gr. Mander- Vincze) g"E 

sebeid g i 

Angiata) '~' 

í'erenoi-JóBs. JinoB Mikaa Lipót Angnsta H. Valpuraa FttlUp GyOrgy Józaef 
BZ.17B3.+1830. paasaui + f + (h. Salm 8. + + + 

(gr. Schön- kanon. Konet.) 

boraFániJ 

Leopoldiaa Aaguat Krisztina Ervina Páni 

Bz. 1791. BI. 1798. + t + 

(gf . Taronca (gr. Brttbl 
Per, ösvegye) Fridi.) 



Ez«n Tonal fií^n kikaU. 



') Hist. herald. Handbuch. Gotha, 1865.'953. 

') Schönfeld Adelslex. 1. 116, ée Gothai Almanaeh 1836. éa 1869. foly. 

*) 1687. évi 27. törc. ez. 

') 1827 : 18. törr. ez, 

DiB.1izedOyGoO<^lc 



SIVRlIEOa.— BTETTNCtC. 369 

11. tábla. 

Ferencz-Lip6t, ki u /. MUAi. 

Bz. 1688 t 1746. 
csehorsB. helytartó 
(b. Schwaraenberg 

M. A uoft) 

k. Fmicaiskk Ferencs Ad. M. Joséfa János Valpnrga M. Emestina SL*^ 

aa. 1709. aa. 1711 1 "89. az. 1712. ex. 1713. «z. 1716. az. 1718. S % 

(er. Clary Al- caeh Urt. fö. (gr Botbal 1 1798. (gr.Kollow- (gr. Czernin S a 

driogen Gáap.) (1. gr. Wald- Jánoa) (gr.Kollow- rat Prok.) Hermán) g-S 



burg H. Ter. 

2. gr. Dichlrich- 

atein M. Krísat.) 

S. p. Wilciek 

H. Anna) 



rat Anna) 



Jozefa Jáuos Joacbim Gáspár S ^ 
t alezredes kamarás kanonok s o 



^ __^ ^ 

< H. Anna Jozefa Ádám Valpurga Ferencz Luiza Lipút Mária 
11.1741.11819. az. 1746. sz 1751. sz. 1764. f az. 1762. sz.l770. ai.l774. 
gr. Martinitz t 1828. f 1811. 1 1821. apácza. t 1868. apácza. 

Fer.) (gr. Marti- (gr. Salm-Reif. (gr. Walaeck 

nitz Kár.) Fer.) Karolina) 

J , 



RŰra 
*a.l802. 
(b. Salm 
Hikaa) 



Karolin 

BB. 1804. 

(gr. Lamberg 



Jaroazló 

az. 1809. 

omagy. 
(1. err. UonEoff Ant. 
S. b. Orc zy Eleonó ra) 

Bóza 
az. 1836. 



Lipót 
BE, 1811. 
tábornok. 



Zdenko 
sz. 1818. 
kamarás 

(gr. StTidiou 

Zsófia) 



Zdenko Kanignnda. Alajoe. 
sz. 1846 az. 1847. sz. 1850. 

A család czímere kék udvarban nyolcz aúgárú csillag. ') 

Slemcgg caalád. Eözillök Sterne^ Ignác z az 1794. évi 
erdélyi orazággyfiléaen hontiuBitatott , a midÖn már római sz. biro- 
dalmi lovag, és az erdélyi kincstárnál titkár volt. 

Sternfeld osalád. Sternfeld János cs. kir. alezredes és grá- 
nátos zászlóalj! parancsnok 1836-ban országgyíilésiieg magyar nemes- 
nek bevétetett. *) 

Stettoer család, (Makkos-hetyei) Pest, Soprony, Veszprém me- 
gyei nemes család. Neve német eredetre mutat; és e niinÖBégfí czimere 



') Ehren-Splegol 669. éa Hiat. herald. Hbuch id. l. 
a családról Hormayr Medn. TaBchenbuch 1635. 282. lap 
*) 1836. dvi 47. tOrv. ez. 
MMT^aoaszio csilIou. x. aOr. 



Különb en olvass 



,d»jPoogic 



870 STIBOK. 

a paizsbaa egy kiterjesütett tenyér. ') A muIt században Mária Teré- 
ria királyasszony alatt János-Károly cs. kir. udvari tanácsos, és 
1774-bea már a magyarországi fflhadi bizt03S% igazgatója volt. Csa- 
ládja igy sarjadzott ; 



János JüT.Bet Teréz Mária 

lovas kapit. udv. titkár (Njilray 
1812. 1815. kir. tan.) 

A családfán álló Gábor Budán szUletett 1743-ban. Iskolái bc- 
végeztévcl már 1770-bcn a m. kir. udv. kamaránál állott hivatalban, 
1 785-ben ezen kormányszéknél Budán tanácsossá nevezettett. Jelesen 
kimfvelt férfiú volt ; s főleg természettudományi gj'üj te menyei ritka 
becsíiek voltak. '') Meghalt mcUvIzkorban 1815, dee. 22-én kora 75 
évében Budán. 

Bár uBszckőtctését nem ismerjük, de c csalátlból származottnak 
véljük Stettner Mátét is, ki Makkoa-HctyérÖl irta elSnevét, és szin- 
tén a m. kir. kamaránál hivataloskodván, I S29. kir. kamarai tanácsossá 
neveztetett. 

Ugyan e család tagja Stettner György szül. 1799. jul. 2-án 
Dukában Vas mogyébcn. 1821-ben tévén ügyvédi vizsgálatot, egyéb 
foglalkozásai mellett Fenyéry Gyula név alatt az irodalmi téren 
is számos folyóiratba és zsebkönyvbe dolgozott. Utóbb nevét Z á- 
dor-ra változtatá, 1848-ban a pesti váltó törvényszékhez előadó ül- 
nökké, 1852-bcn a soproni fíJtÖrvényszékhez, lS55-beii a bécsi leg- 
főbb és semmisitü törvényszékhez ülnökké, 18Gl-ben a hétszemélyes 
táblához biróűl neveztetett. Irodabni érdemeiért a m. tud. akadémiánál 
még az elsők közt levelező, 1835-ben pedig rendes taggá választatott. 
Adott ki egyebeken kiviil jogtani munkát is ; és az „Ezer egy éjszaka"- 
nak négy füzetét forditá. '} 

Stlbor család. (Igazabban Stiboricz) Lengyel eredetű, 
mely mint többi közt ezimcrc is mutatja : a lengyel O s t o i a nemből 



') Siebmacher, Wappcn Saninilung. 

') Tudományos pj-UjtcmL'iiy 1827. IV. 3. a kev. I. 

') Lásd dletét Magyar Irök I. G23. Up. 



n,Coo<^lc 



STtBUR. 371 

ssármazik. *) A XIV. század végén Magyar országban találjuk mái- Stj- 
boriczi Stybort, pozBODji fítiepánt, és testvéreit Pétert és An- 
drást, kik 1389- ben Magyar ország honfiuíiitatott uciiicsci közé fogad- 
tatván, azon évben Budán ünnepélyesen okmányban adták ki n király 
és magyar korona iránti hazafiúi hüségök fogadalmáról esküjüket. ') 

A nevezett három testvér közül Péternek többé nyomát nem lel- 
jük, azonban 1395-ben midÖn Zsigmond királytól ismét terjedelmes 
adományokkal ajándékoztattak meg, Stibomak testvéréül olvassuk 
Wydgowski Miklóst és Podczcschye Andrást. 

Nevezett András, midőn 1386-ban Ugrócz vár torülotén Tre- 
bichova pusztát vagy falut alapitá, a megtclepitesi levélben ily czimzct- 
tel élt : „Nos Andreaa Podczesjo de Rtiborzíz, Capitjineus Trenchin. 
nec non Dominus castrí Uhronycz. 

A legidösb testvér Stibor, ki 1388-ban András és Mik- 
lós testvérével kapta Beczko vagy Bolondócz várát, és abban 1391- 
ben Mária királyné által is megerösitetett, ') 1396-ban már erdélyi vajda 
volt, *) és Zsigmond királyi adományzásából, kinek nagy kegyében 
állott, a Vág környékén roppant dynasta, 1410'ben használt czimét 
mutatja egy okmányának következő fejezete : „S t i b o r u s V aj v o- 
da Transylvanus, Triohiníi, Bistricíae, et Nitríae 
Comes, totiusque terrae Povaziaescu Vaganae Do- 
m i n n fl." *) Wagner szerint hajlott kora miatt utóbb az erdélyi vajda- 
ságról lemondott, do 1414-ben midőn nejével Dobrocbnával együtt 
fiók bolondoczi Stibor nevében is a vágujlielyi ágostonrendiek zárdá- 
ját alapiták, még szintén a ftiljebbi czímzettel élt, azon különbséggel, 
hogy ebben Nyitra megye helyett Zolnok megye íííispánjának nevez- 
tetik. ") 

Nevezett nejétől Dobrochnától líu János keresztnevtt volt, mu- 
tatja egy 141 1. ki okmány végzete, hol mint kir. komornok mester fi)r- 
dál elé. ^) Kb alkalmasint Stibor János volt az, kit Wagner össze- 

•)Cropi«r,Polon]aeHiat. corpus. BaeílUe 158'. libro 15.p.lH4. <fa libro 16. 
') Ftjér, Cod. dip. tomo X. vol. 1. pag. Ml. 
*) Wagner, Collect. gencal. dec. I. 126. 
■) Fejér Cod. dipl. X. vol. 1. p. G62. 

') Ugyan ott X. vol. 2. p. 393. Vftjvoda Traiisylv. totius Vsgi DominoB 
ft Cun-es Posoniencis. 
') Wagner íd, h. 

■) Fej^T, Cod. dipl. tomo X. vol. 6. p. &46. 
') Ugyan ott 352. 

DiB.1izedBv(w»Og[e 



372 STIEPFTEf,. 

téyeszt atyjára!, és a ki Bzerínte is 1434-ben balt meg, benne halván 
ki a bolondúczi Stíborícz család, mert e fiün kivlU (kit Wagner nem 
ismert), Stibor Vajdának csak leánya maradt Katalin, ki alsólindrai 
Bánffy Fáihoz ment férjhez, kinek leány-ágán a báró Mednyánszky 
család örökösödött a Stibor nemzetségnek nem csak birtokú egy réssé- 
ben, de nagy levéltárában is. 

Ab előadottak szerint a családfa ez : 

Stibor N. 

Stibor Andreas Mik tói 

1388. 1414. Podczeaje Vfyágovexky 

crdélji vajda. 1366. 95. liJ86. 

(Dobrochna.) 



János Kata 

főkomornok (lindvai BánSy 

1412. t 1434. Pál) 



E család ivadéka volt még azon Stibor is, ki Stiboricz 
és Kis-Szobo V icsnak irta magát, és 1410 — 1421. egri püspök 
volt, tán őa a vajdának. 

A család czimere — mint ezt Wagner ki is adá ') — Stibor vaj- 
dának 1395. évi pecsété szerint két egymással háttal álló félhold, köz- 
tök arany kereszt ; a púzs fölötti sisakon félholdból sárkány fej emel- 
kedik ki szUgyíg. Ugyancsak Wagnemál 1410. évi pecsét szerint, hol 
Stibor az egri püspök Jánosnak neveztetik, a paiza négy felé oszlik, az 
1. ée 4. udvar a felholdakat ós keresztet, a 2. és 3. félholdból emelkedő 
sárkányt mutat. A paizst püspök! jelvények diszitik. 

Sllefflel család. UOd-bcn nemesitetctt meg Mária Terézia ki- 
rályasszony által c^ímeres nemes levélben ; mely szerint czimere négy- 
felé osztott paízB, az 1. és 4-ik arany udvar fejében vörös pólyán bét, 
két arany csillag ragyog, amabban hármas zöld halmon repülni ké- 
szülő galamb áll, emebben szintén hármas zöld halmon daru áll, fel- 
emelt jobb lábával kövecset tartva ; a 3. és 3. kék udvar alján zöld tér 
fblött fehér folyam hullámzik ; fölötte balról jobbra rézsútos vonalbán 
három fehér rózsafej látszik, közepén vörös gombbal. A paizs fölötti 
sisak koronáján arany Andráskereszt ragyog, két kiterjesztett sasszárny 
között, melyek közül a jobb oldali vizirányosan félig arany, félig vö- 
rös, a másik félig kék, félig ezÜBt, amannak közepén csillag a szárny 
színeivel ellenkezőleg, emebben rúzsa a szárny színeivel ellenkezőleg 
szinézve látható. Foszladók jobbról ai-anyvörös, balról ezüstkék. ') 



■) Wagner Col. gcneal. doc. I. fig. 12. 18. 
*) Adami Scuta gúntil. tomo XI. 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



STiPSicz. 373 

San «Mlád. Stift András az 1827. évi országgyűlésen lion- 
finsitást njert. ') 

Stipsici cMlád. {Temovai h&rft, ca nemes) Netnosségre emelte* 
tett a család I. Leopold király által 1662. évi scptemberben. A múlt 
század elején élt Stípsitz György, ki 1702. aug. 22. lett pozsonyi 
kamarai tanácsos, ennek utóda a múlt században Stipeicz Ignácz, 
kinek neje báró Ujváry Jozefa volt. Tán ennek fía József, ki 1 755. 
aug. 15-én Sopronyban született; 1774-ben katonai pályát kezdő mint 
kadét 1783-ban már ezredi segéd tett és Belgrádnál kitlinteté magát, 
178d-ben Smagy volt. Személyes vitézsége és roppant katonai tudo- 
mánya minden alkalommal feltűnt. A neerwindeni ütközetben mint tá- 
bornoki segéd és alezredes vitézileg barczolt, 17!)4-ben M. Terézia rend 
lovagi keresztjét nyerte, és ezredes, 1797-ben tábornok lett. Stokacb- 
nál a jobb szárny vezényletével 8 dSnté el a csatát, 1800-ban altábor- 
nagynak neveztetett. A béke beálltával élelmezési íö felügyelő, 1803- 
ban a hadi könyvvezetés ^igazgatójává lett. Az 1805. évi hadjáratban 
ismét részt vett A pozsonyi béke után mint a hadi tanács tagja és az 
ujonczozási osztály főnöke tett hasznos szolgálatot. lS06-ban ausztriai 
báróságot nyert, és linczi katonai parancsnok lett 1809-ben a föher- 
czeg helyébe generalissimus. A bécsi béke után érdemei jutalmául 
val. b. titkos tanácsossá és 1811-ben Erdély katonai parancsnokává; 
1813-ban lovas tábornokká, a 10. számú huszár ezred tulajdonosává, 
és a hadi tanács alelnökévé neveztetett, és itt szerzett érdemei ismét 
többrendbeli rendjellel, 1820-ban Arad megyei Tornova helység- 
re adománynyal, és 1821-ben Magyar bárósággal jutalmazta- 
tatott, végre pedig 1824-ben 50 éves szolgálata jutalmául a Leopold 
rend nagykeresztjét nyerte. 1830-ban az állam tanácsban hadi osztály- 
fönök lett Meghalt 1831. sept 16-án Bécsben epe mirigyben. Benne 
— ágy látszik — a bárói ág kihalt 

A nemesi ágból ismeretesek Stipsitz Ferencz, szül. 1745. 
sept 11-én. Papaágra adván magát, 1774-ben N. Szombatban tanár, 
1778-ban ó-badai plébános, alesperes, 1803-ban pozsonyi kanonok, 1805- 
ben academiai igazgató, 1807-ben esztergami kanonok lett 1808-ban 
1000 ft. adott a LndoTiceára ; végre olvasó kanonok lett Meghalt N.- 
Szombatban 1817. april 2-án. 

Stipsicz Ferencz már 1814-ben m. kir. kamarai tanácsos, és 
máramarosi bánym administrator. Meghalt 1834 jan. 3, Budán. Neje 
báré Pei^lor Terézia volt 

') 1827. évi. 40. törv. «. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 



374 STIPSKZ. — STOCKHAHMAR. 

Stipsicz Alaj 08-Eraanuel a m. kír. Egyetem kdnyvtárá- 
jiak öre, moghalt 1815. sept. 18-án. Kéjétől Kroyher Mária Teréziától 
maradt leánya Amália. 

Stipsicz Ferdinánd vs. kir. tanácsos, a pesti orvosi egyetem- 
nél tanár, mint nyugalmazott orvos tanár halt meg 1820. mart 25'én, 
kora 60. évélien. Özvegyen maradt neje Herdenbergi StÖckel Rozália. 

A család czimere a paizs kék udvarában zöld téren hátulsó lá- 
bain ágaskodó kettős farkú oroszlán, első jobb lábával kivont kardot, 
a. ballal fehér galambot tartva, melynek csőrében olajfa galy zÖldel. 
A paizs fölötti sisak koronáján szétcrjesztett szárnyakkal galamb áll, 
csőrében zöld galyat tartva. Foszladék jobbról aranykék, balról ezüst- 
vörös. 

Stockhaninier ccaléd. Németországból KümbergbÖl eredt 
EleÖ tudható törzse Stockhammcr János volt, ki 14ö9-ben született 
és t523-bau halt meg. Ennek fia Lénárt (szül. 1485. f 1550.) V. 
Károly császárnak német titkára, ez által 1524. niart. 10-éa birodalmi 
nemességre ciiieltotott. Ennek két fia maradt : II. J á n o o (szöL 1530.) 
és Sándor, kik 1 578. nov. lO-én a császári örökös tartományokra 
nézve lovagi rangra emeltettek. Sándor a nürnbergi Tonal folyta- 
tója lett ; II. János pedig nejével Harsdörfor Ilonával nemzé fiát 
János-Ádámot, ki nejével Aufhufen Eleonórával ily családfát al. 
kotott : 

Jánoi-Adám 
(Aufhofen Elennora) 



r. FciciicK Pál-Fercnc« 

udvari orvoB tr, (Ciachini Bora) 

1701. 1710, ■-:; — t-r: ' 

(Wejfal,or..M..;.) "SÍ^^T 

Jú/Bef-Antal 1791. ÍDdigcna 
udv. tan. (b. Hnr uckern M. Anna) 

"^■iü'f" *"■ íg^ácz-JeromOB II. FeTdíüíid"' 

*'*"'■ aií. 1750. 81.1751. 

(iis. BLTiiríedec (gr. Hartig Mária) 

Mjlrin) I 

Fcrdináod Uerman-LajoB 

1 1685. BK. 1T96. t 1&5A. 



ulotii Pl. lag. 



') Hlst. Ucrald. Handb. 939. Bollebrouth Szarvas hajdan ^a moit- 

DiB.1izedOyGoO<^iC 



János-Adámnak egyik tia I. Ferem^z, bölcaé»zeti éa orvostu- 
dor, C8. kir. házi-orvos, iilsó ausztriai kormányszéki tanát-goa 1701. aiig. 
23-ái] I. Leopold csáseártól „Edicr ron" nevezettel birodalmi lovagi 
rangra omeltotett, és erről 1710. aug. 5. I. József császártól is inegerft- 
sitéat nyert. Nejétől Weninghofon Margittól fia JózsofAntal 1 734. 
mart. 10-én VI. Károly császártól birodalmi bárósággal Jutalmaztatott. 
Jáaos-Adámnak másik fia Pál Ferencz voLt, ki nejével Cis- 
chini Borbálával nemzé József-Jánost; oz cs. kir. pohárnok 
volt, és 1777-bon 11. József császártól grófi méltóságra emeltetett. 
NBül vévén báró Haruckern Ferencz Békés megyei fdispánnak egyik 
leányát Hária-Annát, ezzel Békes-Csanádban roppant birtokot nyert, ne- 
vezetesen a szarvasi (irodalomban ; és az 1 791. évi országgyűlésen felo- 
dij elengedése mellett a magyarországi honfiusítottak közé bcvétotott. ') 
Nevezett bitestárBától két fia maradt: IgnáczJcromos (eziű. 
1750.) és n. Ferencz (szül. 1751.) Amannak nejétől ns. Bemrieder 
Mélától maradt fia Ferdinánd, ki 1825-ben magnélkül halt cl. 

II. Fercncznofe nejétÖl gróf Hartig Máriától fia Herman-La- 
j s CB. kir. kamarás, Békos és Csanád megyei birtokos, valamint Mor- 
vaországban is a Malostoviczi birtok tulajdonosa, családja férfi ágának 
atólsó ivadéka, meghalt magnélkül Hűtteldorfban Bécs mellett 1858. 
ang. 8-án, kora 68. évében, családját sírba vivén. '). 

Á család czimere négy felé osztott paizs, az 1. ez(ist udvarban 
szétterjesztett szárnyakkal mintegy repUliú akaró koronás fekete sas 
látható, a 2. arany udvarban hárántosan fekvő fekete pólya látszik, a 
3. kék udvarban, fekete lovon vörös ruhás férfiú, födetlen fövcl nyar- 
gal, jobb kezében kalapácsot tartva; a 4. ezüst udvarban két fekete 
madár egymással veszekedik, egyik sxáraz törzsről a másikra ugrik; 
a másik felemelt szárnyakkal várja a verekedést. A közép vértben 
arany udvarban vörös ökörfej látszik, orrában arany gytirti függ. 

Stojánovits család. Btojánovica Fülöp 1 792-ben I. Ferencz 
királytól kapta czlmeres nemes levelét 

Czimere előazOr vizírányoaan kétfelé osztott paizs, az alsó ezüst 
udvarban hullámzó folyamon három vörös zászlóval, vitorlákkal ellá- 
tott szállító hájé úszik; a felső osztály függőleg két részre oszlik, a 
jobb oldali vörös udvar jobb oldali felső szögletéből felbök közül arany 
nap sugárzik ki ; a baloldali kék udvarban a baloldali felső szegletben 



■) 1791. évi 78. törv. c/. 

=) 1858. <!vi Peitl napló ang. 14. n. 



í ,Goo^\c 



376 9T0JAH0VICS. — STOJtSEVICB. 

tüzes felhőkből két vilUm czikázik le. A paizB fölötti sisak koronáján 
kék zászló longedtíz. Foaaladék jobbról aranyvöröa bali-ót ezüstkék. ') 

SloJsDOTles esalád. A föijebbítöl különböző nemw család, 
melj-Dek czímeres nemes levelét Stojanovits György kapta 1797- 
ben I. Ferencz királytól. 

Czimere kettöa függönyös vágással három udvarra osztott paizs, 
az alsó arany udvarban hármas zöld halmon koronából ki emelkedő, 
kék ruhás, arany Öves, prém kalpagos magyar vitéz emelkedik ki, 
jobb kezében kivont kardot tartva ; a két oldalas kék udvarban egy, 
egy ezüst oroszlán ágaskodik, első lábaikkal ezüst horgonyt tartva, A 
paizs fölötti sisak koronájából szintén ezüst oroszlán emelkedik ki, 
elstí jobb lábával arany markolatú meztelen kardot tartva. Foszladék 
jobbról aranykék, balról ezüstvörös. *) 

Ezen két Stojanovics családhoz tartozik-^, és melyikhez, azon 
hasonló nevű nemes család, melyből Stojanovics Mihály Toroatal 
megyének aU zolgabirája, sok ideig főügyésze és 1848-ban 2, alispánja 
volt, nem tudjuk. 

Stojapovits csoUd. (Laczunási) János Temes megyében L a- 
c z u n á s helységet kir. adományban, és erről vett előnévvel nemességet 
kapott V. Ferdinánd királytól 1835-ben, és azon évi ang. 24-ón Temes 
megyétől kiadott nemesi bizonyítványát Krassó megyében kihirdetteté. 

Stojánovito család, (Cseres temesí) Lehet, hogy e család is a 
Ibljebbi két, czímeres nemeslevelet nyert családok egyike. Lehet, hogy 
egészen külön álló ; — mert róla hitelesen csak annyit tudunk, hogy 
Stojanovics Miklós Krassó megyei Csere-Temesre 1831. dec. 16-án 
nyert királyi adományt, mely 1832. oct. 2-án KraBsó megye közgyil- 
lésén kihirdettetett A család jelenleg is bírja Cseres-temest 

Stojesevieb család, Stojcsevich István éa János testvé- 
rek 1760. febr. havában M. Terézia királyasszony által emeltettek ne- 
mességre. *) 

Czimerök aranyfekete koczkákból álló ftiggŐleges szelemen ál- 
tal kétfelé osztott paizs, a jobb oldali vörös udvarban kettSs rabláncz 
látható, moly atyjoknak a török háború alatti fogságára vonatkozik; a 
baloldali udvar bárántosan két részre oszlik, a felsŐ vörös udvarból 
arany oroszlán emelkedik ki, első jobb lábával kivont pallóst tartva; 



') Adaml Scuta gentil. tomo XI. 

^ Ugyan ott 

*) Jelenkor |i«l. Up. 18S&. jnn. 10. 16. as. 

') CoUect herald, nro 24. 



ídOvGoOf^lc 



BT0JK0V1C8. — STÖBB. S77 

AE aUó kék udrarbui báromszeg bakban hármaa ezüst bizanti pénz 
lithat4Ü. A foizB fölötti siaak koroDájából két elefánt ormány nyúlik 
fel, a jobb oldali félig ezüst, félig vörös, a máeik félig fekete, félig lu-any. 
Foszladék jobbról aranyfekete, balról ezOstvörös. 

StoJkovicB cMlád. StojkoTÍcs Iftimias éi fia ISOS.juIíds 
29-én nyert I. Fercncz királytól cztmeres nomes levelet, mely 1823. 
dec 10-én Krassó Tármegyének gyűlésén kihirdettetett Erasaó me- 
gyében jelenleg a család nem létezik. 

Stopani osalád. Stopani ker. János 1722-ben jul. ll.én 
UI. Károly király által nemesitetett meg. ') Czimere négy rész- 
re osztott paizB, az 1. ezüst odvarban koronás egyfejU fekete sas ki- 
terjesztett szárnyakkal látható ; a 2. kék udvarban söld halmon piros 
lábú és csörü fehér galamb áll, csőrében zöld galyat tartva; a 3. vörös 
osztályban kettős farkú koronás oroszlán hátulsó lábain inaskodik, első 
lábait ragadozásra kinyújtva ; a 4-ik ezüst udvarban hármas zöld halom 
középsőjén arany királyi korona díszlik ; fölötte három vizirányos vö- 
rös pólya van. A paizs fölötti sisak koronájából három (ezüst, vöröa, 
kék) BtracztoU leng. FoszUdék jobbról eziistfekete, balról ezüstkék. ^ 

Stoteing csáind. Stoczing Jánoe-Rudolfaz 1649. évi or. 
Bzággy ülésen honfi usf tátott. *) 

StöfliDger eaalád. Stöffingcr Mihály és Mátyás 1801- 
ben I. Ferencz királytól kaptak czimeres nemes levelet Czimerök fög- 
gőlegesen két részre osztott paizs ; a jobb oldali ezüst udvarban kirá- 
lyi arany koronából szarvas-agancs nyúlik ki, fölötte kék csillag ra- 
gjog ; a baloldali kék udvarban hármas zöld halmon fehér oroszlán 
áll, első jobb lábával kivont kardot tartva ; — a paizs fejében arany 
udvarban lándzsa fekszik zöld koszorúval diazitve. A paizs fölötti si- 
sak koronájából szintén ezüst oroszlán emelkedik ki, első lábúval 
szarvas -agancsot tartva. Foszladék jobbról és balról ezflstkék. *) 

8t5hr etalád. Erdélyi szász család, melyből Stőbr ker. Já- 
nos 1774-benaka8Baí kerületi hadi biztosságnál hivataltiezt, János 
nep. 1796-ban az erdélyi kincstárnál titkár volt 

Stőhr Ferencz a m. kir. udvari kanczelláríánál fogalmazó, 
1802-ben I. Ferencz királytól czimeres nemes levelet nyer^ mely sze- 



') Collect herald, nro Ml. 

') Adami, 8cuta gentil. tomo XI. 

•) 1649. in 109. törv. ws. 

*) Adami Scnta gentil. tomo XI. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 



$78 STÖ88EL.— STEEIT. 

rint czimere négy felé osztott paízs, haoem közepén feliér folyam hul- 
lámzik, éB abban kececgc uszkAI; az 1. ér 4. arany udvar belsö olda- 
laiból két fejil fekete sasnak fele teatrésze nyúlik ki,a3-ik kék udvar- 
ban magas feliér szikla emelkedik, a 4-ik kék udvarban arany örves 
feliér vadászeb ágaskodik. A paizs fölötti sisak koronájából két szar- 
vas-agancu között arany csillag ragyog, Foazladék jobbról aranyfe- 
kete, balról ezüstkék. ') 

1815-ben az erdélyi királyi kincstárnál nemes Stöhr János ta- 
nácsos, Károly fogalmazó gyakornok volt. 

Stttssel CHBlád. Lead Steöszd cs. 

Strasser család. Strasacr Ferencz-Józscf az 1687. évi 
országgyűlésen honlíusitást nyert ") 

Strba osalád. Trencsin megyei nomes csalid. A czimeres leve- 
let Strba János és általa nővére, továbbá fia Strba J á n o b ós leá- 
nyai Margit és Zsófia és ez utóbbinak félje szabados -Vizoviczky 
dyörgy ós ezek utódai kapták I. Leopold királytól 1691. évi dec. 31-én 
Bécsben, mely czimerlevél 1692. jtm. 17-én Trencsin vármegyében 
kihirdetetett 

Nógrád megyóben FelsÖ-Fenczcn 1836-ban móg éltacsalád ogy 
tigja : Strba Sámuel, ki igy -szokta volt leveleiben magát aláírni : 
„Princops Sámuel Strba do eadem, haores de Blon- 
d ó c z", birván némít ez utóbbi elSnévbiíI : a bolondosságból. 

Strebel család. Strebel Józsefet 1790-ben II. Leopold ki- 
rály ajándékozta meg czimeres nemes levéllel. 

Czimere jobbról balra rézsútosan kétfelé osztott paizs, a jobb ol- 
dali kék udvar egymás fölött három fehér folyamot mutat, a baloldali 
arany udvarban zöld téren fekete oroszlán ágaskodik, elsS jobb lábá- 
val rózsafejekböl kötött koszorút, elsd ballábával kivont pa llóst tartva, 
ós annak hegyével a zöld tort érintve. A paizs fölötti sisak koronájából 
a leirthoz egészen hasonló fekete oroszlán emelkedik ki. Foszlsdék jobb- 
ról flzüatkék, balról aranyfekete ') 

Strelt család. Streit János-Henrik 1797-ben I. Ferencz 
k irály által emeltetett czimeres nemességre. Czimere elöazör vlzirá- 
nyosan kétfelé osztott paizs, az alsó vörös u dvar hármas zöld halmot 
mutat ; a fclsö osztály balról jobbra rózeutos vonallal két udvarra oszlik, 

'} Adatni, Scnta gentil. tomo XI. 

') 1687. éy\ 28. törv. ci. 

') AdBmi, Scuta gentil. tomo XI. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 



STUGNER. — STROBEL. 379 

ft felftő eztíBt udvarban terméazetos ezinii oroszlán ágaskodik, elsü jobb 
lábával kivont kardot tartva ; az alsóbb vagy baloldali kék udvarban 
arany markolatú kivont kard és buzogány keresztbe helyezve látható. 
A paizs fblötld sisak koronájából természetes szinti oroszlán emelkedik 
ki, kivont karddal Foazladék jobbról ezOstvórös, bab'ól ozttatkék. ') 

Strlgner család. Öömör vármegye nomcs családa. A czfmeres 
nemes levelet Strigner András kapta 1718<ban III. Károly király- 
tól. ') 

Czimere a paizs kék udvarában ztild téren egy lábon álló daru, 
felemelt jobb lábával kövecset tartva. A paízs fölötti sisak koronáján 
vörös mező kar könyököl, irótollat tartva. Foszlsdék jobbról ezüatvö- 
ros, balról aranykék. 

Strilich esalád. Strílich Antal és Péter 1790-ben I. Leo- 
pold király által emeltettok czimerefl nemességre. 

Czimerök fliggíllegescn kétfelé osztott poizs, a jobb oldali kék 
udvarban arany koronából három arany búsakalász emelkedik ki ; a 
baloldali vörös udvarban zöld téren sárga csizmás, kék magyar ruhás, 
kanios, arany Öves, kalpagos vitéz áll, kezeivel felhúzott ijjat tartva. 
A paizs fölötti sisak koronájából szintén az előbbihez egészen hasonló 
férfiú emelkedik. Fossladék jobbról aranykék, balról ezüstvörös. *) 

Stringer család. A czimeres nemes levelet Strínger Péter 
kapta 1741. octob. 28-án Mária Terézia királyaeszonytól. ") 

Czimere következő : a púzs ezüst udvarában középen ékbe vég- 
ződő, szeglet«s vörös pólya látszik, alatta egy, fölötte két három- 
levelea zöld lóher áll. A paizs fölötti sisak koronáján két kiterjesz- 
tett sasszárny között, melyek kÖzűl a jobb oldali fehér, a baloldali vö- 
rös, szintén három leveles lóher zöldéi. Poezladék jobbról ezUstvÖrös, 
baból ezüstzöld. 

Strobel vsalád. StrobelJános és testvérének lía szintén Stro- 
bel János 1744-ben Mária Terézia királyasszony által ajándékoztat- 
tak meg czfmeres nemes levéltél. ^ 

Czimerök vfzirányosan kétfelé osztott paizs, a felső udvar vörös, 
az alsó kék, az elíftérben zSld téren aranyszarvú szarvas jobbfelé ugró 
helyzetben látszik, fejet hátra fordítva. A paizs fölötti sisak koronájá- 

*) AduDi Scnta gentit. tomo XI. 
*i Ugyan ott 

'} Adami Scuta gentil. tomo XI. 
<) CollecL herald, nro. 207. 
*) CoUect herald, nro 208, 

DiB.1izedOyGOO<^IC 



380 STROUEL. — STUBECK. 

ból két kiterjesztett fekete sasszárny között az elöbbibes egéiizen ha- 
BOnló szarvas nyúlik ki. Foszltulék jobbról aranyvSrÖ&j balról ezüstkék 

Strobel család. Ennek alapitója Strobcl Zsigmond berezeg 
BaHbyányi jószágai igazgatója, számvevője és tevéltámoka volt, ki 1766- 
ban augiist. hóban Mária Terézia kirátyasszonytól csímerea nemes le- 
velet nyert ') 

Czfmerök négy részre osztott paizs, az 1. és 4. vöríjs udvarban a 
fels3 jobb oldali szegletben arany nap ragyog, mely felé barna sas re- 
pül, elöl hármas balom zöldéi ; a 2. és 3. kék udvarban hármas fehér 
sziklán három bástyás, közepén vörös fedeles tornyú vár, nagyszegtt 
kövekből ópitve, diszlik, nyitott kapuval, fölötte jobbról ezüst félhold, 
balról arany csillag ragyog. A paizs fölötti sisak koronáján kiterjess- 
tett szárnyakkal és lábakkal egyfejü fekete sas látliató. Fossladék 
jobbról arauyvöröB, balról ezüstkék. 

Stróbl család. Stróbl testvérek 1790. évben IL Leopold király- 
tól kaptak czimerea nemes levelet 

Czimere négy részre osztott paizs, az 1. és 4. arany udvarban 
zöld oroszlán ágaskodik, első jobb lábával kivont kardot tartva ; a 2. 
és 3. fekete udvarban arany ló hátulsó lábain ágaskodva látható. A 
paizs fölötti sisak koronájából a leírthoz hasonló zöld oroszlán nyúlik 
fel, két felől két elefónt-ormány között, melyek közlila jobb oldali viz- 
irányosan félig arany, félig zöld, a baloldali félig fekete, félig arany. 
Foszladék jobbról aranyzöld, balról aranyfekete. '') 

Zemplin megyében van Strobly nevű nemes család Szinnay 
szerint 

Stroeier oealád. Czimerleveles nemes család, melynek szer- 
zője Tamás, s melynek eredeti nemes levele Clyőr városa levéltári- 
ban van. *) 

Stmcz család. Kihalt Ismeretes közülök Strucz Ferencz, 
1617 — 1618 ban Nógrád megyei alispán, éa Vácz várának kapitánya, 
melynek feladásáért az 1622. évi 73. törv. ez. által megbüntetése ren- 
deltetett. Neje volt szúdi Dúló Zsuzsanna, Dúló Gábornak Bimay Já- 
nos költff vejének nővére. Tán ezen Strucz Ferenoz az, ki Ztroez 
(vagy Trucz) néven lö98-ban Nógrád megye jegyzője volt *) 

Stabeekesalád. Stubeck János, Gotfr led, György, S e- 

■; Collect herald, nro 169. 

') Adsmi Seuts gentil. tomo XI. 

') Bsontagh D. kilil. 

') Prot. C. Neogrftd anni 1&98. png. 18- 

i:,:,rcdr,G00<^lc 



BTDBBNBBRG. 381 

beBtyén, Fűlöp-Károly, Mátyás és András az 1659. év- 
ben magyar honfiuaitást nyertek. ') 

Stabenberg család. Stájer országi eredetíl igen régi család, je- 
lenig is ott, és honfiositáa által Magyarország családai közé tartozik. 
Osrárai Stájerban a brucki kerületben, most a Herbersteinok kezei- 
ben vannak. Eredetét a távol ösi homályban keresik. 

Stabenbei^ Jánosnál, kinek báró Schíb-ffenberg Benignátél két 
Ga maradt : Radolfés György-Hartmann, két fii vonal tá- 
madt, amattól származik az idSsb szász vonal ; Qyörgy-Herman- 
tél az ifiabb stájer ág, mely honfiusitást nyerve hazánkban is, minket 
egyedül érdekel. Ez ntóbbi vonal tehát, mely nevezett Györgynek 
nejétől báró Tbambausen Dorottyától eredt, még két ágon virágzik, és 
pedig Györgynek két unokája által, úgymint Farkas és Ferenc z- 
Qyörgy által két ^ra oszolva. Ez ágakból Farkas és Gily- 
ly én bárók az 1655. évi országgyűlésen a ll!í. törv. czikknét fogva 
nyertek faonfiusitást. 

Farkasnak neje volt gróf Puckbaim Mária, ennek utódaiból tá- 
madt a következő táblázat : 



(b. Standacb Fáni.) 



József 

». 1621. 8Z. 1624. 

(1. BemeklidiT Jánoi (gr. Nimp tsch M. Anna) 

2. gr. Zichy FVidrik) ' ^^^ ■ 

■z. 1857. 

A táblán álló József birja a gutenbergi uradalmat ; bír Stájer- 
ban Stabegg és Mureg ncvU helyen, a Magyaroezágban Székelybidon. 

A család czimere fekete udvarban horgony. 

A Stubenberg családból — mind a család leírás mondja ^) — a 
külföldön 1771-ben nőtlenül elhalt Vilmoson kivui senki sem lett, és 
Benki sem keresett gróíságot, miután a család ösi eredetéhez ragasz- 
kodva magát mindéig csak „von'Stubenberg"-nek irta éa írja, és mely 
mellett még is mindég az örökös tartományok grófi rangú családaival 
egy sorban állott és áll mai napig. 

•) 1669. ívi 138. törv. ez. 

*) Hist. Herald. Hiudbuch. 969b 

DiB.1izedOyGoO<^lc 



Staninier család. Meve után ítélve idegen saármazisú volna. 
A család megalapítója a mnlt szásad eUö felében ^t Stammer I. 
OyOrgy, ki kílüntetett vitézsége és hadi érdemeiért 1741. évi octob. 
28-áu Uária Terézia klrályaBBzonytól czimerea nemes levelet nyert ') 
Azonban családi közlés szerint a család már előbb bonosúlt és birto- 
kolt, erre mutatnak nevezett Györgynek a múlt század elején}) Hont 
megyei Vísk helységről és Zólyom megyei Korpona városában kelt, a 
Paláatliy és Szmrccsányi családok oUení magyar keresetleveleik. Ez idö 
Bzerint a CBalád székhelye Hont vármegye volt, hol Ipoly-Reszi és Te- 
réuy helységben s más helyeken mint birtokosok fordulnak elö. £rre, 
valamint átatában a család emelkedésére és fényére nézve tetemes be- 
folyással volt a család tagjainak a Bánhidy, Péchy, benedekfalvi Luby, 
nádasi Tersztyánszky, Pongrácz, Szmrecsányi stb. családokba házaso- 
dásB, melyek által Hont megyében a terjedolmesb báti, disznósi, túri, 
várboki, cseri, Zúlyom mej^yében a korponiú stb. részbirtokokat Örök- 
liitték, és Hont megyében, majd utóbb Békés megyében megyei föbb 
hivatalokat viseltek. 

I. Györgynek nejétől Bánhidy Annától hat gyermeke maradt : 

Rozália, I. János, Imre, ki mint hadnagy elesett Belgrádnál, II. 

''tíyürgy, I. József és Anna sípeki Balás Mihályné. Ezek közül 

I. János Hont megye főbiztosa volt. Első neje FoUy Rozália, — 
kitől csak leánya Erzsébet Paczolay Benedckné maradt, — 1766. 
táján meghalván, másodszor nőül vette bencdekfalvi Luby Juliannát, 
kitől kővetkező hat gyermeke maradt, u.m. U. János, Emeren- 
tia Tersztyánszky Mihálynak harmadik hitcstársa, L Ignácz, 
Apollónia hajadon, Antal, és Elek főhadnagy és nyargoncz 
elesett 1800-ban a franczia háborúban. Ehat testvér közíil U. János, 
Antal ésl. Ignácz három ágra oszlatták a családot ; és pedig II. 
János osztály utján Hont megyei T e r é n y helységben kapván bir- 
tokrészt, innen ága terényi-ágnak és menyiben Békésbe szakadt bé- 
kési ágnak nevezhető, Antal Ipoly-kesziben kapván részt, testvéré- 
vel I. Ignác zczal együtt az ipoly-keszti, ág terjesztője lett, azon- 
ban Antal birtokrészét testvéreinek eladván, és fiában fér6 í^a Heves 
megyében Gyöngyös-Patára költözvén, Antal ága hevesi-ágnak ne- 
vezhető, mig I. Ignácz ága az osztályba jutott ipoly-keszii birtokról 
honti, az az ipoly-keszii-ágnak vagy a család ez ágából eredt és or- 
szág szerte ismeretes tudós Stummor Arnoldnak irodalmi nevéről Ipo- 
I y i-ról ipolyi-ágnak nevezhető. 

■} Collect Herald, uro. 209, — da Hont megyei Itit. 

i:,-:,.cdr,C00<^lc 



Terényi v. békesi-ág, 

11. Jánoe, kttö) följebb emtékeztaak, Békés megyébe telepe- 
dett, éa ott a vármegyénél előbb, már 1790-ban ceküdt, ') majd al-, 
utóbb bosezií ideig (mintegy 1824 — 1835-ig) a csabai járás föszolga- 
bir^a, és helyettes alistiánja volt. Mcgbalt 1837. körttl. Nejétől Péchy 
Francziakától következő öt gyermeke maradt : 1. Franczieka 8i- 
may Kajétán Békés megyei volt alispán és követ neje, 2. II. I m r e, 
kiről alább, 3. Mária rozvadzi Omazta Zsigmond Bókee megyei al- 
ispán neje, 4. Krisztina kis-jeazeni Paulowytz Gábor C8. kir. tör- 
vényszéki elnök s jogigazgató neje és 5. Julianna Szinovytz 
Lajoané. 

IL Imre Békea megyének sok ideig 1825-tol tiszti alfigyésze 
1840. nov. 23-ig, ekkor czimz. központi főszolgabini a következő 1843. 
jqI. 3-ig. ') Nőtlen lévén, örökösének tette az i))olykcBzi ágból unoka- 
testvérének Ferencznek 6át 

Lajost, ki 1825-ben született, és 1844-ben már Békés megye 
nemessége sorába iktattatván, *) jeles tcbetaégeinél fogva már 23 éves 
korában 1848-ban Békés megye alispánjának választatott, A forrada- 
lom alatt megyéjében kormány-biztos lévén, fogyver-lctétel után kül- 
földre menekült ; utóbb Iiaza térvén, nő íll vette bajuzai Beliczey Má- 
riát, kitől gyermekei a táblán láthatók. Családi nevét már a, forrada- 
lom alatt elhagyva, és e helyett ágának egykori hont! birtokáról T e- 
r é n y-rŐI magát „T e r ó D y i" nevezve ós neveztetve, azt hatóságilag 
is meg erősítette. 1861-bcn ismét Békcs megye alispánjának ós az Oros- 
házi kerületből országgyűlési képviselőjének választatott, és ott — 
mint birlapi necrologja '') szól : a határozati pártnak egyik legkiválóbb 
tehetségű tagjaként tílnt ki. Meghalt a szép elutójü, nagy reményű lia- 
tal 18G3. évi april 6-án. Orosháza városa, melyet az 18G1. évi ország- 
gyűlésen képviselt, életrajzának és végső tiszteletének nyomtatásban 
küzzótótclét és arczképének tanácsterme számára lefeatósét határozta el. 
Ipoly-keezi ág. 

I. Ignácz, I. Jánosnak fia, 1794-ben Hont vármegye esküdtje 



■) NemeBBtíg^t ezen ávben Hont mcgyL'töl nyert ncmeai bizonyítvány 
mellett hirdetetté ki Btíliee megydbcn 1981. bj.. alat^. 

*) NemeBBdgít kihirdotteté Bdkesben 1808-ban 1572. aí. ós 1820-ban 1183. 
Biám Blatt. 

*) B^kes megyei jegyztf könyv 1844. évi 2022. bz. 

') „Ország" polil. lap. 1863. 80. as. Arozkjpe « VaBárnipí qjság 1864. 8 
I lámában. 



DiB.1izedOyGoO<^iC 



384 BTüHHim. 

majd biztosa, 1821-tól 1834-ig BsámTeTÖje volt EIsS neje nádas! 
Teraztyánszk; Anna meghalt 1805. jan. I9-éD Ipoly-Szatkán. Ettől 
maradt egy fija : I. F erén ez, kiről alább. Második neje évári és 
szent-miklóai Pongrácz Borbála volt, kitől születtek : Francziaka 
tamásfalvi Kasza Ágoston alszolgabíró neje ; éa IL József, ki Hont 
megyének 1839 — 1842. ntaj. 13-ig rendszerínti esküdtje, egykor volt 
felhadnagy 8 a forradiüom alatt honvéd kapitány, 1861-ben Hontmegye 
rendszerint esküdnének megválasztva szolgabírói czimmel, 1862-beD 
kinevezett alszolgabíró 1863-ig. 

I. Ferencz BzOl. 1799-ben, Hont megyénél kezdé hivatalos pá- 
lyájátl821-benmintalbiztos,1824.febr. 3-tóI a báthi járásban rendsze- 
rínti eBküdt, 1831-ban az ipolyi járásban alszolgabíró, a követkesK 
(1835.) tisztválasztáskor a setmeczi járásban ugyanaz, 1839.maj. 7-én 
ismét megválasztva az ipolyi járásba fő h z. b i r Ó i czimmel, 1842-ig, 
ntóbb Pozsony megyében Páiffyaknál jogigazgató. Meghalt 1848-ban, 
Nejétől Szmtecsányi Szmrecsányi Arzcniától kővetkező Őt gyermeke 
maradt: 

a) Arnold szül. 1823. oct 10-én. Előbb zohorí, utóbb tőrők- 
szent-miklósi lelkész, pápai kamarás, a m. tud. akadémia rendes, éa 
más külföldi tud. társaságok tagja; 186S-től egrí káptalani kanonok; 
„Ipolyi" irodalmi nevén általában Ismert és hazánk jelesebb tudósai- 
nak egyike, és a magyar irodalom terén megjelent számos munkálatá- 
val, nevezetesen a rítka jelenségŰ „Magyar Mythologi a" éa 
Magyar archaeologiai dolgozataival kitűnő elismerÓBt aratott 

b) Lajosról (szüL 1825-ben) ki nevét „Terényi^-nek irta, mint 
a békési ág Örököséről és folytatójáról följebb volt emlités. 

c) Auguszta. 

d) m. György szüí. 1831. nov. 24-én 1850. után Árva me- 
gyében volt hivatalnok, 1861-ben Poaony megyei al-jegyzö, 1862. 
óta Pesten ügyvéd. Nejétől Varjú Josztinától (,azűl. 1836.) gyermekei 
a táblán láthatók. 

e) Gyula sz. 1833. volt honvéd, most cb. k. főhadnagy. 

f) Mária. 

Hmegi-dg. 
U. Antal (I. JánoBnak fia) 'a franczia hábor&k alatt katons- 
tíazt, alapitá ez ágat. Ugyan akkor házasodott, nöUl vévén BrüsszeMl a 
franczia származású Bourgeois Júliát, kitől következő öt gyermeke ma- 
u. m. 1. Apollónia Stéger János (f 1857.) Hont megyei í» orvos- 
nak volt neje, 2. Johanna ivachnofalvi Rády Ferenczné Gy.-F«íin- 

nOO'ílC 



3.Terézia Guba Antalné, 4. II. Antal volt tüzér tiezt, 5- II- Ig- 
nác z volt nádor huszár, most Q7. Patán lak. 
A családfa ') következő : 

I. tábla. 

Stommer L GvöritT 
1741. 

(Bánhídy Apna) 

Bozália. II. Jánqs Imre II. Qjürgj. Jóuef. Anna 
(1. F0U7 Éva hadnagv (■ip«ki 

"elgridnál Bálás 

Mihály) 

l-t5l Ense 2-t61 II. János Emerentía 1. Ignács Apollónia Antal 

g'aczolay Bíkesi (Tonityánaalty Honti t ■ ■ ■■ 

enedek) h. alispáa Hibály) ezámvevcí 

t (Péchy Francuka} 1821—1824. 

(1. Tersityánuky 



2. Luby Jalia) f Belgrádnál 



2. Pongrácz Bora) 



Prucaiaka II. Imre Mária EiiBztina Júlia 

(Sinay Kaje- BAesi (Omazta (Paulovits (Szinovitz 

tán alísp.) f5biri. t Ztigm. aÜBp.) Gábor) Lajoa) 



Apollónia 
(Stéget János) 



Janka Teréx II. Antal 11. Ignácx 
(Bády (Guba ttiz^r tiset Oyttn. Patán. 
Ferenca) Antal) 

n. tábla. 

1. Ignácz, ki a* I, idíUn. 
Honti ■Bámvevö 
(1. Terastyánszky Ann%' 

2. Pongrácg Bora) 

1-tdl I. FerenCE 2-tól Francziaka József 

Bz. 1799. f 1848. (Kasza Agoat) Honti v- hivat. 
Honti ez. fÖbiió. 

(SginreegAn^ Arzánia) 

Arnold Lajos Teré»y{ Angnazta III. Gyürgy Gyala Márta 
■z. 1823. az. 1825. t 186S- az. 1831. az- 1833- 

egrí kanon. Bdkeai ligyvdd Pesten, ca. k- fdhadn, 

/jpoiyi. alispán ( Varjil Ju az ü) 

(Beliczey Mária) -^(^.^ Mária. ' 



Zoltán 
tl8M. 



') Családi 8 más hiteles adatok szerint. 

M&aTÁllOBSzia CSlt.lOAI X. zOt. 



idBySoOl^lc 



380 STUUHBR.— STUB. 

A család czi- 
merej — mint itt 
a metszvény mu- 
tatja — a paiza 

kék udvarában 
hatágú CBÍllag ra- 
gyog; ez alatt szög- 
letesen vont ezüst 
Bzelemen , m< 
nek három szögle- 
tében három, szár 
□yát repülésre 
emelő vüros rígA 
áll ; a szelemen 
vagy pólya alatt 
arany markolatú 
kard fekszik. A 
paizs fölötti sisak 
koronáján egymá- 
son két kiterjesz- 
tett sasszárny le- 
beg, az elKtérben 
álló kék és annak 
közepén arany csillaga van, a hátsó szárny vörös. Foszladék jobbról 
aranykék, balról ezüstvürÖB. 

Stupicsky család. Trencsin vármegyei curíalis nemes család. 
Nevök eléfordúl Stuptczky alakban is. Azon megye nemesi össze- 
irásai ') szerint : 

1748-ban a felső járásban laklak Ferencz és Józsefnek fiai- 
1768-ban József és János Nemes Kotesaón székelt. 
1803-ban Antal és ennek három fia : H i k 1 ó b , A n d r ás és 
Antal Ns EotesBÓn. 

1837-ben ugyan ott Miklós és András találtattak. 
Stiír család. Stúr József 1792-ben I. Ferencz királytól kap- 
ta czimereB nemes levelét. ') 

Czimere négy részre osztott paizs, az 1. és 4. arany udvarban 



') SsontBgli Din. közi. 

') Adami Scuta gentil. tomo XI. 

DiB.1izedOyGoO<^iC 



BTURLÉcz.— stOrokh. 387 

vörös ruhás, ezüut Öves, fekete csizia&B, rdröB préui kalpagos magyar 
ember áll, )obb kezében két zöld galyat tartva ; a 2. és 3. ezüst udvar- 
ban zöld téren odvas fa-törzs áll, jobb oldalából száraz, baloldalából 
zöldellő ig nyúlik ki, A paizs fölötti sisak koronájából a paizsbélihez 
mindenben hasonló vörös mezü magyar fér£ú emelkedik ki. Foszladék 
jobbról aranykék, balról ezUstkók, ') 

Stnrléci esalAd. Zemplin vármegye czímerleveles családainak 
egyike. ') 

StariDIlM esalAd. -Neve idegen származásra mutat. Egyik Öao 
Sturman N. 1697-ben Tokaj vár alkapitáoya volt, niídön Öt a várör- 
séggel egytltt Tokay Ferencz felkelő vezér kardra hányatta. ") 

Zemplin megyében e század elején birtokos a család Berzék 
helységben. *) 

Ismeretes a családból e század elején Sturman Márton, kinek 
nejétől szddi Sembery Máriától leánya Beniczky Pál neje volt, Zólyom 
megyében. 

StBrgkh család. Stilrgkb György-Kristóf és János- 
Eriatóf 1729. évben honfiusitattak. ^) 

A család Stájer országi, hová Bajor országból szakadt, 1532-beD 
megvette a blankenwerthi urodalmat, és házasság utján örökölte s 
Vogelsbergi jóB^ágot. I. Ferdinánd Császártól nyerték a Blankenwer- 
thi czimert, és 1G38. maj. 19-én lII. Ferdinándtól a báróságot. 

Báró Stürgkh József- Kristóf nak báró Herberstein Máriától 
volt fia György-Kristóf (szül. 1666.11739. maj. 27.) val. b. 
tít tanácsos és fükanczellár. £z elaö házasságra lépett 1695-ben báró 
Stadt Mária Saroltával (f 1713.) Testvérével Ferencz Bernáttal 1711. 
nov. 23-án III. Károly császár által grófságra emeltetett Többi közt 
1729-ben nov. 20-áo Magyarországban is indigena lön, György-Kristóf- 
tól a családfa ') igy jö le : 



') Adami Scuta gentil. tomo XI. 

") SBÍTinari C. ZemplÍD not. top, 117. 

') Ugyan ott p. 1 99. ea hist. 276. 

') Ugf an ott 32&. 

') 1729 : «. terv. ez. 

*) Oóthat gr. AlnutBBch 1869 évrta ée ISit. herald. Hbnch. 



^yfcoglc 



QjSigyKtiBtót 
n. 1666 1 1789. 
magjar indigen*. 
(bTStodl Miria) _ 

u. 1706. + 1764. 

kam. teDÉCMB. 

(1. b. SUdt JiM^fa . 

Ferenoa-AnUl 

sz. 17M. 1 1791. 

al. aoBStriai komi. 

<g r. Wnrmb r Md Char lotte) 

' KárolT-Anfatl ""* 

8B. 1764. 1 1826. 

ca. k. kttm. 

(gr. Qiiwyck Mária) 



Károlf-'nradar Emma Hiria 

BK. 1796. ct. k, kapit. ez. 1600. >e. 1801- 

(gr. O'Donell Adél) alap. hUlgj. (gr. 8iapi>7 Vincié) 



fBhadn. 

(gr. HeraTÍglia 

EleononO 



Czlmerök négy részre osztott paizs, az 1. és 4. udvar háHbitoaan 
arany és fekete, benne zöld téren gólya áll, az udvar SEtneivel ellenke- 
zőleg szinezve, ceSrében gyilrüt tartva; a 3. és S. hermelin BzinQ ud- 
varban fíiggöleges v8rÖa pólya látszik. 

fifOrmer család. Kflmbergi eredetű; a múlt században már 
Bécsben honos. Stflnner József-Ádámnak Saitz Anna Máriától 
Bécsben 1752. aiig. 21-én azttletett fia Ignácz-Löriocz, cs. kir. val. 
b. titkoa és államtanácsos, a tör&k portán ausztriai ictemontius, ss. 
István r. közép keresztes^ még 1801-ben osztrák Srdk. tart lovagi 
rangra, 1813-ban maj, 27-én báróságra emeltetett, 1820. nov. 12-én> 
illetőleg as 1827. évi országgyűlésen magyar honfinsitást nyert. Heg- 
halt 1829. dec. 2-án. Neje volt 1787 tSI báró Testa Erzsébet (szOl. 
1770. t 1846) kivel ily családiát ■) alkotott : 



■) Hitt. Herald. Handbucb 970. gótbal grófi éa bárói aln. 1669. érrSl 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



b. Ignáos 

M. I75a t 1829 

t»rSk k9v«t 

(b. Tc»l» Eli»«) 

BerUlan Ter^ Károty Fhilippin ' 

». 1787. ««. 1791. n. 1792. 1 1863. es. 1799. 

18*2. grif. (b. Bneiár •Itábornag}' alap. htígy 

tOríik követ 1860-ig Bálint) Peaehiera par. Uttncheaben. 

(birö Bontet Ennance) (b. BedekoTÍca 

Uária) 
t 

A családfán állók közül Bertalan 1842-ben grófságra emel- 
tetett, míg teetrérei bárók maradtak. Azonban Károly báró gyer- 
mektelenül halt el, ÓB móg Bertalannak sincsenek utódai. 

A család czimere vörös udvarban arany pólya, melyen bárom 
ezüst sisak látható. 

Sévrtnik család. Stvrtnik Ágoston cs. kir. altábornagy és Bu- 
dán hadi parancsnok, 1814. aug, 4-én ansztriai báróságot nyertes 18S6- 
ban országgyülésíleg bonfiusitatott ; l ') tőle következő ivadék szár- 



b. Ágoston 

KparancBDok 

tl841. 

^ (b. Hari n g KaU) 

AgMton Lflopold Walbarga 

■z. 1790. tils^r esredes (Becker Eároljn^ 

altáboraagr f 1849. o«t 6. Pesten) 

tttséraégi icasg. (Strann Amália) 
(Sl.vekJo«(fa) -^~- Acálía ' 
cs. E. kapit 

AngtuBtína ÁgMt Adolf Iáp*t 

■z. 1816. IS. 1618, es. 1826. bi. 1828. 

(Haliflsr Károly gr. kapit. cs. k. kap. drag. kap. 

■ ' ■ • ' (Leoímer MutJldJ 



Insbriiekbaii) 

' 1 



Cztmere négy részre osztott paizs, az 1. advarban magas Bzik< 
Un bagoly ül, a 2. udvarban zöld téren várkastély áll, a 3. udvarban 
három ezflst liliom van, a 4. udvarban kett&s farkú vörös oroszlán fej 
fekszik. 



■) 1868. 47 : ttfrv. ez. 

DiB.1izedOyGoO<^iC 



390 STTASZHY. — SUBICH. 

Slyasiny család. Trcnesin megye uzimcrlcvctüs nemee cealáda, 
a czimerlcvcict J632-bon Gáspár nyerte és ugyan akkor Trencain 
megyében kiliirdctteté. Nevezett megyében ily nevií család 1660. és 
ltít)6-ban Nemes Koteesón, 16S8-ban Kalníczon fordul elit, azonban 
ezek mind egy család tagjai voltak-e ? nem tudhatni, fŐleg miutáD o 
néven Trencsin megyében a Budiács és Latkúczy család egyes ágai 
is neveztettek, ') 

StyavDlcsky család. Lásd Tholt, 

Styrum család. Gróf Ktyrum Míksa-VilmoB 1741-ben 
országgyülcBileg honfiusítatott, *) 

Suba család. Göraör vármegye czimcrleveles családainak 
egyike ') 

Sabich család. (Brcbíri) A nagy hirü Zrínyi család törzséaek, 
melyből eredtek, neve. Egyébiránt Horvátországban Várasd megyében 
brebiri és vinodoli S u v i c h (igy) család máig létezik, melybül L aj o a 
ott 1835-bcn ker. esküdt és tbiró ; Antal ugyan ott esküdt, József 
Zágráb megyi föazolgabiró volt. Menyiben birják származási kimuta- 
tásukat? nem ismerjük. Lásd Suvich cs. e kötet végén. 

Sablch család. (Nagy Eoloni) Borsod, Heves megyei nemes 
család. 1672-ben élt közülök nagy koloni Subtez Pál ') ügyvéd. 

Subich Fercncz Heves megyéből 1760-ban magyar királyi 
testőr volt. 

Subich Ferenc K 1770-ben Albert szász berezeg és m. kír. 
hetytarté titkára, 1774'beD országbírói itélŐ-mester volt. 

Subich György 1839 — 42. Heves megyei tiszt aljegyző, 1845- 
tői pertámok. 

Subich családnak czimero a paizs kék udvarában zöld halmon 
hátulsó lábaival ágaskodó, kettős farkú oroszlán, első jobb lábával ki- 
vont kardot tartva, a paisss fölötti sisak koronájából szíutéa olyan 
oroszlán emelkedik ki, első jobb lábával zöld olajfa galyat tartva, két 
felöl bivaly szarv között, melyek közül a jobb oldali vizirányosaa fé- 
lig arany, félig kék, a baloldali félig vörös, félig ezdst. Foszladék jobb- 
ról aranykék, balról ezüstvörös. ^) 



■) SzonUgh Dán. kösl. 

') 17*1 : 70. törv. 08. 

') Bartholomaeides C. GtfinSr pag. 146. 

'} Proloc. C. Ncográd. snni 1672. jan. 13. 

') Adami ScuU gentíL tomo XJl. 

DiB.1izedOyGoO<^iC 



SUCUODELE-TÓrH. -SÓQHÓ. 391 

SHcbod«le-Ttflb esalád. Köziitök M Atyán 1480-ban rsojtci 
kapitány. ') 

Sll4arovÍes-G«ja család. 1751-beii Mária Terézia királyasz- 
BEony nemesi tette meg. 

Czimere következS : a paizs vörös udvarának közepót függőle- 
ges ezüet pólya foglalja el, és abban kék rózsafej látszik. A paizs lo- 
lötti sisak koronájából két zászló nyúlik fel, a Jobb oldali vörösfchér, 
a baloldali aranykék azinit. Foszladék jobbról oztistvöröe, balról arany- 
kék. ») 

Snffa-Biriasovics oaalád. Lásd Ztuffa c$. 

Sngh esalád. Rugfa Oyörgy 1801-bcn I. Ferencz királytól 
kapott czimeres nemes levelet, mely szerint czimere a paizs oztist ud- 
varában liároinszegU kék álvány hegyén álló meztelen vad ember, fe- 
jén ós derekán zöld koszoróval, jobb kezében arany markolatú kivont 
és derékban eltört kardot tartva, bal kezében a törött kard másik részét 
tartja. A paizB fblötti sisak koronája fölött két kéterjesztett fekete sas- 
szárny között ariuy nap ragyog. Foszladék jobbról ezüstvörös, balról 
aranykék. ') 

Súgb György, 1836-bcn Horvátországban ügyvéd. 

SÓghlí csaUd. (Kazsúi) Zomplin megyei eredetű nemes család, 
mely azon megyében Kazsó, (hajdan Kasuh) helységbon mint leány 
ágon a kihalt régi Katiiihy cstJádnak egyik utóda Örökösödött, és ott, 
valamint azon megyei Szomotor helységben még e század elején a bir- 
tokosok között említetik. *) 

Már a múlt században Bibar vármegyében élt Síighó István, 
ki Trencsényi Máriát, (ki utóbb Laczkuvies I^ászló Bikari alispán neje 
volt,) vévén feleségUl, cttöl három gyermeke*) maradt; u. m. 1, 
György Bihar vármegyének egykor aljegyzője, utóbb táblabírája, 
végre királyi tanácsos, ki N. Váradon balt meg 1 793. aprilben. Első 
neje Simonyi Erzsébet, a második Kállay Ágnes (nosiczí Thur^ó Já- 
nos özvegye) volt; gyermeke egyiktől sem maradt 

2) Anna Laczkovícs Imre Pest megyei alispánnak felesége. 

S) Magdolna, SzentJványí József Bihar megyei alispánnak 
hites társa. 



'} Kaprinajr Hsa. B. tomo h. pag, 105. 

') Adami Scnta gentil. lomo XIT. 

') Adami Hcnta gentil. tomo XII. 

Ó Ssirmay C. Zemplin. not. top. 117.337.284. 

') Vaj Lássló, Német hfvsi<g. 383. 337. 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



Említett Snghó Istvánnak testvére, vagy imokatesvcce lehetett 
Kúghó Z 3 i g in o D il, Bihar vármegyének a rault században föszolga- 
hirája, kinek nejétől Palugyai Annától fia volt József, aki 1800-ban 
a Bihar megyei fulkclö seregnél kapitány, 1806-ban ugyan azon me- 
gyénél szolgabíró volt. Nojo Riotaller Ágnes volt Ugy látszik, ennek 
fijai : József Bihar megyének 1841-töl 1845. jun. I6-íg alszolgabi- 
rája, és 1861'ben ismét választott föszolgabirája, és László azon 
megyének 1841-től 1849-ig rendszerínti esküdtje. 

Egy ág Nyitra megyében származván, abból ott Súghó József 
1823'han alszolgabiró, 1825. sept. 26-tól fdezolgabiró 1833-ig. 

Suhayda család. Törzse Suhayda I. János, ki fijaíval II. 
János, Mátyás és I. Pállal, nem különben testvérével Suhay- 
da I. Istvánnal együtt I. Leopold király által Bécsben 1701. aug. 
12. kelt czimeresloTélben nemességre emeltetett Czimeres nemes le- 
vele Nógrád megyében akkori laktahelyén 1703. mart. 26-áii Loson- 
czon tartott közgyűlésben kihirdettetett *) 

Úgy látszik— nevezett I. János egy személy volt azon Sn- 
hajda Jánossal, ki mint Tököly híve és egyik fit tiszte 16S3-ban a 
nagyszombati jes. collegium fölgyujtásával és a sz. ra. képe kifosztá- 
sával vádoltatott, '') és utóbb a kath. vallásra tért volna, mely utóbbi 
állítás azonban valószínűtlen maradt 

Suhayda L Jánosnak megnevezett három,íija körül a kettő még 
életében Nógrád megyéből kiköltözött, nevezetesen IL János Békés 
megyébe, hol 1720. dec. 10. évről már nemesi bizonyságot nyert, és 
P á I fija Gömör megyébe Királyi helységbe, ellenben az atya L J á- 
noB még 1726-ban ajnnius I8-án kezdett nemesi vizsgálatkor Nó- 
grád megyében eredeti czimeres nemes levele felmutatásával igazolta 
kiváltságos állapotát, *) Söt mint azon megyei legéndi birtokos 1731. 
évi sept 1-én Legénden hat házhelyre, melyből kettőt valósággal bírt, 
FelsŐ-Bodonyban szintén h^t házhelyre (vagy is e puszta ^gy negyed 
részére) gr. Pálfiy Jánostól nádori adómányievet nyert, *) azonban 
két fija már elköltözvén, harmadik Gjának Mátyásnak atódai máig is- 
meretlenek lévén, halálával, mely valószínűleg nem sokára b«követke- 



*) Nógrád negyei jegyzSkStiyv. 
') Kasy Hiatoría UnirersiUtH p. 163. 
•) Nógrád ineg7«f jegyifikfin^, 1T2G évtfil. 

*) k% eredeti adomán; levA ezerint, mely idegen k^zre, ia idöjártával a 
némileg hMonló nevit Bnhi^dy enládhoz kerttlt- 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



SüBiVDS. 393 

kezelt, ágazata Nógrád megyéből vagy legalább LegéndWil elenyé- 
szett. ') 

I. Jánoznat két ía U. Jáno. éz I. Pál által a csalid mosta- 
nig terjedő két ágra zzakadl, mint azt a kSíetkeisö táblázat ') mutatja. 



Hiliály Oy9rgy 

Hereiben '"jános"' 

^ I 

Adim Istvin Imte 

ei. 177S 1 1825. Egerben u.I780.tl860. 
hmx. kapftány 1616. Váczon. 

t I (ForoBEkay 

, 1 , Jadit) 



LPál 

1701. 

GDinifr m, insanr. 

1741. 1744. 

tL| SkCa KrJBztiua) 

FoíSi. II. lábUíit. 



IV. Pil IV. Jinoa Adm 
síUI. 1816. Bz. 1818. dec. 29. (Ouba János 
PaBt városi Wt. helytar. tan, U(tTV.) 
(Morlin.MAria) 



Irma 


iBtTán 


Judit ' 


B>. 1847. 


Sí. 1851. 


Bs. 1854 


mart. 16. 


dec. 20. 


noT. 4. 



') Legalább Mgriá megjibm 1781-Un 17l!>6-ig a oemeBek soroaatában 
a eaaUdnak njosaa bídgo. Az 1755. ^vi oemeBi visagilatkor kelt ÖBaaeiráaban 
ily caimU rovat alatt : „Seriét ab ntoadvmuUum inBtliganáontm," találtatik 
nAdamuB Snhajda in Legőnd"; esen Ádámot a Sahajdy család 
igényli elődjének , ^b róla a Snbajdj családnál leaien emliti^B. Egyébiránt 
1781-ben ezen Ádim ellen is a megyei tiuti Ügyész nem eBB ég-igazoltató pert 
folytatott. 

') A asaUd által kOxIWt hitelea iratok Bierínt. 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



SCHATDA. 

II. tábU. 

1. Pál, ki at I. tdMdn. 
1701. DB. 

IIW. 44. iiiBurg. Gömcirb. 

(Lökaa KrJBztina) 

1787. Gömör. publ. 



(Kék E m Jbet) 



111. Pál m. Jiaos I. Sámuel 

a-í.. 177S. dec. 6. RoBnyón lak. MiekolcEon 

Tornallyán publ. 1813. 18 1 3. 

t PcBteo 1852. deo. 2. '~r7i7. ÍA~'^3r ai i 

(VarrinkoTitB ^^■"- ^''^''^- ^*""'"'- 
Julianna) 



Ferencz László István Jjzecf Krisztina V. Pál 

Bi-.,18I5.ináj.'2l. Bit.lS17.apr.S6 8z.1820.dec.25 sz.l8'.i2. bz. 1821. BZ.I829,tioT.I. 

PcBten t 18C0.jut.9. f 1847.lna^t.l^ Bept. 1. (Vida fi 853. in áj 26. 
takarokpénat. (Pint«Sr Anna) aebdsz m. +1862. Károly) 

bivatalnok | ' , ',,. ' april 4. 

(a,b Benvövky *»|;| 

Luiza) I 



Alojzia Etelka Francziaka Aranka ikrek Gizella Böza 

8Z. 1845. jan 24. ez. 1850. az. 1851. szttl. 1857. jnl. 25. bz. 1869- 

máj. 15. Bept. 6. ang. 27. 

Az I. táblán állókra nézve megjcgyezbotjük a következőket \L 
J á n B Békés megyénél 1720. dec. 20-án birdetteté ki nemességét. En- 
nek Mihály fia mint nyűg. tShadnagy lakott Heves megyében Ecséden. 
Fijai közül István (két fiával együtt) Gáspár (fiával együtt) is 
Imre (kik katli. vallásban neveltettek) mert el6deik protest. vallá- 
súak voltak) 1816. jul. 15-én Békés megyétUI kivévén nemességökrÖl 
a bizonyítványt, azt Heves megyében azon évi sept. 24-^d kihirdették. 
Utóbb, nevezetesen 1824. febr. 4-én István és Imre vácxí lakos 
ujolag, testvérük Ádám pedig, ki s Ferdinánd huBzár ezredben kapi- 
tány volt és Boboi miatt nyugalmazva, szintén akkor Heves megy^tSl 
vettek ki nemesi bizonyítványt. 'Nevezett Ádám meghalt Pesten 1825. 
febr. 23-án. 

Imrének, ki Váczon lakott és 1860. aug. 29-én halt mog, ne 
jétöl Poroszkay Judittól gyermekei közül P á 1 Fest városi tisztviselS, 
János jogtudor, 1850. után Pest, majd Fejér megyei törvénszéki ül- 
nök ós országos törvényszéki tanácsos, 1862-t61 m. kir. helyUrtósági 

DiB.1izedOyGoO<^iC 



BÜHAJDA. 395 

tanácsos, jeles és alapos jogtudós ée több e SEakbelí munka szerzője, 
186S. óta a m. akadémia tagja. 

A U. tiblán álló I. Pál Gömör mi^ébo Királyi helységbe te- 
lepedett, és 1741. ée 44-bQn a (rumör megyei felkelő nemes seregben 
is részt vett Mejétítl Lökös Krisztinától fija II. Pál (szttl. 1751. jan. 
25-én.) lakott Szt&myán és Tomallyán, és József Oömör megyétől 
1787- évi febr. 1- vettek ki nemességökröl elismervényt. 

n. Pábiak nejétel Kók Erzsébettel fijai ]. lU. Pál született 
Tomallyán 1778. dec. 6-án. Pestre tévén át lakását, itt halt m^ 1852. 
dec 2-án. 2. lU. János rozsnyói lakos és 3. Sámuel miskolczi 
lakos. A két ntóbbi GtimÖr és Kia-Hont megyénél 1813. január 16-án 
hirdetleté ki nemességét, mig testvérök : a Pestre költösött UL Pál 
ugyan azon megyétől 1840. dec. 9-éQ vévén ki a nemesi bizonyítványt, 
ast Pest megyénél 1841. mart 27-én kibirdetteté. Ennek a táblán látha- 
tó öt fíja kÖKÜl egyeiM ét Ferenoz, a pesti takarékpénztár ügyes 
köoyvesetö tisztviselője, kinek gyermekei a táblán láthatók. 

Ugyan e családból szánnazott Suhajda János, ki Arad mogyé- 
ben nemességét 1828-ban hirdetteté ki. ') 

A család czimere a púzs kék udvarában zöld toron hátulsó lá- 
bain álló barnás oroiBlán, első jobb lábával kivont kardot, bal lábával 
három búzakalászt tartva; a paízs fölötti eisak koronáján Összetett 
szárnyakkal fekete hoUé áll, jobbra nézve. Foszladék jobbról arany- 
kék, balról ezüstvörös. 

Swlii^dy csaUtd, Suhajdy '') Máté és általa neje Urbanovicz 
Zsuzsi, fiaik János és Mihály, nemkülönben Rybarik János és 
Szywa János 1669. jul. 2&-én Bécsben kelt czimeres nemos levélben 
előbbi nem nemes állapotukból I. Leopold király által nemességre emel- 
tettek, és czfmeres nemes levelők akkori lakhelyükön Trencsin várme- 
gyében 1660. (sabbato prox, anto Dnicam Oculi) kihirdettetett. ^) 

A kor és egyéb körülmények összevetése azt mutatja, hogy a 
följebb emlHett oslmeres ns. levél szerző Suhajdy Máté egy s azo- 
nos személy volt azon Suhajda Mátéval, ki 1673'ban mint Trencsin 
megyei varini ^st. evang. pap a kath. vallásra tértnek iratik, *) és 



') Arad megyei jagyzökiíayv 125. ez. a. 
') ElKfordul a csAládu^v „S o h u h a j d 7* alakban ú. 
') TrcncHÍn megyei levéltár, éa hiteles mátolat szerint. 
'} BibiDÍ, Hemorabilia II. 28. bol ugyan í> u h tt j d a áll Suhajdy helyett, 
de a két aiv könnyen öaize volt téveuthetü , fdleg miután mindkét név 41S 

i:,:,rcdr,C00<^lc 



ki isuiét előbbi vallására tértve, 1678-baii Nógrád megyei Szügy hely- 
Bcgben Gvang. lelkéez ') volt Ezen Máténak a nemes levélben emlitett 
JánoB és Mihályon kiről fia volt iBtván ITOl-ben szintén Szügy 
helyeégben evang. tanitó ') innen 1703'ben Felsít-Bodonyban (szintén 
Nógrád megyében) evang. lelkész. ") 

Ugyan ez időben, 1 730-ban Nógrád megyében (úgy látszik Szügy- 
ben) lakott Suhajdy Gáspár, ki 1731-ben az eredeti czimeres nemes 
levél felmutatása mellett nevezett megyénél nemesség bisonjritványért 
esedezett, azonban családfáját Mátéig be nem matatván, *) Nógrád 
megye által ez iránt eredete helyére Treneain megyébe utasitatott, a 
hol ÍB 1731. évi sept 27-én nemesi bieonyftványt nyert, kimutatván, 
bogy atyja Andris, nagy atyja Mihály és ennek atyja H á t é « 
nemesség szerző, voltak. 

Mind ezek daczára már Ctáspámak fija Suhajdy I m r e, ki Szttgy- 
be volt telepedett, nemessége bizonyítását 1783. maj. 28-án kénytelen 
volt TrencBÍn megye elött per á^án igazolni, a mit is ra^nyervén, ar- 
ról 1784-ben maj. 11-én a m. kir. helytartóság helybenhagyása mel- 
lett^ azon évi aug. 12-én Trencsin megyétől nemesi bieonyságlevelet 
nyert, mely Nógrád megyébes sept 6-án kihirdettetett Ezen Imrének 
a nemesség szerzőtől bemutatott származását és gyermekeit, valamint 
most élő unokáit mutatja a családi táblázat. 

A múlt XVIII. század közepén még egy Subajda (jobban Suhaj- 
dy) Ádám telepedett Nógrád megyei Legénd helységbe hol egykor 
ft másik, némileg hasonló nevű Suhajda család birtokolt. Ezen Ádám 
a Nógrád megyei 1755 évi nemesi vizsgálatkor kelt összeírásba vilá- 
gosan mint jövevény a lajstrom ily czimtt rovatába iktattatottt : „8e- 



család tulajdona volt Lásd Barius Hioae Históriáé Evang. Edi- 
dít P. Lichnar Posonii 1864. p. 4. 14. 24. éa 130. hol már Schnhajda alakban for- 
dul elJ{, íb Máténak írva. 

') HomyáiiBzfcy, Beitrüge sat Qeichichte evangelÍBeher Gendnde ín 
Uagarn. Pest, ISeS. 268. lap. Itt is megjegyiondö , hogy a Hathaotités 
M a t h í a B nevek épen oly f^jrakran falcserdltettek, mint a Georgina 
és GregoriuB. 

') Hom^ánazkr, BeitrKge 264. lap. 

') Ugyan ott 28. Up. 

Ehd körülmény is világoaan matatja , hogy Gáapámak atyja nem 
volt Nógrád megyei Ukoa , kfilSobeD ott — miut iamert nemeB , gyakorlatban 
lett volna, éa fia netn utaaitott volna Trcncsia megyéhez. 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



SUnAJDY. 397 

ne» 06 nevadvenhm inveatigandontm" (t i. nobíimm) •), és ennek foly- 
tán, mint kétséges nemes ellen 1781-ben a megyei tixzti üp;yés2 nemes- 
sé igazoló pert folytatott ") 

A Snhajdy családnak egyik ága a Dunántúlra szakadt, Vas vár- 
megyébe, innen való volt azon Schuhajdi György, ki 1740. april. 
21-én irta magát a wittebergi akadémia hallgatói közé éa 1743-ban 
tért onnan basájába. ') 

E század elején Szabolcs megyében Polgár mezítvárosban éltek 
Subajdy János és Gáspár, kik Trencain megye elé 1801. nov. 
20-án a nemesség szerzS Subajdy Mátétóli származásukat kŰvctkezS- 
leg terjesztették, n. m. hogy nevezett Máténak az armálísban megne- 
vezett fija J á n o s Pozsony megyei Puszta-FÖdímésre, ennek fia Sá- 
muel pedig Szabolcs megyébe Polgáriba költözött legyen, és 
ottnemzé fiát Istvánt, a kinek fijai voltak a folyamodó Subajdy 
János és Gáspár. 

Gömör megyében is volt a családnak egy ága, ha ez nem inkább 
a Suhajda családhoz tartozott, ide mntatnak az adatok, melyek szerint 
Varaay máskép Sohajda Mihály 1698-ban Sajó Gömörben Lovas 
Lászlótól egy telkett vett zálogba. E M i h á 1 y 1 703-ban kapott volna 
Trencsin megyétől nemesi Tbizonyitványt, és 1711-ben már egész csa- 
ládja Whalván, javai János testvéréve szállottak ') 

Ugyancsak Gömör megyében Oeczelován volt evang. lelkész Su- 
hajda Pál, kinek Zsuzsannától ott 1730. aug. 29-én született fija 
János '), 1733. aug. 15-én született leánya Anna.*) 

Az eléadottak szerint következő családfa közölhető : 



') Piotocol. C. Neogiad anui 1756' Eien éa a ktlvetkezS adatnál fogva tcl- 
leseD biteletlenné válik a családnak azon geuealogi^a , melynek állítólag ezen 
Ádám 1781-ben ezeraCje, a meljben saját atyját Andrást Nógrád mcgyá- 
ben lakott és telepedett, és (hadi) vagy biztosi hivatalt viselt személynek ál- 
Utía, miatán megyejegyKÖktínyvi hiteles adat tzerint maga Ádám azon me- 
gyében jtfvevány (neo-adveua) volt. 

') Nógrád megyú lev. tár. Acta nob. fasc. V, nro. 7. 

■)Baitholomaeide>, Memória Ungarorum, qni Wittebergae Studuerant 
pag.24S. 

*) A Sah^jdf C8. Jegyaetei BZerint 

*) BaTtholoroasldes Hemor. Provlneae Csetaek. 832. 

*) Ugyan ott. 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



SUHAJD Y.— SDJÍHSZKT. 

Subaj>ly Háté 

1659. (lüíü.) 
(UrbanoTjcz Zhuzbí) 



János Mihály István 

1669. 1659. f. bodoDyi ev. leik. 

PoMOMbankiJltöz linAril' ^"^^^ 



Saabolca ba kolttf a. ' Qi^r Xdám ' 

látván TreDCíintai 1731. 176Ö. 1781. 

ott Polgá riban lak. lak. Nógrád Vinklcr Aima. 

■""Já^s^ Gá,pár~'tEl'*«='''y''"""J ■" Éva "^ 

Szabolcsban Szabolcsban 

1801. 1801. 



JuBStina- Zauzai. Mária. Anna- Imre 

1781. 1784. 
b. flgf réd 
(Medz i h radazky Eazter ) 
. Qedeon. Kata. Janka. Karolina. György 

t t t t pt^nzügyi nivat. 



A caalád czímere az 1659. évi nemeslevél leirása szerint a paizs 
kék udvariban hátulsó lábain illó, kettíls farkú oroszlán, elsö jobb lá- 
bával kivont kardot tartva ; a paizs tulötti sisak koronájából szintén 
olyan oroszlán emelkedik ki. Foszladék jobbról arsnykék, balról ezüst- 
vöröH. 

SlOttnsiky család. Trencsin vármegye ozimerlevelea nemes 
családa. — III. Ferdinánd magyar király 1631. april. 29-én Bécsben kelt 
czimeres nemes levéllel Snjánszky Györgyöt, Mihályt, Jánost 
Menyhértet és Sámuelt nemesi rangra emelte ; 6a czimerea le- 
velök a következő évben (feria 3. post fest. b. Francisci conf.) Tren- 
csin megye előtt kihirdettetett. ') 

A család czímere a paizs kék udvarában hármas htAom köte^ 
sSjén arany koronábél kinynló három arany búzakalász, oldalvást 
jobbról ezUst félhold, balról arany csillag ragyog. A paizs fölötti siaak 
koronáján felemelt szárnyakkal galamb áll, csőrében bárom buzaka- 
láazt tartva. Foszladék jobbról aranykék, balról esüatvöröa. 



') Trenoein várm. jegyztiktfnyv Szontagh D. kSzl. 
') Kiadta GUnther. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 



SDJAmSZKY. — SÜKT. 399 

Trencsm vármegye nemeai öB6ze!rásaÍ szerÍDtSujáD laktak 1736- 
bu) András és fija i f j. A d d r á s , azután János éa Oyürgy 
teetvérek, nem különben középső András. 

1745-ben szintén Suján találjuk Miklós t, Jd. és ÍQ. Andrást, 
Q á b o r t és ennek fiait ; Beczkón pedig Andrást 

1 768-ban Suján laktak János és fijai András és Jánoa 
és 02 utóbbinak kis fija János; — azután Oyörgy és ennek öt 
fija : Oyörgy, Gábor, János, József és Samu el; — ■ to- 
vábbá tdösb András és fijai : József cs András; — majd ífj. 
András és négy fija: András, Oyörgy, Miklós és Tó- 
biás; — nem kUlönbcn i^. János és ennek fijai János és Jó- 
zsef; — úgy szintén Miklós ée fija András; — végre legidösb 
András és négy fija Jánor, Miklós, Józsefés András. — 
Ugyan ekkor Beczkön lakott András és fia szintén András. 

1803-ban Suján a családnak már 31 férfi ivadéka jütt a nemesi 
lajstromba, Sec2JM>n ekkor éltek András, Mátyás és János. 

1837-ben a SuJán lakó ág már 49 férfi tagot számlált, Beakön 
ellenben csak három házban laktak, és pedig az egyikben András 
és ennek fijai Ferenz, József, Károly, József, Antal és 
Iiure, a másikban János, a harmadikban Mátyás. 

Sojánszky Antal 1824-ben már Pesten ügyvéd, meghalt 1839. 
táján; ennek fija Sujánszky Antal (szül. Pesten 1815. aug. 15.) Pest 
józsefkUlvárosi plébános, és prépost, ki mint magyar költő is nevet vf- 
vott magának. 

Saky CMtlád. (F. és alsó Zsukí f) Erdély legrégiebb törzsökös 
kihalt családfának egyike. Eredete az etsÖ foglalás korában vesz el. 
Nevét a Kolozs megyében fekvS S u k (mostani írásmóddal Z s u k) 
helységről, mint' legősiebb birtokáról vette. Teljes nemzékrendét nem 
bírva, a réglebb iüökbtil csak a nevezetesebb tagokat említhetjük meg. 
A XIV. Szásádban 1332. clött éltek Albert és Demeter két f» 
ág törzsei. 

1349-ben Domokos Kolozs megye szolgabirája volt. 1448- 
ben Miklós és István „comes" czimzettel éltek. ') 

1437-ben a nevezett Albertnak ágából éltek Benedek,^) ki 
az akkori pórlázadás lecsendosltésében vett részt^ mig rokonai M i - 
hály és Dávid a küvetkezií évben épen ezen zavargásokban rész- 



>) SzAisly Sándor, As UolUria vallás tört. 17S. 
*) Eder, ObserratioDeB íd Felmemm. 78. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 



400 «üKV. 

vét6k miatt hlitlenségí bélyegen elmarasztaltattak. 'Ez idSben szerepelt 
János íb, ki 1437-bcn a pórok leceendeeítésére egyik követűi külde- 
tett, és ö ellene valiimlnt érdektársai ellen ia Gáthi András és vingárti 
Qeréb András 1427-ben pert folytattak. <) 

Nevezett Mihálynak fia volt János, Dávidnak pedig István, 
ki magnélkül balt el. 

Demeter ágából származott Simon, kinek fia volt János 
14G7. és 1474-ben, és tán Katalin 1474. küHil harinnai Farkas 
Miklóené. 

1467-ben Erdély Mátyás király ellen fellázadt, a fö pártosok 
között voltak Suky Mihály ée László is. Legyőzetvén a lázadás, 
mindkettő joszágvesztéssel, azon felül Mihály életével lakott. ') 

Ez időben éltek még a Demeter ágábél Miklós és ennek fia 
.Péter. 

1525. kdrttl találjuk Saky Jánost, kinek nejétSI szász fUlpÖai 
Bikli Margittól utódait muta^a e táblázat : 

(Bikli Margit) 

litván Kata Annd- Hagdolna Bora Onolya 

(8c. aiuai 1^6, 

Lazát Ferencx] (Erdélyi 

Tamú) 

1553-ban élt Suky Benedek, ki az idfiben Lepsény Anna 
nagyfalvi Bánffynó ellen perlekedett ') 

Az 1581—1599. évek közt Gáspár tanács nr volt. 

Suky Benedek 1614-benBethlenOábor udvamoka, 1612-ben 
Tei^vistiában, 1 636-baQ tőrök követ Birta Doboka vármegyében Me- 
leg-Földvár nagy részét, hol alattvalói az unitária vallásról a reform, val- 
lásra tértek, de a Suky család az unitária vallás hive maradt, és vtJa- 
mint ö, úgy utódai ís 1661 — 1670-Íg anitáríus házi lelkészeket tar- 
tottak. 

A XVI. század közepén élt Sáky F e r e n c z, Torda és Kolozs 
megyének főbiztosa, kinek nejétői Bodoni Máriától ivadékát a család 
kihiüáB^g mutatja a következő ') táblázat : 



') Fojér, Cod. dipl. tomo XI. 489-491. 

■) Teleki, Hunyadiak ko» III. 536. ét SzAely Sáiid. id. b. 

') Keménj, Notitia Capit. AlbeasÍB p. 830. 

'; Eng«lDril Bojthi Oáep. S74. 

i») Mikola, Hist. geneal. Trnnsrlv. 64. Székely S. éa Hodor Kllroly íVzlite. 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



FeroDcs 

1650. 

kolozai ffíbiztoa 

(BodomMina) 

*"" Mihilj Kriítón* Mária I. Pál ~' 

1698. kir. hiTatsloa 1684. f 1706. 1696- kir. 

(Stenecel Anna; (Vbaknai (Angfalosj táblai fUn. 

' j;;;;^; ■ Mag? látván) Mfiiály) (Göo. Kata) 

1 1748. Ql6tt , 1 

(Járm; Zanzaa II. Pál Ferenca. Láizló Sára Kláia 

öiv. 1768.) (Pekry Klára + 1 780 kör. (1. Haurer (P. Hor- 



Jndit 
(Szent-lTánji 
Zsigmond) 



Gábor 1709. váth 
2. Dániel Boldisa.) 

Per.) 



Bora Znuia Hihálf Erisetiaft Láaali János 

(Pataky (Saent-Iványi f 1 1768. elütt (Qálfalíy + 

Per. Zrigm. 1788. 1761- (b. Kemóuy Bora 

1768. a.r.) uUn. ZripnoiKÍ) ^^^'[fi^. ^^7^ 

kir. hivatalos f 1797. előtt 
1 1792. mart. 11. 
(Dfitlen) 



A Ublán &116 H i h i 1 y kir. hivfttalos roit , fiágon uDokájáboD 
Mihályban 1761. után kihiűt 

I. Pál 1696.biui kir.UbUi (Ünök, 1700— n02.beD Meleg-Föld- 
•virott nSTéréTal Kl&rávsl ^y(itt birtokoB. Kis-unokája az utolsó 
Láazló 1791-ben kir. hivataloB, meghalt mint nStlen 1792. mart. 
ll-éo kora 50. évében, eltemettetett a kolozsvári unitária egyház sír- 
boltban. Szerzeményeit ozunitária községnek hagyá, és azokból újra 
épitetett a kolozsvári auyaiskola is. 

A mi a Suky caalád birtokait és ezek viszonyait illetti, ezekre 
nézve megemlíthetjük : hogy 1332'ben Albert és Demeter osz- 
toztak meg Zsákon sa hozzá tartozó helységeken ; a déli rész De- 
meternek, az északi Albertnak jutott 

1438-ban Suky Mihály és Dávid nótáztatván, ezeknek 
zBuki, sEÓváti, nj&lvi, kötelendi, magyar- és óUh- Sármási jelenleg 
(Nagy és Eis-Sármás) ombozi jószágaikat Albert király a Suky Albert 
ágiból származott Benedek és Mihálynak, úgyszintén Deme- 
ternek ágából Jánosnak, a Simon fiának és Péter nek, a Miklós 
fiának adományozta. 

1467-ben Suky János a htttlenségi bélyeggel jegyzett Mihály- 
nak fia, az afyjától elkobzott f. zsuki, oláh-zsuki, kötelendi, szóvátbi 



iuaTABOunlaoBu.ÍDU x 



ídOv^OOf^ic 



402 SULCZ — SULYOK. 

és szen^mikIófli részjoszágaít Mátyás királj kegyelméből riassakapta, 
1 474-ben pedig a magba szakadt Suky István javait is f( nyerte. 

A múlt század végén a Suky örökösök pere az erdélyi királyi 
táblán tárgyaltatván és 1797. jun. 17. kelt ítélettel eldöntetvén, ezen 
per és ítélet valamint a Suky családról, ugy birtok viazonyaírél is több 
adatot tartalmaz, melyek inkább e birtokok történetére tartoznak. 

A Suky családnak tagja volt, de a tábláeaton nem áll azon E a- 
talin sem, ki 1610. körül Pekry Mihály nejéül iratik. 

A család czimere Suky Pálnak 1 686. évi ércz-csatján látható véset 
szerint a p^zs udvarában futó farkas, mely szájában bárányt visz. 

SalcK család. Sulcz idősb János n90-ben IL LeopoM király 
által nemesítetett meg. Czímere négy részre osztott paiza. Az 1. éa 4. 
kék udvarban zöld téren piros lábú és csörtt fehér galamb áll, fölemelt 
jobb lábával vörös köves arany gyürlft, csőrében olajfa ágat tartva. A 
2. és 4. kék udvarban pánczélos kar könyökölve, kivont kardot tarL 
A paizs fölötti siaak koronáján gyfirUt tartó fehér galamb áll, olajfa 
ág nélkül, két elefántormány között, melyek közül a jobb oldali víz- 
irányosan félig ezüst, félig kék, a másik félig vörös, félig fehér, amab- 
ból febérkék, ebbŐl vörösfehér zászló nyúlik ki. Foszladék Jobbról 
ezüBtkék, balról ezüstvöröa. ') 

Sulyok család. (Lekcsei és alsó-Bzoporí) Szatmár megyének 
legrégebb nemes családiú közé tartozik. Eredetét II. András király 
korában keresi éa állítólag ekkor kapta volna Lekcse helységet ado- 
mányban. 

A család fészke — úgy látszik — Báca-Bodrog vármegye volt. 
Itt találjuk már a XV. század közepén Sulyok Oyörgyőt, ki a 
1447. évi budai országgyűlésen Bács vármegye követe volt. ^) Ennek 
lehettek gyermekei : lekcsei Sulyok L a j o s , kinek neje adorjáiú 
Érsek Máténak leánya Érsek Katalin 1521-ben idézteti várallyai Hor- 
váth Jánost, a panaszlónönek Bodrog megyei £rd&-allyán okozott ha^ 
talmaskodásai végett,'') Sulyok György lÖ38-ban pécsi pUspök; 
és Sulyok idősb István, kitől a családüa következőleg sarjadzott le : 



') Adami, Scuta gentil. tomo XII. 

') Kovachicli, Veit. Com. p. 268. hol j-Sulyog" áll. 

') Geneal. auth. tom. 1. 

*) Ugyan ott, továbbá Deductioues genetl. Ug Musaei foI. Cat. 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



IdSth iBtráti 

1470. 

(eny. Tfl r»k MagjÜJ 



(BaImm 
Jánoi] 



Kríizüna Sára 
(3ocak«j (Dobó 
GyörgyJ íatTán) , — 



iíí. latráo 
+ 1652. fmi. 
(Kende KUra) Boraemlssa 
' Anna) 



Magdolna 1652. 
(geraei Pethtf 
TamiB) 



II. FerencB Anna Zsófia 

I6Ö0. 1670. (I. Both János f 1590. 

(Ccábolyi Anna) 2. Palalioa János (QesElhy 

I János) 



III. htrin 1676. Anna Kata Petronella 

(1. UsBnt-LdnnoBÍ Kata (PrtfpostTáty 1569. (Snselith Horváth 

S. GWrgoy Anna) II. Bálint) Mihály) 



D 9 Jánoa £ Ferenci QySrgT WB)2-tól P4ter Sára Sándor 

£: 1642-47.5; 163a al (Sárma- (Oíd. (Tibay 

F Szatmári « (Hokcsay _«. aághi Kdn Erese) 

-,U) Bora)L,tván)'-5;^ 

, L_ .(l.Várady 

Bora András Kata Jáuas 
(Barako-"",," "^(Újhelyi 2,Kende 
nyíFer.) ''"'" Jánoe) András) 



aliapán 
(Bagosay 



Hária 1660. Eva 

(1. Weer OyOrgy (Erdss Oábor) 

\l. Barkócay Zaigm.) 



Hou Qytvgy Kau 

(Darniy (1. Vasa ErzBe) (Náhrády 
rer«Bes) H. Tótk Zaaasi) Miklós) 



II. János 
nólátlalolt 
(Váradkay 

(Eraae) 



András Anna 

(KisB 
Márton) 



I-tdl Lávsió 
(Swtmária y Boia) 
látván. Láaaló. 



Pere ne B 

1663-1676. 

Szathmári aUsp. 

(1. Daróeay.Éva. 

2. Uray Éva) 

János 2-tól Imi 

(Kereke* 

Mária) 



;dOyQftO<^lc 



(Kere k ca Mária) 



Ferenc z BoTft János KrÍBStina Klirft Kata László Sándor 

(LDombrády (Dom- (1. Rftnier (Roflj (Kapotiy) (KUrthy) (Caomar (Fráter 

Júlia. brádj Anna. Mihálj) JoUa Júlia) 

a. Dojinay János) 2. Hagos 2. Nagy 

É t a Anna) Mária) 

i -Ml Sándor. 2 tói József. 1 1^1 Jnlia. 2-tól AndráT 



I 



Ádám. Karolina. Godeon. Bora. 

, i , 

Izabella Berta ödSn 

(Nagfidai (Szaplonczay 1862. 
Ferencs János. 



1-töl Gjt>rg7 2-tól Gergely Ignácz Dániel Mária Ter^z Ilona 

1 1832. t ff (K^rcey (Stepbáu (Sempete- 
(PttttomTay latyán) MfckJ lyná) 
Roaália) 

Karolina Honorata Rozália GyBrgy András Klára ' 
(Papp Károly) (Dáoaey (Uray Andr.) t 18«. t (üray Károly) 
Sámuel) 

Atáblázat élénidSsb IstTán áll, ') mint ki 1470-beii élt. Az 
enyingi Török családból vett feleségétől Margittól, (vagy Krisztinától) 
gyermekei Bálás, Ferencz, i^. István, G-yÖrgy ée Mag- 
dolna gereei Pethö Tamásné. Ezek közHl 

BaláB kétségkívül az, ki 1521-ben TörSk Bálintot és Heder- 
várí Ferenczet Belgrádnak kezeik kSzUl ki nem adására bujtogatta, ') 
miért száműzetett, de 1522-ben kegyelmet nyert A mohácsi vész atán 
István testvérével Szapolyai hívei 1531-ben; Nádasdy ótalmára esküsz- 
nek. Bálás 1542-ben kir. fílkomoraok mester volt. ") Három leánya 



>) Aa idézett kútfSk Bzerínt, t. i. Qeneal. autb. I. kA belyen, ^ D e- 
ductiones stb. kézirat a Muzeamban. — Ellenben egyik szFrea kOjJöm Dtf- 
csey Bserint Sulyok Gábor állna a táblázat élén, mint atyja Balásnak, István- 
nak, Magdolnának; Wagner is (Dea. III.) a Török családnál Gábort nevei, 
e. TörOk András vejéül. De tn^g is István látszik valósainttbbnek, mert Ist- 
ván-ról egyebütt ia van emlékezet, Sulyok Gábort pedig eleddig nem bmerjttk. 
Azt ia megkell jegyeznünk, hogy S. Istvánnak nejáül az idézett genealógiákon 
enyingi TörSk Ambrus leánya Krisztina áll, nem pedig Margit, kit Wag 
nei Tttrbk András leányának ismer. 

') Katona, Hist eritica tam. 19. pag. 26á. Stirmay Szatmár II. 265. 

') Horvát István. Verböczy István emlékezete II. 289. 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



8DLYOE. 405 

auuradt : A n d a Balassa JánOBué, Krisztina Bocskay Oyörgyné, 
ié Sára <) Dobó Istvánné, utiSbb Os&k; Páthos ment férhez. 

I. Ferenczröi mit sem tudunk. 

Ifj. István Iö21-b6n a ssabácsi várat védi Bálás bátyjával. 
1523-ben & is kegyelmet kap. Valószinlileg ö az, ki 1552-ben Temes- 
vár védelmében elesett. '*) Neje Kende Klára volt, ^) Kende bánnak 
leánya. Ettől gywmekeiröl alább. 

György jelee i^u — úgymond a történelem — L Ferdinánd 
alatt, kibes Seapolyaitót azért pártolt,', hogy Hadadét megtarthassa, 
nStU vette 1662-ben kusalyi Jakchy Boldizsár özvegyét. *) Elesett 
1562-beD a halmi kastélyban. Nejéül ártánházi Bornemisza Anna ira- 
tik. *) Gyöi^ Közép-Szolnok megye fSispánja volt. 1660-ban kapta 
a ÍSispánsá^t L Ferdinándtól, és a 47 helységből álló Szilágy-csehi 
uradalmat. Nejével a hadadi jószágokat. Gyermekeirítl bizonyosat nem 
tudunk. ') 

Végre Magdolna gersei PethS Tamásné volt. 

Ifj. Istvánnak Kende Klárától gyermekei voltak : IL F e- 
rencz, Zsófia G^szthy Jánosné, ki 28. éves özvegysége után Déva 
alatt halt meg 1690. mart. 4-én kora 64. évében ; ^) és Anna előbb 
bajnai Bóth Jánosnak, utóbb illadiai Pidaticz Jánosnak neje, ki mint 
ilyen 1564-ben nyugtatta Botb Gáspárt Both Gyötgy fiját a neki ki- 
fizetett jegyajándokról. ') 

Nevezett Ferencz löÖ2-ben vette el Tardy Máté deák (lite. 



■) Sslrmay C. Zemplin not. hiit. 63. C. Ugociia 16. hol 8 á r á-nak nevezt, 
B^ is C. ZeiapUn not top. 93. toll-hibátöl Annának iija ; Sárának neve- 
ti a OeaeaL aath. 1 1. is kit helyen ; ~ a D e d n c. pedig hiháwii Évának. 

*) Ssirmaj, BKalmár várm. II. 266- — Bndai Fereocs M. ont. pol. hist. 

iu.nLaTi. 

*) Lásd Sulyok Zsófia ilriratát M. Akad. Türt^nelmi tár XI. 240. 

') latvánC^ História Edit. 1685. p. S6B. 

') D^csey köatéae szorinL E munka V. ktttete 'íHl. 392. lapja szerint Bor- 
nemisza Anna nem Jakchy Boldiziár, hanom Jakcfaj Mihálynak volt nej« 
(Boldiziár^ B^ay Anna volt) és igy letvánfiTy hibázott, midőn Jakchy Boldi- 
siár fiivegy^t irU Hibályé helyett. 

') D^csey H, szerint ennek gyermekei voltak volna Ferencz a Csá- 
holyi Anna férje ét Zsófia Oesztby Jánoiná, azonban idézett kútfíiink ese- 
ket határozottan Istvánnak gye írnek eji Hl jelOtik. Éh hogy Zsófia csak ngyan 
Istvánnak Kende Klárától leánya volt, slriraU elvitázhatlaaúl bizonyltja. 

*} Történelmi tár, kiadja a H. Akad. XI. SáO. 

') Oeneal. aatb. tom. I ■ 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



406 SÜLTÖK. 

ratue) özvegyét Ceáholyi Annát ') Ez után 1570-ben a csáholyi ara- 
dalomban magát kir. beleegyezés folytán beíktattatta. Sttöl gyermekei 
III. István, Anna Frépoatrárj Bálíntné, Kata Kapy Andrásné, 
és Petronella Susalith Horváth Mibályné. 

m. István 1575-ben Békrá Gáspár réséén harczol Bátbori 
István ellen. Két neje volt ; az elaÖ Szent-Liürincsi Kata, a máaodik Gör* 
gey Anna, kiktől tizenegy gyermeket nemzett. Köcfllök 

Balázs családi jegyzék szerint Bátbori fejedelem föszolgája, 
magnélkfil halt el Gynlafejérvárott, és a coUegium mellett as ó-tem- 
plom alá temetek. 

Sándor Bethlen Gábor bejárója, derék ember, Kolossvárt 
halt el. 

István ugyancsak Erdélyben halt el. 

Perencz, ») 

János alispán Szatmár megyében 1642— 47-ben. ') 

György, ki 1638-ban nejével Mokesay Katával egytitt eladj* 
Nógrád megyei Szécsénykovácsi birtokát *) Laktak KaraSElóban. Két 
leánya a táblán látható. 

Péter, kinek Sármasághy Borbálatói gyermekei és unc^j* a 
Ublán láthatók. ") 

Sándornak nejétől Tibay ErzsébettSI leányaatábUo látbaté. 

Nevezett Jánosnak a szatmári volt alispánnak sejétSI bagosi 
Bagoasy Annától két leánya s két fia maradtj György fiaiban ki- 
halt, n. János nótáztatott. Ennek nejétJil Váradkay ErzsétSl fia 
Ferencz volt Szatmár megyének 1663— 1676-ban alispánja; ') és 
a családot máig fentarlá. Els5 nejétSl Daróozy Évától fia L á 8 1 1 ó, en- 
nek ismét erdSteleki Szeutmáriay Borbálától két fia * táblásaton ál). 

Ferencznek másik fia János, ki kiskereki Kerekes Máriától 
8 gyermeket nemzett KözUlOk János kétszer uösttlt, elössör Eamer 



') Szirmaj, SistmÁr várm. U, 265, 

') Nem lehetett tgj tsemélj tx I6fi8— 16T6-bsn alispánaágot viselt Pe- 
renoczel az idS Sesievet^se tekintet^bAL 

') Síirmar, Szatmár várm. I. 129. 

') Eredeti oUev^l. 

') Eien Péter (BBÍrmaynál Ssatmár várm. II. 275.) Bn^ak István fiá- 
nak íb pedig roeálji Eiln Anna nevfi anyától állftatik. Éi nOv^re lett volna u 
idézett kiitfd Bzerint Sulyok Kata Üjhelji Jánosné, ki a táblán leánjridl 

*) Síirmsy Sz&tmár várm. I. 129. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 



StTLYOK. 407 

AonáTal, a kivel mint Eödönffy oeztólyrégzt kapja a Rözcp-szolooki 
peerí és körül esti birtokokat; ettíil csak egy fija György maradt, 
kinek Pottornyai Rozáliától ismét Öyörgy flzdletott, ki 1837-ben 
Kfeép-Ssolnok megyében törvényszéki ülnök volt, és magtalamii meg- 
halt Peerben 1843. mart. 17-én, özvegye iiagydobai Décsei Mária pe- 
dig 18&0. maj. 24-én. 

Jánosnak Kerekes Máriától másik fía Sándor, ennek Fráter 
Juliajinától Gedeon és Ádám. Gedeonnak a táblázaton álló két 
leányán kívül fia O d ö n él, ki a megfogyott családot tovább terjeszt- 
heti, — Ádámnak szintén van 6a. Laknak Szatmár megyében Sályiban. 

Szatmár megyében e század elején birtokos a család Csáboly- 
ban, Máté-Balkán, Sándorfalván, Koosordon, Sályiban, Sonkádon ; kü- 
lönösen István Paraaznyán, János Nyír-medgyesen, ésFerenoz 
Sonkádon. *) 

m. István 1669-ben Eata nSvérévsl kapott Angy^oson részt 
kir. adományban. ') 

Úgy látszik, hogy Isvánnak Kende Kláxátél is volt fía I s t^ 
T á % éB ennek Kin Annától lett volna fia P é t e r, ki 1638-ban élt. ') 

Ezeken kivül volt még a családnak egy ^a, mely flileg Erdély- 
ben virágzott, és alsó-szoporí (v. alsó-szópn) eltfnéwel élt. Kiváló tör- 
zse Salyok Imre (tán szintén Istvánnak Kende Klárától fia) 1574- 
ben Erdélyben itélS mester, ') 1676-ban Báthorí Kristóf kanczellára 
és Doboka megyében birtokos. *) Az elönevet adó Szopor helység Ko- 
los megyében fekszik. Neje Kereszttúry Borbála volt, kivel ily család- 
fiU alkotott : 

Imre 1574. 

(Kercs ztilry Bora) 

JánoB Franc siska. 



latrán Kata Judit 

1 1647. (Kapj András) (Batteghj Mát^) 

(1. Almády Anna 1620. 



2. Bárczy Bora 1 680.) 

*" Bára """ 

(OBd.Kűn István) 



') Ssinnar, Sastmár vácm. U. 104—124. 

■) Ugyan ott 186. 

') Vesd ösiae SztTmay Saatmir If . 266. 27Ö. 

') Uodor k. Bserínt, Síirmaj id . h. 266. kanoaetlár. 

') Köváry, ErdáJy tört. IV. 82. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 



408 SDHBBBT. — SUPLAI8ET. 

Imrének fia J á n o a IGOS-ban Ssékely Mózses részén harotol, *) 
Fia István 1689. 1644-beD '') élt, és birt ÁdámoBoo éi Tóthásán. 
Özvegye Bárczy Bora, atébb Petky Istvánné lett. 

Nincsenek s táblázaton Sulyok Kata és Krisztina Vitéz 
Gábomé, kik tán a följebb említett Péternek gyermekei voltak, és 
mint Kún Örökösöknek ügyében 1659-ben az országgyűlés intézke- 
dett. ") 

A család czimere s púzs udvarában arany koronából kiemelkedő 
két bányász sulyok. *) 

Sarabery család. íratott „iSuni&eríu«''-nak is. Trencsin vánna- 
gye ciílmerlevelcs családai sorában tttnt fel a XVIL században. A czime- 
res nemes levelet Stunbery Sámuel 1677 -ben hirdetteté ki azon vái> 
megyében. Hég 1690-beo előfordul a család Vág-Beszteresén ; utóbb 
Trencsin megyében nyoma sincs. *) 

Nem lehetetlen, sSt előttem valészioO, hogy e névből származott 
a f.-BZÚdi Sembery család neve, melyre e kötet 132. lapján van emlí- 
tés. Ide látszik matatni, hogy épen ez időben élt a Sembery család- 
fán álló I. Sámuel is, kinek neje L e p f n y i Kata. ■> evang. pulto- 
kat termett Lepinyi családból számuuott. 

Soplaiaiky család. Snplaiszky Mihailyevicb Márk 1791-b«i 
H. Leopold királytól nyerte czimeres nemes levelét 

Czimere négy részre osztott paizs. Az 1. vörös udvarban p^oi^ 
los kar kivont kard hegyén turbános levágott török fejet tart. A 2. zöld 
udvarban két vizirányos fehér szelemen között magas élőfa zöldéi, 
alatta jobbról arany oroszlán fekszik. A 3. kék udvarban zöld téren 
fehér tehén balfelé fordulva látszik. A 4. vörös mezőben nyitott fehér 
rabláncz hosszában (fUggöleg) látható, körttle két oldalról tíz arany 
péns ragyog. A ptúzs fiílötti sisak koronáján szintén páncztios kar kö- 
nyököl, kivont kardja begyén zöld turbános törökfejet tartva. FoszU- 
dék jobbról ezűstvörős, balról ezOatkék. '') 



') Bethlen Wolph Hist. V. 2^6. 

'í Kernén; JánoH tSnéletiráia 412. Up. > 

') 1659 : éyi 117. törv. ci. 

' Az érdeklett «irk5 szerint — A ^S n 1 7 k* aevasetet n&pjunkb«o 
más eaalád ia fblrevé, Stockinger H6r, temeevári Ugjvéá t birtokos, • volt or- 
izággyül. kdpvíaelö, 1861-ben változtatta nevét „Sulyokéra 

•} Scontagh Dan. közi. 

*) Burini, Uicae Historlao. Evangelio. 

*) Adami 8cnta gentíl. tomo XII, 



ídOvGoOf^lc 



Saráayi esaUM. (Kis-Sar&nyi) Nyitra megyében fekssik azon 
Sorány helyaég,' melyről e család eltj- és vezeték-nevét vette. Egy 
késirati családfa szériát tÖrsae volt B ugar, ki iad6-baa élt éa ettÖl 
következőleg ') sarjadzott le : 

Bogii 
12§S. 



CatnM Hárton 

18S8. 

Trgncajni virnagy. 



P<!ter de Surán. 



Egj^edde Surán. 



I. LáiiIA 

de KU Során 

(R^cafayi An— atásia) 



Agsta I. Kristóf Eme I. JánoB 

(0«k»y Per.) J^^ (Bucaáayi N.) '^ J^-^^^, 

IL Jánoa (gyulai Sándor) Baláa) 

1560. Margit; 



JL. 



Kata Anna ü. Eriitof 

t U>7S. (BabindáJy f 1W6. kVriU. 

(Felváeárdy Jakab) 



Prfter) 

A családfiln álló I. Lászlónak neje Récsényi Anasztázia Récsé- 
nyi Miklósnak leánya, R. Péternek unokája volt. Fia L Kristóf, 
1644-ben Nyitra megye alispánja, ki a kir. táblán Svelnn (v. Svela) 
János ellen perét megnyerve, ennek folytán Tibichova helység ré- 
esére ítéltetett 

L Jánosnak fija Q-yÖrgy gyulai Sándor László leányát Sán- 
dor Margitot birta oSül 

n. Jánosnak gyermekei kSzüI fijának IL Kristófnak magvasza- 
kadtán 1555-ben Hosszutóthy György adományban nyerte Fosván, 
Könyek, Kis-Surány helységeket, azonban mindezeket barátságos egyez- 
ség folytán 1566-ban teljesen átruházta Babindaly Gergelyre és Ja- 
kabra és ez utóbbinak nejére Surányi Annára, valamint VAsárdi Pé- 
terre és ennek nejére Surányi Katára. 

') G«netl. aqtlient tömő I. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 



410 sürAnti. — süSA. 

Valóssiníileg e cBaládból volt Surán;! Pál is, kinek fia J á n o b 
1381-beii mint iktatási királyi ember említetik. ■) 

Más, a Nógrád megyében fekvÖ Surányi nemzetség Sseí kö- 
zül lehetett azon Surányi Baláa, ki 1295-ben a kihalt Szügy! család 
okleveleiben fordul elé. 

Sarányi család. Beregh vármegyében szintén van San^y hely- 
ség, és erről neveztetett a Chemavodai nemzetséggel véraéges, de már 
kihalt család, mely e munka III. köt 20 — 22. lapjain van érintve. 
Többi közt az endrédi Szepessy és Kerepeczy családok elleni 1549- 
ben kelt idéző levélben fordulnak elö j honnan egyszersmind kitűnik, 
hogy a Caarnavodai család ágazatai is viselték é nevet. A leleszi con- 
vent okirati kivonata igy hangzik : Evocatoriae pro parte n o b. J o a n- 
nis de Surán, filii oltm Qregorü, fílii condam Joannia, filii olim 
Sigismundi, filii Sebaetíani, filii CUbrielis de Chamavoda ; item N i c o- 
lai de eadem Surán, filii coodam Sebastiani filii dicti Joannis, 
filii praefati olim Sigiamondi contra Oeorgium etc. ') 

E családok egyikéből eredt Surányi Zsófia, 1673-ban BánSy 
Györgyné. 

SorAnr CMlád. Snrány Márton 1718-ban m. Károly király- 
tól kapta czimeres nemes levelét ') 

Czimere fítggÖleg kétfelé osztott paizs, a jobb oldali kék udvar- 
ban kettős farkú arany oroszlán ágaskodik ; a baloldali vörös advar 
hátulsó lábain álló ezüst egyszarvút mutatA paizs fölötti sisak koroná- 
jából balról kiterjesztett fekete sasszárny nyúlik ki, és abból könyöklő 
pánczélos kar, kivont kardot tartva, Fossladék jobbról esüstvörös, bal- 
ról aranykék 

Tán ennek ivadéka él Erdélyben, hol SurAnyi Sándor BaUü-gBol- 
nok megyében m-bogáti és a.-krÍ8tolczi birtokos. 

Trencsin megyében az 1754. évi nemesi összeírás Nemes-Koosó- 
CKOn talált Surányi nevű nemes családot. ') 

SurmaDti család. (Drekóczi) Trencsin megyei eredetUaek ma- 
tatja előneve. Eözülök Gusztáv 1836-ban Zólyom megye aljegysöje. 

SuMi család. (Köri) KöziÜök Mihálynak özvegyo Somogyi 
leány élt 1661-beD A.-Mesteríben. 



■) Pejér, Cod. dipl. tomo IX. yol. VH. vol. VII. p. 435. - A Surányi Mm. 
setsrfg tSbli oklttvele talilhktó KapriDai Mm. B. tomo L. pag. 64—100. 
') Lelefsi Convent sub nro. 7. h^o. 2. 
■) CoIIect. herald, nro. 49'J. 
')SsonUgh Dán, köil. 

DiB.1izedOyGoO<^iC 



suauH.— sdsxtAk. 411 

SuHliii ctalnd. 1741-benMinaTeréua királyasszonjtól nyerte 
csioMrei nemea levelét. ') 

Czlmere először vizirinyosan kétfelé osztott puzs, a fekÖ rész 
ftiggSleg úmét két TidvsiTS onlik, s jobb oldali eifist udTarbao egy- 
mis fölött jobb felé két arany örree fekete ogÁr fdt; a baloldali vörös 
udvarban ékbe végzödS szögletes (aranyfekete koczkás) szelemen lát- 
ható. Az alsó kék odvar alján hnllámzó széles folyón fehér bárka 
Aszik, három fehér árboczczal, benne három férfi evez, a középső kék 
a két szélső vörös Öltönyben, fdcete kalapban. A paizs fölötti sisak ko- 
ronájából vöröB oroszlán emelkedik ki, első jobb lábával kivont kar> 
dot tartva. Foszladék jobbról aranykék, balról ezttströrös. 

Soikovloi család. 1666-ban Trencsin megyében Trencsin vá- 
rosában lakott ily nevű nones család. ^) 

Saskovioz osalád Zemplin vármegye nemessége sorában is 
éSH e század elején. ") 

Sotlui esalád. (Ladmóczi) Zempün vármegye nemes családa, mely 
azon megyei Ladmócs helységet bírta a hasonevü család kihalása után. *) 
KözÜlök Sntha Anna 1598— 1620-ban Bhédei Pálnak neje volt. 

Ez ágat (t i. a ladmóczit) Szirmay a kihaltak közé sorolja. Más 
Sota ág, vagy család szerinte Zemplinben e század elején is élt 

Satliefa CMilid. KözülOk Sámnel 1836-ben Pozsega várme- 
gye Bzolgabirája volt 

SatoriB eMlád. íratott S s n t o r i s-nak is. Törzse Sntoris J á- 
n s, czimeres nemes levelét 1679-beD Trencsin vármegyében hirdet- 
teté ki, Utánsa többé nyomát sem találni azon megyében. ') 

SaMtáfc család. Snszták Mátyást a m. kir. testőrség mázod őr- 
mesterét és kapitányt 1768-ban Mária Terézia királyasszony emelte 
a nemesség sorába. *) 

Czimere négy révae osztott paizs, az 1. és 4, ezüst ndvarbaa 
pirduos ágaskodik, ^8 jobb lábával buzogányt tartva ; a 2. és 3. kék 
advar vinrányotan kétfelé oszlik, az alsó zöld téren egymás fölött két 
fehér folyam bnllámzik, a felsőből vÖrÖs ruhás, kalpagos magyar vitéz 
derékig emelkedik ki, jobb kezében kivont kardot tartva. A paizs fölötti 
nsak koronáján vörös meztt kar könyököl kivont kardot tartva, két kiter- 



*) Adami Seuta gentil. tomo XII. 

') Saoatagh Dan. kCsl. 

'} Biirmay C. Zemplin. noL top. 117< 

■) Ugyan ott 104. 117.288. 

*) Ssontagh. Dan. köiL 

•) Collect. herald nrg. tlö. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 



41S BUTICS. — fiÜMEQIir. 

jeeztett sasBzirny között, melyek köeül a jobb oldali félig cattst, félig 
TÖröB, a másik félig kék , félig arany. Foazladék jobbról ezÜBtrörÖs, 
balról aranykék. 

Snvles család. Látd Subich ci. és e kittet Tégén. 

SOkAsd SMlád. (N. teremi) Erdély kibalt caaUda. 1502-ben 
élt Süköad Gáspár. Tán eanek fiai Miklós és Gáspár 1&79- 
ben már „teremi" eltínéTrel, ') Ez időtájban Anna Béldi FerenCBOÓ. 
Utóbb másik Anna Bethlen Jánosnó. Sükösd Erzsébet Láaár 
András csíki fitkirálybiró neje a XVI. század vegén. 

SokÖsd János neje 1607. körül I^ázár Katalin. 

Süköad István 1603-ban Ssékely Mózses mellett hucsolva 
elesett *) 

Sükösd Miklóst Bátbori <3ábor számüseta. ') 

György, barmad ízen utóda Ördög Mártának, birt Doboka me- 
gyében, 1628-ban Bethlen Gábor küldi a dl kir. követe Kérj János 
elébe. *) Neje Borzovai Erzsébet volt. Tán fia György, ki ^szent- 
királyi Zsigmond leányát vette nöÜl. Utódait nem ismeijük. Erzsé- 
bet 1660. táján Fetky Istvánné volt. 

Sflktad esalád. (Sepsi bz. királyi) Székely család, melybSl 
József S. Sz.-Eirályban ref. lelkész volt Fija Sámuel szOl. 
1816-ban. Iskolát Berlinben végezte. 1843-ban hasa térvén, Léczfal- 
ván, 1844-ben Déván lett lelkész. 1848. őszén N.-Váradra menekült, 
utóbb a székely földre. A forradalom vihara közt 1849. jun. 20-in el- 
tűnt. Valószínűleg elesett Sírját senki sem tudja. Egyházi beszédeiből 
egy rész Baló Benjámin által 1858-baD adatott ki Aradon. 

E család ivadéka Dávid is , ügyvéd Doboka megyében, s tán 
ö 1846-ban Székváros fBjegyzöJe. 

Sflmegbjr család. Zala vármegye nemes osaláda. A ozímer«8 ne- 
mes levelet Sümegi Mihály kapta 1717. évben III. Károly kihÜytól.') 

Czimere a paízs kék udvarában zöld téren jobbról fehér egy- 
szarvú, balról vele szemközt arany oroszlán, mindkettő hátulsó lábún 
állva. A paízs fölötti sisak koronáján vörös ruhás fórfikar könyüköl, 
egy kiterjesztett fekete sasszámyat és kivont kardot tartva. Fossladé^ 
jobbról ezttstvöTös, balról aranykék. 

') Hodor, Doboka virin. 

') Wolph. Bethlen Hi»t. V. 408. 

*) Bojthi Engelaril MoDumenta Ungríca S99. 

*) Fray, EpútoUe Procerum H. II. 187. 

>) CoUect. herald, aro 680. 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



gOrÖ.— sCtö. 41S 

Samegby Józsi f 1812-ben (2. tdrr. ez.) & Lndovieeánt 1000 
ftot adott NejétSl Jagasits Juliann&tól fia Mihály 1822— 1828 kíí- 
rfll Zfűa vármegje fBszolgabirája volt, leánya Judit Berta Ignáezné. 

SfltA család, (máskép Fábsics) SQtö máskép Fábsics János 
1700-ban I. Leopold királytól nyerte czimerea nemes levelét és követ- 
kexö csimerét : a púzs kék ndTarában zíild téren arany koronán vö- 
rös mezii kar könyököl, kivont kardot tartva. Foszladék jobbról arany- 
kék, balról ezOstvöröB. ■) 

Sflfft OMIM. Alapítója Sütö OyÖrgy, ki 1738-ban ÜL Ká- 
roly király által nemesltetett meg. ') 

Caimere s paizs ezüst udvarában hármas eöld halmon könyöklő 
pánczélos kar, kivont kardja hegyén levágott vérző törökfejét tartva. A 
paizB fölötti sisak koronáján szintén ilyen kar, karddal s törökfejjel 
látható. Fossladék jobbról és balról ezOstvörös. 

Satd OMUd. Sütő J á n s t 1 7ö6-ban H. Terézia királyasszony 
nemesítette meg. ') 

Czlmere először föggöleg két részre oszlik , a jobb oldali ezOst 
udvarban zöld téren vasas vitéz áll, pánczélba , sisakba öltözve, aisak- 
jáo TÖrÖs stmcztoU leng, oldalán pallós lóg, jobb kezével vÖrÖs zász- 
lót tart, melléhez szorítva ; a baloldali rész vízirányosan ismét kétfelé 
oszlik, a felső vörös udvarba aranygríf nyúlik ki, első jobb lábával le- 
vágott törökfejet tartva, az alsó kék advarban jobbra dőlve fehér 
hoi^ny látszik. A paizs iölötti sisak koronájából két egymásra helye- 
zett kék sasszárny emelkedik ki, közepén dőlt horgony látható. Fosz- 
ladék jobbról aranyvörös, balról ezöBtkék. 

Sütő nevű nemes család van Heves , Szabolcs , Ugocsa és Bars 
vármegyékben. 

Ugocsa megyében e század elején SQtŐ S á m a e I birtokos Sző- 
lős Vég-Ardóban. *) 

Bars megyében SfltÖ családból többen viseltek megyei kisebb 
hivatalt ; igy : Sütő Kázmér esküdt 1828. 1840. körül, utóbb al- 
szolgabiró, Ferencz szintén alszolgablró 1842-ben, Ferdinánd 
esküdt 1840-ben. 

Sütő Dorottya 1668-ban Oláh János neje volt. 



■) CoUect. herald, nro. 767. 
') Ugyanott, nro 313. 
*} VgjM ott. nro 160. 
') Ssimaj C. Ugocsa p. 77. 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



414 svíbt. — svJbczER. 

SvAby család. (Tótfalvi) Szepee vármegje régi nemes culáda, 
6i BzármBzva öömör megrébe íb. Neve hajdán íi t &py-nak ú Íratott. 

1524-beii tótíatvi Svápy Gáspár és István Scepes me- 
gyei KiLcsinka helTségbeli részbirtokukat 100 forintért lírSkGseu be- 
vallják Dubraviczky Jánosnak és Lászlónak. ■) 1 526-baa Svápy Gás- 
pár S&epes megyei BusfiŰTáD két telkét 24 fitban elzálogoaitja a föl- 
iebb emlitett Dabraviczkyaknak. *) 

Szepes megyében közUlök többen viseltek megyei hivatalokat 
így ; Sváby Igaácz előbb aladószedö, 18S9-t61 a magami járásban 
fö szolgabiró, újra megválasztva 1842. jon. 22., éa 1S46. oot 1-én ia. 
— Sváby Ferdinánd 1842—1846. tisati alOgyéia, Sváby Ká- 
roly 1842— 1846-ig f»adÓBzedö; Sváby Gáspár 1846-tól aladó- 
Bzedö. 

Sváby Károlynak nejétől Andréinuky Klárától leánya V e- 
r o n k a Kovács Tamáané. 

Svájeier esalád. AlUtólag Helvetiából a XVH saázad elején 
•uúudt llagyarországba. 

E században ismeretes tagja Gábor, ssill. Kasián 1784. jaa. 
ll-én, ki Szatmár megyében Nagy-Bányán, majd SeUneczea fökanara- 
gróf volt Heghalt 1845. aog. 4-én Selmeczen. Gyermekei kösfil L á s z- 
1 ó lS48-ban honvéd főhadnagy, jelenleg Péca^ pénz-Qgy igazgató- 
sági hivatabiok, Gábor 1848-ban és jdenleg is huszár kapitány; 
Géjza Szatmár megyében lakik N.-Doböson ; Sándor bányáaza- 
tottanúL 

Családfájok következő : 

aábor 

kam&ra gróf 

■z. lT84.tlHtó- 

(t. aám. EOtvOB Kate) 



LáisM 


Oibor Sej., 
huu. kapit. N. Dobogón 


Siiidor 


K.ti 


t4uMs,i Uv. 


bínyá... 






(I. L6i.y.i Ku™. 
















FuUu.) 







l-m BÓBft Aladár. 2-tól Miklós. Ilona 
t Bs. 1SD9. 

Svatdl cMlád. Svaidl Ikf i b á 1 y és társiú I. Leopold király által 
Sopronyban 1681. oct. 1-én kelt czlmeres levéllel nemesitettek meg.') 

') Sseotbenedaki Conrent, faie. 9. nro 31. 

') UgjiD ott fuc. 4. nro 29. 

') Qjllt megfe lar^ltárábsn van aa eredeti armaKi. 



ídOvGoOf^lc 



8VAIDL. — STOBODA. 416 

Nem igy írván Derét más család ivadéka vgh mkiil Sc^ waí- 
del József örna^, ki mint a m. forradalom részese Aradon 1849. 
oct 6-^ róbe lÖvetetL 

Svartner e«alttd> Svartner M&rton kismartom polgár 1741. 
oct. 28-án Uáría Teréziától kapott czfmeres nemes levdet' ) 

Czimere fággSltg kétfelé osztott paizs, a jobb oldali vörSs ud- 
varban hármas zöld halomból magas fehér karó nyúlik fel, körlÜe zöld 
leveles szÖlSveaazS tekerddzik, öt fíiit kék szöltívet rakva; a balol- 
dali kék udvarban arany hoi^ony áll, két oldalról egy-egy arany csil- 
lag ragyog. A paizs fölötti sisak koronájából két kiterjesztett fekete 
Basssámy között fehér egyszarvú emelkedik kí. Foszhul^ jobbról 
arany kék, balról ezttstvörös. 

Svastios cMlád. (Bocsári) Dunántúl Somogy, Soprony, Vas ós 
Tolna megyében lakó birtokos nemes család. 

Egy Írónk szerint Dalmatiábúl ered, hol Tinin várat birta. *) 

Közülök többen viseltek megyei hivatalt 

Somogy vármegyében HvastJcs István 1828 — 1833-ig al, 
1836— 1849-ig föazolgabiró. 

Pál 1828-tól aUdÓBZedö 1836'ig, 1846-tól föadószedö. 

János 1828— 1833-ig rendsz. esküdt. 

Tolna megyében Lajos 1826-ban tíazti alUgyász, 1829-bea 
eaolgabiró. (Lak-Eétyen.) 

Svastics Péter és György, 1810-ben Arad megyében Írattak 
be a nemesi lajstromba 

Svastles család. (Cséceenyí) Qy^r megyei nemes. Közülök 
Ignác z Lebeny sz.-miklósi plébános, 1796-tól többm. történeti mun- 
kát irt és adott ki Meghalt 1826. táján ") 

Sv^la család. (Ozoróczi és mittói) Trencsin megyei nemes 
kihalt család. Ismeretes közülök Mittói János, ki 1556-baD Ozorói 
UklÓB (Pobera) leányától Dorottyától nemzett leányát Margitot 
Sándor Gáspárhoz Trencsin megyei alispánhoz férjhez adta. Valószi- 
nttleg ugyan 6 volt az, ki 1660-ban ozoróczi Svehla János néven isme- 
tetett azon megyében. *) 

Svertuer család. Látd Schwértner ct. 

Sv«boda család. Ldid Sevoboda cs. 



'] Collect. hei^ld. nro 204. 
') Lebooskr Stemmut II. 880. 
') Magj-at írók II. 369. 
') SaoDtagh Dán. kitel. 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



416 BTMÁNDT.— 8TPBÁK. 

SpMándr esaUd. Szóltunk már e családról ezen ketet 186. 
lapján ; azonbaa nevök leginkább S y m á n d y alakban fordalván elé, 
betű sorban itt van belye s caaládnévnek. Az ott neveaett Symándy 
Péter nejével mezökeszi PaláaUiy Baláe leányával Annával Nyitra 
megyében a régtől Holica váráboz tartozott Vratistya belység birto- 
kába I^kyth Péter 6rök bevallása mellett 1551-ben beiktattatott >) 

1560-ban meszSkeezi Paláatby János v^^ndelot- és élők kSati 
adományképen Nyitra megyei MezSkeszi birtokát, mely akkor idegen 
kezekben volt, förfi ^ának közelgő kihalása miatt és Nagyvátby An- 
tal deák neje Paláatby Dorottya rokona iránti szeretetből, éa nővéré- 
nek Annának Symándy Petemének leánya Symándy Anna iránti 
vonzalomból Örökösen adományozta. ') 

Symándy Péter leányát Annát Izdenczy Péter vette nőftl, a csa- 
ládi következő lett : 

SvmáDdT P^ter 

1661. 

(P alAathy Aiuia) 

Anna 

Iriencgy P^temA 

Itdtneiy Andria Itdenctg ZiUZía Iídmetg Dora 

160S. (Elefánt LáaelÓDé) 1608. 

Sypráb esalád. (Viszocsányi) Trencsín megyei régi nemes 
család, mely a Viszocsányi családtól különbözött jogaikra és birtokaik 
természetére nézve is, nevezetesen mig a viszocsányi Viszocsányi csa- 
tádnak birtoka Viszocsány helységben csak fiágra, — a Syprák család- 
nak i^an ott birtoka mind két ágra volt szabályozva és noha a Sy^ 
prák csiUád-ág tagjai is gyakorta csupán ViazocsiUiyi néven fordulnak 
elé, m^ is valamint származások megkalönböBtrthető, úgy családi 
történetök is itt kttlön tárgyalást igényel. 

t516-ban Viszocsányi Bálás megidézteti viszocsányi és dezseri 
Syprák István fiait B.enedeket és Miklóst, Hiiszerint Viszo- 
csányi László fiának Pálnak leánya részére a nász és jegy>ajándokot 
elvévén, Viszocsányban curiájokat és házokat adják vissza. *) 

1517-ben IL Lajos király régiebb adományra hivatkozva Viszo- 
csány helységben fekvő birtokrész és curiára vUa»osányi Syprák Bene- 



■) Nyitiai káptelan 1560—1660. ^vi 889. bs. a. 

') Eutergomi káptalan libro IL folio 661. 

*) Oaran ■z.-benedeki Coovent fasc. 16. aro 31. éa libro 113 nre 13. 



DiB.1izedOyGoO<^iC 



8TPRÍK. 



417 



dekuflk és Miklósnak, kik Istvánnak fiai, k! Imrének, ki Sebestyén- 
nek, ki Tégre Dezseri Jánosnak fia volt, uj aáományt ád. >) 

1617-beu Viszocsányí Bálás deák maga, Bernát és Már- 
ton testvéreinek neveikben is ellentmond annak, hogy viszocsányi 
Syprák Benedek és Miklós, Istvánnak fijaijösanyjoknak Honá- 
nak, Viszoosányi László Pál nevű fijától unokájának nász és jegy-ajáa- 
dokképen kijelölt és a tiltakozókat örökségképen nézS Viszocaányi 
onriára II. Lajos királytól nj adományt vittek : *) 

A család& következfl : 



Dege cr j Jánoa 

*" SebeatyéD "" 
( ViMOM ányiMon..) 



István 

viiioesányi Syprák 

nevezetű. 



1M& 1575. 

'Tll, JánoB "" 

1565. 1600. 

(Szelezs^nj'i 

Jaaitina) 

í 



Mát;áa 

15GÖ. 1600. 

(Rádeky 

Magdolna) 



Oáipir 
1596. 16:íT. 

(Lüley Kata ) 

■"rv. JáiiOí 

1687. líTC. 1637. 1700 



L&azló 
1599. 1610. 

(Símboky Aona) 



Ferencz LAazló 

1708— 40. 1708-19. 

(HyroHB Anna) 



Juilft 
IGIO 99. 
(Tihanyi 

Miklós) 



Kata 

1626. 

(1. Besznáh 

Gábor) 

<J. Bocsy Mátyás 

3. Bihary István 

4. )lelc7iiay Zeif(m.) 



Bora 1732-töl 
(Rudnyánszky 
László) 



A temérdek okmányos kivonatok közül , melyek íBleg birtok- 
viszonyokra vonatkozólag a viszocsányi Syprák oBaládróI a garan &z. 



') Nyitrai káptalan. 
') Ugyan ott 
iu«T*aoKMÍa csalídai. i. sAnr. 



=dBy Google 



418 STPhAk. — saABADY. 

benedeki convent és nyitraí káptalan országos levéltáratban találhatók, 
elég legyen itt megemUtentiak, hogy a cealádfán álló Syprák IIL Já- 
nos elTévén feleségül nagy Bzelezsényi Szelezsényí Mátyásnak Csery 
Fruzsinától született leányát Jusztinát, (ki utóbb Tamöozy Kristóf ne- 
je lett) ezzel a Syprák család Bars megyében a n^y-szelezsényi, kis- 
sallói, kie-lóthi, fakó-vezekényi éa kis-baracskai, Nyitra megyében U- 
povuoki, Hont megyében CBeri birtokrészeket öröklé és részben reájok 
örökségi jogot nyert ; és noha ezek egy részét (t i. a Bars megyeieket 
BoBsányi János és Qáspár zálogjogon birrán, magok részére adomány 
mellett is megerftsiteni igyekeztek, még is nevezett Szelezsényi Jusz- 
tina azokat 1605-ben a Syprák utódoknak hagyta TégrendeletUeg, ') 
a Syprák és Bossányi család között pedig ezek miatt a per meg éve- 
kig (1610.) tartott. ^ 

m. Jánosnak fija Gáspár nSül bb-ta LOley Katalint, ki 1646- 
ban már Szabó Miklós neje volt. Ennek fija IV. János, kinek a táb- 
lán feleségül dicskei Kovács Ilona van téve, — úgy látszik egy sze- 
mély azon Jánossal, kinek 1 Ő33-ban felesége Allia Erzsébet volt '_) 
és igy Kovács Ilona már második neje lett volna. 

A viszocsányi Syprák család leány-ági utódai közt áll a Rud- 
nyánszky család is, és pedig a táblán látható összeköttetésen kivUl 
még László ágán is, mert Lászlónak leánya Erzsébet Besznák Mi- 
hályné szülte Beszuák Ilonát, ki Zahorák Simon feleségévé és anyjává 
lett Zahorák Évának, Rudnyánszky Sándor feleségének. 

A csaUd — úgy látszik — kihalt, noha Síprák néven 1835-ben 
a királyi ügyészek és Szerem megye táblabiráji közt találjuk Siprak 
Józsefet, ki azonban más család ivadéka lehetett. 



Sz. 



foabadjr GRaléd. (Máskép Lönckey) A Szabady más- 
kép Lönckey családot I. Leopold király Sopronyban I68I. sept. 2-án 
kelt czimeres levélben nemesítette meg. ') 

Szabady nevtt nemes család van Somogy vármegyében, hol Sza- 
bady József 1843-ban megyei rendszeríntilesküdt volt. 



') 8a. benedeki Convent. 

') Ugyan ott Protoc. J. p. 426. Paao. 48. nro 89. i» faac. 79. i 

') 0;Sr vármegye lev^táriban van az eredeti armalia. 



ir,Coo<^ic 



8EABADT — -BZABADSZÁLLlSTt 



419 



SiaWdf CBBlád. (Bérei) Eözűlök Farkas KukttllS megyei 
sdóiró biztos 1840. körüt. 

Sxabadhegyi esalid. Eomirom, Veszprém megyei nemes csa- 
lid. A mdlt század elején élt ismert törzse Szabadhegyi I. János, ki 
nöfil vévéo MarsoTBzky Zsigmondnak Litassy Máriától született leá- 
nyát Marsovszky Ilonát, ezzel fSleg Bars megyében a Litassy család- 
birtokaiban szépen Örökölt és a következő családfát ■) alkotta : 



L JáooB 

1 1717. elStt 

(MaraoYggky Ilona) 

11. JinoH Ádám 

1788. 1742. 1727. 

tPambakg! Anna) 



1766—89. 

(Deaericikj 

Júuef) 



fKvaaBovBzkj 
Anna-Mária) 



~X^ SÍ'"?) '^''íí '?«~'') '"''■"*'" 

Uihály) I 



1859. Aeaon 18S9. 1869. 1869. 

(BO gjénj Mári a f) ( Farancay N. ) (Jartus István) (Jankovich 



A caaládfiln álló két testvérnek Mériczoak és Antalnak szintén 
vannak gyermekeik, ezek közül László jelenleg ügyvéd Pesten. 

SiabadoB család, (máskép Guth) Szalndos máskép Guth 
János czfmeres nemes levele Pest megyében 1737. mart. 23-án hir- 
dettetett ki. 

SiabadsiálláBy esalid. (Nagy és f. bánytú) Doboka megyé- 
ben Csoma&ján lakott és birt Szabadszállásy István, neje Caemá- 
toni Bozália jogán, kitől két leánya maradt: Rozália 1837-beD 
Markos Józsefeié, és Ágnes ugyanakkor Ferenczy Józsefné. '') 

A fiág Szilágyságban él. 



') Hiteles lev<ntári kivonatok szerint Rndnjánasky Péter közUae ntán. 
') HodoT K. Doboka várm. 69. 227. 

DIB tized ffltiOO<^iC 



420 SZABAY. — SEABÓ. 

E Bzázad elején a Szabadszálláey család birtokos Ssatmir me- 
gyei Hk helységben. ') 

Subay család, (az eldtt Szabó) György és Péter eldbbi 
Szabé DCTöknek „Szabay''-ra változtatása mellett 1791-ben II. Leo- 
pold királytól czinieres nemes levelet nyertek. 

CzbnerÖk következő, a paizs kék fejében felkelő nap sugárzik, 
alatt ezüst udvarban vízirányosan hat vttrös vonal látszik, kétfelé sza- 
kítva a paizs aljáról fölfelé nyúló lobor alakú kék udvar által, melynek 
alján széles folyamban fehér hattyú úszkál, csőrében zöld nádszálat 
tartva, A paizs fblötti sisak koronájából szintén melléig hasonló hattyú 
emelkedik ki, kétfelöl két kiterjesztett kék sasszárny között Foazladék 
jobbról aranykék, balról ezlistvös. ') 

Siabö CMlád. (Abrudbányai) Erdélyben él. KözOlSk Sámuel 
1787-ben a külföldi egyetemekről baza jövén, 1796-ban a székely ke- 
resztúri nnitária iskola igazgató tanára, 1815-ben Tordán igazgató, 1S32. 
ben Kolosvárott tanár, do nem sokára éltes kora miatt nyugalmazva. 
István 1825. körül Abmdbányán városi hivatalnok. Anna 
egy könyvet fordított Huber aztán : „Nína vagy az arany menyajpEfi" 
czim alatt, Kolosv. 1832. >) 

Siabii család. (Almási) Zemplin vármegye czimerleveles ne- 
mes családai sorában áll. *) 

Siabá család. (Altorjai) Székely nemes család, kiszármazva 
Kolozs megyébe is, hol Károly 1815—36. köríil megyei ülnök és 
tizedbér tárnok, Farkas ugyan ott ftijegyzö, 1848-ban pénztárnok; 
testvérei: Károly ftikormányszéki fogalmazó, utóbb 1860-ban úr- 
béri törv. széki Elnök, Karolina Máté Péter Özvegye. 

Tán szintén e család ivadéka János (szül. Altorján) véczkei r 
katb. lelkész. 

Szabó család. (Arkosi) KöziUök Antal 1837. közfil Abrud- 
bányán városi gyakornok. 

Siabá család. (Barátosi) Háromezéki székely eredetU, közönsé- 
gesen csak elönevén „Barátosi''-nak neveztetik. Közülök Lász- 
ló Harosszékben törv. széki ülnök 1615. körül, Károly ugyan az 
182&-ben. Lajos imok Kraszna megyében 1816-ben. Antal elÖbb 



') Szirm..]', Siatioár virm. 11. 93- 
') Adani, Scula geatil. toroo XII. 
')M»gj«Tlrokll. 291. 
') Szirmay C. Zemplin not. top. 117. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 



SZABÓ. 421 

marosMéki alkirálybíMlybiró, utóbb kir. táblai szánif. ülnök 1848-baii> 
Ocscse J ó B B e f, ennek gyermekei ; József, Antal, Karolina 
és Emili a, kik atyjok és nagybátyjok Antal után is Örököltek. 

SMbó család. (Baróthi) Székely eredetU. Törzse Baróthy- 
Siabó István Erdélyben Tancson ref. lelkész és Apaífy Mihály er- 
délyi fejedelem ndvari papja volt, 1673. noT. 20-án kapott czfmeres 
nemee levelet. EöretkezS négy 6ja maradt : János, István, An- 
drás, Dániel, az ötödik Mihály atya halála után született, (pos- 
thnmos volt) Ezek kÖzŰl Mihály, János és András utódai 1766. 
1772. és 1780-ban az erdélyi kir. tábhi előtt igazolták nemességöket 
látván ága kihalt Jánosé Erdélyben maradt és nagyobbára Le- 
gényben lakik. András ága Magyarországba telepedetett. 

Ismert családfájok ') kővetkező : 



JánoB. 

I 



JóxBCf. 

Sándoi 



István 

tancsi ref. lelkeaz 

1678. ns. 



István András 

t (1 Csáki Ilona 

2 Birő Mária) 



Uániel. Mihály 




János Jóssef 

Biharbft telepedett. f 



László Elek 

ToU honvtíii pBendbiztoí. 

Amerikában Uk. -^„^^ (,4^^-;; 



Árpád."* 



Csak emlitve volt a család e munka I. 206. lapján Baróthy 
név alatt 



') Családi közlés szerint. 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



András ágán áll a hirea tudóé jezBoita Dávid (ssOl. 1739. 
april 10. t 1819. nov. 22.) ki Kassán tanárkodott, 1773-ban irta ebö 
magyar verselt görög mértékre, és számos munkáÍTat irodalomtörténeti 
nevet vívott ki magának ') Úgy látszik látszik, — a^ja, vagy d test- 
Térével Jánoasal tért át a kath. vallásra, melynél fogva ága most e 
valláshoz tartozik, mig as erdélyi ág re£ valláson maradt 

Dávid testvérének az emiitett Jánosnak egyik fija István 
ügyvéd, és derék-széki biró Zilahon Közép-Ssolnok megyében ; a^ja 
József nek, ki kihalt, éBJánosnak,ki Bihar megyébe telepedett 
és ott birtokos lett £imek fiai : 1. Pál Ügyvéd, kJ^talani jegyzS és 
Bibar megyei táblabíró, azon megyében Kügy, és szigethi pusstiban 
közbirtokoB. NejétSl dömötürí Neméth Máriától gyermekű a táblán 
láthatók. 

2- László volt honvéd, kiköltözvén Amerikába, Nebrasaka te- 
rületen lakik. Fijai a táblán láthatók. 

3. Elek Csendbiztos, a táblán álló két fia atyja. 

Az erdélyi ágból Ferencz 1843. körOl Miklósvár alazék fSjegy- 
zftje, ennek fija Ferencz 1 86S-ban Kolos m^yei tdrv. széki tÜnök, 
ennek nővére F ó 1 i. 

SmIhí oulAd. (Baloghi) Szatmár megyében Mátészalka hely- 
ségben baloghi Szabó Péter 1602- ben egy nemesi telekre királyi 
adományt kapott ') 

Siabií család (Batta-széki) Hevea megyei család ; közelebbi tör- 
zse Battaszéki Szabó Lukács, ki fija András és utódai részére és 
iblöB gondoskodásból veje györí Nagy Jánoa nevének is beiktatásával 
I. Leopold királytól Laxemburgban 1677. maj. l-énczimeres nemes le- 
velet szerzett, mely Nógrád megyének 1677. évi maj. 31-én (íeria 2-da 
post Dnicam Ezaadi) Fülek várában tartott közgyűlésén kihirdette- 
tett *) 

Lukácsnak két neje volt, az első Hobár Katalin, kitSl szfile- 
tett leánya győri N^y Jánoané. Második neje volt Kiss Erzsébet ki- 
től született fija Szabó András. 

Lukácsnak nővére volt Szabó Anna 1667-ben FUleken lakó 
Szécsényi Borbély Tamás neje, 

A családfa következő : 



') Magyar írók I. 26. 

■) Ssiniia;, Ssstmár várm. II. 116. 

*) Az eredeti iKerint. 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



6ZABÖ. 

BattMtAi S zabó 

Anna Lukiea 

(SzicBénji 1677. 

Borboly (1. MolDir Kata) 

TamáaJ 2. Ki aa Ereae) 

fÜn KaU 2-t61 And 



JáDos) 



Mátyi s 



Qjötsj- Jóuef. 



Siabó család. (A^ai) Ld»d Czecze cg. 

SuM család. (B^oni) Erdélyben él, közQIök Sámuel Ara- 
nyos-széknél aljegyző, s adóroTÓ biztos 1831-ben ; utóbb árraazéki Ül- 
nök 1848-ban. 

Siabó család. (Bessenyei) Ez elönéTvel élt Szabó Gergely 
cs. kir. zálogházi fSpénztámok, ki 1824. jun. 2-án kora 53. évében 
Pesten balt meg, és ily családfát alkotott : 

Gergely 
tl824. 

{ns Akoa y Magdolna) 

' Gergely Magdolna József. Kata. Klárár" 

hit. Ügyvéd (kia-karanCBÍ 

Náaáay Hih. 
h. Ugyr.) 

SxalHÍ család. (Bethleni) Hazája Fogaras vidéke, hol Oyörgy 
1848. kőrUI erdSgondnok volt. 

Siabö család. (Bibarczfalvi) Erdélyi család. KözUIök János 
fökorm. széki díjnok Kolozsvárott 1837. körül. Tán szintén e család 
ivadéka László 1825. körül Bibarczfalván ref. lelkész. 

Siabó család. (Böszörményi) Törzse Szabó-Böszörmény! M i~ 
hály, ki in. Ferdinánd királytól 1646. sept. 29-éD Pozsony városában 
kelt czimeres nemeslevelet nyert. <) 

Szabó család. (Máskép Csorvási) A család egyik elíSde Csor- 
vási (Chiorvásy) Tamás 1621. april. 5-éD Szebenben kelt oklevél 
mellett szaniszlófi Báthon Péter magvaszakadtával Szabolcs megye* 
ben fekvő Bátor helységben egy nemesi cnrialts házat tartozékaival 
50. m. forintban Báthori Gábor erdélyi fejedelemtől zálogjogon nyert. 

Ugyan e család másik tagja, tán épen az emiitett Tamásnak test- 
vére János, maga és neje Jeney Sára, gyermekei István, Fra- 

*) Pibar megye levéltárában van az eredeti armaüa. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 



494 



BUBÓ. 



ZBÍna és Judit, nem különben testvérei Dániel, Gáspár, 
Zsuzsa és Kata, úgy szintén ségora Alapy János részére is II. 
Ferdinánd királytól 1625- nov. 17-én kelt czfmeres nemen levelet 
nyert, mely Borsod megyében kihirdettetett. 

A család egyik tagja CBorrási Szabó István, gr. Almássy Kál- 
mánnak két-egybázi m^)dalombeli gazdatisztje Békés megye ré^bb, 
úgy az 1847. évi szavazó nemeaségi összeírásában és igy a nemesség 
gyakorlatában találtatott 

A családfa tudbatólag következő : ') 



iBtván 

ÍH.-BngoBon 
nlácey Zeazsa^ 



János 
H.'BagOBon 



P^ter 
f II. BaeoaoD 
(BaisaSára) 



It. iBtv^n 
Í7.U1. H.-BagoBon IT9T. 
íéteejhAzi Bzámtartó 
(Buaznyák Kata) 



t H..BMM, 



Sándor 
Ujvid^kaD lak. 



Julcsa 


iri. iBtván 


Medird 


Eazt«r 


n.. 18J4. 


BB. 1844. 


B7.. 1861. 


■z. 185fi. 


(Stál Anral 


keiesk. 


tanuló. 




kcroBkedö) 









A CBalád czfmere a paizs kék udvarában zöld téren hátulsó lá- 
bain ágaskodó oroszlán, első jobb lábával meztelen pallóst, a ballal 
zöld ágat tartva. A paizs fölötti sisak koronájábúl szintén olyan orosz- 
lán emelkedik ki. Foszladék Jobbról aranykék, balról ezüstvörOs. 

Smbő csalid. (Csik-Szeredai) KözUlok József kir. tanácaoB, 
a kolozsvári osvos-szebészi intézet tanára s igazgatója, és múzeumi al- 
elnök, ezül. 1807-beiL Első neje volt Rissbauer Adél, meghalt 1845- 
ben, ntánna brennerbergi Brenaer Júlia. Ezektől gyermekeit muta^a *) 
a táblázat : 

JÓZIflf 

BZttl. 1807. 
(1. RiBBhaacr Adél. 

3. Bfe pper Júlia) 

■"i-töl Patülua Kamilla 2-tól Klaodíl MAHa Lajos. 

(Groisz Nándor (GnuB Albeit 
űgjyid) foftalmazö) 

Józsefnek testvére Lajos r. katb, pap, s maros-vásárhe- 
belyi tanár volt. 1840. körül. Rokona I s t v á n véczkai r. katb. lelkésí. 



') HogfotOiBjr Ján. közi. 

*) TttrVk Aat. Usl^e BKríqt. 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



SZABÓ. 



425 



Siabö cMlád. (Csengeri) EözfllÖk dyUrgy 1845. körül Do- 
bok* megye számvevője. 

SiaM os«lA4. (Csik-ssent-mártoni) Erdélyben 70 nemes csalid 
van S s a b ó nevezetű. Ezek kdsött — KSvári zzerint — a legkiemel- 
tett a ctik-ttmt-mdrtoni elSnevü. Eredetére nézve székely. Czimeres 
nemes levelét 1677-ben Apaffy Mihály fejedelemtől nyerte és azt 1678- 
bsQ a fogarasi orezággyülésen kihirdettette. 

Az ujabb, ismertebb nemzedék származása Jézsefen kezdS- 
dik, ki nejével Tboldalagi Krisztinával kavetkezS ■) családfát alkotott : 

Jócaef 
(T holdalag hi Krianinaj 
' Gábor 1771. 
Dobokai ftfbíró 
(Sápdo r Zauwa) 



LJAtnt 
{Bctegb T eréa) 



PeT«nei 

1791. 1810. 

Dobokai kiJvot. 

(Apót Klára f 1816.) 



II. Józaef II. Fereofli L^jos Kl&ra Karolioa 

tart. biztos nbadnagr fSkorm. tan. (Keczely (Pócsa Pál) 
t 186a. (gr. Hik«e János) 

Z;^a) 

L^oi. B^a. József'' 

Józsefnek fia Qábor Doboka megye pénztárnoka 1771-beD, 
utóbb fSbirája, végre törvényszéki ülnöke. Fia 

Perencz szintén Doboka megyében fÖjegyzÖ, 1791. és 1810- 
ben az erdélyi országgyűlésen követ. Ennek fiai - 

IT. József, eiöbb Doboka megyében hivatalnok, utóbb Kolos- 
vidéki tartományi biztos. Meghalt 1853-baD. 

n. Ferencz nyugalm. fShadnagy, 1854. april. 24-én egy, Ko- 
lozsvárott felállitandó magyar ajk& leány tanoda számára hétezer fo- 
rintott tett le, mely létre nem jöhetvén, az összeget utóbb a helybeli 
Bcinház alapjához csatoltatá. 

Lajos a fSkormányszéknél kezdé hivatalos pályáját, és ott 1842- 
ben lett tanácsos, 1 852-ben a szebeni c«. hír. helytartósághoz tétetett át, 
1861-beD nyngalniaztatott. 

A családfán nem találjuk a család több tagját. Ilyenek : 

Idősb Mihály, KUküIlS megyében törv. széki ttlnök 1848-ig- 



') Kfivári Erd. i 



ídovGoOf^lc 



436 SZABÓ, 

A család els8 Seci közül ez. mártooi Subó B a 1 á s, ki 1628-ban 
al-Csik szék jegyzője volt. ') 

F erén ez (csüc-Bz.-mártoiu Szabó) ki 17&8-ban Al-Onk szék 
alkirálybirája volt. ') 

Gábor Csikszékbea üln&k 1815. köríU. 

Márton 184S>ban UdvarhelTszéki dulló, utóbb torvénTaséki 
ülnök. Lakik Szombatfalván. *) 

A muIt században János Eolozsrárról Szabolcs megyébe !>«• 
mecaerre költözött, és következő CBalád£át alkotott : 
Jánoa 



Sáinnel. István. Jáuoa. Gyüigj. 

Í79t. i 9 b « n illek. 

Ferencznek fiai, a négy testvér 1791-b6n az erdélyi onwággyű. 
léstől kérték, hogy nekik Apaffy Mihálytól 1677-ben adott és az 1678. 
évi fogaraei ország^ülésen kihirdetett nemes levelüknél fogva nemes- 
ségi bizonyítvány adassék. 

Siabd család. (Csik-sz. mihályi) Szintén székely eredetű, mint 
elöneve mutatja. Közíllök Mihály ügyvéd F. Fehér megyében 1825. 
körül, Antal ugyan ott levéltárnok 1848-bui. 

Tán szintén ezen család ivadéka Bertalan, 1831-ben ügyvéd 
Csikszékben. 

Ezen Csíkszéki három család egyikéből eredhettek a Csikszék- 
ben főhivatalt viselt következő Szabó uevezetttek. *) 

Kelemen 1705-ben Al-Csikszéki alkirálybiró. 

Balázs ugyanaz 1708-ban. 

Másik Balázs, ki Litterati-nak is neveztetett, és 1708-ban ÁI- 
Csikszék jegyzője volt 

Szintén Csikszéki, ezektől egészen különböző család Ivadéka 
szent-györgyi Litterati máskép Szabó Mihály 1656-ban Al-Csikszék 
jegyzője. *) 

SmIhí család. (Czó&lví) Háromszéki székely család, melybő' 
József az orbai alszékben árvaszéki ülnök 1848-ban. 



>} Benkö, Csfit, Ojargyö i» Kusoa 6fi. 

») Ugyan ott M. 

') TOrSk Antal nerint. 

') Benkff Kár. id. h. 63—65. 

') Ugyan ott 56. 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



SZABÓ. 427 

Siabö csalid. (D^afalvi.) Ez eldaérvel élt S&ab6 János, 
egztergsmi kanonok, ki N.-Lévárdon született 1806. april 18-án. 

Siabií család, (Dalnoki.) Elöneve seerint H&romsséki ssé- 
kety eredetű. Kőzülök Domokos sebéazorroB Kolozsvárott, testvére 
Károly fSkormányszéki hivatalnok, Deboka megyében Császári kely- 
ségbea birtokos. 

SmImí csalM. (Dicső 8Z. mártoni.) EőzOlSk József KüküUc! 
megyében imok 1825. kfirül. 

Mihály birtokos D.-Sz.-Hártonban. 

KíiküllS megyében még tdbb helyen birtokosok Szabó neveze- 
tiiek, jelesül Keszléren, Bábahalm^, Magyaroson, Csikmántoron stb., 
de valódi eredetük és ÖBBzeköttetésÜk előttem ismeretlen, 

Stabő család. (Máskép Egyed.) 1628-ban nyert nemességek 
Látd e munka IV. kiHet 19. iapjÓH. 

Siabtf család. ^EkeosL) Komárom megyei család, melyből 
dcecsi Szabó János 1647-ben a megyei alispán fogságában lévén, 
a^ja Szabó Mihály és (tán bátyja) Szabó Miklós őt 300 fttg 
álló kezességre kivetbík. ') 

1780-ban Komárom városában az udvartelki nemesek sorában ál- 
lott a Szabó aevü család. >) 

Siabó család. (ErdŐ-csanádi) Torda megyében székel, bot F e- 
renoz 1837-bentörvényszéki ülnök, La j os 1845. körttl Ügyvéd volt. 

Siabá család, ^elvinczi) Kőzűlök Ferenez 1837. körül 
AranyoBSzékben állomási biztos. 

Siabtf család. (Fényi) Kolozs megyében 1831. körül Sámuel 
adóiró, utóbb állomási biztos volt. 

SialMt család. (Fc^arasi) Maroaszéki család, ktf sülök Farkas 
azon szék aljegyzője, utóbb törv. széki ülnök és számvevő 184&-ig. 

Siabö család. (Göncei) Oönozi Szabó (György 1629-ben 
kassai lakos IL Mátyás királytól bizonyos adósság behajtása iránt ki- 
rályi parancsot nyert ') íratott neve „Zab 6"-nak. 

Stabö család. (Halászteleki) A XV. század közepén Békés 
vibmegye nemessége sorában állet^ 1461-ben élt közttlök halászteleki 
Soabó Sebestyén *■). 



*) Fényei, Komárom várm. 64. 

') Ugyan ott 89 

*) Pouonri kápL Faio. !t. nro 16. Ei. Stat. 1. 

') Teleki Hunyadiak kora XI. kOt. 17- 

DiBfedOyGoO<^lc 



4S8 ssASÖ. 

8iah6 egalAd. (Haraszt-kereki) Székely eredetű, ismert tagja 
András a múlt században élt. ') 

8iabö cMlád. (Máskép Horváth) Lásd « mymha V. km. 168, 
lapján. 

Siabó otalád. (Máskép Hölchicb) Lá»d é munka V. kiSt. 
Í81. lapján. 

SmImÍ osalAd. (niyefalTÍ) Erdélyi nemes család , melyből 
György Illyefalva kiváltságos város jegyssSje 1848-baD. 

Sxabó eflslád. (Irsai) Pest megyei nemes család. Közlilök irsai 
Szabó János 1796-ban Pest vármegye fó szolgabirája volt Czlmere a 
paiss udvarában bátulsó lábain álló grif. 

Siabó csAlád. (H..Karácsonfalvi) Erdélyi család melyből J ó- 
z s e f rákosi nnitarías lelkész, s elemi iskolák igazgatója 1816. körül. 

Szabó nevezeten az unitárius lelkészek között többen fordulnak 
elé, igy István (tán az előbbivel azonos) 1843-ban vargyasi leikése, 
Sámuel hitanár Kolozsvárott 1831. óv körül. Azonban mind esek 
vérsóge viszonyát nem ismerjük. 

Siabd-Kemeneiey CMlád. Zemplin vármegye nemes cealádu- 
nak egyike *) 

SzatHÍ család. (Kézdi-Polyáni) Székely eredetű. KözOlök Jó- 
zsef KoloBvár városi esküdt polgár, 1848. előtt városi szolgabíró. 

A család egyik ágából József Torontál megyében becsei 
járásban esküdt 1864 ben. 

Siatiö család. (Kézdi-Vásárhetyi) KözülOk Simon azon vá- 
ros erdőgondnoka 1825-beD; Izrael ugyanaz 1831-beD, DAniel 
főjegyző 184S-ban, jelenleg főbíró ugyan ott. 

SiabÖ család. (Máskép Keresztszegby) Kredetére nézve Bor- 
sod megyei, jelenleg Csaton székel. A család általában protestáns, és 
állitólag a XVI. századig Keresztszegby nevet viselt, azonban 
nótába esvén, bujdoklottak és Szabó nevet vettek volna fel; mig I. 
Leopold alatt kegyelmet kaptak és nevŐknek Szabó-Kereszt- 
szeg fa y-re változtatását nyerték. *) 

A Szatmár megyeiágbót János 1 800-ben fíjaival együtt a „Ke- 
resztszeghy" nevet vették fel, Jánosnak hét fia 1848-ban faonvád 



') Stikélj Constitatio 200 lap. 
') Szirmay C. Zemplin not top. 117. 

') ValósBÍnillog I. Leopold királytól .S»aM-KwM»tt»«jAjt" niven nyertA 
a cilmerei aemes levelet 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



SZABÓ. 4S9 

Tol^ neTeseteseű Antal é» Albert tazérekj LajoB hadbíró^ Oe j- 
la elesett aTemesTári ütközetben. 

A Szatmir megyei ág alapítója, a nerezett János, máramarosi 
kamarai erdömester, Debreczea vároBÍS-erdíEmestere, Szatmár megye fS- 
mérnöke, és bölcséBzeti tudor, nejével vinklerköi Vinkler Pbíllippával 
(uOl. 1800 t 1832) ily családfát ') alkotott : 

fSmiírnök 

(Vinkl er Phil ippa) ___^^ 

""ajiUI Fülöp Albert Lajos Gjula Kálmán Károly Gej^ 
II. 1815. 8z. 1818. Bi. 1819. SS. 1821. bz. 1824. fz. 1827. be. 1829. Ba. 1832. 
h. mérnök h mérnök f 18B2. h. ügyv. h. ügyv. WSS.ca.k. f 1832. f 1848. 
ütigYV. (Péchy sept. 18. l-Pesten az. biró. honvéd 

Zsuzai) Szatmár m. (Térey (Vep^lyi N.; 

n. 1858. ^^A "II^ SaroIU. Kurnél. Lajos, 
oct. 12. *^'"J 



PauU. Etelka. Piroska iknk BéU 

SxaM család. (K.-JakabfalTÍ) Kánzon Jakabfalváról egyik tag- 
ja MarOBSzékbe Remetére származott, hol mint egyházi énektö műkö- 
dött ; ennek fija JánOB esal. 1767. jan. 27-én. Papi pályára lépvéti, 
tanár, kanonok, apát, 1819-ben a fUkormányszéknél a katb, comisBio- 
ban eléadó Itfn. 1847-ben nyugalomban lépett mint kir. tanácsos éB Leo- 
poldrend vitéze. Tudományos iró és egyházi szánok volt, meghalt 
1858-ban kora. 92. évében. ") 

Siabó esalád. Zemplin megye czimerleveles családainak 
egyike. ') 

Siabd család. (Láczai) ElQnevét Zemplin megyei Lácza 
helységről Írja. Közfilök József szül. 1764. jul. 15-én Sáros-Pata- 
kop, bol ref. tanár volt. 

A g D e B ugyan e családból Zsarnay Lajos ref. lelkész neje, meg- 
halt 1859-ben, eltemet, maj. 25-én. 

Ssabö OMlád. (Lévaj) 1696-ban élt lévai Szabó János, ki 
Darvas Jánostól Bars megyei zálog birtokok kiváltására engedélyt 
werzett, mit utóbb másra ruházott át. *) 

Siabtí család. (Méhi) Látd Czeasé a. 



') Luby Kár. köd. aserint. 

') Uagyar írók I. 623 

') Síinnay C. Zemplin not. top. 117. 

*) Okirat. 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



430 SZABÓ. 

Siabö cMlád. (ISotí) FelBS-Fejér megyében Mohában birto- 
kos Sándor, ki ott 1848. előtt megyei irnok volt. 

Stabó család. (Nagy-likai) Pozsony megyei N^y-IIka hely- 
BégrSi irta elKnevét 1492-ben élt János ez elönéTrel, és Nagy-Il- 
kán egy puszta házhelybea beiktatást nyert ') 

SiaIhS család. (Negyedi) Törzse Szabó András, ki Ferdinánd 
királytól Bécsben 1628. sept. 
25-én kelt czímeres nemes leve- 
let kapott. ') 

A czfmer — mely itt látható 
— a paizs kék udvarának alyjá- 
ban hármas z9ld halom középső- 
jén nyugvó arany korona, mely- 
bül három ágon kinyílott fehér 
liliom emelkedik fel ; a paizs fel- 
ső szögleteiben egy, egy arany 
csillag ragyog. A paizs fölöti si- 
sak koronáján vasba Öltdzött kar 
könyököl, kivont kardot villog- 
tatva. FoszUdék jobbról arany- 
kék, balról ezttstvörös. 
A család leszármazását mutató egy régiebb irományban ez áll : 
„Andreas SzcAó f 1637. at-malium impetrator, in militia cojidttciitia, 
terius in turma cwtod, conmae. Poaonii. «ii. D. commemoratm.'^ 

Ha ezen szavak értelmi vonatkozása és az 1622. évi 4. törv. 
czik. abbéli tartalma : „ut corona rursus in arcé Posoniensi, pristína ni- 
minim conservationis ejusdeni sede solenniter reponator, ejnsdemque 
custodiae príoribus sexaginta alü quadraginta pedites superaddantur, 
in totó c e n t u m constátuentes" — és végre a czímer lebetíj jelentése 
és a czimereslevél tartalma összeegyeztetnek ; igen vatószinft , hogy 
Szabó András előbb a fogadott királyi katonai seregben, utóbb a 
pozsonyi korona örseregben szolgált. 

És miután az 1625. évi 26. törv. ez. rendelete szerint azon 50 



'} Pouonyi kápt. libro 4. Faic. 4. nro 11. 

*) A kftDCzelUriu jeg^zf ktíaTvi izám pag. 1036. — A cifmerei lev^t hi- 
telei misolftta a Kfitra megyei levéltárban raa ezen utólratta) : „^imD 1754. 
dit 27. ociobrit in wtiperiori Cimtalt Nilriae eoram deputaHonB fint inaeiligationAui 
DtmiinaruM nuiiliiMi oancdtM* emu mfi yenuimii originalibu* collatMB." 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



SZABÓ. 431 

némel katona, kik a magyar korona-íireereg mellett ssintén korona-ÍJr- 
ségi szolgálatúi voltak felállftra, de kik, mint e tiJrv. ez. 1. és 2. sza- 
kasza tartalmazza : ^qui qnidem quinquaginta raílites germani, quia 
hacteDOE aliunde dependere TÍdebantur, dígnum est, ut deinceps a tali 
R^mine abBolvanttír, et non ab alüa, quam conaerratoríbua Coronae 
et Caatellania habeaot dependentiam j in severiorique disciplina, quam 
bBCOsqne hctom, contineantur ; atqne snper damnis per ipsos illatia 
Domini ConoervatoreB Coronae «t CaBtellani debítam eatigfactionem ad 
partis lesae ínatautiam impenderc debeant et teneantnr" — féktelenke- 
dÖk lévén, a magyar korona-örök éa váraagyok parancsnokaiga alá 
rendeltettek ; — valiazinünek látszik, hogy Szabó András, a várna- 
gyok egyike lehetett és a törvényben emUtett eaeteknél kitítnü szol- 
gálatot tett, miért is szolgálatai jutalmául 1628. évben nemesítő czlme- 
reslevelet nyert. 

Midiin Szabó András a czfmeres levelet kapta, volt két fia 
Pál és Péter, ezek a ez. levélben említetnek. Pál Felaö-Széliben, 
Péter Taksonyban Pozsony megyében telepedett le : 

Péter szfil. 1625. meghalt 1685-ben az említett okmány sze- 
rint. Maradt két fija : IL Pál éa I a t v á n, ez maradék nélkül ball el. 

n. Fái szül. 1657-ben; meghalt 1700. évben; —és hagyott ma- 
ga után egy fiút II. Istvánt árván. 

II. István azűl. 1686-ban. Taksonyból Nyitra megyei Ne' 
gyedre telepedett, és minthogy Negyeden volt már Szabó István neve- 
zetíi, közönségesen Szabó Pál-Istvánnak hivattatott. NöUl vet- 
te Takács Erzsébetet , kitÖl két fiút hagyott ; J ó z s e f e t, III. I a t- 
vánt és egy leányt Máriát. Midőn 1754-ben országszerte ne 
ínvestigatio tartatott, tf magát a czímerea levélben említett Péter uno- 
kájául igazolván, mind magát, mind két fiát a Nyitrai megyei neme- 
sek lajstromába beíratta. Meghalt 1755-ben. Maradékai közönaégesen 
„Negyedi Szab ó''-knak neveztetnek. 

I. József és m. látván általa család két ágra szakadván, 
tagjai elszaporodtak. 

III. István ágából, kik a nyitrai püspökség Negyedi curialis tel- 
keiből inscriptiokat szereztek, — Gábor az 1809. évi insurrectia- 
ban ösmesteri minőségben vett réazt. 

Béla (szül. 1808.) a jogtani pályát bevégezvén, ügyvéd lett 
1836-ban Győr megyében és 1842-ben Mosony vármegyében magát 
a nemesek lajstromába bejegyeztetvén, azon megyékben táblabíró- 
nak neveztetett ki. Szép tehetségét éa közjogi alapos, mély tudonoá- 

i:,-:,.cdr,C00<^lc 



432 SZABÓ. 

nyikt tsnnsi^a kSretkezB czimU munkija : „Magj/arorgBdg Monarehia 
dUdsa tiattu-jog 6t a tanctio progmatica irU^iébea.*' (Fest 1848.) 

Alajos az orvoBÍ pályára adván magát, orvos eebész tador, 
BzOlész és szemész mester, és állat gyógyász lett Jelenleg a kir m. áJ- 
lat gyógyiotéEetben Igazgató-Tanár. A „M agyarnéplap''8 atóbb 
a „Hírnök" politikai napi lapot alapította, melyek tulajdonosa. 

Ede és Adolfaz 1848. és 1849, években a bonvéd seregben 
hadnagyi rangban szolgáltak. Adolf Éjszak Amerikába kivándorolt 
és ott telepedett meg. 

A caalád többi tagjai nagyobbára mezei gazdasággal ibgliJkoz- 
tak B foglalkoznak. 

A leszármazási fa következő ') : 



I. Pittír ' 
I. t62e. 1 16S6. 



II. Pál. 

8z. 1657. t 1700. 

""il. István ' 

ei. 168S. 1 1765. 

{'oegj'edí Takács Erzae] 



GjörgT^ 



II. JózBcf Dávid 
íAtkíry f "" 
Anu a ) 
Jósief. FeruDCZ. 
+ 



Jánoa-GáW'. t**^*': 



{Atkárj 
Islván) 



Háría 
(esimGi íQií 

SziU JÓMttf.) 



Roxália 

(Jedlik FareiiCí) 

Jedlik Aiiyos 

egyet, taiiár^ 



IV. IstvAu 1. Jánoa Gábor 

flz. 1776. 1 1830. 8B. 1780. 1 1816. az. 1786. f 1884. 

^üderTerá^ (Márki? il...gd,)^^-;i^;;r^--^ 

Folyt, a köv lapön. Bdla . II. János ai. 1813. be. 1»16. 

tx. 1808. ÍZ. 1813. 
t 1852. 
(íuiki iBák 
Lidia) 



') Családi közlés ueriat. 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



4SS 



TV. lat vin, ih' w .lóbbi lapan. 
■z. 1775. t 1830. 

(Röder Teréz) 

V. István Mihálj Áiiüöfl ' 

M. 1800. B7. 1808. t 1856. az. 1818. 

(Bielohradazky ' (17^771 ' orsós dr. 

Eleonóra) .z 1854. (Sartóry SarolU) 



álojzia Karolj Lajos Béla Gejia Sarolta 
■z. 1860. as.l8öl. sz. 1853. ss. 1855. bz. 1857. ss. 1858. 

Koszorús költőink egyike Csuczor Qergely BzármazáaH miatt, ki 
leány-ágon, nagyanyjáról B2Dntén a negyedi Szabó család ivadéka, ér- 
dekes ide iktatni a következőket : 

Komárom megyében Szimö helységben Tan egy, szintén Szabó 
nevű család, melyből Szabó József a múlt században nölil vette 
negyedi Szabó n. Istvánnak leányát Máriát. E család származási 
fája Imez : 

Subó Józaef 
(negyedi Sz a bó Mária) 

Add a István Júzsel 

(Czncíor Jánoand (TSrB lt Ráza) 

^Andódon)_^ ^«ván. Gergely. ÁgoatonT^ 



E szeiint a negyed! Szabó családnak leány-ágon két nevezetes 
ivadéka a benczés rendből Czuczor Gergely a jeles költő, és 
JedlikÁnyoB egyetemi tanár, n. reotor, a jeles természet és vegy- 
tani tudós. 

SmImÍ család. (Nyéki) Pozsony megyei Nyék helységben már 
1484-ben, midőn Nyéki Ulrik coriájába zálogjogon magát ország- 
bírói parancs mellett a Theedi család beiktatta, a többi közt ellent- 
mondtak nyéki Zabó Lukácsnak fiai Péter és Benedek. ') 

Lehet, hogy e család vérséges viszonyban állt a Pozsony megyé- 
ben azon korban Nagy Ilka, Közép-Borsa, Theyfalu, Kisfalad, Magyar- 
ból, HosBzii-Éthe vagy Theber-Ethe, Bodóbár helységben bírt és ezek- 
ről előnevezett Szabó családokkal. 



') Pozsonyi kápt. Capsa 4. &ac. 7. nro. 4. 

!Á« ciiLiDAi I. .ÖT. DiB.1izedOy(áoO(^lc 



434 SZABÓ. 

Subö család. (Partsi) Erdélyi család. EöztílSk János azáaz- 
vároBÍ állomási biztoa 1848-ban. Öcscse Albert helyettes szolgabíró 
volt Hulljad megyében, 1849-beii megöletett Dobrán az oláhok áltat 
Farkas Elek, Lázár N. és Vajda Sándor birtokosokkal együtt 

SiatMÍ család. (Patrúhi) Somogy vármegye nemessége sorábao 
állott 1488-baQ patróhi Szabó László. >) 

SiabA-Palaniby család. Zemplin vármegye czfmerleveles csa- 
ládai sorában emlitetík. ') 

SialMÍ család. (Péterfalvi) Ugocsa vármegye azon nemes csa- 
ládainak egyike, melyek 1750-bea Péter&lva helységre nádori oj-adó- 
mányt vittek. *) 

E század elején kőzÜlök Féterfalván közbirtokosok voltak Szabó 
András, Pál, György, József, László és Gáspár.*) 

Szabá család. (Petri) Petrí Szabó Mihály 1492. elStt ecsedi 
Báthori Andrástól Somogy vármegyében Merenyei Ambrus deákkal 
együtt kapta Nezdefalut. *) 

SiabA család. (Petnisevich) Szabó máskép Petnisevich (vagy 
Petricsevich) János 1569-ben gyarmathi Balassa Jánost és Andr^t 
erőszakoskodás és megveretés miatt megidézteti. ®) 

Siabtf család. (Poharich) Poharícs máskép Szabó István 
1655-ben hirdette ki czimerea nemes levelét Nógrád vármegyében. 
Ldtd Poharica cs. 

Ssabá család. (Máskép Pap) Szabó máskép Pap Miklós az 
erdélyi fejedelemtől nemes levelet nyert, mely 1633. dec. 17-én kelt 
Gyula-Fejérvárott; és 1634. febr. 23-án Kraszna vármegyében kihir- 
dettetett ') 

Szabá család. (Rajkai) Mosony vármegyei nemes család, mely- 
ből rajkai Szabó Be rtalan, mint Heléna nevű néhai nejétől asOl^- 
tett Dorottya leányának gondnoka 1551-beD Porkoláb János és fia 
Balás testamentoma üg^'ében Mosony megyei Rajkán fekvő curialis 
háza és Komárom megyei Neszmély, Ftzektó, Suuz, Almás helységbeli 
részbirtokok iránt tanuvallást tétetett *) 

■) Teleki, HaDyadi^ k«n. Xn. köt. 401. 

') Ssirinaf C. Zemptio not. top. 117. 

■) Szirmay C. Ugoeu pag. 134. 

') U^an ott 126. 

*) Budai Fer. Híat Ledon L K. 171. 

■) Pozsonyi kápt Ex. rtat 1. 31. F. 6. Nro 81. 

') Bihar megye levéltárában van az eredeti armalia. 

') Eaztergami káptalan libro 27. feee. 1. nro 8. 

i:,:,.cdr,G00<^lc 



SZABÓ. 4S6 

1564-ben neveEett Dorottya Bajkán volt nemwl otviájioak 
Bezenczy Fáln&k fia Kelemen által elfoglalása iiánt N&dasd; TamAa 
nádortól 0Eorxett meginlÖ, és idéztí paraacsot ') 

1569-beQ nevezett Szabó Bertalan Mosonj Tármegye ssol- 
ga-birija volt ') 

1673-ban Szabó Bertalan eladta rajkai hazának felét Opp Ba- 
dolfnak, ") 

1614-bea BléBy Jánoe török tolmács Streith Farkas nemaetéég- 
böl saármasott Szabó János m^raszakadtán Rajka mezővárosban 
kúriába beiktattatik, ellenmondván Szabó Zsófia. *) 

j^aM esalM. (Máskép Racskóy) Szabó máakép Raczkóy (vagy 
Ráczköy ?) P é t e r tiltakozik N,-Szombat város tanácsa ellen, hogy tá- 
ToUétében ottani szállását fdtörvén, kereskedelmi czikkeit elhordatá, 
és 5000 ft. ára kárt okozott. ^) Nemes voltáról nincs adatunk. 

8l«b6 SArói OMlád. Ugy látszik, — Bars megyei Sáré hely- 
■égbeli eredetű. A sok Szabó nemzetségtől megkülönböztetés miatt 
Szabó'Sárói-nak neveztetik. 1813-én óta Békés megye nemesi lajstro- 
mában találjak. 

Á család t4ibb tagja Pesten Ügyvédkedett Egyik már n96-ban 
a Hartinoviosféle ÖsszeeaküTÍJk pere tárgyalásakor neves ügyvéd volt 

Albert jelenleg ügyvéd Pesten . 

S«ib6 OBalád. (Máskép Seres) Szabó máskép Seres György 
1656. mart 28-áii Bécsben kelt czimeres nemes levélban nemMítetett 
meg, és a czimerlevél azon évi augnst 22-én Bihar megyében kihirdet- 
tetett «) 

SmM oMlád. (Siklósi) Szabó máskép Siklósi Péter 1828— 
34. körűi Qyör vármegye másod alispánja és egykor országgyűlési kö- 
vete volt Meghalt 1867. évi májasban kora 77, évében. 

SiabA «salád. (Sásvári) Ugocsa megyében Sásvári helységben 
1462-ben birtokosok voltak Szabó Tamás, Péter és Bálás.'') 

Siabtí család. (Szepsi Sz.-gyÖrgyi) Ssékely eredetű. Eözülök 
Dániel Sepsi Szent-Györgyön eskOdt népszószóló volt 1831. körűi. 



') Pozsonyi káptalan ex Statiitoriis. 

') Ugyan ott llbro 16. faao. 2. nro la. ex Stat. 

■) Ugyan ott Prot. Serial. 13- f. 14. 

') Vgysn ott as eredeti, éa libro &. Fs«c. 8. nro. 17. 

*) Esztergálni kápt. libro 4. folio 189. 

') Bihar megye levéltárában van az eredeti ozfmerea nemeslevél. 

') Ssinnay C. Ugocsa psg. 116. 

DiBilizedBy^OOgic 



436 SZABÓ. 

SzalMÍ-SIfflOD osaUd. Erdélyi csalM, melybttl Józief 1815- 
ben Kolosvárótt fökorminyszéki ajtónálló. 

Siabö osalád. (Sarkadi) Rüküllci megyébeD sarkadí Szabó Jó- 
zsef ügyvéd 1848-ban. 

SialKÍ család- (Sárpatak!) Szintén Kliküllö megyei család, kö- 
zlilfik János aUzolgabiró 1794-bea, Lászió 181Ö. kfiriU azolga- 
biró, utóbb törv. széki ülnök, és számveTÖbiztos volt — ValószinÜleg 
e családból volt Lajos ugyan ott szolgabíró 1815-ben. 

Sxabö'Rátx család. (M.-SüUyei) Már „Rácz" néveii e munka 
IX. kötetében volt róla szó. Ebez adha^uk még a köretkozÖket : Pál 
figyvéd, N. Enyed feldulásákor 1849. jan. 8-án az oláhok által gyilkol- 
tatott meg. 

Fogaras vidékén János szbiró 1815. körlil. L aj o s ngyan as 
1843-ban. Mihály törv. széki ülnök, Antal sebész 1825. kfirül. 

Siabd család. (Szálai) Nógrád megyében az 1684. évi nemesi 
összeírásban találjuk szálai Szabó Miklóst, mint ki az akkori nemesi 
inaurrectioban személyesen vett részt, 

Szabö család. (Máskép Szakai) Szabó máskép Szakai Am- 
brus 1 58 9-beti ellentmondott azon kir. helytartói iktató parancsnak, 
mely szerint Szakái máskép Vajda Bálás és László Pozsony me- 
gyei Gyorsóka helységben egy nemes telekbe beiktattattak. ') (Az 
oklevélben „Zabó" és „Zakal^-nak iratik.) 

Siabií család. (Szánthói) Törzs-Öse Szabó Márton, kitöt a csa- 
lád a XVII. század közepe óta hiteles kimutatás szerint máig hatod- (s 
tán heted-) ízig terjedt szét, III. Ferdinánd király korában mint had- 
nagy szolgált & cs. kir. hadseregben, és hadi pályáján vitézsége által 
érdemeket szerezvén, 16ö2-ben febr. 21'én kelt czímeres nemes leve- 
let nyert, mely Abaaj megyében a nemesség szerzőnek üei bzűIö föld- 
jén kihirdettetett. *) 

Nevezett Szabó Mártonnak ősi lakhelye és szerény birtoka Abauj 
vármegye Szántó nevezetű mvárosában volt Itt házasodott & meg, fele- 
ségül vévén az Ősrégi szászfái Uza család egyik sarjadékát, ozapanníti 
és szászfái Uza Bernátnak selyébi Eovách Dorkótól származott leá- 
nyait Uza Erzsébetet, kivel Szászfán, Kériben és egyebött is ösí birto- 
kot Öröklött és kitől született fia Szabó 1. Zsigmond és tán Péter. 

Meghalt Szabó Márton, vagy is jobban mondva a török el- 

') PoBBonyi kápt. Ex atsL Itbro 2. fuc. 8. nro IB. 

') Hiteles okt«Telek sierint, Dagyobbr^satnt mind s^át lavAtárambaD- 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



SZABÓ. 437 

leni egyik ütközetben 16&9. táján elesvén, Özvegye Uza Erzsébet má- 
sodszor férjhez ment Gömör megyébe runyai Soldos Sámuelhez. 

Szabó I. Zsigmond édes 
atyját korán elvesztvén , édes 
anyjáról mostoha atyjánál mnyú 
Soldos Sámuelnál nevelkedett 
Gömör vármegyében és idővel 
GomÖr megye táblabírája és szol- 
gabirája volt Élt 1669—1696. 
évi idSközben. Bírt neje jogán 
Ghigy- Bátorban is. Felesége ru- 
nyai Soldos Borbála, runyai Sol- 
dos Istvánnak Kertész Ilonától 
saületett leánya volt ; ki miután 
öBzvegységre jutott, másodszor 
féijbez mentSeent>Iványi Má^áa 
boz, a multszázad elején Gömör 
vármegye főjegyzőjéhez. £zen 

Soldos Borbálától Szabó Zsigmondnak hat gyermeke született, u. m. két 
fiú I. L á B z 1 ó és U. Z 8 i g m n d, ée négy leány, úgy mint : Erzsé- 
bet Lövei Korpás Istvánné , Borbála hajadon , Márta Fossat 
Györgynél kik mindhárman magnélkfil hunytak el, és Zsuzsanna 
Jáan|,Györgyné. 

I. László Gömör megyében maradt, hol Felfaluban székelt. 
Ezen vármegyének 1745 — 1765-ben jeles alispánja volt ') A reform, 
vallásról a kath. egybáz hívei közé lépett. Kétszer nősült, első neje 
Szent-Iványi Borbála, mostoha nővére, emiitett Sssent-Iványi Ma- 
rásnak első nejétől nagy-dobaí Dobay Borbálától született leánya 
Szent Iváoyí Borbála (1724) volt, kil^l három gyermeke maradt : L 
József, Krisztina senkviczí Pankovicb András Gömör megyei 
fBjegyzö felesége és Juliánná görgői és toporczi Görgey Jobné. 
Másodszor nőül vette Rády Anna Máriát, kitől egy leánya maradt : 
Borbála, visontaí Kovách Antal Nógrád megyei főszolgabírónak 
(1789.) felesége, ki Szakaiban lakott 

L József 1762-ben Gömör megye föszolgabírája volt, meg- 
halt 1765. előtt Házas volt, de ága elenyészett. 

n, Zsigmond (I. Zsigmond fia) Gömör megyéből Nógrád me- 



■) Bartholomaidea C. Oömiir. 761. 

DiB.1izedOyGoO<^iC 



488 asABÓ. 

gyébe tette lakását, miatán Mucsfnyban birtoka Tolt, 1788- dött Báa- 
tky Imrétíll éa Janóétól Demeoser piusta felét, Gellén Qábortól pedig 
Nóvák helység egy negyedrészét szerezte meg. 1741-bea ruoyai bázát 
át engedte, illetőleg elcserélte testvérével I. Láazlóval. Élt még 176d- 
ben is. Neje Sas Erzsébet volt. Ettől n^^ gyermeke nuvadt, úgymint: 
H á r i B SziUssy Ádámné, L János I. Gábor, és Anna nemes 
Panda Ferenczné. 

I. Qábor RuDyán lakott 1769— 74rben. NejétSl minaji Borne. 
misza Annától fiai voltak II. Gábor, és m. Zsigmond, kiknél 
családfánk megszakad. Úgy látszik ezek ágábél eredt Pál, kinek gyér* 
nekei : György, volt 9. zászléalji bonvéd és nővére Szakáll Elekné, 

I. Jánosnak fia volt II. J é z s e f (lak. Eozárd.) NégriUl vár- 
megye táblabírája, meghalt 1849. táján. Ennek leánya szent-jobi Sza- 
bó Lászlóné, ésfiaFerencz, (lak. Mokosinyban) fiatalabb koribaii 
1828— 32-ig Nógrád vármegye alszolgabirája, meghalt 1846. körttl. 
Keiétől Zmeskal leánytól fiaFerencz Macsinyban stb. birtokos. Ne- 
jétöl niósy leánytól több gyermek atyja. 

A U. Zsigmondtól származó ág reform, vallású. 

A osaládia következő : 



(sEásKfai Uza Erzse) 

1. Zaigmoiid 

1669—1696. 

GOmöri tb. ^t ss.birú 

■ (mnyai Sold q a Bora t 1^6 0.) 

I. Láazló Erzae Bora Mária 11. Zsigmoad Ziuzaa 
174&— 1765. (iHrei Korpás h^ad. (Poisat 1732—1769. (Jáan Oyttrgr) 
gömöri alispán. István) Qjötgy) LoBOncson lak. 
(l.Szent IványiBora f (Sas Erteíbet) 

a.Bád y, A.-MárÍB) 

\-t6l JAsaef KriBstína Jnlja S-tól BoriT 

OSnifiri f«szbiró mh 1766.kttr. (OOrnr (irisontlú 

t 1766. táján. (Paukovich Jéb) Kovácb 

András) AnUl) 

Mária János Gábor Anna 

(bkíUbí SiilsBBy 1764. 69. 1769. 74 (Faoda 

Ádám) (Fáy Erm) Bnnydn (FDreoM 

'~ Jóasef ~^ (mfn^ji Bornemiiw 

Koíáiiion, tbiró , SÍ2Í> , 

mb. 1849. Qábor. Zsigmond. 
(N. . N.) 



Feli/l. a köv. lafon. 

DiB.1izedOyGoO<^iC 



JiSMf, ki M OMi Upim. 
KoBárdon, tbírö 
Dih. 1849. 

^ íííl J?-) 

N. Fereucz 
(■z.-jdbi SsAbó 1828—82. 
Látdó) nói^ádi alaz.birú 
Zmeak al N.) 



Ferenes 
MacsiovbaD ISfil. 

ÍN. N.) 



A család czfmere — mint följebb a metszvény mutatja — a púsa 
kék udvarában arany koronán könyöklíj férfi kar, kivont kardot tar^ 
va. A paizs fölötti sisak koronáján pellikán fésEkel, fiait melle véré- 
vel táplálva. Foazladék jobbról aranykék, balról ezüstvdrÖB. 

Siabö család. (Szécsényi) Nógrád magyei Szécsény városból 
eredt, és innen Szécbény- Szabónak nevezett Szabó Giyöigy, ée ál- 
tala neje Róza Agatba, éa gyermekeik Márton, Gáspár, György 
és Katalin L Leopold király által nemesítettek meg Bécsben 1667. 
oct 8-án kelt czímeres nemes levélben, mely 1669. évben (feria 4. 
prox. poBt Dnicam 2. Adventus) Hevea és KülaS Szolnok m^yék 
kösgyttléeén Ffilek várában kihirdettetett. ■) 

A nemesség szerző Szabó György valamelyik megnevezett fiá- 
nak fia volt Szécaényi Szabó András, kiaz 1684. évi nemesi össze- 
írás szerint a nemeei inaurrectíoban vett részt. 

Ugyaa csak e nemesség szerzőtől származtatá magát a Kógrád 
megyei Becske helységben lakó Szabó család, és az érdeklett armálist 
magára alkalmagva, ily családfát igazolt 1841. január 21-én Nógrád 
megye előtt : 





(Búsa Agata) 


' Uárton 
1667. 


QáBpár U. GySrgy Ksta ' 

1667. 1667. 1667. 

'HátyáB.' 

■ JáaOB ■ 


' litván Pál Károly 
BeeikAa 1841. BeeskAi 1641. Baemkéo 1841. 



') Az eredeti Anoslis Nógrád megy levéltárában. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 



440 SZÁBÖ. 

Ezen családfa! kimutatás raoltett Jánosnak fíaí különben is ne- 
mesi gyakorlatban élők, névszcrmt István, Pál és Karolj Becs- 
kén lakozó kisebb birtokosok, Nógi-ád megyétől 1841-ben nemesi bi- 
zonyítványt nyertek. ') 

Azonban c családfára vonatkozólag azon álUtás, miszerint II. 
György egy személy lett volna a Nógrád megyei 1709. évi nemesi 
Iajstromba| foglalt Szabó Györgygyel, egyéni véleményen szerint téve- 
dés, mert az azon Szabó György (lásd alább) letetett, ki 1694-ben 
mint Bztregovai lakos Balezer máskép Martini Sámuellal együtt neme- 
sitetett meg, és kinek nemeslevele Nógrádban 1694-ben kihirdettetett. 
(Valószínűbb is lévén, hogy ea utóbbi élhetett még 1709-ben, mintsem 
az 1667-ben élt Szécsényi Szabó II. György.) 

Mint említők, a Nógrád megyei nemesi összeírásokban az 1684. 
évében találjuk a fCileki járásban szécsényi predikátummal Su. 
Andrást, ugyan akkor ugyan ott elönév nélkül Szabó Jánost, s 
kékkő járásban pedig Sz. Simont és György ö t. (És ez utóbbi 
György inkább lehetett a szécsényi II. Szabó György!) 

Említetett Szabó Simonnak pedig nejétől Bobor Borbálától leá- 
nyai voltak Mária, Krúdy Györgyné és Kata Nagy Mihilynó. *) 

1705-ben a szécsényi járásban találják Sz^bó Pált. 

1709-ben a losonczi járásban Szabó F e r e n c z özvegyét és Sza- 
bó Györgyöt, (bizonyosan az 1694-ben Balczerrel megnemesitet- 
tet.) A fUlcki járásban Szabó Ádámot és Dávidot, mint katoná- 
kat. — A szécsényi járásban Szabó Mátét (1706-ban kurucz ka- 
pitányt) ki egészen máf czimerrel élt, mint a szécsényi Szabó család. 
(Róla alább.) 

171 l-ben Sz, Györköt (a Balezer rokonát) DávidotésÁdá- 
m ot, kik a Rákóczy hadból 17lO. novemberben tértek haza. 

Az 1755. évi nemesi összeírás mint jövevényeket említi Má- 
tyást Sztregován, és Mihályt. 

Egyébiránt a Széchcny-Szabó család czimere a följebb! armalis 
szerint függőlegesen kétfelé osztott paizs, a jobb oldal! vörös advar 
baloldalából kék ruhás kar könyökben meghajolva nyúlik be, ezüst 
kettős keresztett tartva; a baloldali kék udvarban levágott turbános 
törökfej látszik, fölötte jobbról félhold, balról arany csillag ragyog. A 
paizs fölötti sisak koronájából természetes szinü grif emelkedik ki, 

') Jegyiökönyv 178. 8z. alatt. 
') Sz.-benedoki Coovent, 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



BEABÖ. 441 

ek'i jobb I^Ubával kivont kordot, a balban sötd galyat tartva. Fotsladék 
jobbról aranykék, balról eitutrőrös. 

Ssabó esalád, (Sseot-jóbi) Bihar megyei nemes család. Törzss 
Szentjobi Szabó L á s z 1 ó, ki előbb Fráter István itóIÖ meetemél, utóbb 
Bédey Ferencz váradí főkapitánynál szabó-mester volt, ás mint ilyen 
1618-ban Bethlen Qábor által czimeres nemes levéllel jutalmaztatott *) 
Utódai közül ismeretes 

László a költő, ki I767'ben született Ottományon Bihar me- 
gyében, és 1786-ban IL József rendszere alatt mint protestáns a nagy- 
váradi nenueti iskolában oktatóvá neveztetett. A Józsefrendszer mol- 
tával ettől elesvén törvényre adta magát és 1794-ben Bihar me- 
gye aljegyzője és gr. Teleki Sámuel főispán titoknoka lett Belekeve- 
redvén a Hartinovicsféle összeesküvésbe, halálitélete fogságra változ- 
tatott, melynek folytán Kufstein várában 1 795. oct 10-én meghalt kora 
28. évében. ") 

Másik tagja a családnak szintén László, kinek szántói SzabÓ 
családból vett feleségétttl leánya Onody Zsígmondné lett Él a család- 
ból s birtokos Ottományban Szabó Márton s tán többen. 

Siabó csaUd. (Szathmári) Erdélyben Abmdbányán idősb 
István adószedő, ifjabb István főjegyző, utóbb városi tanácsi 
és bányaezéki ülnök s h^ymester volt 1848. körül. Pál aljegyző 
1840. táján. 

Szabó máskép Síékely család. (Borbándi) KtiküUö vármegyé- 
ben György Bsolgabiró volt 1831-ben. József Vízakna város ki- 
rálybirája, utóbb Huoyad vármegye szolgabirája 1848-ban, s több oi^ 
EzággyfUésen követ Leányú Anna, Mária, Borbála, Kttkűllő 
megyében EgrestŐn, és Bala-vásáron birtokosoknak iratnak. 

SiaM esalád. (Szemerédi) Hont megyei SzemerédrŐl Irta elő- 
nevét Törzs-őse Nyitra megyei Ludán mvárosból eredt A n d a Q á 1 
volt, ennek nejétől Némethi György leányátél Margittol fia Ví^té, en- 
nek András 1545-bea a sághí Convent előtt igaadta be ezen ge- 
nealógiát ') 

Valószílüg e család ivadéka szemerei Szabó Mihály is, ki 
1672-ben Sz." Mihály -íir belységheli minden jogát, melyet I§u János- 
nakfia Farkas kötelezvénye folytán birt. Telegdy Gyöi^re ruházta. ') 

') Aa eredeti Ottománjban Szabó Mártonnál. 
') Told; e. H. keltéset k^ii-kOn;ve t. 674.— 6. 
*) Eistergami kápt. Capsa SS- fssc 13. nro 48. 
') Ugjan ott C. 34. f. 2. Dco 27. 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



Szabii esalád. (Szépen) Szabö-Sxepesi csalAd Zemplin 
Tármegye czimerleveles nemee családaí lorában AD. ') Eösfilök Ist- 
ván a m. tud. akadémiára 1827-en kétszáa forintot adott. ^) 

SialMÍ család- (Máskép Szoija) IA»d Stojja tt. 

Stabit család. (HoBs2&-Étbi vagy Thebflr-Ethi) Pozsony me- 
gyei Csallóközben birtokolt Közülök Sándor (Sándrínus Zabó d« 
HosBZuethy alis Tbeberetby) Fekete Egyeddel és több más társává 
1520-ban hütlens^ bélyegen vessté javait , és azokat Nagy-Hecbei 
László kapta. ») 

l&26'ban Márton Theber-Éthén egy telkét elzálogosítja a 
Bíró és Mihály családbelieknek. *) Antal 1547-ben Csenkesz-Ethei 
birtok végett tiltakozott. 

Ssabó család. (They£alvi) Pozsony megyei nemes család, mely- 
ből theyíalvi Szabó János saját és neje Gergetíiey Orsolya (Glerge- 
they István leánya) nevében, ugy gyermekeik Miklós és Erzsé- 
bet neveikben is Gergethei, Tbeyfala, Martjaivá, Ujfalva belységbeli 
birtok iránt lőXO-ben gróf Szentgyörgyi Péter ellen tiltakozott. ') 

Szabé család. (Turóczi) EözfUök Mátyás 1682. kSrOl Do- 
boka megyei birtokos volt. '') Ma ott nem létezik. 

Szabá család. (Udvardi) Komárom megyei nemes család, mely- 
nek ismert törzse advardi Szabó István a XVII. században, ki nöfil 
vévén Konkoly Thege Erzsébetet, ettÖl leánya Zsuzsanna Fekete 
Jakabné volt. 

SmImÍ család. (Uzoni) Háromszéki székely család, melybSl a 
múlt században élt uzoni Szabó Glyőrgy, ki nttül vette tokosi Ve- 
ress Mózses Özvegyét Imre Ilonát. ') 

Tamás levéltárnok volt Háromszéknél 1815. kötül. 

SzaM család. (Vágási) Udvarhelyszéki Vágás ftdiibeli eredetű 
nemes család, kőzülök Ferenoz 1848. előtt főkormányszéki hi- 
vatalnok. 

Szabd család. (Veszprémi) Szatmár megyei Csecger helys^- 



') SBÍrm«7 C. ZemplíD not. top. 117. 

^ 1627 : évi ya. törv. ca. 

■) PosBODTi kápt. Ez sut. libro 3. Eua. 8. nro 18. 

') Ugyan ott Prot. Serial 6. foUo 10. 

') P0M0117Í kápt. Prot. 1. P. 317. 

*) Bodor, Doboka várm. SSa 

') Nb. székely nemz. Cout 211 . 



DiB.1izedOyGoO<^iC 



SSABÓ. 443 

ben veszprémi Szabó Bálint 1665-bfln egy nemee udvartelket kapott 
királyi adoniányban. ') 

Valószínűleg 6 as, ki zndrói Veszpéiiiy Bálint név alatt ugyan 
ott 1577-bea szintén egy telekre kapott adományt ') 

Szatmár megyében e század elején is birtokos Szabó nevű csa- 
Iád Esztró, Sándorfaln, Rápolt helységben, névszerínt Szabó Zsig- 
mond Dert helységben. *) Azonban Teszprémi Szabó Bálint utódai' 
e ? — azt nem tudjuk. 

Siab6 család. (Viski) Kolos megyében József 1816-ben me- 
gyei ajtón-álló. 

Szabd c§alád. (Zágoni) Székely eredetű. Eözülök Antal fS- 
kormányszék melletti ügyvéd 1842-ben Kolozsvárott, testvére Jó- 
zsef fö-számvevöaégi tiszt 1836. körül, fiai József, Imre és 
Alajos, leányai N. Folyovicsné, Teréz ée Róza Ács Ferenczné. 

Siabtf család. (S.-Zaláni) Közülök Elek Ogyréd Torda me- 
gyében 1826. körül, Áron törr. azéki ülnök Udvarhelyszéken 1837. 
körül. 

Siabd család. (Zetelaki) Üdvaritelyazéki szék^y Bsirmazék, 
Tagjai közül János Koloskerületi tartományi biztos 1815. körül, 
Gergely tartományi fcSszámvevöségí tanácsnok 1831. körül. Ennek 
£a Ferencz Kolos megyében tÖbb helyen birtokos. 

Siabó család. (Borsai) Pozsony megyei Közép-Borsán volt bir. 
tokos. 1509-ben Mátyás, Antal, Veronka és Ilona bizonyos 
etadományzott középborsai nemesi kúria végett a Csöke és Takács 
családokkal egyezkedtek. *) 

1612-ben Szabó Ilona Borsay Péter leánya megnyugtatja Fel- 
sfi-RiB'Magyari birtokra nézve a leány negyedet illetőleg a Loránth 
családot *) 

Siabö máskép Derekovloa család. Közütök János Csejthén 
Nyitra megyében kiváltságos házát Pálfiy Jánostól 1604-beD örökösen 
megszerzi. '^ 

SiabO-Déosi csidád. Törsse Szabó-Décsi János, ki 1686. 
évben L Leopold királytól kapott ozimeres nemes levelet '') 

') Sciiinajr, Bzatmár vátm. IL 181. 

') ngyan ott 

') Ugyan ott. 40. 81. 116. 123. 

Ó Po»BOnyÍ kápt Prot 1. folio 170. 171. 

') Ugyan ott. Polio 888. 

*} Eazteigami kápt. libro 11. folio 88. 

') CoUeot. herald, nro. 886. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 



444 SUBA. 

Czimere a paizs kék advarábaD zöld téren hátniai lábain álló 
oroBzlán, elsÖ jobb lábával kivont kardot tart A paiss fölötti sisak ko- 
ronáján karó mellett 3z<Slö tenyéaz, a tökérdl két oldalra két piros flirt 
lóg. Foazlad ék jobbról eztUtrÖrÖs, balról aranjkék. 

SmlMÍ család. (Máskép Csepregliy) Törzse Csepreghi máskép 
Szabó Mihály a XVII- században Léva várában volt sok ideig fS- 
hadnagy, nőül vévén Zámori máskép Zakács Annát^ azzid következő 
ágat terjesztett : 

Mihály 
(Zámory Anp*) 




József 1K36. 



Siabií család. (Doborgázi) Pozsony megyei nemes család volt. 
Eözűlök Mihály 150ő-ben Takács Löríncz megöletése iránt nyo- 
moztatoti ■) 

1627-ben valószinttleg e család ivadéka nemes Szabó János, 
nejével Anasztáziával, fiaival Márton és Jánossal és leányával 
Erzsébettel doborgázi Szetle Simon nejével Kőzölczés helységben 
nemes telket vesz kis-légbi Légby Tamástól ') 

SialMÍ-lDire család. Szabó-Imre K. (keresztnevét nem tudjuk) 
I. Leopold királytól kapott czímeres nemes levelet, mely 1693. ocL 
9-én Heves megyében ki hirdettetett. A nemesség szerzSnek (ki 
tán Mihálynak neveztetett, mert a Nógrád megyei 1 709. évi nemesi 
lajstromban „Michael Szabó-Imre" név fordul elfi) fiai voltak Má- 
tyás és István, kik Nógrád megye előtt az 1726. évi nemesi vizs- 
gálatkor nemességöket atyjoknak nemes tevelérJJl szóló s följebb emii- 
tett 1693. évi Heves megyei bizonyltványnyal igazolták, 

A Nógrád megyei 1711. évi nemest összeírás szerint Szabó-Imre 
Mihály mint császári hűségben elhunyt fordul elS ; ugyan ott beirva 
István, mint ki honn tartózkodott a Rákóczy forradalom alatt 

Az 1755. évi nemesi lajstrom szerint András megyei f&biztos, 
István pedig a bírtoktalan nemesek sorában állt. 



') Posíonyi kápt Prot. 1. ée 2. foL 78. 
') UKfUi ott. ProL 6. f. 668. 



DiB.1izedOyGoO<^iC 



tZABÓ. 445 

■ család. (IktiSdi) TrenceÍD megye nemesi ösezeirásába 
1834-bea beiktatva. ■) 

Smbli család. (Máskép Kovács) Zemplic megje czimerleveles 
nemei családainak egyike. ') 

Siabő esalád, (Eiafaludi) Pozeony megyében Eisfalndon birt 
Síubó Benedeknek fia szintén Benedek 1512-ben. ") 

Siabií család. (Magyar-béli) Szintén Pozsony megyei család, 
melybífl János 1514-ben élt. Ugyan ott birt 163d-bett Márton. *) 
Ügy látszik — a nagy-ilkai Szabó családdal egy vérségü vagy közös- 
Jogá család. 

Sxabá CMlád. Ldtd Stür-SzaU és Szüts^zabó cs. 

Siabő család. Erdélyi család. Törzse Szabó Péter, ki Hö- 
gye Jánossal együtt 1634. ang. 12 én Gy. Fejérvárott kelt csfmerea 
levélben nemesftetett meg, és czímerlevele 1639. maj. 15-én Bihar 
megye törvényszékén hirdettetett ki. ^) 

Siabó család. Szerzője Szabó Péter, ki 1654-ben nyert czi- 
meres nemes levelet- °) 

Czimere a pMzs kék udvarában zöld dombon arany koronából 
kiemelkedő vörös rahás, fekete kalpagos magyar vitéz, kinyújtott jobb 
karjával kivont kardot villogtatva. Ugyan ilyen alak látható a paiza 
fötöttí sisak koronáján is. Foszladék jobbról aranyvörSs, balról ezliatkék. 

Stabó család. Lázár György eszközlésére Báthori Gábortól kap- 
ta czímeres nemes levelét, mely Alsó-Fejér megye levéltárában van. 
Tán ebez tartozók az Alsó-Fejér megyében élö Szabó nevezetű család- 
ból IgnácE, ott 1831. körül adóiró biztos, Lajos Hariban birto- 
kos, FerencE 1861. törv. széki ülnök, lakik N.-Enyeden. 

Egyébiránt valamint Magyar — ügy Erdélyországban még szám- 
talan Szabó nevű család van, melyeknek azonban elönév hiányában 
családok szerinti csoportosítása is lehetetlen. 

Az elönév nélküli Szabó család alapitók közül még itt elé sorol- 
hatók a következők : 

Siabd család. A czimeres nemes levelet Szabó János nyerte 
1706baO 

') Ssontagh Dao. kUzl. 

') Szirma}', C. ZempUo not top. 117. 

^ PoMonyi kápt. Prot. Bud. 3. t. S30. 

') Fouonyi kápUUn Prot. 84. f. 197. 

') Aa eiedeti Bihar ni«gj« levéltáriban rnn. 

') Adami Scata gentil. tomo XII. 

') Colleet herald, nro 761. 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



44S UABÓ. 

címere a púzs kék udvarában zöld tireu átti , Töttti robáa, 
prém kalpagos, sárga csizmáa , kardos magyar Tités , kinyojtott jobb 
kesével királyi pálosát tartva, előtte jobb felöl a fÖldba sdkrra piroa 
zászló leng. A poizs fölötti sisak koronáján vörőa meztt kar könyököl, 
kivont kardot tartva, mely alatt jobbról arany nap , balréi fÜHiold, a 
kardbegye fölött arany csillag ragyog. Fossladék jobbról aranykék, 
balról eztlstvörös. 

SiabA esalád. A czimeres nemeslevelet Ssabó András nyer- 
te 1709-ben L József királytól ') 

Czimere a paize kék udvarában zöld téren illó sárga bugy<^óe, 
piros kaftányos janicsár, tar fövel, oldalán puzdra lóg , j*bb kezével 
kivont kardot tart. Ugyan ez alak ismétlődik a paia* fölötti nsak ko- 
ronáján is. FoBzladék jobbról aranykék, balról esüstvörös. 

^abó család. Tlirzse Szabó György 1694-b«o L Leopold 
király által Balcser máskép Martini Sámuellel stb. emeltetett nemes- 
ségre, és nemes levelök azon évi nov. 22-én Nógrád megyében hir- 
dettetett ki. <■) Mindkettő előbb Nógrád megyében Sstregorán B. B*- 
lassa alattvalója lévén, 1695-bea Balassa Pál esztergamí kanonok ezen 
megnemeeítésnek az esztergami káptalan elŐtt ellentmondott ^) 

Nevezett Szabó György aNÓgrád megyei 1709. és 1711. évi 
nemesi ösezeirásokban található. Valószinttleg pedig fia volt azon 
György, ki 1755-ben a aemesi lajstromban szinten miKt sztregovai 
lakos, de ^Jövevény", - jegyeztetett be. 

SubA család. A nemeseéget Beabó György és Keres- 
te 1 y 1714-ben szerezték. ') Czimerök a patzs ^kék udvarában araoy 
búzakéve. A paizs fölötd sisak koronájából arany gríf emelkedik ki, 
első lábaiviU arany búzakévét tartva. Foszladék jobbról araoykék, 
balról ezüstvőrös. 

Siabé család. Alapítója Subó György, ki Sóos Péterrel 
1717-beii III. Károly királytól kapott czfmerM nemeslevelet. ^) 

Cslmere a paizs kék udvarában zöld téren álló vÖrÖs ruhás, 
sárga csizmás, kék öves, prémkalpagos magyar vitéa, oldaUn fekete 
hüvelyK kard lóg, jobb kezével bárom nyilat tart. A paizs fölötti sisak 



>) CoUect. herald, nro 741. 

') ProtcK. C. Neograd, anni 1726. 

>) Eutergami kápC libto 27. fol. 1. 

') Collect. herald, nro. 640. 

*) Ugj'snott nro 694. 



DiBfedOyGoO<^lc 



SZABÓ.— BKABOSZLAI. 447 

koronáján vörös mezil kar könyököl, íjjat tartva. Fowladik jobbról 
ezfiströrös, balról aranykék. 

SmM család. Szabó István és Ferencz 1741-ben Mária- 
Terézia királyasizonTtól nyerték czimeres nemeslevelöket. >) 

Czimerök a paiss kék udvarábao zöld térwj almás szurka lovon 
Olö magyar vitéz, nyereg takarója, dolmánya, cBÍzmája narrancuzinü, 
nadrágja vörös, fején vőröa tetejű prém kalpag, oldalán fekete kard- 
hüvely lóg, balkezével a ló kantárát, jobb kezével kivont kardját 
tartja. Á paizs fölötti sisak koronájából szintén olyan öltözetU, zöld 
Öves vitéz emelkedik ki, kardot villogtartva. Foszladék jobbról arany- 
kék, balról ezUstvörÖs. 

SmM család. Szabó Mihály kapott 1756-ban Mária Terézia 
királyasszoBytól czimeres nemes levelet. ^) 

' Czimere vizirányosan kétfelé osztott paizs, a felső kék udvarban 
febér mén száguld ; az alsó ezüst udvarban jobbról balra rézsátosan 
vont négy vörös szelemen látható. Á paizs fblötti siaak koronájából 
vörös nadrágú, kék dolmányd magyar ember emelkedik ki, feje födet- 
len, jobb kezével kinyílt piros rózsát tart. Poszladék jobbról eziistkék, 
balról eztlstvörös. 

gialMÍ család. Szabó Mihály 1790-beu U. Leopold királytól 
kapott czimeres nemes levelet, mely szerint czimere fUggítleg kétfelé 
osztott paizs, a jobb oldali kék udvarban zöld téren magas zöld i& alatt 
fehér elefíint áll, a jobb oldali arany udvarban kékfehér csíkos rövid 
szoknyás, meztelen szerecsen áll, kezeivel felvont ijjat tartva. A paizs 
fölötti sisak koronáján szintén zöld fa alatt fehér elefánt látható. Fosz- 
ladék jobbról ezttBtkék, balról aranyfekete. ") 

Siabó család. Szabó Ambrus és fiú S-yörgy és Mi- 
hály és G^yörgynek leánya Katalin czimeres nemes levelet nyer- 
tek HL Ferdinánd kiráJytól i azonban volt földesurok Várady Pál a 
megnemesitésnek az egri káptalan előtt ellentmondott. 

Ssabá család. (Darmói) Ez előnévvel említetik Jn lián na 
szül. 17&l-ben, meghalt 1831-ben Kassán. Neje volt Sihulszky más- 
kép Lipniczky Jakab kassai polgánneBtemek, ki 1801. juL 28. halt 
m^ Kauán *) 

Sxabosilal család. A hivatalos tiszti névtárakban néha Szabosz- 



') Adani Scnta gentil. tomo XII. 
^ CoQect bersld nro 161. 
') AdamI ficnta gentil. tomo XII. 
Ó ií*gía ktlBlés aseríDt. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 



446 szatcsai. 

lai tnáakor SzoboBzlai Déreo fordul elÖ ; pedig nerSket bizony- 
sán „Szob oszló" városról voTék. 

ElÖnerÖk szerint több ily család van, ilyen : 

a szaboezlói Szabosz'lai család, melybSl Ferencz 
1791— 1809-ben Doboka vármegyében törvényszéki Ülnök, fid ágon 
kihalt. ') György 1794-ben Doboka megyében imok. Egyik tagja 
most is él. 

Másika bdzás-bocsárdi Szaboszlai család, melybSl 
János 1815-ben Felső-Fejérmegyében abzolgabiró. Lajos ugyan 
az 1848. előtt 

Tán ez utóbbinak csak külön ágát képezi a bürkösi Szo- 
boszlai család, melyből József 1794-ben szintén FelsS-Fejér 
vármegye alszolgabirája volt ; noha már „Szoboszlu i"-nak iratik. 

Ismét tán más család a szoboszlai Szoboszlói máskép Tóth ne- 
vezetű, ld»d Szoboazlai et. 

Sxaosvai csaUld. (Léczfalvi és esztelneki) Tös gyökes székely 
eredetű. Nevét Háromszék Szacava nevö helységéről vette. Egyik elő- 
de Szacsvai Gí e r g e I y már a XV. században részt vett a szent-im- 
rei csatában Hunyadi alatt. Azonban szakadatlan családtáját csak 
Bethlen Gábor koráig vihetni föl. Ekkor élt Szacsvai Mihály, mint 
egyik kapitánya Bethlen Gábornak, kitől 1633-ban a szacsvai jó- 
szágra adományt kap, és ugyan akkor vitézsége jeléül ily czímert : a 
paizs kék udvarában hátulsó lábain álló oroszlán, mely első jobb lá- 
bával kivont kardot tart, *) 

I. Mihálynak H. Mihály fiától unokája György és 
András oszlaták a családot két főágra, ágyniint amaz a I é c z f a I- 
T i, András pedig az esztelneki ^azatra. *) 

Nevezett G y ö r g y feleségül vévén Léczfalvi Gele LŐrincz leá- 
nyát Katalint, miután ezen ipa (t i. Gele Lőrincz) „propter homi- 
cidium" nótát incurrált 1. Apafiy Mihály korában, léczfalvi jószágát el- 

'} Hodor, Doboka várm. 

') 1794. évi erdélyi Schemat. 37. lap. 

') Casládi kCzI^B izeríDt Hodor K. által ; megjegyezvén, hogy e leírás 
nem egyeeik meg KKváry leírásával (Erdély u. S26. I.) metj sMriut a czíner 
hánnfts zöld halmoD könyiüklS kar, kivoDt kard hegyén levágott tfirííkfejet 
tartva. 

') KSváry Bierint I. Mihálynak másik fia volt Láaeló és ennél szakadt 
volna ki a máeik ág ; seerinte a családfa nem egyes as itt kOdtitteli mint alább 
látandjnk. 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



azACSvAi. 449 

veaztvén, ezt veje Szacsvai György titulo novae donationia impe- 
trálto különféle hadjáratokban szerzett érdemeiért, és abban 1663. 
febr. 26-án beiktattatott. Eddig e család „de e a d e m" predikátum- 
mal élt; ez idötÖI ez ág „Léczfalváról" neveztetett, és igy ala- 
kult még a lécz falvi ág. 

Azonban Szacsvai Józseféé Eczkeu Klára özvegységében fiait 
Ádámot (kf B.-Szotnok vármegyei fobiró lett) azután Sámuelt 
és Jánost megyei birtokaira kitelepítvén és fíjai polgári állásukat 
akkor legitimálni ia kívánván , onkénytesen produkált, minek követ- 
keztében a nevezett bárom testvér „dn eudem et Léczfalva" mind az 
erdélyi törvényszékek, mind az udv. kanczcliária által 1776-ban pro 
donatariia et poasesaionatis nyilványftattak , noha azután 
is nagyobbára a léczfalvi predikátumot használták. 

Ez ágból Sándor (szül. 1753.) az elsü magyar birlapirók egyi- 
ke volt; 1787. jan. 6-án Bécsből „Magyar kurir" czimü lapot Indita 
meg, és folytatá 1792. végéig. Mcréaz n ^akrao éles czikkei miatt 
végre Bécset odahagyván, Kolozsvái'ra sietett, hol többször íaoiételt 
szélhűdés életének véget vetett ISlő. maj. 15-ód. Fiai közül. 

Zsigmond 1832-bee a fü kormányszéknél fogalmazó, 1838- 
ban titoknok, e minőségben 1848-igazudv. kanczelláriánál, majd 1861- 
ben tanácsos, mint ilyen jelenleg nyugalmazva, ezen ág benne s gyer- 
mekeiben él. 

A családfa, — a léczfalvi ágon egészen lehozva — következő : ') 



ÍTMih 



GyCrgy 

166Ü. Ucz/alvát 

ÍGeleK-.ta) 



András 
ttiUlntki dg S: 



I. Zsigmond III. Jánoa 



I. Sándor 

». 17R3. t 1815, 

hiilapirá. 



(Eczken KI áru) 
1. Ádám Sámue 

1786. B.-Szolnok + 

főpénztára ok 
(Kifo r Adu a) 
' Evft 

(caegtii Balugb 
GySrgy) 



') Uodor K. szerint családi k<>: 

MASTASDUlia CSlUiDAl. I. KOT. 



vOeo'ílc 



I. Siodor, ki at áSUi lapon, 
sz. 1753. t leifi. 

hirl ftpiró. 

n. Siodor n. ZsigiDODd 

f 1820. 1861. fSkorm. Unieaoa 

(Haraányi Boro) 

Aloisia Anna Sándor 

i 16Ü. <CapellÍDÍ 

Adolf) 
E családfa lényegesen különbözik a Eöváry áltsl közlSttÖt, me- 
lyet — habár hitelesség tekintetéhen a csatád által közlöttnek utánna 
kell tennünk, még is mind a különbözés felmutatása, mind az ezen 
meg nevezett hitestársak végett ide kell iktatnunk. E szerint I. Uí- 
hálynak , ki 1623-ban adományt és czimort nyert, fiai IL Mihály 
és László, amaz a léczfalvi, ez az esztelneki ág törzse, II. Mihálynak 
fia György, a Gele Kata férje és 1663-ban Léczfalva szerz&je; en- 
nek fia m. Mihály, kinek Farkas Ilonától IV. Mihály, kinek 
Fejér Erzsébettől I. János és György, ez utóhhí két leánynak 
atyja, u. m. Teréz Donát Józeefnének és Mária Keresztes János- 
nének. — L Jánosnak nejeitől Pesti Júliától ée Körösi Annától gyer- 
mekei : S á n d o r a hirlapiró, és János, ki mint huszár hadnagy 
1842. halt meg. — Sándornak Szatmári Júliától fiai a táblán álló S án 
d r és élS Z s i g m n d, és ezek nővérei JuIia és Sára Miké Sán 
dómé. 

Az esztelneki'ág származtatásában Kfivári táblázata szolgát ala- 
pút, szerinte ez Lászlóiul következJileg sarjadzott : 

ljia^ 

István Farenes 

1669. (Caomortáni Dorka 

Utál rab. EtwUtHekTSl.) 

Utváu 
(KAazoqi Jndit) 

Ferenci 

(SfikBidKaUlin) 

látván 



litván 
N-Várad_ra telep. 



;; ' Ferenea 

koioai 
Rfbiri 1809. 



Bósa Imre 

(G^cay képviselő 

Lászlúj t IStö. 



ídOvGoOf^lc 



SZÁDAT.— SZÍDBCZET. 461 

Antal ágán álló Ferencz 1848-ig az erdélyi fükormányszék- 
nél fogalmazó, utóbb is hivatalnok. 

Istvánnak (ki Váradra Bihar megyébe telepedett) fia Ferencz 
Kolos megyében 1796-ban aljegyző, 1804-ben aliapán, 1809-ben az 
alsó kerületben föbiró. Több leánya közül egyik Bakó Ferenczné. Birt 
a mezőségen és Petríben, 

Józsefek fia Imre, fiatal szép szónok, 1848/9-ben Bihar me- 
gyei országgyűlési képviselJi, a fíiggetlenségí okmány fogalmazásáért 
vérzett el 1849-ben. 

Szaday cBalád. (Szadai) Zemplin vármegye kihalt caaláda, 
mely azon megyei Szada helységről, mint ösi birtokáról kapta nevét. 
Hajdani írásmóddal a helység és családnév „Z o d a" alakban fordAl 
elÖ. Már 1300-ban comes loannes de Zoda bírta e helységet. ') 

1374-ben „Zoday Miklós" hütlenségi bélyegén nyerte aMo- 
noky család Szadát. ') 

Siádecxky család. (Szadecsnei) Trencsín vármegye régi birto- 
tokoa családainak egyike, és Szádecsne Ősi fészkének jelenleg is bir- 
tokosa. 

A család korán megszaporodván, számos tagjai miatt a szétosz- 
lás okozta, hogy a Trencsin megyei 1736. évi nemesi Összeirás néme- 
lyeket fíiides óri, másokat pedig már csak az egyszerű curialisták so- 
rába iktathatott; és pedig az előbbi rovatba jöttek Imre és János 
fiával Miklóssal együtt, az udvarhelyesek között pedig négy Já- 
nos, négy Mihály, két Andor, egy István, egy György, egy 
Zsigmond, egy Márton és egy Miklós fordulnak elé. ') 

1748-ban Moys-Lucskán laktak : Miklósnak a fiai; — a kőzép- 
járásban Jánosnak a fiai ; — Szádecsiién Zsigmond, Ádain, Mi 
hály, István, Márton, Ferencz, háron\ János, négy A n- 
drás és két György — az aUó-járásban lakott. Imre, Dezseren 
pedig János. 

Az 1768. évi nemesi összeírásban Szadécsnén laktak első János- 
nak Örökösei Miklós és Gáspár, második János és ennek fiai 
Hiklós és András, — ismét III. János és ennek fia Tádé 
— majd IV. János és ennek fiai János és József, végre V. 
János és ennek fiai György és Gáspár, — továbbá József 

') Szirmftf C. Zemplin not. top. 103. 

') ugyan ott 171. 

*) Smontagh Dán. küzl. 

DiB.1izedOyTjOO<^lc 



452 SZADUSB.— SZAIDEL. 

fiával Miliálylyal, — I. Gyiirgy, EávalJózseffel, — U. György 
és fiai Imre s Qyörgy, — '.ovábbá I. András fiaival János- 
s a 1 és Mihálytyal, és végre II. András fiával Andrással. 

1803-baTi Szadecanén már negyven családtag íratott össze; Ha- 
lácBOn pedig Antal fiával Lászlóval. 

1837-ben a aemesi összeírás Szádecsnén inár 78 családtagot ta- 
lált, ezek közül mint kiköltözöttek említetnek Ádám Fejér megyébe ; 
János Bács megyébe, Antal-Gyöngyösre, ki ISlS-ben Szádeczky 
Zsigmond (tán atyja) nevére kapott nemesi bizonyítványt, Ká- 
roly Nyitra megyébe szakadtak. — Ugyancsak 1 837-bea FelsS Liesz- 
kÓD lakott János, Halácson Elek. 

Szádeczky János a muIt század közepén Nógrád megyébe te- 
lepedett, hol Trencsiu megyétől 1755. sept. 15-éokelt nemesi bizonyit- 
ványát Nógrád megyében 1760. maj. 10-én kihirdetteté. '} Tán ennek 
leánya vagy unokája volt Szádeczky Krisztina Fodhorszky Gáspár- 
nak hitvese. 

Mihály 1805-ben Vág-ujhelyí kath. segédlelkész volt 

£ családbél a legközelebbi időben fSleg ismeretesek László h. 
Ügyvéd és 1 850-ben Trencsin megye társas törvényszéke elnöke, és fia 
L a j o B szintén ott szolgabíró és állami Ügyész. 

A család czimere a paizs kék udvarában arany koronán könyök* 
lü kar, kivont kardot tartva ; fölötte jobbról félhold, balról aranycail- 
lag ragyog. A paizs fölötti sisak koronáján szintén olyui kar könyö- 
köl, kivont kard hegyén levágott törökfejet tartva. Foszlsdék jobbról 
aranykék, balról ezUstvörös. 

Siadliss c»alAd. Árva vármegyei czimerlevelos nemes család, 
és 1815-ben Szadliss Mátyás Árva megyétől nemesi bizonyítványt ka- 
pott 1823-ban ismételve folyamodott azért a Szadlis család néhány 
tagja, de síkertelenlU. 

Régebben Trencsin megyében is székelt Szadlis család, neveze- 
tesen 1646-bau Kiszacza-Ujhelyen. 

Szaldel cMlád. (Sz.-Udvarhelyi) EözOlök Jáuoa Sz. Udvu^ 
hely város követe 1810-beo az erdélyi országgyűlésen, József 
ugyan azon városban pósta-meater 1815-ben, János ugyan az 1825. 
után és városi tanácsnok, és követ 1834-beii, Ifj. János Ogyvéd, 
Károly iktató 1848. előtt *) 



') Protoe. psg. 92- 
') Tttrtk Aot. ktfsL 

DiB.1izedOyGoO<^lc 



szÁJBBLY. — szakadAtt. 453 

SiAJbely család. Czfmere kővetkezfS : a paizs jobbról balra 
vont fehér ezéles Bzelemen altul elosztott paizB, uz aUó oaztály zbid, 
a fels6 TÖros, a fehér ezelemenben pánczélos kar kivont kardot tart, 
balfelé fordulva. A paiza fölötti BÍsak koronáján szintén olyan kar kö- 
nyököl, kivont karddal. Foszladék jobbról aranykék, balról ezüetvörös. 

Szájbely Henrik Theol. dr. 1850. pozsonyi, 18S2-t81 eszter- 
gám! kanonok. 

Szájbely Frigyes Pesten h. ügyvéd 1838. körül, és utóbb is. 

SiakácB család. (Szent-erzsébeti) Több tagja Székely-Ud- 
varhely városában hivataloskod ott. Sándor 1792. és 1794-ben az 
erdélyi országgjrliléBén követ György ügyvéd 1825. köríil, Jó- 
zsef iktató, István sebész 1848. clött. 

SxakácB család. (Krasznai) A Szilágyságban birtokos. F e - 
rencz Közép-Szolnok megyei levéltárnok 1848. előtt. 

Tán szinten e család ivadéka Dávid és István, kinek Öz- 
vegye Sándor Borbála Doboka megyében Fellakon, Dávid özvegye 
pedig Kis Devecserben birtokos. 

SiakácB család. (Eis-Magurai) Közttlök Sámuel ügyvéd 
Abrudbényán 1848. előtt 

György erdÖgondnok Dézsen 1831-ben, melyik Szakács csa- 
lád tagja ? — nem tudjuk. 

SiakácB család, Zemplin vármegye czimerleveles nemes csa' 
ládái közé soroztatik. Birtokos azon megyében Gercselyen. ') 

^akacsy család, Szabolcs megye nemessége sorában található. 

Sxakadáty család. A XIV. században élt Szak&dáty György, 
kinek fía Jakab, kinek János, kinek Tamás 1448-ban rigóme- 
zön Hunyadi János alatt harczolt, törökfogságba esett, de onnan ídK- 
vei megszabadult, 1455-ben V. László király érdemeiért újra megerít- 
sité Szakadat és egyéb jószágai birtokában. ^) 

Szakadáty család birtokos Szatmár megyében, hol többi közt e 
század elején Miklós birt Derzs, és Kántor-Jánosi helységben. ') 

Szakadáty Zsigmond 1820-ban Arad megyében hirdetetté ki 
nemességét. ') 



') Ssirmaj C. Zemplin sot top. 116. 879. 

*) Katona hiit crit. XIII. 3. pag. 620. — V. 9- Lehoczicy Stemmat. II. 
368- ^s BndM Polg. Lei. Hl. 274. 

') Szirmar Szalmár várm. 11. 81. 88. Mb. 
') Arad megyei jegyaökönyv I5í2. az. sUtt. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 



464 SZAKÁLL. — 8ZAKÍL. 

Szakadátj J á d o s Erdélyben 1848-ig fitkorm&nyezéki ír- 
Dok Tolt. 

Siakall család. Nógrád megyei nemes család Losonczon ée vi- 
dékén. Örökségi birtoka Eie-Romhányban fekszik. Törzse Szakáll 
András, 1688. mart. 8-án I. Leopold királytól kapta czimeres ne- 
mes levelét 

A megyei nemesi összeírások családtagjai közül évenkint a ko- 
yetkezSket tüntetik fel : 

1705-ben Szakáll János és András, valamint ugyan ezek 
1709-ben személyesen részt vesznek a nemesi fölkelésben. 

1711-ben szintén azok — mint a foradalom alatt bonn marad- 
tak, jelftUetnek. 

1726-ban Szakáll András a nemesi investigatiókor elémntatja 
a följebbi czimeres levelet. 

Az 1734. és 17&5. évi kétségtelen nemesek sorában állnak Sza. 
kall András és István. 

Jelenleg a család két, vagy több ágon is él. Egyik ág ivadéka 
Elek 1848. előtt Losonca város jegyzője, volt bonvéd százados, 1861- 
ben választott megyei föbiró, jelenleg a nógrádi gazdasági egyesület 
titkára. Neje szántói Szabó Emma. 

A másik ágból Andrásnak fiai: Antal, Ferencz és La- 
jos élnek, kik közüt Antal 1842-ben rendsgerínti esküdt, szolga- 
bíró czimmel ; jelenleg Gömör megyében él. 

ISiakál esálad. (Váradi) Törzse Szakái János, ki nejével 
CsialLayí Judittal és István és János nevű fiaival U. Rákóczy 
Györgytől 1658. évi dec. 20-án Székelyhidon kelt czimeres nemes le- 
velet nyert, mely Bihar megyének 1659. april. 8 án tartott közgyűlé- 
sében kihirdettetett. 

A család czimere apaizs kék udvarában zöld téren sötétpej (spa- 
diceus) lovon ülö, aranyozott karddal övedzett, veres magyar ruhát, 
zöld lefityegő prémes föveget és sarkantyús sárga csizmát viselÖ vitéz, 
jobb kezével két vitorlával ékitett dárdát, baljával meztelen kard he- 
gyén levágott vérző fejét tart. A paízsot koronás sisak fedi. Foszla- 
dék jobbról aranyvörös, balról aranykék. 

Hiteles okiratok szerint családfája ') következő : 



') HogyoiÓMy Jánoi kUslése sierítit. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 



' I. latvin 
f D ebre ez énben 
' I. Mihlly" 
tDebrí 



SZAKÍL. 

I. Jinos 
1668. 
(Cgiallay Judit) 



lilT 



"^n. Mibily 
Ziaiolyáni ref p&p- 
(8>atlunái7 Erzae) 



11. Jánoi 



András 
t Debreczenben 



KaU 
íArvay 
György; 



II. IitváD 
t Debreczenben 



Fflrencs 1 1635 
k. 'terei ai je^tti 
(dab. Haláac Ziuzsa) 



I. Imre 

ref. lelkiz 

Porc B«l min 

(dab. Haláaz Zséfia) 



II. L^oa 

Saathmár megyei 

eik. 1861. 



Veronka 
íxabó Lajos) 



LiyOB Antónia Antal LndoTÍca 

IS. 1816. (Hatházy sz. 1821. (Szabó 

BAee m. ffijegycfi latrán) keresk. Mihálv) 
(To nnáMT Mária) 
Jotánta. Ilona. 



Albert Böia Viktor 
■z 1819. (Fábián íb. 18SS. 
festdaz. Gábor) keroikodJf 



A család lakta megyéjében mindeDOtt a kétségtelen nemeBek so- 
rában állt a legújabb időkig. ') 

, I. M i b á 1 y Szatmár megyében Zearolyánban ref. lelkész és es- 
peres volt. Ennek két fia Ferencz ésI, Imre két ágra oszlatták 
a családot. 

Nevezett Ferencz Békés megyében Körös-Tarcsán mint köz- 
ségi jegyző halt meg 1835>ben. Nejétől dabasi Halász Zsuzsannától 
következő hat gyermeke maradt : 1. Lajos, az ismert népdal-költő, 
kinek nevével, főleg az előtt, a szépirodalmi lapokban gyakrabban le- 
hetett találkozni, sztil. ISlli-ban, — mint h. ügyvéd, Békés megye tiszti 
alügyésze volt, 184''/sben főjegyző lett, )t?líl-ben ismét megválaszta- 
tott, de lemondott , és mint ügynök jelenleg kereskedést folytat. 2. 
Antónia Hatházy István b. ujfalusí ref. lelkész neje volt. 3. An- 
t a 1 kereskedő Mczö-Berényben. 4. Ludovíka Szabó Mihály Cson- 
grád megyei volt főjegyző neje. 5. Albert fesztész, ki művészete 
érdekében a külföldet is be utazta, 6. Róza Fábián Gábor körös-tar- 
csai népoktató neje. 7- Viktor K.-Tarceán kereskedő. 

') A család nemeaeégértíl bizonj-itványt vett hí Bihirmeg^i'lől 1796. ^v- 
ben (jegyaökfiny 10-dik VII. bt. a.) Nemesi gyakorlatát muta^ák Ssathrnár 



D,ptizedOyGoO<^lc 



456 SZAKÁL. — 8ZAKMÁBY. 

I. Imre (II. Mihálynak másik fia) Szatmár megjébeD Porcsal- 
luáii rel'. lelkész, nejétől dabasi Halász Zsófiától (ki az előbb emiitett- 
nek nÜvére) következő három gyermeket nemze : 1. II. Imre 1857- 
tÖl Czégény-danyádi Szatmár megyei község jegyzője, 1861-ben me- 
gyei esküdt, 2. Veronka Szabó Lajos neje. 3. Mária Jákó Fái 
b- ügyvéd, jelenleg derecskéi szolgabiró neje. 

Siakál család. (Kis-Jókai) £ birtokos nemes családból P á I 
birtokos Jelenleg Békés megyében Szent-Andráson, Csaba-Csüdön és 
Szent- Tornyán, neje Dabasról való Dinnyés Erzsébet. Atyja Szakái 
Jakab 1831-ben Íratott Békés megye nemessége sorában. ') 

A család többi ivadéka birtokos Bibar megyében Tótíban. 

SiakálloB CHüláit Trencsin megye nemessége sorában leljük 
1646, és 1648-ban, ') nevezetesen AIsó-Drskóczon. 

Zemplin vármegyében e század elején is a nemesség sorában 
olvasható. ') 

Siakuárdy család. (Diankovczei) Horvátországi nemes csa- 
lád, melyből János itélö-mester, 1666. sopt. 13. 1667-Íg ni. kir. sze- 
mélynök (Personalis) volt. Meghalt Beszterczén. 

Siakmáry család. Bars megyében Léván tartja lakásai. A csa- 
lád magát Erdélyből ercdoztetl. Czfmere útba igazítása szerint a czí- 
meres nemes levelet Szakmáry István és András kapták 1722. 
dec. 5-én III, Károly királytól *) 

Czfmerök — mint itt a metszvény ábrázolja, a paizB kék udva- 
rában zöld téren fehér lovon ülő vitéz, nyereg takarója bíbor szinü, nad- 
rága, dolmánya vörös, arany zsinórzattal éa gombokkal, fején pré- 
mes kalpag, lefítyegővel, lábán sárga csizma van, jobb kezével kivont 
kardot villogtat , a ballal lova kantárát tartja. A paizs fölötti sisak 



m«Kyétöl a. 1797—1800 es 1807. ^vi nemesi subsiilialis öesieiráaok, <fs ng^an ott 
1809. ^vi nemesi felkeléei lajstiom, Aelyben M i h á 1 j ziarolán^i prédikátor 
ésfiai Ferencé ét Imre is beírva vaonak. 

') B^ksB meg7e jegyzfiktinjve 2800. tz. a. 1881. évről. 

*) Ssontagb Dán. kfiiL 

'} Ssirma^ C. Zemplin oot. top. 116. 

<) CoUact herald, nro 349. 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



koroDáján pinczélos kftr 
kÖDjrököl , kÍTODt kardot 
tartva. FoazUdék jobbról 
aranykék, balról ezüstvö- 

A család e századbéli 
ivadéka közül n e p. Já- 
nos 1820. elíttt BarB me- 
gye főjegyzője volt , utóbb 
raiat azoB megye helyettes 
alispánja, és hzg. Eszter- 
házy uradalmiúban líriszé- 
kék elnöke működött. Fiai 
közül A 1 a j o s eiöbb m. 
kir. testőr, utóbb 185Cl-ig 
Bars megye pénztámoka, 
Imre 1848-baii Báthi lel- 
kész, 1849-ben bonvéd tá- 
bori pap, András 1848. 
és 1861-ben Bars tnegyc 
pénztámoka , N e p. Já- 
nos jelenig is Kakonczán plébános. 
A családfa ') következő : 



András 
(KlobnBJcgky N.) 

Nep. JánoB 
Bara m. fBJe^a6 18S0. el6tt. 
(Heinpreeht grss^et 1862. 



ff Alajos Eleonóra ^S^n'g'g' Andria Jndit Vinczentia Nep. Jáaos^ 
° Barsi (KftnovicB ^ c^B-B:^,^ Barsi (Nedeczky (Palu- plébános g 
Z p<!i»t. Lásxló g < C-B S'-e p^nzt. Istv.) gyay Rákon- g 
-i. IBSO-ig ügyvéd >« 5* S-(.£184B. 61. Virthen) Flórii cián. a- 

N.B«omb.) -f-f-^-í- * g* 

Siakmáry család. Szakmáry Dávid és András 1713-ben 
m Károly királytól kapták cztmeres nemes levelöket ") 

Czimerök a psizs kék udvarában hármas zöld halom középső- 
jéből kinyúló két szőlő vessző, zöld levelekkel és egy-egy érett szőlő 



■) Szontagh D. kttzi. 

') CoUect. herald, nro. 711. 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



458 SZÁRHÁRT. — 8ZAK0LCZÍ.Y. 

fnrttel terhelve, t'öiöttök a paize tetejében arany csillag ragyog. A paius 
fölötti sieak koronáján fészkében iilÖ. a líaít melle vérével tápláló fe- 
hér pellikán látható. Foszladék jobbról aranykék, balról ezÜBtvörös. 

Tán e család ivadéka Szepes megyében Lacaivnán birtokoB Szak- 
máry Donát, és liai 1850-ben. 

í^áros megyében Szakmáry Antal birtokos. 

Zemplin megyében szintén a nemesek sorában áll e nevű 
család. ') 

Sxabinár)' család. (Kövendi) Ez elítnéwel Szakmáry Mózes 
1848. előtt Aranyos szék táblabírája. De neve „Szathmáry"oak 
rva is eléfordúl, 

Szabmáry család (Szakmári) Eözttlök Sámuel 1848. elött 
Vaj da-Huny adón kir. urad. hivatalnok. 

Smkmár; család. Szakmáry János ]797-ben I. Ferencz 
király által nemesitetett meg. 

Czimere a paizs 'Jkék udvarában arany koronából kinyaló, zöld 
levelekkel dúsan ellátott bárom teljesen kinyílt piros rózsa. A paizs 
fölötti sisak koronájából fehér egyszarvú emelkedik ki, szarvára zöld 
leveles piros szSlöfiirt van fHggesztve. Foszladék innen aranykék, on- 
nan ezüstfehér. *) 

Siakmáry cSalád. Azon régi nemes család, melyből György 
előbb pécsi, utóbb 1621 — 1524-ig, haláláig (april 7-ig) esztergami ér- 
sek s magyarország primása volt. ") Kassán a Szent-Mi hály templomát 
megnjittata s megbövítetta, 1783-ban két márvány követ találtak, me- 
lyeken nemesi czfmere volt kimetszve ilyen felirattal : *) 
G-eorgiuB Szakmar 
Lilia bina rosis totidem conjuncta gerebam ; 
Rex detit auratnm Corvinus et ipse leonem. 
MCDLXXXXVin. 

Mely szerint czimerében két liliom és két rózsa volt látható, és 
egy arany oroszlán, melyet a család Mátyás királytól nyert czímerébe. 

Szakoiczay család. TrenCBÍn vármegye nemesi Összeírása mu- 
tatja föl 1646-ban mint Alaó-Drskóczon Iskozót. Utóbb ott nyoma 
sincs. *) 



') Szirmai C. Zemplin uot. top. 116. 

*) Adami Scuta gentil. tomo XII. 

') Sohmitt Archi Eppi Strígonienses It. 31. 

') Budai Hist. Polg. lex. ni. 376. 

>) SxDDtagb Din. kUsl. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 



8SAK0LTI. — 82ALÁNCZI. 459 

Siakolyl CMlád. Zemplín vármegye uzimorlevelea nemps ts;i- 
ládai sorában áll. ') 

Sták ODy család. (Uáakép Bognár) Szákony mákép Bog- 
nár János 1713-ban IIL Eárol; királytói kapta czimeres nemes le- 
velét. *) 

Czimere négy részre osztott paizs sz, I. és 4-ik vörös udvarban 
pánczélos kar könyököl kivont kardot tartva ; a 2. és 3. kék advarban 
arany félhold ragyog. A paizs fölötti sisak koronáján szintén pánuzé- 
loB kar kivont kardot villogtat, két oldalról két kiterjesztett sn^^zárny 
között, melyek kÖzQl a jobb oldalt félig arany, télig kék, a má.'ik fólig 
vörös, félig ezüst. Foszladék jobbról ezüstvörös, balról ezíistUók, 

Tán ezzel azonos a Veszprém megyei Szakonyi csalid, im.-iyböl 
Ferencz szalóki birtokos, nejével Bersenyi Terézset 1814-bcn el- 
adják sz. balási, bocskai és eaztregnyei bírtokrészöket Inkey .Tános 
kamarásnak ; ugyan ekkor Szalókon birtokos Sámuel. 

József 1746. apríl. 28-án szül. Dabronban. Tanult külföldöm 
1772ben lett Nemes Csóbán prédikátor, 178fi ban Pápán, 1803 ban 
Veszprém megyei senior. Meghalt 1811. táján. Irt „Oskolai vezér" s 
egyéb munkát ^) 

Veszprém megyében többen viseltek megyei hivatalt, igy Sza- 
konyi Lajos 1838. körül aladószedö, István ugyan akkor föszol- 
gabiró volt, söt még 1847. jul. 5-én is megválasztva. 

Ezeknél sokkal előbb Szakonyi István 1658— 92-ben Szatm^ 
megye jegyzője volt 

Sialácsy család. Komárom megyében Csúzon birtokos. *) 

Sxalabáiy család. Doboka megyében birtokolt Meleg-Földvá- 
ron, tőle származtak leány ágon a Hosszutelky, Budaházy, Liptay, TŐ- 
töry és Menyhárt családok. Többi közt M a gd o 1 n a szül. Tütörben 
1509-ben, s férjhez ment Liptbay Györgyhoz. ') 

Nevezetes tagja volt a Szalaházy családnak Tamás, előbb 1534- 
töl veszpémi, 1527 -töl egri püspök és m.-orBzág fökanczelUra i537-ig. *) 

Szaláiiexy család. (Szent-Tamási) Régi család, melyet a Cbák 
nemzetaégbíil származtatnak. ') Erdélybe* szerepelt, és oda — úgy 



') Scirmaj C. Zemplin not. top. 116. 

A CoUect. herald, oro 666. 

') TadomáoroB gytljt. 1B26. ^vi X. 87. 

') Fényen E. Komárom várm. ISI. 

') Bodor, Dobokft várm, 228. 1. 

') Pray, Specimeii HieratchUa- 

') Pray MsB. tomo XIV. p. 7. 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



460 szalAmczt. 

látszik — Magyarország alsó vidékérSl a temesí bánságból szakadt 
Beházasodás uUn Erdély legnevosb csatádiúval jött Összeköttetésbe. 

A XV. század közepén már Erdélyben virágzott, middn Szalán- 
czy János 1658-baii Izabella alatt ország tanácsos volt ; és adót vitt 
a török Portára. >) Ennek ntéda, s tán fia Q;örg7,ki 1&94-ben Bá- 
thori ZBÍgmond alatt Bzámttzetik s javaitól megfoeztatik. IdÖsb Lász- 
ló szintén egykor nótát kap, fejéi veaztí (1594. sept. 3-án Gy-Fe)ér- 
várott) és elveszti Branyicakát. Ennek fia 

IQabb László már Sz. Tamásról Írta olSnevét. 1603-ban 
Székelj Hózses megbizásából Radul vajdához követségben jár, 1636. 
körül Kükfiliöben lakott Csápon. «) 

György birta Zágont, mi^aszakadtán 1636. jun. 2C-án kapta 
azt Mikes Zsigmond. Neje volt Kemény Magdolna. 

János 1632-ben az erdélyi fejedelem altitkára volt, mint ilyen 
irta alá april 7-én lij. Rákóczy György részére az eskűformát. Ez évi 
jun. 14-én Halmiban jelen volt Kemény János nászünnepén *) Ennek 
neje volt — ágy látszik — Kemény Erzsébet a fejedelem nővére. *) 
Ezzel egy korban élt s tán testvére volt 

István, 1636-ban követ törökországba a nagyvezirhez, 1637- 
ben szintén követ, nov. 2-án indulván törökországba, ez év végén dec 
lén Segesvárott fogságba tétetik. 1640 — 12-ben ismét követ, az 1646— 
47'ben is. Két fia és bárom leánya volt ^) Egyik leányát a középsőt 
1636.-ban vette níiül Torday Ferencz, a másik volt tán Erzsébet 
Jósika István áévü kapítáoyné, a harmadik lehetett Anna Torocz- 
kay Mihályné. Bírt s lakott Mihályfalván (F.-Fejér várm.) és Csápon. 
Fia lehetett 

G á b o r, kinek Dobokai Klárától gyermekei : István és Do- 
rottya rápolti Macskásy Györgyné. 

Erzsébet neje volt Barcsay Ákos fejedelemnek, 1660 évi ta- 
vaszon halt meg a Dévai várban. 

Másik Gábor nak neje volt Vitéz Anna. 

^y^'S7 1704-beii alddija IL Rákóczy Ferencz száműzetését, 
neje Pdtky Anna. Tán nÖvéje Anna, 1693. táján Bulcsést bóér neje. 

') Wolph Bethlen Hist I. 621. 
') Haller naplója. 

') Kemény Vn^letiráia. Kiadta Siala; 385. ^s 64. 

') E raanka YI. k«t. 176. lapén Sealánexj LinlónsV nqjéfil van irva 
Kemény Bnsébet. 

') Haller Gábor oapl^Ja Kemény Not. C^ip. Albens. 11. 146. 



ir,Coo<^lc 



aZÁLÁNCZT. 46l 

Klára 1720. táján Katona Mibályoé. 

László és Gábor 1738-ban Csápon birtokosok. 

Zsigmond 1 753. a kir. táblai irnokságtól búcsút veaz, és meg- 
nősül. Tán ennek fia 

Zsigmond 1788-baQ Szebenben tanuló, 1796-ban A. Fejérbea 
szolgabíró, „örmény-székes i" előnévvel, 

A család jelenleg is szépbirtokú KttküUti megyében, ezen és A. 
Fejér, Kolos és Hunyad megyében többen viseltek megyei hivatalokat. 

1827-ben Sámuel helyettes alispán, Zsigmond árvaszéki 
bíró A. Fejér megyében. József derékszékbiró és árvabiró Kíl- 
kOllö megyében, és talán Ü 1846-ban bz. fölötti kir. táblai fÜnök és az 
országgyűlésen kir. hivatalos. István (de Sz. Tamás) helyettes szol- 
gabíró Kolos megyében. 

Elek 1827-ben Hunyad megyében szolgabíró, utóbb törvény- 
széki ülnök. Fia ElekésMózses, amaz Hunyadban szolgabíró volt. 

Józsefnek a kir. táblai Ülnöknek fia Sámuel hivatalnok 
1863-tóI kormányszéki titkár. 

Alsó-Fejér megyében Önnényszékesen egy ág birtokos, ebből 
Aon a, szintén Szalánczy Kristóf Özvegye 1858-ban. Másik Kristóf 
él Szebenben, hivatalnok s kamarai levéltár mellett 

László adóiró biztos A. Fejérmegyében. 

Sámuel 1848. clött megyei fítbb^. 

István özvegye Szalánczy Jusztina, László özvegye Ér- 
sek Teréz. 

Élnek 8 birtokosok Fereucz, Miklós, Domokos, Gá- 
bor, Lajos stb. kamarai levéltári tiszt, Lajos A. Fejér megyei 
törv. széki ülnök 1862-bea 

Egyik Szalánczyoak özvegye Pallós leány 1848. octoberben Kis- 
Enyoden a dúló oláhok gyilkolása elöl menekültében két fiát a kútba 
vetteté B magát is utánnok Ölte. ') 

Sxalárdy család. Nevéről ítélve, Bihar megyei kihalt nemes 
család. Három tagját ismerjük a XVII. századból. 

Szalárdy Miklós, alkalmasint pap, 1643-ban a utóbb is két 
magyar könyvet ad ki. *■) 

János Erdélyben 1666-ban föadószedö, a Rákóczyak korára 



V B. Kmaioj Oábor, Eojed vesaedelme 60. lap. 
*) Benkd Trsns7lvaaia gener. 11. 409. 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



463 seáLatsoet. — azAtJLT. 

fUlÖtte érdekes ^Siralmas magyar krónika" irAja, ') mely 
munka Pesten 18ö3-ban nyomatott ki. 

F e r 6 n c z ugyan ez időben N. Váradon hadnagy. ^) 
Sialatnoky eiuilád. Eőzüiok Szalatnoky György 1600-1 603-ig 
pécsi püspök volt, ^) íratott neve „Zalatiioky'''mík is. 

Sialay család. (Kerecseni) Alapitója Bornemisza János, Po- 
zsonyi fcüspárt, ki Berzencze várában örökösévé tette kerecseni Zalay 
Jánost, szintén pozsonyi főispánt, a ki 1537-ben a pozsonyi káptalan 
elStt végrendeletet tett bábolnaki Károlyi Imre, ennek két fia György 
és János és rokona kerecseni Nagy János részére, a kitÖl a 
kerecseni S z a I a y máskép Nagy nevű család következő nemzékrend 
szerint *) származott : 

Kerecseni Nagy János 
Imre Mihál y Kelemen Amfanta 

*^'* Anna 1563.' B onaven tnra Péter 

(hrkufalvi Farkas ' 7^ 



Albert 



(SBapáry Zaazsi 
el8bb Sselest ey Sándorari) 



János Ersse -, o. „..„»„„ 



Ziófia Kata Zsuzsi 

(1. Madarász (HesBlénvi (Zárka 

Hárk. Benedek) Mibály) 



l^ 'Ju^ílF J*--) 



Lássl«) 



A család Szála (vagy Zala) megyei Kerecsény helységről veszi 
elönevét 

Czimere a paizs kék udvarában hátulsó lábain ágaskodó kettős 
farkú oroszlán, első jobb lábával kivont kardot, a ballal iistökönél fog- 
va levágott B vértől csepegő törökfejet tart. A paizs fölötti sisak koro- 
nájából szintén hasonló oroszlán emelkedik ki. Foszladék jobbról arany- 
kék, balról ezüstvörös. 

Sialay család. Esztergom vármegyéből szakadt Pest várme- 
gyébe, faol nemes levele 1816. mart 19-én tartott közgyűlésen kihir- 
dettetett. 

Ismert törzse Szalay János, kinek fia szintén János, ennek 
Hátyás, ennek nejétől Baranyai Katalintól fial. Péter született 



■) B«nk6 Traniylvania gener. IL 410. Tud. gyűjt. 1824. IX. 77. 
■) Sintárdy Siralmas krónikájának kilenct kSnjrve. Pest, Pest L8&3. 
589. lap. 

■) Praj, Spec. Hierarchiáé I. 256. 

') Wagoer Tab. gensal. Ub. XVVIU. 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



SZALA.T. 463 

1763. nov. 20-áii. Meghalt 1825. aug. 4-éa Budin, oiíat elnöki titoknok 
a magyar királyi helytartó tanácanál- 
A cBalád& ■) következő : 

János 



HátjáB 

(Ba TKnyay K« t«) 

""l. Páter "' 

SS. 1768. 1 1825. 

m. kir. h«lTt titok n. 

(RndolphTWz) 

'~ir. Páter íílgmond Ágoiton László btván 

t t »- ISII- Bz. 1S13. M. 1820. 

udvari tanács m. akad. titk. udvari tanács. 

(Tttrck K arolina) (B^ keffy F ra ociigka) (Majerffy Ida) 

'~ítéu. Imre. GáborT^ Zsófia. PáíT' I 



I. Péter a tudományok nagy kedvelíije lévén, kéziratban bá- 
rom rendbeli munkát hagyott hát- 
ra : 1. Igaz magyarnak ohajtdaai. 
1806. (Láad a nemzeti Múzeum 
kéziratai közt). 2. Urbárium Reg- 
nt Htmgai-iae, 3 kötetben ivrét- 
ben, mely az 1826. évúország- 
gyUléa által kiküldött úrbéri vá- 
lasztmány munkálatainak egyik 
ahtpjánl szolgált. 3. Memória Pa- 
latinorum et Locumtenentum Re- 
giorum Rogni Hungáriáé fidedif- 
lomatica iÜuítraia ttudio et opera 
Petri Stalay ooncinaata. 4-réL — 
Jeles magyar érem -gyüjtemé- 
nyét Veazerle József tanár kéz- 
iratban maradt munkájában bő- 
vebben ismerteié. Nejétől Budolph Teréztfil öt gyermeket nemzett, kik 
közül kettő : Péter és Zsigmond kis korukban elhaltak, három 



') Családi adatok acerint. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 



életben maradt u. tii. Ágoston, Lássló és Istvin, mind bar- 
mán jeles férfiakká válván. 

Agosto D, (szül, 1811. oct. 24-éD) a soprotiyi királyi váltótör- 
vényazék elnöke a udvari tanácsos, a m. tud. akadémiának 1. tagja. 
Ifiúkorától fogvsB zabád idejét a hazai régiségek stúdiumának szentel- 
vén, liazai régi irományokból, pecsétekből, pecsétnyomokból, gyűrűk- 
ből, képekből, s egyéb hazai régiségekből igen jeles gyűjteményt szer- 
zett, mely több ezer darabot számlál. 1831-ben mint jogász több iQA- 
barátjával Horvát Istvánnak arczképét, ki a Diplomáticából tanára 
volt, ugy a két halotti beszédet mint nyelvünk legrégibb Írásbeli em- 
lékét részre metszve kiadta. Nyomtatásban megjelentek tŐIe. 1. Leve- 
velek a XVL és XVII. századból, Pesten 1830. kalön és a Tudományos- 
gyűjteményben. 2. Magyar régiségek Pesten 1831. kitlöu és Tud. gyűjt 
3. Négyszáz magyar levél a XVI. századból 1004.-1560. Pest 1861. 
(E gyűjtemény teszi a m. akadémia által kiadott „Magyar Leveles- 
Tárnak" első kötetét.) Hitvesévei Tűrck Karolinnal bárom gyermeket 
nemzett :1. Irént, 2. Imrét és 3. Gábort, ki meghalt 

László (szűl. 1813.apríl. 18-án) a m. tud. akadémiának rendes 
tagja és titoknoka, sz. kír. Pesten városának 1861-ben egyik ország- 
gyűlési képviselője; hazánknak átalánosan ismert jeles publicislája, és 
egyik legjelesb történet-irója. Számos irodalmi müvei közUl nevezte- 
sebbek a „Status-férfiak é» szónokok könyve" Pest 1845 — 47. Publicis- 
tái Dolgozatok 1847. 2. köt. és „Magyarország történeto" eddig 6 kö- 
tetben Btb. Nejétől Békefiy Francziscától gyermekei : Z s ó f i a és P á I. 

István (szül. 1820. jan. 28-án.) a magyar királyi földterhemen- 
tesitési pénzalap igazgatóság alelnöke, udvari tanácsos, s a m. kir. hely- 
tartó tanács elnöki irodájának igazgatója, sz. István apóst királyi rend- 
jének vitéze. Nejétől Mayerffy Idától kővetkező gyermekei születtek : 
1. Péter, 2. Mária, 3. Pál mhalt 4. Róza 5. Gizela. 

A család czimere — mint följebb a metszvény is ábrázolja — a 
paizB kék udvarában hármas zöld halom középsőjén arany korona, 
melyen vörös csőrü és Iába fehér galamb áll, csőrében zöld galyat 
tartva. A paiza fölötti sisak koronájából természetes szinü oroszlán 
emelkedik ki, első jobb lábával kivont kardot tartva. Foszladék jobb- 
tól aranykék, balról ezüstvörős. 

Stnlay család. Zala megyei Csicsó helységből eredt, honnan 
egy ága Fejér megyébe is átas&rmazott : 

A czímeres nemes levelet Szalay János, András és Jakab 
twtvérek kapták 1635-bon U. Ferdinánd kínUytól, ily czimerrel : a 

D,ptizedOyGoO<^lc 



ISAUT. 466 

paizs kék udvarábaD arany koronáa oroszlán hátulsó lábain ágaskodik ; 
a paizs fölötti sisak koronájából szintén olyan oroszlán emelkedik ki. 
Poszladék jobbról aranykék, balról ezüstvörös. ') 

A családfa 1744. és illetőleg 1768-ig következőleg terjedt szét : 

SwUyN. 





Andiáa 
16S6. 
1661. 




János 
1635. 


Jakab 
1635. aa. 






Bálás 




' IdSsb JiinoB ' 


' Jdnos 
17M. 




Uifa 


ily litván 
István ' 
1744. 


Pitei György András' 


' Istf^l. 


János 
1744. 


Fetencz. 


1744. 1744. 








' JáDOt 

17M. 


Páter 
1744. 


''mF ^74Í' ITii^Sár.K^u^U 


■ Mihály Qyargj 
mindasájoH 1768 


Ftji, megyi 


strán ' 





1744-ben idősb János inaradéki mind Fejér megyében laktak 
nagyobbára Sárkereszturott, úgy szintén 1768-baa (s, mely alkalmak- 
kal ott nemességÖket produkálták. 

1744-ben Csicsóban (Zalában) lakott Mihály. 

Szalay esalád. Szalay Miklós kapta a czf meres nemes leve- 
let 1670-ben L Leopold királytól, mely mellett 1726-ban produkált 
Nógrád megyében Szalaj István. ') 

CzimerŐk a paizs kék udvarában zöld tárén száraz fatörzsből 
kinyúló zöld ágon űlÖ fehér galamb, szárnyait repülésre kitárva, és 
csőrében zöld olajia galyat tartva. Ugyan ez ládiató a paizs föliötti si- 
sak koronáján is. Foszladék jobbról aranykék, balról ezüstvörös. 

E családból I s t v á n h. ügyvéd s Nógrád megyének a közügyek- 
ben élénk részt vett táblabírája volt. Meghalt 1842. körül. 

Sialay owüád. Pozsony, Pest, Nyitra megyében székel. E szá- 
zad elején élt közülök idősb Gábor, lőOSban volt m. kir testőr, 
kitől a családfa *) igy jő le : 

') Fejér megyétől 1744. aug. IS-án kiadott nemesi bizonyítvány ercdet- 
bi n, ée 176S. ^vi Fejér megyei jegysÖkSnyv. 
*) Nógrád megyei JegyzfikSny 1726. évi. 
*} Ssoatagb Dán. kOzl. 



■uaviKOMiia ciÁíÍDíi 



,G»ogle 



Jóuef Károly 

Tápió Bicskén Krencien 
{T«kácB Ad^l) ■ Jiczon 

(SimODTi 



JinOB 
Toroóczon 
(HullÓBf N.) 



Qéhot 

Uvin 

(aaj ddc^N.) 

JánM nT" 

PeTessltoyben (fiú) 

pÖHta kÍBd6. 



János Aaua Karolina 3gi Ens^iiet 
Uodorban (B«rÍDger) (ErneyN.^s g EfirOsk^rbeD 
^ =. (AlfBldyné) 



Fáni Terda Elek 

Krencsau (KUieikényben ügyvéd N.Ssombatban 
(SioIoaánTi) Takácané) (1. Verner Hária 

2. Kálmán Zemai) 

l-Ufl Irma. 



JÖBB«f Jnlia István Irma Viktória Antónia Térés 

SS. 1814. (Bicskey- T. -Bicskén Irsáu (Bicakey) Aporkán 

Tápió-SaeWn né} ÍCBernyus) (Peraayné) 

plébán. 



Stalay CMlád. Pest megyében közttlök Mihály 1798-bftD 
alszolgabiró volt Czfmere a paizs kék udvarában zfild téren fészké- 
ben ülö pellikán, fiait melle vérével táplálva. A paizs fölStti sisak ko- 
ronáján kar könyököl kivont kardot tartva, a kard alatt arany csillag 
ragyog. Foszladék jobbról aranykék, balról ezütvörös. 

Tán e családból volt János, ki 1818. dec. ] 9-én kora 72. évé- 
ben Alsó-DabasOD halt meg. Özvegye maradt Tasnádi Székely Klára, 
kivel 44. évig élt, de gyermekök nem maradt. 

Sialay család. Trencsin megyében a nemesi lajstromokban 
1646-ban találjuk Györgyöt és Istvánt; utóbb Istvánnak özve- 
gyét Ugróczon. 1658-ban és 1754-ben Latkóczon lakott a család ; utóbb 
Trencsinben nyoma sincs. ') 

SMiay család. (Széki) Erdélyben Szék kiváltságos város ta- 
Dácaoftavolt András 1848. elStt 

fitealay Demietségbéllek. Magyar s Erdélyben még számtalan 
Szalay nevű család s egyén volt, t van, kiknek családi eredetöket 
s Ssszeköttetésöket nem ismervén, álljanak itt kortaoi rendben a kö- 
Tdtkeoök: 



■) SMMitagb Dán. kSsL sseriot 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



azÁLAy. 467 

Szalu Bálint deák 1526-bim kir. futár volt Nógrád a több 
megyéhez. ') 

Szálai Benedek eleeeett 1556'ban Babocsa alatt ^ 

Szálai Mihálynak neje 1559-ben Orsolya, Dubraviczky Márk 
özvegye. *) 

Sealiú Kelemen 15€6-ban várkapitány. ') 

Sz. Benedek 1657-ben Soprony megyei Batiazfalyi nemest 
kúriáján osztozik nádori parancs mellett Anna nővérével, ^) 

Sz. Pál 1721-ben az evangelicuBok részéről egyik küldöttségi 
tag a föUég elé. ") 

Doboka megyében feküdt hajdan S z a I a helység a Gyulai Sz. 
Márton Macskáéi és Kovácsi határokon, utóbb elpusztult, már 1725- 
ben puszta (praedium). Hodor szerint '') ös fészke és birtoka 1406-tél 
1610-ig a Szalay családnak. A koloemonostori Convent levéltárának 
adatai szerint több, e családnévvel élőt sorolhatunk elé, de különbíizö 
elöneveik miatt nem mei^ük egy családbélieknek állítani. így 

1408-ban élt pókai Szalay Bálás. 

1434-ben Zsigmond király ád Szalay Is'ván és Bokay Zsig- 
mond részére Czege, Fata, Borzova és Tőkés puszták iránt parancsot. 

1460-bau Margit, Szalay György neje és Oroszfáy Anna Ha- 
rinnai Farkas Miklóssal pert folytatnak. 

1478-ban Szalay László és társai ellen Katona helységben 
elkövetett hatalmaskodás iniatt tanuvallatás kelt. 

1526-ban Szalay György Ajtón helység negyedrészét meg- 
veszi Sombory Benedektől. 

1643-ban Szalay Gáspár Bongárti előnévvel élt. 

1548-ban Sz. György neje Nyiressy Kata volt Tán ezen 
György az, ki 1553-ban „Kovácsi" predikátummal él, 

I55ö-ben Sz. Antal megveszi Bádokbao és Csepegő Macská- 
son Galaczy Ferencz részbirtokát. 

1579-ben Sz. Borbála derzsei Komjáthy Gáspámé, birtokolt 
Kovácsiban. 



') Eogfll Honumenta Ungrica. 

<) PetliU Getgelj M. krónika. 

') Szentbenedeki Covent fkic. 81, nro 2. ée foic. 97. Dro 48. 

•) iBtTánffr BiBt. 382. 

'I Erdrilji okirat 

*) CataloguB Mbs. Bíbiiothecae Ss^ohetiji-regiiico I. 4. 

'] Hodoc Doboka várai, ét magán kSsl. 

DiB.1ized0y®f)O(^lc 



468 gZALATNTAT.^raALBEE. 

1583-ban Sz. Zsófia Vajda Hártonné. 

1607-beu Sz. Zsigmoad iDagvaszakadtán publicáltatja a fe- 
jedelem anoatc apahidi (Fejér m.) részbirtokát. 

1610-ben Sz. Ferencz neje Ördög Kata jogán birta egész 
Magyar-Uj£alut. 

1614-beD Sz. Anna Hakray Péterné. 

Sz. G-yörgy „átír;!'' elífnévvel kőhalmi részbirtokba ígtsttatik. 

Sz. Ferencz „kémsri" előnévvel, 1605-ben S^esvámál sebet 
kap, tán ez az Ördög Kata férje. ') 

Gömör megyében Szalay Gy örgyelöbb szolgabíró, 163&-beB 
lett alispán. ') 

Komárom megyében a kis -leéli pusztán Szalay István 
1697-ben zálogba veszi Sembery Imre birtokrészét. *) 

Zemplin megyében a nemesek soriban áll, és e század elején 
birtokos Nagy és Kis-Ázaron. *) 

Békés megyében Dobozon lakos és 1816-baQ nemességét kihir- 
deti Szalay család. '') 

Arad megyében Sz. Gáspár és Pál 1825-ben a nemesek so- 
rába iktattatnak. °) 

József kir. udvamok, az&l. Mosony megyébe M. Ovárott 1762, 
tebr. 5-én. József Mosony megyei 1. alJegyzJf és Ferencz 1799- 
ben Keszey Péter hagyománosiú, CzimeríSk kék udvarban magyar vitéz 
kivont karddal, s azon tSrÖkfeJjel. A paizs fölötti koronából egyszarvú 
nöl. stb. 

Istvánnak nejétől Brezanóczy Erzsébettől fia volt Tamás. 

Sulatnyay család. Közölök Gáspár 1660-ban (april. 29.) 
Zólyom megye esküdtje volt Nógrádban szintén élt e család. 

Sialbek család. Már e kötet 17. lapján Salbeck név alatt 
volt róla szó, ott áll családfája is. Azonban nevöket most „S z a 1 b e k" 
alakban írják. Azokhoz, mik róla az idézett helyen állnak, pótlékul éa 
ki igazításul adhatók a következők : 

M á t é a törzs, előbb a moldvai fejedelem titkára volt ') Pím 



■) Wolph. BetUeu tomo V. 

*) Bartholomaeides C, Oömar. 766. éa 1686. ^vi 92. törv. ez. 

") Fényes, Komárom vána. 118. 

') Szirmay C. ZempUn not. top. 116. és 279. 

*) Békea megyei jegyi{(kOii7v. 

•) Arad megyei jegysökönyv 962. sz. 

') Katona Hiit. aritioa tomo XXXIX. p. 1008. 

i:,:,rcdr,G00<^lc 



szÁLá.— szalqhísy. 469 

kóziil FerencE, a jeeufta 1705-ben született Jaesibao, úgy szintén 
ott Bzül. Miiiály is 1709-beD. ') 

György ]S48-bRn Arad város képviselője, hosszas szellemi 
betegség után 1860. évi júliusban halt meg. 

Sli&lé család. Nyitra megyei nemes család, azon megyéből egyéb 
megyékbe is elszármazott. Kyitra megyében Verbó mezővárosban szé- 
kelt, az 1757. évi nemesi vizsgálatkor kétségtelen nemesnek ismerte- 
tett Szálé András, kinek fia Sámuel Nógrád megyébe költűzött, 
ennek fia Mátyás Qácson lakott éa 1811. mart 29-én'Nyftra megyétől 
nyert nemesi bizonyítványát Nógrád megyében 1811. nov. 15-én ki- 
hirdetetté ki- Ennek fiaiLajos, Antalés Péter; kik köztti Lajos 
hites ügyvéd, OyUrky Pál Krassói főispánnak volt titoknoka, nemessé- 
gét Nógrád ui6g}-ében 1836. jun. 18-án kibirdetteté. % 1850—1852- 
ben Nógrád megyében Losonczon cs. kir. járáabiró volt. 

Ea ág családfája ez : 



Sámnel 
Hyitrából M6gtádb>. 



Lvos Antal. Pétsr 

1836. 1864. 
ügyvéd. 

Egy más ágból János nep. táblabíró Győr megyében Koron- 
czón született 1784. maj. l&án. 

Egyik nevezetesebb nÖi tagja volt a családnak S^álé J u 1 j a, 
Kovács N. Munkács uradalmi praefectus szellemdús neje, ki az irói 
pályán is felmutatta nevét 1857. aug. 17-én alig 21. éves korában ön- 
kezével vetett véget életének. ') 

Slélfl család. (Sórfalvi) Erdély kihalt családainak egyike. *J 

Sialgbáry család. Szabolcs megye nemessége sorában emlí- 
tetik. *} Nevét a hivatalos névtárakban Szalgháry, Szalgáry 
sőt Salgari") alakban is találjuk. Melyik ezek közül a helyes? meg 
mondani nem tudjuk, valamint azt : sem kapott-e, és mikor e család 
magyar nemességet. 

') Katona id. b. 



') Nógrád megyeiJBgysftkOiiyv 186. bs. a. 
') Knbiovi F. é* Vabot Imra : Uagyaionaág kdpekbsn 111. ktft 109. éa 
y, Munkáca múltja ^s jelene 116—117. 
') Köváry Erdély nev. cs. 271. 

') Fínyet Elek, Moeysrorsz. geo^r. etatis. itb. lairiia. 
') Heg még ^Szatkári' alakban is. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 



470 .SZALGnÁRT. 

Lehet, hogy öse, söt alapitója tán azon Salgarí Jáno s ca. kir. 
őrnagy yolt, ki az osztrák örökös tartományokra nézve 1777-ben „Eh- 
renkron'^-i előnévvel megaemesitetett. ') 

Magyarországban többnyire kormányszéki hivatalokban találjuk 
tag)ait, 8Öt ezalgári előnévvel is. Ilyenek : 

József 1787-ben n kassai kerdleti pénztárnál (a helytartó- 
ság alatt) imok, 1792-ben a kamaránál ugyan az, ISlO-ben Sóvárott 
a kamarai sóhivatal számvevője, 1815-ben kohó-mester s Sáros me- 
gyei tbiró. 1825-ben a máramarosi kincstári igazgatóságnál protoco- 
lista, azállitási főbiztos b Marmaros megyének is tbirája. Tán fiai 

i0abb József 1825-beii a máramarosi kamarai hivatabál erdő 
mémökségi gyakornok, és 

János 1825-ben a sóvári kamarai sóhivatalnál hivatalnok. 

Idősb Józsefnek tán testvére Leopold 1810— 15-ben kir. har- 
minczadi hivatalnok. 

Salgari réven találjuk Kajétántj 1810-ben zemliní posta hí- 
vatainokot. 

A Szalgáry családból N. leány volt neje Szabolcsban Rállay Ká< 
rolynak, és 

Szalgáry Francziska neje bernátfalvi Földváry Györgynek 

József lS44-ben Bocskón kamarai hivatalnok, ez vagy másik 
József 1850. után a murmaros-szigeti járásbíróságnál irnok. 

Szalkáry ('íjyj Ferdinánd 1825. Heves megyei utóbíztos. 

Sialbay CBalád. Máramaros, Szatmár megye nemessége sorá- 
ban emlitetik. *) Söt Zemplin megyében is. ') 

E néven történelmi ssemelyiség volt László, előbb váczi püs- 
pök, 1524-töl esztergám! érsek. Neve az okiratokban *) közönségesen 
„de Zalka" alakban fordul elé, de több történetíró, '') mint Budai 
Ferencz "), Jászay Pál ^) határozottan Szalkaynak nevezik. Szirmay ') 

'} Megérte, AdelBleiicon ErgttDzaagrsb- 432. 

'j Fényes MagvArorsság. Geogr. stsL állapotja. .« 

') íjzirmay C. Zemplin uot top. 116. 

')EsUbb tjfrt^net IróDÍi, igj IiitTánfiy .Zalkanua" ^ „Saalka- 
n a s'-nak iija, mibÖI némelvek Szálkán Lásalót faragtak , mások Z a 1- 
ka-t vélnek heljeenek, de hibásan. — 1 ■ t vánf f y-nál 1685. kiad. pAg. 609. 
előfordul „Boron k EiDue" is, kit mindenki faelyeaen .Boronkainak 
hias, ét ei mutatja, hory „SalcanDs" alatt ia helyesen 8 ■ a 1 k a y név lappang. 

Pető Oe^ielr H. Krónika 99. lapján ,SaáUáii''-uak irja, rouiil ugyan, 
de Zalkának ez sem. 

') H. oTss. polg. hist lez. III. 283. 

') A magyar nemaett napjai a mohácai v^s ntán. 

*) Sslrmay, Saatmát vánn. II. 114. 110. 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



SZAI.KÍMTI. — 8ZALI.áR. 471 

pedig Szatmibr megyei Máté-Sstalka helységbeli BsUletésünek állítja, éa 
testrérejiül Szaikay Mártont, ki 1527. Eger várát védte János ki- 
rály részére, és Ssalkay B a 1 á s t 1552-beo Hevesben sEarvasköi ka- 
pitányt. 

László ének, szegény, de nemes családból származott, s mint 
iiják : vargának fia volt Nemességére vonatkozik ozfmore, melyet egy 
tudósunk az eszterganii (Segyház levéltárából 1525. évben kelt okle- 
vélen látható pecsétről adott ki, ') a mely szerint az viziráoyosan két- 
felé osztott paizs, az alsó udvarban liliom virág, a felsőben növő hely ■ 
zetben lud (vagy hattyú) szétemelt szárnyakkal látható. László érsek 
Mohácsnál esett el l&26-ban. 

Sealkay nevii nemesek Szirmay ezerint e század elején Szatmár 
megyei C^bócz helységben laklak, s tán laknak míug. ^) Ezekbfil 
Szalkay (régenten Zalkay) Györgynek fia János 1643-ban 
garbolczi telket elcserélte Kún László főispánnal a gaosályi telekért ') 

Szalkay Cbrisostom atya a sz. Ferenczéaek rendéből 1693-ban 
Léván, Í702-ben Szécsényben, 1712-ben Homonnán volt zárda fbnök. 

Szalkay Antal Erdélyi sziUetésÜ, magyarra forditá Virgflius 
Aeneiee első részét, megjelent Bécsben 1792. és irta „Pikó berezeg és 
Jutka Perzsi" -melodrámát 1793-ban. ') 

SialLányl CMÜád, Heves megye nemessége sorában közli ne- 
vét Fényes E. M. orsz. stat geogr. munkájában. 

Siallaky csalid. Ung megye nemessége sorában emliti nevét 
Fényes E. id. munkájában. 

SláUásy család. Zemplin megye czimerleveles nemes csalá- 
dA'"*lt egjrike. ') 

Sníllér ecalád. Szállér Jakab 1801-ben I. Ferencz király 
által nemesitetett meg. Czimere négy részre osztott paizs, az 1. és 4. 
kék advarban hármas zöld halmon arany koronán pánczélos kar nyug- 
szik, kivont kardot tart villogtatva, melyen zÖld koszoril van, fölötte 
jobbról arany nap, balról ezüst félhold ragyog ; a 2. ée 3. arany udvar- 
ban egyfejü fekete sas, kiterjesztett szárnyakkal látható, karamaival 
egy, egy pisztolyt tart, mellén arany liliom virág látszik. A paizs 0i- 
Idttí sisak koronáján szintén pánczélos kar könyököl, kivont kardot 



*) Tdrök János, M. onzÁg. Primáia U. i 
') Szirma; Siatroár váno. II. 277. 
•) Ugyan ott U. 279. 
') Hagjar írók, életr^s gytljt. IL 
') Ssirmaj C. Zemplin not. to 116. 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



472 szAllicb. — szauiíst. 

tartva, melyen borostyán koszorú zöldéi. Foszladék jobbról ezÜEtkélc, 
balról aranyfekete. ') 

Sláirics család. SzállicB Aatal 1763. évi májusban H. Teré- 
zift királyaszony által nemeeítetett meg. *) 

Czimere először hárántosan kétfelé osztott paias, a felső rész fög- 
gölegesen ismét két egyenlő részre oszlik, a jobb oldali ezttst udvar- 
ban fekete bivalyfej látható, vörös szarvakkal, és a szarvak közt vörös 
csilla^^I ; a baloldali kék udvar hárántosan fekvő arany szelemen ál- 
tal két részre oszlik, fölötte két arany koczka(rhombus}, alul egy fény- 
lik. A púzs alsó része függőleges vonalakkal három egyenlő részre osz- 
lik, a két szélső arany, a középső kék, és ebben hét liliom látszik. Á 
púz8 fölötti aisak koronájából két elefánt- ormány nyúlik ki, a jobb ol- 
dali vizirányosan félig ezüst, félig fekete, a baloldali félig arany, félig 
vörös, mindenikbör egy, egy vörös csillag ragyog ki. Foszladék 
jobbról ezOstfekete, balról arany kék. 

Siallopek OMláil. VerŐcze megyei nemes család , mely ne- 
mesi czimerét 1747. februárban kapta Mária Terézia királyaszonytól.') 

Czfmere a puzs kék udvarában zöld téren emelkedő magas szik- 
lás begy, meljmek oldalán szétterjesztett szárnyakkal ^;yfejü fekete 
sas áll, a paizs tetejéből arany nsp sugárzik ki. A paizs fölötti sisak 
koronáján két kiterjesztett sasszárny között arany oroszlán em^kedik 
ki, első jobb lábával kivont arany markolatú, két élU pallóst tartva. 
Foszladék jobbról aranykék, balról eziistvörös. *) 

Tagjai közül többen viseltek Veröcze megyében hivatalt. így 

Szallopek János (szül. Miholczon VerScze virm.) 1778. dec. 
l3-án) CB. ktr. tanácsos, kír. udvarnok, tÖbb vármegye táblabírája, 
1835-ben VerŐcze vármegyének első alispánja, 183S— 36. és 1643— 
44-ben országgyűlési követe volt Tán fia 

Lajos 1835-ben ott al-, 1839-ben már főjegyző, 1843-ban már 
másod- 1848-ban első alispán, lS47-ben országgyűlési követ volt. 

Smlmásy család, (előbb Strohmayer) Strohmayer F e r e □ c z 
nevét „Szalmásy''-ra változtatván, 1791-ben II. Leopold királytól 
kapott czimeres nemes levelet. 

Czimere négy részre osztott paizs, az 1. és 4. arany udvar belső 
oldalából két fejű fekete sasnak fele testrésze nyúlik ki, csőrében 

') Adami ScuU gentil. Xll, 

>) Colleet. h«ald nro 43. 

') Colleet herald nro 286. hol „S s a 1 o p e k'-iiak von Írva. 

*) Adami Seuta g«ntil tomo Xll. 



ídOvGoOf^lc 



SZALÓ. — 8ZAL0MTAT. 4T3 

ucany trombitát tartva ; a 2. és 3-ik kék udvarban fehér folyam fölött 
feb^r vitorláé hajó úszik. A paizs fölötti sisak koronáján két kiterjcsz- 
iet saBezárny között páoczélos kar könyököl, kivont kardot tartva. Fosz- 
ladék jobbról aranyfekete, balról ezOstkék. ■) 

Sm1<Í OMlád. Szaló János 1718-ban UL Károly királytól 
kapta czimeres nemes levelét ^) 

Czimere a paizs kék udvarában, zöld halmon, arany koronán re- 
pülésre készülő febér galamb, piros lábbal, piros csílrében, piros virá- 
got tartva. A paizs fölötti sisak koronájából kettős farkú oroszlán 
emelkedik ki, elsö jobb lábával kivont kardot, a ballal bárom bi'iza 
kalászt tartva. Foszladék jobbról ezQstvörös, balról aranykék. 

Tán ezzel azonos az Erdélyben „k. polányi" előnévvel clö 
Szálló család, melyből Salamon az erdélyi kir. kincstárnál Hzámve- 
ségi tiszt lS48-ban. Valószínűleg ez utóbbival rokon Szálló István 
Felső Fejér megyében Hidegvizén birtokos. 

Sialdccy esaJád. Szabolcs megye nemes családai sorában 
említetik. 

Ssalfíky csalAd. Hajdán Veszprém vármegyében birtokos s 
megyei hivatalokat viselt család. így Szalóky György 1613 — 1630- 
ban azon megye szolgabirája volt. ') 

Veszprém megyében jelenleg is él a család. ') 

Zemplin megyében szintén van Szalóky nevű nemes család, 
BŐt ugyan ott hajdán Szalóky nevű nemzetség, rokon eredetű a Paz- 
dicsy családdal, birta „S z a 1 6 k" nevű helységet vagy pusztát is. *) 

Sialontay család, Nógrád megyében élt a mólt században, név- 
szerint Szalontay János 1705-ben azon megye szolgabirája volt. 
Meghalt 1709. után, 1711. előtt, özvegye Ebeczky Magdolna, és ennek 
nővére Ebeczky Zsófia özvegy Qróczky Istvánná a Rákóczy forrada- 
lom után 1711, loaj. 1 én kaptak gróf Pállffy Jánostól minden javaikra 
amnestialis levelet. ") 

i734-ben élt Nógrádban Szalontay László, tán az előbbinek 
fia, ennek Kubinyi Zsófiától fíavoULászló, 17öö-ben a nemesek laj- 

') Collect. herald, pog. 1S9. ét Adami Scula gentil. tomo. XII. 

') Collect herald, nro 508. 

') 1618. évi 8. 1618. évi 15. k. u. és 1680. évi 3. Wrv. oz. 

*} Fénjea £. H^yar oraz- atat. geogi. állapotja II. 

'] Sainnay C. Zempliu not. top. 116. 373. 

') Eredeti. 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



474 szAharóczt. 

stromában mint árva bejegyezve. ') Ennek Darvas Borbálától gyerme- 
ke! : József ée N. Jakabfal vjrné. 

Szatontay Jánosnak Dacsó Anna Máriától fia volt F e r e n c z. 

Czimerök a paizeban kardos oroBzUn, felül kardos grif. 

Ssamaníciy család. Trencsin megye! Zamarócz (vagy Zomo- 
rócz) heljségröl vette nevét és ámbár Lehoczkynál „Szamaróczy"- 
nak találjuk írva , a család jeleneg Zamaróczy-nak írja magát 
Egyik ága IV. Béla király Erzsébet leányával Thuringiába származott, 
és állítólag *) ott maradt ága „R i e d e a e 1" nevet vett ÍÖl, s lön e ne- 
vű család folytatója. 

Magyarországban maradtak János máskép Joanicsko, és 
Ábrahám, ezek utódait matatja ') a következő két táblázat : 





Andiáa Jinofl 
t 1 1476. 






' Lánárf 1608. ' 






'Flóriánt 1543.' 






Ábrahám 






' Hártoii ' 






Péter 

Jánoi 

Lénárd 1650. 




' Hikias 


Hier<Miriiv JáüM 


Hedvig' 


Ferencz 
kOSta 


+ HieroBzliv Sára 

'Pe«ncz' «VS>'' 


Jánoa 



Czimere is a családnak a Riedesel családdal közös, úgy 
mond Lehoczky. ') — A Riedesel báró családnak ösi czimere pedig 
szamárfej. 

A Szamaróczy család ősei a régi latín oklevelekben „de Za- 



'} Ladialaiu Szalontay pupjllua Ladialai. 

') Lehocikjr Btemmat. II. 866. Ez asonban csak meae leaz. A báró 
Riedenel caatád hivatkozik ugyan izáriiiaztatáBi rendjében (Góthai Tascben- 
bnch der hejh. 1857. 602. lap.) a magyar országi származáarn , de csak áUítö- 
lagoaan, éa ellentmond ennek azoa küvetkezji állitásBal, mely azerint a Kedesel 
caalád már 1149-beD HeMeo-beu okmányosán eléfordtdua, tehát IV Béla kora 
előtt) 

•) Id. helyen.- 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



' 8EA1IBÓ. — BZAU08I. 476 

mard" néven fordulnak elé. így Zamárdi Miklós 1402-b«n Tren- 
csín megye alUpánja volt. ') 

Zamárdi A B d r á a és Oroszlánkeöi Menyhért egymással, köl- 
csönös Örökösödési Bzerz6dése léptek. 

Jelenleg egyik élit ti^a Zamaréczy Eduárd, báró Pocgrácz 
Ferencz nyugalmazott tábornok unokája, kí 1864. mart. 10-én kelt leg- 
felsőbb határozat mellett megnyeré , hogy neve mellett az óvári és 
szent-míklósi Pongrácz bárÓDÖ nevét és czimét is viselhesse. ^) 
Számbó család. Lásd Záiabó cg. 

Siameei család. (Ns. Podhragyi) Trencsln vármegyében van 
lakása, és a curialis nemes családok között foglal helyet ') 

Az 1736. évi nemesi vizsgálatkor Nemes Podhragyon öt J ánoe 
két Ádám, két Mihály és egy Márton lakott. 

1748-ban a nemesi Összeírásba felvétettek Ns. Podhragyon Már- 
ton, Ádám, András, két János, két Mihály, Ivánóczon pe- 
dig György. 

1768-ban Ivánóczon laktak: idífsb György fiával Ádám- 
mal, ÍQ. György fiával Jánossal, Haluzsiczon Ádám, — Ns. 
Podhragyon pedig egyik János fiával Jánossal, másik János 
fiaival szintén Jánossal , Andrással és Györgygyei ; harmadik J á- 
nos és fiai István és Mihály; azután egyik György fiával 
Oyörgygyel, máaík György és fiai Gyö rgy és Andris, hárma- 
madik György és fia szintén György; továbbá András és 
ennek három fia Márton, Andris és János, majd Márton 
és ennek két fia Márton és György, nem kttlönben Ádám és 
fia haBonlóan Ádám, végre pedig György, Ádám, Márton és 
Miklós. 

1803-ban a nemesi összeírásba Ns. Podhragyon lakó 33 család- 
tag Íratott be. 

1837-beD Ivánóczon élt Márton, Ns. Podhragyon pedig már 
32 férfi tagja jutott a nemesi tisazeiráaba. 

Siamosi család. Ismeretes közülök deákositott „Z a m o s i u s" 
néven I s t v á n, ki 1593-ban Erdélyben talált régi római kövekről irt *) 
Láid Szamotkösi. 



') Lohoczky Stemmat I. 318. 

') A Hon, poliL napilap 1664. mart. 35. szám. 

•) 8«>ntá«Ii Dáa. köal. 

') Benkfi, TraujlvanU Gtener. U. 848. 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



4T6 SZAMOSKÖZI. — aZÁSUELÖ. 

SiamSBkAii «8alád. (Kolosvári) Doboka megyének koloBvárí 
Szamofiközi Mihály 1639 — 1665. jegyzője volt. 'J 

Tán ennek rokona SzamoBkdzi István, a gyulafejérvári orszá- 
gos levéltár requieitora 1606-ban és kora történetének iriija. ') Benkö 
szerint egy személy Szám osi-val. 

Siana család. Heves és Kíilsci-Szolnok megyei nemes család. 
Szána Pál 1769. évben nyert Nógrád megyétől nemesi bizonyít- 
ványt. ') 

Heves megyében birtokosok jelenleg Szána P á 1 öavegye Deme 
Zsuzsanna, Száoa Dániel özvegye Mező Krisztina, Szána Zsig- 
mond és neje Bógya Zsófia a poói pusztán, Szána F ál és neje Far- 
kas Teréz a kócsí pusztán. 

Közülök Pál 1843-45. Zsigmond 184ö-t(íl 1848-ig Heves 
megyei rendszerinti esküdt volt. 

Tán e család öse azon Zana (igy irva) János, ki 1760. évi 
februárban Mária Terézia kírályasszonytól czimeres nemes levelet 
nyert, ') mely szerint czfmere következő : 

A paizs kék udvarának közepén bárom arany pólya vonul ke- 
resztül, azok fölött két ezüst félbold ragyog, az udvar alján zöld tóren 
rózsabokor zöldet, bárom kinyilt fehér rózsával. A paizs fölötti sisak 
koronáján sasszárny lebeg, a paizs színeivel színezve. Foszladék jobb- 
ról aranykék, balról ezüstkék. ') 

SiaDcaali család. KözUlök Miklós Erdélyben Eudsiron Szász 
város mellett rom. katb, lelkész 1831. körül. 

Siandrik család. Trencsin vármegye 1721. évi nemesi össze- 
irása szerint lakott Halácson. ^) 

StanicB család. Szabolcs vármegye nemes családainak egyike. 

SEanlsilá család, (máskép Gombos) A mült század elején, 
nevezetesen 1702-ben Szabolcs megyében Kék helységben birtokos 
dombos máskép Szaniszló András és testvére F e r e n c z ne- 
vezett megyének táblabírája, kinek nejétől Kemecsey Katától négy 
leányát mutatja a következő táblázat : 

') HodOT, Doboka várm. 

') BenkJi, TraoBflv. Generatia. 11. 412. i» 601. 

') Núgrid megjei jegjEfikanyv 268. lap. 

') Collect herald, nro. 26. 

') Adami ScDta Kentil. tomo XV. 

') Saontágli Din. kOil. 



ídOvGoOf^lc 



BzimcT. — seAntat. 477 

Ferenes 1702. 

(Keme c aey K»ta) 

Anna Judit Borbála Erzaébet 

(Váiirbelvi (CsokD^ay (Fehdr Beue- (Scítha Siabó 

Ferenu) btván) dekn^) Uihilrnri) 

E század elején Zemplío megye nemessége aorában említetik a 
Szaniazló nertt család. ') 

Erdélyben Torda megyében él Szantszló nemea család, „t o r- 
dai" elSnéTvel. Elzek közül Zsigmond 1831. körül Torda város 
aenatora volt 

Ugyan csak Torda megyében e század elején Alsó Detrehemben 
és M. Eoókon bírtak Sámuel, István, József, Albert és 
Zsigmond, kik birtokréBzetket b. Bornemisza Leopoldnak adták el. 

E család eldSdei kőzíil lehet azon Szoniszló István kolosvári 
unitárius tanár, ki 1698-baa balt meg, és 1697-ben latinul egy hittani 
munkát irt. ^ 

SsánLy csalÁd. Zemplin megyei nemes birtokos e század ele- 
jén Lasztoméren. ') Van Abaujban is. 

SziÍDtaj' család. Nógrád megyei kibalt család, mely hajdán 
Szánté helységet (most népes puszta Rétság szoiDszédságában) birta. 
Szántay Osvát 1505. évben Nógrád megye követe volt a rákosi or- 
szággyűlésre, ugyan akkor és 1606-ban alispán sÖt 1512-ben is. *) 
1539-bea élt Szanthay Péter oklevél szerint. Az említettől külön- 
böző személy, tán fia vagy unokája volt Szántay Osvát, ki 1575-ben 
iratik Nógrád megye alispánjának. '') Ennek leánya volt Szántay K 1 á- 
ra leOUben Banghó Pál Özvegye, 1602ben már Zekel máskép Ba- 
logh Gáspár Deje. *) És valószinUleg ebben ki is balt e család, mert 
utóbb azon megyében nyoma sem lelhető. 

Erdélyben Szántai néven a XVII. század végén iameretessé 
tett© magát II i b á 1 y, előbb aranyos-medgyeai, utóbb nagybányai ref. 
pap, 1677-ben Kolosvárott nyom. magyar imakönyv szi>rzője. ^) 

Zemplin vármegyében szintén e század elején a nemesek aorá- 



'} Sairmaj C. Zemplin not. top. 116. 
') Stéííslj nnitáiia valláe tiStt- 16B. 
*) Ssirmar C. Zemplin not top. 116. 376. 

*) Kovachich, Snpplem ad Testi. Comitior. 11.-— Jáazay P. A magjar 
íet napjai a mobácsi yétt atia. — Analect. Saec. XVT. 
') Baday Fr. Hiat. lai. III. Q&i. 
•) Protoc. C. Neograd. aoi. 1GU2. pag. 135. 
'} Kmgju írók II. 397. 

DiB.1izedOyGoO<^iC 



478 SEANTHÓ. — Bzisn. 

ban olvasok aSzintay családot, ezek eldÖdei közfti lehetett Pál 1654- 
ben 8.-pataki tanárból tolcavai rof. pap. Mátyás szintén a XVII- 
században b. pataki lelkész. >) 

Stantbií család. BékeB megyei nemes család, hol 1821-beD Íra- 
tott a nemesek sorába Szanthó Pál, ennek fia Albert egykor Bé- 
kés várm. aljegyző, 1857-ben csabai cs. kir. járáabiró. 

A,X VL században Szántó András Rábaközi eredetű, Eperjesen 
volt eváng. tanár, ki 1670-ben Wittebergában tanait. *) 

Igaz nevén Szántó volt azon hires görög s héber nyelvész je- 
zoita ia Arator István, ki IMl-ben azttletett, és az ó szövetségi 
bibliát magyarra fordította, de ki nem adta, ■) 

Slántlí esalád. (Náznánfalvi) Marosszéki család, kfiziilök L a- 
joa azon székben 1825. duUó biztos. 

Valóazinlileg ennek ivadéka Elek is, ki Erassó megyébe tele- 
pedett, és MarosszéktÖl 1845. jan. Il-én kiadott nemesi bizonylvá- 
nyát azon évi jun. 11-én Krasaó megyében is kibírdetteté. 

Siántó család. (Radnóthi) Ez előnévvel Gergely 1848-ban 
kir. táblai ügyvéd M. Vásárhelyen. 

Stáalií esalád. (N.-enyedi) Közülök Gergely Alsó-Fejér me- 
gyei adóiró biztos. 

ValószinÜleg ebből valók György, 1792. és 94-ben az érdé 
iyi országgyűlésen Abrudbánya város követe. 

Szántó Györgyné A. -Fejér megyében aanzonnépi birtokos. 

Stántóhixy esalád. Köziilök Ferenc z itélőmester és lele- 
szi requisitor 1608 — 1625-ben. ') Zsigmond n^ybátyja gyilkosa, 
miért a horvátországi bán elé idéztetik 1655-ben. *) 

Stádyi család, (előbb Koch) Koch nevét S z á n y i-ra változ 
tátva Szányi József 1790-ben II. Leopold király által nemesftetett meg. 

Czfmere a paizs ezüst udvarábMi zöld téren két, szemközt ágas- 
kodó vörös grif, első lábaikkal három virágii nefelejcs vír^t tartva ; 
a paíze fejében kék pólyán három arany csillag ragyog. A paizs fö- 
lötti sisak koronáján szintén olyan vörös griffek ágaskodnak, első lá- 



') Scirmay C. Zemplin not. top. 116. 216. 319. 

*) Bartholomasídes Memória Uug. 178, 

') Hindsseaty h. Advocat lev. VI. d. »47. lap. 

*) Corpiu Joris Hang. 

*) ugyan ott 1655. ^vi 58. VStv. ca. 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



8ZAPÁBT. 479 

baikkal kék uefelöjcset tartva. FoszUdék jobbról ezfiströrös, ^bslról 
aranykék. ■) 

A CB&Iád Torna megyei Torna helységbeli, bol 1740-b6n azűle- 
FerencK, ki 1801-ben rosnyóí püspök lett,' meghalt 1810-ben, kora 
71 évében. ■) 

Seányl József ld08-ban Torna vármegye föjegyzílje, a Ludo- 
TÍceára ezer ftot adott ') 

Sxapirf család. (Szapári gróf) Régi magyar necozetség, mely 
Veszprém megyei S z a p á r helységről vette nevét éa azon helységét 
most is birja. 
Ismert törzse 

Szapáry 
György, a 
XVL század- 
ban 1560. kö- 
rül élt, és nejé- 
vel AszBZony- 
falvy Annával 
nemzé Szapá- 
ry Istvánt, 
ki lő82-ben 
Győr megye 
gyűlésén tilta- 
kozott a némái 
nemesek ellen 

bizonyos 
egyezség fel- 
bontása miatt.*) 
Ennek öt gyer- 
meke maradt, 
két fia és há- 
rom leánya, a 
leányok közdl 
Borbála Kláris 



') Adaml ScQta geotil- tomo XII. 

') VH^a András Orkanonok áttal fölStte I8I0. jnn. 5- mondott halotti be- 
atéü. NjotD. Eger. 

') 1806 évi 7. Krv. oe. 

') Oyör megyei jegysökönyv I. 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



480 seapAbv. 

Péter QySrvirí naszAdoaok lutpítányának neje, 1637-ben idéEteti báty- 
ját Andrást A fiúk kÖzUI Mihály eleaett ée magnélkUl múlt kí ; I. 
András pedig 1624-ben Oyör vármegyének slispáoja, majd 1642- 
ben puzBonyi kamarai tanácsos ■) és 1640 — 1647. időközben ideigle- 
nesen a szent korona öre. Nejétől Csath Annától négy gyermeke onradt, 
u. m. két fíú I. P é t e r és L M i k 1 ó s ée két leány, kik a táblán láthatók. 
I. HiklÓB leányában Juliannában Majthényi Oergelynében 1675. 
után kihalt I. Péter pedig vitézsége és föleg viaseontagBágM élete 
által a 4»aládnak nevezetes embere lett. 

Andrásnak utódai a Komárom megyei Bana helységbeli öröksé- 
gen 1666-ban osztoztak meg. ') 

I. Péter i^abb korában katona volt, és a török elleni csaták- 
ban vett részt, egyszer Győrnél, utóbb Komáromnál siílyosao megsebe- 
sítetett, végre 1657 -ben Csakvár melletti ütközetben három sebet ka- 
pott és török kézbe került Négy évig sanyai^ott a pogány fogsága 
bon és mint iiják, török földes ara eke elé járomba fogatta, és általa 
szántatott, mig végre 22 ezer császári aranyon váltatott meg. ') Meg- 
szabadulván török fogságból, ismét vitézkedett egy ideig, utóbb i 
ban 1680. előtt Mosony megye alispánja. Az 1681. évi sopronyi ország- 
gyűlésen nevezett megye követe volt, *) és alországbiró lett, Tö- 
köly korában tett hűséges szolgálatiért 1687-ben I. Leopold király 
tói arany lánczczal diszitetett. Ugyan ez évben — mint mosonyi alis 
pán és alországbiró nejével Egresdy Zsófiával, ki Egresdy Boldizsár- 
nak kir. táblai (llnöknek és a 1 országbírónak leánya volt, tetemes szer- 
zéseket tett; ugyan is gróf Kéry Ferencz, Vas megyei főispán, kama- 
rás és tábornok és neje rimaszécsi gróf Széchy Jnliánua, azon érde- 
meit, melyeket családja irányában szerzett, föleg pedig a FelsS-EAnd- 
vai vár és uradalom, és Murai-Szombat és Széchi-szígetb megszeraé- 
sében tett szolgálatait tekintvén, neki és nejének 1687. évi sept 15-éti a 
vasvári káptalan előtt örökösen és vissza voohatlanúl eladta 33fi00 
ftban a következő birtokokat, úgymint a Murai-Szombati máskép 01- 
stnczi kastélyt Vas vármegyében, Mura-Szombat és Marceiansz mrvá- 

') Bel M. Notltia nova Hung. IV. 458. 

*) Fiojea, Komárom várm. 147. 

') Aasmi Mm. a nsti muzeumbao 4t. lat. nro 188. — Bajesi*;! Adáni 
Dednctionei (iteiteal(^ca« tom. I. Hsa. p. 37. sscriot a iarev adskosáa utján (se 
akkori ssokás aserint) g^tllt ösrae, sÖt annyi, hogy m^g föl ii marsiáván, jVvö 
vagyonoBodáiiáiiak aUpjánl szolgált. — Tud. gyöjt. 18S0. ÍV. 91- ■ 

<) Lehoczky Stemmat I. 197 



DiB.1izedOyGoO<^lc 



tZArÍRl. 481 

Fosokkal, Szvetebocz, Ceernocz, (^radischa, Tropocz, Tissenua, Van- 
csoveca, Frankócz, Petrócz, Qederóca, Sodisincz, Krajna, Kupaincz, 
Veseicza, CBcroelocz, Palona, Noraincz, Lukavocz, Mladetincz, Moracz, 
Tesaanocz, Sidabegy, Lak, Falkocz, Csekefalva, Kernecz, Bokrácz, 
Dolina, Szembiborcz, Nemeaecz, Pusincz, Vanícza, SzalamoQcz, Bo 
doncz, Szenkácz, Pusécz, Lehesmerje, Bresócz, Predanócz, Goricza, 
Kosárháza kelys^kke), Busincz, Obrasakoncz és Bükallya puszták- 
kal egyetemben ; mely terjedelmes uradalomra 1688. febr. 24-én Bécs- 
ben kelt királyi beleegyezd adományt nyert I. Leopold királytól, ak- 
kor már, mint egyszersmind arany sarkantyús vitéz is, mely adomány 
lerélbeD egyéb érdemei közt a Tököly idejében mutatott szilárd hSsége 
ia említetik. 1689-ben nagynénjének Zsuzsannának kerecsényi Szalay 
Jánostél fia István zálogba adja bábjának Szapáry I, Péternek Vesz- 
prém és Qy8r megyei Báakfalu, Börcsháza, FelsS-Neskenye, Pervád, 
Asazonyfalva , Borbaj és Néma helységbeli részét IGO^ftban, mely 
reá anyjáról Szapáry Zsuzsannáról maradt Hasonlóképen ugyan azon 
helységekben zálogjogon megszerzé (150 ftért) Mankóbükki Horváth 
Zsigmond és ennek neje ns. Fitter Kata birtokrészeit 1690-ben I. Leo- 
pold királytól bároságra emeltetett, és ugj-an ekkor kapta „Mu- 
rai-Szombat örökös ura" czimet 1696-ban megszerzé Rados- 
tics Klárától Komáromy Istvánnétól is ennek anyja Szapáry Kata 
után a följebb nevezett helységekben jutott birtokrészeket 200 ftért, — - 
valamint máj. 16-án Farkas Borbaiától derghi Somogyi György nejé- 
től ennek anyja Szapáry Judit után kapott ugyan csak azon helység- 
beli részelt 1698-ban Károlyi Ferencz és neje HoUósy Kata ugyan azon 
helységbeli birtokjogaikat bevallják bátyjoknak Szapáry Péternek a 
vasvári káptalan előtt zálogjogon 150 ftért Eképea nem csak ösi, 
leány-ágra ment javait szAeé meg családjának , de tetemes szerzemé- 
nyeivel roppant vagyont hagyott utódainak. Meghalt 1699. után. Nejé- 
től Egresdy Zsófiától két fia:báró ü. Miklós és IL Péter és egy 
leánya K r j s z t i n a Kapy Gyöi^yné maradt 

II. M i k 1 ó s és testvére IL Péter arany sarkantyús vitéz 1 722- 
beu *XIIL Károly király által grófságra emeltettek. 

n. Miklósnak nejétől gyöngyösi Nagy Sárától csak egy tia ma' 
radt : István, ki még 1 742-ben élt, és magnélkUl halt meg. 

IL Péter nejétől gyarmathi gr. Balassa Teréziától, (kivel Vág- 

" ') A góthai Bút herald. Handbuch 977. kp. Bzerint 172S-beii, Adami 

. MiB. 4-r. lat nro 182. azeriat 1728-ban. . ~ , 

■IMITlBOUKia CIAIíÍDjU X. «ÖT. ' ' '-'"^"^ "' IHO 



Beszterczéu stb. öröklütt) öt gyermek atyja lön, úgymint III. Péter- 
nek, Ádámnak, Ignácsnak, Józsefnek és I. Jánosnak. 
Ezek küzUl III. Péter ésl. Jánou Által két ágra szakadt a gróf 
Szapáry család. 

III. P é t e r ága. 
III. Péter katonai pályára lépvén Mária Terézia korában, tábor- 
nokságig emelkedett, HöS-ban jan. 17-én Szécai-Szigeteu kiadott tele- 
pítő oklevelében e czimét olvashatni : Qi-óf Ssapdiy Péter, Murai- 
Szombath várnak » itg^an azon néven líeoezett, nem külanben Szécn-Szi- 
geth, Vdg-Beezlercze Dominiumok, Krcai, Csún, Bábolna jőizágokaak 
iiriSköa JiSldes utv, Fiilgéges római Csdseár a magyarországi királyné ac- 
Uialia komornyikja (-kamarás) Generális stráxaamester atb." Első neje 
gr. Haller Julianna, a második gróf Batthyány Izabella volt, ezektől Öt 
gyermeke következő i 

1. II. János Hziil. 1757. táján, cs. kír. val. belsői titkos tanácsos, 
>Sz.- István j'ond nagy keresztese, cs. kir. ezredes, főherczag József nádor 
fő-udvarmestere. Meghalt Budán I81Ö. mart. 3-án kora 58. évében. El- 
temettetett Ercsiben. Neje volt gróf Teleki Leopoldioa. 

2. IV. Péter, ki a Ludovíceára 1812-ben ezer forintnyi alapít- 
ványt tett, 1809-ben pedig a m. nemzett múzeumnak negyven ezer ft. 
értéktt ásvány gyűjteményét ajándékozta. ■) 

3. Teréz gróf Batthyány Alajosné. 

4. Juliánnti báró Lüien Józsefnek 183d-tól özvegye. 

5. Vincze szül. 1768.jui. 17-én. Meghalt mint cs. kir. kama- 
rás és valóságos b, titkos tanácsos 1851. dec. 21-én. Első neje volt gróf 
Oaisruck Klementine, kivel 1793-ban kelt egybe, a második gróf Stüt^gb 
Mária. Az elsötől leánya Antónia szül. 1796-ban, csillag ker. bölgy, 
gróf Welsersheimb Leopold cs. kir. kamao^ neje, a második leánya 
Krisztina szili. 1824-beD, gróf Baíllet Latour Károly cs. kir. ka- 
marás és kapit neje. 

E vonal fiágon kihalt. ^ 

I. János ága. 

I. János (U. Péternek gróf Balassa Teréziától Ba) nejétől gróf 
Erdödy Annától két fiat nemzett : Pált és 11. Józsefet. 

Pál szül. 1753. körül; az 1791. évi orsaá^yUlésen a 67. tőrv. 
czik szerint az országos sérelmek vizsgálására kikdldtitt választmány 
tagja, cs. kir. kamarás, valós, belső titkos tanácsos és 1796-tól Árva 

') 1812. ijvi 2. törv. CK. ^b 1H27. ^vi 35. törv. ez. 

i:,:,rcdr,C00<^lc 



aZAPÍET. 488 

vÁrmegyinbk fölspánja volt. Heji^halt 1825. évi febr. 2-áii kora 72. 
évében Pozsonyban. 

II. József Bzül. 1755. táján. Közhivatal viseléere szentelvén 
magát, C8. kir. kamarás, val. belaS titkos tanácsos, eiöbb Szerem, utóbb 
Mosony vármegye íBíspánja és a poESonyi tanubnányi kerület fö-igaz- 
gatója lett A Ludovicea tttkéjét 5000 ftUl »zaporftá. Meghalt 1822. 
april. 22. kora 67. évében. TudományoaBágát mutatja az általa irt „D. 
untiuítigé linehtthwn Hungarns.^ Nümbei^ 1784. czimtt nemzet gaz- 
dászati manka. Első nejétől caak ogy leánya. 1. Anna Gorzkovszky 
Károly lovassági tábornok neje maradt. Második nejétől gróf Oatter- 
bui^ Jankától öt gyermeke maradt mint következnek : 

2. Fülöp szül. 1792. aug. 28-án. Papi pályára lépvén, olmü- 
cai kanonok és prépost lett. 

3. in. József ezül. 1799-ben ca. kir. kamarád, és udvari 
tanácsos, 1850. után a magyarországi főkormányszék mellett. Nejétől 
(1830, éta) Orczy Anna bárénő én csillag ker. hölgytől gyermekei : a) 
Sarolta szül. 1831. jun. 23-áD, csill. k. hölgy, és 1852. ÓU heg. 
Aaersperg Sándor cs. kir. ezredes neje. b) Gyula szül. 1832. nov. 
lén. c) Iván szül. 183Ö. jan. 19. d) Imre szül. 1838. jun. 27-éD 
cs. kir. nblánus ezr. hadnagy. 

4 Sándor szül. Pozsonyban 1801. jan. 1-én. hivatalos pá- 
lyára lépvén, a kőszegbi kerületi tábla ülnöke volt. Meghalt 1840-ben 
maj. 10. Nejétől gróf Appony Francziskától (ki 1842-ben ismét férj- 
hez ment gr. Zichy Károlyhoz,) fia Béla szUl. 1829. martíusban 
nősült 1857. april 28-án Atzél Gabriellával, kitW fia Sándor szíll, 
1858. mart. 

5. Antal szül. 1802. aug. Nőül vette 1826-ban gróf Kegle- 
vich Augusztát, (kitől elválván 1847-ben , az ismét férjhez ment 
1847-ben nov. 4-éD gróf Batthyány-Strattmann Kázmérhoz, jelenleg an- 
nak Özvegye 1854. óta). Qróf Szapáry Antalnak gyermekei : a) Er- 
z sebet szül. 1827. mart 21-én, 1852. óta gróf Vosz Eugen cs. kir. 
kamarás és kapitány neje. b) Géjza szüL 1828. sept. 18-án. Nőül 
vette 1861. aug. 10-én gróf tíyőry Máriát. 

6. Forencz szül. 1804 jan. 13-án; nőül vette 1825. mart. 
9-én zsadányi s török sz.-miklóai Almásy Rozáliát, ettől gyermekei ; 
a) Fánny szül. 1825- dec. 9-én, csill. k. hölgy, 1845. óta bárÓWencb- 
beim Lászténé; b) István ezül. 1829. maj. 27 én. Cs. kir. kam. 
Nőül vette 1854. lebr. 26-án gróf Ráday Borbálát, kitől három gyer- 
meke van, úgymint: 1) Kálmán szül. 1854. dec. 18. 2) Péter. 



484 SZAPJÍRT. 

flzül. 1856. jan. 30.; 3) Károly bzöI. ]857.jun. 3-4n. — e) LászU 
BzQt. 1831. noT. 23-éD ch. k. kam. és ahUnus Srnag;. 

A caaláti grófi czlmere — mint följebb atnetszvény ábrázolja — 
a paiza kék ndvarában bármae szikla középsőjén arany koronából ki- 
emelkedő nő, fehér talárban, vörös Svvel, hoaazú BzSka hajjal. Jobb 
kezében kivont kardot, a balban három rózsát tartva. Fölötte jobbról 
félhold, balról arany csillag ragyog. Ugyan ity alak nffl ki a paizs fö- 
lölti sisak koronájából, mely a grófi korona fölött áll. Foszladék jobbról 
ezfistvöröe, balról aranykék. 

A családfa következő : 

( Aasionyfalgy Aon a) 

'~ L la ty án 1582. 

I. András Mihály Fruzsina Bora Zrazsa 

1624-1647. 1631. (Sdkauy (Kláris <l. Sielestey Sánd. 

gy{(rl allsp. kam. tan. f Jakab) P^ter) ii. Ker. Szalay János) 

(Cfláth Anna) 

I. Píter " Kata Judit I. Miklós ' 

1657. 1699. (Radostice (Farkas 
aloHiágbiró Ferencx András) 
1690. Mit!. 
(Egresdv Zsófia) 



II. Hiklöe II. Pdter Krisztina 

1722. srif. 1722. CTÓf. (Kapy György) 

(gyöngyösi Nagy (b. Balassa 
§á»; Terda) 



II. István 1742. lU. Pdter Ádám. Ignácz. TjóMof. I. János 

f tábornok 1758. 

1768. (Erd«dy 

(1. gr. Haller Jnlía AnnaT 

2. gr. Batthyányi laabella) 

II. János IV. Páter Vincze Taráz Julianna 

T. b. titV. Un. 1809. 27. »z. 1768.tl85l.{gr.Batthyáiiy (b. Lilién 
ezredes f 1816. v. b. t. tan. Alajos) József) 

tgr. Teleki Lcopoldinn) (I. gr. Oaisruk Klem. 
2. gr. StBr^ k h Mária) 
1-tÖl Antónia 8-tól Krisztina' 

sz. 1796. sz. 1824. 

(gr. Welseniheimb (gr. Baillet- 

Leopold.) Latoar Kár.) 



I. Pál It. Jóasef 

s, 1763. 1 1826. Bs. 1764. 1 1822. 

Arvai fiiispán. v. b. 1. 1. Hosoui föisp. 

( gr. Oatterbontg Janka) 
(FolgL « A5s. lapom.) 



8SAPÍBT.— aUPLOHCSAY. 

n. JÓBMf, ti a* flUbi Umom. 
«». 1754.t 1832. 
V. b. t. L Hdsooí ffiiip. 
(gr. Gattarbnrg Janka) 



lUn Auu 3-tól FUiap IIL Jóisef Sándor AnUl FeraMs 

(GoKkDVBiky ML. Í7»2. sí. 1799. ez. 1801. ax. 1802. az. ISOj. 

Károly) ohnttcsi (b. Orcsv kflBieghi (gr. Kcglevich (Alnubj 

kanon. AdukJ k. t tUnök AnguuU) Róui) 

jl (e, APPO.J. 



Sarolta Gyula Iván Imro 
IS. 1831. u. 1889. iz. 163&. si. 1838. B^la 
(h^aenpeTg(cr. Fm- be. 1SS9. 

Sándor t«tich (Aczd G abriella 



AngnisU) 



Sándor sa. 1 



Erzce CUíjca 

aa. 1827. ai. 1828. 

(gr. VoBB Eogen fgr. Gyfir^ Mária ) 
Mária. 



Fáni István 
H. 182S. M. 1829. 
(b. Wenokheim (gr. Ráday Borb ) 
Láííló) ■ ' 



Nem áll a táblázaton gr. Szapáry Etelka szül. 1798. sept. 26. 
a ki neje volt gróf Andrássy Károlynak. 

Siaploneuiy család. (Szaplonczai) Máramaros vármegye régi 
gyökes nemes caaláda, azon megyei Szaploncza helységről, melynek je- 
lenleg ia birtokosa, vévén vezeték és elíinevét 

Eredetét és folytonos leszármazását adatok hiányában nincs mó- 
diinkban közölhetni 

Régiségét tanusf^a már a XV. században tagjaínak fSbb megyei 
hivatalokra emeltetése is. 1468-baD Szaplonczai hosszú Mihály (Mí- 
chael longUB de Zaploncza) Háramaros vármegye egyik szolgsbirája 
volt *) Ennél is régiebb adatokat nyújtanak a Zsigmond király kori 
okmányok, melyek szerint 1437-beD e megye előkelő nemessége sora- 
ban találjuk Szaplonczai Sándort, (Sandrinus de Zaponcha) Ta- 
más deákot, (Thomas literátus de Zaponcza.) N á n-t de Zaponcza. *) 
A család tagjai folytonosan megyei és többen kÖsUlÖk elítkelö 
bivatalokat viseltek. 

<) Teleki, Bnnyadiak kora XI. 808. 

■) üj M. Mnienm 1867. 11. 84&-851. ^ , 

DiB.1izedOyL.OO<^IC 



48A SEAPOLTAI. 

József a muIt század régén, már 1790-ben máaod aliBpán és 
követ, ') utóbb eUÖ alispán, Ss.-lBtTáii rend kis keresztese, kír. taná- 
csos mintegy 1813-ig. Bírt Ugocsa megyében is Fancsikán. ') Nejétől 
Darvay Krisztinától gyermekei Károly éa Jozefa Pogány La- 
josné. Nevezett Károly 1827 — 1830, körül megyei aljegyző. 

Pál az ifjabb, (valószínűleg atyja is Pál) 1812'bea már má- 
sod alispán, 18l8. körttl eIsH alispán haláÜUg, mely történt M.-8Etge- 
ten 1832. mart, 24-én. Birt Ugocsa megyében Karát